KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS ÉVRŐL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2004. ÉVRŐL"

Átírás

1 Paksi Atomerőmű Részvénytársaság KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS ÉVRŐL Paks, 2005.

2 A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság környezetvédelmi jelentése 2004 évről 2

3 A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött: Sallai Orsolya Pécsi Zsolt Fink Gábor dr. Schunk János Köves László Feil Ferenc Ranga Tibor Nagy Zoltán Demeter Károly 3

4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA NUKLEÁRIS KÖRNYEZETVÉDELEM RADIOAKTÍV ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA KÖRNYEZETELLENŐRZÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVI HAGYOMÁNYOS (NEM NUKLEÁRIS) KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM Felszíni vizek védelme Felszín alatti vizek védelme LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM INAKTÍV HULLADÉKOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS Veszélyes hulladékok Ipari, termelési hulladékok A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2. BLOKKJÁN ÁPRILISÁBAN TÖRTÉNT ÜZEMZAVAR KÖVETKEZMÉNYEINEK FELSZÁMOLÁSA AZ 1.SZ. AKNA AUTONÓM ÜZEMÉNEK BIZTOSÍTÁSA A HELYREÁLLÍTÁS ENGEDÉLYEZÉSI FOLYAMATA AZ ELTÁVOLÍTÁSI SZERZŐDÉS TELJESÜLÉSE AZ ELHÁRÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉVEL, ÁTMENETI TÁROLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FEJLESZTÉSEK A PAKSI ATOMERŐMŰBEN KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ SZILÁRD RADIOAKTÍV HULLADÉKOK NAGY AKTIVITÁSÚ SZILÁRD RADIOAKTÍV HULLADÉKOK FOLYÉKONY RADIOAKTÍV HULLADÉKOK Bepárlási maradékok Evaporátor savazó oldat Elhasznált primerköri ioncserélő gyanták Aktív oldószerkeverékek Elszennyeződött technológiai bórsavoldatok KÖRNYEZETVÉDELMI MENEDZSMENT RENDSZER A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖRNYEZETPOLITIKÁJA KÖRNYEZETKÖZPONTÚ CÉLOK, PROGRAMOK VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA ÉS A BIZTONSÁGI TANÁCSADÓI RENDSZER JELEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA

5 1. Bevezetés A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. A környezetkímélő energiatermelés jegyében a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság 2001-ben Környezetközpontú Irányítási Rendszert (KIR) vezetett be. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer MSZ EN ISO 14001:1997 szabványnak való megfelelőségét a Magyar Szabványügyi Testület tanúsította 2002-ben. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer második éves felülvizsgálati auditjára novemberében került sor. A felülvizsgálati auditot a Magyar Szabványügyi Testület végezte. A 2004 évi felülvizsgálati auditon a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság bizonyította környezetvédelmi menedzsment rendszere működésének megfelelőségét, környezetvédelmi teljesítménye folyamatos javítását, így továbbra is az MSZ EN ISO 14001:1997 szabványnak való megfelelőséget igazoló okirat használatára jogosult. 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása A társaság alaptevékenysége a villamosenergia termelés. Az elmúlt évben az atomerőmű a hazai villamos energia termelés 36 %-át, GWh villamos energiát állított elő (1 GWh = kwh). Az erőmű 4 blokkja által megtermelt villamos energia mennyiségének alakulása a 4. blokk indulását követő évtől (1988) és GWh között változott. Ez alól kivétel a 2003 és a 2004 év, amikor a 2003-ban a 2. blokkon bekövetkezett üzemzavart követően a 2. blokk 2003-ban az év nagy részében nem termelt villamos energiát, 2004-ben pedig az üzemzavar következményeinek felszámolása miatt az év nagyobb részében szintén 3 blokkos üzemmel működött az atomerőmű ben a blokkok teljesítmény kihasználási tényezői az alábbiak voltak: 1.blokk: 87,5 % 2. blokk: 29,3 % 3. blokk: 88,5 % 4. blokk: 85,7 % Az atomerőmű villamos energia termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be. 5

6 GWh év 1. ábra Az atomerőmű villamos energia termelése Magyarország villamos energia felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát szemlélteti a 2. ábra. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük GWh év atomerőműi termelés egyéb hazai termelés import 2. ábra Magyarország villamos energia felhasználása 6

7 Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Blokkok típusa A primerköri hurkok száma 6 Hőteljesítmény Turbinák száma 2 nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor 1375 MW Blokkok névleges villamos teljesítménye: 1. blokk: 467 MW Az aktív zóna töltete 2. blokk: 468 MW 3. blokk: 470 MW 4. blokk: 471 MW 42 tonna urándioxid 1. táblázat A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság blokkjainak legfontosabb műszaki adatai 7

