Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére

Átírás

1 Adatlap 1 témahirdetési javaslathoz a Csonka Pál Doktori Iskola Tanácsa részére Témavezető 2 neve: Vukoszávlyev Zorán címe 3 : zoran.vukoszavlyev@gmail.com Téma címe (magyar és angol nyelven): A műegyetemi építészoktatás között Az építészeti fordulat(ok) személyes historiográfiája Architectural education on Műegyetem between Personal historiography of architectural change(s) A téma rövid leírása 4 (magyar és angol nyelven): Az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején jelentős változási folyamat megy végbe a hazai felsőoktatás egyetlen építészképző intézményében. A műegyetemi képzési reformjára jelentős hatással van az általános politikai irányelveken túl a gazdaság átstrukturálása, az építőipar programjainak tematizálása, az építészpraxist is érintő államosítás. A hallgatóság számának nagymértékű, hirtelen növekedése mellett az oktatói létszám drámaian alacsony marad, neves építészprofesszorok távoznak az egyetemi oktatásból, miközben a politikai diktatúra stílusdiktátumot is eszközöl. A doktori képzés keretében ajánlható kutatás célja lehet, hogy alaposan körüljárja az ebben az időszakban bekövetkezett változások hatását az építészkari oktatásra, elsősorban az ilyen irányúan részleteiben mindeddig nem kutatott Műegyetem levéltárában fellelhető jegyzőkönyveket, iratokat segítségül hívva. A tanári gárda váltása, a szervezeti átalakítások tendenciózussága vagy épp a korszak stílusdiktátuma, a szocreál szellemében történő tervezésoktatás miként hatott a korszak hallgatóira? A javasolt kutatás az oral history feltárási módszertanát veszi alapul felkutatva és megkeresve a ma is élő, nem oly rég még praktizáló, külföldre szakadt egykori műegyetemi hallgatókat. Azok közül is elsősorban az 56-os generáció tagjait, akik jórészt között voltak a Kar hallgatói. Miként mutatható ki korai munkásságukban akár alkalmazottként készített korai terveikben, vagy nem sokkal később már vezető tervezői praxisukban a műegyetemi évek hatása? Mi annak a kornak a hagyatéka? Mi az elsajátított modern és szocreál látásmód továbbélése egy politikailag már függetlenebb közegben? A hazai építészeti 1 Az adatlapot egy példányban kinyomtatva és aláírva a Szilárdságtani Tanszék titkárságára, elektronikus változatban pedig a Doktori Iskola titkárának (B.Kóródy Anna, korody@eik.bme.hu) kell eljuttatni. A témahirdetés elfogadása esetén az adatlap felkerül a Csonka Pál Doktori Iskola ( a témahirdetés rövid leírása pedig az Országos Doktori Tanács ( honlapjára. 2 A témahirdetés elfogadása automatikusan a témavezető akkreditációját is jelenti az azévi felvételi eljáráshoz. 3 Kérjük, olyan elérhetőséget adjon meg, ahová biztonsággal küldhetünk hivatalos értesítéseket. 4 A téma rövid leírása (szóközökkel) leütés hosszú. A jelentkező hallgatókat bővebben tájékoztató változatot, (mely a téma fent megadott releváns nemzetközi irodalmára tételesen hivatkozik) kérjük a mellékletben megadni.

