A MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI VÁROSOK ETNIKAI HOMOGENIZÁCIÓJÁNAK NÉHÁNY ASPEKTUSA A 20. SZÁZADBAN
|
|
- László Faragó
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A magyarországi és erdélyi városok etnikai homogenizációja ~ 127 Balizs Dániel* - Bajmócy Péter" A MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI VÁROSOK ETNIKAI HOMOGENIZÁCIÓJÁNAK NÉHÁNY ASPEKTUSA A 20. SZÁZADBAN SOME ASPECTS OF THE ETHNICAL HOMOGENIZATION HUNGARIAN AND TRANSYLVANIAN CITIES IN THE 20TH OF THE CENTURY ABSTRACT T h e subject o f o u r study is h o w the ethnical structure of H u n g a r i a n a n d Transylvanian cities c h a n g e d in the 20th century. O u r question is h o w e x p e r i e n c e d the rise o f the n a t i o n states a n d the h o m o g e n i z a t i o n of the u r b a n p o p u l a t i o n in national aspects. We can characterize the p o p u l a t i o n o f b o t h areas with large ethnic diversity, b e c a u s e beside the statef o r m i n g n a t i o n significant n u m b e r s of minorities - H u n g a r i a n s and R o m a n i a n s, as well as Serbs, Slovaks, G e r m a n s, Croats, R o m s - live in these territories. H o w e v e r the initial condition is similar, b e c a u s e each of these r e g i o n s belonged to the H u n g a r i a n K i n g d o m at the early 20th century, b u t considering the p r o c e s s o f the past century w e find differe n c e s b e t w e e n the three countries and also within the country borders. D u r i n g the research w e t o o k t h e ratio a n d the n u m e r i c a l c h a n g e s o f m a j o r i t y nations and the H u n g a r i a n s into consideration. O v e r the c o m p a r e d c e n s u s data f r o m 1910 and / , according to the specified criteria w e differentiated types with the m e t h o d o f cluster analysis. T h e clusters are explicable, well representing the ethnic and d e m o g r a p h i c t r a n s f o r m a t i o n o f the t w o n e i g h b o u r i n g c o u n t r i e s ' t o w n s, as well as t h e existing similarities a n d differences. 1. Bevezetés V i z s g á l a t u n k tárgyát az k é p e z t e, h o g y m i k é n t m ó d o s u l t a h a z a i é s erdélyi (a K á r p á t o k o n belüli romániai) városok %Fetnikai szerkezete a 20. század során, m e n n y i r e tapasztalható az á l l a m n e m z e t e k előretörése és a városi népesség n e m z e t i s é g i s z e m p o n t ú h o m o g e n i z á l ó d á s a. L é n y e g e s v o l t s z á m u n k r a a z is, h o g y e b b ő l a szempontból a két ország (régió) között találunk-e különbségeket. A kutatás során a többségi n e m z e t és a m a g y a r s á g arány- és számbeli változásait egyaránt figyel e m b e vettük, az 1910-es és / évi népszámlálási adatok összevetésén túl p e d i g a klaszteranalízis m ó d s z e r é v e l m e g a d o t t s z e m p o n t o k szerint típusokat k ü l ö n í t e t t ü n k el. A k l a s z t e r e k j ó l m a g y a r á z h a t ó a k, m e g f e l e l ő e n reprezentálják M a g y a r o r s z á g és R o m á n i a városainak etnikai és demográfiai átalakulását, valamint az e b b e n m e g l é v ő hasonlóságokat és különbségeket. A K á r p á t - m e d e n c e etni- * Balizs Dániel PhD-hallgató, SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék ** Dr. Bajmócy Péter, PhD., egyetemi docens, SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
2 128 ~ Politikai földrajzi rovat kai szerkezetének változásait, illetve annak történetiségét az elmúlt két évtizedben számos tanulmány taglalja (Kocsis 1, Bottlik 2, Cretan 3, B a j m ó c y 4, Varga E. 5, Gyurgyík 6, Raflfai 7, Gulyás 8 ). A z alapvető f o l y a m a t o k ismertek, a 20. század legfontosabb változását m i n den Kárpát-medencebeli országban a többségi nemzet j e l e n t ő s térnyerése j e l e n tette. Mindezt az asszimiláción túl részben a természetes szaporodás k ü l ö n b ségei, valamint a jelentős nemzetközi migrációs f o l y a m a t o k m a g y a r á z z á k. A migrációs folyamatok között egyaránt találunk politikai (németek kitelepítése Jugoszláviából, Szlovákiából, Magyarországról, s z l o v á k - m a g y a r lakosságcsere, 1956-os m a g y a r kivándorlás) és gazdasági (az 1990-es, e s évek vándorlásai Nyugat-Európába) indíttatásúak, és olyanok, ahol a gazdasági és politikai i n d o k o k együttesen jelentek m e g (magyarok anyaországba költözése a világháborúk után, németek kivándorlása Erdélyből). A hazai kutatások elsősorban a m a g y a r s á g r a koncentrálnak, különös tekintettel a határon túli m a g y a r s á g számbeli és aránybeli változásaira, illetve a nyelvhatár kérdésére (Tátrai 9, Kókai 1 0, B a l i z s ", Farkas 1 2 ). A z egyes népcsoportok urbanizációs trendjei u g y a n a k k o r k e v é s b é ismertek, m i k é t relatíve ritkák azok a kutatások is, amikor két vagy több ország etnikai szerkezetének változását hasonlítják össze. Feltételezhető, h o g y a városok etnikai szerkezetének változásai eltérnek a községekétől, hiszen azt a településen belüli folyamatokon kívül a migrációs folyamatok is jelentősen befolyásolhatják, különösen a 20. század m á s o d i k felében jellemző tömeges urbanizációs folyamatok. 2. Módszertan A vizsgált területet M a g y a r o r s z á g mai területe és Erdély (azaz a Kárpátoktól nyugatra eső R o m á n i a ) jelentette. A z adatbázist az évi (anyanyelvi adatokat közlő) magyar és a 2001/2002. évi m a g y a r és r o m á n népszámlálások adatsorai jelentették, az utóbbiaknál a nemzetiségi adatokat vettük figyelembe. Emiatt természetesen némi fenntartással érdemes kezelni a kapott eredményeket, hiszen az önbevalláson alapuló népszámlálási értékek egyes esetekben - főként a r o m á k n á l - j e l e n t ő s e n eltérhetnek a valóságtól. Minden esetben a 2001/2002. évi országhatárokat, illetve közigazgatási állapotot vettük figyelembe, tehát Erdélyben 1910-ben is a r o m á n jelenti a többségi (állam)nemzet nyelvét. Emellett 1910-ben is v á r o s o k n a k tekintettük m i n d azon településeket, melyek az ezredforduló körül rendelkeztek ezzel a ranggal. Természetesen néhány jelenlegi centrum - M a g y a r o r s z á g o n M ó r a h a l o m, Balatonföldvár, Balatonfíízfö, Göd, Gyál és M a r t f ű, Erdélyben Viktóriaváros, Balánbánya, T u s n á d f ü r d ő - kimaradt az adatbázisból, hiszen e települések 1910ben még n e m voltak önállóak. V é g e r e d m é n y b e n hazai és 116 erdélyi várossal számoltunk mindkét időpontban.