8 3. Nukleáris környezetvédelem A Paksi Atomerőmű működésének megítélésében a nukleáris biztonságra és az energiatermelés hatékonyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak a környezeti hatások is. Alapvető elvárás, hogy az atomerőmű nukleáris környezeti hatásairól részletes információk álljanak rendelkezésre, továbbá, hogy e hatások mértéke ne lépje túl a hatósági szabályozásban engedélyezett szinteket. Az atomerőműben folyó sugárvédelmi tevékenységnek ezért 2004-ben is az volt az egyik legfontosabb feladata, hogy a kibocsátások és a környezet sugárzási jellemzőinek széleskörű ellenőrzésével, közvetlen mérési adatokkal bizonyítsa a származtatott kibocsátási korlátok, és ezen keresztül is az atomerőmű működésére vonatkozó elsődleges dózismegszorítás biztonságos betartását. A fentiekben megfogalmazott célok elérése érdekében az atomerőmű sugárvédelmi szervezete a nukleáris környezetvédelem területén széleskörű ellenőrzési és felügyeleti programot hajtott végre, illetve szükség szerint intézkedéseket hozott. A nukleáris környezetvédelmet az elmúlt évekhez hasonlóan 2004-ben is a kétszintű, azaz a távmérőrendszerek és a mintavételes ellenőrzés jellemezte. 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása évtől életbe lépett a 15/2001 (VI.8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózis megszorításból (90 µsv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték kritériumok. Összességében elmondható, hogy az atomerőmű Rt. 0,27 %-ban használta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátási határérték kritérium: 2, ), ebből 0,15 % - kal a folyékony, míg 0,12 % - kal a légnemű kibocsátások részesedtek. A PA Rt évi kibocsátási határérték kritériuma: 2, , azaz 0,27 %. A kibocsátási határérték kritérium egy adott izotópra és kibocsátási módra vonatkozóan a kibocsátási határérték és a kibocsátott mennyiség hányadosa. Kibocsátási határérték kritérium számítása: Ahol: ij R El ij ij 1 El ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq/év) R ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó éves kibocsátása (Bq/év) 8

9 Izotóp-csoportok Összes kibocsátás [Bq] Kibocsátási határérték kritérium Légnemű kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 1, , Radioaktív nemesgázok 3, , Radiojódok 1, , Trícium 3, , Radiokarbon 6, , Összes légnemű kibocsátás: 1, Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 1, , Trícium 1, , Alfa-sugárzók 2, , Összes folyékony kibocsátás: 1, táblázat Kibocsátások összefoglaló adatai A paksi atomerőmű kibocsátásainak a rendelkezésre álló legfrissebb nemzetközi adatokkal történő összevetésére a 3. táblázat ad lehetőséget, amely a paksival azonos elven működő úgynevezett nyomottvizes atomerőműi blokkok (PWR típusú blokkok) egységnyi energiatermelésre vonatkozó kibocsátási adatait mutatja be a paksi hasonló adatok tükrében. Nemzetközi adatok az és közötti időszakra vonatkoznak, az UNSCEAR évi jelentésében ezeket az adatokat publikálta (kivéve a radiokarbon kibocsátásra vonatkozó adatok, melyek csak közötti időszakra állnak rendelkezésre). Az összevetésből kitűnik, hogy a korróziós és hasadási termékek, illetve a nemesgáz adatainak látszólagos a növekedése. Az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotópszelektív mérésekből határozzuk meg és a nem mért izotópokat a kimutatási határértékkel vesszük figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatok összes bétasugárzás mérésével lettek meghatározva. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. 1 Az UNSCEAR az ENSZ ionizáló sugárzással foglalkozó tudományos bizottsága 9

10 Radionuklid Paks PWR [GBqGW -1 e év -1 ] [GBqGW -1 e év -1 ] Légnemű kibocsátás Összes aeroszol 9, , , I egyenérték 1, , , Összes nemesgáz 2, , , Összes trícium 2, , * 2, Összes radiokarbon 5, , ** 2, *** Folyékony kibocsátás Korróziós és hasadási termékek 1, , , Trícium 1, , , táblázat A paksi atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében Megjegyzés: A nemzetközi adatok a Paksi Atomerőművel azonos elven működő nyomottvizes erőműi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 2000) * : átlaga ** : átlaga *** : átlaga 3.2 Környezetellenőrzés Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben valóban nem szennyezi a környezetet. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő (telemetrikus) rendszereken, részben mintavételes, laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A Paksi Atomerőmű 30 km-es környezetében a mintavevő- és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. Az atomerőmű üzemeltetése közvetlenül mérhető hatással 2004-ben sem volt a környezet sugárzási viszonyaira. Az A és G típusú állomások dózisteljesítmény mérő szondái, továbbá az összes állomáson kihelyezett TL-detektorok mérési eredményei a környezet természetes gamma-sugárzására jellemző dózisteljesítményt, illetve dózist mutatták. 10

