51. évfolyam, szám 700 Ft

Átírás

1 51. évfolyam, szám 700 Ft

2

3 TARTALOM TECHNIKA Lapunk internetes változata a címen található Megjelenik havonta Fôszerkesztô: Dr. Wellek Margit Szerkesztôbizottság elnöke: Dr. Horváth Péter Szerkesztôbizottság tagjai: Dr. Csapodi Csaba, Dr. Csapody Miklós, Dr. Cseh Béla, Dr. Ginsztler János, Dr. Kovács Árpád, Dr. Kováts Balázs, Dr. Lôw Miklós, Dr. Michelberger Pál, Dr. Pakucs János, Dr. Pécsi Mária, Sipos László Kiadja: TECHNIKA Alapítvány A szerkesztôség címe: 1027 Budapest II., Fô u. 68. Telefon: , Fax: mwellek@muszakiszemle.hu Felelôs kiadó: Dr. Pungor Ernô Nyomda: Innovaprint Kft. Nyomtatott: HU-ISSN Online: HU-ISSN Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. ker. Budapest, Orczy tér 1. Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõknél, en: hirlapelofizetes@posta.hu faxon: További információ: 06 80/ Vidéken a postáknál és a kézbesítôknél. Külföldi elôfizetés: hírlap-elôfizetési irodában (HELIR) Budapest VIII. Orczy tér 1. levélcím: HELIR 1900 Budapest. Fax: Elôfizethetô továbbá közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a TECHNIKA Alapítvány OKHB-Rt pénzforgalmi jelzôszámra. Külföldieknek elôfizethetô: Technika Alapítvány Kereskedelmi Bank Rt., Handelsbank AG., Commercialbank, 1051 Budapest, Arany J. u. 24.s BIC/Swift code: OKHBHUHB Hirdetéseket felvesz: TECHNIKA szerkesztôség. Tel.: Terjesztés: Tel.: Fax: A szerkesztôség kéziratokat nem ôriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja KRÓNIKA Vállalataink a leggyorsabbak között 2 Szolnok: gyártás és fejlesztés együtt 2 Zöld-székház a Pannonnnak 2 Nevesített e-hulladékok 2 Jubiláló kutatóintézetek 3 Teller-emléktábla Budapest Belvárosában 3 INNOVÁCIÓ Pungor professzor emlékezete 4 Gábor Dénes Díjasok, Magyarországi a fõ kutatóbázis 7 Anyagtudományi fellegvár 8 GÉPIPAR Modern technológiák 10 Jelenlét az egész világon, magas minõséggel 12 MAGYARREGULA FRITSCH premium line 15 A HARTING-márka 16 Önmûködõ autók 18 Veszélyelhárítás felsõfokon 19 Túl nagy játék a csapágynál 21 Teljes kompenzálású mini nyomás-transzmitter 22 DCX 16 sorozat szintmérõ szondák 22 Pontos, digitális, teleprõl mûködik, vízálló 23 FLUKE DISTRELEC, az Ön elektronikai disztribútora! 27 Mindenes tömlõszivattyúk 28 Sikerre ítélt technológia 30 Omron ZG profilérzékelõ 32 SmartFlow: méréstechnika áramlásméréshez 33 Vontatójármûvek 34 UNIFLOW Minden követelményre 38 I&J7100CE típusú asztali adagolórobot 40 Automatizálás és szolgáltatás 42 INFORMATIKA A piacvezetõ NOD Wikinómia 44 ATOMENERGIA Fókuszban az NRHT 45 ÛRKUTATÁS Kutatás és ismeretterjesztés 46 Uniós stratégia 47 KÖRNYEZET Vita egy beruházásról 50

4 TECHNIKA KRÓNIKA Vállalataink a leggyorsabbak között Több magyar cég került tavaly a leggyorsabban fejlõdõ 500 vállalat közé Európában, a Közel-Keleten és Afrika térségében. A Deloitte 20 ország szakértõinek véleménye alapján az elsõ három dobogós helyet izraeli cégeknek itélte oda, majd hátrébb helyet kaptak magyar cégek is, így például az Asszocom (118. hely), az Aitia International (160. hely), az Adverticum (234. hely), a Cronos System (277. hely), az XAPT Hungary (326. hely) és az Online Kft. (436. hely). A térség leggyorsabbjai között elsõsorban a szoftvergyártó, a kommunikációs, a biotechnológiai, a félvezetõgyártó és számítógép-perifériagyártó cégeket találjuk, ám gyors fejlõdésüket nem annyira belsõ, organikus tényezõknek, mint inkább hatalmas tõkebevonásoknak, akvizícióknak köszönhetik. A magyar vállalatok helyezése éppen arra mutat rá, hogy a kockázati tõke nem olyan mértékben fordul a technológiai cégek felé, mint Angliában, Izraelben, de például Lengyelországban is, amely szintén elõttünk végzett az 500-as mezõnyben. A Deloitte azért végzi e felmérést, hogy betekintést nyerjen a fejlõdés rejtelmeibe. A különféle vállalati növekedési stratégiákat aszerint is értékeli, hogy mennyire veszik figyelembe a klímaváltozást, a munkavállalás bõvítését, a finanszírozás módjait, a vállalati IPvédelem szükségességét. Szolnok: gyártás és fejlesztés együtt A spanyol F. Segura Csoport autóalkatrészeket gyártó üzemet épít Szolnokon 20 millió eurós beruházásban, amely 150 dolgozót foglalkoztat majd. Az év végén alapkõletétellel indult építkezés Ford, VW, Seat, Audi és Volvo gépkocsik motorjaihoz, karosszériáihoz tartozó fémalkatrészek, forrasztott szettek és elõ- Megújuló, környezetbarát energiaforrást, geotermikus hõszivattyús hõenergiát tervez alkalmazni a Pannon most épülõ törökbálinti székházában. A rendszer a 180 darab, 100 méter mélyen elhelyezett földhõszondák segítségével kinyert 15 fokos földhõt három hõszivattyún keresztül nyáron hûtésre, télen fûtésre használja fel. A hûtéshez 960 kilowatt, fûtéshez 860 kilowatt lesz a rendszer teljesítménye. A Pannon Az elektronikai hulladékok (e-hulladék) kezelését alapvetõen megkönnyítõ eljárást dolgoztak ki a Motorola berkeiben. A közvetlen alkatrészjelölés (DPM) néven kifejlesztett technológia nemcsak megjelöli a terméket, az alkatrészt, hanem rögzíti is a rá vonatkozó adatokat, méghozzá a teljes élettartamuk során. Így a termék gyorsabb azonosíthatósága lényegesen szerelvények tervezését és gyártását teszi lehetõvé a lengyel, a román, a német, az osztrák és a hazai piacra. Az új üzem nagy hangsúlyt kíván fektetni a kutatás-fejlesztésre, mind a cégen belül, mind pedig együttmûködésben az egyetemekkel, technológiai intézetekkel és más vállalatokkal közösen. A Zöld-székház a Pannonnak környezetkímélõ törekvését jelzi az is, hogy az épület a nyolchektáros területnek a megengedett 30 százaléka helyett csak 7,5 Nevesített e-hulladékok lerövidíti a raktározási idõt, gyorsabban eldönthetõ, mit, mikor, hogyan kell hasznosítani, vagy megsemmisíteni és mi az, ami továbbadható az alkatrészgyártóknak. Mindezt az segíti elõ, hogy az adatokat közvetlenül a termék felületére marják, lézergravírozzák vagy fújják az eddig a csomagolásra került jelzések, vagy címkék helyett, amelyek a használatkor el cég a tervezettt bõvítéseket is innovációs projektekhez kötötten kívánja végrehajtani. Ez fontos szempont volt annak eldöntésénél, hogy középeurópai terjeszkedésükhöz mely országban építsenek gyárat.vizsgálták a lengyelországi és csehországi beruházás lehetõségét, végül Magyarország és Szolnok mellett döntöttek. százalékát foglalja el és az elõírás szerinti 40 százalék helyett a terület 65 százalékát megõrzik zöldterületnek. is vesztek. Ráadásul, mivel az elektronikai eszközök mind kisebbek, a vonalkódok elhelyezése is mind nehezebb, ezek még el is kopnak az alkatrészek felületérõl. A DPM, nem elhanyagolható szempontként igen alkalmas eljárás a hamisított alkatrészek forgalmazása ellen is, ami például a légiközlekedés és az ûrhajózás területén életeket is menthet /1

