DOBA SZILVIA * A Leader-szerű tervezés tapasztalatai a zalai aprófalvakban

Átírás

1 Bevezetés DOBA SZILVIA * A Leader-szerű tervezés tapasztalatai a zalai aprófalvakban Prospects of the LEADER Program in small villages in Zala county The LEADER program is well-known in Hungary also in small villages since Since the 90s the phenomenon of sustainable local development has replaced the concept of growth in the European Union. The LEADER program of the European Union has been set up in order to reform the traditional development policy. The abbreviation comes from the French equivalent of the program: Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale. Several villages of the small region around Zalaegerszeg could participate in the Hungarian LEADER pilot program and in the LEADER+ program between and , respectively. At present, they are trying to take advantage of the LEADER2 program, focusing on subsidiarity, which involves planning, fulfilling and decision making processes of development ideas of local communities while being aware of their full autonomy. However, the so called third generation LEADER program seems to get away from the local communities and their real local needs in the small villages of Zala county. A LEADER francia betűszó, melynek jelentése: közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. A vidékfejlesztés új lehetőségeit kínáló LEADER az Európai Unió egyik legsikeresebb, több fejlődési szakaszt megélt közösségi programja, amely azzal a céllal indult a 90-es évek elején, hogy az elszigetelődő vidéki kistérségek további leszakadását megállítsa. Az Európai Unió a LEADER program létrehozásakor abból a felismerésből indult ki, miszerint az európai vidéki területek változatossága miatt a fejlesztési stratégiák hatásosabbak és hatékonyabbak, ha a helyi szereplők helyi szinten hoznak döntést és hajtják végre azt átlátható eljárások, az érintett közigazgatás támogatása és a jó gyakorlat átadásához szükséges technikai segítségnyújtás mellett. A LEADER másik célja az volt, hogy átalakítsa a kistérségi önkormányzati, vállalkozói és civil szféra gondolkodásmódját. Az uniós tapasztalat azt mutatja, hogy a LEADER jóvoltából a partnerség, a közös érdekek felismerése mentén kialakuló összefogás lép az elszigetelt, egyéni és esetenként egymást átfedő, vagy akadályozó törekvések helyére. A lényeg az, hogy az adott helyi program kidolgozása erős partnerségen alapuljon és ténylegesen hozzájáruljon az adott kistérség fejlődéséhez. * BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete, főiskolai tanársegéd, PhD hallgató. 1

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 I. A LEADER sajátosságai, magyarországi szakaszai A LEADER-megközelítés lényege legjobban a legfontosabb jellemzőivel foglalható össze, amelyeket az 1. ábrán láthatunk. 1. ábra A LEADER-megközelítés 1) A területalapú megközelítés kisebb, egységes, társadalmi értelemben összefüggő, gyakran közös hagyománnyal, helyi identitással, hovatartozástudattal vagy közös igényekkel és elvárásokkal rendelkező területet tekint a politika végrehajtás célterületének. 2) Egy-egy helyi cselekvési csoport más LEADER-csoporttal vagy egy másik régió, tagállam, de akár harmadik ország hasonló megközelítéssel dolgozó csoportjával való közös projektjének kivitelezését jelenti. 3) A lentről felfelé építkező megközelítés azt jelenti, hogy a helyi szereplők részt vesznek a stratégiát illető döntéshozatalban és a helyi területük kapcsán követendő elsőbbségek kiválasztásában. A hét jellegzetesség közül a lentről felfelé építkező megközelítés a legmegkülönböztetőbb. 4) A LEADER megközelítés értékes szerepet játszhat a vidéki területfejlesztések új és innovatív megközelítéseinek ösztönzésében. A helyi akciócsoportok nagy szabadsági foka és a támogatandó fellépéseket érintő döntéshozatal rugalmassága elősegíti az innovációt. 5) A helyi fejlesztési stratégiának több tevékenységi ágazatot integráló ágazatközi megfontolásoknak kell eleget tennie. A helyi stratégiákban szerephez jutó fellépéseket és projekteket össze kell kapcsolni és koherens egészként kell irányítani. 2

