A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS VIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS VIZSGÁLATA"

Átírás

1 A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS VIZSGÁLATA Kerényi A. Ödön, Állami-díjas, vasdiplomás gépészmérnök Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes, Dr Szeredi István, a műszaki tudomány kandidátusa Magyar Villamos Művek Zrt. Az elkészült a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv és kialakítás alatt áll megújuló forrásból termelt villamos energia kötelező átvételét és az átvétel szabályait rögzítő METÁR rendszer. Ezek közös eleme, hogy nem számolnak (a METÁR esetében a 4,0 MW teljesítmény határ felett) a vízerőművek termelésével, sem pedig ilyenek lehetőségével. Nem ismert, hogy a megújuló energia hasznosítási tervek előkészítésében milyen megállapítások szolgáltak alapul, amelyek indokolhatták a vízenergia hasznosítás szükségtelenségét. A belső és külső energetikai és gazdasági környezet változásai alapján azonban szükségesnek és indokoltnak ítélhető a vízenergia hasznosítás feltételeinek vizsgálata. A mai magyarországi villamosenergia-fogyasztás 10 12%-át kitevő hazai vízenergia készlet hasznosítását, vagy az arról való lemondást egyaránt csak megfelelően megalapozott vizsgálatok indokolhatják. A rendelkezésre álló vízenergia készletből kb. 4 milliárd kwh a Duna hasznosítható vízenergiája, ami a Duna Bizottság által kijelölt vízerőművek megépítésével nyerhető meg. 1. A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS SZEREPE A vízenergia hasznosításának a villamosenergia-rendszerben betöltött szerepe alapján két lényeges funkciója különíthető el. Primer megújuló energiaforrásként a vízenergia az áramszolgáltatás kezdetétől villamos energia előállítására szolgál. Azt megelőzően a történelmi időkben a legáltalánosabban használt mechanikai energiaforrás volt. Fokozottan előtérbe került a klímavédelmi célkitűzése elérését elősegítő, megújuló forrásból termelt villamos energiaként. Mivel nem, vagy csak kismértékben támogatás igényes, eszköze lehet a klímavédelmi célkitűzések legkisebb költségű megvalósításának. Termelés- és fejlesztéstámogató eszközként a vízenergia bekerült a villamosenergia-szolgáltatás biztonságát támogató rendszerekbe, a termelő kapacitás és a csúcsigények közötti folyamatosan változó különbség áthidalására. A megfelelő tározókapacitású vízerőművek a csúcsidei teljesítményigények teljesítésére használhatók. A csúcsidei villamosenergia-igények tárolása és menetrendszerű szolgáltatása mellett a vízerőművek és a szivattyús energiatározók a rendszerirányítás gyors reagálású, flexibilis eszközeivé váltak. A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 1 MTA

2 A vízenergia szerepe a primer energiaforrásként, megújuló forrásból való villamos energiatermeléstől fokozatosan a rendszer rugalmasság, szabályozás és biztonság irányába tolódott. Speciális lehetőségei ezen a téren rendkívül értékesekké váltak, különösen a megújuló forrásból termelhető villamos energia rendszerbe integrálásához. 2. A VÍZENERGIA NEMZETKÖZI FELÉRTÉKELŐDÉSE Az EURELECTRIC ben közzétett álláspontja szerint a vízenergia Európa olyan belső forrása, ami nem teljesen hasznosított és a hasznosítása diverzifikálja a forrásokat, csökkenti a függőséget. Emellett a vízenergia a legfontosabb megújuló energia termelési technológia Európában, versenyképes, hatékony, klímabarát és részt vesz a rendszer stabilitás biztosításában. A hasznosítását gyors megtérülés, magas hatásfokú hatékony készlet felhasználás jellemzi. A villamos energia termelési technológiák között a legmagasabb hatásfokú. Ezek miatt Európa vízenergia készleteinek hasznosítását tovább kell folytatni. A vízenergia nemzetközi súlyának növekedését, fontosságát mutatja az EURELECTRIC szeptemberi 26 án közzétett nyilatkozata, melyben sürgeti a politikusokat európai és nemzeti szinten, hogy MOST tegyenek Európa nem teljesen kihasznált vízenergia készleteinek kihasználásáért: Fordítsanak figyelmet arra, hogy a vízenergia kulcs-szerepe kapjon szélesebb körű publicitást. Segítsék elő minden lehetséges módon a még nem hasznosított vízenergia készletek a fenntartható hasznosítását. Biztosítsák a megfelelést a jogszabályi környezet és a vízenergia és szivattyús energiatározók további fejlesztése között. A hálózatok és a hálózati kapcsolatok fejlesztésével biztosítsák a szivattyús energiatározók nagyléptékű rendszer előnyeinek kihasználhatóságát az egész európai villamos energia rendszerben. Európai szinten hozzák összhangba a szivattyús energiatározók hálózat használati díjait. El kell utasítani a rendszerirányítók igényét a szivattyús energiatározók tulajdonukba kerülésére. Egyszerűsíteni kell az engedélyezést. Biztosítani kell azt, hogy az Európai Bizottság vezérigazgatóságai (DG Energy, DG Climate és DG Environment) egységesen érvényesítsék a vízenergia vonatkozásában azt, hogy ez a technológia és fejlesztése európai érdekű. A fenntartható vízenergia központi szerepet játszik Európa energetikájának jövőjében. 3. A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER SZABÁLYOZÁSI PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA A magyar villamos energia rendszer szabályozási problémái és azok megoldása terjedelmi és tartalmi okokból egy külön előadás tárgyát képezik. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a menetrend kezelés és a rendszer szabályozás terén a rendszerirányítás eszközeinek radikális átalakítása szükséges. Elengedhetetlennek látszik, A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 2 MTA

