TÖRÖKSZENTMIKLÓSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG. Ügyszám: /24/2019. rendb. bejelentett gyűlés megtiltása tárgyában hozott döntés

Átírás

1 TÖRÖKSZENTMIKLÓSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG Ügyszám: /24/2019. rendb. Tárgy: bejelentett gyűlés megtiltása tárgyában hozott döntés A Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság (a továbbiakban: Hatóság) Árgyelán János székesfehérvári lakos (a továbbiakban: Ügyfél) által május hó 12. napján bejelentett Törökszentmiklós város belterületén május 21-én 19:00 órától 21:00 óráig, Törökszentmiklós Pánthy Endre út 31. szám elől Deák Ferenc út Bocskai út Törökszentmiklós Kossuth téren megtartandó gyűlés vonatkozásában az alábbi hozza. HATÁROZATOT A gyülekezési hatósági jogkörében eljárva a Hatóság a gyűlés bejelentésben megadott helyszínen és időpontban történő megtartását megtiltja. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, azt a közléstől számított 3 (három) napon belül a határozatot hozó rendőri szervnél benyújtott és a Fővárosi Törvényszéknek címzett keresettel közigazgatási pert indítva támadhatja meg. A perben a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS I. Az Ügyfél május 12-én órakor ügyfélkapun tett bejelentést a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányságra. A bejelentő gyűlésének célja: Tiltakozás a cigányterror és a véleménynyilvánítás korlátozása ellen A bejelentés alapján a gyűlésen részt vevők várható létszáma 400 fő. A tervezett gyűlés zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők száma 30 fő. A szervező vonulással egybekötött rendezvényt kíván megtartani. A Hatóság a tényállás tisztázása körében egyeztető tárgyalást tartott május 13-án 11:08 órakor. Az egyeztető tárgyaláson az Ügyfél figyelmét felhívta a Hatóság képviselője, hogy a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár. Az Ügyfél a tájékoztatás után a vonulás útvonalán és, időpontján nem kívánt változtatni, tekintettel arra, hogy a gyűlés lényegét és mondanivalóját, az érintettek számára közvetített üzenetét éppen a vonulással kívánják elérni. Cím: 5200 Törökszentmiklós, Kossuth Lajos út 143. Pf. 28 Telefon: 56/ , Fax: 56/ ugyelet.torokszentmiklosrk@jasz.police.hu

2 2 Az Ügyfél tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy a vonulás kiinduló pontja a városban bekövetkezett, és a társadalom számára megbotránkozást kiváltó bűncselekmény helyszíne, így a vonulás teljes mértékben beilleszkedik a gyűlés által meghatározott és a demonstrálók által képviselt céllal. Az egyeztető tárgyaláson a szervező előadta, hogy a gyűlés célja a város jelenlegi közbiztonsági helyzete, és a gyűléssel szeretnék rákényszeríteni az önkormányzatot és az illetékes hatóságokat arra, hogy vessenek véget a terrornak Törökszentmiklóson, és védjék meg a tisztességesen dolgozó magyar embereket, mert elég volt abból, hogy néhány cigány család terrorizálja az egész várost. Ennek alapján a Mi Hazánk Mozgalom szervezésében Törökszentmiklós település meghatározott útjain vonulásos, majd ezt követően a beszédek helyszínén statikus demonstrációt kívánnak tartani a Mi Hazánk Mozgalom politikai céljainak megismerése, az Európai Parlament tagjainak választásával kapcsolatos kampány, valamint a bűnözés, bűnmegelőzés és a büntetések szigorítása témakörben. Szót fognak ejteni továbbá Törökszentmiklós jelenlegi bűnügyi helyzetéről. A résztvevők gépjárművekkel május 21-én 19:00 órára érkeznek a Törökszentmiklós Pánthy út 31. szám alá. A rendezvény szervezője tájékoztatja a jelenlévőket a követendő magatartási szabályokról, majd ezt követően a rendezők segítségével a tömeg elindul a Deák Ferenc úton a Bocskai út kereszteződéséig, ott balra fordulva a Bocskai úton végig mennek a beszédek helyszínéig, a Kossuth térig. A Kossuth téren a rendezők a résztvevőket az ott lévő emelvény felé irányítják. A Kossuth téren beszédek hangzanak el. Fő felszólaló Toroczkai László a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, a többi felszólaló személye jelenleg szervezés alatt van. A szervező által alkalmazott 30 fő rendező felirattal ellátott nyakba akasztót fog viselni. A résztvevők egyénileg érkeznek a helyszínre a gyülekezési helyszínről, a rendezők és a rendőrök irányításával elfoglalják