Változatlanul fontos a minimálbér szerepe

Átírás

1 Változatlanul fontos a minimálbér szerepe A LIGA Szakszervezetek a tagsága érdekein is túlmutató társadalmi feladatának tekinti a legrosszabb helyzetben lévő munkavállalók életszínvonalának javítását. Ennek legfontosabb eszköze a minimálbér növelése. A LIGA az elmúlt évtizedekben ezzel a felelősségtudattal vett részt a mindenkori országos bértárgyalásokon. A 2016-os kétéves bérmegállapodás után nagyon nagy volt a várakozás a minimálbér további radikális emelése iránt. Ismeretes, hogy 2019-ben és 2020-ban mind a minimálbér mind a garantált bérminimum egyaránt 8-8%-al emelkedik. Egyes vélemények szerint a minimálbérnek már nincs is nagy jelentősége a munkaerőhiány időszakában. Mások viszont azt hangsúlyozták, hogy ez a mérték elfogadhatatlanul kevés. Ez az írás a tények bemutatásával abban próbál segíteni, hogy mindenki világosan lássa a minimálbér szerepét a mai gazdaságban. Mielőtt az aktuális helyzet elemzésére rátérnénk, feltétlenül szükséges egy rövid történeti visszatekintés. Az 1. számú táblázat egy hosszabb periódusban mutatja be a minimálbér növekedését. 1. számú táblázat Látható, hogy a bruttó és nettó növekedés több esetben nincs összhangban egymással. A jelen problémáinak megértése szempontjából a legfontosabb a 2012-es évben tapasztalható jelentős eltérés. Ez az év volt az, amikor bevezetésre került az egykulcsos személyi jövedelemadó és egyben megszűnt az adójóváírás is. Ennek következményeként a nagyon jelentős bruttó növekedés csak a munkavállalói tehernövekedés kompenzálására volt elég. Ugyanezt láthatjuk a vizsgálandó időszakban az 1. számú ábrán. 1

2 1. számú ábra: A bruttó és a nettó minimálbér változása 2010-től Bruttó minimálbér Nettó minimálbér A munkavállalói teher növekedését szemlélteti a 2. számú ábra. 2. számú ábra: Állami elvonások a bruttó bérből A munkavállalói járulék változása Ez a helyzet a mai napig nem változott, és ez rányomta a bélyegét a 2012 utáni bértárgyalásokra. Itt érdemes rövid kitérőt tenni a magyar gazdaság duális szerkezetét bemutatva. A rendszerváltástól a mai napig a magyar gazdaságot kettőség jellemzi. Miközben a foglalkoztatottak többsége a rendkívül nagyszámú kis és középvállalkozásnál dolgozik, addig a GDP nagyobbik hányadát a jóval kevesebb munkavállalót foglalkoztató nemzetközi nagyvállalatok termelik. E mögött a tény mögött nagyon súlyos ok húzódik meg: a kis és 2

3 középvállalkozások alacsony termékenysége. Ez a helyzet a foglalkoztatottak nagy számára való tekintettel mindig gátja volt a jelentősebb minimálbéremelésnek. A munkáltatók folyamatosan azt hangsúlyozták, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a jövedelemtermelő képessége nem bír el jelentős emelést. Szélsőséges esetben ez a vállalkozások megszűnéséhez vezethetne, ami jelentős szociális és társadalmi problémát okozna. A es adórendszerbeni változás ezt a problémát kiélezte, hiszen innentől kezdve egy érdemi jövedelememelkedés csak sokkal jelentősebb munkáltatói teherviselés mellett érhető el. Az elmúlt évek gazdasági növekedésének és a foglalkoztatotti szám jelentős emelkedésének is köszönhetően ennek ellenére sikerült 2018-ra elérni azt a több évtizedes célkitűzést, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimumot. A 2018-as bértárgyalásokra készülve a LIGA új célt tűzött ki, a bérek Visegrádi országokhoz történő felzárkózását. A 2. számú táblázatból világosan látszik, hogy a viszonyítási alapnak tekinthető Cseh Köztársasághoz képest a legnagyobb a magyar nettó minimálbér lemaradása. 2. számú táblázat: Bruttó és nettő minimálbérek a Visegrádi országokban 2018-ban (Euróban) Lengyelország Szlovákia Csehország Magyarország Összeg euróban (bruttó) Összeg euróban (nettó) Forrás: Eurofound, Eurostat Ennek pedig elsődleges oka a rendkívül magas elvonás, mely a magyar minimálbért terheli. Ebből egyenesen következett az a felismerés, hogy figyelembe véve a vállalkozások teherbíró képességét a kitűzött cél csak a munkavállalói terhek csökkentésén keresztül érhető el. Erre alapozva tette meg javaslatát a LIGA egy többéves felzárkózási programra, melynek során a minimálbér, illetve a garantált bérminimum mértékéig megszüntetésre kerülnének, vagy jelentősen csökkennének a munkavállalói bérterhek. (3. táblázat) 3

