A HATÁR MENTI FEJLESZTÉSEK ÚJ KERETEI. Hozzászólás az Új Széchenyi Terv Vitairatához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HATÁR MENTI FEJLESZTÉSEK ÚJ KERETEI. Hozzászólás az Új Széchenyi Terv Vitairatához"

Átírás

1 A HATÁR MENTI FEJLESZTÉSEK ÚJ KERETEI Hozzászólás az Új Széchenyi Terv Vitairatához Készítette: Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata

2 Bevezetés Az Új Széchenyi Terv vitaanyaga hangsúlyosan tárgyalja egy egységes Kárpátmedencei gazdasági térség létrehozásának szükségességét. Egy 1990 óta a szakemberek részéről gyakorta megfogalmazott igény emelkedett most a politikai célkitűzések szintjére: A magyar gazdaság tervezési rádiuszát Kárpát-medencei szintre kell emelni. 1 Megállapítható, hogy a magyar belső gazdaság helyzete is jóval kedvezőbb volna a jelenleginél, ha ezt az elvet a mindenkori magyar kormányok a rendszerváltástól kezdve elfogadták és a gyakorlatban alkalmazták volna. Helyes iránynak tartjuk azt is, hogy a nemzetpolitika az átfogó fejlesztéspolitika részévé válik, amelyre az első Orbán-kormány és az előző két kormány idején is történtek kísérletek, de az ehhez szükséges források, főként az elmúlt évek során igen elenyészőek voltak, és hiányzott az egységes stratégiai megalapozás is a beavatkozások mögül. Fel kell ugyanakkor hívni a figyelmet arra a tényre is, amelyet a dokumentum egymondatnyi megjegyzéssel érint is: A magyar gazdaság fenntartható gazdasági jelenléte és befolyása csak úgy valósulhat meg, ha az egyaránt szolgálja mindegyik itt élő nép érdekét. 2 Jóllehet, ha Európa földrajzi térképére rátekintünk, a Kárpát-medence fejlesztési régióként adekvát választ jelenthetne az 1920 óta recesszióba süllyedt térség felemelkedése szempontjából, tudnunk kell ugyanakkor, hogy a Kárpát-medence kifejezést szinte kizárólag Magyarországon használjuk, és mivel annak kiterjedése az egykori Nagy-Magyarországéval azonos, kizárólag a magyarok számára bír pozitív konnotációval ez az elnevezés. A szlovákok, a szerbek és a románok számára a Kárpát-medence programja egy fenyegető jelenség, amelyet nemhogy támogatni nem szeretnének, hanem várhatóan akadályozni fogják annak megvalósulását (ahogy ezt tették a magyar multinacionális vállalatok közép-európai terjeszkedése idején). 3 Amennyiben a szomszédos nemzetekkel partneri viszonyokat kívánunk kialakítani (ami egyben egy Kárpát-medencei magyar-magyar gazdasági-kulturális integráció feltétele is), akkor a fejlesztéspolitika határon átnyúló prioritásait nem Kárpát-medencei, hanem regionális és közép-európai szinten kell megfogalmazni. Az Európai Unió bővülésével fokozatosan válnak átjárhatóvá a határok, és ez lehetőséget biztosít egy egészen új közép- és délkelet-európai geopolitikai program megfogalmazására és megvalósítására. Ezt leglátványosabb módon az Európai Duna Stratégia elindítása jeleníti meg, amelynek éppen a Kárpát-medence adja a földrajzi súlypontját. 1 Nemzetgazdasági Minisztérium: Új Széchenyi Terv. A talpra állás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja július 29. Vitaanyag p. 2 Uo p. 3 A MOL-OMV vita mutatja, hogy a magyarok is hasonlóan reagálnak más nemzeti vállalatok terjeszkedésére. 2

3 Az alábbi dokumentummal javaslatot szeretnénk tenni egy új határon átnyúló fejlesztéspolitika szervezeti hátterének kialakítására, illetve reflektálni kívánunk a vitaanyag két további felvetésére is. 1. Ahogyan az Európai Unió, úgy hazánk versenyképességi esélyeit is elsősorban magas hozzáadott értékű, lokális értéktartalmat hordozó márkák felépítésével lehet tartósan növelni. Ilyen márka épülhet egy klasszikus kereskedelmi termék vagy szolgáltatás, de egy eseményformátumban életre keltett kulturális tradíció, vagy egy sajátos, egyedi arculatot kialakító régió, kistérség vagy település köré is. 4 Meggyőződésünk, hogy a két világháború után meghúzott határok mentén ma egymás irányában egyre inkább kinyíló zárványtérségek sikeres fejlesztése elképzelhetetlen a határokat meghaladó, a történelmi-szerves kapcsolatokat új szinten újra megfogalmazó együttműködések kialakítása nélkül (regionális szint). Az Új Széchenyi Tervnek tehát megítélésünk szerint reflektálnia kell a határtérségekben megfogalmazódó, az állami tervezési gyakorlatra merőlegesen szerveződő fejlesztési elképzelésekre. Ezek az új szerveződések sikeres brandekké tehetőek az Unió trendjeihez igazodva. 2. A szegénység kiterjedésével fennáll egyes települések, térségek végleges leszakadásának veszélye, kisebb és nagyobb vidéki településeken is nagyon komoly szociális feszültséggel kell szembenéznünk. 5 A határ menti térségek éppen az egykor szervesen összetartozó gazdasági régiókat. településhálózati vonzáskörzeteket feldaraboló békeszerződések miatt a határ mindkét oldalán tartós válságba kerültek. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek legutóbbi kijelölése is jól mutatja, hogy ezeknek a térségeknek a fejlesztéséhez szükséges lesz a határon átnyúló programok újragondolására. 1. térkép: A leghátrányosabb helyzetű kistérségek Forrás: 4 Új Széchenyi Terv p. (Kiemelés az eredetiben.) 5 Uo p. 3