3 hogy elkezdődjön a jelenlegi, főleg földgáz energiahordozóra alapozott szabályozási struktúra felváltása megfelelően diverzifikált eszközökkel. Az üzembiztos és rugalmas rendszerműködéshez, valamint a rendszerirányítás költségeinek stabilizálásához szükség van egy rendszerérdekű gyorsszabályzó erőmű belépésére. Belépésének sürgősségét növeli a Nemzeti Energiastratégiában körvonalazott különböző termelő típusok (megújuló források hasznosítása és nagyblokkos atomerőmű kapacitásbővítés) rendszerbe illesztése. A nemzetközi vizsgálatok és gyakorlat egybehangzóan azt mutatják, hogy műszaki és gazdasági szempontból egyaránt a szivattyús energiatározó (SZET) a legkedvezőbb és egyben legkiforrottabb megoldás. A villamos energia rendszer üzemi igényeit legnagyobb komplexséggel és hatékonysággal a szivattyús energiatározó képes biztosítani. A piac értékítélete megerősíti. hogy a szivattyús energiatározók a rendszerirányítás legjobb gyorsreagálású, rugalmas eszközei. A rendszer szabályozás átalakítása és diverzifikálása csökkentheti a rendszerszintű szolgáltatások költségeit egyrészt az árak stabilizálásával, másrészt pedig a rendszerszintű szolgáltatások iránti igény mérséklésével. A rendszerirányítási problémák megoldására a Kormány szeptember 30-án elfogadta a Nemzeti Tervet és döntött annak továbbításáról az Európai Bizottság részére. A Kormány internet oldalán megjelent közlés szerint a Magyar Állam egy olyan Nemzeti Tervet állított össze, amely Nemzeti Tervben szereplő beruházások: megoldást jelentenek a magyarországi villamos energia rendszerszabályozási problémáira; csökkentik az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását és a villamosenergiatermelés CO2 intenzitását; hozzájárulnak a megújuló energiaforrások szélesebb körű felhasználásához; diverzifikálják az energiaforrásokat; erősítik a versenyt a villamos energia és a földgáz piacokon; csökkentik az ország energiafüggőségét; és mindezek eredményeképpen uniós összevetésben érdemben javítják a magyarországi villamos energia szektor versenyképességét. A Magyar Állam a Nemzeti Terv részeként az abban foglaltak között első helyen kíván támogatásban részesíteni, egy magyarországi helyszínen megvalósítandó +/-600 MW teljesítőképességű szivattyús energiatározó (SZET) beruházást. A Magyar Állam álláspontja szerint a SZET megvalósítására a magyar villamos energia rendszer súlyos rendszerszintű problémáinak megoldása és a megújuló energiatermelés költséghatékony módon történő elősegítése érdekében egyértelműen szükség van.. 4. A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE A RÉGIÓNKBAN A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ összes villamos energia termelésének kb. 16% -át a vízenergia hasznosítása teszi ki és egyben ez a legnagyobb megújuló energia forrás. Az összes megújuló forrásból termelt villamos energia A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 3 MTA

4 közelítően 85 % -a vízenergia. Az IEA különböző megújuló energia növelési szcenárióinak mindegyikében arányos részt a vízenergia hasznosítás növelése képvisel. Az EURELECTRIC adatai szerint Európában is a vízenergia a legnagyobb megújuló energiaforrás, összes megújuló forrásból termelt villamos energia közelítően 69% -a vízenergia. Az EU 27 tagországában a vízenergia 136 GW teljes beépített teljesítőképessége és 338 TWh/év villamos energia termelést képvisel. Az EURELECTRIC tagországokban vízenergia beépített teljesítőképessége 200 GW és az éves termelése 552 TWh. Az előbbiek a szivattyús energiatározók nélkül értendők. Európában még jelentős hasznosítható vízenergia készletek állnak rendelkezésre. Tekintettel a vízenergia nem egyenletes földrajzi eloszlására, előtérbe kerülnek szivattyús energiatározók. Az EU DG for Energy az EU megújuló energia politikájának támogatására jelentős szivattyús energiatározó kapacitás belépésére számít. Kiemelt hangsúlyt kapott a rugalmasság növelés. A meglévő kb. 45 GW szivattyús energiatározó kapacitást 8,6 TWh forgalommal tervezik bővíteni és további 8,4 TWh forgalmat várnak új SZET-ek építéséből. A villamos energia termelési adatok azt mutatják, hogy a régiónkban (ami hazánkkal közvetlenül határos országok mellett Csehországot és Lengyelországot foglalja magában) a vízenergia hasznosítás súlya nem tér el számottevően a világszerte érvényesülő trendektől. Biomassza 2,86% Gáz 10,58% Víz 18,20% Szél 0,88% Nap 0,03% Geo 0,00% Atom 14,14% Olaj 1,04% Szén 52,72% A régiónk villamos energia termelés szerkezete 2010-ben A régióban termelt villamos energiából 2010-ben 52,72% a szén alapú termelésből származott. Az arányokban második a víz 18,20% és harmadik az atom 14,14%. A földgáz alapú termelés 10,58% volt. A régióban termelt összes villamos energia 514,96 TWh volt és az összesített termelő kapacitás nagysága MW volt. A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 4 MTA

5 Vízerőművek teljesítménye MW A régióban a szén alapú villamos energia termelés a domináns és az EU prognózisok szerint várhatón az is marad. A vízenergia a régió villamos energia termelésében a második legnagyobb tényező és várhatóan az is marad amennyiben az atomerőmű építéssel szembeni ellenállás nem enyhül. Az EU prognózisai szerint a régiónk EU tagországaiban a vízerőművek beépített teljesítménye a jelenlegi MW ról 2020-ig 21% -kal fog növekedni, ami 4040 MW és azt követően 2030 ig további 1000 MW növekedése várható A régiónk EU tagországainak várható vízenergia termelő kapacitás növelése A vízenergia hasznosítás növelési prognózis világosan mutatja azt, hogy az EU fontos szerepet szán a vízenergia hasznosításnak a 2020 ig elérendő klímapolitikai célkitűzések elérésében, a megújuló energia részarányának 2020-ig 20%-ra növelésében. A vízenergia hasznosítása a Magyarországot is magában foglaló régió energetikai fejlesztéseiben és az EU terveiben egyaránt egy számottevő energetikai tényező. Ezért a vízenergia megújuló forrásból termelhető energiaként való hasznosítása terén szükségesnek ítélhető a jelenlegi magyar gyakorlat felülvizsgálata. 5. A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS HAZAI VIZSGÁLATÁNAK AKTUALITÁSA Az EU Bizottság részéről a Duna Régió Stratégia összeállításáért felelős DG REGIO összeállította és egyeztette a nemzeti adatszolgáltatások és a konferenciák tapasztalatai alapján a Duna Régió Stratégia akciótervét, ami 2010 végén lezárásra került. Az akcióterv két kérdéskörnél kapcsolódik a vízenergia hasznosításához, a vízi szállítás és az energia akcióinak végrehajtásánál. A vízi szállítás akciói között az akcióterv célkitűzése a szállítás kevésbé energia-intenzív, tisztább és biztonságosabb módjának kialakítása. A belső vízi-utak kiemelkedő szerepet játszhatnak a cél elérésében. A vízi szállítás konkrét akciói közül az első a hazai belvízi tranzit forgalom számára kiemelkedő jelentőségű a TEN-T 18. sz. projekt végrehajtása környezeti A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 5 MTA