3 DOBA SZ.: A LEADER-SZERŰ TERVEZÉS TAPASZTALATAI A ZALAI APRÓFALVAKBAN 6) A hálózatépítés magában foglalja az eredmények, a tapasztalatok és a szakértelem cseréjét a LEADER-csoportok, a vidéki területek, a közigazgatások és az EU-n belüli vidékfejlesztésben szerepet játszó szervezetek között, akár a LEADER közvetlen kedvezményezettjei közé tartoznak, akár nem. 7) A helyi akciócsoportoknak össze kell kapcsolniuk a köz- és a magánszféra partnereit, és meg kell valósítaniuk a terület szociális és gazdasági ágazataiból kialakuló helyi érdekcsoportok egyensúlyát és megfelelő képviseletét. [1] Magyarországon a LEADER programnak eddig három szakasza különíthető el. Ezek a következők: 1) 2001 és 2004 között a kísérleti LEADER program 2) 2004 és 2006 között a LEADER+ program 3) 2007 és 2013 között a jelenlegi LEADER program. Tanulmányomban e három hazai szakaszt hasonlítom össze módszertanilag, különböző ismérvek alapján, a zalai aprófalvas területeken elért eredményekre, ill. a leszűrt tanulságokra építve. II. A kedvezményezett térségekre vonatkozó földrajzi előírások Kezdeti cél: Nagyfokú szabadság biztosítása a helyi fejlesztés szereplői számára, hiszen szabadon anélkül, hogy ragaszkodtak volna a már kialakított adminisztratív határokhoz- határolhatták le működési területüket, ahol a természeti és a kulturális erőforrások szerves egységet alkottak. Az efféle rugalmasság többfajta kedvező eredményt hozhat: erősödik a helyi identitás, helyi értékteremtő közösségek jönnek létre, kialakulnak az együttműködés és a helyi menedzsment struktúrái. [2] 1) Kísérleti LEADER A kiválasztott közösségek földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos vidéki települések, minimum 5000 főt számláló összefogásaként alakulhattak meg. 2) LEADER+ A helyi akciócsoportok földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos vidéki települések összefogásaként alakulhatnak meg, azzal a feltétellel, hogy gazdaságilag és szociálisan homogén egységet alkotnak. Azonos KSH kistérséghez, megyéhez vagy régióhoz tartozás nem szükségszerű. A helyi akciócsoportok között nem lehet átfedés sem tagszervezeti, sem személyi, sem területi (települési szinten) szinten. Egy település csak egy helyi akciócsoporthoz tartozhat. Az egy akciócsoport célterületét alkotó településeken élő lakosság száma től főig terjedhet. Kivételt képez ez alól Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és 3