5 KRÓNIKA TECHNIKA Jubiláló kutatóintézetek A magyar innováció történetében jelentõs szerepet játszó két kutatóintézet ünnepelhette a közelmúltban megalapításának kerek évfordulóját. A száz esztedeje létrejött Magyar Geofizikai Kutatóintézet a világ elsõ ezzel a tárgykörrel létesült intézete Eötvös Loránd eredményes, torziós ingával lefolytatott gravitációs méréseit folytatta. Az ilymódon a terepi geofizikai mérésekhez adott támogatás birtokában kezdeményezhette Eötvös, hogy torziósinga-mérésekkel keressenek eltakart szénhidrogén mezõket, ami 1916-ban Egbell térségében sikerült is. Eötvös halála után az intézet az õ nevét vette fel, majd az évek során, egyesítve a terepi nyersanyagkutatást a földfizikai alapkutatással és a mûszerfejlesztéssel, az állami földtani feladatok ellátását bízták rá. Az itteni kutatómunka számos gyakorlati innovációt generált. A most ötven éves MTA Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA MFA) az Egyesült Izzó Bródy-laborjának munkáját folytató Mûszaki Fizikai Kutatóintézet (MFKI) és az Anyagtudományi Kutatóintézet (ATKI) egyesítésébõl született, folytatva azok kutatásait. Az MFKI volframkutatásait kibõvítette fém-és kerámiakutatással, az ATKI-ban a mágneses anyagok vizsgálata emelkedett magas szintre. Ám mindkét elõdintézetben jelentõs félvezetõ-kutatás folyt: az ATKI a szilíciumalapú technológiákra és eszközökre, az MFKI a vegyület-félvezetõkre koncentrált. Mindezekre alapozva az MFKI-bõl nõtt ki a késõbbi Semilab, a Ferenczi György vezette, a leginnovatívabbnak tartott, nemzetközileg is ismert cég, amely Si szelet alapminõsítéséhez szükséges mûszer kifejlesztésével kezdte pályafutását. Szintén egy másik, a piacról hiányzó berendezés, a transzmissziós elektronmikroszkópos mintakészítéshez elengedhetetlen ionsugaras vékonyító, Barna Árpád munkája lett az ennek gyártására vállalkozó Technoorg Linda kisvállalkozás csúcsterméke. Kazi Károly a gunn-dióda és Schottky-dióda gyártásához szükséges nagyfrekvenciájú mérõeszközt alkotott, amire a Yokogawa Electric japán cég is felfigyelt, gyártására a Bonn Hungary Kft. alakult meg. E kutatási terület szülötte a Kravcsik István vezette Energosolar S. A. svájci bejegyzésû, de magyar tulajdonú vákuumtechnikai középvállalkozás, amely komoly hírnevet szerzett a vékonyréteg-napelem gyártó berendezések és komplett gyárak világpiacán. Ma az innovációs hagyományokat folytatva az MTA MFA a komplett funkcionális anyagok és nanoméretû szerkezetek kutatásával foglalkozik, feltárja a fizikai, biológiai és kémiai viszonyokat a mikro- és nanorendszerekben, ezek alkalmazását és hasznosítását elõsegíti, hidat képezve az alapkutatás és az ipar között. K.F. Teller-emléktábla Budapest Belvárosában Teller Ede születésének 100. évfordulójára emlékezve a Paksi Atomerõmû Zrt., a Belváros- Lipótváros Önkormányzatával, a Magyar Tudományos Akadémiával és az Országház Antikváriummal közösen emléktáblát helyezett el január 15-én Budapesten, az V. kerület Szalay utca 3. Honvéd utca 18. sarkán álló épületnél, amelyben a világhírû tudós ötéves korától 1926-ig lakott. Ebben a házban kezdte ötéves korában otthon az iskolai tanulmányait, majd a nyilvános elemi iskolából a híres Trefort utcai Minta gimnáziumban vált kiváló tanulóvá. E diákkori lakóházban élve a gimnazista Teller Ede megnyerte az országos matematika és fizika versenyt, és itt kezdte egyetemi tanulmányait is a Budapesti Mûszaki Egyetemen 17 éves korában. Majd innen távozott el 18 évesen Németországba. Haza csak a rendszerváltozást követõen kezdett látogatni. A portréját ábrázoló emléktábla Farkas Pál szobrászmûvész alkotása. 2008/1 3

6 TECHNIKA INNOVÁCIÓ Az egyetemi kutatómunka évtizedei 2. Pungor professzor emlékezete A június 13-án elhúnyt Pungor Ernõt méltó módon búcsúztatták a magyar tudomány, a mûszaki élet képviselõi, kiemelve jelentõs hozzájárulását az analitikai kémia korszerû mûszerállományának fejlesztéséhez, a fiatal tudósok felkészítéséhez, amiben egykori nagy kémikus nevelõi, Gróh Gyula, Buzágh Aladár, Schulek professzor példája vezette õt. Az analitikai kémiai tanszékre Pungor Ernõ 1948 szeptemberében került, Schulek professzor terve, hogy segítségével fejlesszenek ki új mûszerparkot az analitikában. Ebben a munkában Pungornak csupán egyetlen akadályozó tényezõt kellett leküzdeni: a kommunista rendszerhez dörgölõdzõ egyetemi vezetõk, kollégák ellene, mint pártonkívüli, vagyis Tanítványaival az egyetemen pártatlan szakemberrel szembeni aknamunkáját. Az intrikák nem tudták lefogni õt, hogy ne próbálja bevinni a mûszeres elemzési technikát az egyetemi oktatásba, amihez persze a tanszéken árválkodó egyetlen, házilagos kulométer, s hozzá egy kis bemenõ ellenállású potenciométer, néhány szárító és izzító szekrény és egy kölcsönkért Pulfrich-fotométer édeskevés volt. Ekkor határozta el, hogy ha venni az egyetem nem tud márpedig nem tudott a tanszék, õ maga fejlesszen ki analitikai kémiai mûszereket. Azt ma már tudjuk, hogy az oktatást elõsegítendõ kampányból egy négy évtizedes fejlesztõmunka lett, ami alatt Pungor és munkatársai szinte megújították e terület mûszerfegyverzetét. A MÛSZERES ANALITIKA OKTATÁ- SÁÉRT E mûszerek birtokában a mûszeres elmélet mellett a mûszeres gyakorlati oktatás is megindulhatott. Ezzel párhuzamosan létrehoz az egyetemen egy magasabb fokú szervetlen kémiai laboratóriumot. Meg is bízzák a magasabb fokú szervetlen kémia oktatásával. Egyébként e tárgy hallgatóival évtizedek multán a mikroelektronikai ipar vezetõ posztjain találkozik. Tanszéki munkája bármennyire is lefoglalja õt, tudományos értekezéseket is megjelentet 1949-tõl. Évente 3-4 közleménye jelenik meg. Ekkori kollégái között Trompler Jenõt és Konkoly-Tege Ilonát emeli ki, akikkel gõztérelemzéseket végzett, ezekre a húsz évvel késõbbi ipari alakalmazásnál hivatkoztak is külföldön ben Pungor a Veszprémi Egyetemre kerül, ahol a szakmérnök-oktatásba is bevezetheti a mûszeres elemzés oktatását. (Csak ekkor nevezik ki egyetemi tanárnak). Tanszéket kap és révbe jut a néki késõbb világhírnevet kivívó, ionszelektív elektróddal kapcsolatos kutatómunkája. Ott ugyanis ebbe a munkába be tudja vonni a környezõ üzemek szakembereit, akiknek javaslatára az ionszelektív elektródoknál a hordozófázist átviszik szilikonba ban e /1