2 praxis folytonosságából kiragadott életpályák tükörként kritikai olvasatot adhatnak a hazai 60-as és 70-es évek építészeti fejlődésének is. By the late 1940's and early 50's the Technical University of Budapest, the only institution of higher education for architectural studies in Hungary, is becoming subject to major changes. Besides general political guidelines, educational reform at the University is becoming influenced by economic restructuring, thematic requirements established for building and construction projects as well as collectivisation as such which at this stage had come to take its toll on private architect firms too. Along a large-scale and sudden increase in the number of students, the number of professors continue to remain dramatically low. Many renowned professors of architecture are leaving the higher educational sphere, while political dictatorship is setting expectations even for artistic style. The research recommended for the doctoral study concerned can be aimed at exploring in what ways education at the Faculty of Architecture was influenced by the multiple changes this era was experiencing. It could first and foremost draw on the records and documents accessible at the Archives of the Technical University, which have not so far been subject in this regard to any research at all. In what ways did a change of the teaching staff, overpoliticised organizational transformations or studying architecture according to the stylistic expectations of social realism, the officially dictated architectural style of the period, have an impact on the students of the age. The suggested research is to be based on the exploration method of oral history, whereby the researcher is to seek out former students of the Technical University, who have been living abroad for various reasons but who may recently have still been conducting a practice of architecture. The research should be focused primarily on the members of the 1956 generation, most of whom attended the Faculty between 1945 and How could traces of their education at the University be identified in their early works carried out either early on as employees at architect firms or not so much later as leading architects running their own practices? What is the legacy of that period? How did modernism and social realism live on in a politically more independent milieu? These careers extracted from the continuity of the Hungarian architect practice may act as mirrors to give a critical reading for the architectural developments of 1960's and 70's as well. A téma meghatározó irodalma 5 : - Istvánfy, Gyula: Contribution to the history of the Hungarian architectural education at the Technical University From change of regime to change of regime. Építés - Építészettudomány Vol.43. (2015) No Ferkai András (szerk.): KÖZTI 66. Egy tervezőiroda története I Vince kiadó, Budapest Simon Mariann: Progressive, Forward-looking and Advanced: Hungarian architecture and modernity Architektura & Urbanizmus XLVII:(1-2) pp (2013) - Kotsis Iván: Életrajzom. (Szerk. Prakfalvi Endre) HAP Tervezőiroda Kft Magyar Építészeti Múzeum, Budapest Fehérvári Rudolf Hajdú Virág Prakfalvi Endre: Modern és szocreál Építészet és tervezés Magyarországon MÉM, Budapest Major Máté Osskó Judit (szerk.): Új építészet, új társadalom Corvina, Bp Minimum 5, maximum 10 cikket vagy monográfiát kérünk felsorolni, amik között feltétlenül szerepelnie kell a legfrissebb, legismertebb eredményeknek.

3 A téma hazai és nemzetközi folyóiratai 6 : - Architektura & Urbanizmus (Wos) - Prostor (Wos) - DoCoMoMo Conferences (Scopus) - Spatium (Scopus) - Építés-Építészettudomány (Scopus) - Metszet (Scopus) - Magyar Építőművészet / Utóirat (lektorált) A témavezető fenti folyóiratokban megjelent 5 közleménye: - Urbán Erzsébet Vukoszávlyev Zorán: Resistance to oppression. In: Tostões, Ana Ferreira, Zara (eds.): 14th International DoCoMoMo Conference - Adaptive Reuse. DoCoMoMo International, Lisbon Katona Vilmos Vukoszávlyev Zorán: Modern Tradition and Liturgy: The Ways of Modernism in Hungarian Church Architecture in 20th Century. Architektura & Urbanizmus Vol.46. (2012) No Vukoszávlyev Zorán Urbán Erzsébet: Magyarország templomépítészete között: Vázlat az alkotóművészi értékeléssel megállapítható építészeti folytonosságról. Építés- Építészettudomány Vol.44. (2016) No Vukoszávlyev Zorán: Mai szemmel Társasház az Erzsébet térnél, Budapest-Belváros (1957) Építész: Dúl Dezső. Metszet Vol.7. (2015) No Vukoszávlyev Zorán Urbán Erzsébet Danielisz Dóra Baku Eszter: Formakövetés vagy - újítás?: Hazai református templomépítészetünk a századfordulótól a rendszerváltásig. Utóirat Vol.17. (2017) No A témavezető utóbbi tíz évben megjelent 5 legfontosabb publikációja: - Vukoszávlyev Zorán: Space forming a community community forming a space: Architectural evaluation of idealized form for Protestant Churches in Europe after Actas del Congreso Internacional de Arquitectura Religiosa Vol.5. (2017) Vukoszávlyev Zorán: Stille und Einfachheit Zeitgenössischer katolischer kirchenbau in Ungarn. Das Münster Zeitschrift für Christliche Kunst und Kunstwissenschaft Vol.69. (2016) No Vukoszávlyev Zorán: Church At The Border - Church Architecture in Hungary from the start of 20th Century. In: Della Longa, Giorgio Marchesi, Antonio Zahner, Walter (eds.): Arte Architettura Liturgia Esperienze internazionali a confronto 6. AlcionEdizioni, Venezia Vukoszávlyev Zorán: Unifying the Community: The Evolution of Centralized Space in Hungarian Church Architecture In: Hilde Heynen & Janina Gosseye (eds.): Proceedings of the 2nd International Conference of the European Architectural History Network. Koninklijke Vlaamse Academie van Belgie voor Wetenschappen en Kunsten, Brussels Vukoszávlyev Zorán, Szentirmai Tamás: Kortárs portugál építészet / Contemporary Portuguese Architecture. TERC, Budapest Minimum 5, maximum 10 folyóirat megadását kérjük, melyek között feltétlenül szerepelnie kell a PhD fokozatszerzés szempontjából elengedhetetlen (Scopus és/vagy Sci illetve Iconda) minősítésű idegen nyelvű folyóiratoknak is. Kérjük, ezeket a periodikákat a felsorolásban jelöljék meg.