4 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 Zala megye, ahol az egy akciócsoporthoz tartozó minimális lakosok számának legalább az 5000 főt el kell érnie. A helyi akciócsoport tagjai csak olyan települések lehetnek, ahol az ott élők száma fő alatti és/vagy a népsűrűség 120 fő/km 2 alatti. [14] 3) LEADER A helyi vidékfejlesztési közösségek által lefedett területnek földrajzilag folytonosnak kellett lennie és az általa lefedett terület állandó lakossága és fő között kellett, hogy legyen. A 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján földrajzilag folytonos területnek számít a közös közigazgatási határral rendelkező települések összefüggő egysége, amelyet legfeljebb kettő az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) jóváhagyása mellett az egység részét képező, és a rendelet mellékletében nem szereplő település megszakíthat. Észrevétel: az eredeti elképzelés, mely szerint majd erősödik a helyi identitás és helyi értékteremtő közösségek jönnek létre, csorbát szenvedett. A Kísérleti és a LEADER+ programokban meglévő, az aprófalvas térségek számára könnyítést jelentő 5000 fős lakosságszám lehetősége a jelenlegi LEADER programban eltűnt. Egyre nagyobb földrajzi egységet átfogó potenciális kedvezményezetti körök alakultak meg. Főleg az aprófalvas területeken a minimum fő elérése több, már korábban működő csoportot kényszerített a bővülésre. Ezáltal a minőség átment mennyiségbe, gátolva ezzel a megkezdett fejlesztési koncepciók azonos feltételek melletti továbbvitelét. III. Kedvezményezettek kiválasztása, elnyerhető támogatási keretek Cél: egy, a kiválasztott közösségek által előre ismert forrás LEADER-szerű továbbpályáztatása az elkészített vidékfejlesztési stratégiáknak megfelelően. 1) A kísérleti LEADER A program meghívásos alapon, több, országos szintű szakmai és civil szervezet ajánlását figyelembe véve 40 potenciális helyi kezdeményezést választott ki az együttműködésre, amelyből Tárcaközi Bizottság választotta ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Vidékfejlesztési Célelőirányzat évi forrásának terhére, a 104/2001. (VI. 21.) kormányrendelet 17. (2) bekezdésének d.) pontja szerinti szűkített (meghívásos) kísérleti program keretében azt a 14 helyi kezdeményezést, amelyek a különféle szempontoknak megfelelve a program megvalósításában végül részt vettek. [3] A támogatott pályázatok fontosabb adatait az 1. táblázat tartalmazza. 4

5 DOBA SZ.: A LEADER-SZERŰ TERVEZÉS TAPASZTALATAI A ZALAI APRÓFALVAKBAN Helyi vidékfejlesztési munkacsoport/régió 1. táblázat A támogatott pályázatok fontosabb adatai [10] Kedvezményezett település Nyertes projekt Összes költség Megítélt támogatás E Ft Alsógalga-menti Ipolymente Közép-Magyarország összesen Sokoró és térsége Dél-Zala Göcsej és térsége ZalA-KAR Nyugat-Dunántúl összesen Baranyai-Hegyhát Közép-Hegyháti Zselica Dél-Dunántúl összesen Bükki-Hegyhát Putnok és térsége Belső Cserhát Endrefalva és térsége Észak-Magyarország összesen Sárrét Dél-Alföld összesen Ország összesen ) LEADER+ A program a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programjának (AVOP) keretén belül valósult meg. Az Európai Unió Tanácsa 1257/1999/EK rendeletével összhangban, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Vidéki térségek fejlesztése c. prioritása keretében került meghirdetésre. A pályázat elbírálása két fordulóban történt, a második fordulót követően 77 LEADER akciócsoport kezdhette meg működését. [4] A helyi akciócsoportokban helyi szakmai szervezetek, vállalkozók, önkormányzatok, közintézmények, lakososok, környezetvédők és külső érdekképviseleti szervek, országos, európai 5

6 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 szintű szervezetek vettek részt. A támogatás összege maximum 90 millió forint volt (egyes kivételes esetekben maximum 100 millió forint) A nyertes helyi közösségek helyi pályáztatás útján 6,7 milliárd forint támogatást oszthattak szét. 2. ábra Nyertes LEADER+ akciócsoportok [11] Az 1. mellékletben az egyik zalai nyertes, a Göcsej-Közép Zala Helyi Akciócsoport nyertes pályázatai találhatóak. Ez a csoport a LEADER eddigi összes magyarországi szakaszában részt vett, és sikeresen pályázott. 3) LEADER 2007 szeptemberében, miután az Európai Bizottság elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP), megkezdődött a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek regisztrációja. 96 helyi vidékfejlesztési közösség alakult meg, amelyek 12 ezer szervezetet foglaltak magukba. Az ÚMVP-ben a programalkotók úgy döntöttek, hogy nemcsak a kötelező mértékben fogják a LEADER megközelítést alkalmazni (IV. tengely), hanem azt kiterjesztik a III. tengely további négy intézkedésére is. Így a jelenlegi programozási periódusban jóval nagyobb forrás kerülhet a módszer szerinti szétosztásra őszén írták ki a III. tengely pályázatait, turisztika, falumegújítás és vidéki örökség megőrzése, mikrovállalkozás témakörökben. A projektek megvalósításához a pályázók 108 milliárd forintot igényeltek. [5] A IV. tengely pályázatainak befogadása október között történt. A két tengely prioritásaira összesen 150 milliárd forint állt rendelkezésre. 6