3 A magyarországi és erdélyi városok etnikai homogenizációja ~ 129 A vizsgált mutatók a következők voltak: népességszám-változás, többségi népesség lélekszám-változása, többségi nemzet arányváltozása és a m a g y a r s á g arányváltozása 1910 és 2001/2002 között. Ezen indikátorok - p o n t o s a b b a n a hozzájuk rendelt adatok - alapján egy, a társadalomföldrajzban viszonylag gyakran használt módszert, a klaszteranalízist alkalmaztuk. A klaszteranalízis típusba-sorolást jelent, m e l y n e k alapja a hasonlóság. Alkalmazása során az a cél, hogy vizsgált települések között olyan csoportokat h o z z u n k létre, melyeken belül a h o m o g e n i tás maximális 1 3. O l y a n területi egységek kerülnek egy klaszterbe, m e l y e k m i n d e n mutató esetében hasonló értékekkel rendelkeznek, tehát b e n n ü k a többség, illetve a magyarság s z á m á n a k és arányának változási trendjei többé-kevésbé m e g e g y e z t e k. A z analízist v é g z ő szoftver az S P S S volt ( K - m e a n módszer). Mivel a klaszterek között tapasztalható némi átfedést, a térképeken csoportosítva ábrázoltuk őket. 3. Magyarország és Erdély főbb etnikai folyamatai A kérdéses területek társadalmában a 20. század folyamán végbement etnikaidemográfiai folyamatok egyaránt mutatnak hasonlóságokat és különbségeket. A z I. világháborúig eltelt időszak jellemzői megegyeznek, hiszen akkor m é g mindkét térség a Magyar Királyság része volt: a vidékkel ellentétben az urbánus terek társadalmának viszonylag gyors elmagyarosodása, mely az akkori országterület egészén elsősorban a német és szlovák anyanyelvűek, illetve az izraelita vallásúak körében hódított. Ezenkívül a mai Erdély északi vidékein a görög katolikus románság is kisebb mértékben - asszimilálódott (pl. Szatmárnémeti, Nagybánya, Nagykároly). A mai M a g y a r o r s z á g és Erdély emikai folyamatai 1918 után vettek e g y m á s tól egészen eltérő irányt, ezt Észak-Erdély átmeneti ( ) visszaszerzése sem tudta é r d e m b e n befolyásolni. M í g a határainkon belül folytatódott, illetve a n é m e tek részleges kitelepítésével valamint a szlovák-magyar lakosságcserével kiteljesedett a nemzetiségi j e l l e g ű városaink elmagyarosodása, addig Erdélyben a románok betelepülése/betelepítése és m a g y a r o k százezreinek távozása következtében a m a g y a r elem súlya a centrumok többségében történelmi mélypontra zuhant (pl. Kolozsvár, N a g y v á r a d, Arad, Zilah), v a g y szinte teljesen eltűnt (pl. Gyulafehérvár, Déva, Nagyszeben). A m a g y a r s á g előretörése az addig nemzetiségi többségű (pl. Sopron, Bóly, Békéscsaba, Tótkomlós) vagy kisebbségek által jelentős arányban lakott központokban (Pécs, Battonya, B a j a stb.) volt a leglátványosabb, á m a hazai városok c s a k n e m h á r o m n e g y e d é b e n - mivel 1910-ben is h o m o g é n m a g y a r népesség lakta őket - a m a g y a r nemzetiségűek aránya n e m módosult érdemben. Ezenkívül egy sajátos magyarországi j e l e n s é g is mutatkozott: körülbelül kéttucatnyi városunkban az utóbbi száz év alatt érdemben csökkent a m a g y a r o k aránya, kivétel nélkül a cigányság súlyának növekedése miatt. Erdélyben a m a g y a r o k visszaszorulása mellett a 20. század utolsó h a r m a d á n a k igen j e l l e m z ő f o l y a m a t a a n é m e t e k térvesztése, mely alacsony természetes szaporulatuk mellett elsősorban az 1970-es években meginduló t ö m e g e s kivándor-
4 130 ~ Politikai földrajzi rovat lásuk k ö v e t k e z m é n y e, m e l y n e k során évente feletti létszámban hagyták el Romániát 1 4. E n n e k e r e d m é n y e k é n t évszázadokon keresztül n é m e t (szász és s v á b ) jellegű városokban vált szórványossá a német n e m z e t i s é g ű e k előfordulása (pl. Nagyszeben, Temesvár, Segesvár, Brassó). Érdemes az eddigieken kívül megemlíteni Székelyföld speciális helyzetét. E z az egyetlen olyan erdélyi térség, ahol a magyar t ö b b s é g ű c e n t r u m o k b a n a m a g y a r ság - gyenge aránycsökkenéssel - megőrizte d o m i n á n s helyzetét. Továbbá a hazai folyamatokhoz hasonlóan Erdély urbánus központjaiban is j e l l e m z ő lett a cigányság etnikai térnyerése, ám száz év távlatában ez a j e l e n s é g m é g n e m látványos (hiszen a r o m á n s á g aránya 1910 óta összességében sokkal n a g y o b b m é r t é k b e n növekedett, mint a r o m á k é az utóbbi két-három évtizedben). 