4 Meggyőződésünk, hogy az európai területi együttműködési operatív programok projektszemléletű megközelítését a komplex régiófejlesztési programozásnak kell felváltania. Ennek az a lényege, hogy nem egy-egy híd, út megépítése, egy közös rendezvény lebonyolítása a projektek kimenete, hanem olyan átfogó regionális fejlesztési programok megvalósítása, amelyek egyszerre próbálnak választ adni az infrastrukturális, a gazdasági, társadalmi és a kulturális problémákra. Ezt ráadásul határon átnyúló jelleggel teszik, ezáltal kinyitva az eddig elzárt térségeket, új perspektívákat megrajzolva előttük. Ezeknek a programelvű fejlesztéseknek a természetes alanyai az EGTC-k, amelyek létrehozása szervesen illeszkedik az európai területfejlesztés fő trendjéhez, és amelyekkel ezért a tervezett közigazgatási reform előkészítésénél is számolni kell. A programelvű fejlesztés kedvező feltételeket kínál a korábbi rendszer hibáinak meghaladására. Tudnivaló, hogy az értékelési módszertanból következően a CBC-programok esetében mindig alkufolyamatok révén alakult ki a prioritások, majd a nyertes pályázatok listája. Tanulságos volna megvizsgálni, hogy 1995 óta mire, mennyit fordítottak a határ menti programokból, és azokból ma mi található meg, mi működik, minek volt valódi területfejlesztési hatása. A nem fenntartható projekteket eredményező alkufolyamat elkerülhető, ha egységes programozási régiók kerülnek kialakításra, amelyek a megfelelő jogi és intézményi kereteket felhasználva önállóan képesek komplex fejlesztések megvalósítására. A tanulmányban kettős célkitűzést követtünk. Egyrészt az Új Széchenyi Terv megállapításaira alapozva igyekeztünk felvázolni egy új fejlesztéspolitika kereteit a határ menti együttműködésekre fókuszálva. Másrészt arra is törekedtünk, hogy a felvázolt irányvonalat teoretikusan is megalapozzuk. Ez utóbbi részek azonban nem tartoznak szorosan a Széchenyi Tervhez, ezért ezeket szürke háttérrel kiemeltük. A dokumentum ezek nélkül is kerek egész, de az elméleti megalapozás segítheti a megértést és a felvetett megoldások elfogadását. Ocskay Gyula Főtitkár 4

5 Tartalomjegyzék Bevezetés A határok nélküli Közép-Európa Új politikai tér...6 Az EGTC-k mint normatív régiók...6 Az EGTC és a többszintű kormányzás...8 Közép-Európa újradefiniálása Természetes vonzáskörzetek a Kárpát-medencében A 90-es évek modellje: az eurorégiók Az újraformálódó városhálózat A területi tervezés új kihívásai Javaslat egy kétszintű EGTC-rendszer kialakítására Módszertani alapozás A jelenlegi helyzet Magyar-szlovák határtérség Keleti határtérség Déli határtérség A kétszintű EGTC-hálózat bemutatása Északi határszakasz Keleti határszakasz Déli határszakasz Nyugati határszakasz Finanszírozási javaslatok Egy komplex működési finanszírozási modell vázlata Kormányzati finanszírozási program Lehetséges helyi bevételek Az európai területi együttműködés A program illeszkedése az Új Széchenyi Tervhez Javaslat a program beépítésére az Új Széchenyi Tervbe FÜGGELÉKEK F1 Hálózati EGTC-k F2 A hálózatépítés szakmai támogatása: A CESCI

6 1. A határok nélküli Közép-Európa 1.1. Új politikai tér Az EGTC-k mint normatív régiók Az EGTC-rendelet 6 forradalmi változást jelent a határ menti együttműködések történetében, mivel önálló jogi személyiséggel ruházza fel ezeket a nemzetállami kereteket túllépő szervezeteket. A csoportosulások várhatóan közbülső állomást jelentenek a teljesen informális kapcsolatokon alapuló határon átnyúló együttműködések, az eurorégiók és a területi igazgatási jogkörökkel is rendelkező határon átnyúló megyék között. A régiókat sokféle szempont szerint lehet osztályozni. Az EGTC-kkel kapcsolatban talán a funkcionális megközelítés a legtermékenyebb. E szerint megkülönböztetjük a formális vagy természetes; a funkcionális; valamint a normatív régiókat. A formális vagy természetes régiók határait a közös táji-földrajzi, történelmi-kulturális örökség jelöli ki. A formális régió (mint amilyen a Dunakanyar vagy a Balaton) nem szükségszerűen egyezik meg a közigazgatási határokkal, mégis egyfajta szerves egységet alkot. A funkcionális régió mint neve is jelzi valamely feladat, funkció térbeli eloszlási sűrűségéhez igazodva alakul ki. Egy-egy város az ott ellátott funkciók (oktatás, egészségügy, szociális intézmények, munkahelyek, javak elosztása stb.) révén válik egy ilyen régió (a funkcionális vonzáskörzet) központjává. A normatív régió az előzőekkel szemben egy normának, jogszabálynak köszönheti a létezését. Az adminisztratív eszközökkel végrehajtott regionális reform, megyék vagy tartományok kialakítása mindig feltételezi a jogszabályi és ezáltal politikai előkészítést, és nem szükségszerűen veszi figyelembe a természetes és a funkcionális régiók kiterjedését. Ez a három szint elkülöníthető a határon átnyúló együttműködések története során is. A kezdeti stádiumot a formális régió szintje jelenti. A táji-földrajzi vagy kulturális-történelmi okokból összetartozó térségek, városok képviselői spontán módon kezdik keresni a kapcsolatokat egymással. A közvetlen határon átnyúló (CBC) együttműködések e kezdeti szakaszát elsősorban az ember-ember kapcsolatok jellemzik, és az ilyen együttműködések ad /2006/EK-rendelet az Európai területi együttműködési csoportosulásról (angolul: European Grouping of Territorial Cooperation, röviden: EGTC). A rendelet letölthető az alábbi linken: Magyarul: 6