7 DOBA SZ.: A LEADER-SZERŰ TERVEZÉS TAPASZTALATAI A ZALAI APRÓFALVAKBAN 2. táblázat Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) tengelyei [12] I. tengely II. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembe vételével III. tengely A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása IV. tengely (LEADER) Helyi közösségek fejlesztése Észrevétel: arányait tekintve a LEADER+ programban sokkal több forrás állt a kiválasztott akciócsoportok rendelkezésére, amit leaderszerűen tudtak továbbpályáztatni, mint a jelenlegi LEADER fázisban. Ráadásul a LEADER+ két évet ölelt át, míg a jelenlegi támogatások 2008 és 2013 között kell, hogy fejlesztési forrást biztosítsanak az ország szinte teljes területére. A LEADER források aránya 2008 nyaráig minden közösségben közel állt az 1:1-hez a III. és a IV. tengelyt illetően, ekkor viszont hirtelen 3:1-re változott a LEADER (IV. tengely) rovására. IV. A 3 szektor szerepe Célkitűzés: A kistérségi önkormányzati, vállalkozói és civil szféra gondolkodásmódjának átalakítása, az együttműködés és a partnerség megteremtése a közés a magánszféra szereplői között. 1) A kísérleti LEADER Ebben a még kis érdeklődés mellett lezajlott programban még nem volt százalékos előírás a 3 szektor a civil, a vállalkozói és az önkormányzati összetételére. A meghívott 14 pályázóból 3 vidékfejlesztési munkacsoport is a zalai aprófalvak térségéből került be: a ZalA-KAR Térségi Innovációs és a Göcsej Térségi és az Innovatív Dél-Zala Helyi Közösség. Mindháromban képviseltette magát a 3 szektor. 2) LEADER+ Ebben a fázisban már előírásként jelent meg, hogy a döntéshozatali szinten a gazdasági és szociális partnerek, valamint a civil társadalom, úgymint a mezőgazdasági termelők, a vidéki nők, fiatalok és egyesületeik képviselői a helyi partnerségi együttműködés legalább 50%-át kellett, hogy alkossák. [6] 7