4 3. táblázat: A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének többéves céljai 2018-as tényadat (Ft) Célkitűzés (Ft) Változatlan közteherrel Csökkentett közteherrel Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Minimálbér Garantált bérminimum Forrás: saját Mivel a kormány a tárgyalások során mereven elzárkózott bármilyen munkavállalói tehercsökkentéstől ezért a fenti célkitűzés egyelőre változatlanul aktuális. Miután áttekintettük az előzményeket, visszatérhetünk az eredeti kérdésre. Mi a jelentősége a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-os emelkedésének? A kérdés megválaszolásához röviden ki kell térni a magyar munkavállalók jövedelmi helyzetére. Az elmúlt években a KSH folyamatosan az átlagkereset jelentős emelkedését mérte. A legutolsó adat szerint 2018 októberében a bruttó átlagkereslet forint volt. A KSH szerint a növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A mindennapi tapasztalat alapján a munkavállalók jelentős része jóval kevesebbet keres az átlagnál. A policy Agenda elemezte a 2017-es személyi jövedelemadó befizetéseket. Eszerint a munkaviszonnyal rendelkezők: - 34%-a havi átlagban még a minimálbért sem kereste meg. - 43%-a minimálbér és az átlag között keresett. - 23%-a keresett az átlagbér felett. Az átlag mögötti jelentős egyenlőtlenséget jól érzékelteti a 3. ábra. 3. ábra: Munkavállalói jövedelmek eloszlása jövedelmi tizedenként 4

5 Ez az ábra azt mutatja be, hogy mekkora jövedelemre tettek szert az egyes jövedelmi tizedekbe tartozó dolgozók. Látható, hogy a dolgozók felső 10%-a annyit keres, mint az alacsonyabb keresetűek 65%-a. Ezt mutatta ki a 2016-os bér- és keresetstatisztika elemzése is. Ezekből az adatokból már egyértelműen kiderül, hogy nincs igaza azoknak, akik szerint a minimálbér már elvesztette a jelentőségét, mivel a munkaerőhiány miatt már csak nagyon kevesen keresnek ennyit. Van olyan vélemény is, hogy az egyre több szakmára és ágazatra kiterjedő szakmunkáshiány miatt a garantált bérminimum szerepe is visszaszorulóban van. Ma már rendelkezésünkre áll a Pénzügyminisztérium modellszámítása, mely részletesen bemutatja a 2018-as minimálbéremelés hatását és a 2019-es emelés várható következményeit, ezért választ tudunk adni ezekre a felvetésekre. A 4. számú táblázat bemutatja a 2018 és a 2019-es emelés összesítetett hatását. 4. táblázat: A minimálbér és a garantált bérminimum évi növelésének hatása (ezer főben) Minimálbér Garantált bérminimum * * Versenyszféra Közszféra 21, Összesen 464, Érintett létszám a modellezés szerint azokat jelenti, akiknek a bérét emelni kellett/kell a kötelező béremelések miatt. *Becslés a PM modellszámítása alapján Ezekből az adatokból több fontos következtetést lehet levonni. Mind a minimálbérnek mind a garantált bérminimumnak nagyon jelentős szerepe van a magyar foglalkoztatásban. A 2018-as és 2019-es adatokra tekintve pedig az a következtetés vonható le, hogy a munkavállalók jelentős része tartósan a minimálbér, illetve a garantált bérminimum közelében keres. Ez rávilágít arra, hogy a munkáltatók jelentős része a kötelező béreket sajnálatosan a rendeltetésétől eltérően nem induló minimumként kezeli, hanem olyan bérként, amit muszáj kifizetni a munkavállalóknak. A makro adatok mögé tekintve mind ágazatilag mind területileg jelentős egyenlőtlenségeket látunk. A 4. ábrán látható ágazati bontásból is kibontakozik az a kép, hogy a magasabb termelékenységű és döntően külföldi tulajdonú nagyvállalatok dominálta ágazatokban jobb a bérhelyzet. 5