7 hoc jellegűek, csak fokozatosan mozdulnak el a kvázi-intézményesülés irányában (eurorégiók). 7 Viszonylag korán kialakult ugyanakkor az a gondolat, hogy ezek az általában periférikus helyzetű határ menti térségek együtt képesek volnának pótolni a centrum távolságából adódó funkcionális hiányosságokat is. Ha a határ egyik oldalán szívrohamot kap valaki, azt ne vigyék egy több száz kilométerre fekvő kórházba, ha a határ másik oldalán a közvetlen közelben található ilyen intézmény. Ha tűz üt ki a határvárosban, a legegyszerűbb, leggyorsabb a határ túlsó oldaláról segítséget hívni. A CBC együttműködések ezt belátva elkezdtek bizonyos feladatokat közösen ellátni. Ezzel a formális-természetes szintet meghaladva elérték a funkcionálist. A biztonságos együttműködéshez azonban hiányoztak azok a jogszabályok (normák), amelyek hosszú távon garantálhatták volna e funkciók zavartalan ellátását. Elsőként a Madridi Konvenció megalkotói próbáltak választ keresni arra, hogy miként lehet ezeket a funkciókat úgy szabályozni, hogy mindkét érintett államban működő struktúrát eredményezzenek. Így a konvenció egyfajta kezdőlépésként értelmezhető a 2006-ig vezető folyamatban, amelyben a jogosultságokat szélesítő és konkretizáló kiegészítő jegyzőkönyvek (1995, ) képezték a közbülső állomásokat. A második kiegészítő jegyzőkönyv, a Karlsruhei 9 és a Benelux Egyezmény 10 már ahhoz is példát mutatott, miként lehet határon átnyúló, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket létrehozni. A folyamat jelenleg ismert végállomását egyrészről a 2006-os EGTC-rendelet, másrészről a 2009-es harmadik kiegészítő jegyzőkönyv 11 jelenti. Előbbi az Európai Unió tagállamainak részvételével létrehozható Csoportosulások működését szabályozza, utóbbi az Európa Tanács tagállamai számára elfogadott ajánlás az Euroregionális Együttműködési Csoportosulások létrehozására. A két dokumentum közös vonása, hogy a nemzetállami struktúrákra mintegy merőleges szerveződések számára biztosítanak normatív hátteret, olyan hátteret, amellyel (bővebb jogosultságokkal ugyan, de) a nemzetállamokon belüli területi közigazgatási szervek is rendelkeznek. Ezáltal az Unió stabil, intézményes kereteket nyújt egy újfajta, nem nemzetállami térszemlélet alkalmazásához. Amennyiben ehhez az új térszemlélethez a több szintű kormányzás eszméje társul, az szükségszerűen vezet a szuverenitás kérdéskörének újragondolásához, az elmúlt 400 év szuverenitásfelfogásának revíziójához. Nem véletlen, 7 Az első eurorégiós együttműködés 1958-ban született meg a német-holland határon (Euregio). Mára az eurorégiók száma megközelíti a 200-at. Számuk pontos meghatározását nehezíti, hogy folyamatosan alakulnak, szűnnek meg, illetve olvadnak össze ilyen szervezetek. 8 (A Madridi Konvenció szövegével együtt.)

