SÜLE FERENC. Kézikönyv a Második daloskönyvem 2. tanításához

Átírás

1 SÜLE FERENC Kézikönyv a Második daloskönyvem 2. tanításához dalos_2_kk.indd 1

2 Szerző Süle Ferenc Szerkesztette Benkőné Nyírő Judit Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet AP ISBN Süle Ferenc, kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az APÁ CZAI KIADÓ Kft Celldömölk, Széchenyi u. 18. Tel.: 95/ , fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Terjedelem: 4,64 A/5 ív Tömeg: 83,5 g dalos_2_kk.indd 2

3 ÉNEK-ZENE KERETTANTERV A VÁLTOZAT Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb célja megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsot adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amelyek segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéjének, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre. Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A tantárgy fejlesztési céljai a következők: Zenei reprodukció Éneklés Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el. Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.) Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető. Generatív és kreatív készségek fejlesztése A generatív létrehozó, alkotó készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják, és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját. A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül. Felismerő kottaolvasás A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik. Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, amikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában. A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. 3 dalos_2_kk.indd 3

4 A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti. Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között. Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is. Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki. Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz a hallgatott zene funkciójához, stílusához és műfajához megfelelő közelítés. Lényeges, hogy a tanulók úgy hallgassanak zenét, hogy a zene különböző megnyilvánulásaihoz a zenéhez leginkább illeszkedő befogadói magatartással forduljanak. A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani. A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek) mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha segítenek a gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak. Zenehallgatás A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formálja. A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell figyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról. Az első 6 osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A 6 és 8 osztályos gimnáziumban a 4 dalos_2_kk.indd 4

5 zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a osztály tantervének feladata. Zenehallgatásnál figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére törekedjünk DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is. Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására. Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szóljanak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon a tanulók ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsük az élmények feldolgozását. Tárgyi feltételek szaktanterem pianínóval vagy zongorával; megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz; megfelelő terem a kórusmunkához; ötvonalas tábla; mágneses tábla; ritmushangszerek; jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók; számítógép internetkapcsolattal; hangtár, hozzáférhető hanganyag évfolyam Az iskolába kerülő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók folyamatos motiválása, amely a sok sikerélménnyel járó játékos módszerekkel érhető el. A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, vagyis a teljes személyiség sokoldalú fejlesztése. Ennek megalapozása az alsó tagozatban kezdődik, ahol a Nemzeti Alaptantervben meghatározott fejlesztési területek-nevelési célok közül öt kiemelten fontos. 1. Az erkölcsi nevelés (elfogadják, és cselekvéseik mércéjévé teszik az emberi kapcsolatok elfogadott normáit és szabályait); 2. nemzeti öntudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek, szokások ismerete, különböző kultúrákkal való ismerkedés és azok tisztelete); 3. állampolgárságra és demokráciára nevelés (képesek társaikkal a kooperációra, el tudják magukat helyezni a közösségben, megértik a szabályok fontosságát); 4. az önismeret és társas kultúra fejlesztése (kommunikációs képességük, a társaikkal való együttműködés képessége és a mások iránt érzett empátia továbbfejlődik); 5. testi és lelki egészségre nevelés (kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség fejlesztése, a mozgással erősített testtudat, érzelmi intelligencia). Legfontosabb kulcskompetenciák: esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. Fejlesztési célok Reprodukció (éneklés, generatív készségek, felismerő kottaolvasás). Az éneklésre épülő tanítás első lépése az éneklés örömének és az éneklés helyes szokásainak kialakítása, amelynek elemei az értelmes frazeálás, kifejező artikuláció és a megfelelő hangterjedelem. Az éneklést sok mozgás, néptánc és szabad mozgásos improvizáció kíséri. A helyes testtartás, az egyszerű mozgáselemek és lépések elsajátítására a népi gyermekjátékok és a néptánc kiváló lehetőséget nyújtanak. Dalkincsbővítés. A népdalokat és gyermekdalokat a tanulók elsősorban hallás után tanulják, és csokorba szedve is énekeljék. Az összeállítás mind a zenei, mind a tartalmi szempontokat figyelembe veszi. Zenei ismeretszerzés. A tanulók az énekelt dalok meghatározott zenei elemeit megfigyelik, tanári rávezetéssel tudatosítják, s felismerik kottaképről, esetleg tanári segítséggel reprodukálják. A zenei elemeket, a dallami, ritmikai, hallási és többszólamú készségeket improvizációs és kreatív játékos feladatokkal gyakorolják. A zenei tevékenységek élményszerűek, játékosak, mozgásosak legyenek, jellemezze azokat a tapasztalásés tevékenységközpontúság. Zenehallgatás (zenei befogadás, zenehallgatás) Ebben az életkorban alapozható meg az adekvát zenehallgatói magatartás, a gyerekek tapasztalatokat szereznek a tudatos zenehallgatói tevékenységről. A zenehallgatás során a tanulók spontán és tudatos élményeket gyűjtenek a hangzó világról, a hangszínekről, hangszerekről, hangszercsoportokról, előadó-együttesekről, tempóról, dinamikáról és zenei formákról, valamint megismerkednek hosszabb lélegzetű zeneművekkel is. A kiválasztott anyag egy része kapcsolódik az órai énekes anyaghoz. 5 dalos_2_kk.indd 5

