Műveltségterületi/szakterületi tantárgyak. Alapozó törzstárgyak

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Műveltségterületi/szakterületi tantárgyak. Alapozó törzstárgyak"

Átírás

1 Műveltségterületi/szakterületi tantárgyak Alapozó törzstárgyak

2 A pedagógikum oktatásának hazai múltja és jelene PDM1001 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 2+0 Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Dr. Dráviczki Sándor főiskolai tanár TI Megismertetni a jelöltekkel a pedagógusképzés, a pedagógikum oktatásának magyarországi történetét. A pedagógusképzés hazai fejlődési tendenciáinak tanulmányozása járuljon hozzá, hogy hallgatók a téma specialistái, kreatív szakemberei legyenek, történeti ismereteik erősítsék pályaszocializációjukat. A középkori klerikus és iskolamester. A pedagógiai munka szakszerűvé válásának kezdetei. A kisgyermekkori nevelés, a kisdedóvók. A tanítói mesterség kialakulása és a tanítóképzés. Középfokú és felsőfokú tanítóképzés. A polgári iskolai tanárképzés kialakulása és fejlődése majd megszűnése. A középiskolai tanárképzés kialakulása és fejlődése. Pedagógiai főiskolák. A mai magyar pedagógusképzés sajátosságai. A jövő iskolája és a pedagógusképzés jövője- a bolognai folyamat hatása a pedagógiaoktatás színtereire. Önálló dolgozatok beadása. Zárthelyi dolgozat íratása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Zárthelyi dolgozat jegye, dolgozat jegye, vizsga jegye alkotja a kollokviumi jegyet. 5. Az értékelés módszere: szóbeli és írásbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalmak, pedagógiatörténeti dokumentumok, főiskolai jegyzet Dráviczki Sándor (2005): Tanítóképzés Szabolcs megyében. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza Hrubos Ildikó-Szentannai Ágota-Veroszta Zsuzsanna (2003): A bologna folyamat. Oktatáskutató Intézet. Új Mandádum Könyvkiad, Budapest Mészáros István Németh András Pukánszky Béla (2000): Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest Németh András - Pukánszky Béla (2004): A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó, Budapest Simon Gyula (1979): A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története. Tankönyvkiadó, Budapest

3 Neveléstudományi modellek és paradigmák PDM1002 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 2+0 Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Dr. Brezsnyánszky László egyetemi tanár A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék, és szakmai szempontból értelmezzék a neveléstudomány különböző modelljeit a tudományelméleti paradigmák változásait és jellegzetességeit. Lássák meg a nevelésről, oktatásról, képzésről való teoretikus gondolkodás nevelési praxist befolyásoló hatásait, a pedagógiai gondolkodás és cselekvés adott paradigmán belül értelmezhető lehetőségeit és határait. A kollégium továbbfejleszti a szakterület tudatos műveléséhez szükséges elemző, értelmező és kritikai gondolkodás készségeit. Hozzásegíti a leendő szakembereket pedagógiai tárgyú projektek filozófiájának a megértéséhez és koherens programok alapelveinek kidolgozásához. A neveléstudomány történetileg kialakult és jelenleg érvényesülő paradigmáinak áttekintése és elemzési szempontjai. A tudományfejlődési paradigmák aktuális vitái. A neveléstudomány normatív paradigmája és változatai: értékelméleti, transzcendentális alapú rendszerek. A pozitivizmus és hatása a neveléstudományi kutatásokra. Az empirikus magatartástudományi paradigma és hatása a nevelésre, nevelésügyre. A természettudományok áthatásai a neveléstudományi gondolkodásra. Szellemtudományos pedagógiai megközelítések, a hermeneutikai, interakcionalista és a kritikai alapú neveléstudomány alaptézisei, befolyása a pedagógiai gyakorlatra. A marxista pedagógia hangsúlyai és nevelésügyi törekvései. A posztmodern hatása a neveléstudományi gondolkodásra és gyakorlatra. Az antipedagógia szemléletmódja, érvrendszere. A hallgatók kollokvium formájában adnak számot ismereteikről. Rövidebb lélegzetű tanulmányban bemutatnak egy-egy, a tárgykörbe tartozó törekvést. Ezzel a gyakorlati teljesítménnyel bizonyítják a folyamatos tájékozódásukat, elemző, értelmező felkészültségüket. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (évközi részteljesítmény és vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli vagy írásbeli vizsga 6. Az ismeretek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: A neveléstudományi paradigmák reprezentánsainak írásai, az adott szellemiséget képviselő programok, tervezetek. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 irodalom): Bábosik István (2004): Neveléselmélet. Osiris, Budapest König, Eckhard-Zedler, Peter (2002): Theorien der Erziehungswissenschaft. Betz, Basel Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyermekekben? Nemzeti Tk. Bp. Németh András (2005): A magyar pedagógia tudománytörténete. Gondolat, Budapest