11 3. ábra Mintavevő és távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű Rt. környezetében Az ALNOR TL dózismérőkkel állomásonként kapott évi átlagos dózisteljesítmény értékek (4. ábra) a mért fizikai mennyiség változásából adódó korrekció figyelembe vételével megfelelnek a korábbi évek és az alapszinti időszak adatainak. Megállapítható, hogy a évi környezeti dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anyagok légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás értékénél, illetve ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. 11

12 Dózisteljesítmény [nsv/h] A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 C10 C11 C12 C13 C14 C15 Mintavevő állomás C16 C17 C18 C19 C20 C21 C22 C23 B24 L25 4. ábra A környezeti gamma-sugárzás havi átlagos környezeti dózisegyenérték teljesítménye 2004-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon ALNOR TLD-vel mérve A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által a Duna vizében létrehozott évi átlagos növekmény becsült értéke a teljes elkeveredés után trícium esetében 1 Bq/dm 3 -nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 Bq/dm 3 -nél kisebb volt. Az atomerőmű környezetében az A típusú állomásokon a telepített mintavevőkkel vett aeroszol mintákban nagyon kicsi aktivitáskoncentrációban néhányszor 10 µbq/m 3 nagyságrendben 54 Mn és 60 Co volt esetenként kimutatható. Az aeroszolok mellett a levegőben 0,1-1 mbq/m 3 nagyságrendben mérni lehetett az 1 TBq alatti aktivitással kibocsátott radiokarbont is. A kibocsátott trícium által okozott növekmény az atomerőműtől 1-2 km távolságra 10 mbq/m 3 körülire, a nemesgázok környezeti aktivitáskoncentrációja ugyanitt 100 mbq/m 3 körülire becsülhető. A fall-out (kihullás) mintákban egyetlen esetben sem lehetet kimutatni atomerőműtől származó radioaktív izotópot. A dunai iszapminták közül csak a melegvíz-csatorna kiömlésénél és attól távolabbi ponton vett mintákban találtunk erőműtől származó radionuklidot ( 60 Co-at) 2,4-3,7 Bq/kg közötti értékben. A talaj, a fű, a halastavak víz és iszap mintáiban, továbbá a tej- és a halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot a mérések kimutatási határ felett nem jeleztek. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. Az atomerőmű sugárvédelmi szervezete a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2004-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelések 54 nsv, ami jól egybevág a előtti évek többlet sugárterhelés szintjeivel. 12

13 4. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 4.1 Vízminőség-védelem Felszíni vizek védelme Az atomerőmű, mint az ország legnagyobb nyersvíz felhasználó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2004-ben 2,17 milliárd m 3 volt, ami hasonló a évi mennyiséghez és kevesebb, mint a 2003-at megelőző években (3. ábra). Ennek oka, hogy 2003-ban és 2004-ben a 2. blokk az év nagyobb részében nem termelt villamos energiát. A rétegvíz kutakból biztosított szociális jellegű ivóvíz-felhasználás m 3 volt. A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna víz hőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2004-ben is betartottuk. A kibocsátott kondenzátor-hűtővíz minősége annak hasznosítását is lehetővé teszi. Az erőmű halastavainak vízutánpótlása a kondenzátor-hűtővíz rendszerből történik. A technológiai hűtővízrendszerből származó hűtővíz minősége megfelelő a Faddi-holtág vízutánpótlására ben 7,3 millió m 3 víz lett továbbadva, leginkább a nyári meleg, száraz időszakban. Felhasznált hűtővíz mennyisége [1000 m 3 /év] [év] 5. ábra Hűtővíz felhasználás között 13

14 A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvíz az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül került kibocsátásra. A szennyvíztisztítás hatásfokát üzemi kontroll és az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség rendszeresen ellenőrizte. A tisztítás hatásfoka, így a kibocsátott vizek minősége az előírásoknak megfelelő volt évben 258 ezer m 3 kommunális szennyvíz keletkezett. A kommunális szennyvíz 2004 évi ellenőrzések eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze. Komponens Mért érték [mg/dm 3 ] 2 Hatósági korlát [mg/dm 3 ] KOI Cr Ammónia-ammónium Olajtartalom (SZOE) < 2 < táblázat Kommunális szennyvíz évben mért vízminőségi paraméterei Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják. A vízlágyítói hulladékvíz mennyisége 2004-ben 132 ezer m 3 volt. A hulladékvíz semlegesítése és ülepítése a m 3 -es zagymedencékben történik. A medencék vízminőségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenőrzi. A kibocsátott hulladékvíz minősége megfelelő volt, a szennyező anyagok koncentrációja a melegvíz csatornában a határértékeket nem haladta meg. A melegvíz csatorna évi kibocsátásának adatait az 5. táblázat foglalja össze. Komponens Mért max. érték [mg/dm 3 ] 2 Hatósági korlát [mg/dm 3 ] 3 KOIp KOI Cr ph között Olajtartalom (SZOE) < 2 < 2 10 Ammónia-ammónium Összes oldott anyag Összes lebegőanyag táblázat Melegvíz csatorna vizének évben mért vízminőségi paraméterei 2 A környezetvédelmi hatóság által mért maximális értékek. 3 Hatósági korlát a 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés szerint. 14