a gyűlés helyszínét. A gyűlés végén a résztvevők a közlekedési szabályok figyelembe vételével egyénileg távoznak a felállítási helyről. II. Magyarország Alaptörvénye VIII. cikk (1) bekezdésében az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezmény 11. cikkének hazai jogba ágyazott alappilléreként kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A békés gyülekezés jogát október hó 1. napján hatályba lépett, a gyülekezési jogról szóló évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. (1) bekezdése deklarálja, miszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy - az e törvényben meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket szervezzen, és azokon részt vegyen. A gyűlés fogalmát a Gytv. 2. (1) bekezdése definiálja, amely szerint e törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyekben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. A Gytv. 13. és 14. -ai tartalmazzák a gyűlés megtiltásának lehetséges okait az alábbiak szerint: 13. (1) A gyülekezési hatóság a bejelentés beérkezéséről számított 48 órán belül a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak vagy szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme az (5) bekezdés szerinti enyhébb korlátozással nem biztosítható.

3 3 (2) A közbiztonságot veszélyezteti különösen, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg. (4) Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés - az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt - alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására. Az Alaptörvény XXVII. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. Alkotmányos alapjog korlátozására kizárólag arányossági vizsgálat elvégzésének eredményeként nyomós okból, és csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben kerülhet sor. A korlátozás alapját mind a nemzetközi joggyakorlat, mind az abból merítő hatályos Gytv. alapján két alapvető érdekkör védelme képezheti. Az egyik az össztársadalmi érdekként megjelenő közbiztonság és közrend, melynek fenntartásához és védelméhez egyként fűződik, mint az egyén szuverén joga és érdeke, mint az egyének formálta társadalmi közösség érdeke. A másik korlátozási ok csoportot a konkuráló alapjogok képezik, hiszen a politikai alapjogok közé tartozó a véleménynyilvánítás jogcsaládjának részeként érvényesülő gyülekezési jogon kívül vele azonos szinten védendő és garantáltan biztosítandó alapjogok léteznek, melyeket a jogalkotó gyűjtőfogalmat használva az (1) bekezdésben mások jogai és szabadsága néven deklarál s azok közül a (4) bekezdés többet nevesít. A Hatóság az alkotmányossági mérce szempontjából szükséges vizsgálatot elvégezte, azonban jelen ügyben döntését alapvetően nem az alapjogi érdekellentétre történő feloldására törekvés, hanem egzakt jogszabályi tiltás hozta meg. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke május 08-án 17:59 órakor az egyik hírműsorokkal foglalkozó televízió internetes portálján megjelent nyilatkozata szerint a Mi Hazánk Mozgalom erődemonstrációt kíván tartani Törökszentmiklóson, amely nyilatkozat az alábbiakat tartalmazta: "Mi ezeket Szibériába, Oroszországgal kötendő bérrabtartási egyezmény keretében szibériai börtönökbe küldenénk. Ugyanakkor addig, ameddig a választópolgárok nem szavazhatnak az országgyűlési választásokon a Mi Hazánk Mozgalom programjára, addig is ellenzéki pártként fellépünk az ilyen esetekben, ezért május 21.-én este 7 órától Törökszentmiklós városában erődemonstrációt tartunk számos partnerszervezetünkkel együtt. Szövetségeseinkkel, a MIÉP-pel, a Független Kisgazdapárttal és a betyársereggel is." (továbbiakban: Nyilatkozat) A fenti Nyilatkozaton túl az egyik önvédelmi szervezet internetes honlapján megjelent Cigányterror Törökszentmiklóson: Felvonulást tart a Mi Hazánk és a Betyársereg című bejelentés (továbbiakban: Bejelentés) megfogalmazza, hogy az adott erődemonstráció a közbiztonság helyzete miatt kerül megtartásra. A Nyilatkozat több más sajtóorgánum oldalán és közösségi média felületen is megjelent, ahhoz számos hozzászólás, komment érkezett. A fentiek alapján indokolt vizsgálni, hogy a Nyilatkozatban tett kijelentések alapján a rendezvény a gyülekezési jogról szóló évi LV. törvény (továbbiakban. Gytv.) hatálya alá tartozik-e.

4 4 A Gytv. 2. (1) bekezdése határozza meg a gyűlés fogalmát, mely szerint E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. A kijelentésben szereplő erődemonstráció, már egy utalás a meghirdetett rendezvény jellegére, azonban azt, hogy ez a gyűlés fogalma alá sorolható-e csak a fogalmai elemek elemzésével állapítható meg. A fentiek alapján azt lehet megállapítani, hogy a Nyilatkozat kimeríti a legalább 2 személy részvételével történő fogalmi kritériumot, hiszen a Mi Hazánk Mozgalom elnőke rendezvény kapcsán eleve többes számot használ (erődemonstrációt tartunk), valamint eleve több partnerszervezetről tesz említést, így a legalább 2 fő kritérium teljesül. A gyűlés másik fogalmi eleme a közügyben való véleménynyilvánítás. Ezen kérdéskört az Alkotmánybíróság 55/2001. (XI.29.) AB határozatában és a 75/2008. (V.29.) AB határozatában is meghatározta. Ezek alapján minden olyan ügyet közügynek kell tekinteni, amely nem korlátozódik egyes magánjogi jogalanyok magánérdekeire, hanem legszélesebb értelemben vett közállapotokkal, közérdekű kérdésekkel kapcsolatos vita tárgya. A Bejelentésben a Mi Hazánk Mozgalom elnöke kinyilvánítja, hogy a közbiztonság helyzete miatt kívánja a rendezvényt megtartani, ezzel szeretnék rákényszeríteni az önkormányzatot és az illetékes hatóságokat arra, hogy vessenek véget a terrornak Törökszentmiklóson, és védjék meg a tisztességesen dolgozó magyar embereket, mert elég volt abból, hogy néhány cigány család terrorizálja az egész várost. A közbiztonság védelme, fenntartása, a közbiztonság aktuális állapota minden magánérdeket nélkülöző össztársadalmi érdek, így minden formájában közügynek tekinthető. A gyűlés harmadik szükséges feltétele a nyilvánosság. Egy rendezvény akkor tekinthető nyilvánosnak, ha ahhoz bárki aki azonosul a gyűlés célkitűzéseivel szabadon csatlakozhat. Tekintettel arra, hogy a Nyilatkozat és a Bejelentés több internetes felületen, közösségi média oldalon megjelent, így az nagy nyilvánosság számára vált elérhetővé. A rendezvényt Törökszentmiklósra, mindenki számára azonos feltételekkel használható közterületre hirdeti meg, így a nyilvánosság egyértelműen megállapítható. Ezek alapján megállapítható, hogy a nyilatkozatban tett erődemonstráció a Gytv. hatálya alá tartozik. Az Ügyfél bejelentésében előadta, hogy a közösségi médiában megjelent felhívások és nyilatkozatok alapján a rendezvényen a Mi Hazánk Mozgalom szimpatizánsai jelennek meg. A médiában megjelent híradások és visszajelzések alapján azt prognosztizálja, hogy csak a Mi Hazánk Mozgalom támogatói jelennek meg. Figyelembe véve a Mi Hazánk Mozgalom elnökének nyilatkozatában tett önvédelmi szervezetre utaló kijelentését, valamint ugyanezen önvédelmi szervezet internetes honlapján megjelent felvonulásra történő felhívás alapján a rendezvényen szimpatizánsként és támogatóként megjelennek olyan csoportok, amelyek figyelemmel annak előéletére, az önmaguk által képviselt felfogásra, nyilvánosan hirdetett, a társadalom egyes nemzeti, faji, etnikai csoportjaival szembeni nézeteire joggal feltételezhető, hogy az kimondottan félelemkeltésre, a közösség egyes tagjai elleni erőszakra történő burkolt felhívást hordoz magában. Ez a fajta gyülekezési jog gyakorlása mások alapvető jogainak sérelmét idézi elő, tekintettel arra, hogy a vonulásos erődemonstrációt mutató rendezvény sértheti az emberi méltóságból következő általános személyiség jogot és a magánszféra védelméhez való jogot, mert a résztvevők oly módon

5 5 nyilvánítanak véleményt más magánszemélyekkel szemben, hogy azok az érintett utcában lakó személyek nem tudják elkerülni a vonulásos rendezvényen elhangzó, őket hátrányosan érintő kijelentések végig hallgatását. A Hatóság megvizsgálta az érintett útvonalon élő lakóközösség összetételét, amelynek során megállapította, hogy ott jelentős számú nemzetiség, kisebbség nem található, azonban egyes lakóépületekben, ingatlanokban élnek olyan személyek, akik annak vallják magukat. Az Alkotmánybíróság által kifejlesztett és a bíróságok által is alkalmazott foglyul ejtett közönség tilalma azt jelenti, hogy senki nem kényszeríthető egy őt érintő vélemény végig hallgatására, különösen nem az őt gyalázó, megfélemlítő üzenetekhez való asszisztálásra. Erre nem terjed ki sem a véleménynyilvánítás szabadságához, sem a békés gyülekezéshez való jog. A magyar jogban e tétel először az 55/2001. (XI.29.) AB határozathoz fűzött különvéleményben merült fel. Eszerint foglyul ejtett közönség akkor jön létre, ha "a résztvevők oly módon nyilvánítanak véleményt más magánszemélyekkel szemben, hagy azok ne tudják elkerülni a rendezvényen elhangzó, őket hátrányosan érintő kijelentések végig hallgatását". A foglyul ejtett közönségről tett megállapításokat egyik alkotmánybíró sem vitatta, és később többségi állásponttá vált.,,a véleménynyilvánítás szabadsága nem foglalja magában a jogot arra, hogy mások a kinyilvánított vagy kifejezett véleményt egyáltalán meghallgassák, vagy másképpen tudomást vegyenek róla; sőt a,,fogoly közönség" ("captive audience") esetén amikor a közönség nem térhet ki egy véleménynyilvánítás elől igazolható a véleménynyilvánítás korlátozása is." [75/2008. (V. 29.) AB határozat] Egyes személyek alkotmányos jogát sérti az, "ha az elkövető oly módon nyilvánítja ki szélsőséges politikai meggyőződését, hagy a sértett csoporthoz tartozó személy kénytelen azt megfélemlítve végighallgatni, és nincs módja kitérni a közlés elől." [95/2008. (VII. 3.) AB határozat] Ezek szellemében jelentette ki a Magyar Gárdát feloszlató bíróság is, hogy "a per tárgyává tett rendezvények alkalmával erőszakos cselekményekre ténylegesen nem került sor, de a valamennyi helyszínen nyilvánvalóan jelenlevő ún. foglyul ejtett közönségre is figyelemmel az erőszak közvetlen, egyéni jogok sérelmével is fenyegető veszélye fennállt." (Fővárosi ítélőtábla 5.pf /2009/7.) Az alkotmánybírósági és bírósági határozatok szerint tehát a magyar jog szerint akár egyetlen személy kényszerítése arra, hogy az ellene (kirekesztésére, gyűlöletére) irányuló üzenetet végig hallgassa, megengedhetetlen, alkotmányos jogokat sért. Értékelve a rendelkezésre álló adatokat, valamint összevetve a rendezvénnyel érintett vonulásos helyszín környezetével és adottságaival, megállapítható, hogy a gyűlés a közbiztonságot, a közrendet közvetlenül veszélyezteti, és alkalmas általános személyiség jog és a magánszféra védelméhez való jog megsértésére. Értékelve a Hatóság rendelkezésére álló adatokat, a gyűlés célját összevetve a gyűléssel érintett helyszín paramétereivel és adottságaival, megállapítható, hogy a rendezvény a bejelentésben megjelölt helyen és időpontban nem tartható meg. A Gytv. 13. (5) bekezdésében foglalt enyhébb korlátozás a gyűlés útvonalának, helyszínének, gyakorolt hatásának ismeretében nem alkalmazható. Az Ügyfél a tiltó ok ellenére a bejelentésben megjelölt útvonalon kívánja megtartani a gyűlését, ezért csak a gyülekezési jog végső korlátozását jelentő tiltó határozat meghozatala volt lehetséges. Jelen ügyben a Hatóság a bejelentést figyelemmel arra, hogy a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelenül és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár nem vette tudomásul, és a Gytv. 13. (3) bekezdés alapján tiltó rendelkezés meghozatala vált szükségessé. A jogorvoslati jog gyakorlásának mikéntjéről maga a Gytv., továbbá annak felhívása 11. (1) bekezdés alapján az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény

6 6 (továbbiakban Ákr.), valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (továbbiakban Kp.) rendelkezik. A Gytv. 15. (2) bekezdése értelmében a gyülekezési hatóság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat közlésétől számított három napon belül a szervező azt közigazgatási perben megtámadhatja. A keresetlevél benyújtásához szükséges formanyomtatvány az alábbi elektronikus címen érhető el: kapcsolatos bejelentés, ügyintézés. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 9. (1) bekezdés b) pontja alapján az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre köteles. A kérelemhez csatolni kell a gyülekezési hatóság határozatát. A kérelmet a gyülekezési hatóság három napon belül továbbítja a bírósághoz. Az Ákr (1) bekezdése rögzíti, hogy az ügyfél az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. A Kp. 12. (3) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék dönt a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos bírósági eljárásban. A Kp. 27. (1) bekezdése szerint a törvényszék és a Kúria előtt, továbbá a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben a jogi képviselet kötelező. A rendőrség a Gytv. alapján gyülekezési hatósági jogkörében eljárva hozott valamennyi határozatát a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésre irányuló bejelentés elintézésének és a gyűlés biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 26/2018. (IX. 27.) BM rendelet [a továbbiakban: BM rendelet] 8. (1) bekezdése értelmében hivatalos honlapján a oldalon köteles közhírré tenni. A szervezővel a határozat közlése a Gytv. 15. (1) bekezdése értelmében mindig írásban történik, azt az általa elérhetőségként megadott lakcímre, vagy ügyfélkapus, cégkapus elérhetőségre teljesíti a hatóság a határozat meghozatalát követően haladéktalanul. A Gytv. 15. (1) bekezdése értelmében a közhírré tétel a határozat szervezővel történő közlésével egyidejűleg történik, kétség esetén a közlés időpontjának a közhírré tétel időpontját kell tekinteni. A bíróság elbírálási határideje a kereset beérkezésétől számított három nap, melyet a Gytv. 15. (4) bekezdése ír elő. Ha a bíróság a Hatóság határozatát a felülvizsgálat eredményeként megváltoztatja, úgy a Hatóság a BM rendelet értelmében soron kívül intézkedik az ítélet rendelkező részének a honlapon történő közzétételéről. Törökszentmiklós, május 14. Dr. Téglás Zoltán r. ezredes rendőrségi főtanácsos kapitányságvezető Kapják: l. példány Árgyelán János Ügyfél 2. példány irattár