7 INNOVÁCIÓ TECHNIKA szakemberekkel együtt szabadalmaztatja elektródját, amelynek óriási nemzetközi sikere lesz. AZ IONSZELEKTÍV ELEKTRÓD KARRIERJE Pungor elsõ közleménye az ionszelektív elektródokról 1961-ben jelent meg, amelyben az ezüstjodid csapadék alapú jodidszelektív elektród kiváló szelektivitási tulajdonságairól tudósított. Felismerte, hogy többrõl van szó érdekes kísérletnél. Ezekben az újfajta potenciómetriás elektródokban rejlõ lehetõségeket is megérezte emelik ki a szakemberek. A siker kulcsa az volt, hogy a nehezen kezelhetõ, sérülékeny, paraffin membránokat felcseréli egy felhasználóbarát, könnyen kezelhetõ és megbízható membránnal. Amint ez sikerült, azonnal szabadalmaztatta és rá két évre már gyártották is, megelõzve az ezen a problémán szintén dolgozó Orion Research-céget. Visszagondolva, ezt a gyorsaságot szinte egyedülállónak lehet értékelni a szocialista gazdasági rendszerben, s nyilván párját ritkította a piacgazdaságokban is. Pungor ionszelektív elektródja felkavarta a tudományos területet, amelynek nyugati képviselõi 1968-ban számosan eljöttek az általa szervezett nemzetközi ionszelektív kongresszusra, annak ellenére, hogy Csehszlovákia lerohanása miatt a Nyugat ekkor bojkottálta a szocialista országokat. Ezt látva a Tervhivatal nyolc státust is Pungor rendelkezésére bocsátott erre a témára (amivel egyébként ekkor az USA-ban 160 kutató foglalkozott). LABORATÓRIUMOT, DE ODAHAZA Saját, kifejlesztett mûszerei között Pungort az egyetemen és a kutatásban elért eredményei alapján jogosan terjesztik fel akadémiai levelezõ tagságra, ám az ellene szõtt finom intrikák ezt meg akarják akadályozni. A fúrásokat is kezelnie kell, miközben a MOM-mal közösen egy alkalmazott innovációs intézetet alapít a városban. Az egyik, az iparral a legszorosabb kapcsolatot tartó akadémiai levelezõ tag lesz,1967-ben. Néhány év múlva a Budapesti Mûszaki Egyetemen találjuk, miután elhárít egy Amerikából érkezõ felkérést laboratórium vezetésére. Én egy ilyen laboratóriumot otthon akarok megteremteni mondja a legjobb felszereltségû laboratórium ígéretére. GONDOSKODÁS MUNKATÁRSAI ELÕBBRE JUTÁSÁRÓL Budapesten a BME Analitikai Tanszékén is korszerûsítenie kell. Mivel a korszerû analitika magában foglalja az automatikus elemzést és a robotikát, a tanszéken belül megszervez egy automatikus elemzéssel foglalkozó számítástechnikai blokkot. Ezt egy innovációs blokk követte, amely rövid idõ alatt, az általa értékesített technológiáival milliókat keresett a tanszéknek. Pungor tekintélyére alapozva egyre több munkatársának adnak külföldi ösztöndíjat persze, ha Pungor garanciát ad arra, hogy nem maradnak kint. Vállalta ezt is. A tanszéknek szoros kapcsolata alakul ki elsõsorban a bécsi mûszaki egyetemmel, a zürichi ETH-val, a tokiói egyetemmel, majd Amerikában a floridai és az észak-karolinai egyetemmel. A külföldi tudományos partnerekkel mintegy száz tudományos közleményük jelenik meg. Egykori munkatársai ma jogosan ismerik el Pungornak, hogy hírnevét, kapcsolatait felhasználva fiatal munkatársainak lehetõséget biztosított Európa, az USA legkiválóbb laboratóriumaiban a kutatásra, a munkára. Sõt, a találmányokért kapott pénzt is minden esetben elosztotta egyenlõen az abban résztvevõ munkatársai között, magának nem tartva meg semmit. Pedig ebben az idõben a Pungor család nem élt valami jól. De úgy érezte, az anyagi színvonalát pótolta az 1978-ban neki ítélt Magyar Tudományos Akakadémia Aranyérem (1976-tól már MTA rendes tag), a felkérés az American Chemistry szerkesztõbizottsági tagságára, a Japán Analitikai Társaság tagságára és a többi kitûntetés, köztük 1972-ben az Állami Díj az ionszelektív kutatásaiért. KRITIKAI SZEMLÉLETTEL Ám ezek a kitûntetések nem altatják el benne a nyugtalanságot az ország alacsony mûszaki, ipari és oktatási színvonala miatt. Eredményei okán kedvelt interjúalanyává válik a sajtónak, de kritikai észrevételeit nem köszönik meg. Véleménye a mûszaki, tudományos életrõl közvetve alátámasztja a politikai változtatás szükségességét, ám az elmaradott K+F rendszer átalakítása végülis reá vár. Wellek Margit 2008/1 5