15 A vízlágyítói hulladékvíz és a melegvíz csatorna vizének üzemi ellenőrzését rendszeresen, heti egyszeri gyakorisággal végezzük. A melegvíz csatorna vizének minőségi paramétereit szemléltetik a következő ábrák (6 a-b-c ábrák). hatósági korlát %-a január január február február március március március április április május május 6.a ábra hatósági korlát %-a január február március április május június július augusztus szeptember október június november június december július július augusztus augusztus augusztus szeptember szeptember október október november november december december dátum Összes oldott anyag tartalom Olajtartalom Ammónia-ammónium dátum Összes lebegő anyag tartalom 6.b ábra 15

16 ph január február március április május június július augusztus szeptember október november december ph ph alsó korlát ph felső korlát 6.c ábra 6. a-b-c ábra Melegvíz-csatorna vizeinek vízminőségi paraméterei Az ábrákból, valamint a 4. és 5. táblázatból jól látható, hogy az atomerőmű üzemeltetése során a határértéket messzemenően betartottuk Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoring rendszerben közel 50 talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző paraméterekre. A vizsgálatok körét 2004-ben is a vízjogi üzemeltetési engedély, és a évben lezárult részleges környezetvédelmi felülvizsgálatok alapján kiadott működési engedélyekben foglaltaknak megfelelően végeztük. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 80 kút vízszintjét regisztráltuk. A talajvízszennyezések megelőzése érdekében elkészült az udvartéri környezetet veszélyeztető, ciklikus felülvizsgálat körébe és biztonsági osztályba nem sorolt rendszerek csővezetékeinek állapotvizsgálati programjának kidolgozása. Az állapotvizsgálati program decemberi befejezéssel végrehajtásra került. A programból az olajlefejtő állomás, 16

17 valamint az olaj vészleürítő rendszer vizsgálata üzemviteli okokból 2004-ben nem volt elvégezhető, ezen vizsgálatok végrehajtása a évi főjavításokra került átütemezésre. Az állapotvizsgálat eredményeként kerül összeállításra az érintett rendszerek jó állapotát biztosító program. A korábbi években két transzformátor környezetében végrehajtott in-situ kárelhárítás eredményeként a talaj olajjal történő szennyezettsége megszűnt, a környezetvédelmi hatóság a műszaki beavatkozás folytatásának megszüntetését engedélyezte. Utóellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság egy évig negyedéves gyakorisággal a transzformátorok területén lévő 2-2 megfigyelőkútból akkreditált mintavételt, valamint TPH és Σ PAH tartalom meghatározást írt elő. Az utóellenőrzés eredményeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze. TPH [mg/dm 3 ] Σ PAH [mg/dm 3 ] Mintavétel időpontja K1 kút K2 kút K1 kút K2 kút K1 kút K2 kút K1 kút K2 kút (21 AT) (21 AT) (II/1) (II/1) (21 AT) (21 AT) (II/1) (II/1) < 0,02 0,03 0, ,05 0,02 0, < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0, < 0,02 < 0,02 < 0,02 0,03 0,06 0,02 0,01 0, < 0,02 < 0,02 < 0,02 < 0,02 0,09 0,10 0,14 0,08 határérték 4 0,10 0,10 0,10 0,10 2,00 2,00 2,00 2,00 6. táblázat Utóellenőrzés vizsgálati eredményei (TPH és Σ PAH tartalom) Az utóellenőrzés eredményei alapján a környezetvédelmi hatóság a kárelhárítást befejezettnek nyilvánította. 4.2 Levegőtisztaság-védelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság telephelyén három hagyományos, inaktív levegőterheléssel üzemelő technológia működik: szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontforrás); dízel hajtású tűzivíz szivattyú (2 darab pontforrás); festés technológia: festőműhely, festőkabin (2 darab pontforrás). A fenti technológiák üzemeltetésére a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik. A biztonsági dízel-generátorok éves szinten a rövid próbaüzemekből adódó ~ 200 órás üzemideje miatt a kibocsátott bruttó szennyezés is igen kicsi, az immissziót alig befolyásolja. 4 A határértékek a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt B szennyezettségi határértékek. 17