6 szempontból fenntartható módon. Ennek célja a VIb osztályú hajók közlekedésének biztosítása 2015 től, egész évben, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában. A VII. pán-európai folyosó magyarországi szakaszának hossza 378 km. Az EU országok és a Balkán térség közötti dunai áruforgalom dinamikus növekedését szolgálja. (Ez Magyarország vonatkozásában a Gönyű Mohács szakasz folyamatos hajózhatóságának biztosítását jelenti.) A vízi szállítás második konkrét akciója: beruházások Duna és mellékfolyóinak vízi-út infrastruktúráján és az összekötések javítása. Az energia rendszerek, az energia infrastruktúra, az energia hatékonyság és a megújuló energia akciói között az EU célja a hosszú-távú energiapolitika valamint a nemzeti beruházási stratégiák (erőművek, hálózat, összekötő vezetékek) koordinálása. A konkrét energetikai akciók között első helyen említhető az akcióterv kidolgozása a Duna, Száva, Tisza vízenergia készletének hasznosítására. A Duna Régió Stratégia akciótervében foglaltak szerint az EU Duna Régió Stratégia akciótervének részeként a Duna és a Tisza vízenergia készletének hasznosítása, valamint a Dunán és mellékfolyóin a hajózási feltételek javításának vizsgálata viszonylag rövid időn belül előtérbe kerülhet. 6. A VÍZENERGIA MEGÚJULÓ FORRÁSKÉNTI HASZNOSÍTÁSA A klímavédelmi törekvések felértékelték a vízenergia szerepét és a kiotói nyilatkozat, majd a johannesburgi WSSD világ csúcstalálkozó végrehajtási programjában foglaltak egyértelmű állásfoglalást rögzítettek a vízenergia vonatkozásában. Ennek értelmében a vízenergia megújuló és tiszta energia. A megújuló energiára vonatkozó politika és jogalkotás a vízenergiára és annak minden méretére vonatkozik. A megítélés szempontjából nem tehető különbség a régi használat és az új között. Az ENSZ állásfoglalás értelmében a vízenergia hasznosítását növelni kell. A vízenergia primer energiaforrásként történő hasznosításának gazdasági feltételei közül kiemelhető az, hogy az egyik legkisebb termelési költségű villamos energia termelési mód, ami a primer energiaforrás mellett, a technológia egyszerűségének és a hosszú élettartamnak köszönhető. A vízenergia hasznosítás sajátosságai együttesen hosszú távú árstabilitást, alacsony árkockázatot és megbízható előretervezhetőséget eredményeznek. A vízenergia tiszta természeti erőforrás, melynek hasznosítása hosszú múltra tekint vissza. Kipróbált, alacsony kockázattal megvalósítható technológia. Építése és üzeme jellemzően helyi tudásra és a helyi munkaerő használatra alapozható és általánosságban a megvalósításához felhasznált helyi eszközök és munka aránya elérheti a 80%-ot, szemben más erőműtípusokkal ahol ez az arány mindössze 6-8% (pl. szélerőművek). Mivel helyi, belföldi forrást hasznosít, így növeli az energiafüggetlenséget. Gazdasági szempontból mindenképp kiemelhető, hogy a vízenergia hasznosítás magában hordozza a többcélú vízhasznosítás és az infrastruktúrafejlesztés feltételeinek megteremtését. A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 6 MTA

7 A régió országaiban villamos energia termelés forrásonkénti megoszlásában általában az alacsony árkockázatú források kaptak prioritást. Elgondolkodtató az, hogy miért tér el a primer források terén a régiós trendtől a magyar energiapolitika. Különösen akkor, ha számításba vesszük, hogy a vízenergia hasznosítás megvalósítása többnyire nem támogatásigényes és képes az önfinanszírozásra, a magvalósításához felhasznált eszközök költségeinek visszatérítésére a termelt villamos energia árbevételeiből. A magyarországi vízerőművek összes beépített teljesítőképessége jelenleg kb. 50 MW és az éves termelésük kb. 200 GWh. A villamosenergia-szolgáltatás szempontjából szerepük nem jelentős. A befejezetlen Bős-Nagymaros vízerőműrendszer magyar részre jutó hányada a jelenleg üzemelő vízerőművek beépített teljesítményének kb. kilencszerese (kereken 440 MW) lett volna. A Bősi Vízerőmű az elmúlt évek alatt több mint 37 milliárd kwh villamos energiát termelt, ami közelítően Magyarország egy évi nettó villamosenergia-fogyasztása. A magyarországi vízerőkészletek a nemzetközi adottságokhoz viszonyítva szerények. A legutolsó készletfelmérés szerint az elméleti vízerőkészlet 7446 GWh/év, amiből az között a műszakilag hasznosíthatónak ítélt vízerőkészletet 4590 GWh/év nagyságúra (azaz a jelenlegi teljes hazai villamosenergia-felhasználás 10-12%-ára) tették. Magyarország vízenergia hasznosítási lehetőségeinek több mint háromnegyedét a Duna jelenti. Azonban a magyarországi Duna-szakasz jelentős része közös Szlovákiával. Ezen a szakaszon a szlovák hozzájárulás nélküli vízenergia hasznosítás eleve kizárt, illetve a Bős-Nagymaros vízerőmű-rendszer vitás kérdéseit a hágai Nemzetközi Bírság évi Ítéletének megfelelően kell rendezni. Addig Magyarország nem kaphatja meg, az immár a több mint másfél évtizede üzemelő Bősi Vízerőmű termeléséből az országot vízjogilag megillető 1/3 kb. 1 milliárd kwh termelést. A Dunakanyar és a déli országhatár közötti Duna szakasz hasznosíthatóságát nem korlátozza más országok joga. Kötöttséget a Duna Bizottság terve jelent, melyben elfogadták a magyar kormány javaslatát, amely Bős és Nagymaros mellett Adonyt és Fajszot jelölte ki a hajózási szempontból szükségesnek ítélt vízlépcsők helyéül. A közelítő vizsgálatok szerint a magyarországi Duna-szakaszon vizsgált létesítmények a jelenlegi energetikai feltételek mellett a villamos energiatermelés és értékesítés árbevételei alapján megvalósíthatók. Nem volt szükség és ezért nem is került sor más ágazatokkal való költségmegosztás számításba vételére. Meg kell jegyezni, hogy a Bős-Nagymaros Vízlépcsők létesítésének vizsgálatai alapján készült 1977 évi államközi egyezmény és szerződés már a Duna komplex hasznosításnak elve alapján készültek és a vízlépcsők létéből származó előnyök más nemzetgazdasági ágaknál is jelentkeznek. Az ágazatok közötti viták elkerülésére minősítette az Országos Tervhivatal a BNV-t kiemelt beruházásnak. Az országos beruházási keret hiányát az Osztrák Villamos Művekkel (ÖVG) kötött megvalósítási szerződéssel sikerült áthidalni. Ennek alapelv az volt, hogy az osztrák fél megelőlegezi a Nagymarosi Vízerőmű beruházási költségeit és azt az MVM Tröszt törleszti a Nagymarosi Vízerőműben termelt villamos energiával. A szállítást A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 7 MTA