8 hogy az EGTC-jogszabályok elfogadása, az első EGTC-k elindulása nem megy minden zökkenő nélkül. A makroregionális fejlesztési programok (pl. Európai Duna Stratégia) elindításával azonban az Európai Közösség világossá tette, hogy a kontinens fejlődése szempontjából a nemzetállamival azonos jelentőségűnek tekinti az ez alatti és az e feletti területi együttműködési szinteket is. Az EGTC és a többszintű kormányzás A kezdeményezők eredeti szándékai szerint az EGTC olyan eszköz, amely a határon átnyúló projektek és programok menedzselésére alkalmas 12. De ha figyelembe vesszük a legfontosabb lehetséges együttműködési területeket (pl. határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások, határon átnyúló közlekedési infrastruktúra vagy közösségi közlekedési rendszer közös irányítása és működtetése stb.), legtöbbjüknek stabil intézményi háttérre és egy megfelelő jogosítványokkal rendelkező menedzsmentkapacitásra van szüksége. Ez azt jelenti, hogy a projekt- és programmenedzsment nem létezhet bizonyos szintű kormányzás nélkül. Egy határon átnyúló kórház, közösségi közlekedési rendszer, képzési rendszer stb. működtetése kormányzási kérdésekhez vezet: ki irányítja az adott intézményt, milyen jogszabályok alapján; ki a munkáltatója a munkavállalóknak; ki finanszírozza a kórházban dolgozó orvosokat, és milyen költségvetésből; ki hoz döntéseket a szolgáltatások területére vonatkozóan stb.? A Régiók Bizottsága által a többszintű kormányzásról (multi-level governance: MLG) készített dokumentumokban az EGTC-t az MLG adekvát jogi és intézményi eszközeként említik. A szubszidiaritás közösségi alapelvét követve a többszintű kormányzásról készült Fehér Könyv az EGTC-t olyan eszközként mutatja be, amely változó intézményi geometria szerint, a hatásköri szintjeik alapján teszi lehetővé a közhatóságok társulását és a társadalmigazdasági szereplőkkel való széleskörű partnerség előmozdítását 13. Ugyanott a dokumentum kifejezetten állítja, hogy az EGTC illeszkedik az MLG-rendszerhez: Az EGTC létrehozására, megszervezésére és igazgatására irányuló folyamat középpontjában a többszintű kormányzás dimenziója áll Az eredeti előterjesztésben még EGCC szerepelt, ahol az első C a cross-border rövidítésére szolgált. Tehát az eredeti szándék kizárólag közvetlen határon átnyúló együttműködésekre vonatkozott. Az előterjesztés 2005-ös vitája során változott a koncepció úgy, hogy a transznacionális és az interregionális területi együttműködések is bekerüljenek a jogszabály hatálya alá. 13 A Régiók Bizottsága több szintű kormányzásról szóló Fehér Könyve, CdR 89/2009 fin, 30. p. 14 Uo. 8

9 Hasonlóképpen, a Régiók Bizottsága által összeállított dokumentum 15 és a Gianluca Spinacci és Gracia Vara-Arribas által készített elemzés 16 az EGTC-t mint az MLG alanyát tekintik. Utóbbiak szerint az EGTC-rendelet a területi kohézió innovatív MLG-formával történő támogatásának úttörője 17. Ezt az értelmezést erősíti a Mission Opérationnelle Transfrontalière (MOT) vezető partnerségével megvalósított EGTC nevű URBACT-projekt is. A projekt a határon átívelő konurbációkkal (városösszenövésekkel) kapcsolatos irányítási és társadalmasítási kérdésekre keresett válaszokat. A projekt egyik nagyon fontos eredménye volt az az állítás, miszerint a határon átnyúló fejlesztési munkának hatékony politikai részvételre és biztos jogi keretekre van szüksége. 18 A fenti példák mindegyike megerősíti, hogy az EGTC-t (az eredeti jelentésével szemben) az elmúlt időszakban az MLG alanyaként, az Európai Unió decentralizációs folyamatának igen fontos állomásaként értelmezték, nem egy egyszerű projekt- vagy programmenedzsment-szervezetként. Ha komolyan gondolkozunk az EGTC-ről, világosan kell látnunk, hogy kormányzási hatáskör nélkül nehezen használható. Ezzel a ténnyel az előkészítés alatt álló magyar közigazgatási reform során is számolni kell, hiszen az EGTC-k sok ponton hasonlítanak a megyékre, azokkal majdnem megegyező jogosultságokat szerezhetnek, és ezáltal alkalmasak lehetnek intézményfenntartóként tehermentesíteni a nemzeti szintű területi önkormányzatokat. Nagyon fontos egyértelműsíteni, hogy a határon átnyúló intézményeknek ezzel együtt sem a nemzetállami kompetenciák csökkentése, hanem az erősítése a céljuk, olyan közös projektek megvalósításával, amelyek a periférikus határtérségek gazdasági kapacitásait növelik. A helyi és regionális kezdeményezések révén a nemzeti szintnek nem szükséges további pénzügyi és működési forrásokat biztosítani ezekben a térségekben. Összegezve: az EGTC előnyeit más határon átnyúló struktúrákkal szemben az alábbiakban fogalmazhatjuk meg. Talán a legfontosabb, hogy az EGTC-knek nem csak különböző szintű önkormányzatok, hanem az államok is tagjai lehetnek. Nem pusztán elvi támogatásról van szó, hanem az EGTC-nek közvetlen tagjai lehetnek pl. a közlekedési minisztériumok. Ez egyrészt tekintélyt kölcsönöz a szervezetnek, másrészt stabil finanszírozási hátteret is biztosít, végül az EGTC érdekérvényesítő erejét is kedvezően érinti. 15 EGTC Developments on the ground: added value and solutions to problems, June 2010, p. 16 Spinacci, Gianluca Vara-Arribas, Gracia: The European Grouping of Territorial Cooperation (EGTC): New Spaces and Contracts for European Integration?, Eipascope 2009/2, p. 17 Uo. 7. p. 18 A projektről ld. még: 9