18 A pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációját 2004-ben is akkreditált mérőszervezettel mérettük, a mérés szabványos emisszió méréssel történt. Az előírt határértékeket, valamint a dízel-generátorokra, mint szükségáramforrásokra előírt levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2004-ben is betartottuk. 4.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás Veszélyes hulladékok 2004-ben kg veszélyes hulladék keletkezett az erőműben (nagyrészt olajjal szennyezett hulladék, fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek [pl. festékes, vegyszeres, olajos göngyölegek] elektronikai hulladék ben engedéllyel rendelkező vállalkozóknak átadva kg veszélyes hulladék hasznosításáról ill. ártalmatlanításáról gondoskodtunk. A 2004-ben nagyobb mennyiségben keletkezett veszélyes hulladékokat a 7. ábra szemlélteti. ioncserélő gyanták 2% bontott tetőszigetelés 2% selejt technológiai vegyszer 1% nyomdafesték hulladék 2% olajos iszap 3% egyéb összesen 3% fénycső 1% ólomakkumulátor 2% kommunális szennyvíziszap 3% veszélyes anyag tart. göngyöleg 3% olajos textília 7% olajos föld 46% elektronikai hulladék 8% fáradt olaj 17% 7. ábra A legnagyobb mennyiségben képződő veszélyes hulladékok 2004-ben 18

19 Az egyéb kategóriába olyan veszélyes hulladékok kerültek, amelyeknek évben keletkezett mennyisége hulladék-fajtánként nem érte el az 5000 kg-ot (orvosi rendelői vizsgáló anyagok, vegyszerkeverékek, szárazelem, irodatechnikai hulladék, azbeszt tartalmú hulladék, lejárt szavatosságú festék, szórófejes flakon, veszélyes anyagot tartalmazó ragasztó, fúróemulzió) [kg] ábra között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége A 8. ábra adataiból jól látható, hogy a veszélyes hulladékok összmennyisége az es évek magasabb értékei után csökkent. Ennek oka részben a kevesebb selejtezésből eredő hulladék, részben a mésziszap hulladék nem veszélyes hulladéknak történő minősítése, valamint az akkumulátorcserék befejezése ben a keletkező veszélyes hulladékok mennyisége a évihez képest számottevően emelkedett, amelynek oka a transzformátorok időszakos kőágyazat cseréjéből származó olajos zúzott kő keletkezése volt. A veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtését és tárolását a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság a Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen biztosítja. A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen december 31-én mintegy 29,5 t veszélyes hulladékot tároltunk. Az erőmű területén lévő veszélyes hulladék nagyobb részét a ~150 t kommunális szennyvíziszap teszi ki, amelyet a kommunális szennyvíztelep iszapszikkasztó ágyán kezelünk. 19

20 4.3.2 Ipari, termelési hulladékok A termelési hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, illetve az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. A év végen a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság területén lévő nem veszélyes ipari hulladékok mennyisége 55,7 t volt évben a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság tevékenysége során összesen 921 t nem veszélyes ipari hulladék keletkezett. A évről maradt és a 2004-ben keletkezett összesen 976,7 t nem veszélyes ipari hulladék mennyiségből a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság további hasznosításra 795 t nem veszélyes hulladékot értékesített, továbbá 83,8 t nem hasznosítható hulladékot ipari hulladéklerakóban helyezett el. Az ipari hulladék forgalom évi alakulását a 9. ábra szemlélteti. lerakóban elhelyezett 8.6% telephelyen tárolt 10.0% hasznosított 81.4% 9. ábra Ipari hulladékok évi forgalma 20