8 azonban az MVM a magyar VER-ből garantálja. Ezt a kikötést az ÖVG kérte, hogy a beruházás késése esetén is megkapja az évi 1,2 TWh energiát. A beruházási összeg nagyságát a magyar fél - részletes vizsgálatok - alapján a BNV magyar beruházási összegének maximum 60 %-ában javasolta. Ennek indoka az volt, hogy ebből a énzből akár lignit, akár atomdrőműből is tudtunk volnaazonos temelési egységköltségű villamosenergát fejleszteni. Az ŐVG ezt az elvet elfogadta. Ebből látszik, hogy költségmegosztás esetén az energetikát a komplex beruházás max. 60 %-a terhelné. A többi érintett ágazat, tehát a hajózás, a közúti közlekedés, az árvízvédelem, a vízgazdálkodás, benne az ivóvíz ellátás, a mezőgazdaság és a turizmus is fizetne a a maradék 40 %-ot a kapott előnykért. A költségmegosztás elve azonban országonként is eltérő. A BNV beruházó csehszlovák fél pl. kisebb hányadot terhelt az energetikára. Az ŐVG viszont a bécsi Freudenau Vízerőművet teljes egészében maga finanszírozta. Ismeretes, hogy ebbe az erőműbe a magyar kormány által leállított Nagymarosi Vízerőmű főberendezéseit szerelték be. A vízerőkészletek hasznosítási lehetőségei folyamatosan változnak és ebben nagyszámú tényező játszik szerepet a technológiai feltételektől a klímaváltozásig. A gyakran visszatérő kérdések között említhető pl. Duna vízhozam változása, a medermélyülés és vízszint csökkenés, a klímaváltozás következményei, a hűtővíz ellátási problémák, a hajózás nehézségek, stb. Azonban egyértelműen rögzíthető, hogy mindezek a hatások együttesen sem okozták a hasznosítható vízerő készletek olyan mértékű csökkenését, ami korlátozná, vagy kizárná ezek hasznosíthatóságát. 7. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZENERGIA VÁLTOZÁSAINAK ELLENŐRZÉSE A vízenergia hasznosítás sajátossága, hogy a beépíthető teljesítmény és a termelhető villamos energia mennyiség az adott helyen rendelkezésre álló természeti erőforrástól függ. Míg a szén, földgáz, vagy urán szállítható a vízenergia hasznosítás helyhez kötött és vizsgálata egy adott helyszínre vonatkozhat. A magyarországi Duna szakasz vízenergia hasznosítását két helyszínen célszerű megvizsgálni. Ez aránylag egyszerű, mivel napi észlelésű vízmércék működnek és a napi vízállások és vízhozamok a vízrajzi szolgálat által, elérhető pontossággal ismertnek tekinthetők. A két helyszín Nagymaros és Fajsz. Az itt kapott értékek azonban irányadóak lehetne a harmadik helyszín Adony vonatkozásában is. A vizsgálatokban a Freudenaui erőműbe beépített csőturbinák jelleggörbéi kerültek felhasználásra. A csőturbinák a kis esésű vízerőművek gyakorlatban bevált eszközei. A 7500 mm járókerék méretű gépek a világban több helyen üzemelnek. A számításba vett alapadatok tehát a következők: Turbina járókerék átmérő A turbina szinkron fordulatszám Vezetőlapát nyitás A gépegység teljesítmény 7500 mm 65,21 1/min a maximális 95%-a (5% többlet biztonság 25,0-27,5 MW A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 8 MTA

9 A termelhető energia - GWh/év NAGYMAROS A Duna vízjárásnak jellemzésére a három, szúrópróbaként kiválasztott év naponkénti vízhozam és vízszint adatai szolgáltak. Ezek a nagymarosi helyszín esetében az 1987, 1994 és a 2000 év vízrajzi évkönyvében szereplő naponkénti adatok voltak , , ,00 800, ,00 400,00 200,00 0, A beépített turbinák száma A Nagymarosnál évenként termelhető energia a gépszám függvényében Az előbbi diagram mutatja azt, hogy a turbinák számának növekedését miként követi a termelhető villamos energia mennyisége. Két megállapítás tehető: A vizsgált évek közül legkedvezőtlenebbnek tekinthető az év adataival készített energiaszámítás. Ezért ez szolgálhat a további számítások alapjául. Az évre vonatkozó adatsor szerint a 6 gép fölötti gépszám növeléshez tartozó energia növekmény lecsökken. Ezért a további számításokban 6 gép termelésével és megvalósítási költségeivel célszerű számolni. Az egyes kiválasztott évek naponkénti vízhozam és vízszint adataival számítva a generátorok leadott maximális teljesítménye és az éves összesített villamos energia termelés a következőképpen alakult, illetve a megvalósítás esetén alakult volna: A kiadható villamos energia Az évi maximális teljesítmény Turbinák GWh/év MW száma ,65 226,21 213,44 27,59 27,59 27, ,30 452,41 426,88 55,18 55,18 55, ,75 675,69 640,26 82,76 82,76 82, ,44 854,22 847,90 110,24 110,23 110, ,25 962,11 983,45 133,83 133,79 135, , , ,45 142,55 142,55 143, , , ,67 148,56 148,56 149, , , ,00 152,84 152,84 153, , , ,67 155,87 155,87 156,15 A nagymarosi energia számítások összefoglalása A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 9 MTA

10 Az erőmű hálózatra adott teljesítménye - MW Az év napjaiban leadható teljesítményt - a rendelkezésre álló vízhozam tartóssági sorrendjébe nagyság szerint rendezve - a következő éves adatokat kaptuk: gép 8 gép 7 gép 6 gép 5 gép 4 gép 3 gép 2 gép 1 gép A teljesítmény tartósság Nagymarosnál 1994 év adatai alapján számítva A nagymarosi helyszín esetében 6 csőturbinával lehet számolni melyek egyenkénti teljesítőképessége 25,0 MW. Az erőmű beépített teljesítőképessége 150,0 MW és villamos energia termelése GWh/év. Meg kell említeni, hogy a korábbi nagymarosi tervekben szereplő valamivel nagyobb teljesítmény értékek és energia termelési mennyiségek elsősorban a nagymaros alatt a tervekben előirányzott alvíz-oldali meder kotrás következményeként határozhatók meg. A tervekben szereplő mederkotrás számításba vételének teljesítmény és termelés növelő hatása hozzávetőleg a korábbiakban előirányzott beépített teljesítmény értékekre vezet. Az elvégzett vizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy sem a leadható teljesítmények, sem a villamos energia termelés, sem a gépszám kiválasztása terén nem látható olyan hatás, ami a korábbi koncepciótól való eltérést indokolná. A Nagymarosnál létesíthető vízerőmű elhelyezése tekintetében meghatározó jelentőségű a dömösi gázló, ami miatt a visegrádi sziklás Duna szűkület a helykiválasztás megtartása is indokolt. Ésszerű tehát az eredeti BNV tervek használata, amely 160 MW beépített teljesítőképességre készült legalább 50 éves üzemidőre számítva. A jelen vizsgálat csupán az utóbbi évtizedek vízjárásán alapuló vízerőmű kapacitás adatokat mutatja be, mintegy igazolásul azok ma is helyes voltára. FAJSZ A második ellenőrzési pontként kiválasztott fajszi helyszín esetében az előbbivel megegyező műszaki alapfeltételek és számítások kerültek alkalmazásra. A Duna A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 10 MTA

