SEGÉDANYAG. A tanulókkal szembeni fegyelmező és fegyelmi eljárások. szabályozásáról, lebonyolításáról. Értesítés

Átírás

1 SEGÉDANYAG A tanulókkal szembeni fegyelmező és fegyelmi eljárások szabályozásáról, lebonyolításáról Értesítés XX szülők részére (lakcím. utca nn.) Értesítem, hogy gyermekének az iskolánk Házirendjének szabályai elleni súlyos és vétkes megszegése miatt fegyelmi vizsgálatot indítottunk a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 58. (10) bekezdése alapján. Fegyelmi vizsgálat tárgya: Az iskola Házirendjének bekezdésében leírtakat Sándor az iskolai tartózkodása idején súlyosan megszegte. A fegyelmi tárgyalás ideje és helye: hó, nap csütörtök óra, az iskola tárgyalója. A fegyelmi tárgyalásra saját érdekében pontosan jelenjen meg. A tények ismertetése után a nevelőtestület a fegyelmi eljárás megindítását egyhangúan elfogadta. A megalakult Fegyelmi Bizottság nevében xxxxxxxx, yyyyyyyyyy _V_1.2.1 Váradi Zoltán oktatási szakügyintéző Kecskeméti Járási Hivatal 6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. varadi.zoltan@bacs.gov.hu A tanuló kötelessége, hogy: részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon, az ott előírt hiánytalan felszereléssel (tankönyv, ellenőrző, sportfelszerelés, stb.) eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, 1

2 Ezt a segédanyagot azért állítottam össze, mert több fegyelmi eljárás hatósági ellenőrzése során a dokumentációk áttekintésekkor kaotikus állapotokat tapasztaltam. Segítséget, gondolatokat szeretnék adni az iskoláknak, az intézményi szabályozás pontosításához. A nevelési-oktatási intézményben a tanulókkal szemben alkalmazott fegyelmező intézkedéseknek, a fegyelmi eljárásnak és a fegyelmi tárgyalásnak pedagógiai célokat kell szolgálnia. Ezért természetesen annyiféle iskolai szabályozás lehet forgalomban, ahány működő pedagógiai rendszer. Az alábbi írásban, saját tapasztalataimat, kollégáim véleményét és több, az interneten elérhető írást, többek között létező iskolák SZMSZ-eit, abból részleteket, az ombudsman e tárgyban elérhető jelentéseit használtam fel. Külön köszönöm Toldi Attila szakértő kolléga segítségét, javaslatait, amelyeket az anyag elkészítéséhez nyújtott. Ez nem egy sablon, ahova be kell írni az iskola adatait és már kész is a szabályzat. Az iskolavezetésnek végig kell gondolnia a célt, a folyamatot, az iskola pedagógiai elveit és azok alapján felépíteni az eljárás rendet. Igyekeztem végigvenni azokat a szempontokat, jogszabályi előírásokat, amelyek ismerete feltétlenül szükséges a pedagógiailag is vállalható szabályozás kidolgozásához. Igaz, hogy a fegyelmi jogkör a nevelőtestületet illeti, de a fenntartók is sokat tehetnek/tehetnének annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás ne megtorló intézkedés legyen. A fenntartó általános felügyeleti jogkörében figyelemmel kísérheti a fegyelmi eljárásokat, ellenőrizheti a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. [A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 83. (2) bek. i) pont] Másodfokú hatóságként elutasíthatja, a döntést megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. [Nkt. 38. (2) bek. a)-c) pont] Végül szólni kell arról is, hogy az eljárási szabályok kialakításához nem csak az oktatási jogszabályok ismeretére van szükség. Az Nkt. 38. (5) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény döntése végleges, ha a 37. (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül 15 nap nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A közlésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Nkt. 79. (2) bekezdése alapján A köznevelési feladatokat ellátó hatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő működését. A köznevelési törvény végrehajtására kiadott 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R229r.) 38. (1) bekezdés h) pontja alapján az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a tanulói fegyelmi eljárás megszervezésére, lefolytatására, a döntéshozatalra vonatkozó rendelkezések megtartását. A hatósági ellenőrzésnek nem célja boncolgatni az iskola által kialakított pedagógiai elveket, eljárásokat, de célja megítélni, hogy az eljárások és azok szabályozásának dokumentációja mennyire jogszabálykövető, részletes, egyértelmű és koherens. 2