21 5. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság 2. blokkján áprilisában történt üzemzavar következményeinek felszámolása A 2. blokki 1. sz. aknában lévő sérült fűtőelemek eltávolításának előkészítése az üzemanyag sérülést követően létrehozott Helyreállítási Projekt (HP) irányításával és szervezésében folyt 2004-ben. Ugyanakkor a cégvezetés az év elején létrehozta a 2. blokk újbóli elindítását előkészítő teamot, amely a HP-vel párhuzamosan, a feladatokat összehangolva működött. Az üzemzavar következményeinek felszámolásával kapcsolatos értékelést az alábbiakban mutatjuk be. 5.1 Az 1.sz. akna autonóm üzemének biztosítása A év első felében befejeződött az autonóm hűtőkör és a vészbórozó rendszer létesítése, megtörtént a reaktorcsarnoki jódszűrt szellőztetést biztosító átalakítás előkészítése, az átalakítás végrehajtása december hónapban fejeződött be. A létesítési tevékenység során az autonóm rendszerek esetében a megalapozó tevékenységek - tervezési alap meghatározása, biztonsági elemzések készítése - jelentettek nehézséget, végrehajtásuk jelentősen megnövelte a létesítés időszükségletét. A létesítést követően az autonóm rendszerek megfelelően működtek, az üzemeltetési tapasztalatok alapján alkalmasnak minősültek a tervezett funkció teljesítésére. A sérült üzemanyag neutronfluxus ellenőrző rendszere az ideiglenes kiépítés következtében elektromos zavarokra érzékenynek bizonyult, emiatt több alkalommal - gyakorlatilag valós ok nélkül - bórbeadásra került sor a tisztítótartályba. A beavatkozási eljárásból megfelelő megalapozást követően kizárásra került a periódusidő csökkenésre történő bórbeadási kötelezettség, így az új szabályozás jelentősen csökkentette az indokolatlan beavatkozások számát. E mellett vizsgálva lett a 3/2 logika alkalmazása neutronfluxus növekedés esetében, ennek bevezetéséhez azonban további elemzések szükségesek, amelyek realisztikusabb hígulási modell feltételezését igénylik. 5.2 A helyreállítás engedélyezési folyamata A helyreállítás engedélyezési folyamata a hatósággal egyeztetett módon lett kialakítva, ennek értelmében azt gyakorlatilag a Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSZ) vonatkozó szabályozásainak megfelelően kell elvégezni. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI) januárjában adta ki az elvi engedélyezésre vonatkozó követelményeit, amely alapján kidolgozásra került az elvi engedélyezési dokumentáció formája és tartalma, amelyet követően az atomerőmű generáltervezője, az Erőterv Rt. megkezdte a dokumentáció összeállítását. A dokumentáció alapját az orosz TVEL cég által készített műszaki-biztonsági jelentések és műszaki tervek képezték, jelentős részben azonban hazai erőforrást igénylő anyagok készítése is szükségessé vált. Az átfogó hatósági követelmények miatt az elvi engedélyezési dokumentáció elkészítése a szokásosnál szélesebb és mélyebb kidolgozást igényelt, ezért a dokumentáció a tervezettnél jelentősen később készült el. Az elvi engedélyezési dokumentáció október 1-én került átadásra szakhatósági engedélyezésre, ill. független szakértői véleményezésre. Az OAH NBI-hez való 21

22 beadására a tervek szerint decemberben került volna sor, azonban a sérült fűtőelemek tárolására szolgáló tokok kialakításában felmerült problémák miatt ez nem történt meg. Az orosz féltől egy új, a tokok lezárására szolgáló tokfej megtervezését és megalapozását kérte az atomerőmű, amellyel a tokok alkalmassá válnak a pihentető medencében való hosszabb tárolásra is. Az eredeti hermetikusan zárt konstrukció nem került elvetésre, annak alkalmazására a tokok elszállítása vagy végleges tárolása esetén válhat szükségessé. Az elvi engedélyezési dokumentáció készítésével párhuzamosan a TVEL cég által készített kiviteli tervek alapján megkezdődött az eltávolításhoz szükséges berendezések behozatali/ gyártási engedélyezésének előkészítése. A dokumentációt a Transelektro cég készítette el, a felülvizsgálatot követően a dokumentáció a hatósághoz várhatóan első negyedében kerül benyújtásra engedélyezés céljából. A berendezések engedélyezési dokumentációjának elkészítése mellett megkezdődött a tokok és az eltávolításhoz szükséges eszközök, szerszámok gyártási/behozatali engedélyezési dokumentációinak elkészítése és engedélyezésre való előkészítésük. Ezen dokumentációk előreláthatóan második negyedévében kerülnek benyújtásra a hatósághoz engedélyeztetés céljából. 5.3 Az eltávolítási szerződés teljesülése Az eltávolításra 2003 szeptemberében kötött szerződés alapján az orosz TVEL cég 2004 február közepén átadta a műszaki-biztonsági megalapozó jelentéseket, március végén pedig a műszaki terveket. A határidőre történt átadás ellenére az anyagok elfogadás nem történt meg, arra csak a hiányosságok miatt szükségessé váló kiegészítések, korrekciók után került sor. A műszaki/kiviteli tervek átadására a szerződéses határidőhöz képest két hónapos késéssel került sor, ez esetben is jelentékeny volumenű korrekcióra volt szükség. A korrekciók alapvetően a feladat egyediségéből és a megoldások folyamatos jobbításából eredeztethetők. E mellett számos nehézséget okoznak a fordításokból eredő félreértések, ill. a két tervezési kultúra közötti eltérések is. Az újszerű hatósági követelmények megjelenítése a dokumentációkban szintén jelentős többletráfordítást igényelt mind a magyar, mind az orosz fél részéről. Az elvi engedélyezési dokumentum tartalma iránti hatósági elvárások, valamint a műszaki követelmények pontosodása miatt szükségessé vált a szerződés műszaki tartalmának és teljesítési ütemezésének módosítása, amely kiegészítésként került a szerződéshez csatolva. A szerződés teljesítése terén műszaki problémaként jelentkezett a sérült fűtőelemek tárolására szolgáló tokok kialakítása, ahol egyes megoldások esetében (katalizátor, tömítés, leürítő szelepek) jelenleg nem teljesülnek a szerződés szerinti garanciák. Ezek rendezését a behozatali/gyártási engedélyezésig el kell végezni, mivel azok nem teljesülése a hatósági engedély megszerzését veszélyeztetik. A tokokhoz kapcsolódóan megkezdődött a betokozás utáni pihentető medencében történő kiszolgálási tevékenységek kidolgozásának előkészítése is, mivel azok nem részei az eltávolítási szerződésnek. Az orosz fél megkezdte az eltávolítás közvetlen végrehajtási tevékenységeire vonatkozó eljárások és utasítások készítését, ezek egyeztetésére az év végén került sor. Ennek megfelelően mindkét fél megkezdte az általa elkészítendő végrehajtási eljárások és utasítások kidolgozását, amelyek egyeztetésére a következő év elején kerül sor. 22