10 Az EGTC rendkívül leegyszerűsíti, és teljesen legálissá teszi a közös intézmények működtetését, finanszírozását. Egy EGTC-nek saját alkalmazottai (pl. titkárság), intézményei (pl. stratégiai menedzsment), vállalkozásai (pl. projektfejlesztő cég) lehetnek. Ezeknek a működését, foglalkoztatását a befizetett tagdíjakból, közös pályázati bevételekből, kormányzati direkt támogatásokból fedezheti maga az EGTC. Nagyon fontos előnye az EGTC-nek, hogy minden EU-s tagállamra kötelező érvényű jogszabályról van szó. A Madridi Konvenciót a mai napig csak 34 európai ország ratifikálta az Európa Tanács 47 tagja közül. A konvenció két kiegészítő jegyzőkönyvét ennél is kevesebb. A tavaly szeptemberben elfogadott harmadik jegyzőkönyv, amely lehetővé teszi Euroregional Cooperation Groupingok (ECGk) megalapítását, sem lesz kötelező jogszabály. Az EGTC-rendelet ezzel szemben a közösségi jog része: minden tagállam el kell, hogy ismerje az adott EGTC-t önálló jogi személynek. Az EGTC működését nemzeti és uniós jog védi. Nincs szükség bilaterális megállapodásokra: a valamelyik tagállamban székhellyel rendelkező EGTC azonnal megkezdheti működését minden jóváhagyott tag területén. Összefoglalva: bár az EGTC helyi, regionális érdekeket jelenít meg, uniós szintű szervezet: az adott tagállam gyakorlatilag nem gátolhatja meg a létrejöttét. Ezek az adottságok páratlanul hatékonnyá teszik a csoportosulások működését. Az EGTC rendkívül flexibilis eszköz. Könnyen igazítható a változó igényekhez, nem egy merev struktúra. Ha egy fejlesztési program megvalósításakor új tényezők merülnek fel, az EGTC céljai, döntéshozatali módszere, intézményei átalakíthatóak. Végül, az EGTC az ETE-programok forrásainak fogadására a legalkalmasabb eszköz. Formai adottságainál fogva jóval kedvezőbben juthat ilyen támogatásokhoz, mint bármilyen más együttműködés. Ez amiatt van így, mert egy EGTC automatikusan teljesíti a közös projektekkel szembeni elvárásokat, tartós intézményi együttműködésként garantálja a projektek eredményeinek fenntartását, a közös finanszírozást. Az EGTC-k pályázatai esetében nem kell alkalmazni a Lead Partner elvet sem. Mindez azt eredményezi, hogy az EGTC már eleve magasabb pontszámmal indul a pályázatokon, mint más partnerségek. Programozási egységekként kezelve, az EGTC-k emiatt is igen hatékonyan járulhatnak hozzá a határtérségek fejlesztéséhez. 10

11 A fenti előnyök mellett meg kell említeni, hogy a magyar jogszabály korai elfogadásának és a jogszabály liberális megközelítésének köszönhetően magyar EGTC-t alapítani ma már igen egyszerű, gyors folyamat szemben a környező országok gyakorlatával. Ezért az egyes csoportosulások létrehozásakor célszerű magyar székhelyet választani. Ugyancsak a korai elfogadásnak és a jó törvénynek köszönhető, hogy az EGTC-kkel kapcsolatban Magyarország tekintélyre tett szert az Európai Unió intézményeiben. Ezt az előnyt azonban akkor tudjuk megőrizni, ha továbbra is aktívak vagyunk mind a közösségi jogalkotási folyamatban, mind az EGTC-k sikeres működtetésében. Ehhez a korábbinál erőteljesebb kormányzati szerepvállalásra van szükség. 11

12 Közép-Európa újradefiniálása A közép-európai térség belső kapcsolatrendszerének erősödését számos tényező hátráltatta, hátráltatja: a közlekedési infrastruktúra alulfejlettsége, a korábbi vasfüggöny és az egyes tagállamok közötti szigorú határőrizet gyakorlata, a másfél évszázada folyamatosan kiújuló etnikai konfliktusok, a határváltoztatásokból eredő gyanakvás, a délszláv háború stb. Az európai integráció mindezen problémákra kínál megoldást, és a határok fokozatos megnyitására, kooperációra készteti a régió szereplőit. A közlekedési infrastruktúra az elmúlt évtized során éppen uniós támogatással fejlődött egy korábban elképzelhetetlen szintre, és e téren a következő években akkor is látványos eredményekre számíthatunk, ha a kohéziós politika a zaragozai miniszteri konferencián elhangzottak és az új TEN-T rendszert megalapozó Fehér Könyv előkészítő dokumentuma 19 szerint (tehát a támogatások csökkenése és koncentrálódása irányában) változna. A határok fokozatosan válnak átjárhatókká, és ez egy új, nyitott politikai-társadalmigazdasági tér kialakulását és ezáltal a térség versenyképességének és a határon átnyúló együttműködések közegének javulását segíti elő. 2. térkép: Az országhatárok státusza Közép-Európában 19 Trans-European%20Transport%20Network%20Policy_.pdf 12