8 TECHNIKA INNOVÁCIÓ Gábor Dénes-díjasok, 2007 A Novofer Alapítvány által ben 19. alkalommal a kreatív, innovatív hazai szakemberek jutalmazására meghirdetett Gábor Dénes-díj átadására december 20-án az Országház Fõrendi Termében került sor. Szili Katalinnak, az Országgyûlés elnökének a köszöntõje után az alábbi ismert szakemberek részesültek Gábor Dénes-díjban: Kocsis István gépészmérnök, a Magyar Villamos Mûvek Zrt. vezérigazgatója, a Paksi Atomerõmû Országgyûlés által is elfogadott üzemidõhosszabbítási és teljesítmény-növelési stratégiájának kidolgozásában és a 2-es blokk 1. számú aknájában történt üzemzavar következményeinek elhárítási munkájában betöltött szerepéért, valamint a kis és közepes aktivitású hulladékok és a kiégett fûtõelemek ideiglenes és tartós tárolására vonatkozó stratégia kidolgozásának irányításában és végrehajtásának felügyeletében tanúsított kiemelkedõ tevékenységéért; Szoboszlay György gépészmérnök, gazdasági szakmérnök, a Magyar Suzuki Zrt. igazgatója, a legkorszerûbb jármûgyártási technológiák innovatív honosításában, az SX4 terepjáró sorozatgyártásának a Suzuki-konszernen belül elsõként Magyarországon való elõkészítése, illetve az új modell beindítása során elért eredményeiért; Arányi Péter okleveles vegyész, matematikus, a biológiai tudomány doktora, a Chinoin Zrt. alelnöke és K+F igazgatója, a magyar gyógyszerfejlesztés nemzetközi tekintélyének a növelésében, számos új gyógyszer-hatóanyag kifejlesztésében, a Chinoin technológiai megújításában, illetve 235 megadott szabadalom kidolgozásában való részvételéért; Farkas József gépészmérnök, menedzser gazdasági mérnök, a Sanametal Ortopédiai és Traumatológiai Eszközöket Gyártó Kft. tulajdonos igazgatója, a traumatológiai és ortopédiai implantátumok fejlesztésében és gyártásában, a mûtéti eljárások megújításában nyújtott kimagasló alkotó tevékenységéért; Kálmán Erika vegyész, a kémiai tudományok doktora, az MTA Kémiai Kutatóközpont Felületkémiai és Katalízis Intézet igazgatója, a vizes oldatokban létrejövõ korróziós inhibíciós folyamatok mechanizmusának a vizsgálata, a vízkezelõ szerek kifejlesztése és ipari bevezetése, a funkcionális nanoszerkezetû bevonatok kutatása terén elért eredményeiért; Fésüs László orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem rektora, az immunrendszer és a véralvadás kapcsolatának vizsgálata, a természetes sejthalál molekuláris mechanizmusának megismerése, valamint a fehérje keresztkötõ enzimek szerepének feltárása terén nyújtott kimagasló tevékenységéért; Hadlaczky Gyula okleveles agrármérnök, a biológiai tudomány doktora, az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézet tudományos tanácsadója, a mesterséges kromoszómák elõállítása és kutatása terén elért eredményeiért, a világon elsõként elõállított mûködõképes mesterséges emlõs-kromoszómákért, illetve a vezetésével készült mûködõképes, tisztítható emberi mesterséges kromoszóma elõállításáért. B. S /1

9 INNOVÁCIÓ TECHNIKA Knorr-Bremse: 3 milliárd forint K+F-re Magyarországi a fõ kutatóbázis Avilágon vezetõ közúti haszonjármû- és vasúti fék-, felfüggesztés- és menetdinamikai rendszerek gyártójaként ismert Knorr-Bremse vállalatcsoport jelentõs magyarországi kapacitás bõvítést hajt végre. December 18-án Budapesten Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkára és Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója együtt jelentette be, hogy a vállalat 2009-ig több mint 3 milliárd forintot fordít K+F-tevékenységének fejlesztésére. A GKM ugyanakkor 160 millió forintos támogatást ad a vállalatnak új termékek kifejlesztésére. Az említett kapacitás bõvítéssel a vállalatcsoport szintjén 3, 5 milliárd eurós árbevételt realizáló Knorr-Bremse budapesti és kecskeméti fejlesztési telephelyei a fejlesztõi létszám és a lefedett szakterületek tekintetében a müncheni székhelyû konszern legnagyobb K+F-egységeivé válnak. A kecskeméti székhelyû Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. a cégcsoport közúti jármûrendszerek üzletágának stratégiai fontosságú fejlesztõ- és gyártóbázisa, a kelet-közép-európai értékesítés központja. A magyar leányvállalat forgalma 2007-ben elérte a 31,9 milliárd forintot, a foglalkoztatottak száma meghaladta a 900 fõt. A mostani bõvítésnek köszönhetõen közel 100 új fejlesztõmérnök foglalkoztatásával a fékrendszerek irányító szoftverének tervezésén túl csaknem minden termékcsoport területén a kompresszortól egészen a kerékfékig megkezdõdhet a mechatronikus, mechanikus és elektromos komponensek fejlesztése is. A Knorr-Bremse a szokványos gyártásorientált szemlélettel ellentétben saját árbevételébõl 6,6 százalékot kutatásra fordít, és a K+F-re teszi a hangsúlyt. A gyártási folyamat a termékhez kapcsolódó kutatással kezdõdik, az elõfejlesztéssel folytatódik, majd a vevõ igényeihez igazítva, a sorozattermelésben jóváhagyott termék gyártása és értékesítése következik, és a termék életciklusa végéig történõ gondozásával fejezõdik be. A vállalat Budapesten a mérnöki számításokkal, szimulációval és rendszer-analízissel foglalkozó csoportját bõvíti, de jelentõsen növekszik a termékfejlesztést megelõzõ, célzott alkalmazott kutatási tevékenység intenzitása is. Ez utóbbi az elkövetkezõkben részben a cégen belül, részben az együttmûködõ budapesti és szegedi kutatólaboratóriumban, illetve a Budapesti Mûszaki Egyetem jármûirányítási tudásközpontjában, valamint egyes K+F-beszállítóknál történik. Lepsényi István vezérigazgató fontosnak tartja, hogy mivel a Knorr-Bremse az alapkutatástól a termék értékesítéséig terjedõ K+F-tevékenységet jelentõsen bõvíti, ez egyaránt kitörési lehetõséget kínál a hazai jármûgyártásnak és a dinamikusan fejlõdõ beszállítóknak. Békés Sándor 2008/1 7