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011.

MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011. MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011. A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött szerzők: Baranyi Krisztián Demeter Károly Kovács Ferenc

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2003.

KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2003. Paksi Atomerőmű Részvénytársaság KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2003. Paks, 2004. Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Biztonsági Igazgatóság Ipari Biztonsági Főosztály Környezetvédelmi Csoport A Paksi Atomerőmű

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2005. ÉVRŐL

KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2005. ÉVRŐL Paksi Atomerőmű Zrt. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2005. ÉVRŐL ISO 14001 Nyilvántartási szám: KIR/63(1)/2005-50(1) Paks, 2006. A Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi jelentése 2005 évről 2 A környezetvédelmi

Részletesebben

PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2006.

PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2006. PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2006. Nyilvántartási szám: KIR/63(1)/2005-50(1) PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2006. A Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi jelentése 2006.

Részletesebben

PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2008.

PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2008. PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2008. P A K S I A T O M E R Ő M Ű Z R T. K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I J E L E N T É S 2 0 0 8 P A K S 2 0 0 9 A P A K S I A T O M E R Ő M Ű Z R T. K Ö

Részletesebben

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2009.

PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2009. PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2009. Környezetvédelmi jelentés 2009. évről Paks, 2010 1 A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött: A Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Dr. Pintér Tamás osztályvezető

Dr. Pintér Tamás osztályvezető Mit kezdjünk az atomreaktorok melléktermékeivel? Folyékony radioaktív hulladékok Dr. Pintér Tamás osztályvezető 2014. október 2. MINT MINDEN TECHNOLÓGIÁNAK, AZ ENERGIA- TERMELÉSNEK IS VAN MELLÉKTERMÉKE

Részletesebben

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres

Részletesebben

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2010.

KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2010. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2010. A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött: Baranyi Krisztián Demeter Károly Fink Gábor Frey István Kováts Gergely Nagy Zoltán Pécsi Zsolt Ranga Tibor Sallai

Részletesebben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Bujtás Tibor Paksi Atomerőmű Zrt. Sugár- és Környezetvédelmi Hajdúszoboszló, 2010. április 27. Történeti áttekintés A Sugárvédelmi (SVO) vezetői: -

Részletesebben

Környezetvédelmi jelentés

Környezetvédelmi jelentés Környezetvédelmi jelentés 031 Összeállította: Sallai Orsolya vezető mérnök Egyeztette: dr. Bujtás Tibor sugár- és környezetvédelmi főosztályvezető Feil Ferenc radioaktív hulladékkezelési osztályvezető

Részletesebben

Közérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

Közérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Közérthető összefoglaló a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Bevezetés A világ iparilag fejlett országaihoz hasonlóan a nukleáris technológiát Magyarországon

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04.

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Elıadás fı témái Hatósági szabályozások Kibocsátás ellenırzés és rendszerei Környezetellenırzés és

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Manga László 1, Nagy Gábor 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 SOMOS Környezetvédelmi

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk

A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk 2. melléklet Az OAH-2013-01505-0012/2014 számú jegyzőkönyvhöz OAH Közmeghallgatás A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk Paks, 2014. május 6. Miért fontos az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása?

Részletesebben

KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY

KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY ETV-ERŐTERV Rt. ENERGETIKAI TERVEZŐ ÉS VÁLLALKOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1450 Budapest, Pf. 111. 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. Tel.: (361) 455-3600 Fax.: (361) 218-5585 PAKSI ATOMERŐMŰ 1-4. BLOKK A PAKSI ATOMERŐMŰ

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja Cégünk, a Palota Környezetvédelmi Kft. (ill. veszélyeshulladékok kezelése tekintetében jogelôdjének számító céget

Részletesebben

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal Hullán Szabolcs mb. főigazgató-helyettes, Országos Atomenergia Hivatal

Részletesebben

Paksi Atomerőmű Zrt. termelői működési engedélyének 7. sz. módosítása

Paksi Atomerőmű Zrt. termelői működési engedélyének 7. sz. módosítása 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-414/ /2009 ÜGYINTÉZŐ: HORVÁTH KÁROLY TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE

MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE Intézményi háttér Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) KEOP Környezet és Energia Operatív Program (Irányító Hatóság

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

Környezetvédelem a Paksi Atomerõmûnél

Környezetvédelem a Paksi Atomerõmûnél Környezetvédelem a Paksi Atomerõmûnél Gergelics Natália tû. hadnagy Az atomerõmûvek világszerte hatalmas hangsúlyt kapnak, köszönhetõen hasznosságuknak, de egyben veszélyességüknek is, amelyet a rendszer

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Nagy aktivitású hulladék: 240 m 3 /év Európai Unióban keletkezı radioaktív hulladékok

Részletesebben

Radioaktív hulladékok és besorolásuk

Radioaktív hulladékok és besorolásuk Radioaktív hulladékok és besorolásuk Radioaktív hulladéknak azokat a radioaktivitást tartalmazó anyagokat tekintjük, amelyek további felhasználásra már nem alkalmasak, illetve amelyek felhasználójának,

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE

KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE Készítette: KOCSIS ERIKA Témavezető: Prof. Kiss Ádám 2015. 01. 29. Célkitűzés A radioaktív hulladékok kezelésének és kategorizálásának

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Dr. Petőfi Gábor főosztályvezető-helyettes Országos Atomenergia Hivatal XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam 2011. május 3-5., Hajdúszoboszló www.oah.hu

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 6. AZ ÜZEMIDŐ HOSSZABBÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ KÖTHETŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK... 1 6.1. Radiológiai

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Radioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft.

Radioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft. Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló Kft. Tisztelt Olvasó! Az intézményi radioaktív hulladékok kezelését és tárolását végző RHFT - jelen szakmai kiadványunk tárgya társaságunk megalakulásakor került

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Paksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNY

Paksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNY ETV-ERŐTERV Rt. ENERGETIKAI TERVEZÕ ÉS VÁLLALKOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1450 Budapest, Pf. 111. 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. Tel.: (361) 218-5555 Fax.: 218-5585, 216-6815 Paksi Atomerőmű 1-4. blokk A Paksi

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő

Részletesebben

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása Eleso Denis Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám Egyetemi tanár A radioaktív anyag a természetben előforduló

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 9. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI (AZ ATOMERŐMŰ LESZERELÉSE)... 1 9.1. A leszerelés szempontjából

Részletesebben

Radioaktív hulladékkezelés tervezése

Radioaktív hulladékkezelés tervezése Országos Atomenergia Hivatal 3.8. sz. útmutató Verzió száma: 2. 2005. október Kiadta: Dr. Rónaky József!"#$"%&'"()*+#$+#,-.# Budapest, 2005. október. &"/*#01234"567$686$96,): Országos Atomenergia Hivatal

Részletesebben

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. Hazánkban a pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló már több mint

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1024/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1024/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1024/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Üzemviteli Igazgatóság Vegyészeti Főosztály Vegyészeti

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

A hazai vízművek NORM-os felmérése

A hazai vízművek NORM-os felmérése A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Volentné Daróczi Beáta, Bertalan Csaba Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Sugáregészségügyi Decentrum ELFT

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

J E L E N T É S. Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft.

J E L E N T É S. Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft. Ú T I J E L E N T É S Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. Tárgy: NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft.) 1. A szakmai program A szakmai program két látogatásból

Részletesebben

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C MÓDSZERFEJLESZTÉS ÉS ALKALMAZÁSA A PIHENTETŐ MEDENECÉK VIZÉBEN OLDOTT SZERVETLEN C- MÉRÉSÉRE Molnár M. 1, Bihari Á. 1, Mogyorósi M. 1, Veres M. 1, Pintér T. 2 1 HEKAL, MTA ATOMKI Isotoptech Zrt, H-4026

Részletesebben

KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS PROGRAMOK

KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS PROGRAMOK Cél: a környezettudatos magatartás elmélyítése Előirányzat Az oktatók körében a szemlélet tudatosítása (oktatói értekezletek keretében félévenként legalább két alkalommal) Az oktatási tevékenység környezeti

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése

A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése Hózer Zoltán 1, Hordósy Gábor 1, Slonszki Emese 1, Vimi András 1, Tóta Ádám 2 1 Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet,

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

TLÜ502_KIV_V01 Oldal: 1 / 9

TLÜ502_KIV_V01 Oldal: 1 / 9 TLÜ502_KIV_V01 Oldal: 1 / 9 TLÜ502_KIV_V01 Oldal: 2 / 9 KIVONAT a TLÜ502 jelű folyamathoz, VÁLLALKOZÓK részére 1. A folyamat célja: A folyamat szabályozás célja, hogy a PA Zrt. ellenőrzött zónájában keletkező

Részletesebben