13 Ezeket a folyamatokat teljesítheti ki az Európai Duna Stratégia, amely egységes fejlesztési makrotérségként kezelve a régiót, az együttműködést szükségessé és így napi gyakorlattá teszi a térség államai között. 3. térkép: Az Európai Duna Stratégia által érintett régiók Forrás: Bár az etnikai konfliktusokra a legritkább esetben reagál az Unió, ez ügyben is sor került már modell értékű döntésekre (ld. Koszovó státusza), és érzékelhető, hogy az elmúlt időszakban egyre több szó esik ezeknek a kérdéseknek a kezeléséről közösségi szinten is. A tapasztalat mindenesetre azt mutatja, hogy a nyitott határok gyengítik az ellenérzéseket, a napi kapcsolatok lehetővé teszik az etnikai előítéletek lebontását, a partnerségi alapon működő határ menti sikeres projektek pedig az összetartozás tudatát is erősítik. Az EGTC jogintézménye ezáltal is segíti egy közös közép-európai tér és az együttműködés szellemének fejlődését. Az EGTC-knek átadott jogosítványok tehát nem gyengítik a nemzetállamokat, hanem erősítik, mivel nem egyszerűen az Unió elvárásainak, trendjeinek megfelelő fejlesztéseket valósítanak meg, hanem növelik a participációt, a versenyképességet, erősítik az etnikumok közötti kapcsolatokat a leginkább elmaradott határ menti térségekben. Ezen keresztül sikeresen járulhatnak hozzá egy új Közép-Európa kialakulásához, amely az Európai Unió további fejlődésének motorja is lehet. 13

14 1.2. Természetes vonzáskörzetek a Kárpát-medencében A 90-es évek modellje: az eurorégiók 1. táblázat: 1993 óta a magyar határok mentén létrejött eurorégiós együttműködések SORSZÁM ALAKULÁS ÉVE ELNEVEZÉS Kárpátok Eurorégió Jász-Nagykun-Szolnok megye, Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú- Bihar megye Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye (időközben kilépett) Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye Duna-Körös-Maros- Tisza Eurorégió West-Pannon Eurorégió Duna-Dráva-Száva Eurorégió Vág-Duna-Ipoly Eurorégió ÉRINTETT ORSZÁGOK HU, PL, UA, SK, RO HU, RO, SR HU, A HU, CR, BIH HU, SK Ipoly Eurorégió HU, SK Neogradiensis Eurorégió HU, SK Sajó-Rima Eurorégió HU, SK Interrégió HU, UA, RO ÉRINTETT MAGYAR TÉRSÉGEK Somogy megye, Baranya megye Pest megye, Komárom-Esztergom megye, Fejér megye, Veszprém megye Nógrád megye, Pest megyéből a szobi kistérség A történelmi Nógrád vármegye Borsod-Abaúj-Zemplén megye ök., kistérségek: Kazincbarcika, Ózd, Putnok, Tiszaújváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kassa-Miskolc Eurorégió HU, SK Borsod-Abaúj-Zemplén megye Hármas Duna-vidék Eurorégió HU, SK Győr-Moson-Sopron megye Dráva-Mura Eurorégió HU, CR, Zala megye, Somogy megye Karszt Eurorégió HU, SK Az Aggteleki-karszt térsége Bihar-Bihor Eurorégió HU, RO Hajdú-Bihar megyei települési önkormányzatok a határ mentén Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió HU, RO Hajdú-Bihar megye Ister-Granum Kistérségek: esztergomi, dorogi, szobi, HU, SK Eurorégió részben pilisi, dunakanyari váci Duna Eurorégió HU, SK Neszmély központtal, a hídverő falvak Muránia eurorégió HU, SL, CR, A Lenti kistérség Zemplén eurorégió HU, SK A hajdani Zemplén vármegye Jelmagyarázat: Valamilyen szinten jelenleg is működő szervezet Meg nem szűnt, de valódi tevékenységet nem folytató eurorégió 14

15 A magyar határok mentén 1993, a Kárpátok Eurorégió megalakulása óta összesen további 18 határon átnyúló együttműködés született, de ezeknek csak a fele létezik 2010 közepén, és mindössze 3 4-nél mutatható ki folyamatos (napi-heti szintű) működés. Az eurorégiók sikeres működésének számtalan akadálya lehet. A politikai akadályok között kell megemlíteni a szomszédos országokban gyakran meglévő gyanakvást minden olyan magyar kezdeményezéssel szemben, amely valamiképpen érinti az államhatárok státuszát. A déli határok mentén a délszláv háború gátolta hosszú ideig az együttműködést, de még ma is sok gondot okoz az aknamentesítés elmaradása. Ukrajna viszonylatában a nehézkes határátlépés, a vízumkényszer nehezíti a napi szintű kapcsolattartást. A politikai okok között említhetjük meg azt a jelenséget is, hogy különböző szekértáborokhoz tartozó eurorégiók alakultak ki, amelyek egymással rivalizálva igen gyenge hatásfokkal működtek. A társadalmi okok között meg kell említeni a kezdeményezések társadalmasításának szinte teljes hiányát. Gyakori tapasztalat, hogy az eurorégió csak néhány politikus vagy elkötelezett szakember belső ügye, nélkülözve a vállalkozói szektor és a civil szervezetek részvételét. A helyzetet tovább súlyosbítja az a kollektív tudattalanba beszivárgott félelem, amelyet a korábbi időszak határellenőrzései váltottak ki. A fizikai határok lebontása nem szünteti meg automatikusan a mentálisakat. A jogi-intézményi hiányosságokat a Rendelet orvosolja. A létrejött eurorégiók legtöbbször egy-egy jogi személy együttműködési megállapodásán alapultak. Néhány esetben ugyan (pl. Sajó-Rima Eurorégió, Ipoly Eurorégió) létrehoztak egy közös jogi személyiséget, de a működés finanszírozása itt is gondokat jelentett, és az adott egyesületet a határ túloldalán található hatóságok már nem ismerték el. Az EGTC lehetőséget teremt arra, hogy a határ két oldalán található különböző szintű önkormányzatok közös jogi személyiséggel bíró intézményeket hozzanak létre, amelyek saját költségvetéssel, alkalmazottakkal, vállalkozásokkal rendelkezhetnek. Az eurorégiók sikertelenségét mégis leginkább a stratégiai előkészítés és a megfelelő pénzügyi források hiánya idézte elő. Az együttműködések ugyan alapoztak a formálistermészetes regionális kapcsolatokra, a legtöbb esetben mégsem sikerült megtalálni, kialakítani a közös érdekeket magába foglaló stratégiai kereteket, és az együttműködések túlságosan függtek a konkrét projektek sikerétől. Nyilvánvaló azonban, hogy pusztán projektekre alapozva közös határ menti intézményeket működtetni lehetetlen. A folyamatos pénzügyi problémák gyakran okozták egy-egy eurorégió tevékenységének ellaposodását. 15