4 A témavezető eddigi doktoranduszai 7 : (név/felvétel éve/abszolutórium megszerzésének éve/phd fokozat éve) - Katona Vilmos / 2008 / 2011 / (eredményes) Kóródy Anna Nóra / 2011 / 2014 / (eredményes) Urbán Erzsébet / 2015 / (valószínűsíthetően 2018) - - Melléklet: a téma bővebb leírása (magyar és angol 8 nyelven) A téma feldolgozása anyanyelvi szintű és tudományos felkészültségű magyar nyelvtudást igényel. A témavezető külföldi hallgató fogadását nem vállalja. Budapest, Témavezető aláírása 7 Kérjük, a témavezetési tevékenységre vonatkozó adatokat abban az esetben is adja meg, ha témavezetőként a DI már korábban akkreditálta. 8 A téma bővebb leírása angol nyelven csak akkor szükséges, ha a témavezető vállalja külföldi hallgató fogadását.

5 Melléklet A téma bővebb leírása A műegyetemi építészoktatás között Az építészeti fordulat(ok) személyes historiográfiája Témakiíró: Vukoszávlyev Zorán A BME Levéltárában megtalálható dokumentumok szerint a Műegyetem Építészeti Osztályának, illetve Karának tanácsülésein az 1940-es évek végén az oktatási reform volt az egyik legfontosabb téma. A kommunista hatalomátvételt követően a reformterv kidolgozóit számos külső tényező befolyásolta: az általános politikai irányelveken túl a gazdaság átstrukturálása, az építőipar programjainak tematizálása, az építészpraxist is érintő államosítás. Az oktatás alakulását nem csak az alkalmazható módszertan, de a szervezeti struktúraváltáson túl közvetlen hatásként a stílusdiktátum is befolyásolta. Közvetett hatásként a hallgatóság számának nagymértékű, hirtelen növekedésével kellett számolni, hiszen a pártállam által előirányzott építkezéseket csak a megfelelő számú építészmérnök kinevelését követően lehetett (volna) megvalósítani. Magától értetődően a hallgatói létszám növekedése együtt járt volna az oktatói létszám emelkedésével, ám eleinte szinte állandó tanárhiánnyal kellett szembenézniük a tanszékeknek. Az újonnan létrehozott nagy állami tervezőirodák (elsőként az ÉTI, majd Magasépítési Tervező Intézet és Ipari tervezőintézet) ugyanis elvonták a fiatal építészeket az oktatástól, főként a jobb fizetésnek köszönhetően. 9 Ugyanakkor a tanárhiány ellenére számos kedvelt oktatót küldtek nyugdíjba, fosztottak meg műegyetemi állásától, így Kotsis Ivánt, ifj. Kotsis Ivánt, Kotsis Endrét, Dümmerling Ödönt, Arvé Károlyt. 10 A reformra ugyancsak hatással volt a speciális feladatokat ellátó állami tervezőirodák (KÖZTI, IPARTERV, UVATERV, LAKÓTERV) megalakulása, ami szükségessé tette a tervezési tanszékek profilozását is az 50-es évek legelején. 11 Az építésztársadalomnak a Szovjetunió nyomására hamarosan a stílus ügyében is állást kellett foglalnia. Az 1951-es építészeti vitát 12 és kongresszust 13 követően kimondták Magyarországon is a szocialista realista stílus egyeduralmát, mely elől természetesen az építészetoktatásban sem lehetett kitérni. A doktori képzés keretében ajánlható kutatás célja lehet, hogy alaposan körüljárja az ebben az időszakban bekövetkezett változások hatását az építészkari oktatásra, elsősorban az ilyen irányúan részleteiben mindeddig nem kutatott Műegyetem levéltárában fellelhető jegyzőkönyveket, iratokat segítségül hívva. A tanári gárda váltása, a szervezeti átalakítások tendenciózussága vagy épp a korszak stílusdiktátuma, a szocreál szellemében történő tervezésoktatás miként hatott a korszak hallgatóira? Kijelenthetjük, hogy az állandóan változó tanrend ellenére olyan színvonalas oktatást tudott nyújtani az egyetem, mely az itthon vagy a külföldön elhelyezkedő építészek számára egyaránt biztos alapot jelentett. A javasolt kutatás az oral history feltárási módszertanát veszi alapul felkutatva és megkeresve a ma is élő, nem oly rég még praktizáló, külföldre szakadt egykori műegyetemi hallgatókat. Azok közül is elsősorban az 56-os generáció tagjait, akik jórészt között voltak a Kar hallgatói. Miként mutatható ki korai munkásságukban akár alkalmazottként készített korai terveikben, vagy nem sokkal később már vezető tervezői praxisukban a műegyetemi évek hatása? Mi annak a kornak a hagyatéka? Mi az elsajátított modern és szocreál látásmód továbbélése egy politikailag már függetlenebb közegben? A külföldre vándorolt építészgeneráció tagjai miként értékelik a saját munkásságukban az alma mater november 19-i ülés jegyzőkönyve, BME Levéltár 10 Istvánfi Gyula: Adatok a magyar építészképzés műegyetemi történetéhez Építés Építészettudomány Vol.43. (2015) No június 22-i ülés jegyzőkönyve, BME Levéltár 12 Fehérvári Rudolf Hajdú Virág Prakfalvi Endre: Modern és szocreál Építészet és tervezés Magyarországon MÉM, Budapest A Magyar Építőművészek Első Országos Kongresszusának Határozatai. Magyar Építőművészet Vol.1. (1952) No