4. A magyarországi és erdélyi városok etnikai szerkezetének változása a 20. században Mielőtt a két térség etnikai szerkezetének változásait elemeznénk, szót kell ejteni a két ország eltérő urbanizációs trendjeinek ismertetéséhez ben Magyarország és Erdély (mai) területének urbanizációs szintje lényegesen k ü l ö n bözött egymástól. Az általunk vizsgált városokban M a g y a r o r s z á g népességének 53,1 %, Erdélyének 21,2 % - a élt. Vagyis m i k ö z b e n M a g y a r o r s z á g társadalma gyakorlatilag fele-fele arányban városi és vidéki volt, Erdély lényegében vidéki, kicsiny városi szigetekkel re M a g y a r o r s z á g városi népességének aránya 65,4 % - r a növekedett, Erdélyé pedig 53,0 %-ra. A z a z M a g y a r o r s z á g m é g mindig urbanizáltabb, de a különbség lényegesen csökkent. M i n d e z azt is jelenti, hogy amíg a m a g y a r városok népessége 65,2 % - k a l, az erdélyieké 243,1 % - k a l nőtt /02 között. Érdekes azonban, h o g y a két régió népességszám-változása között alig van különbség, Magyarországé 34,2 %, Erdélyé 37,3 % - k a l nőtt a vizsgált időszakban. M i n d e z azt is jelenti, h o g y m i k ö z b e n a hazai falvak népessége ezen idő alatt 1, az erdélyieké 18 %-kal fogyott. A z erdélyi városok z ö m e 2-5-szörösére növelte népességét a vizsgált időszak alatt, M a g y a r o r s z á g o n csak az egykori ipari tengely és a budapesti agglomeráció városai, valamint a m e g y e székhelyek z ö m e mutatott ilyen dinamikát. U g y a n a k k o r az Alföld városai közül mintegy háromtucat népessége egyenesen fogyott között. A h a s o n l ó a n f o g y ó népességű városok száma a Dunántúlon nyolc (pl. Dunaföldvár, Bátaszék, Vasvár), az É s z a k i - K ö z é p h e g y s é g b e n négy (pl. G ö n c, Sátoraljaújhely), E r d é l y b e n szintén m i n d ö s s z e n é g y (Kürtös, Nagylak, Vízakna, Oravicabánya) ben a hazai városok z ö m é b e n legalább 95 % - o t tett ki a m a g y a r s á g, Hasonló volt a helyzet a Székelyföld városaiban, valamint 90 % feletti arány jellemzett s z á m o s észak-erdélyi várost is (Szatmárnémeti, N a g y v á r a d, Margitta, Tasnád). Dél-Erdély városaiban is jelentős m a g y a r kisebbség, sok esetben többség élt. U g y a n a k k o r a Dunazug-hegységben, Békésben, B a r a n y á b a n és a nyugati határmenti területek városaiban a magyarság sokszor kisebbségben volt, első-
5 A magyarországi és erdélyi városok etnikai homogenizációja ~ 131 sorban a németek, de részben a szlovákok, horvátok mellett. 2001/02-re minden hazai városban jelentős m a g y a r többség lett j e l l e m z ő (a legalacsonyabb arányok 80 % körüliek). Erdélyben a m a g y a r s á g aránya a legtöbb esetben csökkent, a Székelyföldön stagnált. K ü l ö n ö s e n gyors volt a m a g y a r s á g csökkenése a nagyvárosokban és Dél-Erdélyben. A magyarság 1910-es, 2001/02-es aránya, illetve lélekszám változása alapján 16 klasztert tudtunk elhatárolni a hazai és erdélyi városok tekintetében. Az egyszerűség kedvéért a hasonló klasztereket összevonva hat nagyobb típust lehetett elkülöníteni, egy város pedig önálló csoportot képez. A legnagyobb csoportot (203 város) azok a települések alkotják, amelyek esetében az 1910-ben 100 % körüli magyarság re % között maradt. A magyarországi városok legnagyobb része mellett a Székelyföld városai (10) és Érmihályfalva tartoznak ide. Egy külön kisebb alcsoportot képeznek azok a városok a típuson belül, ahol a 100 % körüli magyarság 90 % körülire csökkent. E városok z ö m e Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-SzatmárBereg megyék területén fekszik, de Sellye, Hajdúhadház, vagy Pétervására is ide tartozik. A csökkenés oka elsősorban a cigány népesség előretörése. A második típusba 33 magyarországi város került, itt az 1910-es % - o s arányról 90 % felé nőtt a m a g y a r s á g aránya. Elsősorban Pest, K o m á r o m Esztergom, Baranya és Tolna m e g y é b e n gyakori típus, n a g y o b b városaink közül Budapest, Pécs, Sopron, Tatabánya és Salgótaiján is ide tartozik. A harmadik csoportra (24 város) hasonló f o l y a m a t o k jellemzőek, ám itt % - o s kisebbségből % - o s többségbe került a magyarság a 20. század folyamán. Kizárólag magyarországi városok tartoznak ide, többek között Békéscsaba, valamint az 1910-ben legkevésbé m a g y a r Villány, Bóly, Pilisvörösvár, T ó t k o m l ó s és Elek is. Hasonlóan M a g y a r o r s z á g h o z, Erdélyben is h á r o m fő típus j e l l e m z ő (a Székelyföldet kivéve). A negyedik típusba 24, elsősorban dél-erdélyi város került, itt m á r 1910-ben s e m éltek magyarok, s napjainkban is 5 % alatt van a magyarság aránya. Elsősorban kisvárosi típus, a m u n i c í p i u m o k közül csak Resicabánya, Karánsebes, Szászsebes és Feketehalom