8 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, ) LEADER Az 1268/1999/EK tanácsi rendelet 62. cikkének d) pontja értelmében az üzleti és a civil partnerek tervezett minimális részvételi aránya a helyi akciócsoportok döntéshozó testületeiben legalább 60%. [7] Észrevétel: az egyre több tagot számláló közösségekben az együttműködés megvalósítása egyre nehezebbé vált. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kezdetekkor lelkes civil és vállalkozói szféra a rendelkezésre álló forrásokhoz képest túlzottnak ítélte meg az adminisztrációval járó költségeket, a bürokrácia útvesztőit. Annak ellenére, hogy a civil és a vállalkozói szféra képviseletének aránya nőtt, ezzel arányban az általuk benyújtott pályázatok aránya nem nőtt, sőt a legtöbb meg nem valósult pályázat a LEADER+ fázisban pont ebből a 2 szektorból került ki. V. A pályáztatás adminisztrációs feladatait ellátó szervezet: a gesztor Cél: egy, a pályázatok menedzselésére alkalmas munkaszervezet, a gesztor kiválasztása. 1) A kísérleti LEADER Az első szakaszban megalakultak a munkacsoportok, a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságok (HBMB)- a helyi szereplőkből álló döntéshozó testületek-, és a gesztorok. 2) LEADER+ Itt már külön vált egy vezető szervezet, aki a Helyi Akciócsoport nevében a pályázatot benyújtotta, felelt a pályázat megvalósításáért; illetve egy gesztor szervezet, amely az adminisztrációs feladatok ellátását végezte. 3) LEADER Az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok kötelesek voltak a helyi vidékfejlesztési stratégiájuk benyújtásának időpontjáig jogi személyiséggel rendelkező szervezeti formát kialakítani, amely nonprofit jelleggel működik, rendelkezik 1 millió forint alaptőkével és tagjai között a civil és üzleti szféra együttes aránya legalább a teljes tagság 60%-a. Észrevétel: a korábban már bizonyított gesztor szervezetek helyére egy kötelező alapszabály mintára mesterségesen létrehozott civil szervezetek munkaszervezetei léptek. Ez a módszer, azon túl, hogy az így megalakult szervezetek civil legitimitása jogi szempontból is rendkívül aggályos, visszafordíthatatlan társadalmi károkat okozott, ugyanis a szabad civil szerepvállalásba, a részvételi demokráciába vetett bizalmat helyrehozhatatlanul lerombolta olyan térségekben, ahol éppen ez lett volna az egyik megújulási feltétel. [8] 8

9 DOBA SZ.: A LEADER-SZERŰ TERVEZÉS TAPASZTALATAI A ZALAI APRÓFALVAKBAN VI. A források felhasználásának előírása, módja Cél: a forrásokba beépüljön a gesztor szervezet költségeinek fedezete is, biztosítva a programmenedzselés zavartalanságát. 1) A kísérleti LEADER A keretösszeg 15%-át a gesztor szervezet az adminisztrációra és a menedzsmentre fordította. Ezen kívül a gesztor szervezetnek lehetősége nyílt arra, hogy pályázatot nyújtson be a teljes összeg 10%-ára, valamilyen, a helyi fejlesztési tervbe illő projekttel. A támogatható projektekben a megmaradt pénz 50%-át beruházásokra kellett fordítani (ebből legfeljebb 25%-ot infrastruktúrára és 25%-ot épületfejlesztésre), a többit szolgáltatásra, oktatásra, adminisztrációra lehetett költeni. Az volt a cél, hogy a támogatás ne csak, vagy ne elsősorban épületekre és infrastruktúrára, hanem a helyi érdekeket szolgáló egyéb szolgáltatásokra fordítódjon. [3] 2) LEADER+ A helyi akciócsoport (a konzorcium) az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH) kötött keretszerződésben rögzítette a helyi vidékfejlesztési terv megvalósítására rendelkezésre álló keretösszeget. Ennek az összegnek a 15%-a a teljesítés függvényében a gesztor szervezettel megkötött szerződés alapján kerül kifizetésre. A keretösszeg többi része az MVH számlájáról a kiválasztott projektek kedvezményezettjei és az MVH között kötött egyedi támogatási szerződés alapján kerül kifizetésre közvetlenül a pályázónak, utófinanszírozással. 3) LEADER A LEADER akciócsoportok a rendelkezésére álló LEADER kiegészítő forrás legfeljebb 20%-át és az ÚMVP III. intézkedéscsoportjához tartozó intézkedések terhére rendelkezésre álló forrás 15%-át működési költségeire fordíthatja, a fennmaradó összeg legalább 45%-át a helyi vidékfejlesztési tervben mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, valamint a turisztikai tevékenység ösztönzése intézkedések megvalósítására, a LEADERtervben gazdaságfejlesztési intézkedésekre köteles fordítani. [9] Észrevétel: a LEADER-szerűség egyik ismérve a helyi igényekre alapozott vidékfejlesztési stratégia, aminek a keretén belül a források felhasználásának szabad tervezése minimális elvárás. Ez a fentiek alapján sérül, hiszen egy felülről jövő korláttal már a tervezés kezdetekor számolni kellett a helyi akciócsoportoknak. 9

10 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 VII. A stratégia tervezésének és a helyi pályázatok elbírálásának módszertana Cél: A helyi szereplők olyan stratégiákat alkossanak, olyan projektötleteket tárjanak fel, melyek eddig elkerülték a központi döntéshozók figyelmét. A módszer sikerét garantálja, hogy képes olyan egyedi kihívásokra választ adni, melyekre központosított szabályozással nem lehet megfelelni. [5] Helyi igényeken alapuló, helyi tervezés valósuljon meg. 1) A kísérleti LEADER A kiválasztott helyi kedvezményezett közösségek munkacsoportjainak helyi vidékfejlesztési tervet kellett elkészíteniük, amelyekhez illeszkednie kellett a később benyújtásra kerülő projekteknek. Ebben a fázisban a lényeg még az volt, hogy ezt az újszerű tervezési módszert a közösségek elsajátítsák. Ebben segítségükre álltak a Regionális Vidékfejlesztési Irodák (REVI), akik végig mentorálták a folyamatot a tervezéstől az elbírálásig. A beérkező pályázatokat a gesztor formailag és előzetesen tartalmilag is értékelte. A REVI-k a gesztorral párhuzamosan tartalmi értékelést végeztek. A gesztorok által benyújtott pályázatokat teljes egészében a REVI bírálta el. A helyi bíráló és monitoring bizottság döntött a pályázatok támogathatóságáról. 2) LEADER+ Itt is egy vidékfejlesztési tervet kellett készíteni, amelyhez módszertani segédletet kaptak a helyi akciócsoportok. A gesztor ellátta a pályázatok kiírásával, adminisztrációjával és a döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat. Elvégezte a pályázatok formai, jogosultsági ellenőrzését és tartalmi értékelését, a négy szem elvének betartása mellett az MVH RIK szakreferenseinek felügyeletével. Ebben a programban is a HBMB-k döntöttek a pályázatok sorsáról. 3) LEADER Itt az FVM előírta egy internet alapú tervező rendszer kötelező használatát. A tartalmi és formai szempontból erősen korlátolt rendszer leegyszerűsítette és uniformizálta a folyamatot (sok esetben legördülő menükből lehetett csak tervezési opciókat választani). Az addig elkészült elképzeléseket a legtöbb esetben nem lehetett belefaragni a rendszerbe, így a konstrukciótól elvárt egyedi kiútkeresés, innovatív jelleg érvényesülésének azonnal véget vetett. [8 ] A tervezés mellett az értékelés is központosításra került, a III. tengely rendeletei mellett megjelentek a kötelezően alkalmazandó központi értékelő táblázatok is. Észrevétel: bővíteni szerették volna a LEADER-szerűen elosztásra kerülő pályázati forrásokat, ezért bevonták a III. tengelyen belül támogatott konstrukciókat. Az elbírálásnál viszont a helyi értékelési autonómia eltűnt. A központi értékelő tábla alapján mind a munkaszervezet, mind az MVH megállapított egy pontszámot, és ha a két eredmény között eltérés merült fel, akkor forrásmegvonási szankciót is kilátásba helyeztek. 10

11 Összegzés DOBA SZ.: A LEADER-SZERŰ TERVEZÉS TAPASZTALATAI A ZALAI APRÓFALVAKBAN A zalai aprófalvak nehézségei már a LEADER programok magyarországi megjelenése előtt is rákényszerítették ezeket a településeket az együttműködésre. Az országban elsőként itt alakultak területfejlesztési társulások. A LEADER alapja, a közösségi kezdeményezés tehát itt már részben ismert módszer volt. Ennek az előnynek volt köszönhető, hogy a kísérleti LEADER-ben a 14 csoport közt 3 zalai volt. A LEADER+ programban Zala megye szintén majdnem teljes egészében lefedésre került. Ez a lefedettség a LEADER hazai harmadik szakaszában még tovább bővült. Mindezek ellenére az tapasztalható, hogy a korábban aktív munkaszervezetek, pályázók, szakmai munkacsoportok mára elvesztették lelkesedésüket, bizalmukat a programmal kapcsolatban. Felvetődik a kérdés, hogy a LEADER program mint oly sok minden Magyarországon, miért nem tudja betölteni azt a szerepet, amit Európa nagy részén már bizonyítottan betöltött. A tanulmányomban megfogalmazott észrevételek felvillantják a kérdésre adott lehetséges válaszok egy-egy aspektusát. Melléklet A Göcsej Közép-Zala Helyi Akciócsoport nyertes LEADER+ pályázatai [13] Pályázó Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Dr. Vér Zsanett Göcsej Kistérségi Humán Európa Szövetség Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Humán Esély Tanácsadó Kht. Teskándért Egyesület Becsvölgye Község Önkormányzata Becsvölgye Jövőjéért Egyesület Vincze Lajosné Projekt címe Göcsej védjegyrendszer létrehozása Méhészház építése Kisbucsa községben Összefogás a Göcseji helyi termékért Válicka- völgye kistérségi turizmusának fejlesztése Göcsej turisztikai régiókártya létrehozása Göcseji hetek Útravaló Bemutatkozunk! vásári megjelenés Túraútvonalak Becsvölgyén Legyen a vendégem Göcsej szívében Becsvölgyén 11

12 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 Közép- Zalai Területfejlesztési Humán Esély Tanácsadó Kht. Ökorégió Alapítvány Szegi Suli Általános Iskola és Nyitnikék Óvoda Becsvölgye Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Kulcsár Gábor Nagykapornak Község Önkormányzata A Söjtöri Gyermekekért Alapítvány Összefogás a Búcsúszentlászlói Iskoláért Egyesület Teskándért Egyesület Összefogás a Búcsúszentlászlói Iskoláért Egyesület Válicka völgye és térsége Területfejlesztési és Idegenforgalmi Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete Gellénháza és térsége Területfejlesztési és Idegenforgalmi Gellénháza Község Önkormányzata Válicka völgye és térsége Területfejlesztési és Idegenforgalmi Metropolitan Stúdium Tanácsadó Kft. A Közép-Zalai Kistérség marketing tevékenységének fejlesztése kiadvány, honlap és képeslapok készítésével Ételek és italok göcseji aszalt gyümölccsel A megújuló energiaforrások alkalmazásának megalapozása Göcsejben Környezet- és természetvédelmi feladatok megvalósítását szolgáló Kerti Kuckó létrehozása Ökoleltár készítése Göcsej- Közép Zalában Cserta-menti Göcsej Natúrpark szakmai tanulmányainak elkészítése Helyi természeti érték védelme és bemutatása Nagykapornak területén Környezeti nevelés és szemléletformálás gyermekek részére, kiterjesztve a LEADER térségre Sokat tud az én kezem! fazekas mesterség alapjainak megismerése a gerencsérek földjén Képzés a jövőnkért Nyelvi akadályok nélkül a Unióban Fafaragó szakkör a Válicka völgyében Korszerű tudás minőségi szolgáltatás sikeres turizmus Párbeszéd a LEADER program megismertetésére Göcseji Pálinka, Lekvár és Aszalt gyümölcs Fesztivál Megrendezése Válicka Fesztivál Lovasnapok Becsvölgyén 12

13 DOBA SZ.: A LEADER-SZERŰ TERVEZÉS TAPASZTALATAI A ZALAI APRÓFALVAKBAN Becsvölgye Jövőjéért Egyesület Szilvágyért Egyesület Közép-zalai Területfejlesztési Nemessándorháza Község Önkormányzata Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete Rozmaring Kézműves és Hagyományőrző Egyesület A Söjtöri Gyermekekért Alapítvány Válicka- völgye és Térsége Területfejlesztési és Idegenforgalmi Teskánd Község Önkormányzata Misefa Község Önkormányzata Teskánd Község Önkormányzata Tófej Község Önkormányzata Bakktüttös Községi önkormányzat Képviselőtestülete Becsvölgye Község Önkormányzata Becsvölgye Jövőjéért Egyesület Rozmaring Kézműves és Hagyományőrző Egyesület Bak Község Önkormányzata Göcsej Szüreti Fesztivál Göcseji Szilvafesztivál Szilvágyon,. Göcsej kulturális, gasztronómiai, népi kézműves örökségének újraélesztése, ápolása IV. Közép-Zala értékeinek kiállítása és vására Nemesi Napok Nemessándorházán IV. Kárpát-medencei Mézfesztivál Közösen Göcsej és Közép-Zala hagyományaiért Mézes-mázas Fesztivál Söjtör Közösségépítő térségi portál a Válicka mentén Ablak a világra tájékoztatás és információáramlás segítése, hogy valóban ablakot nyissunk a világra Misefai Hagyományőrző Parasztolimpia Rendezvény Helyszínének Kialakítása Göcsej Kapujában a faluképet is meghatározó környezetért Falukép egységesítése Tófejen Falukép egységesítése Baktüttösön Mutatófa Göcsej Szüreti Fesztivál Kézműves ház felújítása Turisztikai látványosság bővítése a Válicka völgye kistérségben 13

14 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 Söjtöri Deák Ferenc Sportegyesület Pusztaederics Községi Önkormányzata Képviselőtestülete Közép-zalai Területfejlesztési Szilvágy Község Önkormányzata Boncodfölde Község Önkormányzata Babosdöbréte Község Önkormányzata Orbányosfa Község Önkormányzata Teskánd Község Önkormányzata Felső-Göcsej Területfejlesztési Gombosszeg Község Önkormányzata Becsvölgye Község Önkormányzata Soós Szabolcs Attila Szilvágy Község Önkormányzata Szentpéterúr Község Önkormányzata Pusztaszentlászlói Evangélikus Egyházközség Humán Európa Szövetség Egy elfeledett Deák emlékhely a söjtöri Deákkút rekonstrukciója és megismertetése Turizmus Pusztaedericsen A virágos arculatú Közép-Zaláért mozgalom elindítása a kistérség településein Szilvágy faluképének megújítása Boncodfölde falukép fejlesztés Babosdöbrétén falukép fejlesztés Az orbányosfai harangláb megóvása A mi házunk többfunkciós községháza részleges felújítása Szegek világa: a történelmi, építészeti hagyományok tükrében Harangláb restaurálás Gombosszeg Községben Kincs, ami van régészeti örökségünk: a Becsvölgyi Női Idol Örökségünk kincses szigete, ökoporta Iborfián Harangláb, hősi emlékmű és keresztek felújítása Szilvágyon Út menti homokkő keresztek felújítása Szentpéterúron A pusztaszentlászlói evangélikus templom külső felújítása, karbantartása Térségi örökségvédelmi közösségi tér kialakítása a kapcsolat központban 14

15 Hivatkozások DOBA SZ.: A LEADER-SZERŰ TERVEZÉS TAPASZTALATAI A ZALAI APRÓFALVAKBAN [1] /leader_approach_hu.pdf [2] B44A FF2B8/0/EUF37_Leaderprogram.pdf [3] [4] [5] News&newsid=9485&lang=hu [6] EKrendelet.pdf [7] Új Magyarország Vidékfejlesztési Program [8] [9] [10] Statisztikai Tükör, III. évfolyam, 103. szám, 3.oldal. [11] [12] [13] [14] 8. oldal. 15