6 FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ÓRASZÁMOK AZ 1 2. ÉVFOLYAMON Tematikai egység/fejlesztési cél Kerettantervi óraszám az 1-2. évfolyamon Javasolt óraszám az 1. évfolyamon Javasolt óraszám a 2. évfolyamon Zenei reprodukció éneklés óra 39 óra Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás Zenehallgatás 13 6 óra 7 óra 13 7 óra 6 óra 13 7 óra 6 óra 13 6 óra 7 óra 65 óra 65 óra + 7 óra szabad órakeret Összesen 72 óra + 7 óra szabad órakeret Összesen 72 óra A kerettanterv szerint az ének-zene heti óraszáma: 2, ami 72 óra évi óraszámot jelent. Ebből a kerttanterv 65 órát tölt meg kötelezően előírt tananyagtartalommal, a szabadon felhasználható (10%) órakeret 7 óra. Az általunk közölt plusz óraszám csak javaslat. Ezt az osztály összetétele, a tanulók képessége alapján illesztheti a pedagógus egy-egy tematikai egységhez. 2. évfolyam Tematikai egység/ fejlesztési cél Órakeret Zenei reprodukció éneklés 40 óra (39+1)* Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 8 óra (7+1)* Zenei reprodukció Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 8 óra (6+2)* Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése 8 óra (6+2)* Zenei befogadás Zenehallgatás 8 óra (7+1)* összes óraszám *a + órák a szabad órakeretet jelölik 72 óra 6 dalos_2_kk.indd 6

7 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Iskolaérettség. Zenei reprodukció Éneklés Órakeret 40 óra Dalkincs bővítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással. Az éneklés helyes szokásainak kialakítása: helyes testtartás, helyes légzés, életkornak megfelelő hangerő, helyes hangképzés (diszfóniás gyermekek szűrése), érthető szövegejtés, kifejező artikuláció, helyes frazeálás. Dalkezdés megadott hangról c d hangterjedelemben, megadott tempóban, helyes ritmusban, törekedve a tiszta intonációra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása: csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok, leánykérő játékok, hidas játékok, különféle vonulások (biton, triton, tetraton, pentachord, pentaton hangkészlettel). Magyar népdalok megtanulása: névnapköszöntők, csúfolódók (pentaton, hexachord hangkészlettel). Más népek dalainak megismerése (környező népek, nemzetiségek dalai). Művészi értékű komponált gyermekdalok és megzenésített versek tiszta éneklése (Bárdos Lajos, Járdányi Pál). Felelgető éneklés, kérdés-felelet játékok, hangutánzó dallamosztinátó dalhoz. Egyszerű népdalkánonok játékos megszólaltatása csoportokban. Dallamvonal szemléltetése nagytesti mozgással. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, érthető szövegejtés, kifejező artikuláció. Matematika: számfogalom erősítése. Erkölcstan: szabálytudat erősítése. Környezetismeret: természeti képek, évszakok, állatok. Dráma és tánc: népi gyermekjátékok drámai történései, népdal és néptánc kapcsolata. Vizuális kultúra: a népi tárgykultúra. Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang, záróhang, dallamsor, mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, stafétaéneklés, kérdés-felelet, kánon, egyszerű többszólamúság. 7 dalos_2_kk.indd 7

8 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Órakeret 8 óra Kisgyermekkori zenei élményanyag. Népi mondókák, gyermekjátékok, gyermekversek. Ehhez kapcsolódó nagytesti mozgások, hangutánzó dallam és ritmusmotívumok. Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés, metrikus egységek és kisebb formai egységek érzete, játékos feladatok megoldása alap ritmusokkal és hangokkal. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ritmikai készség fejlesztése: Félérték. Ritmus osztinátó, ritmusolvasás, ritmusfelelgetés, ritmuspótlás, ritmuslánc, ritmusmemoriter. A ritmus változatos megszólaltatással (kéz és láb által). Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: íráskészség fejlesztése 4/4-es ütemmutató. Ütemhangsúly érzékeltetése ütemezéssel. Motorikus képességek változatos mozgással és ütemezéssel. Hallásfejlesztés: Hangrelációk érzékeltetése nagymozgással, reláció térbeli mutatásával, kézjellel. Énekes rögtönzés hangokkal, ellentétpárok: csend és hang, beszéd és énekhang, hangutánzás, hangos és halk, mély és magas, rövid és hoszszú, énekbeszéd. A tanult dalokból a dallam kiemelésének képessége. dallamfordulatok: rdl, mrdl, ötfokú hangsorok dallamfordulatai: a lá pentaton hangsor (smrdl,), dó pentaton (lsmrd) és lefutó lá pentachord (mrdtl,) dó pentakord (sfmrd). Tanult mondókák éneklése rögtönzött dallammal a tanult dalok hangkészletének felhasználásával, tanult dalok átköltése más befejezéssel, énekes párbeszéd. Belső hallást fejlesztő énekes gyakorlatok: dallambújtatás, dallamelvonás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tempó, ritmus, ritmusérték, fél, ismétlés, ritmus, osztinátó, hangmagasság, dallamfordulat, dallamsor, kíséret, variáció, énekbeszéd. 8 dalos_2_kk.indd 8

9 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Zenei reprodukció Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Órakeret 8 óra Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás. A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján ismerkedés a zenei notáció alapjaival; a zene jelrendszerének felismerése kézjelről, betűkottáról és hangjegyről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés tudatosítás gyakorlás/alkalmazás hármas egységében. Ritmikai elemek, metrum: A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből a tanulandó ritmus kiemelése. Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: táá (félérték) és szüün (félérték szünete). Ritmikai elemek jele. Ritmikai elemek értéke (viszonyítva a korábban megtanult elemekhez). A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrész megkülönböztetése ütemmutatók, ütemfajták: 4/4. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: jelek és jelrendszerek ismerete. Vizuális kultúra: jelek, jelzések értelmezése. Testnevelés és sport: mozgáskultúra fejlesztése: nagytesti mozgásoktól az apró mozgásokig. Környezetismeret: tájékozódás térben, irányok. Dallami elemek: Tanult dalokból dallamfordulat új hangjának kiemelése, megnevezése szolmizációval: ré- alsó lá. Az új szolmizációs hang kézjele és betűjele: r-l. A vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négy vonalköz, alsó pótvonal. Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, hangjegy. Hangszár irányának megfigyeltetése. Hangközlépés, hangközugrás megfigyeltetése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Négyes ütem, záróvonal, ismétlőjel, hangsúlyjel, hangjegy, hangszár, hangközlépés, hangközugrás. 9 dalos_2_kk.indd 9

10 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret 8 óra Éneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeiről, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Első zenehallgatási élmények kisgyermekkorból. A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása az éneklés, az örömteli zenei játékok, a tánc és szabad mozgás improvizációja során. Képességfejlesztés a különböző műfajú, stílusú és karakterű zeneművek befogadásához a rendszeres zenehallgatás által. A hangszínhallás, a többszólamú hallási készség és a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A teljes figyelem kialakításának fejlesztése: tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval: leginkább gyors tempójú, táncos, klasszikus zenei idézetekhez kapcsolódóan teljes zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődő lejátszásával); kezdés és befejezés megfigyeltetése, és kifejezése a szabad mozgás elkezdésével és befejezésével; zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos dinamikai erősödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékos feladatokkal, hirtelen hangerőváltás megfigyelése és reprodukciója; alapvető tempókülönbségek és tempóváltások megfigyelése, összehasonlítása és reprodukciója. Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dalszövegekhez kapcsolódó dramatizált előadás, szabad mozgásos improvizáció. Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése: természetünk és környezetünk hangjai, emberi hangszínek (magas, mély-, gyerek-, férfi és női hang), a hangszerek hangszínének megtapasztalása gyakorlati úton, azok megkülönböztetése és azonosítása a hangszer kezelése szerint, szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar, dalok felismerése különböző hangszerekről. Formaérzék fejlesztése a helyesen tagolt éneklésen és mozgáson keresztül. Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás). Kulcsfogalmak/ fogalmak Kezdés, befejezés, hangerő, hangerőváltozás, tempó, tempóváltás, férfi és női hang, szóló, kórus, hangszer, zenekar, hangszín 10 dalos_2_kk.indd 10

11 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Zenei befogadás Zenehallgatás Órakeret 8 óra Befogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően. Esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése a tanult énekes anyaghoz kapcsolódó műzenei anyag vokális és hangszeres feldolgozásainak megismerésével. Az életkornak megfelelő zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban, figyelve a műfaji és stílusbeli sokszínűségre. Ismeretek/fejlesztési követelmények Zenehallgatás tanári bemutatással vagy felvételről (audio, video) az évfolyam énekes és generatív tevékenységeihez, valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan válogatva a zeneirodalom különböző korszakaiból, beleértve a 20. század és korunk zeneirodalmát is különösen a következő témakörökben: csend és hang, hangszerek, természet a zenében, szólóhang-kórus, szóló hangszerzenekar, ellentétpárok (beszéd-ének, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély). Cselekményes és programzene hallgatása (pl. mesebalett) a cselekmény megfigyelésével, a szereplők karakterének zenei eszközökkel történő azonosításával (pl. tündér, boszorkány, királylány, királyfi, udvari bolond és varázserejű hangszerek). Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zeneművekhez kapcsolódó dramatizált előadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás). Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: zeneművek tartalma, irodalmi kapcsolatok. Dráma és tánc: cselekményes programzenék, mese, meseszereplők, dramatizált megjelenítés, pl. bábozás, pantomim. Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése Kulcsfogalmak/ fogalmak Énekes és hangszeres zene, vonós, fúvós, ütős, pengetős, billentyűs hangszer, zenei karakter, népdalfeldolgozás. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanulók 60 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c d hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta, ötvonalas kotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálva éneklik. Megfelelő előkészítés után ilyeneket kiegészítenek, rögtönöznek. Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket. 11 dalos_2_kk.indd 11

12 Zenehallgatási anyag Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott művek azonos stílusú és műfajú művekkel kiválthatók. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Benyomások zenéről: csend és hang, beszéd és ének, szóló és tutti, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély. A tanult magyar népdalok eredeti felvételekről, illetve kortárs népzenészek előadásában, népzene gyermekek előadásában (pl. regölés, galgamácsai gyermeklakodalmas), más népek zenéi. Néptánc-dialektusok, hangszeres népi tánczene. Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Gyermekeknek, Kodály Zoltán gyermekkarai, Bicinia Hungarica, Járdányi Pál, Bárdos Lajos gyermekkarai). Cselekményes zenék, programzene, mesék, me sebalett, mesebeli szereplők (ajánlott: Henry Purcell: A tün dérkirálynő [The Fairy Queen], Pjotr Iljics Csaj kovszkij: Diótörő [Scselkuncsik] op. 71, Szergej Pro kofjev: Péter és a farkas [Petya i volk] op. 67.) DVD-felvételekről. Különböző stíluskorszakokból válogatott művek: Adriano Banchieri: Az állatok rögtönzött ellenpontja [Contrapunto alla Bestiale] Jean Philippe Rameau: A tyúk [La poule] Georg Philipp Telemann: Békák [Les Rainettes], TWV 51: A4 Johann Sebastian Bach: 18 kis prelúdium zongorára: válogatás a Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach kötetekből Leopold Mozart: Gyermekszimfónia [Berchtesgade- ner Musik] Wolfgang Amadeus Mozart: C dúr variáció [Ah, vous dirai-je, Maman], K. 265, Gioachino Rossini: A tolvaj szarka [La gazza ladra] nyitány Georges Bizet: Az arles i lány [L Arlesienne Suite] (szvit) Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról c. operából) Maurice Ravel: Lúdanyó meséi [Ma mère l oye] Tündérkert Bartók Béla: Mikrokosmos, BB 105 részletek (pl. No Mese a kislégyről) Kurtág György: Játékok részletek 12 dalos_2_kk.indd 12

13 13 dalos_2_kk.indd 13

14 ÚTMUTATÓ A MÁSODIK DA LOS KÖNY VEM TANÍTÁSÁHOZ Szeretnénk felhívni a kézikönyvet használó pedagógusok figyelmét, hogy a tankönyv dal- és ismeretanyaga megfelel mind a NAT, mind a kerettantervi követelményeknek. A leírt módszertani javaslatokat mindig az adott osztály képességeinek megfelelően alkalmazzák. A 2. osztályos ének-zene órák anyaga szervesen kapcsolódik az első osztályos anyaghoz, a két évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekintjük. A kerettanterv ezen az évfolyamon is 72 órában határozza meg az ének-zene órák számát. A második évfolyam zenehallgatási anyaga is hozzájárul a gyermekek zenei műveltségének megalapozásához, ezeket az első osztályossal együtt egy CD tartalmazza. A második osztályban elsősorban az eddigi zenehallgatási anyag bővítésére kerül sor. A négy évszak zenei ábrázolásának a lefordítása azért könnyebb feladat, mert az évszakok váltakozása, azok különbségei elképzelhetőek a gyerekek számára, és ez már egy újabb lépcsőfokot jelent az elvonatkoztatás felé. Fontos a ritmikai elemek kidomborítása, a természeti ritmus, a munka és mozgás ritmusával való szembesülés. A második osztályban megjelennek azok a zenék is, amelyek már csak érzetükben adják a természeti zajokat. A 2. osztályos daloskönyv bő válogatási lehetőséget ad a nevelőknek. A kerettanterv a második osztályban előírja a népi gyermekjátékok, mondókák (csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok, leánykérő játékok, hidas játékok, különféle vonulások) elsajátítását, melyek eljátszásához a dalok után a gyerekek és a pedagógusok egyaránt megtalálják játékok leírását is. Kerettantervi előírás magyar népdalok és más népek dalainak megismerése, megtanulása (környező népek, nemzetiségek dalai). Ezért a daloskönyvben a magyar népdalok mellett lengyel, svéd, finn, osztrák, német és horvát gyerekdalok is találhatók. Művészi értékű Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Járdányi Pál által komponált gyermekdalok és megzenésített versek teremtenek alkalmat a tiszta éneklésre. A kézikönyv tankönyvi oldalanként tanácsot, egyfajta használati utasítást, majd órákra lebontott részletes tanmenetjavaslatot is ad a 2. osztályban ének-zenét tanító pedagógus kollégáknak. 4. oldal Kezdődik az iskola A tankönyvben közölt ritmus a következő három első osztályos dal: 1. a) Fehér liliomszál 1. b) Én kis kertet kerteltem 1. c) Cicuskám kelj fel Amelyikhez játékot tanultak a tanulók az elmúlt évben, azt játsszuk is el! Emlékeztessük a tanulókat arra, hogy egy ne gyed = ket tő nyol cad dal, egy ne gyed = egy negyed szünettel. 5. oldal Mit tanultatok az 1. osztályban? Játsszunk az 1. osztályban tanult szolmizációs hangokkal! A könyvben látható kotta az az alábbi dalokból való: a) Hold,hold, fényes lánc b) Süss fel nap c) Én kis kertet kerteltem Az óra nagy részét vidám játék töltse ki! MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :05 Page 5 Mit tanultatok az első osztályban? 1. Milyen szolmizációs hangokat tanultatok az első osztályban? Mondjátok el! írjátok le őket a füzetbe a legmélyebbtől a legmagasabb hangig! Figyeljétek a kézjelek sorrendjét! 2. Szolmizáljátok el a következő dallamrészleteket! Ismerjétek fel a részletek alapján a dalokat! Énekeljétek és játsszátok el őket! a) b) c) 3. Mely dalok jutnak eszedbe a dallamrészletről? Énekeljétek el őket! 4. Alakítsatok ritmuszenekart! Használjátok a dobot és a fémháromszöget! Kísérjétek vele az éneket! 5. írd le az egyik dallamrészlet ritmuskottáját a füzetedbe! 6. oldal Hol jársz, hová mész Kezdjük az órát a tankönyvben található dalcsokorral, majd tanítsuk meg hallás után a Hol jársz, ho vá mész cí mű dalt, és játsszuk el a tan könyv ben ta lál ha tó leírás alapján! Is mé tel jük a lá szó mi dó han gok írá sát két fé le helyzet ben! A ritmusírás a következő legyen: 5 14 dalos_2_kk.indd 14

15 Az el ső osz tály ban ál ta lá ban egy órán négy ütem ritmust írtunk, második osztályban már nyolc ütemet írattathatunk, de először csak kétütemenként diktáljunk a tanulóknak. MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :05 Page 6 Hívogat az iskola Süss fel, nap 1.Énekeljétek el és játsszátok el a dalt! Hol jársz, hová mész Kék selyemkendő Nyuszi Gyuszi A gyer me kek egy kö rív men tén ha lad nak. egyikük a kö rön kí vül jár, a töb biek kel el len té tes irány ban. A Cupp, édes rózsám -ra megérint a kör ből va la kit, aki hoz zá csat la ko zik (ke zét, szok nyá ját vagy de re kát fog va). Má sod szor ra már ket ten jár nak a kö rön kí vül, majd hár man, s így to vább, amíg a kör el nem fogy. 2. Helyezd el a hangjegyfüzetben a szó-lá-szó-mi-dó hangokat! A szó a harmadik vonalközben legyen. Tanítsuk meg a dalt hallás után, de először beszélgessünk a lengyel magyar barátságról! Énekeljük mind a 4 versszakkal, és tapsoljunk hozzá egyenletes tá-kat és tá-szün ritmust! Mondjuk el ritmikusan a mondókát! A vers mind a 4 sora ti-ti ti-ti / tá-tá ritmusú. Érdekessé tehetjük az órát, ha a három jó baráttal (szó-mi-dó) megzenésítjük a verset. 10. oldal Sírjunk, ríjunk Kezdjük az órát a tankönyvben található dalokkal! Ta nít suk meg a dalt hallás után, és figyeltessük meg az új han got a dó és mi hang kö zött! Ta nul juk meg betűjelét és kézjelét! Éne kel tes sük le a dalt be tűs kot tá ról és az 5 vo nal ról! Gyakoroljuk az új hangot a tankönyv feladatai segítségével! A tankönyvben lévő hanglétrák szemléletesen érzé kel te tik, hogy az új hang hol he lyez ke dik el. En nek segítségével a tanulók könnyen elhelyezik azt a vonalrendszerben. MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :05 Page 10 sírjunk, ríjunk 3. Alkoss 2-es ütemeket a, a és a felhasználásával a hangjegyfüzetedbe! 4. Milyen katonai rangokat ismertek? nézzetek utána az interneten! Hajlik a meggyfa Tüzet viszek 6 1 kapitán (kapitány): századosi rangban lévő katona 2 zsandár: a rendet fenntartó katona Ti csak esztek, isztok Szomszédasszony 1. tanuljátok meg a dalt hallás után! 7. oldal Anyám, édesanyám Kezdő dalcsokor a tankönyvben található. Tanítsuk meg a dalt hallás után, majd tap sol junk a dal hoz egyenletes negyedeket, a dal ritmusát és tá-szün kíséretet. Énekeljük le a tankönyv 3. sz. gyakorlatát betűkottáról! 8. oldal Ti csak esztek, isztok Kezdjük az órát az első osztályban tanult dalokkal, majd tanuljuk meg hallás után a dalt! Emel jük ki kü lön az Ez nem szép ritmusát énekkel együtt, és fi gyel tes sük meg az utolsó hang hosszúságát! Tudatosítsuk az új ritmusértéket, melynek neve táá = két tá-val! Gyakoroljuk ennek írását felfelé húzott szárral, lefelé húzott szárral! Figyeltessük meg, hogy a táá két ne gyedet ér, és a ket tes ütem ben ön ál lóan for dul elő. Az újfajta zenehallgatási anyagban a természeti ritmus megfigyeltetésével kezdjünk. Figyeltessük meg a CD-n: reggel az erdőben, verebek, cinegék. 9. oldal Szomszédasszony Kezdjük az órát a könyvben található vidám dalcsokorral. Játsszuk el a dalokat! 10 La ko dal mi szo kást után zó gyer mek já ték. A gyer me kek kör be jár nak és éne kel nek. egyikük a körön be lül sé tál. A Mindjárt rám ke rül a sor -nál kivá lasz t va la kit, utána már ő megy a kör ben. 2. írj a hangjegyfüzetedbe 4 ütem ritmust, és tapsold el! 3. Énekeljétek el a Sírjunk, ríjunk kezdetű dalt szolmizálva kézjelekről, majd a kottából 4. Énekeljétek el a betűkottát! Mutassátok kézjelekkel is! 1 csupor: nagyobb cserépbögre 11. oldal Ess eső, ess Kezdjük az órát a tankönyvben lévő dalcsokorral, majd ta nul juk meg a dalt hallás után! Szol mi zál tas suk a dalt, il let ve a 2. szá mú felada tot a tan könyv ben! Énekeljük el szöveggel is! 15 dalos_2_kk.indd 15

16 Ze ne hall ga tás során folytatjuk a természeti ritmus megfigyelését Kodály Zoltán Hajnövesztő cí mű karművének egy részletében. 12. oldal Katalinka, szállj el Az órát kezdjük a tankönyvben található dalcsokorral! Ta nít suk meg a dalt hallás után, majd énekeltessük betűs kottáról, illetve 5-vonalas kottáról. Énekeltessük a dalt mindkét versszakkal! Zenehallgatás: Kodály Z.: Katalinka MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :06 Page 12 Sírjunk, ríjunk Ess, eső, ess Szomszédasszony 1. tanuljátok meg a dalt hallás után! katalinka, szállj el Gólya, gólya, gilice 15. oldal Megy a kocsi A dalcsokor a tankönyvben található, majd tanítsuk meg a dalt hallás után! Próbáljuk meg a tankönyvben található ritmuskíséretet a dalhoz! A tankönyv 3. feladatát énekeljük közösen, és kopogjunk hozzá egyenletesen tá-kat! Zenehallgatás során hallgassuk meg Orff Carmina Burana c. művének részét. Figyeltessük meg az énekes és hangszeres hangszínek együtt hangzását! 16. oldal Méz, méz, méz Kezdjük az órát a tankönyvben található dalcsokorral. Tanul juk meg hal lás után és játsszuk el a Méz, méz, méz című gyerekjátékot. A játék leírása a tankönyvben található. Figyeltessük meg újra: a 3. méz szó ugyanolyan hosszú, mint az el ső és a má so dik együtt. Gyakoroltassuk a táá, félértékű hangjegy tapsolását és írását a tankönyvben megadott példák alapján! Zenehallgatás során folytatjuk a természeti ritmus megfigyelését: varjú, mátyásmadár, erdei hangzavar. Hallgassuk meg Kodály Zoltán Méz, méz, méz cí mű kórusművét. Figyeltessük meg a gyermekkar hangszínét! MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :06 Page 16 Méz, méz, méz A gye re kek kör be jár nak, és a kar juk kal re pü lést utá noz nak. A Sós kút ba tesz nek sorra le gug gol nak, majd két kar ju kat elő re nyújt va las san feláll nak, mint ha ki ven nék a ka ti ca bo - ga rat a kút ból. A Ke rék alá tesznek sorra egy hely ben las san meg for dul nak. Az Ihol jönnek -re a kör kö ze pe fe lé ha lad nak, visszafelé dob ban tó lé pé sek kel mennek. A lő nek szóra megáll nak, és egy szer re tap sol nak. 2. Énekeljétek el a dalt kézjel után szolmizálva! 3. tapsoljátok el a Katalinka, szállj el ritmusát, és közben énekeljétek a dalt! Játsszátok is el! Hol jársz, hová mész Recse, recse pogácsa Ti csak esztek, isztok Tüzet viszek az úrnak 1. Énekeljétek el és játsszátok el a dalt! oldal Dó-ré hang gyakorlása Kezd jük az órát a mi-ré-dó han gok ból ál ló dalcsokorral, ami a tankönyvben található! A Zsong, bong a ha tár és a Zajgás, nevetés című daloknak először tapsoltassuk le a ritmusát, és csak utána énekeltessük szolmizálva, illetve szöveggel. Ezt a két dó-ré hangkészletű dalt próbáljuk meg kottáról tanítani! Készségfejlesztés során gyakoroljuk a tankönyv 2. feladatát! 14. oldal Tüzet viszek az úrnak Énekeljük és játsszuk el a dalcsokor dalait, majd tanítsuk meg hallás után a Tüzet viszek az úrnak kezdetű magyar népdalt. A dal játékának leírása a tankönyvben található. A könyv 2. feladata nagyon jó ritmusgyakorlat, a 3. feladatot ügyesebb osztályoknak ajánlom. 16 A gye re kek kéz fo gás sal kört ala kí ta nak. egyi kük a kö rön be lül, másikuk a kö rön kí vül egy - más mel lé áll. Az egy más fe lé eső kezüket a fejük fölött összekulcsolják, és a kör men tén ha lad nak. Az ének vé gén szem be for dul nak, és a belső meg kér di: Mit kerülöd, mit fordulod az én házam tájékát? A külső így válaszol: Azt kerülöm, azt fordulom a te házad tájékát, mert szeretném elvenni a lányodat, Mariskát. A külső kézen fogja azt, akinek a háta mögött áll, s ez vele együtt járja a következő kört. Minden alkalommal újabb gyereket visznek el a körből, míg a kör el nem fogy. 2. Miért egészséges a méz? Hányféle mézet ismertek? 3. Hallgassátok meg Kodály zoltán Méz, méz, méz című gyermekkari művét! Milyen a mű hangulata? 17. oldal Nézzél rám! Kezdjük az órát a tankönyvben található dalcsokorral, és játsszuk el vidáman! Tanítsuk meg a dalt hallás után, 16 dalos_2_kk.indd 16

17 majd énekeltessük el az osztállyal a tankönyvben található betűkottáról és kézjelről! Tapsoltassuk le a ritmusfelelgetőst csoportosan és egyénileg is! 18. oldal Hervad már a lombnak A kezdő dalcsokor a tankönyvben található. Ta nít suk meg a dalt hallás után mind a négy vers sza ká val! Tudatosítsuk ezen az órán a tanulókkal a félértékű szünet je let, és gyakoroltassuk annak írását a tankönyvben megadott példák alapján! Figyelem! A félértékű szünetet a kottában a 3. vonalra írjuk! Ze ne hall ga tás során A. Vivaldi: A négy évszak Ősz I. tétel részletét hallgassuk meg. Figyeltessük meg a vonószenekar és a hegedű hangszínét! 19. oldal Elvesztettem zsebkendőmet Kezdjük az órát dalcsokorral, éne kel jük és játsszuk el a dalt! Ritmusdiktálás a következő legyen: Próbáljuk meg elénekeltetni és eltapsoltatni a tankönyv 3. számú felelgetős gyakorlatát! A 4. számú feladat ban a szó mi dó han gok a há rom jó ba rát kotta írását gyakoroltassuk vonalközben! Figyeltessük meg, hogyan ábrázolja a zene a vadászatot! MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :07 Page oldal Cifra palota Kezdjük az órát a tankönyvben található dalcsokorral! Ta nul juk meg a dalt hallás után! Figyeltessük meg a tankönyv 3. számú feladatában, hogy a dó az első pótvonalon helyezkedik el! Gyakoroljuk ennek írását! A tankönyv 2. feladatában írassuk le az ütempárok visszhangját. Ze ne hall ga tás al kal má val idéz zük fel az el múlt óra hangulatát a szürettel kapcsolatban, és hallgassuk meg újra a Vivaldi-mű I III. tételét. Zenehallgatás: J. Haydn: Évszakok c. ora tó rium Szüreti kórus (részlet) 21. oldal A part alatt Figyeltessük meg a gyermekkar hangszínét, és hogyan utánozza a zene a mozgást és az állatokat. MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :07 Page 21 Hajlik a meggyfa Esik az eső Én kis kertet kerteltem Cifra palota 1. tanuljátok meg hallás után a dalt! a part alatt elvesztettem zsebkendőmet Aki nem lép egyszerre Hold, hold, fényes lánc Éliás, Tóbiás Nézzél rám! 1. Énekeljétek el és játsszátok el a dalt! 2. Róka gyűjti, Róka gyűjti, Szúnyog kévét 1 köti, Szúnyog kévét köti. 3. bolha ugrik, bolha ugrik, Hányja a szekérre, Hányja a szekérre. 2. Játsszátok el és énekeljétek el a dalt szerepek szerint! 4. Mén 2 a szekér, Mén a szekér, Majd a malomba ér, Majd a malomba ér. 3. Soroljátok fel, hányféle állat dolgozik a dalban! Számoljátok ki, összesen hány állat végzi a munkát! 4. nézz utána a dal további versszakainak! tanuld meg ezeket is! 5. Kottázd le a füzetbe a dallamot! A szó a 2. vonalon legyen! Énekeljétek el együtt a füzetből! 2. Szabad péntek, szabad szombat, Szabad szappanozni. Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni. 3. Énekeljétek el a dallamfelelgetőst! Fiúk? Lányok! 4. Kottázd le a betűkottát a füzetbe! A szó a 3. vonalközben legyen! 5. Énekeljétek el a lekottázott dalt! Kopogjatok hozzá egyenletes I mérőütést! Hallgassátok meg bartók béla Cipósütés című kórusművét! Ho gyan utá noz za a ze ne a moz gást és az ál la to kat? 1 kéve: a levágott gabonából összekötött nyaláb 2 mén: megy 22. oldal Kiugrott a gombóc Kezdjük az órát a tankönyvben található dalcsokorral, majd tanítsuk meg a dalt hallás után! A készségfejlesztés során tapsoltassuk le a mondóka ritmusát, amely a következő: tá ti-ti /tá tá / ti-ti ti-ti /tá tá / ti-ti ti-ti /tá tá / ti-ti ti-ti /tá tá / dalos_2_kk.indd 17

18 tá ti-ti /tá ti-ti / tá tá /ti-ti tá // A tankönyv 3. és 4. feladatát ügyesebb osztályoknak ajánlom. MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :21 Page 22 Kiugrott a gombóc 25. oldal Hull a hó is A dalcsokor eléneklése után tanítsuk meg a dalt hallás után! A készségfejlesztés során tapsoltassuk le a tankönyv 3. feladatát, és írassuk le a hangjegyfüzetbe. Erre a ritmusra alkossanak a tanulók dallamot a szó-mi-dóhangokkal! A zenehallgatás során hallgassuk meg újra Vivaldi A négy évszak Tél II. tételét és figyeltessük meg, milyen hangszereket ismernek fel a tanulók! MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :07 Page 25 Cifra palota Elvesztettem zsebkendőmet Hull a hó is A part alatt Nézzél rám! 1. Tanuljátok meg hallás után a dalt! Hull a pelyhes Mikulás, Mikulás Hull a hó Kiugrott a gombóc 1. tanuljátok meg a dalt hallás után! 2. Tapsoljátok el a mondóka ritmusát! Ess, eső, essél, buborékot vessél, hogy a búza nőjön, a gyermek örüljön! Lesz kenyér, lesz kalács, fánk is, nagy rakás! 3. Tapsoljatok felelgetve, a lányok a páratlan sorokat, a fiúk pedig a párosakat! R 4. Alkossatok dallamokat lá-szó-mi-szó-dó hangokkal a mondóka szövegére! A kezdőhang szó legyen! 5. Hallgassátok meg újra Bartók Cipósütés című kórusművét! Utánozzátok zenehallgatás közben a kezetekkel az állatok és a szekér mozgását! (Csukás István) 2. Magyarázd meg a cserje szó jelentését! Melyik szóval tudnád helyettesíteni? tapsoljátok el a ritmuskottát, és másoljátok le a füzetetekbe! 23. oldal Este van már Az óra eleji dalcsokor a tankönyvben található. Ta nít suk meg a dalt hal lás után, mind az 5 vers szakkal! Tap sol junk a dal hoz egyen le tes mé rő ütést, a dal ritmu sát: tá-szün rit must és ti-ti-tá rit must! Az 5. feladatban énekeljük le a betűkottát és mutassuk kézjellel is! Ha ügyes osztályunk van, próbáljuk meg, énekeltessük kánonban is! 24. oldal Hull a hó A kezdő dalcsokor a tankönyvben található. Tanítsuk meg hallás után a dalt mindhárom versszakkal! Old juk meg a tan könyv 4. szá mú felada tát, a ta nu lók többsége az óvodában tanulta ezt a dalt: Télapó itt van Az 5. feladat kottáját másoljuk le és énekeljük el! A zenehallgatás kapcsolódik a dalhoz. Hallgassuk meg a Vivaldi A négy évszak Tél című mű II. tételének egy részletét! Figyeltessük meg a gyerekekkel, hogy a hegedűk pengetése a hópelyhek hullását utánozza! 4. találjatok ki dallamot mi-szó-dó hangokkal a fenti ritmusra! 5. Hallgassátok meg Vivaldi A négy évszak című művéből A tél II. tételét! Milyen hangszereket hallotok? 26. oldal Pásztorok, pásztorok örvendezve Kezdjük az órát karácsonyi dalokkal, majd tanuljuk meg hallás után a Pásztorok, pásztorok című karácsonyi éneket! Kísérjük a dalt fém há rom szög gel (triangulummal) a következőképpen: egyenletes negyedekkel tá-szün, szün-tá kísérettel! Ritmusdiktálás a következő legyen: Zenehallgatás: Karácsonyi dalok (Pásztorok, pásztorok; Ó, gyö nyö rű szép) Énekeljen az osztály az orgonakísérettel együtt! 27. oldal Szólj, csengő Ezt az órát is karácsonyi dalok éneklésével kezdjük. Tanuljuk meg hallás után a Szólj, csengő karácsonyi dalt! dalos_2_kk.indd 18

19 Találjunk ki ritmuskíséretet a dalhoz, és énekeljük el a tanköny 4. feladatának betűkottáját! A zenehallgatás során ismételjük át Vivaldi A négy évszak Tél című művének részletét és hallgassunk karácsonyi dalokat! (Mennyből az angyal, Karácsonyi bölcsődal, Dicsőség) MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :08 Page oldal Pacikám, paripám Kezdjük az órát a tankönyvben található dalcsokorral! A jókedv és a játék mindig feloldja a gyerekeket. Beszéljünk a gyerekeknek az európai népek gyermekeiről! Tanítsuk meg ezt a svéd gyermekdalt hallás után, de ne feledkezzünk megemlíteni Weöres Sándor nevét, aki sok gyermekdal szövegét írta. Énekeltessük el a tankönyv 2. feladatának betűkottáját, és írassuk le a hangjegyfüzetbe! MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :08 Page 29 Pacikám, paripám szólj, csengő Hull a hó, hull a hó Szólj, csengő Kiskarácsony Kirje, kirje, kisdedecske Este van már Kiugrott a gombóc 1. Énekeljétek el és játsszátok el a dalt! Pásztorok, pásztorok Hull a hó is 1. tanuljátok meg a dalt hallás után! 2. Ha döcögsz, paripám, zötyögősen megy a szán. Ha szökdelsz, paripám, kiborul a kicsi szán. Weöres Sándor 2. Énekeld el a betűkottát, majd írd le az első 4 ütemet a füzetedbe! A szó a 3. vonalközben legyen! R 2. Készítsetek karácsonyi díszeket, és díszítsétek fel vele a szobátokat! 3. ta lál ja tok ki rit mus kí sé re tet a dal hoz! Kí sér jé tek a dalt fém há rom szög gel! 4. Énekeljétek el a következő betűkottát! Kodály: 333/ beszéljétek meg, mire kell vigyázni szánkózás, korcsolyázás közben! Hallgassátok meg a Mennyből az angyal, a Karácsonyi bölcsődal és a Dicsőség című karácsonyi dalt! 1 prédául: zsákmányul 28. oldal Készüljetek a karácsonyra Is mé tel jük át az óvo dá ban és az 1. osz tály ban ta nult karácsonyi dalokat! Ritmusdiktálás a következő legyen: Old juk meg a tan könyv 3. és 4. felada tát. He lyez zük 5 vonalra az ott található betűs kottát! A ze ne hall ga tás során hallgassunk karácsonyi dalokat! Vivaldi: A négy év szak Tél II. té tel oldal Itt a farsang A kezdő dalcsokor a tankönyvben található. Tanítsuk meg a dalt hal lás után, éne kel tes sük és tapsol juk hoz zá a dal rit mu sát, és a il let ve a osztinátó rit must. Helyezzük el a vonalrendszerbe a betűkottát! Ze ne hall ga tás előtt idéz zük fel az udvar hang jait beszélgetés alapján, majd hallgassuk meg Banchieri Állatok rögtönzött ellenpontja című művét. Figyeltessük meg a tanulókkal, hogy milyen állatokat utánoz a kórus (kakukk, kuvik, macska, kutya). 31. oldal A farsangi napokban Játsszuk és énekeljük el a dalcsokor 4. dalát, majd utána tanítsuk meg hallás után az új dalt! Találjunk ki a dal megtanítása után olyan ritmusokat, amelyek vidámabbá, játékosabbá teszik a dal éneklését. 32. oldal Egyszer egy királyfi Kezdjük az órát a tankönyvben található dalcsokorral, majd tanítsuk meg hallás után a dalt! Játsszuk el szereposztás szerint! 19 dalos_2_kk.indd 19

20 33. oldal Így kell járni Énekeljük el a tankönyv dalcsokrában található dalokat! Tanuljuk meg az új dalt hallás után, majd táncoljuk el! A készségfejlesztés során játsszunk a ritmussal (Tk. 3. feladat), és énekeltessük el az olvasógyakorlatot! MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :08 Page 33 Így kell járni Old juk meg a tan könyv 3. és 4. felada tát! Is mé tel jük és játsszuk el a Túrót vettem, elejtettem cí mű da los játé kot! Hív juk fel a fi gyel met a pót vo nal írá sá ra! A pótvonalat akkora távolságra írjuk az 1. vonaltól, amekkora távolság a vonalak között van. A ze ne hall ga tás során új sorozatot indítunk. Megfigyeltetjük a tanulókkal az udvar hangjait: tehénbőgés, tehénkolomp, távoli kolomp, kecskemekegés, birkanyáj, disznóröfögés, malacsivítás. MasodikDaloskonyvem_ok_8_Layout :09 Page 36 Nyisd ki, asszony A farsangi napokban egyél, libám Itt a farsang Pacikám, paripám 1. tanuljátok meg hallás után a dalt, majd táncoljátok el! Pacikám, paripám Ti csak esztek, isztok Túrót vettem Tallér, tallér 1. tanuljátok meg a dalt hallás után! 2. álljatok párosával körbe! Énekeljétek a dalt, és közben táncoljatok! Lépjetek a dal ritmusára kettőt jobbra, kettőt balra! 3. Játssz a ritmussal! nézd meg figyelmesen a ritmuskottát! takard le a könyvet, és tapsold el fejből! 4. Énekeljétek el az olvasógyakorlatot! Kopogjátok hozzá a ritmust! Kodály 333/225. R 2. tapsoljátok az Egyél, libám című dalhoz a) az egyenletes tá-kat; b) a I kíséretet; c) a dal ritmusát! 3. Alkoss még 4 kettes ütemet az eddig tanult ritmusok felhasználásával a füzetedbe! tapsold is el! 4. Légy ügyes, alkoss a ritmushoz a szó-ré-mi-dó hangokból dallamot! 5. Énekeljétek el a következő betűkottát! Kottázzátok le a betűkottát a füzetbe! A dó az 1. pótvonalon legyen! 34. oldal Túrót vettem A kezdő dalcsokor a tankönyvben található. Éne kel jük és játsszuk el a Túrót vettem cí mű dalt! A játék leírása a tankönyvben található. Énekeljük el a 2. feladatban található dallamfelelgetőst, majd kottáztassuk le! 35. oldal Tallér, tallér A kezdő dalcsokor a tankönyvben található. Tanítsuk meg a dalt hallás után, majd állítsuk az osztályt körbe, és lépjünk kettőt jobbra, kettőt balra! A készségfejlesztés során oldjuk meg a tankönyv 3. feladatát csoportosan és egyénileg is! A 4. feladat dallamalkotás az ügyesebbeknek. 36. oldal Egyél, libám Kezdjük az órát a tankönyvben található dalcsokorral! Ta nít suk meg a dalt hallás után, és tapsoltassunk hozzá egyenletes negyedeket, tá-szün ritmust, illetve a dal ritmusát! Fi gyel jé tek meg a fa lu si udvar hang jait: a tehénbőgést, a tá vo li ko lomp han got, a kecs ke me ke gé sét, a bir ka nyáj bé ge té sét! Hall gas sá tok meg az udvar la kói - nak hang ját: a disz nók rö fö gé sét, a ma la cok vi sí tá sát! 37. oldal Három kislány a körben (horvát gyermekdal) A kezdő dalcsokor a tankönyvben található. Éne kel jük és játsszuk el a Há rom kis lány a kör ben... kezdetű da los já té kot! A já ték leírá sa a tan könyv ben található. A ritmusdiktálás a következő legyen: Énekeljük a betűs kottáról a lá-szó-mi-ré-dó hangokat, majd he lyez zük öt vo nal ra! A dó az el ső vonalközben legyen. 38. oldal Hová mégy, hová mégy A dalcsokor a tankönyvben található. Ta nul juk meg a dalt hal lás után! Énekeljük betűs kottá ról, és fi gyel tes sük meg az új han got, az al só lá-t! 20 dalos_2_kk.indd 20