tartozik ide. A z ötödik csoportba 43, z ö m mel dél-erdélyi város került, itt 1910-ben m é g számottevő (25-45 % - o s ) m a g y a r kisebbség élt, m á r a azonban a magyarság aránya 5 % körülire csökkent, s általában a m a g y a r s á g abszolút száma is fogyott. A m e g y e s z é k h e l y e k közül Brassó, Beszterce, N a g y s z e b e n, Gyulafehérvár és Temesvár is ide tartozik, de emellett Segesvár, L ú g o s vagy Petrozsény is e csoport tagja. A hatodik típusba 37 erdélyi város került. E típus kissé heterogén, négy klaszter alkotja, a m a g y a r s á g abszolút többségről (60-90 % ) kisebbségbe (15-50 % ) került. Elsősorban Észak-Erdélyre j e l l e m z ő (pl. N a g y v á r a d, Szatmárnémeti, N a g y b á n y a, Marosvásárhely, Kolozsvár), Dél-Erdélyben csak n é h á n y n a g y o b b (Arad, Déva, Torda) és kisebb (Nagyenyed, Szecseleváros) város került ide. A magyarság arányában legnagyobb visszaesést azok a városok adják, amelyek 90 % körüli értékről 2 0 % körülire csökkentek (pl. N a g y v á r a d, Kolozsvár, Máramarossziget, B á n f f y h u n y a d, Szilágysomlyó). E városok hátországa n a g y o b b részben román lakosságú. K o v á s z n a városa egyetlen
6 132 ~ Politikai földrajzi rovat típusba sem tartozik, 1910-ben 75 % volt a magyarság aránya, ez napjainkra csak 65 %-ra csökkent (1. térkép). A többség (Magyarországon a magyarság, Erdélyben a románság) arányait vizsgálva mindkét országban jelentős előretörést láthatunk. A többség 1910-es és 2001/02-es aránya, valamint többség népességszám-változása alapján tíz klasztert lehetett elhatárolni, melyek hat csoportba vonhatóak össze. A legnagyobb csoportot az a 164 város alkotja (köztük csak öt erdélyi), ahol 1910-ben és napjainkban is 100 % körüli a többség aránya. Erdélyben kizárólag kisvárosok kerültek ide (Topánfalva, Vaskohsziklás stb.). A második kategóriába 39 magyarországi város került, itt a többség (magyarság) aránya 100 % körüliről 90 % körülire csökkent. Ez az egyetlen típus, ahol a többség aránya egyértelműen csökkent. A három északkeleti megyénkben (Borsod, Szabolcs, Hajdú) található 22 közülük, emellett kisebb számban Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnokban és Bács-Kiskunban is előfordul. A magyarság aránycsökkenése legtöbbször a cigányság növekedésével áll párhuzamban. 1. térkép: Klaszterek a magyarság szám- és arányváltozása alapján Map 1.: Clusters by the changes of number and percentage of the Hungarians. 12. típus o megyeszékhely '"V 15. típus o megyei jogú város/municipium «. típus egyéb város Készítette: Balizs Dániel típus országhatár Forrás: saját számítás» 3.7. típus megyehatár népszámlálási adatok alapián Forrás: Saját számítás és népszámlálási adatok alapján készítette: Balizs Dániel A harmadik csoportba 31 város került, 15 magyarországi és 16 erdélyi. A többség aránya 75-ről 95 % körülire nőtt a 20. század folyamán. Pest, Tolna, Baranya és
7 A magyarországi és erdélyi városok etnikai homogenizációja ~ 133 Békés megyei magyar (köztük Budapest), valamint dél-erdélyi román kisvárosok alkotják. A negyedik csoport 102 városa között csak 33 magyarországi. Az államalkotó nép kisebbségben (25-45 %) volt 1910-ben, ma pedig %-os többséget alkot. Többek között Sopron, Kőszeg, Békéscsaba, Szarvas, illetve Temesvár, Arad, Déva, Kolozsvár, Nagyszeben vagy Brassó tartozik ide. Az ötödik csoportba 12 erdélyi város került, itt a románság aránya 5 % körüli értékről került %-os többségbe. A legtöbb ide tartozó város korábban magyar többségű volt (pl. Nagyvárad, Szatmárnémeti, Marosvásárhely), de van közöttük egykori német dominanciájú város (Zsombolya, Detta) is. A hatodik csoportba 14 olyan erdélyi város került, ahol a magyarság megőrizte döntő többségét ben %-os magyarsággal rendelkeztek, a többség aránya ma sem haladja meg a %-ot. 11 székelyföldi város 15 mellett csak Érmihályfalva, Szilágycseh és Nagyszalonta tartozik ide, bár utóbbi kettőben az előbbi értéknél némileg magasabb a románok aránya (2. térkép). 2. térkép: Klaszterek a többségi nemzet szám- és arányváltozásai alapján Map 2.: Clusters by the changes of number and percentage of the majority*. 5, 6. típus O főváros 1,2.10. típus O megyeszékhely '"'P 3. típus o megyei jogú város/munidpium 8. típus c egyéb város Készítette: Balizs Dár»el típus országhatár Forrás: saját számítás 4.9. típus megyehatár népszámlálási adatok alapján Forrás: Saját számítás és népszámlálási adatok alapján készítette: Balizs Dániel The majority means the Hungarians in Hungary, the Romanians in Romania, both in 1910 and 2001/02.