6 4. ábra: Az 5. ábrán látható területi bontás pedig azt a jól ismert tényt tükrözi, hogy az ország nyugati felén, ahol fejlettebb a gazdaság jóval kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak kötelező béreken, mint a keleti országrészben. 5. ábra: 6

7 Talán a vállalati méret és a tulajdonosi szerkezet szerinti különbségek mutatják legjobban, hogy a kevés munkavállalót foglalkoztató hazai cégeknél a legrosszabb a helyzet. A hazai tulajdonú cégeknél majdnem duplája a kötelező béreken foglalkoztatottak aránya, mint a külföldi tulajdonúaknál. Ez összhangban van azzal a ténnyel, hogy a külföldi cégek a vállalatok által foglalkoztatott alkalmazottak számának negyedével a hozzáadott érték felét állítják elő. Egy alkalmazottra vetítve a magyar cégekben a külföldi cégekhez képest a hozzáadott érték 39%-át termelik meg! Ez olyan tartós problémája a nemzetgazdaságnak, ami jelentős akadályát képezi a kötelező bérek kívánatos gyorsabb emelkedésének. Miután tisztázódott, hogy a kötelező béreknek milyen a súlya a magyar foglalkozatási szerkezetben, érdemes megvizsgálni, hogy minimálbér jelenlegi emelkedése, hogyan illeszkedik az elmúlt évek folyamataihoz. Erre legjobb módszer a minimálbér reálértékének vizsgálata, hiszen a munkavállalókat az érdekli, hogy mennyit ér a bérük a piacon. Röviden összefoglalva jobban élnek-e a minimálbérből, mint az előző évben. Az 5. táblázat mutatja a vizsgálati időszak adatait. 5. táblázat: Év Nettó kereseti index Fogyasztói árindex Minimálbér reálkereseti index Átlagkereset reálkereseti index ,2 104,9 99,3 101, ,9 96,2 102, ,7 94,6 96, ,4 101,7 103,6 103, ,6 99,8 103,8 103, ,4 99,9 103,5 104, ,3 100,4 106,9 107, ,9 102,4 112,2 110, ,2 103* * 105* * 105* A minimálbér reálértékének változását mutató oszlopból is jól látszik, hogy a 2012-es már elemzett adóváltozások jelentős visszaesést okoztak. Ezt a 2017-es kiigazítás részben kompenzálta tól biztosított a reálérték további növelése, de ezzel az egyszerű kiigazítással nem sikerült a minimálbért magasabb fejlődési pályára állítani. Az ábrából az is 7

8 látható, hogy a minimálbér szorosan együtt mozog az átlagkeresetek reálértékével. Ez nem meglepő az előzőek ismeretében, figyelembe véve a kötelező bérek rendkívül nagy súlyát. A fenti rövid elemzésnek több fontos tanulsága van, amit érdemes röviden összefoglalni. - Az a tény, hogy a munkavállalók 1/3-át legkisebb béreken foglalkoztatják, nagyon súlyos egyenlőtlenséget és strukturális problémákat jelez. Egyben arra is ráirányítja a figyelmet, hogy szociális szempontból elengedhetetlen a kötelező bérek további jelentős emelése. - Az alacsony termelékenységű nagy foglalkoztatási súlyú kis és középvállalatok magasabb termelékenységi pályára állítása (segítése) nélkül nem várható komoly előrelépés. - Az állam aktív szerepvállalása nélkülözhetetlen abban a tekintetben is, hogy a bruttó munkabért terhelő elvonások csökkentése nélkül rövidtávon nem növelhető elvárt mértékben a minimálbér és a garantált bérminimum. A 2018-as országos bértárgyalások tapasztalatait figyelembe véve a LIGA Szakszervezetek változatlanul elérendő célnak tekinti a magyar minimálbér és garantált bérminimum jelentős emelését, felzárkóztatását a Visegrádi országok szintjéhez. Ehhez elengedhetetlennek tartja a minimálbért valamint a garantált bérminimumot terhelő elvonások megszüntetését, illetve csökkentését, mivel enélkül nem hozható be az évtizedes lemaradás január 10. H. L. 8