3 Fegyelmi és fegyelmező intézkedések A tanulók különböző kötelességszegő magatartását az iskola többféle módon ítélheti meg, és a többféle jogkövetkezményt vonhat maga után: súlyos és vétkes kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárásnak van helye, amennyiben a tanuló cselekménye nem éri el a fegyelmi eljárás megindításához szükséges szintet, fegyelmező intézkedéseket alkalmazhat a pedagógus, pedagógiailag célszerű lehet a fegyelmező beszélgetés meghonosítása is. A kötelezettségszegés súlyos foka mérlegelés kérdése: az előzmények, a tanuló korábbi magatartása, illetve a kötelezettségszegő magatartás jellege alapján helyben kell eldönteni, hogy a jogsértő magatartás alapot ad-e a fegyelmi eljárásra, vagy elegendő a házirendben meghatározott fegyelmező intézkedések valamelyikének alkalmazása. A vétkességen a szándékosságot és a gondatlanságot kell érteni. Szándékosságról van szó, ha a tanuló előre látja magatartásának következményeit, és azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik. Gondatlanság áll fenn, ha a tanuló tudott, vagy tudnia kellett volna magatartásának helytelen voltáról, de bízott a következmények elmaradásában. A fegyelmi intézkedések megtételére a tantestület jogosult, mert ez A fegyelmező intézkedések megtételére a pedagógus, mert az testületi hatáskör. egyéni hatáskör. A fegyelmező beszélgetést a két szint között lehet elhelyezni. Igazából a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás azon esete, amikor a sérelmet elszenvedő nem egy személy, hanem az iskola szellemisége. Sajnos előfordul, hogy olyan súlyos és vétkes a kötelezettségszegés, ami miatt büntető- vagy szabálysértési eljárást kell indítania az iskolának. Tudjuk, hogy a büntető törvénykönyvről szóló évi C. törvény 16. -a a 14. életévben határozta meg a büntethetőség korhatárát, azonban egyes súlyosabb bűncselekmények elkövetésekor a büntethetőségi korhatárt 12 évre leszállította, feltéve, ha a gyermekkorú elkövető rendelkezett a bűncselekmény felismeréséhez szükséges belátással. A megindított eljárás során a cselekmény tényállását a rendőrség kivizsgálja, megerősíti vagy elveti a vádat, de ha megáll a vád, akkor sem kerül sor büntetés kirovására (büntethetetlenség). Mégis arra biztatom az iskolákat, hogy ha indokolt, tegyék meg a bejelentést, mert ha bebizonyosodik a vád, a gyámügyi hatóságok kapnak olyan érveket, amelyeket felhasználva hatékonyabban tudnak a gyermek érdekében intézkedni. Fontos, hogy a fegyelmező és fegyelmi eljárások, cselekmények forgatókönyve jól dokumentált és mindenki számára érthető legyen. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni: a nevelésioktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról kiadott 20/2012. (VIII. 31.) EMMI. rendelet (a továbbiakban: R20r.) 4. (1) bek. f) pont. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni: a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit [R20r. 5. (1) bek. f) pont]. Mivel a fegyelmi eljárás során elég sok tényezőt kell figyelembe venni elterjed gyakorlat, hogy az intézmény külön Fegyelmi szabályzatot alkot. Ez a dokumentum azonban csak a névben szabályzat, jogszerűen az SZMSZ melléklete (NEM igazgatói utasítás) és a legitimációjára ugyanazok a szabályok vonatkoznak. 3

4 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések A fegyelmezési jogkör gyakorlója a pedagógus. Ez így nincs direkt kifejtve a jogszabályokban, de az Nkt. a pedagógus kötelességei és jogai fejezet 62. (1) bekezdés a) pontja szerint: nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, d) pontja szerint előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. Ha a tanuló a kötelességeit enyhébb formában szegi meg ellene fegyelmező intézkedéseket kell/lehet alkalmazni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, figyelmeztetésben lehet részesíteni. (A figyelmeztetés, intés: felszólítás valamely kötelezettség teljesítésére.) A fegyelmező intézkedések során alapelveként kell szem előtt tartani az ártatlanság vélelmét, a méltányosságot és a fokozatosságot. Kirívó fegyelemsértés esetén az egyes fokozatok kihagyhatók. Ha a tanuló sorozatosan ismétlődő fegyelmezetlenségével az egyes fokozatokat kimerítette, vagy rendkívül súlyos vétséget követett el, fegyelmi eljárást kell indítani ellene. Fontos kérdés a fegyelmező intézkedések meghozatalakor: kinek mi a hatásköre? A hatáskörök telepítését a fegyelmező intézkedések esetén is dokumentálni kell a Házirendben. Azt, hogy milyen hatáskörök és intézkedések léteznek/létezhetnek egy adott iskolában a jogszabályi kereteken túl sok tényező befolyásolhatja, hagyományok, a tantestület összetétele stb. A fegyelmező intézkedések fokozatainak és formáinak kialakításakor az iskola nevelési elveit (nevelési program) célszerű figyelembe venni. Az iskolában olyan légkört, és belső szabályozást kell kialakítani, ahol mindenki számára egyértelmű, mi a feladata, milyen eszközök állnak a rendelkezésére, mikor és hogyan kell adminisztrálni, kivel kell együttműködnie. Az egyértelműség a Házirendre is vonatkozik. Mivel ez a dokumentum szabályozza a tanulók életét és a szülők lehetőségeit az iskolában, ha elvárjuk, hogy betartsák, illik úgy megfogalmazni, hogy a saját szintjén megfelelően tudják értelmezni a címzettek. A tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen képességének megfelelően tanulmányi kötelezettségének. Ez egy általános pedagógiai elv a pedagógusok számára, de a tanuló, szülő ebből nem tudja meg a konkrét gyermek esetében, hogy az ő képességeivel mikor is teljesítette vagy szegte meg az elvárásokat. Ha mindenki szabadon beavatkozhat, fegyelmezhet, akkor az egyes intézkedések lerombolhatják egymás nevelési hatásait, nem figyelmeztetnek, hanem megbélyegeznek, és ezt el kell kerülni. Az osztály, a tanulók gondviselője az osztályfőnök, nála kell, hogy összefussanak a szálak, az ő felelőssége/tehetsége, a fékek és ellensúlyok egyensúlyban tartása. A szakképző intézmények esetében ez különösen fontos a szerepek tisztázása. A képzőhelyeken, a külső gyakorlatok helyszínén az oktatást végzők általában nem az intézmény pedagógusai és így nincs/nem lehet fegyelmező hatáskörük a tanulók fölött. 4

5 Változatok egy témára - egy lehetséges szabályozás - A fegyelmezés kulcsszereplője az osztályfőnök. Ha erős felhatalmazást adunk neki, akkor az osztályfőnököt fokozott felelősséget terheli a tanulók cselekedeteinek moderálásáért. A fokozott felelősséget fokozott védelemmel, támogatással illik elismerni. A kollégák ez esetben sem korlátozhatják tetszőlegesen a hatáskörét, viszont számon kérhetik, ha indokolatlanul nem élt a felhatalmazásával. (Ezért célszerű bármilyen fegyelmező, fegyelmi cselekmény megtétele előtt esetmegbeszélést tartani). A szaktanárok fegyelmező intézkedésként szaktanári szóbeli/írásbeli figyelmeztetést adhatnak több alkalommal is annak a tanulónak, akinek magatartása, fegyelme órájukon huzamosabb ideig nem kielégítő. Osztályfőnöki fegyelmezések megtételéről az osztályfőnök dönt a tudomására jutott vétségek, illetve a szaktanárok javaslata alapján. (Ha egy cselekményt a szaktanár már szankcionált, ugyanazért a szabályszegésért nem mérhető ki osztályfőnöki fokozat is.) Osztályfőnöki intő, megrovás 1-1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel kimerítette a figyelmeztetések lehetőségét és elérte a fokozatot. Igazgatói figyelmeztetés, intő, megrovás megadásáról az osztályfőnök javaslatára az igazgató dönt. Az egyes fegyelmezési fokozatok lehetséges kirovási sorrendje és a kirovás indokai Szaktanári figyelmeztetésben Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetésben Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetésben Osztályfőnöki intésben Osztályfőnöki megrovásban Igazgatói figyelmeztetésben Igazgatói intésben Igazgatói megrovásban Az intézkedések formái zavarja a tanórát, a szaktanárral szemben tiszteletlenül viselkedik, már kapott szaktanári figyelmeztetést, és újabb büntetést kell kiszabni, ismétlődően tiszteletlen viselkedést mutat, 1-2 igazolatlan órája van. már kapott osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést, és újabb büntetést kell kiszabni, sorozatosan tiszteletlen viselkedést mutat, 3-5 igazolatlan órája van. már kapott osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetést, és újabb büntetést kell kiszabni, 6-10 igazolatlan órája van, már kapott osztályfőnöki intést, és újabb büntetést kell kiszabni, igazolatlan órája van, már kapott osztályfőnöki megrovást, és újabb büntetést kell kiszabni, igazolatlan órája van, már kapott igazgatói figyelmeztetést, és újabb büntetést kell kiszabni, már kapott igazgatói intést, és újabb büntetést kell kiszabni Nem tartom követendő gyakorlatnak, ha a portás, az ügyeletet ellátó szaktanár is adhat írásbeli figyelmeztetést a tanulónak. 5

6 A fegyelmező intézkedések adminisztrációja: Ellenőrző könyvbe kell bejegyezni az írásbeli figyelmeztetést, intést, kedvezmények, megbízatások visszavonását. (Ha van szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, az osztályfőnöknek azt is dokumentálnia kell, visszakereshető módon nyilvántartania.) Az osztálynaplóba (e-napló) minden fegyelmező intézkedést, büntetést be kell jegyezni. A törzslapra a fegyelmi határozattal hozott végrehajtható büntetéseket kell bejegyezni. A tanulókkal szembeni fegyelmi intézkedések A tanulói fegyelmi eljárás célja minden esetben az, hogy felderítsék a tanuló mellett és a tanuló ellen szóló tényeket. Az eljárás során abból kell kiindulni, hogy az elkövetett kötelességszegő magatartás súlyához igazodó büntetés kerüljön megállapítására. Olyan büntetésre, amelynek a kiszabása során elsősorban a pedagógiai eszközök és célok érvényesülnek, csak másodsorban az elrettentés, és nem a megtorlás szándéka. (A büntetés lehet végrehajtandó vagy felfüggesztett is.) A fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület felel saját vagy átruházott jogkörben a lefolytatott eljárások, döntések pedagógiai hasznosságáért, jogszerűségért. (Ezen felelősségének a tantestület az iskola pedagógiai dokumentumok elkészítésében való részvétellel tud eleget tenni.) A jogszerűség megtartását az intézményvezető garantálja, naprakész megfelelő színvonalú szabályzatok, képzések, eszközök stb. biztosításával. A kiszabható fegyelmi büntetés formái [Nkt. 58. (4) bek.] a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható), d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (ez utóbbi esetben, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott), e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. A fegyelmi eljárás lefolytatásának főbb szakaszai: I. esetmegbeszélés, meghallgatás II/A. lehetséges az egyeztető eljárás lefolytatása, ennek keretében történik a(z) - tényfeltárás, - egyeztető tárgyalás, - egyesség megkötése, - fegyelmi eljárás felfüggesztése, - megállapodás végrehajtása, - ügy lezárása. 2 Ha az egyeztető ág folyamata bárhol megszakad, nem jut el az ügy lezárásáig, akkor a döntést a fegyelmi eljárás megindításáról írásban kell rögzíteni. II/B. döntés a fegyelmi eljárás megindításáról, nem lesz egyeztetés - a tényfeltárás III. fegyelmi tárgyalás ennek keretében történik fegyelmi büntetés kiszabása IV. jogorvoslat V. A döntés véglegesítése + A döntés végrehajtása (Ez már nem fegyelmi-, hanem intézményvezetői jogkör). 2 Az eredményes egyeztetési ág lezárását írásban, lezáró végzés -sel kell megtenni. 6

7 A fegyelmi jogkör 3 Az egész eljárás menetét alapvetően határozza meg a fegyelmi jogkörök pontos delegálása. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület. A nevelőtestület dönt a tanulók fegyelmi ügyeiben [Nkt. 70. (2) bek. i) pont]. Ez a megkötés a szakképző iskolákban azt is jelenti, hogy ha a tanuló a képzőhelyen nem az iskola tantestületébe tartozó személy/szakoktató jelenlétében vagy kárára követ el valamit, a külső személy nem lehet a bizottság tagja. Ezért biztosítani kell, hogy a tényállás tisztázása során elmondhassa véleményét. A nevelőtestület jogosítványait részben, vagy egészben átruházhatja. A nevelőtestület, a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. [R20r (1) bek.] A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg [R20r. 56. (5) bek.]. Célszerű az SZMSZ-ben a fegyelmi bizottság jogköre, feladatai résznél az elnök feladatait külön kiemelni. A jogkörök átruházására minden a testület hatáskörébe tartozó feladat esetében lehetséges. Fegyelmi esetében az Nkt. nem lehetőségként, hanem kötelezettségként írja elő a fegyelmi bizottság megválasztását, valamint azt is, hogy a tagjai csak a testületből kerülhetnek ki, és a legkisebb létszámuk is kötött. Nagy létszámú iskoláknál praktikus döntés, ha a bizottság mandátuma nem az egyszeri eseményhez, hanem a tanévhez kötött. A testület döntési jogkörét csak a jogszabályban meghatározott szervekre ruházhatja át (lásd fent). Az intézményvezetőre a fegyelmi jogkörből nem lehet átruházni, neki más feladatai vannak e körben. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért [Nkt. 69. (2) bek. c) pont]. Annak a megítélése, hogy kik a nevelőtestületi jogkör címzettjei addig nem jelentett problémát, amíg nem indultak meg az intézmény összevonások. Az egy alapító okirat(szakmai dokumentum), egy nevelőtestület elvet tartva a nevelőtestület igen nagy földrajzi távolságokat is lefedhet. Ahol az intézmény több iskola összevonásával jön létre a főigazgató feladatai és jogkörei az összes tagintézményre kiterjednek. Nyilván minden feladatnak nem tud személyesen eleget tenni, ezért feladatai és jogkörei közül belátása szerint ad át az intézményvezetőnek. Az intézménynek van SZMSZ-e, amely tartalmazza a jogszabályban előírtakat, többek között azt is milyen hatásköröket delegált a tagintézmény vezetőknek. A tagintézmények csak az átadott jogkörökben hozhatnak helyi döntéseket, amit a helyi SZMSZ-ben rögzítenek. A hatáskör átruházásokat az SZMSZ-ben pontosan kell rögzíteni. Pl. a fegyelmi jogköröket a tantestület döntésének megfelelően az alábbi testületek gyakorolják: esetmegbeszélés - a fegyelmi megindítása, (tantestület/bizottság/ ) - javaslat tétel az egyeztető személyére, (tantestület/bizottság/ ) - az egyeztetési eljárás lefolytatása, (SZMK-DÖK/tantestület/...) - a tényállás tisztázása, (bizottság/egyeztető) - a fegyelmi tárgyalás, (bizottság) - a fegyelmi büntetés kiszabása, (tantestület/bizottság) - jogorvoslat. (tantestület/bizottság, felügyeleti szerv) 3 Jogkör valamely cselekmény(ek) végrehajtására megadott felhatalmazás 7

8 Fent a fegyelmi jogkörök felosztásának a jogkörök nevesítésének egy lehetséges módját láthatjuk (amit a jogszabály nem tilt, az megfelelő mérlegelés mellett lehetséges). Nagy, több tagintézményt is magában foglaló intézmények esetében az sem kizárt, hogy egy intézményi szintű 1-2 tanévre delegált fegyelmi bizottság jöjjön létre, amely valamennyi tagintézmény tekintetében ellátja feladatait. A jogkörök delegálásánál célszerű tisztázni az eljárási/kiadmányozási szabályokat is oly módon, hogy nem ütközzön más felhatalmazásokkal. Pl. a fegyelmi eljárás megindítása után a különböző értesítések kinek a nevében kerülnek kiadmányozásra, az igazgató vagy a fegyelmi bizottság elnöke ír alá? Ha a fegyelmi eljárás részének tekintjük, akkor az elnök (átruházott hatáskörben), ha képviseleti aktusnak, akkor az igazgató [Nkt. 69. (1) bek. f) pont]. A fegyelmi eljáráshoz kapcsolódó képviselet kérdéseit az SZMSZ-ben nem a fegyelmiről szóló fejezetnél, hanem a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések vagy esetleg az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök részben kell rendezni. A közigazgatásban az átruházott jogkörökben történő kiadmányozásra alkalmazott forma: Nagy Főnök főosztályvezető nevében és megbízásából Szorgos Beosztott a bizottság elnöke A jogorvoslat is egy fejezete a fegyelmi történéseknek, de ezzel kapcsolatban csak részleges a tantestület jogköre. Ha a jogorvoslati kérelem olyan indokra hivatkozik, amely jogosságát a tantestület/bizottság maga is el elismeri, pl. hibás jogszabály-értelmezés, eljárási hiba és emiatt az eljárást meg kellene szüntetni, vagy a fegyelmi határozatot kijavítani, módosítani azt a tantestület/bizottság maga is megteheti. Ilyen esetben csak akkor kell másodfokra továbbítani a jogorvoslati kérelmet, ha az elsőfokú jogkör gyakorlója nem tud, vagy nem akar dönteti a kérelemről. Megteheti a tantestület, hogy csak szűk körben osztja meg a jogosítványait, de ez csak kis létszámú testületek (egy intézmény egy tantestület) esetében működtethető hatékonyan. A fegyelmi eljárás menete Az eljárás megindításának szabályai, dokumentációja, határozat Az esetmegbeszélés Az esetmegbeszélés általános funkciója az iskolában történt pozitív/negatív események megbeszélése az előzmények, következmények feldolgozása, a feladatok összegzése. A fegyelmi eljárás lefolytatásának főbb szakaszai felsorolásban azt sugalmaztam, hogy a fegyelmi eljárás megindításáról szóló döntés nem azonos azzal az elhatározással/kényszerrel, hogy induljunk el azon az úton, amely fegyelmi büntetés kiszabásával is végződhet. Az esetmegbeszélés eredménye lehet az a döntés/javaslat, hogy: elegendő egy fegyelmező intézkedés, van esély az egyeztetésre felhívás egyezség előmozdítására, 8

9 értesítés fegyelmi eljárás megindításáról. Az esetmegbeszéléstől függetlenül is meg kell hallgatni a tanulót és kideríteni elismeri-e a kötelezettségszegést [R20r. 56. (2a) bek.]. A meghallgatásról is értesítést kell küldeni, a megállapításokról feljegyzést, szükség szerint jegyzőkönyvet kell készíteni Az esetmegbeszélésen az ügy feltárása előtt vizsgálni kell, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége nyitva áll-e, azaz az egyeztető eljárással egyetért-e: a) a sérelmet elszenvedő fél: a nagykorú sérelmet elszenvedő fél, a kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, b) a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló: a kötelességszegéssel gyanúsított nagykorú tanuló, és a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő. Nincs helye egyeztető eljárásnak, ha: az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja [R20r. 53. (4) bek.]. a tanuló súlyos kötelességszegése azonnal fegyelmi eljárás megindítását indokolja. Az esetmegbeszélésen kell áttekinteni az alternatívákat figyelembe véve a feladatokat, a lehetséges ütemezést. Fontos, hogy a határidők többsége naptári napban van megadva. Az egyeztetési eljárás megindításáról is a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt [R20r. 54. (1) bek.] az esetmegbeszélés végeredményének figyelembevételével. Ha nincs állandó fegyelmi bizottság, akkor először meg kell alakítani, hogy dönthessen. Ha az egyeztető eljárás mellett döntenek, az egyeztetést végző személyre is célszerű javaslatot tenni. Az egyeztető nagykorú felnőtt nem csak az iskola pedagógusa lehet [R20r. 54. (2) bek.]. Ha az iskolai gyakorlatban meghonosodik az esetmegbeszélés, érdemes az SZMSZ-ben mint ad hoc testületet definiálni (a tantestület tagjaiból létrejött eseti bizottság, munkaközösség) és konkrétan megfogalmazni a felhatalmazásait. Célszerű a résztantestületnek pl. osztályfőnöki munkaközösség hatásköröket és ezzel eljárási szabályokat telepíteni, mert a döntéseket írásba kell foglalni, és annak végrehajtását ellenőrizni is kell. A Diákönkormányzat és a fegyelmi eljárás Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni [R20r. 57. (3) bek.]. A diákönkormányzat maga alakítja ki a saját SZMSZ-ét, de a fegyelmi eljárások korrekt kezelése még a tantestületeknek is feladja a leckét. Az iskolai SZMSZ-ben kell szabályozni a diákönkormányzat véleménynyilvánításának módját, azt, hogy a fegyelmi bizottság milyen módon fogadja be/ismeri meg a véleményét, pl. legkésőbb a tárgyalás napján eljuttatja írásba foglalt véleményét, a tárgyaláson azt kiegészítheti stb. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót ha 9

10 jogszabály másképp nem rendelkezik a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére [R20r 120. (6) bek.]. Végig kell gondolni és pontosan megfogalmazni mit gondolunk a diákönkormányzat szerepéről a fegyelmi eljárás során. Saját véleményem szerint általános iskolában inkább a tájékoztatás/tájékozódás, ismerkedés az eljárásokkal lehet a feladata, míg egy középfokú iskolában akár az is szóba jöhet, hogy a diákönkormányzat beavatkozóként vegyen részt az eljárásban. Célszerű az SZMSZ(ek)-ben azt is szabályozni, hogy mit véleményez a DÖK, pl. az eljárás megindítását, a cselekmény megítélést, de a kiszabandó büntetésre ne tegyen javaslatot. Mivel a diákönkormányzat SZMSZ-e a nevelőtestület jóváhagyásával válik véglegessé, az iskolai SZMSZ jelöli ki a diákönkormányzat mozgásterét. Határidők számítása A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja [Ákr. 52. (1) bek.]. A határidők számításánál az Ákr szakaszai szerint kell eljárni. A napokban megadott határidő ha a jogszabály másként nem rendelkezik naptári nap, nem munkanap. Így az esetleges tanítási szünet, az ünnepnapok is beleszámítanak a határidőkbe. A közlésre vonatkozó szabályokat az Ákr a tartalmazza. (Többek között azt is, hogyan kell eljárni, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik.) Határidők egyeztető tárgyalás esetén a fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg [R20r. 53. (2) bek.], ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni [R20r. 53. (3) bek.], a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló/szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. [ ] az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban jelentheti be, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását [R20r. 53. (3) bek.]. Határidők fegyelmi eljárás esetén A fegyelmi eljárást a megindításától számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni [R20r. 56. (3) bek.]. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja [R20r. 56. (2) bek.]. A tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Az egyeztető eljárás Egyeztető tárgyalást azokban az esetekben lehet tartani, ahol a sérelmet szenvedő és a kötelezettségszegő fél tanuló is hajlandóak egyezkedni [R20r. 53. (3) bek.]. A fegyelmi eljárás részét képezheti az egyeztető eljárás, ami önmagában is tényfeltáró folyamat, s amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvosolása érdekében. 10

11 Az egyeztető eljárás lefolytatása A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú tanuló esetén, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. (Ebben az értesítésben már célszerű tájékoztatni az érintetteket az egyeztető eljárást vezető személyre vonatkozó javaslatról, valamint arról, hogy a felek más személyt is javasolhatnak e feladatra). A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad [R20r. 54. (2) bek.]. Az egyeztető személyre a fegyelmi jogkör gyakorlója tesz javaslatot az érintetteknek, illetve kéri javaslatukat. Az egyeztető személyre vonatkozó javaslatot, illetve javaslattételi jogot a fegyelmi eljárásról szóló értesítésben már közölni kell az érintettekkel. Az egyeztetést vezető személy státuszára nézve nincs előírás, tehát nem köthető ki, hogy csak az iskola pedagógusa lehet. A mindkét fél által elfogadott személyt az intézmény igazgatója, illetve az általa felhatalmazott személy kéri fel az egyeztető eljárás levezetésére. A felkérést az egyeztetési eljárás lefolytatása iránti kérelem beérkezését követő 5 napon belül meg kell tenni. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban nyilatkozik arról, hogy a feladatot vállalja. Az egyeztető eljárásban az R20r a alapján, igénybe lehet venni az oktatásügyi közvetítőt. Az oktatásügyi közvetítés önálló pedagógiai aktus is lehet, de része lehet a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető tárgyalásnak is. Oktatásügyi közvetítői szolgálatként az 1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről rendelet 1. (1) bekezdése értelmében a Kormány az Eszterházy Károly Egyetemet jelöli ki. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény [R20r. 57. (1) bek.]. A fenni felhatalmazás alapján az egyeztető eljárás során az egyeztető eljárást vezető személy: megvizsgálja, áttekinti a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat, külön-külön meghallgathatja az érintett feleket, tárgyalást tarthat az érintett felek részvételével, szükség esetén szakértőt vehet igénybe, az eljárás során megállapíthatja, hogy a felek megállapodtak, illetve legkésőbb az eljárási határidő lejártakor megállapíthatja, hogy a felek az egyeztető eljárásban nem állapodtak meg. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban értesíti: a sérelmet szenvedő felet, valamint a kötelezettségszegő felet arról, ha az eljárásban meghallgatást, illetve tárgyalást kíván tartani. Az értesítésben meg kell adni az eljárási cselekmény pontos időpontját, helyét, tartalmát. Az értesítést úgy kell megküldeni, hogy azt az érintettek a meghallgatás, tárgyalás előtt legalább 8 nappal előbb kézhez kapják. Az egyeztető eljárás során történő meghallgatásról, illetve tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az egyeztető eljárás lefolytatására az egyeztető eljárást vezető személy kijelölésétől számított 15 nap áll rendelkezésre. 11

12 Megállapodás az eljárás során Ha a felek külön-külön a meghallgatásukon, illetve együtt a tárgyaláson megállapodnak a sérelem orvosolásáról, a megállapodást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az érintettek és az egyeztető eljárást vezető személy aláírják. A fegyelmi eljárás felfüggesztése Megállapodás esetén bármelyik fél kezdeményezheti a fegyelmi eljárás felfüggesztését. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: az írásbeli megállapodást melléklet, a kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a sérelem orvoslásához szükséges időre a fegyelmi eljárás felfüggesztésre kerüljön, a kezdeményező által a sérelem orvoslásához szükségesnek tartott időtartamot. A fegyelmi eljárás vezetője a kezdeményezés alapján a sérelem orvoslásához szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra felfüggeszti az eljárást. Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntését írásban megküldi az érintetteknek. A döntésben tájékoztatja az érintetteket arról, hogy ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetésére a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. (A lezáró döntést végzés formában kell meghozni.) A megállapodás nyilvánossága Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a megállapodásban szereplő iskolai közösségekben meg lehet vitatni, a megállapodásba foglalt részletességgel. Döntés a fegyelmi eljárás megindításáról A fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt, az SZMSZ-ben rögzített együttműködők véleményének kikérésével. A döntést írásban szükséges rögzíteni [R20r. 56. (2) bek.]. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg [Nkt. 58. (11) bek.]. A fegyelmi bizottság feladatai, megalakítása 4 A jogszabályok értelmében a fegyelmi eljárásban a bizottságra hárul az operatív tevékenységek zöme. a) Munkája során együttműködik az intézményvezetővel, a fegyelmi eljárásban érintett tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival. b) A fegyelmi bizottság felelőssége/feladata a tényállás tisztázása. Elkészíti, illetve elkészítteti a bizonyítási eljárás során a meghallgatási jegyzőkönyveket. c) Felügyeli/intézi a fegyelmi tárgyalás összehívásával kapcsolatos ügymenetet. d) Vezeti a fegyelmi tárgyalást. (bizottsági elnök) e) A fegyelmi tárgyaláson gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről. f) Kihirdeti a határozatot. g) Írásban beszámol a végzett munkáról, tapasztalatokról, értékeli az iskola fegyelmi helyzetét, javaslatot tesz annak javítására, akkor is, ha a nevelőtestület a teljes tanévre választ fegyelmi bizottságot, akkor is, ha esetileg. 4 Nevelőtestület tagjaiból választható a bizottság. A nevelőtestület tagja a pedagógiai munkát közvetlenül segítő is. Hogy ki számít segítőnek, azt a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. 12

13 A fegyelmi jogkör, hatáskörök átruházása résznél már volt szó arról, hogy: a nevelőtestület megtarthatja a fegyelmi büntetés kiszabásának jogkörét, de ebből az következik, hogy a fegyelmi tárgyalás idején a tantestületnek elérhető távolságra kell lennie. A bizottság elvégzi az operatív feladatokat, majd döntéshozatalra visszavonul. Formális tantestületi értekezleten, - ahol csak ez az egy napirendi pont van meghozza a döntést, a bizottság megfogalmazza a határozatot, majd a tárgyalás helyszínére visszatérve kihirdeti azt. a jogszabályok adta lehetőségek, pontatlanságok tisztázását az SZMSZ-ben célszerű elvégezni. Vezeti a tárgyalást, gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről kívánalmakat is célszerű értelmezni. (pl. jegyzőkönyvezés, a bizottság tagja vezeti a jegyzőkönyvet, felkért személy iskolatitkár vezeti?) Az érintettek értesítése A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi bizottság elnöke értesíti a tanuló terhére rótt kötelességszegés konkrét megjelölésével. Az értesítésben fel kell tünteti a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal meg kell kapniuk [R20r. 56. (2) bek.]. Ha az értesítő levélben megjelölt időpontban sem a tanuló, sem a törvényes képviselője nem jelenik meg, újabb időpont kerül kitűzésre, amiről a fegyelmi bizottság elnöke értesítést küld. A meghiúsult tárgyalásról is jegyzőkönyvet kell felvenni rögzítve az új tárgyalási időpontot. A fegyelmi eljárásba a kiskorú tanuló szülőjét minden esetben be kell vonni. A tanulót szülője, törvényes képviselője is képviselheti [R20r. 56. (1) bek.]. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás A fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi bizottság tagjai mellett a fegyelmi eljárásban érintett tanulók, gondviselőik, képviselőik, a diákönkormányzat képviselője, valamint a nevelőtestület tagjai vesznek részt. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót a levezető elnök figyelmezteti a jogaira, ezt követően ismerteti a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. Indokolt esetben a fegyelmi tárgyalásról felvétel készülhet. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait, a jegyzőkönyv készítőjének aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott/bizottsági tag írja alá. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri [R20r. 56. (5)-(6) bek.; 85. (3) bek.]. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. 13

14 Célszerű a fegyelmi tárgyalás lebonyolítására forgatókönyvet készíteni, előzetesen felkérni a jegyzőkönyvvezetőt és a hitelesítőt. Tisztázni szükséges kinek milyen kezdeményezési lehetőségei vannak a tárgyalás során pl. a megszólalásra, a vélemény kifejtésre, állásfoglalásra. A fegyelmi határozat A fegyelmi határozatra is alkalmazandó az iratkezelési és az ügyintézési szabályzat, melynek főbb előírásait az R20r szakaszai tartalmazzák. A kiadmányozott iratnak, határozatnak tartalmaznia kell a nevelési-oktatási intézmény: nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügyintéző megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát [R20r. 85. (1) bek.], a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. (Jogorvoslatról való tájékoztatás!) A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni [R20r. 85. (2) bek.]. A fegyelmi határozat tartalmával szemben további elvárásokat fogalmaz meg az R20r. 58. (5)-(7) bekezdései. 58. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát (az eltérő végrehajtásra vonatkozó indoklást). (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. A kötelességszegés rövid leírása nem lehet pusztán a jogszabály, a házirend adott szakaszaira való hivatkozás, a szöveget be kell idézni. A leírás szövegezésének olyannak kell lennie, hogy abból az ügyet nem ismerő érdeklődő is tájékozódni tudjon. A fegyelmi határozat a határozat rendelkező része és az indokolás a tárgyaláson szóban kerül kihirdetésre. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek [R20r. 58. (3) bek.]. Adott esetben a Kamara is lehet érintett fél a tanuló szerződés okán. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott [R20r. 58. (4) bek.]. 14

15 Elengedhetetlen, hogy a határozat mind formai, mind tartalmi vonatkozásban megfeleljen a jogszabályoknak; pl. Ha az iskola a tanuló kizárása után iskolakijelölést kér a hatóságtól [R20r. 58. (5) bek.], csak akkor számíthat pozitív válaszra, ha a határozat rendben van és végrehajtható is! Formai hiányosságok miatt a bíróság, a hatóság, a fenntartó érdemi vizsgálódás nélkül is megsemmisítheti az iskola döntését. Fontos a korábban már említett [Nkt. 38. (5) bek.] az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény előírásainak betartása 5 : 52. [A határidő számítása] 82. [A döntés véglegessége] 85. [A döntés közlésének általános szabályai] A határozat csak akkor válik végrehajthatóvá, ha végleges is. Kivéve: 1) Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, ekkor az elsőfokú határozat azonnal végrehajtható [Nkt. 58. (13) bek.]. Ha döntéshozó a fegyelmi büntetés azonnali végrehajtását rendeli el, konkrétan meg kell indokolni milyen sérelem, kár, veszély elhárítása érdekében döntött így. 2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti [R20r. 55. (5) bek.]. Ez nem azonos az egyeztető tárgyalás alatti felfüggesztéssel. 3) A kizárás az iskolából és a kizárás a kollégiumból fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítéséig [Nkt 58. (5) bek. utolsó mondata]. Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat véglegessé válásának napján [Nkt. 53. (5) bek.]. A véglegessé válás tényét és idejét célszerű rávezetni a határozatra. Mivel a fegyelmi határozattal szemben van jogorvoslat, ezért akkor végleges, ha: ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy fellebbezést követően, a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével. Jogorvoslat A fegyelmi jogkörök bemutatásánál már volt szó arról, hogy a döntéshozó felismeri, hogy valamilyen hibát vétett az eljárás során és a hiba kiküszöbölésével a jogorvoslati eljárás okafogyottá válik, nem kell a másodfokra továbbítani az ügyet. A jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény [Ákr.] rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni [Nkt. 38. (3) bek.]. Hivatalból is indulhat jogorvoslati eljárás, nem csak kérelemre [Ákr ]. Ha a döntésben elírás, illetve számítási hiba van, és az nem hat ki az ügy érdemére, a hatóság, (a döntéshozó) a döntést kijavítja. [Ákr. 90. ]. 5 A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések elő-készítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért. [Nkt. 69. (2) bek. c) pont] 15

16 Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti [Ákr.91. ]. Nem etikus és nem is célszerű a fegyelmi tárgyaláson nyilatkoztatni a szülőt/tanulót a jogorvoslati lehetőségről való lemondásról. Ha rögtön lemondanak a jogorvoslati lehetőségről, a kizárás az iskolából fegyelmi büntetés esetén esély sincs arra, hogy az iskola nyolc napon belül befogadó nyilatkozathoz jusson; arról nem is szólva, hogy az iskola nem tudja teljesíteni kötelezettségét, hogy A fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium segítséget nyújt a szülőnek az új iskola, kollégium megtalálásában. [Nkt. 58. (5) bek.] Fellebbezés (eljárást megindító kérelem) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani [Nkt. 37. (2) bek.]. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva [R20r. 59. ]. A fenntartó a jogszabálysértésre hivatkozással, vagy intézményi jogviszonnyal kapcsolatos érdeksérelemre hivatkozó kérelmek esetében a kérelmet: elutasíthatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti és új döntés meghozatalára utasíthatja az intézményt [Nkt. 38. ]. Jogorvoslat a másodfokú döntés ellen Ha a tanuló és/vagy a szülő nem tudja elfogadni a másodfokú döntést, jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított harminc napon belül a döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti. Kiegészítő szabályok R20r 55. (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt osztályozó vizsgát tegyen. (3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (4) A tanuló a megrovás és a szigorú megrovás kivételével a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. (Ez nem azonos az egyeztető tárgyalás alatti felfüggesztéssel.) Tanköteles tanulóval szemben az e) pontban meghatározott fegyelmi büntetés nem, az f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés pedig csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén 16

17 alkalmazható. Ebben az esetben a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó iskola segítséget nyújt a szülőnek az új iskola megtalálásában. Abban az esetben, ha az iskola a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a tanulót fogadó iskolától nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola három napon belül köteles megkeresni a kormányhivatalt (megyeszékhely szerinti járási hivatalt), amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát jelöl ki a tanuló számára. Az iskolát úgy kell kijelölni, hogy a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A kormányhivatal kijelölő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem terjed ki. Az f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony létesítéséig. Egyéb 60. (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója megállapítja a kizárási ok fennállását. 17

18 Folyamatábrák A folyamatábrákat Toldi Attila szakértő kolléga szabályzatából vettem át. 18