6 hatását? A hazai építészeti praxis folytonosságából kiragadott életpályák tükörként kritikai olvasatot adhatnak a hazai 60-as és 70-es évek építészeti fejlődésének. A kutatás nem nélkülözheti az oktatásmódszertan változásának vizsgálatát sem az adott korszak politikailag irányított folyamataiban. A létszámnövekedés ellenére fenntartott műtermi oktatás beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? 14 Az állami tervezőirodák létrehozásával megszűnt magánpraxis mennyiben nehezítette az oktatók részvételét a tervezés gyakorlatában, mennyire vált csatornázottá egy életpálya? 15 A személyes mélyinterjúkon és a Műegyetem levéltárában végzett adatgyűjtésen túl a kutatás fontos forrásai az egyes intézményekben, tervtárakban (MMA Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Lechner Tudásközpont, HAP Galéria FUGA) található rajzok és iratok, a korabeli szaksajtóban megjelent publikációk (Új Építészet, Építés Építészet, Magyar Építőművészet), valamint a műegyetemi építészkari tanszékeken rejtőző tervválogatások, anyagok. Ezek objektív értékelése összekapcsolható mind az oral history forrásgyűjtés adataival, mind a tervezés és oktatás korabeli módszertanának elemzésével. A kutatás feltáró anyaggyűjtésének nem a politikai sorsforduló hat évtizedes időtávja, hanem a reális időkorlátok adják aktualitását. Az egykoron fiatal generáció tagjai ma már időskorúak ma még számos építész elérhető a személyes interjúkra, egy lezárt építészeti praxis szubjektivitást kétség kívül nem nélkülöző elemzésére. Az összehasonlító elemzések által az itthon maradt építészek munkásságához, a modern építészet hazai továbbfejlődése értékeléséhez, az eltérések és hasonlóságok megértéséhez lehet közelebb kerülni, újabb alapokat biztosítani. 14 Összehasonlításul: Kotsis Iván: Tervgyűjtemény a M. Kir. József-Nádor Műegyetem építészhallgatóinak az 1. számú Épülettervezési Tanszéken készült munkálataiból. Egyetemi Ny., Budapest ; Kortárs értékelése: A tanszékvezetők pedagógiai ars poeticái. In: Sulyok Miklós (szerk.): Közép 60. Középülettervezési Tanszék, Budapest A gyakorlati élettel való kapcsolat megerősítése érdekében indítványozták, hogy az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium tervezési munkákat utaljon ki a tanszékek számára. (1949. február 7-i ülés jegyzőkönyve, BME Levéltár)

7 Kérem figyelembe venni, hogy a BME-vel részfoglalkoztatású oktatóként kezdeményeztem meghívott témavezetői státusz létesítését, melyet az EHBDT 007/14/2018. számú mellékelt levele szerint támogat.