8 134 ~ Politikai földrajzi rovat 5. Összegzés Magyarország és Erdély eltérő történelmi utat járt be az elmúlt évszázadban, m á s demográfiai és emikai földrajzi folyamatok, lényegesen eltérő urbanizációs trendek jellemezték a két régiót. Ugyanakkor mindkét térségben jelentős etnikai homogenizáció volt megfigyelhető a városokban, a többségi nemzet térnyerésével. A kisebbségi lakosság a legtöbb városban szinte eltűnt (kivéve elsősorban a Székelyföld), illetve jelentősen lecsökkent. A trendek mindkét térségben hasonlóak, de Erdélyben a románság térnyerése sokkal gyorsabb, mint Magyarországon a magyarságé. A magyarság útjai lényegesen eltérnek a két régióban, ugyanakkor a többségi nemzet térnyerésének folyamata hasonló jellegű, a hat általunk elhatárolt csoport közül ez esetben háromban vegyesen fordulnak elő hazai és erdélyi városok. FELHASZNÁLT IRODALOM Bajmócy Péter (2006): Magyarország népességének etnikai és vallási diverzitása 1910-ben és 2001-ben. In: Kiss Andrea, Mezősi Gábor, Sümeghy Zoltán (szerk.): Táj, Környezet és társadalom. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, Szeged, old. Balizs Dániel (2012): Emikai földrajzi módszerek és alkalmazási lehetőségeik a történeti Csanád példáján. In: Pál Viktor (szerk.): A társadalomföldrajz lokális és globális kérdései. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, old. Beluszky Pál - Sikos T. Tamás (2007): Változó falvaink: Magyarország falutípusai az ezredfordulón. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 459. old. Bottlik Zsolt (2005): A szerb etnikai tér változásai a 20. században a mai Magyarország területén. In: Kisebbségkutatás 2005/2. Cretan, Remus (2002): Social and spatial marginality: historical-geographical issues about the roma of Banat and Crisana. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged Farkas György (2000): A nemzetiségi megoszlás térszerkezete vegyes lakosságú régiókban. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle 2 (2) GULYÁS LÁSZLÓ. (2005): A versaillesi békerendszer hatása a Kárpát-medence régióira. In: Glück R. - Gyimesi G. szerk.(2005) A Pécsi Tudományegyetem Regionális politika és gazdaságtan Doktori Iskolájának Évkönyve. Pécs: PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, old. Gyurgyík László (2004): Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság körében. Kalligram, Pozsony, 109. old. Kocsis Károly (1991): A Kárpát-Balkán régió emikai-vallási arculata. In: Földrajzi Közlemények 1991/3-4. sz old. Kocsis Károly - Bottlik Zsolt - Tátrai Patrik (2006): Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban ( ). MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 200. old. Kókai Sándor (2002): A Bánát etnikai földrajzi jellemzői és sajátosságai a XX. század elején. In: Természettudományi Közlemények 2., Nyíregyháza
9 A magyarországi és erdélyi városok etnikai homogenizációja ~ 135 Raffay Emő (1989): A vajdaságoktól a birodalomig: az újkori Románia története. JATE, Szeged, 253. old. Varga E. Árpád (2002): Az erdélyi magyarság asszimilációs mérlege a XX. század folyamán. In: Regio old. Tátrai Patrik (2010): Az etnikai térszerkezet változásai a történeti Szatmárban. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. JEGYZETEK 1. Kocsis Károly (1991): A Kárpát-Balkán régió etnikai-vallási arculata. In: Földrajzi Közlemények 1991/3-4. sz old. 2. Bottlik Zsolt (2005): A szerb etnikai tér változásai a 20. században a mai Magyarország területén. In: Kisebbségkutatás 2005/2. 3. Cretan, Remus (2002): Social and spatial marginality: historical-geographical issues about the roma of Banat and Crisana. In: Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határok és az Európai Unió. Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged 4. Bajmócy Péter (2006): Magyarország népességének etnikai és vallási diverzitása 1910-ben és 2001-ben. In: Táj, Környezet és társadalom. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, Szeged 5. Varga E. Árpád (2002): Az erdélyi magyarság asszimilációs mérlege a XX. század folyamán. In: Regio old. 6. Gyurgyík László (2004): Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság körében. Kalligram, Pozsony, 109. old. 7. Raffay Ernő (1989): A vajdaságoktól a birodalomig: az újkori Románia története. JATE, Szeged, 253. old. 8. GULYÁS LÁSZLÓ. (2005): A versaillesi békerendszer hatása a Kárpát-medence régióira. In: Glück R. - Gyimesi G. szerk.(2005) A Pécsi Tudományegyetem Regionális politika és gazdaságtan Doktori Iskolájának Evkönyve. Pécs: PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, old. 9. Tátrai Patrik (2010): Az etnikai térszerkezet változásai a történeti Szatmárban. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 10. Kókai Sándor (2002): A Bánát etnikai földrajzi jellemzői és sajátosságai a XX. század elején. In: Természettudományi Közlemények 2., Nyíregyháza 11. Balizs Dániel (2012): Etnikai földrajzi módszerek és alkalmazási lehetőségeik a történeti Csanád példáján. In: Pál Viktor (szerk.): A társadalomföldrajz lokális és globális kérdései. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, old. 12. Farkas György (2000): A nemzetiségi megoszlás térszerkezete vegyes lakosságú régiókban. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle 2 (2) 13. Beluszky Pál - Sikos T. Tamás (2007): Változó falvaink: Magyarország falutípusai az ezredfordulón. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 459. old.
10 136 ~ Politikai földrajzi rovat 14. Kocsis Károly - Bottlik Zsolt - Tátrai Patrik (2006): Etnikai térfolyamatok a Kárpát-medence határainkon túli régióiban ( ). MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 200 old. 15. Hargita és Kovászna megye 12 városa közül Maroshévíz (4. típus) és Magyarbodza (1. típus) kivételével az összes ide tartozik.