4 A pedagógia oktatásának elméleti, gyakorlati kérdései PDM1003 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 2+0 Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Dr. Szabó Antal főiskolai tanár Megismertetni a neveléstudomány nevelésfilozófiai, társadalomelméleti, társadalompedagógiai alapjait és a pedagógia, mint tantárgy iskolapedagógiai problémáit. Bevezetni a hallgatókat a pedagógia középiskolai szintű oktatásának elméleti és gyakorlati kérdéseibe, megismertetni a pedagógia tárgyak oktatásának sajátos problémáit és módszereit a felsőoktatásban, a tanárképzésben. Tapasztalatot nyújtani az egyes módszerek alkalmazásáról. A kurzus hozzájárul szakmai kompetenciájuk megalapozásához, erősíti önismeretüket, szakmai szocializációjukat. A neveléstudomány tantárggyá válása, a pedagógia tantárgyi struktúrája a különböző képzési formákban. Pedagógiai tantárgyak a középiskolában, a felsőoktatásban, tanításuk elméleti, gyakorlati problémái. A pedagógiai tárgyak tanításának módszertana: leggyakoribb módszerek, munkaformák. Közvetlen információgyűjtés a pedagógiai tantárgyak oktatásáról a különböző képzési formákban (hospitálás) a tapasztalatok elemző feldolgozása. A pedagógiai tananyag tervezése, oktatási folyamattá szerveződése. Pedagógiai projektek tervezése. A tanulásszervezés sajátosságai a pedagógiai tárgyak tanóráin. Innováció a pedagógia tanításában. Önálló hallgatói feladat: egy pedagógiai téma tanításának megtervezése (tartalom és célcsoport megválasztható). 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: írásbeli és szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakkönyvek, folyóiratok, internetes portálok, intézményi/iskolai dokumentumok Deli Éva-Buda Mariann (2007): Tanulástanítás. Dinasztia Könyvkiadó Falus Iván (szerk., 2006): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest Nádasi Mária (2003): Projektoktatás elmélet és gyakorlat. ELTE Neveléstudományi Intézet Okon, W.(1973): Felsőoktatási didaktika. Felsőoktatási Kutatóközpont

5 Nevelés- és oktatáslélektan PDM1004 Meghirdetés félév 2. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 2+0 Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Dr. Rozgonyi Tibor Győzőné dr. Váradi Éva Erzsébet főiskolai tanár A tanárjelölt ismerje meg azokat a nevelés és oktatás lélektani ismereteket, melyeket az iskolai nevelőmunkában, a pedagógiai szak- és szakmai szolgálatban hatékonyan alkalmazhat. Sajátítson el olyan ismeretköröket, melyek a napi oktatómunkájában eligazítják. A tanárjelölt legyen képes a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására, a reflektív pedagógiai gondolkodásra és tevékenységre. A nevelés és oktatáslélektan tárgya, a tudomány rendszere, kutatási módszerei. A tanulói személyiség fejlesztésének pszichológiai problémái: fejleszthetőség, életkori sajátosságok szerepe a fejlesztésben, a személyiség tanulmányozásának programja, módszerei, pedagógiai pszichológiai jellemzés. A pedagógus személyiség hatása. Az iskolai osztály pedagógiai, pszichológiai jellemzői, működéssajátossága, megismerésének módszere. A nevelési módszerek pszichológiai elemzése. Tanulás, tanuláselméletek. Az iskolai tanulás pszichológiai megközelítése, eredményességét meghatározó mentális tényezők. A tanulói teljesítmény ellenőrzésének és értékelésének pszichológiai kérdései. Az átlagtól eltérő tanulói személyiség fejlődése. Önálló, hallgatói hospitáláson alapuló 6-10 oldalas évfolyamdolgozat készítése a megadott témákból. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: az ismeretek számonkérése teszt jellegű feladatlappal 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: jegyzetek, szakkönyvek Buda Béla (1986): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Hadházy Jenő (szerk., 1999): A tanulói személyiség megismerése. Bessenyei György Kiadó, Nyíregyháza Kelemen László (1981): A pedagógiai pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest Schmercz István (szerk., 2002): Pedagógiai szociálpszichológia. Élmény 94 Bt. Nyíregyháza Tiborné előadás-vázlatok/személypercepció