11 A termelhető energia - GWh/év vízjárásnak jellemzésére a három, szúrópróbaként kiválasztott év az 2007, 2008 és a 2009 évek vízrajzi évkönyvében szereplő naponkénti adatai kerültek felhasználásra. A következő diagram mutatja azt, hogy a turbinák számának növekedését miként követi a termelhető villamos energia mennyisége. Két megállapítás tehető: A vizsgált évek közül legkedvezőtlenebbnek tekinthető a év adataival készített energiaszámítás. Ezért ez szolgálhat a további számítások alapjául. A évre vonatkozó adatsor szerint a 6 gép fölötti gépszám növeléshez tartozó energia növekmény lecsökken. Ezért a további számításokban 6 gép termelésével és megvalósítási költségeivel célszerű számolni. Az évenként hálózatra adható villamos energia mennyisége a következő trend szerinti: A beépített turbinák száma A Fajsznál évenként termelhető energia a gépszám függvényében Az egyes kiválasztott évek naponkénti vízhozam és vízszint adataival számítva a generátorok leadott maximális teljesítménye és az éves összesített villamos energia termelés a következőképpen alakult: Turbinák A kiadható villamos energia Az évi maximális teljesítmény száma GWh/év MW ,10 239,83 222,20 27,59 27,59 27, ,20 479,67 444,40 55,18 55,18 55, ,22 719,31 666,47 82,77 82,77 82, ,39 958,57 888,12 110,36 110,36 110, , , ,01 137,94 137,94 137, , , ,39 165,13 165,13 165, , , ,70 177,58 177,59 177, , , ,93 182,00 182,00 182, , , ,58 184,97 184,97 184,97 A fajszi energia számítások összefoglalása A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 11 MTA

12 Az erőmű hálózatra adott teljesítménye - MW A év napjainak leadható generátor teljesítményét a rendelkezésre álló vízhozam tartóssági sorrendjébe rendezve a következő éves nagyságok adódnak: gép 8 gép 7 gép 6 gép 5 gép 4 gép 3 gép 2 gép 1 gép A teljesítmény tartósság Fajsznál 2009 évre számítva A villamos energia termelési lehetőség vizsgálata azt mutatja, hogy a fajszi helyszín esetében 6 csőturbinával lehet számolni melyek egyenkénti teljesítőképessége 27,5 MW. Az erőmű beépített teljesítőképessége 165,0 MW és villamos energia termelése GWh/év. Az elvégzett villamos energia termelési vizsgálatok igazolják, hogy a Duna vízjárása jelenleg is biztosítja a korábbi tervekben számított villamos energia termelés lehetőségeit. 8. A MEGVALÓSÍTÁS ÉS AZ ÜZEM KÖLTSÉGEI A különböző erőműtípusok beruházási és termelési költségadatainak meghatározása részletes tervek nélkül csak bizonyos közelítésekkel lehetséges, mert a helyi adottságok számottevő sokféleséget eredményeznek. A teljes beruházási költség előirányzat a projekt előkészítési munka előrehaladásával válik egyre pontosabbá. Olyan pontosságú költség előirányzatok, amelyek tekintetében kötelezettség vállalás mérlegelhető, illetve beruházási döntések hozhatók, csak a kötelező érvényű gyártási, építési, fővállalkozó és finanszírozási ajánlatok alapján válhat lehetségessé. A vízerőművek fajlagos beruházási költsége változhat, a helyi adottságoktól, a kapacitásnagyságtól, és az infrastruktúrafejlesztési igényektől függően. A jelenlegi előkészítettség szintjén csak nagyságrendi költségbecslés, illetve költség előirányzat adható meg. A következő ábra a vízerőművek aktualizált beruházási költség adatait tartalmazza, kiegészítve a jelenleg Európában építés vagy előkészítés alatt álló kisesésű vízerőművek adataival. A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 12 MTA

13 Aktualizált beruházási költségek (2010) - millió EUR MW fölötti kisesésű vízerőművek legmagasabb költségeinek trendje y = 3, E+00x 9, E-01 Inn Rajna Duna Duna 100 Mura Salzach RADAG 10 Vízerőművek átlagos beruházási költségeinek trendje y = 2, E+00x 9, E Vízerőmű beépített teljesítőképessége MW Kisesésű vízerőművek beruházási költsége a teljesítőképesség függvényében Az előbbi költség diagram szerkesztéséből kizárásra kerültek az 1,0 MW alatti és az 1000 MW feletti teljesítőképességek.. Ugyancsak nem tartalmazzák az adatok a szivattyús energiatározók költségeit. A diagram alapján a következők adódnak: a 150 MW beépített teljesítőképességű kisesésű vízerőmű beruházási költsége 112 milliárd Ft nagyságrendűre becsülhető, ami 275 Ft/EUR árfolyamon átszámítva kb. 407 millió EUR. A 165 MW beépített teljesítőképességű, kisesésű vízerőmű becsült beruházási költsége 122 milliárd Ft, ami 275 Ft/EUR árfolyamon átszámítva kb. 443 millió EUR. Az üzemi és karbantartási költségek két fő részre bonthatók, az állandó költségekre és a termeléstől függő változó költségekre. A vízerőművek állandó üzemi és karbantartási költségeinek trendje alapján a következők állapíthatók meg: A 150 MW beépített teljesítőképességű erőmű üzemének átlagos állandó költsége az alábbi ábra szerint alakul. A kisesésű erőművek állandó üzemi és karbantartási költségei az átlagosnál magasabbak. Korrekcióval és 50% többlet tartalékkal együtt az 1 kw teljesítményre vonatkozó, számításba vett állandó költsége kb. 10,76 EUR/kW/év (ami 275 Ft/EUR átszámítással évenként 2960 Ft/kW/év). Összegszerűen az állandó üzemi és karbantartási költség nagyságrendje 1,62 millió EUR/év, azaz kb. 444 millió Ft/év. A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 13 MTA