16 Az EGTC lehetőséget biztosít arra, hogy a működési és a stratégiai-fejlesztési feladatokat el lehessen választani egymástól. Ehhez szükségesnek látjuk a kormányzati segítséget is, legalább az első időszakban. Az eurorégiók sorsának tanulságai a következők: olyan méretű és összetételű szervezeteket célszerű kialakítani, amelyeken belül a szereplők érdekei összeegyeztethetőek egymással; olyan együttműködéseket kell létrehozni, amelyek szervesen összetartozó (komplex) térségeket eredményeznek; fontos, hogy az EGTC-k létrehozása és fennmaradása ne az elnyerhető projekttámogatások ígéretétől, illetve rendelkezésre állásától függjön, épp ellenkezőleg: meghatározó térségszervezési, területfejlesztési stratégiai célok alapozzák meg a létrehozásukat, amelyek eléréséhez a különböző fejlesztési források csak eszközként szolgálnak; ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú távú együttműködésre kell törekedni, közös stratégiai elvek mentén, tervezett és a nagypolitika által támogatott módon; minimalizálni kell a (magyar esetben elkerülhetetlen) etnikai dimenziót a szervezetek kialakításakor; támogatni kell az EGTC-ket az elindulás időszakában szakmailag és anyagilag is annak érdekében, hogy a hosszú távú, stratégiai célok elérését a napi szintű működtetési gondok ne akadályozzák meg már a kezdetekkor, ez ugyanis könnyen vezethet a sok eurorégiónál tapasztalt kifulladáshoz; fontos szempont a társadalmi és a vállalkozói támogatás megszerzése a határ menti fejlesztési programokhoz; ezzel párhuzamosan lehetővé kell tenni, hogy a helyi-regionális érdekeket kifejező EGTC-k prioritásai hangsúlyosan jelenjenek meg az ETE-programokban; célszerű újragondolni a CBC támogatási források programozási folyamatait is a korábbi eredmények ismeretében (ehhez szükség lesz ezeknek az eredményeknek az összesítésére, elemzésére is); már a kezdetekkor biztosítani szükséges a létrehozott EGTC-k nyugat-európai és uniós kapcsolatait annak érdekében, hogy a kedvező nyugati tapasztalatok ne több sikertelen fejlesztési kísérlet után, hanem a stratégiai tervezés folyamatának részeként legyenek megismerhetőek; biztosítani kell végül a magyar EGTC-k belső konzultációjának lehetőségét is, a partneri viszonyok és a rendszeres tapasztalatcsere kialakulása érdekében. 16

17 A fenti elvek követése esélyt nyújt arra, hogy a magyar EGTC-hálózat a korábbi eurorégiók rendszerénél sikeresebben, az Unióban is példaértékű módon kezdhesse meg működését a közötti költségvetési ciklusban. Az újraformálódó városhálózat A korábban említett módon fokozatosan megszűnő határok egészen új geopolitikai viszonyokat idéznek elő Közép-Európában is. A zárt határok idején, amikor a határ menti térségek zárványoknak számítottak, a természeti-funkcionális kapcsolatokat a normatív területszervezés felülírta. Amikor a határok átjárhatóvá válnak, a normatív régióalakítás szempontjai fokozatosan gyengülnek, és a történelmi-táji-kulturális, valamint a funkcionális elemek erősödnek meg. Határ menti térségek pólusvárosai (pl. Pécs, Szeged, Győr, de ugyanakkor Temesvár, Kassa) természetes módon alakítanak ki új, határon átnyúló vonzáskörzeteket, és ezek a folyamatok fokozatosan átstrukturálják a korábbi városhierarchia sajátosságait. A magyarországi EGTC-k kialakításánál két geopolitikai tényezőt mindenképpen figyelembe kell venni: a történelmi vonzáskörzeteket (amennyiben a határok kinyitása a cél, abban számolni kell a határon túli városszerkezettel, amely korábbi, történelmileg összetartozó régiók helyreállítását teszi lehetővé); az 1920 óta kialakult belső pólusrendszert (a békekötések nyomán Magyarországon belül korábbi alközpontok erősödtek pólusvárosokká, esetenként a határon túli történelmi központokat is túlfejlődve). A potenciális EGTC-k kialakítására vonatkozó javaslatunkban ezért elsősorban az egykori Kárpát-medencei városok természetes gravitációs erejére alapozott városhierarchiai rendszert vázoltunk fel, amely a természetes vonzáskörzeteknek az időközben bekövetkezett változásokat tekintetbe vevő, modifikált helyreállításával számol. A funkcionalitásból és normativitásból származó torzító tényezőket az ábrákon nem tüntetjük fel, mivel ezeket az EGTC-rendelet elvileg kezelni képes. Az ábrákon a 2009-es népességi adatok alapján a nél, nél, nél és nél nagyobb népességű települések szerepelnek. A térképeken a jobb átláthatóság érdekében csak a jelentősebb térségi központok neveit tüntettük fel. Talán a legbonyolultabb településhierarchiai rendszerrel a magyar-osztrák-szlovák határtérségben találkozhatunk. Bécs túlsúlya közép-európai regionális központi szerepének megemlítése nélkül is egyértelmű. Az osztrák területfejlesztési politika számol is ezzel a súllyal. A Centrope kezdeményezés Bécset egy új, közép-európai makrotérségi 17