10 TECHNIKA INNOVÁCIÓ Magyarország is pályázik az Európai Spallációs Neutronforrásra Anyagtudományi fellegvár 2017-re készülne el az egyik legnagyobb tudományos beruházása kontinensünknek, egy nagyteljesítményû neutronforrás, amelynek felépítésére hazánk is jelentkezett. De miért fontos ez a megaberendezés Európának és miért lenne jó nekünk? Az Európai Unió 2007 áprilisában határozott úgy, hogy a következõ négy évben 40 százalékkal növeli a ráfordításokat a kutatás-fejlesztésre, amelynek keretében az egyik lehetséges befektetés lenne az Európai Spallációs Neutronforrás (ESS) létrehozása. Meg kell jegyezni, hogy az EU a távlatokban 35 kísérleti negyberendezést tervez, közöttük egy óriás röntgenlézert, egy minden eddiginél nagyobb, a fúziós technológiát szolgáló tokamakot (amelyben a szabályozott termonukleáris fúzióhoz mágneses térrel tartják össze a plazmát). Az ilyen nagyon drága létesítményekkel lenne egy fajsúlyban az ESS, együtt pedig megerõsíthetnék Európa kutatási pozícióját az USA-val és Japánnal szemben. A 21. SZÁZAD VIZSGÁLATI MÓD- SZERE Mindezt közvetve jelzik az ESS létesítésének és üzemeltetésének költségei. Körülbelül 1050 millió euróba fog kerülni és évente az üzemeltetésre 80 millió eurót szánnak. Négyezer kutató dolgozhat majd benne és 40 évig üzemeltethetõ az óriási részecskegyorsítója. Fontosságát emeli, hogy, a 21. századra jelentõsen megnõtt az /1 ipari, a fogyasztási termékek összetettsége, külünösen a mikroés nanoméretûeké és ezzel együtt a termékek minõsége és használatuk megbízhatósága, biztonsága iránti igény. A termékek minõségét, biztonságát hitelesített ellenõrzésekkel, roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálati, mérési és ellenõrzési módszerekkel kell biztosítani. Ezen vizsgálati módszerek között az egyik legfontosabb a neutronszórásos elemzés, amelyhez a neutronokat, ezeket az atommagban lévõ semleges részecskéket a fenti spallációs neutronforrás fogja elõállítani. A SPALLÁCIÓS RENDSZER ELÕ- NYEI Neutronokat eddig ciklotronokkal, atomreaktorokkal állítottak elõ, viszont az atommag felaprításával, spallációval csak nemrégen. Magát a folyamatot 1950 óta ismerik (C.G. Shull és B.N. Brockhouse kaptak Nobeldíjat a felfedezéséért) és abban áll, hogy nagy energiára felgyorsított protonnal, deuteronnal hélium nehézatomokat ütköztetnek és így nagyszámú neutron lép ki. Érdekes módon így 10-szer, 20-szor több neutron keletkezik, mint atomerõmûben a hasadási magreakcióval. Ennél nem kisebb elõnye a módszernek, hogy a folyamat töredékei nem hasadási termékek, így sok nagyságrenddel kevésbé radioaktívak, mint a láncreakcióban keletkezõk. A spalláció új módszerével magyarázható, hogy jelenleg csak kisebb intenzitású neutronforrások találhatók a világban, például Angliában egy 150 kilowattos, az USA-ban egy 1,4 megawattos. Ezekhez képest az európai 5 megawattos lesz, ami felemelhetõ megawattra is. A neutronok nyalábot képezve hatolnak be az anyagba, ez a neutronnyaláb a neutronok mágneses nyomatéka miatt érzékeny a szilárd test szerkezetében az elektronok kompenzálatlan mágneses nyomatékaira, viszont a neutron töltéssemlegessége folytán aránylag szabadon képes a szilárd test rácsaiban lévõ elektrofelhõben közlekedni. Így neutronszórással megláthatók a mágneses tulajdonságokról árulkodó jelek, ezáltal a módszer nélkülözhetetlenné vált az anyagok mágneses tulajdonságainak megfigyelésében és felderítésében.

11 INNOVÁCIÓ TECHNIKA A LEGNAGYOBB FELHASZNÁLÓ AZ IPAR A spallációs gyorsítókban keletkezett neutronokkal az anyagok szerkezetét a legrészletesebben lehet vizsgálni, így nem csak a nanoszerkezetek és kondenzált anyagok kutatásában, de a sejtbiológiai folyamatok tanulmányozásában is fontos szerepe lehet. Ma már spallációs neutronforrásra számítanak a rákgyógyászat, a gyógyszerészet, az élelmiszergyártás szakemberei is, a már régebben hívévé szegõdött anyagtudományi, fizikus és molekuláris biológus kutatók mellett. Az ipar lehet a legnagyobb felhasználó: azáltal ugyanis, hogy a neutronok mélyen behatolnak az anyagba, anélkül, hogy károsítanák azt, lehetõvé teszik ipari termékek, például a nagyon fontos turbinalapátok, motorok, vasúti sínek minõségének a vizsgálatát, a rejtett hibák feltárását. Újabban a neutronbesugárzást az anyagok erõsítésére is felhasználják. Neutronos vizsgálatokkal megoldottak számos, a szupravezetéssel kapcsolatos problémát, de köszönhetõ neki a számitástechnikai eszközök mágneses komponensei anyagtechnológiai bázisának létrehozása, a mosó és mosogató-szerek tökéletesítéséig. Pédául a száz áldozatot követelõ német szupergyorsvonat balesetének kivizsgálásánál neutron diffrakciós vizsgálattal állapították meg a vonat kerekeinek konstrukciós hibáját. HAZÁNK NEUTRONKUTATÓ OR- SZÁG De hogyan kerülünk mi, magyarok a képbe? Nem véletlenül. Az EU e nagyberuházására Magyar jelentkezési menetrend A kormány április 18-ai döntésével kérte fel a gazdasági és közlekedési minisztert az Európai Neutronkutató Központ (ESS) lehetséges magyarországi helyszínének a kijelölésére. A kétfordulós pályázattal és nemzetközi bíráló bizottság részvételével lezajlott kiválasztás eredményeként Debrecent javasolta elsõ helyen az elõreláthatóan nyolc évig épülõ ESS helyszínéül Székesfehérvár tartalék helyszínnel a projekt magyarországi megvalósítása esetén a nemzetközi bíráló bizottság. A következõ két évtizedre az európai K+F legnagyobb infrastrukturális beruházásának számító ESS költségei az elsõ fázisban megközelítik az 1 milliárd eurót, teljesen kiépülve pedig 1,5 milliárd eurót. Az ESS befogadására ma leginkább Svédországnak, Spanyolországnak, vagy Magyarországnak van esélye az általuk szervezendõ nemzetközi konzorciumon keresztül. A csúcsberuházás 1 százalékát adja csak az Unió. A három ország versengése akkor zárul, amikor az egyik résztvevõ az általa alakított konzorciummal összegyûjti a beruházás volumenének a százalékát. A GKM illetékesei decemberben közölték: mivel egyedül Magyarországnak és Spanyolországnak is kisebb esélye van Svédországgal szemben, a két állam összefog, nyerés esetén pedig a felek megegyeznek arról, hogy melyik területén épüljön fel az ESS. Magyarország és Spanyolország január végén Brüsszelben közösen lépett ki az európai tudományos, illetve kormánykörök elé egy ütõképes konzorcium tervével. A szakértõk szerint a magyar-spanyol kettõs 2008 szeptemberére, vagy októberére kialakíthatja az ESS megvalósításához nélkülözhetetlen konzorciumot. Mivel nincs az EU által elõre megszabott határidõ, az a fél nyer, amelyik hamarabb jelenti be a beruházást megvalósító konzorcium létrejöttét. B. S. Spallációval újabb besugárzásnak vethetik alá a radioaktív hulladékokat, ennek során a hosszú felezésû izotópok rövidebb felezésûek lesznek, egyszerübbé válik a tárolásuk. Ehhez nagy intenzitású neutronnyalábokat kell felhasználni. A nukleáris hulladékok átalakítása ilymódon megoldja a hulladékok ismert tárolási gondjait. már Spanyolország és Svédország is jelentkezett, az elõbbi 330 millió eurót ajánlott fel, az utóbbi a beruházás 30, az üzemeltetés 10 százalékát. Magyarország elõzetes felajánlása nem ismert, hiszen tudvalevõen a megalétesítményt nemzetközi konzorciumban, vagyis partnerekkel kell felépíteni, s így a részvételünk ára a társaktól is függhet. Ami viszont hazánk tudományos felkészültségét illeti, ebben talán konkurensek nélkül vagyunk. A KFKI-ban épült kutatóreaktornál 1959 óta, amióta üzembe állították, már megkezdõdtek a kutatások, majd egy kiegészítõ berendezés segítségével megalakult a Budapest Neutron Központ. Itt jelenleg 12 mérõállomás van üzemben, évente kísérlet elvégzésére kerülhet sor fizikai, kémiai, anyagvizsgálati, élettudományi, archeológiai területen. Magyarország illetékességét az ügyben nem utolsó sorban az igazolja, hogy a tervezett ESS Mezei Ferencnek, az MTA munkatársának hosszú impulzusokat használó rendszere szerint fog mûködni, mely rendszer hatékonyabb, mint a jelenleg az USA-ban, Japánban használatos rövid impulzusú rendszer. (k.f.) 2008/1 9