14 Aktualizált fix O&M költségek (2010) - millió EUR A 165 MW beépített teljesítőképesség esetére az átlagos állandó költség az előbbi ábra szerinti. Korrekcióval és 50% többlet tartalékkal együtt a 165 MW beépített teljesítmény esetén az 1 kw teljesítményre vonatkozó, számításba vett állandó költsége kb. 10,25 EUR/kW/év (ami 275 Ft/EUR átszámítással évenként 2820 Ft/kW/év). Összegszerűen az állandó üzemi és karbantartási költség nagyságrendje 1,69 millió EUR/év, azaz kb. 465 millió Ft/év. A vízerőművek állandó üzemi és karbantartási költségei és a számításba vett értékek a következő trendet mutatják: 10,00 1,00 A számításokban 150 és 165 MW esetére figyelembe vett értékek 0,10 Átlagos értékek y = 1, E-02x 7, E-01 0, Vízerőmű beépített teljesítőképessége - MW Vízerőművek állandó üzemi és karbantartási költsége a teljesítőképesség függvényében Az üzemi költségek alakulása: A vízerőművek változó üzemi és karbantartási átlagos trendje alapján a változó költség nagyságrendje 0,92-0,99 millió EUR/év körüli ( millió Ft/év), ami 1,14 1,16 EUR/MWh ( Ft/MWh) költséget jelent 1 MWh termelésre vonatkoztatva. Korrekcióval és 50% többlet tartalékkal együtt a változó üzemi és karbantartási költség számításba vett értéke a következőképpen alakul: A 150 MW beépített teljesítőképesség esetén az erőmű üzemének 1 kwh villamos energia termelésre vonatkozó, számításba vett állandó költsége kb. 2,17 EUR/MWh, ami kb. 597 Ft/MWh. Összegszerűen az állandó üzemi és karbantartási költség nagyságrendje 2,18 millió EUR/év, azaz kb. 600 millió Ft/év. A 165 MW beépített teljesítőképesség esetén az erőmű üzemének 1 kwh villamos energia termelésre vonatkozó, számításba vett költsége kb. 2,08 A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 14 MTA

15 Aktualizált változó O&M költség (2010) - millió EUR EUR/MWh, ami kb. 570 Ft/MWh. Összegszerűen az állandó üzemi és karbantartási költség nagysága 2,30 millió EUR/év, azaz kb. 633 millió Ft/év. A vízerőművek változó üzemi és karbantartási költségei és a számításba vett értékek a következő trendet mutatják: 10,00 A számításokban 150 és 165 MW esetére figyelembe vett értékek 1,00 0,10 Átlagos értékek: y = 1, E-02x 7, E-01 0, Vízerőmű beépített teljesítőképessége MW Vízerőművek változó O&M költsége a teljesítőképesség függvényében Az energia költség 597 Ft/MWh, tehát a szokásos egységben 0,597 Ft/kWh az ingyenes megújuló vízenergia, csupán 0,6 Ft-tal növeli meg a változó költségeket. A gázturbinás hőerőműveknél viszont az energia ár teszi ki az összköltség zömét! Az állandó és változó üzemi és karbantartási költségek számításba vett értékeit az előbbi ábrák mutatják. A számításba vett értékek megfelelő biztonságúnak és kellően konzervatív megközelítésnek ítélhetők. Az éves értékük összesen a beruházási költség 1,23-1,28%-a. A vízerőművek önfogyasztása a termelt éves energiamennyiség 2,5%-ával került számításba vételre. 9. A GAZDASÁGI ÉS ENERGETIKAI FELTÉTELEK A számítások alapjául a Nemzetgazdasági Minisztérium, Adó - és Pénzügyekért Felelős Államtitkársága által 2011 júliusában közzétett 35 évre készített inflációs előrejelzés szolgált. A villamos energia árváltozásának prognózisa ettől kismértékben eltérő, főként a 2020-ig terjedő időszakban. A eltérésnek több oka van amellett, hogy az átlagos éves infláció meghatározásában a villamos energia csak az egyik számításba vehető elem. A villamos energia árváltozásának prognózis különbségei között számottevő tényezők a következők hatásai: A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 15 MTA

16 Évi átlagos villamos energia ár EXAA - EUR/MWh A hőerőművek termeléséhez megszűnő ingyenes CO 2 kvóta kiosztás 2013-től a termeléshez szükséges kvóták piaci beszerzését teszi szükségessé és ez villamos energia árszintjét növelő tényező. A feszített ütemű megújuló energia hasznosítás növekvő arányú ártámogatási igénye a villamos energia árszintjét folyamatosan növelő tényező. A Fukusimai erőmű balesetet követő események alapján a földgáz bázisú villamos energia termelés kínál viszonylag gyorsan igénybe vehető alternatívát. Ez a fölgáz felhasználást növeli és minden bizonnyal a földgáz árát is. A villamos energia rendszerben a ma is drága földgáz arányának növekedése minden bizonnyal árfelhajtó hatású. A villamos energia árprognózisok komoly bizonytalanságot mutatnak. Közös elem azonban, hogy a 2020-ig terjedő időszakban intenzívebb árnövekedés várható. A prognózis készítést nehezítő tényezők között meg kell említeni, hogy az éves átlagos villamos energia termelői-nagykereskedelmi árak nagyon széles sávban folyamatosan növekvő mértékben ingadoztak az elmúlt évtizedben. 90,0 80,0 80,33 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 28,16 39,33 34,28 56,59 46,53 63,69 50,83 50,39 39,01 66,03 57,74 51,82 47,36 44,81 52,09 38,92 20,0 22,14 30,66 28,63 Évi átalagos Base load árak EXAA 10,0 Csúcsidei évi átlagos árak EXAA 0, Az éves villamos energia átlagárak ingadozása közözött EXAA Az EU DG for Energy által közzétett ártrend és 2030-ig kitekintő árprognózis összehasonlítja a fosszilis energiahordozók (olaj, gáz, szén) árait 1980 és 2030 között. A időszak egyértelműen azt mutatja, hogy a szén ára és különösen a hazai lignit bázis használata gazdasági szempontból stabilnak mondható és árkockázata alacsony az import energiahordozók, a földgáz és különösen az olajár változékonyságával szemben. Egyértelműnek látszik az hogy az összes, importált, fosszilis energiahordozó ára növekedni fog és közvetíteni fogja a piac változékonyságát. Ezért fontos stratégiai elem a külvilágtól független, hazai lignitbázis gazdaságos kihasználása. A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 16 MTA

