A FŐEGYHÁZMEGYE ÉLETÉNEK RENDSZERES ESEMÉNYEI

Átírás

1 TÓTH JÁNOS CSABA A FŐEGYHÁZMEGYE ÉLETÉNEK RENDSZERES ESEMÉNYEI Minden esztendőben Jézus nevében kezdjük az új évet Krisztus kibékíti Istent az emberiséggel, de békességet teremt ember és ember között is. Január 1-jén, Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén, a béke világnapján az esztergomi bazilikában celebrál szentmisét Erdő Péter bíboros. Ezzel a szertartással indul minden polgári esztendőben az a sorozat, amely az egyházi ünnepek sokaságán át a Főpásztor vezetésével végigköveti a Főegyházmegye liturgikus és közösségi életét, amíg az esztendő végén hálát adhatunk az adott év gyümölcseiért. Évek óta minden hónap elsőszombati szentmiséjét a családokért és a magyar ifjúságért ajánlja fel a Főpásztor, alkalmanként a Főegyházmegye más-más templomát felkeresve. Ezek a közös alkalmak a 2014-ben lezárult vizitációkhoz hasonlóan megerősítik a Főpásztor és egy-egy közösség szoros lelki kapcsolatát. Az Egyház január 18-án ünnepli Szent Margit halálának, égi születésnapjának évfordulóját. Az utóbbi évtizedekben hagyománnyá vált, hogy a királylány valószínűsíthető sírja felett, a margitszigeti domonkos kolostor romjainál misét mutat be a szent emléknapjához legközelebb eső januári vasárnapon a mindenkori magyar prímás. Az első ilyen szentmisét Lékai László celebrálta január 21-én. A nagy-

2 számú zarándok mellett a budai Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola és a Szent Margit Gimnázium tanárai, tanulói és a diákok szülei is részt vesznek a szertartáson. Az egyházi iskolák a nevelésben nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy diákjaik elé életüket Istenre bízó, mélyen hívő, hazájukat hősiesen szerető, a másokért hozott áldozatok vállalásában, az engesztelésben követendő magyar példaképeket állítsanak. Ilyen példakép Szent Margit, és ennek szellemében imádkoznak a szentmisén a diákok és a tanárok közösen Magyarország jövőjéért. Ugyanezen a vasárnapon kezdődik az ökumenikus imahét, amelynek országos nyitó istentiszteletét minden esztendőben más-más templomban tartják. Az imahetet 1908 óta rendezik meg számos országban, a program Magyarországon mintegy két évtizedes hagyományra tekint vissza. Ilyenkor a különböző felekezetű gyülekezetek ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket és imádkoznak a keresztények egységéért. A nyolcnapos programsorozat a magyarországi egyházak egyik legnagyobb közös rendezvénye a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közös szervezésében. Szép, bensőséges esemény az imahetet lezáró keresztényzsidó imaóra, amelyet hagyományosan a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréztemplomban tartanak. Az imaórán részt vesz Erdő Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközség magas rangú képviselői, a MEÖT tagegyházainak vezetői és a keresztény-zsidó társaság képviselői. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének, a megszentelt élet napjának előestéjén, február 1-jén ifjúsági imaestet tartanak a budapesti Örökimádás-templomban. A hálaadás szervezője az Iránytű Hivatásgondozó Műhely, a magyarországi

3 szerzetes-elöljárók konferenciája és a Nyolc Boldogság Közösség. A szertartáson a szerzetesek megújítják, megerősítik fogadalmaikat, Istennek tett ígéreteiket, majd ennek jelképeként egy-egy mécsest helyeznek el az oltár előtt. Másnap, február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Erdő Péter bíboros, prímás a hagyományoknak megfelelően ünnepi szentmisét mutat be az esztergomi Bazilikában. Mária tisztulásának napján arra emlékezünk, hogy Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi Templomban. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A magát fölemésztő, másoknak szolgáló gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb, már az ókorban is használt szentélményeknek. Február 11-e a betegek világnapja. Egyházmegyénkben a budapesti Országos Onkológiai Intézet Irgalmas Jézus-kápolnájában szentmise keretében kerül sor a betegek szentségének kiszolgáltatására. A kápolnában a betegek és hozzátartozóik, a kórház vezetése, a kórházlelkészség munkatársai, valamint az önkéntes beteglátogatók közösségének tagjai vesznek részt. (A Budapesti Katolikus Kórházlelkészséget 2004 márciusában alapította a bíboros a budapesti kórházi lelkipásztori szolgálat összehangolására.) Szent II. János Pál pápa 1992-ben rendelte el, hogy február 11-e a betegek világnapja legyen, annak emlékére, hogy február 11-én Lourdes-ban a tizennégy éves, hosszú ideje beteges Soubirous Bernadettnek megjelent a Szűzanya. A szegény sorsú francia lányt Égi Édesanyánk közvetítőnek szánta, és arra kérte, továbbítsa üzeneteit. A Boldogságos Szűz a betegek és a szenvedők iránti különleges szeretetét mutatta meg azzal is, hogy Lourdes-ban tudományosan nem megmagyarázható gyógyulások ezrei történtek. Farsang idején rendezik meg a budai egyházközségek bálját, amelynek a MOM Kulturális Központ épülete ad otthont. A bál fővédnöke Erdő Péter bíboros, prímás és Tarlós István főpolgármester, kiemelt támogatói pedig a budai polgármesterek. A bálon befolyt adományokat az országhatárokon kívül élő magyar közösségek és az anyanyelvi oktatás támogatására fordítják. A nyitótáncot minden esztendőben más közösségek mutatják be. Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja az Országgyűlés 2000ben elfogadott határozata alapján ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKgP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja az elnyomó rendszer üldözöttjeinek. Erdő Péter bíboros, prímás ezen a napon Mindszenty József hercegprímás

4 fogva tartásának Andrássy úti helyszínén, a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál gyújt gyertyát a kommunizmus áldozataira emlékezve. Boldoggá avatása óta szentmisével emlékezünk meg a vértanú püspök Meszlényi Zoltánról emléknapján, március 4-én. A szertartásra a püspök ereklyéjét őrző valamelyik templomban az esztergomi Bazilikában, a Budapest-Terézvárosi Szent Teréz vagy a vértanú püspök tiszteletére 2014-ben felszentelt, új, Budapest-Lágymányosi Boldog Meszlényi Zoltán-templomban szokott sor kerülni. A mindenkori pápa megválasztásának napja nemcsak Vatikán Állam nemzeti ünnepe, hanem az egész világ katolikusai számára örömteli évforduló. Jorge Mario Bergoglio, addigi Buenos Aires-i érsek március 13-án lett Krisztus 266. helytartója. Az évforduló alkalmából az Apostoli Nuncius vezetésével Erdő Péter bíboros, prímás a püspöki konferencia tagjaival közösen mutat be szentmisét az egyházfőért minden évben a Szent István-bazilikában. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia immár hagyományos módon Nagyböjtben országos tartósélelmiszer-gyűjtést szervez Tartós szeretet címmel. A hívek a templomokban, az egyházmegyei karitász központokban, illetve Budapesten a Szent István-bazilika mellé állított, karitász emblémával ellátott teherautónál helyezik el tartósélelmiszer-felajánlásaikat. Húsvéti ünnepkör A Húsvétra felkészítő negyvennapos böjt Hamvazószerdán veszi kezdetét. Erdő Péter bíboros, prímás ezen a napon az esztergomi Bazilikában mutat be szentmisét. A hamvazás arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés jeleként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel! A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. Mivel a vasárnapokat az Egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a Nagyböjt, így Hamvazószerdától Húsvétvasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A nagyhét kezdetén, Virágvasárnap Főpásztorunk az esztergomi Főszékesegyházban mutat be szentmisét. Ezen a napon a liturgia feleleveníti Jézus dicsőséges bevonulását Jeruzsálembe. A jeruzsálemi bevonulás a kezdete az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és kereszthalálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, ezáltal megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el. Nagycsütörtök délelőtt a világ valamennyi papjához hasonlóan Főegyházmegyénk lelkipásztorai is összegyűlnek az egyházmegye társszékesegyházában. Ekkor a

5 püspök megáldja a betegek és a keresztelendők olaját, és megszenteli a krizmához való olajat. A lelkipásztorok megújítják papi ígéreteiket, együtt végzik az Eucharisztia liturgiáját, majd a kiengesztelődésnél minden egyes püspök, pap és diakónus sorban a Főpásztorhoz járul és békecsókot vált vele. A Szent Háromnap ünneplését hagyományosan az esztergomi Főszékesegyházban folytatja a Főpásztor: ott végzi a nagycsütörtöki és nagypénteki szertartásokat. Az utolsó vacsorára emlékező szentmise keretében a Főpásztor tizenkét embernek (az esztergomi plébániák egy-egy képviselőjének, illetve az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet növendékeinek) mossa meg a lábát. Másnap, Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján Krisztus kereszthalálára emlékezünk. E napon az Egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, hanem különleges szertartással fejezzük ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A szertartás kezdetén a Bíboros és az asszisztencia leborul az oltár előtt, majd következik az igeliturgia, melynek részeként a szenvedéstörténetet, a passiót közösen, énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, Isten irántunk való szeretetének titkát. A szentbeszédet követően elimádkozott könyörgések az Egyház tagjaiért és az egész világért szólnak. Ezután a letakart feszületet ünnepélyesen leleplezik, és a hívek azt megérintve, megcsókolva, térdet hajtva előtte fejezik ki hódolatukat az értük szenvedett Üdvözítőnek. Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét legfontosabb ünnepünk, a Húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét, Jézus feltámadását és minden ember megváltását, örök életre hívását hirdeti. A budapesti Szent István-

6 bazilika előtt Erdő Péter bíboros, prímás vezetésével kezdődik a húsvéti vigília. A Főpásztor megáldja a tüzet, majd az arról vett lánggal meggyújtják a húsvéti gyertyát. A gyertya a halott Jézus testét, benne a tömjénszegek Jézus sebeit jelzik. Az Egyház liturgiája megjeleníti a föltámadás pillanatát is: ez történik akkor, amikor a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz. A húsvéti gyertya fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, mely belevilágít a templom sötétjébe, egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon. Miután a Bazilikában a húsvéti gyertyáról meggyúlnak a fények, felhangzik az Egyház leggyönyörűbb éneke, az Exultet, a Húsvéti Örömének. Utána kezdődik az igeliturgia, mely végigvezeti a jelenlévőket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor hangzik fel a Glória, Isten dicsőítése: újra megszólalnak, visszatérnek a Nagycsütörtök óta hallgató harangok, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadásának felolvasása az evangéliumból, a szentbeszéd, majd a keresztvíz megáldása következik. Hagyományosan ilyenkor kerül sor a felnőtt katekumenek megkeresztelésére és bérmálására, a jelen lévő hívek pedig megújítják keresztségi fogadalmaikat. A szertartás végén körmenetet tartanak, hogy a világ számára elvigyék az Örömhírt: Krisztus feltámadt! Húsvétvasárnap a Főpásztor hagyományosan az esztergomi Bazilikában tart ünnepi szentmisét. A feltámadás örömhíre átjárja a Bazilikát, a főtemplomot megtöltő híveket. Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi Pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia. A Főegyházmegye védőszentjéről, Szent Adalbert püspök és vértanúról egy ünnepéhez közel eső szombaton emlékeznek meg az esztergomi Bazilikában. Ezen a napon tartjuk az egyházmegyei ministránstalálkozót. Az ünnepi szentmisén több száz fiatal vesz részt. A bíboros ilyenkor adja át a Szent Adalbert-díjakat és a ministránsvezetői képzés elvégzéséről szóló okleveleket. A Szent Adalbert nevét viselő főegyházmegyei kitüntetést még Paskai László bíboros, akkori érsek alapította 2001-ben olyan világi személyek számára, akik magas színvonalon járultak hozzá a Főegyházmegye vagy valamely szervezetének céljai megvalósításához, a keresztény értékek gyarapításához. Mindszenty József bíboros halálának évfordulóján, május 6-án, vagy egy ahhoz közeli időpontban országos zarándoklatot tartanak a hívek Esztergomba, ahol a Bazilikában bemutatott ünnepi szentmisén imádkoznak a hercegprímás boldoggá avatásáért. A zarándoklatra a budapesti Pannonia Sacra iskolából kerékpárral, a Szent Gellért iskolából pedig kenuval érkeznek diákok és a tanárok. A szentmise homíliájának elmondására Erdő Péter legtöbbször más-más Főpásztort kér fel. A liturgiát követően megkoszorúzzák Mindszenty József sírját a Bazilika altemplomában.

7 Budapesten 2007-ben rendezték meg a városmissziót, és keretein belül először tartották meg az Élő Rózsafüzér Zarándoklatot, melynek célja az volt, hogy a résztvevők körüljárják a fővárost, imában átölelve, Isten kegyelmébe és a Szűzanya oltalmába ajánlva azt. A kezdeményezés hatalmas sikert aratott: több ezer ember zarándokolt

8 egyszerre rövidebb-hosszabb szakaszokon Budapest körül. A programot azóta minden évben megtartják május valamelyik szombatján. A teljes útvonal kilométer. Mivel ennek gyalogos bejárása egy nap alatt nem lehetséges, ezért öt különböző helyről összesen kilenc irányba indulnak el a zarándokcsoportok. Az egyes szakaszok különböző templomokat, imahelyeket, zarándokhelyeket érintenek. A zarándokok a saját egyéni imaszándékaikon túl azért imádkoznak, hogy omoljanak le azok a lelki falak, melyek a város lakóit Istentől, egymástól és a boldogabb élettől elválasztják. Immár negyedszázada rendezik meg minden évben a Szent István Könyvhetet Budapesten, amely kiemelt kulturális program a Főegyházmegyében. A könyvhéten a budapesti Ferenciek terén több tucat könyvkiadó sok ezer kiadvánnyal, köztük erre az alkalomra megjelent újdonságokkal és nagy kedvezményekkel várja az érdeklődőket. Hagyományosan a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott megnyitó ünnepségen adják át a szervező Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány által odaítélt Stephanus-díjakat teológiai és irodalmi kategóriában. Pünkösdkor, Húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét ünnepli az Egyház. Az ünnep alkalmából Főpásztorunk az esztergomi Bazilikában mutat be szentmisét, ahol a bérmálás szentségét is kiszolgáltatja a városból és a környező településekről érkező fiataloknak és felnőtteknek. Másnap, Pünkösdhétfőn a Máriaremetei Kegytemplom parkjában tartják meg a Karizmák ünnepe elnevezésű egyházmegyei napot, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a plébániák, lelkiségi mozgalmak, szerzetesrendek és katolikus iskolák életével. Délelőtt az egyegy közösség életét, munkáját bemutató sátraknál mindenkit beszélgetésre invitálnak, a gyerekek pedig különféle

9 kézműves-foglalkozásokon vehetnek részt. Délután a szabadtéri oltárnál tartanak pódiumbeszélgetést Erdő Péterrel valamilyen aktuális egyházmegyei, világegyházi témában. A sokakat megmozgató családi nap szentmisével és katolikus könnyűzenei koncerttel zárul. Június hagyományosan a papszentelések hónapja. A zsúfolásig megtelt esztergomi Bazilikában Erdő Péter bíboros a Főegyházmegye számára pappá szenteli a diakónusokat, valamint diakónussá az ötödéves papnövendékeket. Egyes esztendőkben e szentmise keretében kerül sor olyan családos férfiak állandó diakónussá szentelésére is, akik két év készület után részesülhetnek az egyházi rend első fokozatában. Az újmisésekkel együtt ünnepelnek a 25, 50, 60, 65 évvel korábban szentelt paptestvérek is. Évtizedes hagyomány, hogy zarándokok egy csoportja gyalogosan érkezik a fővárosból Esztergomba. A szentelési szertartás során a jelöltek leborulnak a földre, kifejezve ezzel a teljes önátadást, azt, hogy életüket Isten akaratának rendelik alá. Ezután a szentséget kiszolgáltató Főpásztor, imádság és kézrátétel által átadja a Krisztustól kapott hatalmat és küldetést. A hívek közösen imádkoznak papjaikért és diakónusaikért, és azért, hogy Isten adjon elegendő hivatást az Egyház számára, és segítse azokat, akik a papi hivatást már megkapták, hogy hűségesen, örömmel, áldással és Isten erejével végezhessék szolgálatukat. A Világegyházban sok helyütt Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön, Magyarországon az azt követő vasárnap ünnepeljük Úrnapját, Krisztus Testének és Vérének főünnepét. Ezen a vasárnapon Erdő Péter bíboros hagyományosan ünnepi szentmisét mutat be a budapesti Szent István-bazilikában, amely a főtemplom körüli körmenettel zárul. A menetben az Oltáriszentséget a bíboros viszi a díszes baldachin

10 alatt. Négy ünnepi virágdíszbe öltözött oltárnál állnak meg útközben, ahol egyegy evangéliumi részletet olvas fel a diakónus, majd a Főpásztor áldást ad. A szertartás a Te Deum eléneklésével és szentségi áldással ér véget. Nagyboldogasszony napja számunkra, magyarok számára a legkedvesebb Máriaünnepek egyike, amikor Szűz Mária mennybevételére emlékezik az Egyház. Ezen a napon Erdő Péter bíboros minden esztendőben az esztergomi Bazilikában amelynek ez a nap a búcsúünnepe mutat be szentmisét. Az ekkor ünnepelt titkot XII. Piusz pápa 1950-ben hittételként is kihirdette: élete végén Mária fölvitetett a mennybe anélkül, hogy teste romlást látott volna. A krónikák szerint Szent István király ban e napon, augusztus 15-én ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. A budavári Nagyboldogasszony-, ismertebb nevén Mátyástemplom szintén ezen a napon ünnepli búcsúját. Hagyomány, hogy a mindenkori Főpásztor elhunyt elődjéért imádkozik halálának évfordulója alkalmából az esztergomi Bazilikában. Augusztus közepén Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsekért mutat be szentmisét Erdő Péter bíboros a néhai Főpásztor sírjánál, a Főszékesegyház altemplomában. Paskai László életének 89. évében, augusztus 17-én hunyt el. A Főpásztor 81. érsekként től 2002-ig vezette az Esztergomi, majd az egyházmegyék 1993-as átszervezése után az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét. Augusztus 20-án, Szent István napján a budapesti Bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, prímás vezeti. A szentmise elején a

11 Főpásztor megáldja az új kenyeret. Immáron hagyomány, hogy Bíboros Úr felkérésére minden általában más-más püspök mondja az ünnepi homíliát. A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárul. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozza, előtte vonulnak a körmenetben a hívek, az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek, a papság, a nuncius és a püspöki konferencia tagjai, az ereklye utána pedig Erdő Péter bíboros, a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd a plébániák zarándokcsoportjai. A körmenet (az utóbbi években) a Zrínyi utca Október 6. utca József Attila utca Széchenyi István tér Zrínyi utca útvonalon halad. A Szent István térre érkezve a himnuszok eléneklésével zárul az ünnepi szertartás. Idén először hagyományteremtő szándékkal tanévkezdő szentmisét tartottak Budapesten, a Szent István-bazilika előtt a Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának szervezésében. A szertartáson tizenhat budapesti egyházi fenntartású középiskola 5500 diákja és oktatója, illetve a gyerekeket kísérő szülők vettek részt. A Szent István téri szertartás ünnepi hangulata sok ezer fiatalnak adta meg az Egyház közösségéhez tartozás mély örömét. A korábbi években a Főegyházmegye pedagógusainak tartott közös tanévnyitó szentmisét a Főpásztor a Főegyházmegye valamelyik templomában. Az Ars Sacra Fesztivál civil kulturális kezdeményezés főegyházmegyei támogatással. Az első alkalommal 2007-ben, a városmisszió keretein belül megszervezett programsorozat célja felmutatni a kultúra mélyén rejlő szakralitást, az európai kultúra zsidókeresztény gyökereit. Erdő Péter bíboros támogatásával már 2007-ben 34 helyszín kapcsolódott a rendezvényhez. A fesztivál sikerén felbátorodva 2008-ban a kezdemé-

12 nyező civilek megalapították az Ars Sacra Alapítványt, és azóta minden évben megszervezik a programsorozatot. A Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódó, szeptember harmadik hetében megtartott Ars Sacra Fesztiválon valamennyi művészeti ág jelen van, a több száz programot felvonultató egyhetes rendezvénysorozat évről évre jelentős tömegeket vonz. A fesztivál az Európa a Fesztiválokért, a Fesztiválok Európáért nemzetközi zsűrijétől évre európai fesztiválminősítést kapott. Jeles évforduló a Főegyházmegyében szeptember 17-e, hiszen 2006-ban ezen a napon avatták boldoggá Salkaházi Sára szociális testvért a Szent István-bazilika előtt. XVI. Benedek döntött egykoron arról, hogy a boldoggá és szentté avatásokat ne mindig Rómában végezzék, hanem esetenként azokban az egyházmegyékben, ahol az avatandók éltek és tanúskodtak hitükről. Így lett 2006-ban Budapest, a Szent Istvánbazilika a helyszíne a vészkorszak idején vértanúhalált halt Salkaházi Sára boldoggá avatásának. Közel egy évtizede rendezik meg a Szűzanyát tisztelőknek minden esztendőben az Országos Magyarok Nagyasszonya Találkozót a rákospalotai Magyarok Nagyasszonya Főplébániatemplomban szeptember utolsó napjaiban. Az Erdő Péter bíboros fővédnökségével szervezett eseményen megyéspüspökök és ismert lelkipásztorok mondanak misét a hazánk minden részéből, sőt a határon túlról is érkező zarándokok előtt, akik között szép számmal vannak a Magyarok Nagyasszonya testvéregyházközségek hívei, papjai. A Máriát tisztelő zarándokok együtt imádkoznak nemzetünkért, népünkért.

13 Erdő Péter bíboros szentmisét celebrál Mindenszentek főünnepén, november 1-jén az esztergomi Bazilikában. Ekkor közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe ma már a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel. Másnap, november 2-án emlékezik meg ünnepélyesen a Katolikus Egyház minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában lévő szenvedő lelkekről. Az Egyház a feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga módján tesz eleget. November 2-án, halottak napja délelőttjén Erdő Péter bíboros szentmisét mutat be az elhunyt Főpásztorokért az esztergomi Bazilika altemplomában. Sokéves hagyomány, hogy a Szent István-bazilikában szimfonikus zenekari koncerttel emlékeznek meg az 1956-os szabadságharc leverésének évfordulóján, nemzeti gyásznapunkon, november 4-én este a forradalom áldozatairól. Az emlékkoncerten Erdő Péter bíboros mellett részt vesznek közjogi méltóságok, a politikai és társadalmi élet képviselői, a diplomáciai kar tagjai. A megjelentek a koncert után a Szent Istvánbazilika lépcsőjén mécseseket gyújtanak az áldozatok emlékére, tisztelegve a forradalom és szabadságharc hősei előtt. Advent a Karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapon át tartó időszaka. Jézus születésének ünnepére különböző szertartásokkal, programokkal, lelkigyakorlatokkal, a szállást keres a Szentcsalád imalánccal és a hagyományos adventi koszorú melyet három lila és egy rózsaszín gyertya díszít gyertyáinak hetenkénti közös meggyújtásával készülnek a templomokban és a családokban. Az adventi előkészület során a böjtölés és a bűnbánat mellett tettekben megnyilvánuló jó cselekedetekkel is készülünk az ünnepre. Ebben az időszakban még inkább figyelünk a körülöttünk élő elesettekre. A hétköznapi jótettek mellett a karitászszervezetek akcióihoz csatlakozva is segíthetünk a rászorulókon. Ilyenkor indul útjára a Karitász Egymillió csillag a szegényekért akciója. Budapesten több alkalommal maga a Főpásztor indította útjára a szeretet lángjait a Szent István-bazilika elől. Ilyenkor a jelenlévők mécseseket gyújtva szívet formáznak a téren, ahol a Karitász önkéntesei és munkatársai adományért gyertyákat adnak a járókelőknek. Minden átadott mécses egy-egy rászorulót jelképez. A felajánlott adományokat a Karitász a hátrányos helyzetűek megsegítésére fordítja. Kisiskolás gyermekek pásztorjátékkal ajándékozzák meg a nyugdíjas atyákat Budapesten a Prímási Palotában Advent utolsó napjaiban. Az eseményen részt vesz a Főpásztor is. A gyermekek sokat készülnek a műsorra, az atyák pedig együtt énekelnek a kicsikkel, majd nagy tapssal köszönik meg nekik a Jézus születését bemutató műsort.

14 Erdő Péter bíboros Karácsony körüli szeretetlátogatásainak egyik évről évre ismétlődő, hagyományos alkalma a látássérült hívek meglátogatása karácsonyi ünnepségükön. A Batthyány téri Szent Anna-plébániatemplomban a pásztorjátékot a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája és Általános Iskolája sajátos nevelési igényű, látássérült, illetve látás- és mozgássérült növendékei adják elő. A pásztorjátékot követően a bíboros szentmisét mutat be. (Budapesten a Szent Anna-plébánia végzi a látássérültek lelkigondozását, amely Lékai László bíboros kezdeményezésére indult el 1977-ben.) A Katolikus Karitász Gyermekek a gyermekekért elnevezésű akciója keretében minden esztendőben ajándékokat adnak át Karácsony előtt néhány nappal a Magyar Szentek templomában. A Főegyházmegyei Karitász által rendezett eseményen közel kétszázötven, nehéz körülmények között élő gyermek kapja meg azokat az csomagokat, melyeket a Karitász felhívására kortársaik állítanak össze személyre szólóan. A rendezvényen Écsy Gábor plébános, karitászigazgató köszönti a gyermekeket és hozzátartozóikat, majd évente más iskolák növendékei betlehemeznek a gyerekeknek. Az ünnep végén az ajándékokat Mádl Dalma, a Karitász jószolgálati nagykövete és Erdő Péter bíboros adja át a láthatóan meghatódott, boldog gyermekeknek. Isten emberré válásának örömhírét Karácsonykor el kell vinni a kirekesztettekhez is. Ennek szellemében a Bíboros-főpásztor Krisztus születésének ünnepén ellátogat egy-egy börtönbe. Ő vagy segédpüspöke a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben ünnepváró szentmisét mutat be a fogvatartottaknak, akik imakönyvvel a kezükben várják a szertartást. Az adventi programon jutalomként százan vehetnek részt, férfiak és nők vegyesen. A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben mese- és versírással, ünnepi gyertyagyújtással, különböző vetélkedőkkel enyhítik Karácsonykor a fogvatartottak magányát. Erdő Péter bíboros szenteste, a budapesti Szent István-bazilikában éjféli szentmisét mutat be. December 25-én az esztergomi Bazilikában celebrál karácsonyi szentmisét Főpásztorunk. Évek hosszú sora alatt hagyománnyá vált, hogy Karácsony másnapján ellátogat a siket és nagyothalló hívek közösségéhez. A piarista gimnázium kápolnájában bemutatott szentmisén mondott homíliáját jelnyelven tolmácsolják a részt vevő siketeknek és nagyothallóknak. Szintén Karácsonyhoz kapcsolódik a Szent Család ünnepén a Szent István-bazilikában bemutatott szentmise, amely méltó módon fejezi ki, hogy a család nem emberi alkotás, hanem a teremtő Isten tervének része. A szertartás során a könyörgéseket egy család tagjai olvassák fel, a két olvasmánynál pedig a felolvasók mellett ott állnak közeli hozzátartozóik is. A Szociális Testvérek Társasága szerzetesközösség, amelynek tagja volt Boldog Salkaházi Sára, minden esztendőben koszorúzást tart Budapesten, a Bokréta u. 3. számú házon lévő emléktáblánál Sára testvér mártírhalálának évfordulóján. A megemlékezést követően az Üllői úti Örökimádás-templomban mondatnak szentmisét.

15 1944. december 27-én a nyilasok körülzárták a Bokréta utcai munkásnőotthont, amelyet Sára testvér vezetett. Zsidók után kutattak és őrizetbe vettek négy gyanús személyt, valamint Bernovits Vilma hitoktatónőt és Sára testvért, aki a razzia végén érkezett haza. Egy szemtanú szerint még aznap este mind a hatukat mezítelenre vetkőztetve a jeges Dunába lőtték. A Fővárosi Közgyűlés 2010-ben a rakpart Szabadság híd és Közraktár utca közötti szakaszát Salkaházi Sáráról nevezte el. Az év végi hálaadó szentmisét a Bíboros-főpásztor minden esztendőben december 31-én délután az esztergomi Bazilikában celebrálja.