VI. Magyar Földrajzi Konferencia 22-32
Bajmócy Péter 1 Balizs Dániel 2 A MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI VÁROSOK ETNIKAI HOMOGENIZÁCIÓJÁNAK NÉHÁNY 1. BEVEZETÉS Vizsgálatunk tárgyát az képezte, hogy miként módosult a hazai és erdélyi (a Kárpátokon
Részletesebbenarculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
Részletesebben2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.
1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
Részletesebben2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858
Részletesebben2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt
RészletesebbenDemográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január
Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Megnevezés 2006 január Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli és nyilvántartott
Részletesebben2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett
RészletesebbenA GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Békéscsaba-Gyula, 2013. szept. 26-28. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola
Részletesebben1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
RészletesebbenIV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK
IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK A népesség általános csökkenése mellett a nagymértékű regionális különbségek érdemelnek figyelmet. Már a megyék szerinti bontásból
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenA DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenErdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Táblamellékletek
Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Bihar, Máramaros, Szatmár, Ugocsa, Közép-Szolnok,
Részletesebben4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága
4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága Etnikai- és vallási viszonyok alakulása, etnikai és vallási konfliktusok a világban, a hazánkat jellemző etnikai sajátságok és folyamatok Népesség-
RészletesebbenA határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.
A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében
RészletesebbenBajmócy Péter, PhD egyetemi docens SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
Bajmócy Péter, PhD egyetemi docens SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Népesedési trendek a településrendszerben: konvergens vagy divergens településfejlődés? 2013. november 9. Természetes
RészletesebbenETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kocsis Károly A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 10. Fórum Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után Kolozsvár, 2011 A Kárpát-medence mint magyar geopolitikai
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenFÖLDRAJZ OKTV 2009/2010
FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010 3. Demográfiai változások régiónk vagy megyénk életében 1990-től napjainkig Kézikönyvek Demográfiai évkönyv : Magyarország népesedése / [kész. a KSH Népesedésstatisztikai főosztályán].
RészletesebbenA Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
Részletesebben2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot
GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.
RészletesebbenA térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
RészletesebbenAZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE november / November 2007
AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenFellebbezési arányok a év során a helyi bíróságokon befejezett, és a évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján
1. sz. melléklet Fellebbezési arányok a 2010. év során a helyi bíróságokon befejezett, és a 2011. évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján Büntető peres Gazdasági ebből Szabálysértési
RészletesebbenAZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE december / December 2007
AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző
RészletesebbenAZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE január / January 2008
AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző
RészletesebbenÖsszesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004
Feladatellátási hely típusa Gyermekek, tanulók létszáma Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004 Főmunkaviszony keretében pedagógus-munkakörben alkalmazottak
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek
RészletesebbenVÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN
VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenAZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE október / October 2008
AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző
RészletesebbenA GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenNépszámlálási nemzetiségi adatok romák
KÁLLAI ERNŐ Népszámlálási nemzetiségi adatok romák Rövid írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy a 2001-ben lezajlott népszámlálás adataiból következtetéseket vonjunk le a magyarországi romákra vonatkozólag.
RészletesebbenA Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi
Részletesebben2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenTAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM
TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM Nagy András PhD Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded by European Union funds
RészletesebbenTóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, Kocsis Károly
Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, 2014.03.18. Kocsis Károly Tóth József életpályájának tagolása legfontosabb munkahelyei szerint
RészletesebbenA szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei
A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei Pénzes János, PhD habil egyetemi adjunktus DE TTK Kárpát-medencei romakutatási fórum Debrecen 2019. március 28-29. Hátrányos
Részletesebben2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete
2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 38,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenBalogh András publikációs listája
Balogh András publikációs listája BALOGH A. 2001. Gazdaságfejlesztési elképzelések a Dél-alföldi Régióban. I. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged (CD-ROM kiadvány). BAJMÓCY P.- BALOGH A. 2002. Az aprófalvak
Részletesebbenű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű
É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö
RészletesebbenÖ Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő
ű É ű ű É Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő É Ó Ó É ű Ö ű Ö ű ű ű Ú Ú Ö ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú É É É É Ö Ö Ú Ö É ű ű ű ű ű ű ű Ó ű Ö Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ü ű ű ű ű Ö ű
Részletesebbenú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü
Ü ú ű ű ú ű ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ü Ú ú ü ű ü ú ű ö ű ú ö ö ö ö Á ú ú ű Á ú Á Á Á ü ö ö Á ö ö ü Á ú Á ú Á Á Ö Á Á ö ű ö ö ü ú ü ú ö ú ű ú ú ü ü ü ü ű ű Ő ú ö ű ú ú ű
RészletesebbenÉ Ö Á Í Á Ó Ö ü
Ö ű Ö ő ü ő ő ő ű Ö Ö ü Á Á É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű ű Ö ű ű ú ű ű ú ú ő ő ü ű ű É Ö ú ű ő ű ű ú ő ü Ö ú ú ő ő ú ű ü ő ü ű ú ú ű Ü ő ő Ó ü É Ó Ö Ö ú ü ü ü ü Ű ú Ö Á ü É Ó ű Á Ö Á ű ü ú Ö ű ű ű ü ő ő ő Á ő ő
Részletesebbené ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é
é ű ö Ö é é ö ú é é é é ö ö é ö é é é ö ö é é é ö ö é ű é é ö é é é é é é é é é é ö é ö é é é ű ö ű ö é é é Ö Ú Í é ö é é Ő ö ö ú é é é é é é é é é é ű é é é ú é é é ű ú é é é é é ö é ö é ö é é ö é é é
Részletesebbenő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü
ő É ő ő ő ő É Ü Ö Ö Ö Í Ö Ö Ö ő Ó Ó Ö Ö Á É É É ő Á É Á Á Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á ű Á ú ő ő ü ü Ó ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő ő ő ő Á ü ú ú
Részletesebbenő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó
ö ú Á ő ű ü ő ó ö ö ú ö ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ő ö ö ő ú ó ö ö ő ő ő ő ö ű ü ü ü ő ü ü ő ő ü ó ő ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ó ü ű
Részletesebbenö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü
Á Ó ö ü ü ü ú ú ü ü ö ü Ő ö ö ö ü ú ü Á ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü ö ö ü ü ö ü ö Ó ö ö ü ü ö ü ö ú ö ú ü ö ü É É Á ü ű Ö ű ú ö ö ú ö ú ö ú ö ű ü Ö ö ű ü ú ö ü ú ű ö ű ú
RészletesebbenÉ ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű
É É É Ó Á É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű ü ű ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö ö ö ü
Részletesebbenú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü
ü ü ü ú ú ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü Í ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ú ü ü Á ű ü ü ü ü ü ü ü ú ü ü Í ú ü É Ö Ö ú Ö Ö Ö ú ú ü ú Á Ö Á ú É ü ú ú É ú ú ú Ü ü ű ú ű É ú ű ü ü Á ú É ü ű ü ú Á É É ú ü Ö Ö Ö ú ú Á Ö
Részletesebbenó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó
Ü Ű Ö É Á Á ö É É Ö Ú Ü ö ü ő ő ö ő Á ő ó ő ü ü ö ö ú É ű ó ü ű ö ú ü ö ó ö ö ü ű ö ó ó ö ö ö ö ü ű ö ő ö ö ó ö ö ő ó ő ü ő ó ő ö ö ő ü ü ö ő ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó
RészletesebbenÜ
Ó Á ú Á É Ü Ö Ö Ö É É É Ö É Ü Ö É É É É É Ó Ö Ó Í Ö Ö Ö Ö Í Ö Ö É É É Í Ö Ö É Ö Í Á Ó Í Á É É Ó É Ú Á Í É É É Ö Ö Ó Ö Ö Ö Ö Ó Ó Ó Í Ü Ö É É Ö Ó Ö Ó ö Ö Ö Ö Ö Ö Ó Ü Ö Ó É ű É É É É É É É É Í Ö Ó Ö É Ö Ö
Részletesebbenü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö
Í Á Ö Ú Á Á Ó Á ö ú ú ö ú ú ö ü ü ű ü ű ö ö ü ű ö ü ö ú ö ü ú ö ö ü ü ö ü ű ö ö ü ű ö ö ú ö ö ú ú ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ű ö ü
Részletesebbenö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö
ö ö Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ó ö ö ö ü ö ú ü ü ö ö ú ú ö ú ó ú ó ü ú ú ú ú ó ú ö ú Á ö ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö
RészletesebbenÉ Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í
Í É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í É Á É Í Í É É Í Í Í Á Í Á Á ö ó ö ö ő ő ő ö ö ó ő ű ö ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö Á ó ó ö ö ő ő ő ő ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö ü ü ó ö Ó Í Í É É
RészletesebbenÍ Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö
Ö É Ö Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ü Ü Á É Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Í É Ó Á Ü Á É Á Ü Í Í Í Í Ü Í Í Í Í Í É Ö Á Í Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Í Í É Í Í É É Í Í Í É Í Ü Í Ü Á Ü Ü
Részletesebbené ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü
é í ü é ö é é ő ü é é é ú é ó Í é é ő Í é ó ö í é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é ö ő
Részletesebbení ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é
ű ű ö é ő ó í ö ő ü é ő é ü ő ö ő ö é é í ö ő ö ó ő é ó í ö ő ü é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő ű ő ö í ö é é é Ö ű ú ő é é ű ő í ü ö é é ő ó ö ö ő é é é é é é é é é é ő ü í í é ú í í í Ú í é ú é ő ó ó
Részletesebbenó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö
Á Ö É Á É Ő Ü Ü ü ö Ö ü ú ö í ü ü ó ó Á ö ó ö ö ö Ö í ü ü ü í í ü ü ö ü ü ü ü ö í ó ó Ő ó ó ö ó ö í ü í Í ó í ó ö í ó ó ö ó ó ö ó ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í
Részletesebbenő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö
Í Í Ő Ó Ü Ö Ő ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö ő ö ő Í ó ö ó ú Í Ö Í ÍÍ É Ó Ü Ü Ó Ó Ö É Ö ő ö ő ű ó ö ú Í Ö Í Ö Í Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ö Ü Ü É Ú Ö Ó Ó Í Í ő ö ő ű ó ö ó ú É Ö Í Í ÍÍ Í Í Í É Í
RészletesebbenÉ ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű
ő ő ű ú Á ő ű ő ő ő ő Ö Ö Í Á É Á ő Ö Ö Í ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ű ő ú Á ő ű ő ő ő ő ő ő Ö ő ú ú Ö ő ő ű ú Á ő ú Ó ű Ó ú ú ú ő ő ú ú ő ő ú ő Ú ú
Részletesebbení Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó
í Ú Á Í í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ó Ó í ő ó Í í í í Ó í ó í í Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É É ó ó í É Ü Í ő í ó í ó í Ő Ő Á Ó Ó Á É É Á Á É É Ő Á Ú É í ó Á í Á í í ő í í Ő Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É Ö Í Í É ó ó í Ú
RészletesebbenÉ Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő
ő Ü É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő ő ú ő ő ő ú ő ü ú ű ő ű É Í ő É Ü Í ő ü ő ő ő ő ő ő ú ü ű ő ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő É Í Ú Ö Á Á É Á Á Á Ő Á É Á Ö Á Ö É É É ü ő Á ő ú ü ő
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE február/ February 2019
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenÍ Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö
ö ú ö ö ú ö ú Ü ő ú ő ö ő ő ő ö ö Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö Ú ő ö ő ő ő ö ú ú ú ő ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ú ő ö ú ö
Részletesebbenű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á
ü ű ü ú ű í ú í ű í ú ú ú ú ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ű í í í Á ü É í í Ö Ö Á í Á É Á ú ú ú í ű í ú ű í í í É í í É í ű í ü í ú ű í ű í É í Ú í í í ű í ú ű í í í ü í í ú í ú í Ö ű í í í ü ü Ő í í
Részletesebbenő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ü ő ő ű ü ő ű ő ő ő ő ü ő ő ő ü ő ű ő ő ő ü ő ü ő ő ü ű ő ő ü ü Á ő Á ű ű ü Á ő ű ű ő ű ű ü ű ő ő ő ü ő ű Ó ü Í Á ő ű ő ő ő ő ü
Részletesebbenú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü
ű ü ü ú ü ú ú ű ü ú ú ü ü Ó Ö Í ü ú ú ű Ö ú ú ú ü ü ú ÍÍ ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ü Ü ü ü ú ü ű ü ü ü Ü ú ú ü ü ü ü Í ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü Í Í ü
Részletesebbenö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó
ü ö ö Ö ü ü ö ö Ö ö ó ö ú ó ü ö ö ö Ö í ó ü í í ü ö í í ó ó ü ö ü ö ö ü í ó ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ö ö Ö ü í ö Ö ö ö ó ü í ö ó ó ü ö ó í ü ü ü ö ö ü í ü
RészletesebbenÖ ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü
Ö ő ü Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü ü ő ő ő ú ű ő ő ú Ö ő ü ő ő Ö ő ü ő ő ő ő ő ő ü ü ő ő Ö ő Í Ö Ö Ö ü Ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ü Ö Ö ü Ö Ü Ö ü ü ü ő ű Ö ő Ö ü ü ü ő Ű
RészletesebbenÍ Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú
ű É Í Á Á Á Ó É Á Á Ó Í Ö Á Á Á Ö ü Í Ó Í ű ű ü ú Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ü Í ú Ü Ű Ó Ó Í ú Í ú Ö Ó ü Ü ü ű Ó ú Í ü É Í Í Á Á Ó Í Á ú Ö Í Ó ú ú ú Í ú ú ű ú Ü ü ü Í Á ü ú Í ú
Részletesebbení í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó
Á Á Ó Ö Á í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó ó í í ó ó ű ű ö ű ú í ö ó ó í ó ó ö ö Ü ú ó Ü ö ö í ö í ó ó ó ű í ó ö ö í í ö ö í ö Í ó ö í ö ö ó ó ö ö í ó ö ö í í ö í ú Í
Részletesebbenű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó
ü ű ú ü ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó ü í í í í ó ü ó Ö ó ü Ö í ó ű ó ó ó Ö Ö ó ó í í Ö Ö ó ó í Ö ó ű í í ü
Részletesebbenö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó
ö Ö ó ü Ú ú ű ó ú ü ö Ö ü ó ü ü ó ó ö ö ó ó ö Ú ö í ó ö ö ö í í ú ü ó ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó ó ó Ó Ú ö ú ó í í ú ó ö ü ü Ö ó ü ü í Ö Ö ú
Részletesebbenü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö
Ü É ű ü ü ö Í ü ö ö ü ű Í Í ü ű ö Ö ö ö ö Í ü ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö ü ü ü Í ü ö ö ö ö ö ö ö ü Í Í ű ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ü ö ö ö ö ü ü ű ü ö ö ö ü ö ü ű ö ü ö ö ű Í ü ü ű Í ö ü ö
Részletesebbenö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü
ú Ö Ú ú ú ó Ő Ö ü Ú ú ö Ö Í ó í ü ü ó ó ó Í ö ö ö ö í ü ó ö ü ü ú í ű ö ó ó ö ö ö ű ö ó ó ö ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ü ö ö ó ó Í ü ö ó ú ü ü ö ó ö ö Í í ó ó
Részletesebbenő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ü ü ü ü ü ő Ö ő ő ő ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ű ő ú ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ű ő ü Á ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ú ő ő ő
RészletesebbenÜ ű ö Á Ü ü ö ö
Í Í Ü Ú ö ú Ö Ü ű ö Á Ü ü ö ö ú ü ü ö ü ö ö ö ö Ü Ü ö ö ö ö ö ü ü ö ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü ü ö É ö ü ü ö ö ö ö ö ö ö ö Ó ö Ü ü Ü ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú ü ö ű ü ö ú ű Ü ö ö ö ü Ü Ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö Á Á Í
Részletesebbení ö Á ö ö ö Á í ö ű ü í í ű ö ú ü íí ö ű ö ü ú ü ö í ü ű í ö ö ü ü í ö ü ö ű ö í ű ü í ö í í ü í Á Á í í ü ö ö ü ű í í ö ö ü í ű ü ö í ö ű ü í í ű ö í í í ö ö í ö ö ö ö ö ö í í ű Á Á Á Á Á í í ú í ö ö
RészletesebbenÍ ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü
Í Í ö ú ö ö ö ö ű ö ö ö ö Í ű ű ö ü ú ö ú ú ű Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü ö ú ü ü ö ú ö ű ö Í ű ú ú ö ú ú ű Á É Á ö ű ú Í ö ö ü Í ú ö ú ö ö Í ű ö Í ú ö ö ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö Í ö ö ö ö Í ű ö Í ú ö Í ö ö ű
Részletesebbení ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á
Ö ü ó Ö ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ü í í ü ü ü ü ó ü ü ú ó ü ü ü í ó í ü ü í ó í ó í ó ó ó ó í ó ó ó í í ó ü ú É Ö í í í ú ó í ü í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó
Részletesebben