12 TECHNIKA GÉPIPAR Daruzás, A daruzástól az egyedi gépgyártásig Modern modern technológiák Daru vizsgálata, téli felkészítése ADeet Kft. jogelõdje ben alakult. Ekkortól a vállalat fõ tevékenysége, az építõipari emelõgépekkel (autódarukkal, toronydarukkal és személyemelõ kosaras berendezésekkel) végzett szolgáltatás. Eleinte belterjesen ugyan, de a gépek karbantartását, javítását is õk maguk végezték. Mára ez a tevékenység is szolgáltatássá nõtte ki magát, melynek keretében a Deet Kft. külsõ megrendelést teljesítve javít egyaránt emelõgépeket, földmunkagépeket, targoncákat és különleges felépítményû gépjármûveket. Telephelyükön vizsgaállomást hoznak létre, ahol saját szakképzett munkaerõ végzi az emelõgépek, illetve emelõ berendezések szerkezeti és fõvizsgálatát, továbbá a haszonjármûvek egyes, kettes, hármas szemlére, valamint hatósági vizsgára történõ felkészítését. A vállalat egyedi-gépgyártó,- és tervezõ üzletágára növekvõ hangsúlyt fektetnek, melynek érdekében az azt támogató forgácsoló mûhely felszereltségét jelenleg olyan rendkívüli kapacitású berendezésekkel bõvítik, mint a képen (lent) látható abrazív vízvágó berendezés, és a 7,5 m hosszú lemez meghajlítására képes 1000 tonnás élhajlító gép. A tervezõ-gyártó üzletág egyrészt általános és speciális emelõgépekhez acélszerkezeti, illetve egyéb gépészeti berendezésekhez tervezési, fejlesztési és kutatási tevékenységet végez. Másrészt pedig gyártástechnológiai oldalról tervezi meg az egyedi jármûátalakítást, a gép, illetve berendezés felújítását. A szolgáltatások ilyen mértékû bõvülése következtében a 400 négyzetméteres mûhelycsarnokból 3000 négyzetméteres fedett technológiai központ lett, a munkatársak száma pedig közel 60-ra duzzadt. A Deet Kft. 8000x2500mm -es munkadarab befogadására képes vízvágó berendezése 2007 elejére kialakították telephelyükön a Fluidtechnikai üzletágat is, amely a Parker amerikai fluidtechnikai cég magyarországi technológiai központja lett. Termékei közül a Deet Kft. elsõsorban a mobil és az ipari felhasználás területére tervezett hidraulikus, pneumatikus rendszereket, fõdarabokat, irányítástechnikai eszközöket kínálja. NAGYKAPACITÁSÚ ABRAZÍV VÍZ- VÁGÓ BERENDEZÉS Hazánkban (és a nagyvilágban egyaránt) megkezdõdött a víz alakító erején alapuló vágási technológia térhódítása. Nagynyomású vízsugarat már évtizedek óta alkalmaznak az iparban, hiszen számos elõnnyel bír a hagyományos megmunkálásokhoz képest. Az abrazív részecskék (kvarc) és víz alkotta keverék kis átmérõjû fúvókán át rendkívüli sebességgel és nyomással ütközik a megmunkálandó felületnek, ezzel egy sokszorosított eróziós hatást idéz elõ. Legnagyobb elõnye, hogy mivel hideg vágási eljárásról van szó, nincs anyagkárosító hatása. Ezen felül a technológia környezetbarát, minthogy kevés hulladékot termel és nincs kémiai levegõszennyezés. A Deet Kft. tulajdonában lévõ berendezés akár 8000x2500mm felületû szinte tetszõleges anyagminõségû - munkadarabot 200mmes vastagságban is képes megmunkálni, legyen szó nemesfémrõl, betonról, páncélüvegrõl, acélról, kerámiáról, márványról, vagy öntvényekrõl. Deformációs hatás nincs, bonyolult síkgörbék vágására kimondottan alkalmas /1

13

14 TECHNIKA GÉPIPAR Jelenlét az egész világon, magas minõséggel 2007 nagyon fontos év volt az AIDA csoport számára, mivel japán anyacége ekkor ünnepelte 90. születésnapját. Ejelentõs évfordulón szinte egy évszázadnyi elkötelezettséget ünnepel a termékek mûszaki megújítása, valamint a világszerte zajló nagy terjeszkedés iránt. Ma az AIDA csoport a gyártóüzemek, az ügyfélszolgálati központok és a szerviztelepek globális, több, mint 50 országot felölelõ hálózatával büszkélkedhet. Legnagyobb gyártóüzemei Olaszországban, Japánban, az Egyesült Államokban, Malajziában és Kínában találhatók, és világszerte 1500 munkatársat foglalkoztat. Globális irányítását kihasználva az AIDA a gyártási módszerek széles skáláját egyesíti annak érdekében, hogy a világpiac egyre növekvõ igényeit kielégítse. Stabil pénzügyi helyzetének köszönhetõen a cég mely a Tokiói Tõzsde elsõ szekciójában található továbbra is minden évben 10 millió eurót fordít kutatásra és fejlesztésre. Napjainkban az AIDA csoport világszerte elismert vezetõ szerepet tölt be a prések gyártása, valamint a fémmegmunkálórendszer-megoldások terén. Az elmúlt évtized folyamán az AIDA kilenc új prést dobott piacra, és széles termékpalettáján 30-tól tonnáig, valamint 15-tõl 2500 spm-ig találhatók prések. A legújabb présmodell a ServoPro szervomegmunkáló prés. Forradalmi technológiájának lényege az, hogy magas nyomatékú és egyben alacsony fordulatszámú szervomotorok kerültek bele, mely hatalmas motorokat az AIDA kifejezetten nyomóprés-alkalmazásokhoz tervezett és készített. Az AIDA prései megfelelnek az összes nyomó és fémmegmunkáló ágazat igényeinek, ideértve az autóipart, a háztartási készülékeket, a kivágást, a préselést, valamint a meleg- és forróalakítást az érmeverésnél. Évi 2000-et meghaladó présgyártási kapacitásával az AIDA a világ egyik legnagyobb mechanikus présgyártója /1

15

16 TECHNIKA MAGYARREGULA Az ipari automatizálás nemzetközi fóruma Az ipari gyártás és folyamatautomatizálás szer,- és biotechnológiai ipar, az olaj- és gáz- vezetõ cégeinek részvételével február ipar, a petrolkémiai ipar, az élelmiszer- és cel- között, immáron 25. alkalommal várja a láto- lulózipar, a jármûipar egészen a kommuniká- gatókat, szakembereket és üzletfeleket a Ma- ciós technológiákig. gyarregula 2008 nemzetközi ipari automatizá- Túlzás nélkül állítható, hogy a Magyarregu- lási kiállítás a SYMA Rendezvényközpontban. la kiállítói között ott lesz mindenki, aki ebben A jubileum kapcsán kemelhetjük, hogy a a szakmában számít, a hazai és külföldi gyár- Congress Kft. több mint két évtized alatt a tók, szolgáltatók számos technikai szenzáció- gazdasági nehézségek, az ipar jelentõs szer- val is szolgálnak. Nehéz dolga lesz ismét a kezetváltása és számos akadályozó tényezõ birálóbizottságnak, amely ezuttal a negyedik ellenére eleget tudott tenni e kiállítás megren- alkalommal ítéli oda a kiállítás Nagydíját. dezése szakmai kihívásának. Legfõképpen Kísérõ programként fel lehet hívni a figyel- azért, mert az ipar is ez idõ alatt nagyot lépett met a MATE által Vezeték nélküli kapcsolat elõre a technológiai megújulásban, az auto- és/vagy biztonság címû szakmai fórumára, matizálás és szabályozástechnika egyre vagy a MATE és a Siemens Zrt. szakmai elõ- újabb iparágak, tevékenységek világába tört adássorozatára. be. Igy egyre több az ipari gyártás- és folya- A következõ oldalakon a kiállítás részvevõi matszabályozásban érdekelt cég tartja fon- mutatkoznak be lapunk olvasóinak termékeik, tosnak, hogy nem maradhat távol attól a kiál- törekvéseik ismertetésével, várva egyuttal ol- lítástól, amely a magyar gazdaság olyan vasóinkat, az érdeklõdõket a Magyarregula szakterületeit fogja át, mint a vegyi,- a gyógy kiállításra.

17 MAGYARREGULA TECHNIKA Az elsõ bolygómozgású golyósmalom süllyesztett õrlõtégelyekkel FRITSCH premium line Fedezze fel az új FRITSCH premium line nagy teljesítményû bolygómozgású golyósmalmot, a csúcstechnológiájú õrlés teljességgel új dimenzióját! Elõször láthat bolygómozgású golyósmalmot süllyesztett õrlõtégelyekkel. MIÉRT SÜLLYESZTETTE A FRITSCH AZ ÕRLÕTÉGELYEKET? A hagyományos bolygómozgású golyósmalmokra jellemzõ, hogy az õrlõtégelyek a malom fõkorongjára vannak rögzítve. Ez korlátozza a maximális forgássebességet, mivel egy adott forgássebességet túllépve a tégelyre ható centrifugális erõk olyan nagyra növekednek, hogy elõfordulhat, a rögzítõelemek nem tudják megtartani a tégelyt. Ez pedig a malmok és a tégelyek károsodásához vezet. Másfelõl viszont az anyagok nanotartományban történõ õrléséhez amire egyre nagyobb az igény sokkal nagyobb energia, és így sokkal magasabb forgássebesség szükséges, mint amekkorát az eddigi bolygómozgású golyósmalmok lehetõvé tettek. Ezt a problémát oldja meg az õrlõtégely fõkorongba történõ süllyesztése a malmon! Ily módon a tégelyek súlypontja a fõkorong szintjén található. A fellépõ centrifugális erõk jelentõs mértékben kisebb billenési nyomatékot keltenek, ami pedig a malom számára sokkal nagyobb forgássebességet tesz lehetõvé. Ennek köszönhetõen az új FRITSCH premium line-nál akár 150%-kal több energiát is ki lehet fejteni. Ezzel nagy mértékben csökken a nanotartományban az õrlési idõ. Egyes anyagoknál a megnövelt energiakifejtés teszi lehetõvé a nanorészecskék elõállítását a bolygómozgású golyósmalommal. A tégelyek fõkorongba történõ süllyesztésének másik, döntõ jelentõségû elõnye az õrlõtégelyek új feszítõegysége, a SelfLOCK. Ezzel õrlés közben lehetetlen a tégelyt véletlenül szétszerelni. Ezen felül a kezelõ nem tudja helytelenül mûködtetni sem. Ez az új munkabiztonsági koncepció ügyfeleink megnövekedett igényeit is kielégíti. A FRITSCH TEHÁT ÚJ NORMÁKAT ÁL- LÍT FEL AZ ÕRLÉS TERÉN! Az új FRITSCH bolygómozgású malom a hannoveri vásáron a nanotechnológia kategóriában Ipari Innovációs Díjat kapott. Ezt a díjat a FRITSCH GmbH Manufacturers of Laboratory Instruments 300 résztvevõ közül érdemelte ki. PRÓBÁLJA KI ÖN IS Sok mindent tudnánk még mondani de jobb, ha saját szemével gyõzõdik meg róla! Próbálja ki a FRITSCH premium line-t mûködés közben, hívjon bennünket, vagy egyszerûen csak regisztráljon weblapunkon ( Mintaelemzés céljából felkeressük, vagy pedig küldjön részünkre mintát tesztelemzésre most, és hasonlítsa össze saját maga! MAGYARREGULA Február 2008 Budapest XIV, SYMA Nagycsarnok, Ifjuság útja 1-3. Stand Nr. B Labortechnika Kiállítás Február 2008 Hungexpo Budapesti Városközpont 1101 Budapest, Albertirsai út 10. Pavilon F Kiállító hely száma: 104

18 TECHNIKA MAGYARREGULA Az elektronikus csatlakozógyártás nagyja A HARTING-márka Közel 50 év telt el azóta, hogy a HARTING cég az egész világra kiterjedõ ipari irányvonalat indított el, mégpedig a dugós csatlakozók elvének ipari alkalmazását. Ezzel az újdonsággal kiépítette vezetõ szerepét az elektrotechnikai csatlakozók technológiájában-, a Han típusú dugós csatlakozó széles piaci körökben ismert. Sok más termékkel is csúcspozíciót foglal el. Az ipar területén a csatlakozástechnológia egyre fontosabb szerepet tölt be a gépek, gépparkok és gyári épületek hálózatba történõ összekapcsolásában. Az irodai és gyártási adattovábbítás egybeolvadása és ezzel párhuzamosan az energiaellátással szemben támasztott állandóan növekvõ követelmények, mint pl. rugalmasság és stabilitás, új és izgalmas kihívást jelent a csatlakozások technológiai megoldása terén. A HARTING cég vállalja a feladatok megoldását. A HARTING céget 1945-ben alapították és 100%ig családi tulajdonban van. A képen Dietmar Harting (egyetemes felelõsségû tag) és Margrit Harting (általános meghatalmazott tag) látható Han-Quick Lock Az új innovatív csatlakozástechnika A HARTING új csatlakozástechnikája a rugós csatlakozók megbízhatóságát és egyszerû kezelhetõségét a krimpelési technológia csekély helyigényével kombinálja A Han-Quick Lock tökéletesen alkalmas magas érintkezõsûrûségekhez, ennek köszönhetõen egyértelmûen felülmúl minden más csatlakozástechnikát. Egyetlen más technika sem ilyen egyszerû, helytakarékos és gyors. E rezgésbiztos csatlakozás létrehozásához nem szükséges semmilyen különleges szerszám használata. A Han PushPull Power 4/0 az elsõ termék, amely ezt az új csatlakozástechnikát kínálja. Ezt az újdonságot még ebben az évben további termékek követik, például a Han 4 A és a Han Q 5/0 csatlakozók. Interfész dugós csatlakozó KAPCSOLATOK ÉS IPARI MUNKA- CSOPORT HÁLÓZATOK A HARTING vállalat az elektromos és elektronikus csatlakozógyártás technológiájában szerzett évtizedes tapasztalata az innovációval karöltve nagy megbízhatóságot biztosít. Az ipari dugós csatlakozók területén a HARTING Technológiai Csoport a piacokon vezetõ szerepet tölt be. A Han -termékcsalád (Han = HARTING Norm) gyárak automatizálásában, gépgyártásban, vasúti technológiában, szélenergia termelésben és sok más iparágban világszerte szabványt meghatározó szerepet játszik az elektromos csatlakozástechnológia területén. De más ipari kommunikációs megoldások, mint pl. Ethernet- és busz komponensek vagy ipari számítógép interfészek is beletartoznak a termékkínálatba. A HARTING cég a mobil telekommunikációs rendszerben magas és csúcsmennyiségû adatok továbbítását biztosító nagyteljesítményû és megbízható megoldásokat kínál a jelek integritásának kiváló megõrzése mellett. A bázisállomásokban alkalmazható dugós csatlakozók a program csak egy kis részét képezik. AUTOMATIZÁLÁSI MEGOLDÁSOK Évtizedek során az elektromos és elektronikus csatlakozók gyártásában és a mágnestechnológiában szerzett tapasztalataival a HARTING cég a megoldások széles palettáját hozta létre az autógyártás és az ipar számára. A HARTING Technológiai Csoport csatlakozási módszereket fejleszt ki, mint pl. koaxiális csatlakozókat és mechatronikai rendszermegoldásokat, többek között ABS-érzékelõket az autógyártó ügyfelei számára. Ezenkívül még az autógyártási és ipari szektor számára kifejlesztett elektromágneses rendszerek is a termékkínálatba tartoznak, amelyek pl. kormánymûvekben vagy a záró és /1

19 MAGYARREGULA TECHNIKA Miniatûr elektromágnes biztonsági rendszerekben kerülnek alkalmazásra. Présöntõ szerszám SZERSZÁM- ÉS CÉLGÉP GYÁRTÁ- SI TECHNOLÓGIA A HARTING vállalat sokéves tapasztalattal rendelkezik a célgépek és szerszámok tervezésében és elõállításában fröccsöntõ, présöntõ és sajtoló szerszámok és szerelõ automaták, valamint különleges gépek fejlesztésén keresztül egészen a megszerkesztésig és gyártásig. Ezenkívül a HARTING cég lehetõséget ad ügyfeleinek saját termékeik legyártására és bemérésére. MIKROTECHNOLÓGIA A HARTING Technológiai Csoport a mikrotechnikában szerzett sokéves tapasztalataira és pontos piaci ismereteire támaszkodva fejleszt, a legfõbb figyelmet egyrészrõl a mikro- és a makroméretû alkatrészek csatlakoztatására fordítja. Az orvosi mûszerek gyártásában, az autógyártásban vagy érzékelõk elõállításában alkalmazzák a Micro Packaging technológiát, vagyis technológiai megoldásokat mikrochipek, érzékelõk és hasonlók csatlakoztatásához és miniatürizálásához. Másrészrõl a HARTING cég szerszámokat és szerelési technológiákat fejleszt ki a mikrotechnológiai gyártáshoz, ezáltal ügyfeleit nem csak mikrotechnológiával gyártott alkatrészekkel látja el, hanem ehhez tartózó megfelelõ mérnöki szolgáltatásokkal és szükséges szerszámokkal, valamint szerelõrendszerekkel is. Kapcsolat: HARTING Magyarország Kft. Fehérvári út Budapest Telefon : Fax. : hu@harting.com Internet : A hermes Award díjjal (Hannoveri Ipari Vásár 2006) kitüntetett HARTING gyártmányú passzív RFID-címke 2008/1 17

20 TECHNIKA MAGYARREGULA Automatizálástól várja a megújulást az autóipar Önmûködõ autók Akereslet gyors növekedésére számíthatnak a következõ években az ipari automatizálás területén tevékenykedõ cégek derül ki az ARC Advisory tanulmányából. A globális piac méretét a szakértõk jelenleg 14 milliárd dollárra becsülik, de az elemzés szerint 2011-ig éves szinten akár 12 százalékkal is emelkedhet a szektor vállalatainak a forgalma. a leggyorsabban természetesen a fejlõdõ világban nõhet a kereslet, de Európában és Észak- Amerikában is jelentõs bõvülés várható. A trend elsõsorban az autóipari beszállítóknak jó hír, hiszen õk alkotják az autóipari fejlesztések biztos hátterét. Az autógyártás további automatizálásának persze vannak a munkaerõ állományra nézve hátrányai - nyilván bizonyos mértékben ez is hozzájárul a Rolls- Royce-nál és a BMW-nél a dolgozói elbocsátásokhoz, egészében persze az automatizálásnak jó hatása van a gyártmányok minõségére és megbízhatóságára. Az autógyártás jelenlegi technológiáit fejlesztésre ítéli az új, környezetbarát motorok, üzemanyagok, a villamos hajtás bevezetése, s napirendre kerül a teljesen önmûködõ autók gyártása is. A General Motors szerint már tíz éven belül itt vannak a sofõrnélküli Az új típusok automatizáltabban is készülnek A hibrid autó is új követelményeket támaszt a gyártásnak személyautók(!) Larry Burns, a GM kutatás-fejlesztési felelõs alelnöke szerint a rövid és hosszú távú autózás forradalmasítása, az automata autók már kibújtak a tudományos-fantasztikumok világából, a megoldások elõtt álló akadályok nem annyira technológiaiak, mint inkább a jogi szabályozás kérdései és az, hogy a fogyasztók mennyire fogadják el és bíznak meg az ilyen jármûvekben. A szükséges technológia nagy része már rendelkezésre áll: radarok, mozgásérzékelõk, sávváltásra figyelmeztetõ eszközök, elektromos stabilitás-ellenõrzõk, mûholdas nyomkövetõk. Az önmûködõ jármûvek nagyban javíthatják a baleseti statisztikákat is. Az alelnök szerint a GM 2015-ben kezdi meg a modellek tesztelését, 2018-ra pedig készen állhat a piacra dobásra. A Volvo már a közeljövõben három új biztonsági berendezést szerel be gépkocsijaiba. A Vehicle to Vehicle Communicationrendszer a gépkocsik közötti automatikus társalgást, egy másik radaros érzékelõ már a gyalogosokat is fogja látni, a harmadik a rossz sávból az új jó oldalára kormányozza automatikusan az autót. A világ autópiacán óriási verseny alakult ki mostanra, a gyártók mindent megtesznek, hogy többet, olcsóbban termelhessenek. A japán Toyota hamarosan 10 millióra növeli a gyártott gépkocsik számát, ezzel lehagyná a General Motorst. A termelés felfutását további automatizálással kell biztosítaniuk a japánoknak, a folyamatok automatizálása hatalmas megrendeléseket szül a beszállítóknak. Elsõsorban a nem japán cégeknek, hiszen az idén a Toyota már több gépkocsit gyárt külföldön, mint Japánban. Mivel az automatizálás az egyik legalkatrész-igényesebb technológia, ezért az EU az autók alkatrészeinek formatervezési oltalmát megszüntette, vagyis szabad lesz az eredetivel megegyezõ gépjármû-alkatrészek után-gyártása, olyan alkatrészeké, amelyek összetett termékek megjelenésének újra elõállításához szükségesek. K.F.