18 viszonyrendszerbe helyezi, melynek szatelitközpontjai Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon helyezkednek el. 4. térkép: a Centrope kezdeményezés Forrás: Ez a térkép egyértelműen jelzi, miként tekintenek Ausztriában a nyitott határok révén megváltozott Közép-Európára. Ezt a megközelítésmódot tekintetbe kell vennünk a magyar határon átnyúló együttműködések stratégiai tervezésekor is. 5. térkép: Elvi településhierarchia 1 (HU-SK-A) 18

19 A kialakulóban lévő Bécs-Pozsony várospár egy 2,5 milliós agglomerációt jelent, amellyel szemben Győr gyakorlatilag súlytalan település. Ugyanakkor Győrnek önálló vonzáskörzete van, amely természetes módon foglal magában dél-szlovákiai, csallóközi településeket. Ezeknek a településeknek a részvételével célszerű kialakítani egy új együttműködést, mivel ezáltal Győr regionális súlya is nőhet. A szolgáltatások határon átnyúló megszervezésével a Rába-parti város kedvezőbb pozícióba kerülhet a bécsi makrotérségi szerveződésen belül is. Feltűnő az is, hogy a szintén Bécs hinterlandjához tartozó Sopron természetes vonzáskörzetének helyreállítása éppen burgenlandi kisebb körzetközpontok integrálásával valósítható meg. 6. térkép: Elvi településhierarchia 2 (HU-SK) Budapest hasonló természetes vonzáskörzettel rendelkezik, mint Bécs, de míg az osztrák főváros fejlesztésénél ezzel a ténnyel tudatosan számolnak, Budapest esetében még a közvetlen agglomerációhoz való viszony sem tisztázott. 19

20 7. térkép: Budapest metropolisz (nagytérségi funkcionális központ) vonzáskörzeti struktúrája A magyar főváros makroregionális kapcsolataival a város vezetése az elmúlt 20 évben egyáltalán nem foglalkozott. Így a fenti ábrán látható településhierarchia csak elviekben létezik. Részben ennek köszönhető, hogy a határ menti városok önálló szervezetekkel pótolják a hiányzó budapesti kezdeményezéseket. Így jött létre a balassagyarmati székhelyű Ipoly Eurorégió, a salgótarjáni Neogradiensis Eurorégió, valamint az esztergomi székhelyű Ister-Granum együttműködés az ezredforduló tájékán. Ezek közül az Ister-Granum már EGTC-ként működik. A közelmúltban alakult meg a Révkomárom központú Pons Danubii, valamint a Gödöllő székhelyű Garam-Ipoly-Gödöllő EGTC is. Budapest szerepét azonban mihamarabb tisztázni szükséges ebben a magyar-szlovák együttműködési térben, ahol Ipolyság, Nagykürtös és Losonc is a magyar főváros természetes vonzáskörzetéhez tartozik. 20

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre 2010. október 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A 2003-as Magyarország-Szlovákia Phare CBC Közös Kisprojekt Alapra

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A 2003-as Magyarország-Szlovákia Phare CBC Közös Kisprojekt Alapra PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2003-as Magyarország-Szlovákia Phare CBC Közös Kisprojekt Alapra melyet A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság tesz közzé. 1. A pályázati felhívás

Részletesebben

A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI CBC Program 2007-2013 bemutatása

A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI CBC Program 2007-2013 bemutatása A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI CBC Program 2007-2013 bemutatása Innovációs és Technológiai Transzfer irodák létrehozása a magyar-ukrán határtérségben c. projekt nyitókonferenciája Záhony,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. bemutatása

Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. bemutatása bemutatása 1 Feladatok két fő területre korlátozódnak: - az Európai Uniós fejlesztési programok keretein belül szükségessé vált projektdoktori feladatok ellátása - a nemzetközi szekció (korábbi VÁTI) koordinálja

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Szándéknyilatkozat a magyar-szlovák határon átnyúló együttmőködési csoportosulás

Részletesebben

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet ITB. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet ITB. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet ITB Ocskay Gyula CESCI 2013 4. Ütemezés 1.Az indoklás: komplementer adottságok 2.A cél: kiegyensúlyozottabb fejlődés 3.Övezeti program Beazonosított szereplők

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció - 2012. 10. 27 NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013 Készült

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Határon átnyúló jelleg és hatás

Határon átnyúló jelleg és hatás Két ország, egy cél, Közös siker! Határon átnyúló jelleg és hatás 1 A HATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁS SZÜKSÉGSZERŰSÉGE A Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 átfogó célja a határtérség

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság Pályázati Felhívás Turisztikai vonzerők fejlesztése 1/2004/ROP1.1 2004. február A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben