Ember! te nem tudod, neked Mily sokkal tartozom:

Átírás

1 Téma Szerző Illusztráció Ablak Gyímesi Ferenc Ablak. Ablakok. Mintha rebbenés nélkül szemekbe tekintenénk, amikor rájuk nézünk. Két világ között állanak. Az egyikből a másikba néznek át és a másikból az egyikbe láthatunk vissza rajtuk. Kérdezhetünk tőlük és felelnek. Ahány van, annyiféleképpen felel. Akár a szemek. (s. gy.) Ablak Gyímesi Ferenc Valahányszor ablak mellett megyünk el, önkéntelenül is betekintünk rajta. Minden ablaknál más és mást érezünk. (s. gy.) Ablak Gyímesi Ferenc A muskátlis ablak derűsen, színesen néz ki a világba. Piros öröm és boldogság tanyázik mögötte. (s. gy.) Ablak Gyímesi Ferenc A hajó ablaka olyan, mint a nyugtalan szem: türelmetlenül néz és mindig messzire. Mindig új kép rohan előtte, mindig új látnivalót talál. Távoli elmaradó partokat és idegen tájakat pásztáz végig. (s. gy.) Ablak Gyímesi Ferenc Az ablakban nemcsak a virág nyílik ki, ott virágzik a szerelem is. Ez az ablak tele van költészettel, romantikával. Az örök Rómeó és Júlia sorsa a modern ablakokban is folytatódik (s. gy.) Ablak Gyímesi Ferenc Szomorú ablak a börtönablak. Életek állnak meg olykor mögötte. Minden odakint marad. Azért is olyan a börtönablak, mint a hályagos szem. (s. gy.) Ablak Gyímesi Ferenc A vakablak olyan szem, amelyre örök sötétség borult, ablak, amely nem lát, amelyen nem láthat át, aki mögötte van, amelyen túl minden vak titok. Érdektelen folt a falon, sötét poén a dolgok végén. Vakság. (s. gy.) Ablak Gyímesi Ferenc Keleten vannak ablaktalan házak. Titokzatosak. Olyan, mint a lefátyolozott, keleti asszony. Kelet misztériuma ül mögöttük, forrón, kifürkészhetetlenül. (s. gy.) Ablak Gyímesi Ferenc Az ablakok olyanok, mint a szemek. Ha beszélnek, elénk tárnak mindent. Ha megtagadják a vallomást, akkor olyanok, mint a lecsukott szemek. (s. gy.) Adakozás Mikes Kelemen A minap olvastam, hogy egy adakozó embernek a következőket írták a koporsójára: Mit elköltöttem, azt elvesztettem, amit bírtam, azt másnak hagytam, és amit másnak adtam, azt maradandó helyre eltettem /Törökországi levelek/ Adomány Ismeretlen Minél többet ad az ember, annál nagyobb és erősebb lesz az ő lelke. Ha pénzt adunk ki, nekünk kevesebb marad, ha azonban egy gyertyával más fényt gyújtunk, a gyertya fénye ugyanaz marad, ha azzal már ezret gyújtottunk is meg. Még inkább áll ez a szeretetre. Minél többet adunk másoknak, annál több marad nekünk belőle. Minden adomány egyúttal nyereséget jelent magára az adományozóra, s innen van az is, hogy a szülők gyakran jobban szeretik gyermekeiket, kikért mindenüket áldozzák, mint viszont. Sokszor az adó boldogabb, mint az elfogadó. Adósság Ismeretlen Az adós ember nem lehet őszinte. Azért szokták mondani, hogy az adósság hátán hazugság lovagol. Az első lépés az adósságban éppen olyan, mint az első lépés a bűnben: az embernek nemsokára, akarva, vagy nem akarva, azon az úton kell mennie, adósságra adósság jön, amint a hazugság a másik hazugságot szüli. Adósság Smiles Üres zsák nem állhat egyenesen, ezt kell mondanunk az adós emberről is. / Adósság Talabér János Ember! te nem tudod, neked Mily sokkal tartozom:

2 A bú tövis üdvrózsa lesz Áldlak s imádkozom. A bánatért legyen öröm osztályrészed neked, A keserűségért legyen Édesség életed. Bocsánat forró ajkamon, Szívemben szeretet Így nyújtok én (fogadd el azt) Feléd testvérkezet. Óh járja át hűlt kebledet Az ég lehelete, S kemény földét lágyítsa meg A malaszt ereje. Hogy fölviruljon a virág Neve testvériség, Melyben vígad az árva föld, Gyönyörködik az ég. Itt elszakad a húr a lant Elnémul hirtelen; S miért? hogy hangja ezután Csak szeretet legyen. (Ártalom:) Adósság Ady Endre Amit teszünk, beszélünk, írunk, adunk: úgysem elegendő, csak amolyan késedelmi kamat-féle, amely avval áltat, hogy adósságot fizetünk (Nők Lapja: 1975) (S.gy.) Adósság - hazugság s. gy. Két főbenjáró bűn ban: az adósság és a hazugság. A kettőt mindig együtt feltételezték, mert az adós a fizetésre kitűzött időt ritkán szokta betartani. (Perzsa közmondás) (s. gy.), Advent Bánk József Mi ez az adventi koszorú? Romantika? Gyermekes játék zöld ágakkal, rőzsaszín szalaggal és fénylő gyertyákkal? Vagy talán egy kis esztétika, érzelmi impresszió az örökké szürke hétköznapok feloldására? Nincs mélyebb, jelentőségteljesebb értelme? Vagy talán a titkok hite, a túlvilág sejtése lebegi körül e kedves rítust? - Valóban! A gyertya világosságot áraszt! A gyertya viasz, faggyú. A fény: fizikai jelenség. E fénynél látjuk, hogy az ember több, mint anyag, több, mint fizikai vagy kémiai folyamat, mert lélek van benne! /Vasárnapok - Ünnepnapok: Old./ Advent Bánk József Az első gyertya az adventi koszorún a metafizika utáni éhségből, a titkok utáni vágyból, a léleknek az Isten utáni vágyából született /Vasárnapok - Ünnepnapok: 15. Old./ Aggodalom Tamási Áron Szegény anyám hiába emésztette önmagát értem: a vígság rózsái hamarosan lehervadtak két arcámról, s napról napra mind szótlanabb lettem. És nem csoda mindez, mert saját álmaim sírján előmbe jöttek a nép álmai. S azokat már nem lehetett eltemetni, mert tudtam, hogyha megteszem, holttestemet ki fogja vetni a föld. Így történt, hogy kínjaim az elmúló napok arányában mind nagyobbak lettek. (Erdélyi Csillagok) (s. gy.) Aggodalom Gerencséri Jenő Köszöntöm a beteg csemetéjükért aggódókat, a rossz kölykükért zsörtölődőket, az édes, kedvest, aranyost féltőket, a fejlődő életért remegőket. /Képes Újság: 20. Évf. 18. Sz május 5.; (s. gy.) Aggodalom Harsányi Aggódó szívemmel egyre azt mondom: Isten, Isten, Isten legyen velünk.

3 Isten a kis fűszállal, mely kövek közt sorvad, Isten az emberszívvel, mely jóság közt is oly vad. Isten a nagy hegyekkel. A bányával, a méllyel, A távoli falukkal, melyek sötétek éjjel. Isten legyen a jókkal, Isten a gonoszokkal, Két milliárd élővel és száz millió holttal. Isten legyen a földdel, e fekete madárral, Mely az iszonyú űrben süvöltő szélben szárnyal, Isten legyen a nappal, Isten legyen a holddal, Isten legyen az összes reszkető csillagokkal s Isten legyen velem és legyen veletek. Közületek, ó senkit ki nem feledek! Isten kezében tartott szikrázó virág, Ki ne ejtsen kezéből téged, te gyönyörű világ! (Immánuel) Ajándék Ismeretlen Az evangéliumok tudósítása szerint a három bölcsek Mt evangéliumában a kisded Jézusnak aranyat, tömjént és mirhát vittek. A legenda szerint keleten élt még egy 4. Mágus is, akit Artabannak hívtak. Artaban, mikor meglátta a csillagot, elindult ő is tisztességet tenni a Messiásnak, akit ő is nagyon várt. Eladta minden gazdagságát és a pénzen vett három drágakövet: egy opált, egy rubint és egy türkizt. Mindhárom a rendesnél drágább és nagyobb volt. Ezek után elindult, hogy megkeresse a már úton levő másik három bölcset Betlehem felé. Útközben sok halálos veszedelem leselkedett rá, de Artaban mindent elviselt és győzelmesen ment szíve óhaja felé, meglátni a kis Jézust. Bármennyire is sietett, mégis több alkalommal akadályok meredtek eléje. Első alkalommal egy beteg embert talált az úton elhagyatva. Leszállt a tevéről, hogy segítsen a szerencsétlen szenvedőn. Amint önmagával vívódott, hogy mit is kell tennie, úgy tűnt neki, hogy Jézus szól hozzá: Én vagyok a szeretet, és akinek nincs szeretet a szívében, nem lehet tanítványom! erre Artaban a beteg mellett maradt, amíg az felgyógyúlt és így vigasztalta megsegítőjét: Betlehemben megszületett a Messiás, a történelem nagy csodája. A bölcsek arra felé mentek. Vedd a karavánod és igyekezz utol érni őket. De először a karavánt kellett megszereznie, s ezért a városban jó pénzért eladta az opált és sok szenvedést eltűrve, végre eljutott Betlehembe. Ott megrendülve hallotta, hogy Heródes több ezer csecsemőt megöletett katonáival, hogy Jézust is megsemmisítse, féltve trónját tőle. De hiába Artaban minden igyekezete, a kis Jézust sehol nem találta meg. Mária, József és a kisded már Egyiptomba menekültek. Artaban bekopogott egy családhoz és ott szállást kért. Jöttek Heródes katonái, hogy e család egyetlen csecsemőjét megöljék. A gyermek édesanyja szőrnyű fájdalmában Artabantól kért segítséget. Látva az édesanya szőrnyű helyzetét, elővette a rubint és átnyújtotta a katonák egyikének, kérve, hogy könyörüljenek a kisdeden. Így is történt. A kisgyermek életben maradt. Artabannak már csak egy köve maradt. Sok országon vándorolt végig, de az Igazság és Szeretet Fejedelmét, Jézust, nem találta

4 meg. Évek teltek el, csaknem 30 esztendő, amikor aljutott Júdeába, ahol hallotta, hogy sokan beszélnek az Úr Jézusról, tetteiről és tanításairól. Én most már célhoz értem - mondta magában, megyek és Jézus lábaihoz teszem az utolsó drágakövet. Artaban azon a napon érkezett Jeruzsálembe, amikor Jézus vállán kereszttel ment fel a Golgotára. Későn érkeztem - szakadt fel lelkéből a fájdalmas vallomás. Sietett a tömeget utol érni, de egy láncra vert asszonyba ütközött, akit két római katona kísért. Mikor az asszony meglátta Artabant, kitépte magát a katonák kezéből, s oda rohant hozzá. Isten küldött téged, hogy légy megmentőm, mert ruhádról, viseletedről látom, hogy egy népből származunk mindketten. Apám adósságai miatt rabként hurcoltak ide, hogy mint rabszolgát eladjanak. Légy könyörűletes, segíts néped leányán, könyörgött az asszony. Artaban szomorú hangon így szólt, szemeit a Golgotára emelve: Uram, Jézusom, úgy látom, nincs szükséged az én ajándékomra. Te küldted ezt az asszonyt előmbe, hogy ne tudjak hozzád jutni 33 év múlva sem. Elővette az utolso drágakövet és odaadta a katonának. Az asszony szabad volt újra. Ebben a pillanatban a föld megmozdult, a nap elsötétedett és a házak összeomlottak. Ez volt az a perc, mikor Jézus a keresztfán meghalt. Egy hang szólt hozzá valahonnan a messzi távolból: Igazán mondom neked, mindazt, amit tettél az enyéimmel tetted és velem tetted Isten dicsőségére. Artaban boldog volt, mert végre látta Jézust, aki elfogadta az ő ajándékát azok életében, akiket segített. Karácsony volt Artaban szívében és Jézus csillaga örökre ott ragyogott szívében, vezetve őt Isten országa felé. /Telegraful Roman Sz./ (s. gy.) Ajándék Ismeretlen Egy párizsi, szegény, vak asszony egyszer 27 frankot adott missziói célokra. Midőn emiatt ismerősei megfedték, hogy anyagi erején felül adakozott, azt mondta: Nem adtam sokat. Vak vagyok, olajra nincs szükségem. Hasonló sorstársaimat megkérdeztem, hogy mennyit adnak ki egy év alatt olajra, s azt mondták, hogy 27 frankot. Én tehát e 27 frankot a pogányoknak adtam világosságképpen. Ajándék Sinkó Zoltán Úgy kell szeretteinknek az ajándék, mint a falat kenyér. Hallottam már olyant is, hogy valaki hónapokig élt kenyéren, vizen és apróbb ajándékokon. Ha a háromból valamelyiket is nékülöznie kellet volna, minden bizonnyal elpusztul, de így szerencsére sikerült átvészelnie a nehéz napokat. /S.gy. / Ajándék Sinkó Zoltán Az ajándékoknak fontos szerepük van az életben. Különösen nagy szükségük van az ajándékra a nőknek, aki enélkül rttenetes szenvedéseknek vannak kitéve. A nőknek adott ajándékot többnyire a férfiak szerzik be nagy nehézségek árán. Az ajándék meglepetés /S.gy. / Ajándék Ismeretlen A Manchester Guardian című nagy angol lap írja a következő, jellemző, kedves, kis történetet az elhunyt nagy királyról (V. György). Vindsorban és a Buckingam palotában a látogató csak különleges, előírt alkalmakkor láthatta őt. Ott úgy élt, - s úgy is kellett élnie, mint egy király. Sandringhamben (vidéki, családi birtokán) élt, s úgy is szeretett élni, mint egy vidéki földesúr,

5 barátai és alkalmazottai között. Itt történt egy alkalommal, hogy mikor a sanringhami vasárnapi iskolában ő osztotta ki a díjakat, azt mondta egy kicsi leánykának, aki ajándékot kapott bibliai tárgyakból adott jó feleleteiért: Örvendek, hogy ezt az ajándékot neked adhatom, s én úgy érzem, hogy nekem jogom is van ezt az ajándékot neked adni. Csaknem ötven esztendővel ezelőtt megígértem édesanyámnak, hogy minden nap elolvasok egy részt a Bibliából, s ezt az ígéretemet mindig megtartottam. Ez a kicsi történet mindennél többet árul el abból, hogy mi volt az ő egyéni nagyságának, igazságosságának fő forrása, s mi tette azt, hogy nemcsak hivatalos gyász, hanem népének őszinte könnyei kísérték utolsó útjára. Ajándék Ismeretlen Egy ünnepély alkalmával Socrates sok ajándékot kapott. Szebbnél-szebb kincseket vittek. Egyik barátja, aki nem tudott kincset ajándékozni, elment Socrateshez és azt mondta: Én nem hoztam kincseket, de elhoztam azt, ami a szívemben és lelkemben van. A bölcs megértette, hogy az ajándékok közül ő hozta a legértékesebbet. Ajándék s. gy. Olvastam egy nagyon szép, tanulságos mesét egy királyról és feleségéről. Szép fiúk született. Boldogok voltak a királyi szülők, s fiúk megkeresztelése alkalmából gyönyörű ünnepet rendeztek. A nagyszerű ünnepségre, a keresztelőre 11 tündér érkezett meg és mindenik szép ajándékot hozott az újszülött kis királyfiúnak. A gazdag ajándékok minden földi jóval, az életet széppé, boldogabbá tevő kinccsel árasztották el a királyfit. Felékesítették bölcsességgel, erővel, és úgy látszott, hogy a boldog királyfi e nagy ajándékok birtokában minden földi halandót túl fog szárnyalni. Amikor a 11 tündér szétosztotta ajándékát, akkor érkezett meg a tizenkettedik tündér, az elégületlenség ajándékával. A büszke királyi apa azonban már megunta a sok ajándékot és kevély önbizalmában azt gondolta, hogy nincsen a fiának szüksége semmire, legkevésbé az elégületlenség különös ajándékára, s éppen azért vissza is utasította a tizenkettedik tündér ajándékát. Gyorsan fejlődött a királyfi, aki valóban minden szellemi és anyagi kiváltság birtokában valósággal csodává lett. Azonban, miután a királyfi meg volt elégedve adottságaival, nem törekedett azokat csiszolni, fejleszteni, jóra felhasználni. Tettre sarkaló vágyai nem voltak, közönyös, nyugodt és jámbor volt mindig. Az élet egyhangúan rohant el mellette, végül is bele ment mindenbe. Reménységei, céljai nem voltak, a kivívott sikerek fölötti örömet soha meg nem ismerte, s ezért végül a legboldogtalanabb ember lett a világon. Így tanulta meg, hogy a visszautasított ajándék volt a legértékesebb, mert az önmagunkkal való elégedetlenség, önmagunk csiszolásának, az emberi előrehaladásnak leghatalmasabb eszköze. Ajándék s. gy. Aspasiaról, Cyrus perzsa király hitveséről jegyezték fel, hogy mikor férje néhány darab ékszert vásárolt és haza küldte neki, visszaküldte azzal az üzenettel, hogy Őfelségének nem szükséges felesége szeretetét ajándékokkal megnyerni, mert ő a nélkül is tiszteli és szereti. Ajándék Soltész dr., Márta Karácsony a csodák ünnepe és a gyermek csodát vár. Várja, hogy a távol élő szülő a régi szeretettel hajoljon hozzá, nyújtsa át ajándékát, kapja fel ölébe, emelje vállára. /S.gy. / Ajándék Kamondy László Mit ér az életem, ha jelenlétemmel semmit sem adok a világhoz,

6 ha csupán elfogadom azt, amit kaptam? (s. gy.) Ajándék Juhász Judit Az ajándék értékét a szeretet adja. Sokkal többet számít hogyan adjuk, mint, az, hogy mit adunk. Ezért öltöztessük fel karácsonykor a lakást, az ünnepi asztalt, s az ajándékokat is. / /Az örömszerzés szándéka varázsolja igazi ünneppé a karácsonyt. /S.gy. / Ajándék s. gy. Az ajándék elfogadásának is vannak iratlan szabályai. Ha örömet akarnak szerezni nekünk, ne rontsuk el az ajándékozó örömét azzal, hogy félvállról, tessék-lássék fogadjuk. (s. gy.) Ajándék Erdős Renée Uram, Te engem megajándékoztál Sodort az élet nagy, táncos mámorban És amit adtál, mind eltékozoltam. Te adtad a rózsákat a hajamba És szemembe az élet meleg fényét S mézes italt töltöttél poharamba. Uralkodásra vágytam és babérra. Ó, tombolt bennem az akarat láza, S kész voltam vészre, harcra, rombolásra. S te mindent adtál. Te mindent engedtél, Rablómadárként fészket fosztogattam És Te utamba hálót nem vetettél. Engedted Uram, hogy megrészegüljek, S kezemből a serleget ki nem verted, Engedted, hogy daloljak és örüljek. Uram, úgy elhalmoztál jóságoddal! Utoljára a nagy könnyeket adtad S megismertettél a virrasztásokkal! Utoljára a látásokat adtad, És lelkem kapuit messze kitártad És fáklyát gyújtottál, hogy belelássak. Utoljára a félelmeket adtad, S az elkárhozás rémét odaküldted Ágyam fejéhez, hogy vele virrasszak. S ő sápadt arcát arcomra fektette És nem volt hely, ahová meneküljek. Utoljára a bűnbánatot küldted (Uram, Te engem megajándékoztál) Ajándék s. gy. Nagy Sándortól Phokion, a Samnumiaktól M. Curius, Pyrrhustól Fabricius nem fogadtak el ajándékot. (s. gy.), Ajándék Bath Bath angol, egy millió font sterlinget adományozott Pulteay Henrik sógorának, aki nem fogadta el az örökséget azza a megjegyzéssel, hogy magának van annyi, amiből tisztességesen megélhessen. (s. gy.), Ajándékozás Juhász Judit Karácsony az ajándékozás ünnepe is: meglepjük szeretteinket és ők is megajándékoznak minket. Mindez még szebbé teszi az

7 ünnepet, hiszen ajándékot adni és kapni egyaránt öröm. /S.gy. / Ajándékozás Juhász Judit Az ajándékozás - művészet. Valóban néha művészet kitalálni, kinek mit vegyünk, kinek, hogyan találhatnánk ki titkos vágyát, de művészet azért is, mert nem mindegy, hogy amit adunk, hogyan adjuk. Szeretettel, kedvesen átadva a legkisebb ajándék is örömet okoz. /S.gy. / Ajándékozás Ismeretlen Mi az ajándékozás célja? Örömszerzés. Jó adni és jó kapni. Az ajándék a szeretet, a barátság, a tisztelet, a megbecsülés, az emlékezés jele. Kellemes érzés: gondoltak ránk, figyelmesek irántunk. Az ajándéknak nem az értéke a fontos; szomorú, ha valaki nem tud szívből örülni egy szál virágnak, bármilyen apróságnak, amivel valaki megajándékozza. Jeromos bölcs mondása: Ajándék lónak ne nézd a fogát, ma is megszívlelendő. (s. gy.) Ajánlólevél Dole Károly Dr. A vallásos élet a barátságos élet. Ebben ne kételkedj. Isten ott van, ahol szeretet van. A legjobb ajánlólevél az, ha utoljára ez van rólunk feljegyezve: Igaz, Nemes, Hűséges ember volt. Jó barát volt. Akarat Gúzs Imre Pedig akarat még van, azt nem kezdte ki az idő rozsdája, de ha lassan az öregség foglya lesz az ember, akkor a legnagyobb nekiveselkedésből sem futja sokra. (s. gy.) Akarat Shakespeare Az akarat végtelen, de a végrehajtás korlátolt. A vágy határtalan, de a cselekvés korlátolt. Akarat Rousseau A társadalom szerkezetében az egyesek akarata tekintetbe nem vehető. Akarat Ady Endre Akarom, mert ez bús merészség, Akarom, mert világ csodája. Valaki az Értől indul el, S befut a szent, nagy Óceánba.// Akarat Ismeretlen Isten rabjai vagyunk oktat nagyapa minden alkalommal. Mi keresztények hosszú évszázadok óta hordozzuk a keresztet. A ti akaratotok, az öregek akarata lehet. Csak ők csinálják a rendet. Ők az élet erősségei. Akarat Ismeretlen Nagy Sándort egyszer az ellenséges túlerő beszorította egy sziklavárba. Már-már csüggedni kezdett, mikor megpillantott egy hangyát, mely önmagánál tízszer nagyobb terhet igyekezett fészkébe becipelni. Nagy Sándor megfigyelte, hogy az apró állatka 71-szer esett vissza a teher súlya alatt, de a 72. alkalommal mégis sikerült azt a hangyabolyba becipelni. Mit? Kiáltott fel erőre gyulladva. Egy oktalan állat ilyen kitartásra képes és én a férfi elcsüggedjek? Kitört a várból és győzött. Így tanította bátorságra, önbizalomra, akarata kifejtésére a világ egyik legrettenthetetlenebb hősét, a világ egyik legigénytelenebb állatkája a hangya. Akarat Indira Gandhi Az erő nem a fizikai eszközökben, hanem a legyőzhetetlen akaratban székel. Akarat s. gy. Már a görög stoikusok is azt hirdették, hogy az emberi akaratnak le kell győznie a fájdalmat. Mikor Epikletest, a rabszolga filozófust gazdája kegyetlenül verni kezdte, csak ennyit tartott érdemesnek megjegyezni: Vigyázz! -, mert ha ilyen erősen ütsz, összetöröd a lábamat. Mikor aztán ez csakugyan bekövetkezett, Epiklet nyugodtan így szólt: - Úgy-e megmondtam? Látod, hogy igazam volt? De még a stoicizmus is csak a testi fájdalmak békességes tűrésére tanította az embereket. Hogy azonban a lelki

8 fájdalmat hogyan kell békességesen elviselni és egyúttal a lélek javára gyümölcsöztetni, arra Jézus tanított meg. Akarat Bánk József Legnagyobb, amit ember tehet, hogy Isten akaratát teljesíti, és engedelmeskedik. És ha az egész életét betegen és tehetetlenül ágyban kell töltenie s látszólag semmire sem alkalmas, csak másnak terhére van, - a legnagyobb, a amit ember tehet: Ebben is Isten akaratát látni és örömmel vállalni. /Vasárnapok - Ünnepnapok: 217. Old./ Akarat Ismeretlen Az ember azzá lesz, amit szeret, már itt lent. Por leszel, ha port szeretsz s Isten leszel, ha Isten szereted. Akarat Maklári Pap Lajos Thales úgy találta, hogy a következő évben bő termés lesz olajbogyóból. Éppen ezért jó előre kibérelte nagyon olcsón az olajpréseket. A gazdag termés csakugyan be is következett, amikor aztán saját akarata szerint adta ki a préseket. Így mutatta meg a tudomány csúfolóinak, hogy a tudós ember, ha akar képes meggazdagodni is. (Bibliai egyezményes szótár: Pest 1855) (s. gy.), Alamizsna Ismeretlen Turgenyev, egyszer Párizsban találkozott egy koldussal, aki alamizsnát kért tőle. A költő átkutatta összes zsebeit, de nem talált egyikben sem pénzt. Lángoló arccal fogta a koldus kezét, megszorította és szívére vonta. A koldus könnye megeredt és így szólt: Uram, ez királyi ajándék volt. Alap Saját Az igaznak örökkévaló fundamentuma van olvassuk a Példabeszédek 10,25-ben. Pál apostol viszont azt hangsúlyozza, hogy megvetette a fundamentumnot, de más épít rá (1 Kor 3,10). Majd megerősíti, hogy a Jézus által lerakott alapon kívül mnást senki nem rakhat. (1 Kor 3,11). Belátjuk mindannyian, hogy a kereszténység alapja Jézus. A megosztott keresztényi tanítások ellenére is tartanunk kell magunkat ahhoz a figyelmeztetéshez, hogy a Jézus tanításán kívül nincs más, melyet hangoztatnunk kellene. Alap Dethlefsen, Thorwald Olyan helyzetbe kerülök, amelyben megkérdőjeleződnek egzisztenciális lehetőségeim: házasságom tönkremegy, elvesztem az állásomat, lakásomat, megbetegszem. Eddigi biztos és rendezett életem a széthullás és bizonytalanság káoszába torkoll. Az ilyen események, amelyek ma még az említett formában sem számítanak ritkaságnak, a legtöbb ember szemében igazságtalan, kívülröl jött, véletlen sorscsapásnak számítanak. A forma és tartalom törvénye azonban kimondja: nincs véletlen, amely kívülről törne be életedbe. Amit megélsz, annak tartalmi alapjait te magad veted meg. (Élet az élet után.) (s. gy.) Alap Reményik Sándor Való igaz: mindig volt alapom, A mélybe ástam szigorú falat. Úgy hágtam emeletről emeletre, s szerettem a nagy, nemes vonalat. (Az építész fia) (s. gy.) Alázat Mécs László A költő, miután felismeri emberi hibáját, önzését, hiúságát, gonoszságait, önvizsgálatában az alázat útjára tér. Szenvedésben megtisztult örömmel vallja meg, hogy könnyei varázslatos vegyi vize végig csorgott lelkén. S most láthatóvá lett egy titkos írás. Valaki, valamikor titok tintával írt a lelkemre, s most láthatóvá lett az üzenet: Eddig nem találtál semmit,

9 Mert magadat kerested. Hazudtál: Első volt az Én, második a felebarát, Harmadik az Isten. Ezért nem találtál semmit. A szentek és a hősök más sorrendet hajszoltak /Alázat / Alázat Bánk József Az igazi érték valóban nem fennhéjázó, hanem alázatos.. Tudja és látja, hogy végtelenül több az, amit nem tud, amire nem képes Az érett búzakalász lehajtja fejét, míg az üres fennhéjázva ágaskodik. - A megrakott szekér csendes - az üres zörög. Az alázatosság völgyeiben teremnek a valódi, illatos virágok. - A kopár hegytetőn nincs igazi élet. Mert örök igazság: Aki magát felmagasztalja, megaláztatik (Mt 23,12). /Vasárnapok - Ünnepnapok: 350. Old./ Alázatosság Stadler Frieda A gyermek naiv feltekintéséből nem a kamaszkor csalódásai és lázongásai maradnának meg a lelkünkben, hanem mások értékének felismerése, gyengeségek és bűnök ellenére. Mások tisztelete akkor is, ha küzdelmeket és tragikus bukásokat látunk, és önmagunk helyes felismerése, melynek eredménye okos és őszinte embernél, az alázatosság. Stadler Frieda: Szeretnéd, ha szeretnének Alázatosság Petrarca Az alázatosság annál kedvesebb, mentől több kevélytől van körül véve.// Alázatosság Rouchefoucauld Az alázatosság gyakran nem egyéb színlelt leereszkedésnél, minek is célja az, hogy mások fölébe hághasson.// Alázatosság Ismeretlen A híres misszionárius és nagy érdemeket szerzett nyelvtudós dr. Carrey Calcuttában egy alkalommal az indiai alkirály ebédjére volt hivatalos. A vendégek között egy fennhéjázó, gőgös angol főúr azt a megjegyzést tette róla valakinek, hogy Carrey tulajdonképpen cipész volt, amit ő meghallva szerényen így javított ki: nem is cipész, hanem foltozó varga. Alázatosság Stadler Frieda Akik valóban vagyunk, és akiknek mi önmagunkat gondoljuk ez a kettő nem fedi egymást teljesen. Sőt néha egyáltalán nem fedi egymást. Minél érettebb valaki, minél mélyebb és önmagával szemben őszintébb annál közelebb jut önmagának helyes, tárgyilagos megismeréséhez. Ennek a helyes, tárgyilagos, őszinte megismerésnek eredménye a tárgyilagos, őszinte önmegismerésnek eredménye az alázatosság (belül a szívben), a szerénység (kifele való megnyilvánulásában). Stadler Frieda: Szeretnéd, ha szeretnének.: Alázatosság Stadler Frieda Egy egész élet önmegtapasztalása vezet csak el az alázatosság felé. Hány embernek bár feltűnőek a külső hibái, bűnei nagyobb a szív nemessége, nagylelkűsége, őszintesége, mint nekünk, kik jól elrendezett külsőségekkel sokszor nemcsak embertársainkat, de magunkat is meggyőzzük kiválóságunkról. Elérünk-e valaha az alázatosságig? Amíg élünk, csak törekednünk lehet erre. De nem a külső jegyeknek a felkendőzése, hanem azáltal, hogy igyekszünk belső lényegét megismerni ellentéteit magunkban is tagadni, és megnyilvánulási formáját, az igazi, nemes, feltűnés nélküli szerénységet gyakorolni.stadler Frieda: Szeretnéd, ha szeretnének. Alázatosság Stadler Frieda Az alázatosság lelki érettség, mely Istennek, embertársainknak, önmagunk helyes megismerése következtében meghatározza tényleges értékeinket Isten és az ember előtt és szíves készséggel

10 azt a helyet, és nem különbet el is foglalni mindenki előtt. Az alázatosságban van tehát értelmi és akarati elem. Stadler Frieda: Szeretnéd, ha szeretnének: Alázatosság Stadler Frieda Az alázatos ember szerény embertársaival szemben. Elítéli a bűnt, de nem ítéli el a bűnöst, mert önmagáról tudja, hogy milyen könnyen sodródhat bele maga is, és milyen segítség a javulásban a kinyújtott baráti kéz. Szerény tudományos és művészeti ítéleteiben is. Nem bizonytalankodás ez, csak nyitva hagyott ablak lelkének csarnokában: Hadd áradjon be a világosság mindenki felől. Ki tudja, kitől tanulhat?szerény a viselkedésben, hanghordozásban, nevetésben, mozdulataiban, ruházkodásában. Nem erőszakoskodik, nem kívánja a figyelmet magára irányítani, nem kíván másokra árnyékot vetni. Azt sem teszi, hogy pártfogó módon előtérbe tol másokat. Erre sem érzi magát feljogosítottnak. Az alázatos ember nem vállvereget, nem jutalmaz elismerésével, nem bókol, hanem alázatosan, szerényen, feltűnés nélkül belesimul a közösségbe. Stadler Frieda: Szeretnéd, ha szeretnének. Alázatosság Victor Hugo Légy alázatos! Mit érdekelhetne téged a gazdag és a hatalmas? Egy lehelet elviszi őket. Legszilárdabb erő az ártatlan szív. Igen gyakran Isten leontja a magas tornyokat, de a madár moha fészkére, melyből kedves hang dalol, mindig tekintettel van./ Alázatosság Stadler Frieda A szívből alázatos ember nem ismer sértődést. Minthogy nem tartja magát sokra, nem is veszi észre, hogy valaki eltolni, elgáncsolni akarta. Ha hívják, megy. Ha nem hívják, nem megy. Ha szükség van rá, akkor is megy, ha nem hívják. Ha az első helyre ültetik, odaül gondolván, hogy bizonyára van valami ok erre! Ha az utolsó helyre teszik, vidáman és sértődés nélkül oda ül, ha választania lehet, oda ül, ahova barátai, kortársai, rangjabeliek ültek le. Ha nem kérdezik véleményét, érdeklődve figyel, ha megkérdezik, legjobb tudása szerint felel. Ha ellenkeznek vele, gondosan mérlegeli a tárgyi ellentmondásokat és szívesen áll az igazság mellé, ha legyőzték a vitában. Ha látja, hogy tudatlansággal áll szemben, szerényen magyarázatba kezd, hogy ellenszenv, rosszindulat áll vele szemben, abba hagyja a vitatkozást, de kutatni kezdi az ellenszenvet kiváltó okot magában. /Szeretnéd, ha szeretnének./ Alázatosság Stadler Frieda Akik lelkiekben vak, aki még csak meg sem sejti az Isten nagyságát, az nem érzi nagynak az ő bűneit, nem is érzi magát alázatosságra kötelezettnek, sem Isten, sem emberek előtt. Hiszen ő nagyszerű ember: nem lop, nem csal, nem gyújtogat stb. Amilyen mértékben kezded meglátni az Úristenhez való kapcsolatunk értékességét, olyan mértékben látod súlyosnak hibáidat és ennek megfelelően nő képességed az alázatosságra. A lelki érés folyamán azonban nem csak Isten nagyságához mérten leszünk kicsinyekké, hanem önmagunk jobb megismerése által is. Aki nem szoktatja rá magát belenézni saját mélyebb rétegeibe, aki cselekedeteire állandó mentséget keres, vagy, aki csak cselekedeteit nézi, anélkül, hogy leszámolna titkos indítékaival, be nem vallott szándékaival, abban nem is alakul ki az a lelki érettség, amely alázatosságban és szerénységben nyilvánul meg. /Szeretnéd, ha szeretnének/ Alázatosság Ady Endre Nyilazott Napod tüzes hője, Nem volt enyhülésem, Uram,

11 S felhődből rámpermetezett Alázatosság langy esője. Nézd, ahogyan fejem lehajtom, Szánom minden dölyföm, Uram, S ha van még bennem gőg-erő, Szívemmel együtt kiszakajtom. Mutass nekem egy ellenséget, Valaki ocsmányt, ó Uram, Megcsókolom csúf lábnyomát, Hogy méltón imádjalak Téged. Elébem kis folyókák hozzák, - Szakadt kegyelmed, ó Uram, S csobog lelkemben kedvesen A leesett alázatosság. Szeretnék mindent odaadni Nagy, szent szeszélyednek, Uram, S szeretnék minden percemen Nagyon-nagyon megaláztatni. (Alázatosság langy esője) Alázatosság Ismeretlen Minél nagyobb a tudós, annál alázatosabb. Minél tökéletesebb, szentebb az ember: annál alázatosabb. (s. gy.), Alázatosság Bánk József Az alázatosság azonban nem önmagunk megsemmisítése. Nem jelenti azt, hogy hátunkon akár fát is vághatnak mások. Nem jelenti azt, hogy a kiáltó jogtalanságot szó nélkül tűrjük. Nem jelenti azt, hogy teljesen személytelenné, szürke figurává törpüljünk. Nem jelenti azt, hogy egyéniségünket kerékbe törjük. Nem jelenti azt, hogy teljesen elmerüljünk az átlagember probléma nélküli gondatlanságába /Vasárnapok - Ünnepnapok: 45. Old./ Alázatosság Bánk József Mit jelent tehát az alázatosság? Jelenti, / /teremtmény vagyok a Teremtő Istennel szemben? - Ha alázatos vagyok, tudom, hogy Istentől vagyok mindenestől, testestől-lelkestől. Amely pillanatban elvonná tőlem fenntartó erejét, megsemmisülnék. /Vasárnapok - Ünnepnapok: 45. Old./ Áldás Ismeretlen Néma áldással tölthetik életüket azok, akik után egyszer fájni fog a szívünk, ha nem hallhatjuk többé imáikat és nem simogathatjuk meg fehér fejük ezüstös szálait. (S.gy.) Áldozat Dole Károly Vallásotokhoz, mely szívetekhez közel áll ragaszkodjatok, adjátok jóakaratúmunkátokat minden olyan törekvéshez, ami előbbre viszi az egyházat. Olyan dolgokra szenteld életedet, melyek jobbá teszik a világot. Áldozat Macedóniai Fülöp Amikor Macedóniai Fülöp király Athén város szépségéről és pompájáról hallott, annyira megkapta lelkét és megtetszett neki., hogy így kiáltott fel: Ennek a városnak mindenképpen enyémnek kell lennie, akármennyi tűzbe, akármennyi aranyba, vagy vérbe kerül is! (s. gy.), Alkalmazkodás Moliere Az ember, ha lehet mindig alkalmazkodjon a többséghez és sohase keressen külön feltűnést. Minden túlzás botrányos. Az okos ember sem öltönyével, sem nyelvezetével nem nyegléskedik, és nyugodtan utánozza a közhasználat változatait. Nem jó bármely

12 okból is makacsul futni attól, amit az egész világ követ; és jobb megszenvedni, hogy a bolondok közé számláltassunk, mint bölcs részen egyedül lenni. Alkalmazkodás Plautus Sose lesz terhére az idegeneknek, aki az övéihez kedvezően alkalmazkodik.. Alkalmazkodás Feder Henrik A dolgok tulajdonaihoz és viszonyaihoz alkalmazkodás legelső szabálya. Alkalmazkodás La Bruyere Hogy mások hozzánk illeszkedjenek, annak gyakran legrövidebb és legsikeresebb módja a hozzájuk alkalmazkodás. Alkalom Kökösi Kálmán Életünkben óriási, legtöbbször sorsdöntő jelentősége van az alkalmak okos és erkölcsös felhasználásának. Nem is csoda hiszen az életnek egyik legnagyobb adománya, mit embernek ad, abban áll, hogy szüntelenül osztja az alkalmakat. Az alkalmak soha el nem fogynak. Lehet, hogy a külső körülmények változása, az ember életkora, testi és szellemi erejének a csökkenése következtében az alkalmak is némileg változnak s okos embernek ehhez alkalmazkodni is illik, de változó formában életünk utolsó órájáig adódnak. /Alkalmak / Alkalom Kökösi Kálmán Vannak emberek, akik mindig csak a rossz alkalmat veszik észre, valósággal keresik azokat. Vannak olyanok, akik a legtöbbalkalmat elmulasztják. Ezeknek szól a szigorú és zord ítélet: Isten sem segíthet azon, ki az alkalmat elmulasztja. És vannak hála Istennek olyan emberek is, akik sok jó alkalmat meglátnak, s azokat fel is használják./alkalmak / Alkalom Kökösi Kálmán Az emberek egyik legfőbb kötelessége, önnevelés útján kialakítani egy olyan készséget, mely képessé teszi arra, hogy az élet kínálta alkalmak közül minél több jót lásson meg. a jó alkalmak meglátása, felismerése még magában nem elegendő. Nevelnünk kell akaraterőnket, hogy a felismert jó alkalmak felhasználása mellett ki tudjunk tartani, a rossz alkalmakat pedig el tudjuk hárítani magunktól. /Kökösi Kálmán: Alkalmak / Alkotás Alkotás Bin Gorion, Micha Josef Zsigmond Julianna Az Úr alkotott szegényt és gazdagot, hogy megkülönböztessük őket. Alkotott életet és halált, hogy lássuk a különbséget vetés és pusztítás között; alkotott férfit és alkotott nőt, alkotott tüzet és alkotott vizet, alkotott vasat és fát, fényt és sötétséget, meleget és hideget, tengert és szárazföldet, ételt és éhséget, italt és szomjúságot; megalkotta a járást és a bicegést, a látást és a vakságot, a hallást és a siketséget mindezt, hogy hirdessék az Úr mindenhatóságát, aki mindent kettősségben hozott létre. (s. gy.) Gondolt-e már arra uram, hogy lényünk, önmagunk által lesz azzá, ami? A természet a kezünkbe adta az anyagot, a húst, a csontokat, a vért, az idegeket, egyéniségünk, a személyiségünk, az értelmünk, önmagunk táplálóját. Talán mondhatnám azt is: mindezek szerkezetét. És tőlünk függ, hogy mindezekből az anyagokból mit alkotunk. Hangjában keserű panasz csengett. Egész életem önmarcangoló harc volt, hogy kialakítsam azt a valakit, aki a nevemet viseli. Mennyit küzdöttem, hogy ez a valaki hibátlanul fogadhassa a világ ítéletét és ugyanakkor, ami még több, megfeleljen az önmagam szabta törvényeknek. (Wagner és Erkel beszélgetése) /A sugár úti palota/ (s. gy.) Államforma Lycurgus Lycurgust felszólította valaki, hogy az ariszokrácia helyett állítsa fel a demokráciát. Menj és állítsd fel előb családodban - volt a felelet. Nem tartotta ugyanis jó államformának azt, melyet senki sem vinne be a házába. (Bibliai egyezményes szótár: Pest 1855)

13 (s. gy.), Álmodozás Ismeretlen Egy magaslaton, az országút fölött, ott, ahol a kert kerítése végződött hevert egy kődarab, fákkal, mohával, virágokkal és fűvel volt körül véve. Egy alkalommal, mikor lent a nagy országúton egy csomó követ pillantott meg, szeretett volna hozzájuk menni és így szólt magában: mi örömem telik nekem ezekben a rövid életű, elkényeztetett virágokban és füvekben! Szeretnék, testvéreim a kövek között élni. Legurult az országútra azokhoz, akiket testvéreinek és rokonainak mondott. De itt nehéz fásszekerek kezdték nyomni, és szöges csizmák tiporták. Ha időközben sikerült is kissé fölemelkednie és arról álmodozott, hogy szabadabban lélegezzen, tapadó sár borította el. Szomorúan nézett fel előbbi helyére és most, lentről valóságos paradicsomnak látta azt a helyet. Így szokott ez történni azokkal, kik elhagyják magányukat és az örök szomorúsággal telt tömegek szenvedélyeibe merülnek el. Álom s.gy. Mottó: Valóra válik a régi álom, Te leszel a hűséges párom. Mondj igent és tedd rá életed Hogy szavad szent, amíg a sír eltemet. Egy életen át akarok veled élni, Örömet és bánatot elviselni. Két odaadó szívnek az életben könnyebb Nehézséget leküzdve Nem ismerve könnyet - álom: gyermek, ífjú, öregkor - társ: árnyék - igen! Legyen igen, vagy nem! - igaz szó:? - közös élet: öröm, bánat, nehézség Textus: Máté 5,37. Ellenben a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami túlmegy ezen, az a gonosztól van. Álom Ismeretlen Álmában az ember mindig szép szokott lenni. Egyszerű: lélegzik és mosolyog. Álom Henry Barbusse És néha álmokat álmodunk néha dédelget a szendergés és néha bánt. De mindig szomorú, ha rossz az álom, elrontja éjszakánkat, - ha jó, megrontja nappalunkat. /A pokol / Álom Kunoss Endre Éj Jöjj el éj! s oh csöndes álom Szenderíts el engemet, Még mindörökre föltalálom Karjaidban enyhemet. Anyák napja Gerencséri Jenő A gyermekszüléstől teljessé válik minden nő élete. Az ember meghal, megsemmisül, de az édesanya tovább él fiaiban, unokáiban. Az édesanya a család, a nemzet, az emberiség életének hordozója. Ezért is övezze tisztelet és elismerés, ne csak a nekik ajándékozott napon - anyák napján -, hanem mindig és mindeki által az édesanyákat. Ne legyen gyermek, aki nem gondol anyák napján az édesanyjára; aki nem visz egy szál virágot, vagy nem ad őszinte gyermeki csókot anyjának. Ne legyen anya, akinek ezen a napon keserű szívvel kelljen gondolnia hálátlan gyermekére. Ne legyen apa, aki ezen a napon ne ölelje meg szeretettel gyermekeinek édesanyját. /Képes Újság: 20. Évf. 18. Sz május 5.; (s. gy.)/

14 Anyák napja Gerencséri Jenő Köszöntöm az anyákat, akik boldogan ölelik keblükre és gyönyörrel táplálják újszülött csecsemőjüket - a mindennél szebbet, a mindennél drágábbat. /Képes Újság: 20. Évf. 18. Sz május 5.; (s. gy.)/ Anyák napja Gerencséri Jenő Tudom, hogy nem mindig jó és nem mindig könnyű anyának lenni. Hiszen a sok gonddal-bajjal felnevelt gyermek nemcsak örömöt, néha bánatot, keserűséget okoz. Sokszor a szív szakad meg, ha valamiért el kell veszítani. És a tőrszúrás sem fájdalmasabb annál, mint a gyermeki hálátlanság. mégis édesanyának lenni, a nő legszebb, legcsodálatosabb hivatása; életének leghőbb vágya, és legboldogabb beteljesülése. /Képes Újság: 20. Évf. 18. Sz május 5.; (s. gy.)/ Anyák napja Gerencséri Jenő Minden édesanyának kívánunk hűséges, szerető gyermekeket. Kívánjuk, hogy gyermekeik sok örömet, boldogságot szerezzenek nekik, hogy békében, megbecsülésben élhessenek családjuk körében. Kívánjuk, hogy az 'édes fiam, lányom' sohase legyen beteg, soha se érje semmi baj; mindig legyen engedelmes, szófogadó, tisztelettudó. Kívánjuk, hogy felnőtt gyermekeik sohase okozzanak nekik bánatot, keserűséget, mindig büszkék lehessenek fiaikra és leányaikra, sohase legyen elfelejtett születésnapjuk, névnpjuk. Éljenek erőben, egészségben a gyermekik körében sokáig. Öreg napjaikat sohase felhőzze bánat, keserűség; aranyozza be minden prcüket az öröm és boldogság napja. /Képes Újság: 20. Évf. 18. Sz május 5.; (s. gy.) Anyanyelv Sütő András Az első, amit az elszármazottakról elmesélnek, sokszor nem az elért pozíció, az autó, hanem az, hogyan gazdálkodott a család az anyanyelvével. Ha valakiről azt meséli az anyám, hogy nem tanította meg magyarul a fiát, ugyanúgy suttogni kezd, mintha egy asszonyról rosszat beszélnek, amikor bűnt, vagy titkot sejt. (Nők Lapja: 1978 április Évf. 13. Sz.) /S.gy. / Április 1. Ismeretlen Miért április elseje? A művelődéstörténészek szerint a franciák a ludasok abban, hogy április elseje az ugratások napja. Náluk sokáig akkor kezdődött az újév, s mint számos országban, itt is szokás volt újévkor, (tehát április 1-én) megajándékozni egymást ben IX. Károly elrendelte, hogy az esztendőnek a franciáknál is januárban kell kezdődnie, s így az ajándékozás napja áttolódott január 1-re. Csakhogy a megszokást, a beidegzettséget nem lehetett rendelettel egy csapásra megszüntetni. Így többen akadtak, akik január 1-én is, április elsején is küldözgettek újévi ajándékot. Ez viszont dupla költséggel járt. Hogy segítsenek magukon, de elfogadva az újat, viszont ragaszkodva a régihez, azt találták ki a franciák, hogy január elsején küldik a szabályos újévi ajándékot, a régi újév napján pedig, valami szellemes bolondsággal lepik meg ismerőseiket. A bolondos ajándékokból fejlődött ki a többi bolondozás, az álújév tiszteletére rögtönzött sok vidám móka, amelyet más országokban később, helyi receptek szerint tovább fejlesztettek. /I.P.M.//Megyei Tükör, 1981 június 6. Ártalom Victor Hugo Aki másnak árt, bizonyos homályos felelősséget vállal magára. Jelszava ez: tégy rosszat, bármi történjék is azután. Önmagát is kockáztatja azon veszélyben, melybe mást beledönt, mert a bosszú láncolata váratlan eseményeket idézhet elő. A gonosz ember öröme irtózatos. Előtte a kifejezés: annál rosszabb reá nézve! Azt

15 jelenti: annál jobb reám nézve. Ártatlanság Hegner Az ártatlan élet mentségünk, s ha holtig kell szenvedni, annál hatásosabb az engesztelő áldozat. Ártatlanság Schiller Az ég, a sír éjéből világosságra hozza az ártatlanságot. Ártatlanság Corneille Tamás Az ártatlanság örömest bocsátkozik vizsga alá. Ártatlanság Alfonz király Alfonz király egy alkalommam testőrök nélkül sétálgatott, amikor udvarnokai figyelmeztették gondotlanságára. Ő így válaszolt: Nincs okom félni, mert az én kísérőm az ártatlanság. (Bibliai egyezményes szótár: Pest 1855) (s. gy.), Árulás Hagedorn Fr. Az ember az árulást felhasználja, de az árulót gyűlöli. Árulás Petrarca Kiknek az árulóra szükségük van, kárhoztatják; s mindazok, kik másnemű gonoszténnyel híresedni akarnak, ettől irtóznak. Árulás Shakespeare Simán folyik a víz, ha mély a folyó, de árulást rejt egyszerű színe. Árulás Richer Aki az övéit elárulja, velem is hasonlót tenni készen áll. Árulkodás Shakespeare A róka nem ugat, ha lopni indul. Árva Garay János Sírján a jó anyának Két árva sírdogál, Kesergő bánatának Írt, enyhet, nem talál. A föld ölébe vitted Szerelmed jó anyánk! Kinek lesz most helyetted, Kinek lesz gondja ránk? S a drága sírt virággal Körül ültetgették, Könnyüjük harmatával Naponként öntözék. (Árva) Árvaság Kemény János Egy időben élének ez három nagy magyarok: Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Esterházy Miklós De jaj, mint hagyatánk árvájul országostól, nemzetestől! (s. gy.) Árvaság Ismeretlen Hej, kakastejes lágy kenyér, nem kosollak meg többet én nincs már, ki süssön nékem! Jövök, de nincs mit elvigyek, jövök, de a kiskert hideg, csak a gyep nő kövéren! Árvaság Nemes János Egy bajor hercegnő árvaházat építtetett a bajor Alpok között, melyet az árvaházak mintaházának neveztek. Az árvák gyönyörű, új épületben laktak. Szebbnél-szebb sétányaik voltak, nagyszerű fekvőhelyük, kitűnő konyhájuk, elsőrendű orvosaik és tanítóik. A hercegnőt büszkeség fogta el, mikor az árvaházra nézett. Szeretett is ezzel dicsekedni. Sokszor mondogatta: Semmi sem hiányzik az én árváimnak, mindenük meg van, mit kívánnak. Egyszer főúri vendégeit kivitte az árvaházba és szerette volna, ha ezek előtt az árvák úgy nyilatkoznak, hogy nekik semmijük sem hiányzik. Mikor feltette a kérdést a gyermekeknek: Mondjátok, van-e a világon valami, ami még nektek hiányzik, -az egyik kis árva így felelt: Nincsen édesanyánk. (Anyák napja népiskolákban) Árvaság Soltész dr., Márta Még megrendítőbb azoknak a gyermekeknek a helyzete, akikről mindkét szülőjük elfeledkezik: ismerjük az állami gondozott gyermekek egy részének a sorsát, akikért hozzátartozóik nem jönnek el, hogy elvigyék őket az ünnepre (karácsony). Szerencsére

16 vannak, akik meghívják a szülőtlen, elhagyott árvákat karácsonyra az otthonukba; a bánat így elviselhetőbb, de nem szűnik meg a gyötrő gyermeki csalódás, mely megszüntethetetlen és amelyen csak maga a szülő segíthet. /S.gy. / Árvíz Farkas Árpád Árvíz Nézi a székely, könny csurog bajszára, reszket, úgy kacag: Vigyed, uram, a házat is, vigyed, ami még itt maradt! Vigyed az asszonyt, kölyköket, a böjtöket, az éjszakát, vigyed a gólyafészkeket, lássunk világot legalább! dühöng az ár, s az ég alól rongy falvak úsznak mennybe fel, A bárka késik valahol, a víz, a víz csak énekel. (Özönvíz.) (s. gy.) Asszony s. gy. Az a legjobb asszony, akiről a legkevesebbet beszélnek. (Régi görög mondás) Ezt így lehetne kiegészíteni: Az a legjobb asszony, aki magáról nem beszél semmit. (s. gy.), Átalakulás s. gy. Az ember azzá lesz, olyanná lesz, mint a tápláléka, mint amit megeszik. Az étel, mint szokták mondani, vérré válik benne (Német közmondás) (s. gy.), Átok Ismeretlen A munka átka: robotmunka. Ez szétmorzsolja az ember lelkét. (s. gy.) Átok Az átok annak ajkán, aki azt légbe fújja, nem megyen túl soha. (Shakespeare.) Átvészelés Sütő András Amiként a földi lét kezdetén a rövid nyakú zsiráf - néhány százezer évet reá szánva - addig nyújtózkodott, míg elérte a magas fák hegyén lebegő levelet, ugynúgy magunk is átvészelhetjük mostani állapotunkat. Kezünket, lábunkat, bordáinkat tanítjuk meg beszélni. Fogukat féltve létrejöttek immár szép számmal hivatásos hasbeszélőink is. Hanem a dolgoknak vastagja ott kezdődik, Uram, amidőn tüzes vasakkal az emlékezetünket égetik ki. (Nagyenyedi fügevirág) (s. gy.) Atya Ott a szellematyák unokáik tetteit élesb Elmetehetséggel fontolják, s párduczos Árpád Hunnia négy sarkát sebesen megfutja szemével S örvendezve megáll, hogy nincs csonkítva határa. Ah, de szelíd örömét zordon bús fellegek űzik Látja: miképp rongálja magvát ivadéka, fiúra A testvéri viták mind szállanak által atyáról, Míglen magva szakad, s hozzá már senki hasonló Nem születik többé, ki nevét hordozza nemének. Atya Sík Sándor (Czuczor Gergely: Atya)

17 Kincsem csak egy; a lelkem Az ég enyém akárhol, A föld anyám akárhol, Az ember itt is, ott is, Csak testvérem, barátom. És jó lakás a lelkem: Amit belétanultam, Amit beléneveltem, Amit belédaloltam, Az cserbe nem hagy engem. Csak kettő kell nekem: Az Isten és a lelkem. (Miatyánk) Atyaság Bánk József Bizonyos korhatár után nyugalomba megy minden dolgozó, de a szó igazi értelmében egy családapa sem térhet soha nyugalomba! Atyai feladata az utolsó lélegzetig tart! Csak a halállal zárul le az atya és anya nehéz feladata! De / /hitünk szerint a láthatatlan kapcsolat továbbra is fennáll a megboldogult szülők és gyermekek között. /Vasárnapok - Ünnepnapok: 111. Old./ Bábel s. gy. Kevesen tudják, hogy a bábeli torony regéje, bár más alakban az afrikai négerek hitregéiben is feltalálható. Az egyik ilyen hitrege szerint az illető néger törzs ősei a pókfonalon az égbe menekült bosszúálló Niámbe istent gerendákból épített toronnyal akarták megközelíteni és megölni. Mielőtt azonban elérték volna, a torony összedőlt, és maga alá temette a vakmerőket. Egy másik néger hitrege szerint a Holdat akarták hasonló módon elérni, de éppen úgy jártak, mint az előbbi hitrege hősei. Új idők 44. Évf. 20. Sz Old. Balázs Ferenc Balázs Ferenc gyenge testben nagyszellemű és rendkívüli akaraterejű ember volt. Ezzel az akaraterővel valósította meg egymás után a terveit. Mintha érezte volna, hogy kevés ideje van, valósággal rohant a tennivalók mezején. Egészségét nem kímélte. Dr. Abrudbányai János, akkori kövendi unitárius lelkész mondta el a következőket: Egy zimankós, sötét éjszaka kopogtak az ablakán. Amikor kinézett, Balázs Ferencet látta ott, hajadonfejt, félig megfagyva, valami közölni való eszébe jutott s nem volt türelme várni reggelig. Ha nem kapott segítséget, a testi munkát is sok esetben ő végezte el. Pl. tejszövetkezet. Ő maga vette át a tejet, saját szekerével szállította Tordára és készítette a sajtot. Népét nagyon szerette. A művelt és gazdaságilag fejlett országokban szerzett tapasztalatai alapján fel akarta emelni szellemileg és anyagilag. Mészkőt, ezt a szomszédos aranyosszéki falvaknál anyagilag szegényebb, többnyire silány termőfölddel rendelkező falut valóságos kísérleti teleppé tette. Párhuzamosan terjedt a falufejlesztési sokirányú munka. Szellemi nevelés (Népfőiskola, előadások, megbeszélések, a vetítőgépek felhasználásával közismereti tárgyakból továbbképzés, szövetkezetesítés: tejszövetkezet, cséplőgép szövetkezet. A mezőgazdaság és gyümölcsészet és szőlőtermelés fejlesztése. Gazdasági tanácsadói állás. A szövetkezetesítésnek egész Aranyosszékre való kiterjesztése. Vidékfejlesztő szövetkezet Tordán).Ezekkel

18 egyidejűleg az építkezések is folytak. A Debreczeni László terve alapján épült templom. A kazettás mennyezetet ő maga festette. Ugyancsak a Debreczeni László terve alapján épült magas födelű, csüngős ereszes papi ház, amelyiknek a nagy szobája szintén kazettás mennyezetű. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki: - Rög alatt, Bejárom a kerek világot, Zöld árvíz, mesék, Versek, Aranyosszéki tervek, Káté, Különböző előadások, cikkek stb.mindezt rövid öt év alatt. A hatodik évet jórészt betegen, ágyhoz kötve töltötte, s munkáinak egy részét ez alatt írta. Hozzá olvasandó: Új élet 1968 /16. Sz. itt fel vannak sorolva a négy évre beosztott tervei. Ezeket mind nem tudta megvalósítani, nem is lehetett ilyen rövid idő alatt. Ezen kívül a szükséges feltételek és adottságok is hiányoztak. Amit meg tudott valósítani, annak egy része még életében összeomlott. Ő maga írja: a többi csak addig élt, ha meg is született, ameddig gondomban tartottam, leheletemmel melengettem.mi maradt meg? A templom, a papi ház, az irodalmi munkái, s egy népét rajongásig szerető, azt szellemileg és gazdaságilag emelni karó, nagyszerű falumunkásnak példamutatása. Örömmel értesültünk a napilapokból, hogy nyomtatásban megjelentek Balázs Ferenc meséi. Balázs Ferenc élete utolsó évében nagyon egyedül volt. Felesége, kisleányával együtt Dániába utazott, s csak halála előtt pár nappal tért vissza. Mint fertőző tüdőbeteget kevesen látogatták. A papi ház készítetlen volt. A falak gerendái közötti hézagokat ő maga tömte be az erdőből hozatott mohával. A mennyezeten keresztül lehetett látni az eget. Az utolsó hónapokat Tordán, bérelt lakásban töltötte. Utolsó napig, szüntelenül írt május 22.-én halt meg. Orvosai azt mondták, hogy más ember hónapokkal előtte meghalt volna, csak az óriási akaraterő éltette. Földi maradványai a mészkői temetőben pihennek. Kopjafáját Debreczeni László tervezte és a mészkői ácsok faragták.koporsója halála előtt jóval készen volt. Mint a templom mennyezetének és berendezésének sötétbarna volt a színe, a rovások égszínkék színűek voltak. A koporsó fedelét négy ki kopjafa díszítette.a világkörüli útjáról hozott tárgyai, fényképei, kéziratai 5 db nagy ládába voltak berakva. Ezeket a ládákat egy tordai tisztelőjének a raktárhelyiségében őrizték. A terv az volt, hogy a kicsi házban Balázs Ferenc múzeum lesz a ládák tartalmából. Sajnos ez nem valósulhatott meg, a raktárhelyiséget bombatalálat érte, a kicsi ház pedig leégett. Bánásmód Ismeretlen Sokan mondják, hogy nem beszélhettek, és nem cselekedhettek másként, mikor velük is olyan csúnyán bántak. Nézd! A mézes üvegből, akár szépen töltöd ki a mézet, akár eltöröd az üveget, egyformán édes méz csurog ki. Bánat Revicky Gyula Egyedül a bánatból A bánatból ki volt a részem: De én azért nem jajgatok. Fáradt vagyok, nagy útra készen, Akár ma is meghalhatok. Pályámnak vége, hazatérek És terhetekre nem leszek. S búcsúmban én csak egyre érlek:

19 Anyám mellé temessetek! De hiszen ti nem tudhatjátok Hogy az ő sírja merre van Én sem nekem a sír is átok, Magam leszek ott is, magam Óh, jó anyám! ha lassú szárnyon Az éj a temetőre száll: Keresni fog a másvilágon Szegény fiad s meg nem talál. // Bánat Hock János Gyakran azért leszel bánatos, mert nehezedre esik egyes dolgokról lemondani. Ó, mert legnehezebb nagynak lenni a kicsiny dolgokban. Ilyenkor aztán az a szomorúság, amely a lelkedben erőre kap, lassanként terjed, mint a tenger dagálya, és elborít csüggedéssel. Mert a képzelt bánat a lelket éppúgy elszigeteli az Istentől, mint a rossz vezető a hőt, vagy a villamosságot. És mi az ily csüggedésben a legveszedelmesebb? Az, hogy folyton növekszik. Először csak hangulat, később pesszimizmus, azután világgyűlölet. Úgy vagy vele, mint az indus bölcsész gyermeke a tölgyfa magjával. Vedd fel a földről azt a makkopáncsot. Nézd meg, mi van benne. Egy apró magocska. Nyisd fel azt is! Mit találsz benne? Semmit. Lásd fiam, ha ez a semmi gyökeret verhet, ebből a semmiből lesz a hatalmas fa. / Bánat Scheler A bánat elpusztítja a bűn életerejét, ami által az tovább hat; csak a meg nem bánt bűnnek van az élet fövője fölött determináló hatalma. A bánat a személy életközpontjából kitépi a motívumot és a tettet, mégpedig a tettet gyökerestül, és ezzel lehetővé teszi a szabad, önként való kezdést, egy új élet szűzi kezdetét, amely csak a bánat által megszabadított személyiségből törhet elő. Tehát a bánat erkölcsileg megfiatalít. (Vom Ewigen, I. 12. Old.) Bánat Kisfaludy Sándor A bú örökké bú marad, Akár fakéregből, akár Aranypohárból isszuk azt. (A búnak természete) Bánat Petőfi Sándor A bánat egy nagy óceán, S az öröm? Az óceán kis gyönge. Talán Mire felhozom, össze is töröm. (A bánat egy nagy óceán) Barát Moore, Thomas Minden barát egy világ - bizonyos érzelmek, élmények, emlékek és személyisgág vonások sajátos szférája. Minden barát elvisz tehát egy külön világba: amely egyben a sajátunk is. Világok sokaságából állunk, és minden barátság megeleveníti ezeknek a világoknak egyik-másikát. /A lélek rejtelmei: 114. Old./ (s. gy.) Barát Ficino, Marsilio Püthagorasz arra int, semmilyen okból ne eresszünk el könnyen egy barátot. Hanem maradjunk a barát mellett mindvégig, amíg lehet, és amíg nem kényszerűlünk rá, hogy akaratunk ellenére végleg elhagyjuk. Elszórni a pénzt súlyos dolog, de eldobni valakit, még ennél is sokkal súlyosabb. Nincs az emberi életben, amit ritkábban találnánk, nincs becsesebb, amit bírhatunk.

20 Semmilyen veszteségtől nem hűlünk úgy ki és nem kerülünk nagyobb veszélybe, mint ha megválunk egy baráttól. (s. gy.) Barát Dole Károly Dr. Dole Károly bostoni unitárius lelkész és jól ismert publicista mondta: Légy jó barát. Tanuld a barátság titkát. Sok ember egyáltalán nem ismeri. Légy igazságos, erős, nyílt, megfélemlíthetetlen, független, de barátaid erejét add a tiédhez. Ne légy savanyú, összeférhetetlen s ne képzeld mások fölött magad. Másokon ne mulass, ne keresd bennük a hibát. Végezz építőmunkát, másokkal együtt munkálj. Baráti érintkezésed legyen olyan, amiből tanulnak mások s tanulj a barátság útján magad is. Tanítsatok az iskolában barátságot és emberszeretetet. Legyünk barátok a munkában, a tisztességes munka a társadalom szolgálata. Dr. Dole Károly bostoni unitárius lelkész Barát Ismeretlen Babilónia királya megkérdezte Apellanus görög filozófust, hogyan uralkodhatna a legbiztosabban? A felelet a következő volt: Legyen sok barátod és kevés bizalmasod felelte a filozófus. Barát Socrates Socratest kérdezte valaki, hogy nagy ember létére miért épít olyan kicsi házat? A bölcs ezt válaszolta: Csak ezt tudnám megtölteni jó barátokkal. (s. gy.), Barát s. gy. A fecskék nyárra eljönnek, télre távoznak. Barátaink is boldogságunk nyarán eljönnek, szerencsénk telében pedig elköltöznek. (s. gy.), Barát Diogenesz Diogenész egy szükséges pillanatban elfogadt a baráti segítséget, de valki megrótta ezért, arra hivatkozva, hogy egy bölcshöz illetlen dolog a koldulás. Ő így válaszolt: nem koldulok, csak visszakérek. A barát, szükséget látó barátjának nem alamizsnát ad, hanem azt adja vissza amivel annak tartozik: mert a barátok vagyona (jószága) közös. (s. gy.), Barát Pytias Dámont, Pytias barátját Dionysius halára ítélte. Dámon azonban engedelmet kapott arra, hogy haza menjen és elbúcsúzzon. Addog azonban Pytias helyettesítette őt a börtönben, de annyira, hogy akár a halált is kész lett volna elszenvedni esetlegesen vissza nem térő barátjáért. Dámon viszament és ezen a jeleneten annyira megilletődött Dionysios, hogy nem csak kegyelmet adott Dámonnak, de kérte is mind a kettőt, hogy vegyék be őt is barátságukba. (s. gy.), Barát Pytagorasz Pytagorasz tanítványai tanítójuk elve szerint egymással legszorosabb baráti viszonyban voltak. Ha megtörtént, hogy közülük az egyik a másikat megsértette, a nap lemente előtt jobb kéz adásukkal kibékültek. (s. gy.), Barát Socratest Socratest valaki megrúgta s barátai arra ösztökélték, hogy perelje be a tettest. A bölcs erre azt válaszolta, hogy hát, ha úgymond a szamár rúgna meg, azt is perbe idézzem-e? (s. gy.), Barátság Moore, Thomas A barátság alapvetően nem egyéniségek szövetsége, hanem a lelkek között fellépő mágneses vonzóhatás. A barátságok kialakulásában nagyon gyakran a sors keze van. Lehet, hogy csak egész véletlenül futunk össze és egészen törékeny alapot találunk csak, amin a kapcsolat megszilárdulhat. Az évek során temérdek ember kerül az utunkba, közülük mégis igen kevéssel kötünk barátságot, és egy egész élethossz alatt is alig egynéhány válik intim baráttá - a lelkünk társává. /A lélek rejtelmei: 117. Old./ (s. gy.) Barátság Moore, Thomas Az Ótestamentumban Dávidnak Saul király fia, Jónathán volt a legjobb barátja, aki veszélyben mindig megóvta a bántódástól. De