6 Tantárgyelem neve Euroharmonizáció PDM1005 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 2+0 Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) PDM1001 Dr. Venter György főiskolai tanár 1. A tantárgyelem elsajátításának célja: A hallgatók kompetenciát szereznek a különböző európai és Európán kívüli iskolarendszerek, tanárképzési modellek, koncepciók összehasonlító elemzésében. A tantárgy azokra a kihívásokra fókuszál, melyek az euroharmonizáció, az Európai Unióhoz való csatlakozás oktatásügyi, illetve oktatáspolitikai vonzatai, változásai lehetnek. Így nemcsak az eltérő iskolarendszerek összehasonlító elemzésére kerül sor, hanem az európai tanárképzésre, az ifjúságügyre, a munkaerő-piaci lehetőségekre. Tárgya a globalizálódás, az európai integráció és oktatás összefüggése, az Európai Unió és az OECD tevékenysége az oktatás területén, továbbá ezen nemzetközi szervezetek által készített ország-tanulmányok, Magyarország helyzete a többi európai, illetve Európán kívüli térség országai között. A nemzetközi szervezetek által készíttetett, az oktatás helyzetét vizsgáló ország-tanulmányok elemző, kritikai értékelése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): A hallgatói ismeretek értékelése kollokviumi vizsgajeggyel történik. 5. Az értékelés módszere Írásbeli és szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Európai Uniós oktatáspolitikai dokumentumok, szakirodalmak 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.) Barakonyi Károly (2004): Rendszerváltás a felsőoktatásban-bologna folyamat, modernizáció. Akadémiai Kiadó, Budapest Barakonyi Károly (2006): EFT kompatibilis mesterszakok. Iskolakultúra Hrubos Ildikó-Szentannai Ágota-Veroszta Zsuzsanna (2003): A bolognai folyamat. Oktatáskutató Intézet- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest Kozma Tamás (szerk., 1998): Euroharmonizáció. OKI, Budapest Oktatás rejtett kincs (1997): UNESCO könyvek. Osiris Kiadó, Budapest

7 Szakmódszertani tantárgyak és gyakorlat

8 A pedagógia oktatásának módszertani alapjai PDM1010 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) - Dr. Venter György, egyetemi tanár Megismerik a hallgatók a pedagógia tantárgy tanításának változatos módszereit, munkaformáit a közoktatásban, a felsőoktatásban. Képessé válnak arra, hogy a tartalomhoz és a célcsoporthoz illeszkedő eljárásokat kiválasszák. Megismerik a felnőttek tanulásának sajátosságait, különös tekintettel a pedagógikum oktatására. Képesek a pedagógia tanulását hatékonyan segítő tanulási környezet megszervezésére, a tanulási folyamat irányítására (középiskolai, felsőoktatási szinten, csoportos, egyéni tanulási relációban, különböző színtereken). Képessé válnak arra, hogy közreműködjenek pedagógiai kurzusok fejlesztésében, pedagógiai projektek kidolgozásában. Pedagógiai tantárgyak a középiskolában, a felsőoktatásban, a tantárgyi szerveződés sajátosságai. Pedagógiai tantervek műfaji jellemzői. A pedagógiai tárgyak tanításának módszertana: leggyakoribb módszerek, munkaformák. Az oktatási módszerek kiválasztásának szempontjai, előadó- és résztvevőközpontú módszerek a felnőttoktatásban. Előadás, magyarázat, beszélgetés, kerekasztal-vita, egyéb vitatechnikák, szituációs módszerek, projektmódszer, mikrotanítás, multimédia alkalmazása. Közvetlen információgyűjtés a pedagógiai tantárgyak oktatásának módszereiről a különböző képzési formákban (hospitálás). A pedagógiai tananyag tervezése, oktatási folyamattá szerveződése, a reflektív pedagógiai gondolkodás alkalmazásával. A tanulásszervezés, az értékelés sajátosságai a pedagógiai tárgyak tanóráin. Pedagógiai programok/tantárgyak fejlesztésének lehetőségei, kutatás, innováció. Csoportos és egyéni hospitálás keretében tapasztalatgyűjtés a pedagógiai tantárgyak tanításának sajátosságairól. Önálló hallgatói feladat: egy pedagógiai téma tanításának megtervezése, kipróbálása mikrotanítási helyzetben (tartalom, módszer és célcsoport megválasztható). 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere: portfólió értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakkönyvek, folyóiratok, intézményi dokumentumok, megfigyelési tapasztalatok. Deli Éva-Buda Mariann (2007): Tanulástanítás. Dinasztia Könyvkiadó, Budapest Falus Iván (szerk., 2006): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás Önkonet, Budapest Nádasy Mária (2003): Projektoktatás elmélet és gyakorlat. ELTE Neveléstudományi Intézet Zrinszky László (2005): A felnőttképzés tudománya: Bevezetés az andragógiába. Okker Kiadó, Budapest

9 Neveléstudományi ismeretterjesztés módszertana PDM1011 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) PDM1003 Kissné dr. Rusvai Julianna főiskolai docens TI A hallgatók megismerik az igényes, tudományos ismeretterjesztés leggyakoribb típusait, szervezeti formáit, megjelenésének színtereit. Alapvető módszertani ismeretekre tesznek szert azáltal, hogy elemi szintű bevezetést kapnak az újságírásba, előadások, konferenciák nyári akadémiák szervezésébe, interjú, riportkészítésbe, beszélgetések/vitavezetésbe valamint oktatási/nevelési tanácsadásba, melyek lehetővé teszik, hogy segítő, tanácsadói (szakértői) módon működjenek közre nevelési tárgykörű programok létrejöttében. Kompetenciájukkal járuljanak hozzá a pedagógiai kultúra terjesztéséhez, hogy a nevelésről társadalmi párbeszéd induljon. Pedagógiai újságírás, hír, ismeretterjesztő cikk módszertani sajátosságai. (internet-újság?) Ismeretterjesztő előadás, előadás-sorozat (tanfolyam) módszertana. Interjúkészítés, stúdióbeszélgetések, vitavezetés módszertani problémái. Televíziós neveléstudományi ismeretterjesztő műsorok tartalmi, dramaturgiai, film formanyelvi, esztétikai és etikai sajátosságai. A hallgatók minden szervezeti megoldás, módszer alkalmazásáról gyűjtenek módszertani ismereteket, kipróbálják azokat modellhelyzetben ( mintha helyzetben ) a tervezés, szervezés, kivitelezés értékelés folyamatait végigjárva. Érdeklődés szerint egy területhez (módszerhez) kötődő projektet megvalósítanak, megadott módon dokumentálják. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: a hallgatói portfólió értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Médiumok, közművelődési szervezetek programjainak dokumentumai. David Buckingham (2005): Médiaoktatás Új Mandátum Kiadó Jörg Knoll (1996): Tanfolyam és szeminárium-módszertan. Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete, Budapest Koncz István-Nagy Andor (2000): Médiapszichológia médiapedagógia Budapest Ralf Steinmetz (1997): Multimédia. Bevezetés és alapok. Springer Kiadó, Budapest T. Kiss Tamás (1989): A közművelődés és ismeretterjesztés metodikája (Szöveg és szemelvénygyűjtemény). Tankönyvkiadó, Budapest

10 Kutatás és fejlesztés az intézményekben PDM1012 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) PDM1003 Dr. Schmercz István főiskolai tanár TI 1. A tantárgy elsajátításának célja Ismerje meg a közoktatási intézményekben folytatható kutatás és az erre alapuló fejlesztés sajátosságait, értse meg az iskolai szervezetek működésének törvényszerűségeit. Ismerje meg az alapvető kutatási módszereket, legyen tájékozott az intézményi innováció alapjaival. Ismerje meg a kutatás, fejlesztés jelentőségét a pedagógiai tárgyak oktatása, valamint az iskola pedagógiai hatékonysága szempontjából. A tudásmenedzsment alapjainak, módszertanának megismerésével legyen képes továbbképzési projekt készítésére. 1. Tantárgyi program Az iskola, mint szervezet, szervezeti kultúra, mérésének metodikai sajátossága. Formális és informális közösségek az iskolában, a szociometria, kontaktometria. Az introspekció, a közvetlen megfigyelés a terepkutatás és az esettanulmány. Kérdőíves eljárások, a pedagógiai kísérletek jellemzői. Hipotézisvizsgálatok. A neveltségi szint mérése. A tesztek jellemzői; előrejelző szerepük. A tesztek alkalmazásának módszertani és etikai kérdései. A vezetői program, a pedagógiai program lehetőségei az intézményi fejlesztésben. A stratégiai döntések jellemzői. Tudás, tudásmenedzsment fogalma, alapirányzatai. Tudásmunkások, tudásszervezetek. Tudásmenedzsment technológiák. Tanuló szervezetek. Tudásmenedzsment a nevelési intézményekben. Továbbképzési projektek sajátosságai, készítésének gyakorlati teendői a közoktatásban, felsőoktatásban. A tanári továbbképzések formái, színterei, a pedagógikum beépülése a továbbképzésekbe. 2. Évközi tanulmányi követelmények: Egy közoktatási intézményben végzett kutatáson alapuló fejlesztési terv készítése. 3. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: portfólió értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: A főiskolai licensz szerződés alapján biztosított SPSS programcsomag. Earl Babbie (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest Ketskeméty László, Izsó Lajos (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Varga Lajos szerk. (2006): Kutatás-módszertan. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest

11 Differenciált szakmai ismeretek

12 Oktatószerepek az információs, kommunikációs társadalomban PDM2001 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) - Dr. Szabó Antal főiskolai tanár Váljanak világossá a hallgatók számára a modern kor, napjaink oktatói szerepelvárásai és azok teljesíthetőségének alapvető követelményei. Nyerjenek betekintést a magyar közoktatás szerkezeti és továbbhaladási folyamataiba, megismerve azokat a törekvéseket, melyek kiterjesztik a tanulást bizonyos társadalmi csoportokra. Szerezzenek alapvető tájékozottságot a különböző képzési formákban hatékony oktatói szerepekről. A globalizáció, az információs társadalom/tudás alapú társadalom jellemzői és informatikai vonatkozásai. Az oktatási rendszer vertikális és horizontális szerkezetének átalakulása, tekintettel a humán tőke LLL, tudás alapú társadalom kívánalmaira. A Nemzeti Fejlesztési Terv és az egész életen át történő tanulás stratégiája, mindezek összefüggése az oktatás szervezésével. Nyitott tanulási környezet. A számítógép és az e-learning képzés felhasználása során megváltozott oktatói szerepek elvárásai. A tanár szerepe a virtuális oktatásban, a távoktatásban és a korszerű felnőttoktatásban. A fejlesztői, a konzulensi és a tutori szerep alapvető sajátosságai, jellemző vonásai. Az irányítási, szabályozási, ellenőrzési és értékelési funkciók érvényesülése az új oktatói szerepekben. A hallgató egyéni hospitálás révén tapasztalatot gyűjt. Önálló feladatot vállal. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A hallgatói portfólió értékelése gyakorlati jeggyel történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd-anyagok: Prezentációs eszközök (laptop, projektor, vetítővászon) 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.) E-learning. Educatio, ősz Gracsarov Andrea Hajdú Valéria (2003): Oktatásszervezés a gyakorlatban. SZÁMALK, Budapest Harangi László Kelner Gitta (szerk, 2003): Az e-learning szerepe a felnőttoktatásban és képzésben. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest Kárpáti Andrea (szerk.: 2002): Informatikai módszerek az oktatásban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

13 Prevenciós munka az iskolában PDM2003 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) - Dr. Pornói Imre főiskolai tanár SP Alkalmazásszintű prevenciós ismeretek kialakítása hatékony pedagógiai kommunikáció és együttműködés elősegítése különböző partnerek között a prevenciós munka során. A kurzus alkalmas speciális pedagógiai képességek, attitűdök fejlesztésére, a megváltozott pedagógus szerep felismertetésére és annak eredményes alkalmazására. A tantárgy oktatása során megismerik a hallgatók, hogy a hazai és a nemzetközi gyermekvédelem fejlődésében milyen tendenciák jelentkeztek az iskola feladatával kapcsolatban. Elemzésre kerülnek a gyermekvédelmi törvény és annak gyakorlati végrehajtására vonatkozó rendeletek. A különböző prevenciós lehetőségek, módszerek, eljárások elméleti ismeretén túl lehetőség biztosítása azok alkalmazására is. Önálló, terepmunkán alapuló 6-10 oldalas prevenciós tervezet elkészítése a vállalt témában. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A beadott szemináriumi dolgozat numerikus értékelése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Jegyzet, szöveggyűjtemény, folyóiratok (Köznevelés, Család, Gyermek, Ifjúság), internetes weboldalak. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény. Népjóléti Közlöny, május és A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.törvény és annak módosításai Bagdy Emőke-Telkes József (1988): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest Makai Éva (2000): Szétszakadt és meg nem font hálók. Iskolai gyermekvédelem a 90-es években. OKKER Kiadó, Budapest Szekszárdi Júlia (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Veressné Gönczi Ibolya (2002): A gyermekvédelem pedagógiája. Debrecen

14 A pedagógiai kommunikáció elvei és technikái PDM2101 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) - Dr. Rozgonyi Tibor Győzőné dr. Váradi Éva Erzsébet főiskolai tanár Tudatosítani a pedagógia szakos hallgatókban az emberek ismeretei gyarapításának, véleményük, attitűdjeik formálásának sokféle lehetőségét, lehetséges helyzeteit és színtereit, az ezzel járó felelősséget. Megismertetni a pedagógiai kommunikáció legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseivel; tapasztalatot nyújtani a különféle kommunikációs technikák, módszerek gyakorlati alkalmazásáról. A kurzus elvégzése után a hallgatók képessé válnak a hatékony kommunikációra: arra, hogy mások jelzéseit, üzeneteit megértsék, és saját gondolataikat, érzéseiket hitelesen kommunikálják. Képesek lesznek azonosítani a különféle kommunikációs helyzeteket, megválasztani a megfelelő közlési stílust, mondanivalójukat felépíteni és hatásosan előadni. A kurzus a legfőbb pedagógiai eszköz: a kommunikáció képességének fejlesztésével jelentősen hozzájárul a hallgatók pályaszocializációjához. A gyakorlatok eredményeképp fejlődik a diákok önismerete; képessé válnak az egyéniségükhöz leginkább illő image és kommunikációs stílus megalkotására. Aktív részvétel az órákon, a szakirodalom folyamatos feldolgozása, egyéni és csoportos gyakorlatok elvégzése, feladatok megoldása; beszámoló. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: a fenti teljesítmények alapján szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, segédletek Síklaki István (1994): A meggyőzés pszichológiája. Scientia Humana. Budapest Szabó Katalin (2002): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest Zentai István (2006): Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó, Budapest Zrinszky László (2002): Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Fitt Image. Zrinszky László (2005): Fejlesztő kommunikáció és kommunikációfejlesztés: pedagógiai és andragógiai kommunikációelmélet. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet.

15 Személyes hatékonyság fejlesztése PDM2102 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) - Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár A tantárgy célja a hallgatók személyes hatékonyságának fejlesztése azokon a területeken, amelyek az oktató-nevelő munka szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. Cél, a hallgatók kommunikációs készségének, empátiás készségének, konfliktustűrő és konfliktus megoldó készségének a fejlesztése, hogy a reálisabb önismeret birtokában, hatékonyabban tudják kezelni az oktató-nevelő munka során fellépő problémákat. A tantárgy legfontosabb feladatának egy olyan szemlélet kialakítását tartjuk, amely a pszichológiai tényezők szerepét figyelembe veszi a tanári munkában. 2. A tantárgyi program: Előkészítő fázis: Egyéni elbeszélgetés a képzésre jelentkező hallgatókkal. Alakuló fázis: Csoportépítés a csoport beindítása, egyéni és csoportcélok kidolgozása, a csoportszabályok kialakítása. Munkafázis: A munkafázis előkészítése. (Kinek mit jelent a szó tanár tanárság, milyen érzések jönnek felszínre ezzel kapcsolatban, ezen érzések kezelése.) Saját iskolai évek felidézése. (Milyen értékek, normák, problémák stb. voltak érezhetőek, ezeket ki, hogyan kezelte, milyen eredménnyel.) Mai iskolarendszer felépítésének elemzése. Szükséges kommunikációs kapcsolatok (gyerek, szülő, tantestület tagjai, segítő személyzet) végiggondolása, várható nehézségek feltárása. Kommunikációfejlesztés. Értékfeltárás. Ideális pedagógus főbb jellemzői, saját személyiség viszonyítása ehhez. A tanári munkához szükséges személyiségjellemzők fejlesztése. Tanári pályára való alkalmasság megbeszélése. További célok megfogalmazása, fejlesztési terv kidolgozása. Záró fázis:a csoport és az egyéni célok összevetése az elért eredményekkel, tapasztalatokkal. A csoport munkájának értékelése. A csoport visszajelzése a program illetve a csoportvezetőre vonatkozóan. A megjelölt tartalmat meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): minősített aláírás 5. Az értékelés módszere: a minősítés megadása a részvétel és teljesítmény alapján történik 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom Bagdy Emőke Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Rudas János (1998): Delphi örökösei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

16 Tantárgyelem neve Esetelemzés PDM2103 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) PDM1010 Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus 1. A tantárgyelem elsajátításának célja: A pedagógiai folyamat résztvevői (tanuló-pedagógus-szülő) közötti hatékony együttműködést biztosító képességek és kapcsolati kultúra fejlesztése, az iskolai konfliktusok eredményes megoldását szolgáló módszerek és helyzetgyakorlatok alapján. A hallgatók önismeretének, szociális készségeinek, problémaérzékenységüknek, elfogadó attitűdjüknek, elemzési képességüknek a fejlesztése szakmaipedagógiai szempontok érvényesülésén keresztül. A hallgatók gyakorlataikon szerzett tapasztalatainak feldolgozása. A kurzus során a hallgatók képesek lesznek kifejleszteni magukban olyan érzékenységet, amely birtokában a feszültséget gerjesztő helyzetek megelőzésének, kezelésének, és magának a pedagógiai folyamatnak a szabályozójává válnak. Az elemzések segítik a hallgatóknak felismerni és értelmezni a kapcsolati rendszerek rejtett indulatait, indítékait. A hallgatók megtanulják a konfliktusok és játszmák közötti hasonlóságokat és eltéréseket, bizonyos típusú konfrontációk ismétlődésének hátterét az egyes személyiségeknél. A hallgatók megismerkednek a pedagóguspályán gyakorta ismétlődő konfliktusok és játszmák következtében fellépő kiégés veszélyeivel szembeni mentálhigiénés önsegítő technikák lehetőségeivel. A szakirodalom folyamatos feldolgozása, egy önálló játszma-elemzés írásbeli kidolgozása, aktív részvétel a szituációs gyakorlatokon. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): minősített aláírás 5. Az értékelés módszere A hallgatók által készített dokumentált dolgozat értékelése alapján 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd-anyagok: Szakirodalmak, játékfilmek, pedagógiai konfliktushelyzeteket bemutató videók, sajátélmények D Orta, Marcello (2001): Én reméljük megúszom. Európa Kiadó, Budapest Járó Katalin (szerk., 2001): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest Járó Katalin (2005): Sors mint döntés: az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó. Budapest Stewart-V. Joines (1994): A TA-MA. Xénia Könyvkiadó, Budapest F. Várkonyi Zsuzsa (2005): Tanulom magam. Magyar KK. Kiadó, Budapest

17 Iskolai, intézményi gyakorlat

18 Iskolai tanítási gyakorlat PDM9000 Meghirdetés féléve 3. vagy 4. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+3 Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) PDM1010 Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár A hallgatók szakmai képességeinek, attitűdjeinek fejlesztése a vezetőtanár folyamatos irányítása mellett megvalósuló, önállóan megtartott foglalkozások, pedagógiai tárgykörű rendezvények, események megszervezésében való részvétel révén. Képessé váljon a hallgató pedagógiai tudását eredményesen kommunikálni az iskolai/intézményi élet különböző szereplőinek a gyakorlat során. Tudatosan készüljön fel az iskolai/intézményi szervezetfejlesztésben, innovációban, a tudásmenedzsment tevékenységének segítésében való közreműködésre. Szakvezető irányítása mellett a hallgatók csoportosan vesznek részt a gyakorlóhely munkájában. Kiemelt cél a tanári szerepkörből a pedagógia tárgyak oktatásához kötődő módszertani kultúra megalapozása. A gyakorlóhelyül szolgáló iskola/intézmény sajátos profilja által meghatározott pedagógia tárgyak oktatásában vesz részt a hallgató. A tanítási/foglalkozásvezetési képességeit a felkészülés, óratervezés, óravezetés, óraelemzés, reflexiók rendszerében fejleszti a gyakorlat, melyet a vezető tanár szervez, irányít, ellenőriz, értékel. A pedagógiatanár azon sajátos szerepkörének alapozását is meg kell valósítani a gyakorlat során mely egyrészt a pedagógiai ismeretek hatékony kommunikálását jelenti, másrészt a pedagógia korszerű tartalmainak szakszerű felhasználását biztosítja pedagógia projektekben, innovációban. Ez nem csak a pedagógia tantárgyakra értendő, hanem a pedagógiai kultúra tudatos közvetítését feltételezi a tágan értelmezett fogyasztóknak. Ezért: A gyakorlat során a hallgatók tapasztalatot gyűjtenek az adott intézmény belső tanártovábbképzési formáiról, kiemelten figyelve a pedagógiai ismeretek különféle megjelenésére a programokban. Megfigyelést végeznek, majd a továbbképzési program jellegétől függően, aktívan részt vesznek egy-egy részfázis lebonyolításában (pl. nevelőtestületi értekezleten korreferátum, objektív adatgyűjtéssel megalapozott témakiegészítés, osztályfőnöki munkaközösség vagy napközis pedagógusok munkaközössége tevékenységébe illeszthető részfeladat vállalása). Szakmai vezető irányítása mellett részt vesznek (egyénileg/csoportosan) pedagógiai tárgyú programfejlesztésben, szervezésben (szülők számára pedagógiai ismeretterjesztő program megtervezése és lebonyolítása, tanulók számára sajátos pedagógiai gyakorlatok szervezése tanórán túli időben az intézmény lehetőségeihez igazodva). Iskolai/intézményi innovációban, minőségfejlesztésben részfeladatok megoldása vezetőtanár irányítása mellett.

19 Az iskolai/intézményi élet különböző területein megfigyelést végeznek, tapasztalataikat naplózzák. Önálló hallgatói feladatot/gyakorlatot teljesítenek, ezeket megtervezik, a foglalkozások, események, tevékenységek megfelelő dokumentálásáról, gondoskodnak. Az önállóan kivitelezett tevékenységek eredményességéről különböző forrású véleményeket gyűjtenek, s dokumentálják azokat. Egyéni fejlődésük dokumentumait munka-portfólióban rögzítik. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): A hallgató tevékenységét portfólióban dokumentálja, ennek értékelése minősített aláírással történik. 5. Az értékelés módszere: portfólió-értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakkönyvek, internetes portálok, iskolák dokumentumai, továbbá az élő gyakorlat. Benedek István (1997): Kollégiumi neveléstan: OKI Budapest Csapó Benő: A tanári tudás szerepe az oktatási rendszer fejlesztésében Új Pedagógiai Szemle Knoll, Jörg (1996): Tanfolyam és szeminárium-módszertan. Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete. Budapest Szekszárdi Júlia (szerk., 2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Dinasztia Kiadó, Budapest Tanári létkérdések. Kézikönyv gyakorló pedagógusoknak. Raabe Kiadó, Budapest, 1993-tól

20 Pedagógiai ismeretek népszerűsítése az iskolában PDM2201 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) - Dr. Vincze Tamás főiskolai tanársegéd Felkészíteni a hallgatókat a pedagógiai kommunikáció iskolai lehetőségeire, különös tekintettel a kollégákkal (nevelési értekezlet, szakmai munkaközösségi munka) és a szülőkkel való hatékony kommunikációra, az osztályfőnöki órák (családi életre nevelés) megtartására, illetve kiemelt nevelési feladatok, mint az egészségnevelés iskolai lehetőségeire. Alkalmassá tenni a hallgatókat nevelési tanácsok adására, korszerű pedagógiai ismeretek használatára, beépítésére mindennapi nevelői munkájuk során. A pedagógiai ismeretterjesztés történetéből (Apáczai, Pázmány, Warga és mások munkássága). Az Iskolatévétől a Mindentudás Egyeteméig-médiumok szerepe a pedagógiai kommunikációban. Részvétel fogadó órákon, szülői értekezleteken, nyílt napokon, nevelési értekezleten, munkaközösségi megbeszélésen, és a tanulókkal való egyéb foglalkozásokon (szakkör, ismeretterjesztő előadások) és az iskola egyéb rendezvényein. Önálló (egyéni, vagy csoportos) pedagógiai ismeretterjesztő program megtervezése és lebonyolítása az intézmény lehetőségeihez igazodva. A hallgatók minden terepen gyűjtenek tapasztalatokat, ezekből 3-5 terepen szerzett tapasztalatukat dokumentálják megadott szempontok alapján egy munkanaplóban maximum 10 oldal terjedelemben. Az önálló programról készült forgatókönyv bemutatása maximum 10 oldal terjedelemben. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): minősített aláírás 5. Az értékelés módszere A hallgatói munkanapló és a forgatókönyv értékelése minősített aláírással történik. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: intézményi dokumentumok T Kiss Tamás (1989): A közművelődés és ismeretterjesztés metodikája. (Szöveg és szemelvénygyűjtemény) Tankönyvkiadó, Budapest Knoll, Jörg (1996): Tanfolyam és szeminárium-módszertan. Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete. Budapest Komlósi Sándor és Dr. Komlósi Piroska (szerk., 1998): Családi életre nevelés. Budapest Dr. Szilágyi Vilmos (2006): Szexuálpedagógia. Szexuális egészségnevelés. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest Szekszárdi Júlia (szerk., 2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Dinasztia Kiadó, Budapest