17 Az EU DG for Energy által közzétett 2030-ig kitekintő árprognózis A vizsgált vízerőművek üzeme szempontjából első megközelítésben csak a folyamatosan érkező vízhozam átbocsátását lehet figyelembe venni és ezért csak a 0-24 h értelmezésű base load árak vizsgálata indokolt. A konzervatív megközelítés érdekében kizárásra került minden másodlagos bevételi lehetőséget jelentő szolgáltatás, kizárólag a kiadható villamos energia base load áron való értékesítési lehetősége képezte vizsgálat tárgyát. A villamos energia árváltozási prognózis az áringadozási diagram legalsó pontjainak alapulvételével került meghatározásra a base load esetre. A számításba vett árváltozások a következők: Év Infláció CPI, NGM 3,50% 3,00% 3,00% 3,00% 2,90% 2,90% 2,80% 2,80% 2,70% Base load árindex 4,47% 4,08% 3,95% 3,84% 3,68% 3,59% 3,45% 3,37% 3,25% Év Infláció 2,70% 2,70% 2,60% 2,60% 2,60% 2,60% 2,60% 2,50% 2,50% Base load árindex 3,18% 3,11% 3,00% 2,95% 2,89% 2,84% 2,80% 2,70% 2,66% Év Infláció 2,50% 2,50% 2,40% 2,40% 2,40% 2,40% 2,30% 2,30% 2,30% Base load árindex 2,62% 2,59% 2,50% 2,47% 2,44% 2,41% 2,33% 2,30% 2,28% Év Infláció 2,30% 2,30% 2,20% 2,20% 2,20% 2,20% 2,20% Base load árindex 2,25% 2,23% 2,16% 2,13% 2,11% 2,09% 2,07% Az infláció és a villamos energia árnövekedés számításba vett értékei A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 17 MTA

18 A vizsgált vízerőmű kivitelezésének, építési és szerelési munkáinak időigénye kb. 4-5 évre becsülhető, a számításba vett érték 4 év. A kivitelezést 2-3 év előkészítési engedélyezési időszak, kell megelőzze. A beruházási költségek becsült évenkénti megoszlása az ennek megfelelően került számításba vételre. Finanszírozási szempontból a kockázat megosztási követelményekhez illeszkedve, a megvalósító saját finanszírozási hányada becslés szerint nem lehet kevesebb mint 30%. A banki finanszírozás a vízerőművek esetében az infrastruktúra fejlesztési hitelek alapján irányozható elő, de általában ennek mértéke maximum 50% lehet. A fennmaradó rész kereskedelmi banki hitelek alapján irányozható elő. Az előbbiek alapján a számításba vett finanszírozási struktúra a következő: Saját tőke 30%. Infrastruktúra fejlesztési hitel. Mértéke 50%. Törlesztési ideje 15 év. Kamata EURIBOR + 4,0% + 1,5% egyéb banki költség. Az infrastruktúra fejlesztési hitel biztosíthatóságához nagyban hozzájárul az, hogy a projekt két egymástól független EU célkitűzés megvalósítását segíti elő. A VII. számú Európai Közlekedés folyosó jelentős szakaszán biztosíthatja az állandó hajózhatóságot és nagyban hozzájárulhat a klímapolitikai célkitűzések megvalósításához. A fennmaradó rész kereskedelmi banki hitel. Törlesztési ideje 10 év. Kamata BUBOR + 4,5% + 1,5% egyéb banki költség. Adózási, amortizáció leírási szempontból, illetékek és járulékok szempontjából az általános szabályok szolgáltak a számítás alapjául. A számításba vett éves adó 500 millió Ft-ig 10%, és 500 millió fölött 19%. A helyi adó vagy annak megfelelő költségtétel a nettó árbevétel kb. 2%-a. 10. A NAGYMAROSI VÍZERŐMŰ ÚJRAÉPÍTÉS EREDMÉNYEI ÉS ELŐNYEI A Nagymarosnál újraépíthető vízerőmű jelen számítás szerint 150 MW beépített teljesítőképességgel és 1,02 TWh/év villamos energia termeléssel, az előbbiek szerint kb. 112 milliárd Ft (átszámítva kb. 407 millió EUR) becsülhető beruházási költséggel valósítható meg. Azonban a nagymarosi helyszín vonatkozásában fel kell hívni a figyelmet a következő előnyökre: A korábbi beruházási fázisban, a leállítás előtt Duna mentén a szükséges parti infrastruktúra jelentős hányada megépült. Nem áll ugyan rendelkezésre pontos statisztika a szükséges infrastruktúra megvalósult részeiről és annak költségvonzatairól, de becsülhető, hogy mintegy 20% már korábban megvalósult. A Nagymarosnál újraépíthető vízerőmű önálló létesítményként való vizsgálata csak az elvi gazdasági feltételek tisztázására szolgál. Ki kell emelni azt, hogy az adott létesítmény a máig közös megegyezéssel nem lezárt Bős Nagymaros projekt része. Így termelés csak részben illetné meg Magyarországot az 50-50% megosztás esetén ez kb. 0,5 TWh/év, de a megvalósítás esetén viszont megkaphatná a bősi termelés 50%-át, ami további kb. 1,5 TWh/év. Tehát az 1,0 TWh/év termelés megvalósítása a A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 18 MTA

19 magyar rendszer részére 2,0 TWh/év megújuló, CO 2 mentes energia belépését jelenhetné. Az előbbiek a számításban nem kerültek figyelembevételre, mert az első megválaszolandó kérdés az, hogy gazdasági szempontból milyen feltételekkel valósítható meg önálló létesítményként az adott vízerőmű. Az előbbiekben ismertetett gazdasági és műszaki feltételekkel a Nagymarosnál létesíthető vízerőmű vizsgálata a következőket mutatja: A befektetés belső kamata IRR 16,55% A cash-flow alapú megtérülési idő 9 év EBITDA átlaga az első 10 évben 16,75 milliárd Ft/év Évi átlagos osztalék az első 10 évben a saját tőkére vetítve 14,11% Az osztalékok jelenértéke 60,84 milliárd Ft A projekt beruházási támogatás vagy ártámogatási igény nélkül is megvalósítható. A projekt gazdasági szempontból erősnek és megfelelő belső tartalékokkal rendelkezőnek ítélhető, de meg kell említeni, hogy vannak olyan gazdasági hatásai, amelyek nem a projekten belül, hanem más gazdasági ágaknál realizálódnak, tehát az állam, illetve, végső soron, a villamos energia fogyasztók terheinek mérséklése szempontjából fontosak.. Az állam által realizálható, a cash-flow számításban figyelembe nem vett előnyök a következők: A projekt megvalósítása nem tesz szükségessé ártámogatást, mint a többi megújulónál történik. Például a szélenergia szükséges ártámogatása a Magyar Szélenergia Társaság korábbi kalkulációja szerint 11,0 Ft/kWh, tehát ha beruházás szélerőmű létesítést vált ki, akkor 11,0 Ft/kWh ártámogatást tesz szükségtelenné. A 15 év alatti ártámogatás azonos termelésű szélerőművek esetében 217,0 milliárd Ft, a teljes élettartam alatt ennek többszöröse. A projekt villamosenergia-termelése CO 2 megtakarítást eredményez, ami az ország széndioxid kibocsátás csökkentés mérlegébe beszámít. Az üzem első 15 éve alatti CO 2 csökkenés értéke 33,62 milliárd Ft, a teljes élettartam alatt ennek többszöröse. A CO 2 csökkenés az állam által értékesíthető. A bősi erőmű termeléséből a magyar felet megillető 1/3 termelési hányad kb. 1,0 TWh olyan többlet villamos energia mennyiséget eredményez, ami a Nagymaros újraépítésének vállalása esetén, a Hágai Nemzetközi Bíróság évi Ítélete alapján azonnal megkapható. Ezt a mennyiséget az állami MVM Zrt szabadon értékesítheti. Ennek becsülhető értéke az üzem első 15 évében kb. 320 milliárd Ft, a teljes élettartam alatt ennek többszöröse. Mivel a bősi erőmű termeléséből származó energia többlet is megújuló forrásból termelt villamos energia, ugyancsak beszámítható a nemzeti célérték elérésébe. CO 2 megtakarítást eredményez és támogatásokat tesz szükségtelenné. Az előbbiekhez hozzáadódnak a termelő üzem adóbevételei. Mindezek együttesen az üzem első 15 évében évenként átlagosan kb. 55,0 milliárd Ft értékű gazdasági előnyt A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 19 MTA

20 (értékesíthető kvóták, többlet villamos energia értékesítési árbevétel, szükségtelenné váló ártámogatás megtakarítása és adóbevétel) jelentenek a magyar államnak a projekt megvalósításának eredményeként. Az üzem első 15 évében ezek összegzett értéke kb. 850,0 milliárd Ft. A projekt élettartama alatt ennek többszöröse jelentkezik, de attól függ, hogy az állam milyen időtartamra engedi át a hasznosítás jogát. Az elvégzett gazdasági vizsgálatok azt mutatják, hogy a Duna kisesésű vízerőművei és ezen belül Nagymaros újraépítse gazdasági szempontból megvalósíthatók. A bemutatott számítási eredmények szerint az energiaipari befektetéseknél szokásos, illetve elvárható profitot kínál a befektetőnek, vagy a hasznosítási koncessziót elnyerőnek. A projektben realizálódó gazdasági feltételeken túl az állam a CO 2 csökkenés kvótáinak értékesítéséből, a kiváltott megújuló energia hasznosítás elmaradó ártámogatásából, a többlet energia értékesítésének árbevételéből jelentős előnyökhöz juthat. A korlátozó feltételt feltehetően az jelenti, hogy a projekt bevételei csak a szigorú értelemben a projekt megvalósításához és üzeméhez szükséges feltételek biztosítására biztosíthatnak fedezetet. Egész régió, vagy régiók több évtizedes infrastruktúra fejlesztési elmaradásai nem kezelhetők egyetlen termelő beruházás keretében illetve terhére. 11. A FAJSZNÁL LÉTESÍTHETŐ ERŐMŰ VIZSGÁLATA A Fajsznál létesíthető vízerőmű 165 MW beépített teljesítménnyel és 1,2 TWh/év villamos energia termeléssel, az előbbiek szerint kb. 122 milliárd Ft (átszámítva kb. 443 millió EUR) becsülhető beruházási költséggel valósítható meg. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Fajsznál megvalósított duzzasztás javítaná az üzemelő Paksi Atomerőmű és a tervezett atomerőmű bővítés hűtővíz ellátási feltételeit, biztonságát. Elhagyhatóvá tenné a hűtőtorony park létesítését. Ennek költségvonzatai a jelenlegi előkészítettség szintjén még nem vehetők számításba. Az előbbiekben ismertetett gazdasági és műszaki feltételekkel a Nagymarosnál létesíthető vízerőmű vizsgálata a következőket mutatja: A befektetés belső kamata IRR 18,08% A cash-flow alapú megtérülési idő 7 év EBITDA átlaga az első 10 évben 19,75 milliárd Ft/év Évi átlagos osztalék az első 10 évben a saját tőkére vetítve 17,44% Az osztalékok jelenértéke 75,22 milliárd Ft A projekt beruházási vagy ártámogatási igény nélkül is megvalósítható. A projekt gazdasági szempontból jónak ítélhető, de meg kell említeni, hogy vannak olyan gazdasági hatásai, amelyek nem a projekten belül realizálónak, viszont az állam illetve végső soron a villamos energia fogyasztók terheinek mérséklése szempontjából nem elhanyagolhatóak. Az állam által realizálható, a cash-flow számításban figyelembe nem vett előnyök a következők: A vízenergia hasznosítás vizsgálata Oldal: 20 MTA

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, 2010. október 20. Duna -Megújulóenergia, forrás funkció Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet 2 Tartalom Vízmennyiség,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon

A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon 2014. április 9. Budapest, Energetikai Szakkollégium Mészáros Csaba c. egyetemi docens BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék József Attila:

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

ETE Szenior Energetikusok Klubja - 2009.09.24. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 1

ETE Szenior Energetikusok Klubja - 2009.09.24. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 1 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 1 1. 2. ALAPFELTÉTELEK A nemzetközi gyakorlat 3. A hazai adottságok 4. A támogatási igény 5. A támogatási rendszer 6. A támogatás mértéke 7. A kérdés aktualitása

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Dunagáz konferencia Visegrád, 2011. április 13. Az energiastratégia pillérei

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Bakos Béla Okos hálózat projektvezető MAVIR 2013. szeptember 10. Nemzeti Energiastratégia és az okos hálózat A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az okos hálózatoktól

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AZ EGYÜTTES VÉGREHAJTÁSI PROJEKTEK ADDICIONALITÁSÁNAK ELLEN- ŐRZÉSÉHEZ ÉS AZ ENERGETIKAI PROJEKTEK ALAPVONAL KIBOCSÁTÁSAINAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

ÚTMUTATÓ AZ EGYÜTTES VÉGREHAJTÁSI PROJEKTEK ADDICIONALITÁSÁNAK ELLEN- ŐRZÉSÉHEZ ÉS AZ ENERGETIKAI PROJEKTEK ALAPVONAL KIBOCSÁTÁSAINAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ ÚTMUTATÓ AZ EGYÜTTES VÉGREHAJTÁSI PROJEKTEK ADDICIONALITÁSÁNAK ELLEN- ŐRZÉSÉHEZ ÉS AZ ENERGETIKAI PROJEKTEK ALAPVONAL KIBOCSÁTÁSAINAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ I. ADDICIONALITÁS Addicionalitás: a projektalapú tevékenységekkel

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság EMT - Kolozsvári Fiókszervezet - SAPIENTIA Egyetem Csíkszereda

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Újabb lehetőség a felzárkózásra?

Újabb lehetőség a felzárkózásra? Újabb lehetőség a felzárkózásra? 2012. év a napkollektoros szakma szemszögéből? Varga Pál elnök, MÉGNAP Az Európai napkollektoros piac benne Magyarország Forrás: www.estif.org Az európai napkollektoros

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról Dr. Stróbl Alajos A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról XVII. MKET Konferencia Siófok, 2014. március 18. A bruttó villamosenergia-felhasználás fejlődése TWh Az erőműveink tavaly

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális

Részletesebben