(Minőségirányítási eljárás) 3. sz. verzió. A kiadás dátuma: június 1. Dr. Rudas Imre rektor

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ME 05 ALAPOKTATÁSI FOLYAMATOK (Minőségirányítási eljárás) 3. sz. verzió A kiadás dátuma: június 1. (Érvényes visszavonásig) FOLYAMATGAZDA: Dr. Francsovics Anna intézetigazgató JÓVÁHAGYTA: Dr. Rudas Imre rektor

2 1/11 TARTALOMJEGYZÉK 1. ELJÁRÁS CÉLJA KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK, SZABÁLYOZÁSOK AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA Félévtervezés Kapacitás/terhelés táblázat összeállítása A tanév időbeosztása Órarend készítése Félév ütemezése Oktatási folyamat Félévközi folyamatok A képzési folyamat nyomonkövetése és ellenőrzése A félévközi számonkérés Vizsgáztatás A vizsgarend tervezése A félév (szorgalmi időszak) lezárása A félévvégi vizsga Szakdolgozat készítés A záróvizsga Tehetséggondozás, Tudományos Diákkör Az egyes alapképzési formák sajátosságai Az alapképzés nappali és levelező tagozaton A távoktatási folyamat A Felsőfokú Szakképzés folyamata A szakmai gyakorlatok folyamata Az alapképzési folyamatok értékelése SZABÁLYOZÁS HATÉKONYSÁGÁT MÉRŐ MUTATÓK... 11

3 2/11 1. ELJÁRÁS CÉLJA A szabályzat célja, hogy segítségével biztosítható legyen a terveknek megfelelő alapoktatás végzése a Budapesti Műszaki Főiskolán. A szabályozás kiterjed: az alapoktatási folyamat éves-féléves megtervezésére és megvalósítására, a hallgatók képzésben megszerzett tudásának értékelésére szolgáló vizsgák előkészítésére és lebonyolítására (a záróvizsgával bezárólag), a tevékenység minőségét biztosító ellenőrzések meghatározására és lefolytatására, az előforduló nem-megfelelőség kezelésére, a tehetséggondozásra. Az eljárásban szabályozott szabványfejezet: MSZ EN ISO 9001: fejezete Minőségirányítási rendszer MSZ EN ISO 9001: fejezete A vezetőség felelősségi köre MSZ EN ISO 9001: fejezete Gazdálkodás az erőforrásokkal MSZ EN ISO 9001: fejezete A termék előállítása MSZ EN ISO 9001: fejezete Mérés, elemzés és fejlesztés Az eljárás a Főiskola. Minőségirányítási Kézikönyvével összhangban készült, és azzal együtt érvényes. Ezen szabályozással kapcsolatos fejezete: 4. fejezet Minőségirányítási rendszer 5. fejezet Vezetőség felelősségi köre 6. fejezet Gazdálkodás az erőforrásokkal 7. fejezet A termék előállítása 8. fejezet Mérés, elemzés és fejlesztés 2. KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK, SZABÁLYOZÁSOK Jogi szabályozások: Felsőoktatást érintő jogszabályok listája Intézményi szabályzatok: Főiskolai szabályozások listája Kapcsolódó minőségirányítási eljárások: ME-09 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése ME-11 Hallgatói élet

4 3/11 3. AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA 3.1. Félévtervezés Az intézet / szak / szakirány-vezető felel a félév megtervezéséért. Az oktatási szervezeti egységeknek a tervezési munkához szükségük van a következő adatokra, információkra:

5 4/11 Az oktatási szervezeti egység számára kívülről biztosított feltételek Belső feltételek az adott félévre várhatóan beiratkozó hallgatók száma az adott kurzusra vonatkozó felvehető tantárgyak listája: kötelező 1 kötelezően választható 2 és szabadon választható tantárgyak 3 csoportosításában, valamint a hozzá tartozó maximális és minimális hallgatói létszámmal elvárt oktatói terhelések (Oktatói és kutatói követelményrendszer) más tanszékek (oktatási szervezeti egységek) oktatási igénye tanév időbeosztása szak/szakirány felelős kiegészítő, helyesbítő észrevételei Tantervek Tantárgyi programok Előtanulmányi rend áthallgatási lehetőségek (kredit beszámítás) főállású oktatók száma, oktatási szakterülete külső óraadók száma, oktatási szakterülete termek, laborok száma, befogadóképessége Kapacitás/terhelés táblázat összeállítása Az oktatási szervezeti egységvezető az egység munkatársaival egyeztetve kijelöli az egyes tantárgyak oktatóit, figyelembe véve az adott oktató kompetenciáját, előírt óraterhelését, a szakmai gyakorlatokat és egyéb feladatait (kutatás, szakdolgozat konzultáció, TDK konzultáció), valamint az egyes tantárgyak keretóraszámait. Így 1 Az adott szak/szakirány képzési céljainak megfelelően, a diploma megszerzéséhez szükséges törzsanyagot magában foglaló, kredittel rendelkező tantárgy. 2 Az adott szak/szakirány képzési céljainak megfelelően, a diploma megszerzéséhez szükséges törzsanyagot magában foglaló, kredittel rendelkező tantárgy. 3 Az adott szak/szakirány képzési céljainak megfelelő, a tantervben szereplő kínálati listából szabadon választott, kredittel rendelkező tantárgy; illetve az adott szak képzési céljaihoz szorosan nem kapcsolható, más szak tantervéből vagy külön kínálati listáról választott, az adott szakon kredittel nem rendelkező tantárgy.

6 5/11 készül a kapacitás/ terhelés táblázat, mellyel oktatói szintig megtervezhető a kapacitás és terhelés viszonya. A kapacitás/terhelés táblázat adattartalma alapján az oktatási szervezeti egység vezetők a tanszék munkatársainak bevonásával meghatározzák, hogy szükségese külső óraadó az adott félévi képzés lebonyolításához. A külső óraadók kiválasztása, megbízása az ME-09 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése című eljárás szerint történik. A kapacitás / terhelés táblázat véglegesítése az oktatási szervezeti egység vezetők felelőssége, jóváhagyása pedig az oktatási főigazgatóhelyettes hatásköre. Elfogadás és el nem fogadás esetében is visszajelzés történik az illető intézet / szak / szakirány-vezetőnek A tanév időbeosztása A tanév időbeosztásához a rektor megadja az általános kereteket, melyet a Szenátus hagy jóvá. A rektor a kari főigazgatókkal határozza meg a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatban és a Tantervekben leírtakat figyelembe véve a naptári napok alakulása alapján az adott félév rendjét (szorgalmi időszak határai, szünetek), illetve annak kereteit. A félév rendjének kihirdetése mind a hallgatók, mind a Főiskola dolgozói számára a belső kommunikációs csatornákon keresztül (faliújságon) történik. Az így meghatározott időpontok és keretek figyelembe vételével a kari hivatalvezetők készítik el az adott karra nézve a tanév időbeosztását (félévi eseményterv, vizsgarend, szakmai gyakorlatok ütemezése, stb.) Órarend készítése Az órarend készítése oktatási, szervezeti egységenként történik, szakonként, szakirányonként az elfogadott kapacitás / terhelés táblázat és a tanterv alapján. Ez a karok megbízott munkatársainak a feladata. Ezek elkészültével lehet a szakok / szakirányok órarendjeit összeállítani. Az órarend megfelelőségéért a kar főigazgatója (vagy átruházott jogkörben a kar oktatási főigazgató-helyettese) felel Félév ütemezése Minden tantárgyfelelős megtervezi a félévet, figyelembe véve az órarendet és a tanév időbeosztását. A tantárgyak féléves ütemezése órákra lebontva megadja a foglalkozás formáját, a témát és az oktató személyét. Hallgatók beiratkozása A szorgalmi időszakra történő beiratkozás gyakorlati megvalósítását a Tanulmányiés Vizsgaszabályzat szabályozza. Beiratkoztatáskor: a hallgatók tantárgyválasztáshoz szükséges tájékoztatásáért a kari főigazgató vagy az általuk megbízott a felelős; a kötelező és a kötelezően választható tárgyak felvételéért a hallgató és

7 6/11 a megfelelő számú szabadon választható tárgyak meghirdetésért, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokért (tantárgyak indításához szükséges minimális jelentkezők és a tantárgyat felvehető hallgatók maximális számának, valamint az esetleges túljelentkezésre vonatkozó rangsorolási szempontokat meghatározása, stb.) pedig az egyes Intézet/szak/szakirányvezető által kijelölt oktatók a felelősek. A beiratkoztatás, és ez által a hallgatók adatainak nyilvántartásba vétele a tanév első hetében, a regisztrációs héten történik a Neptun rendszer segítségével. A Neptun rendszer segíti, és átláthatóvá teszi a hallgatók tantárgy választását is, a rendszerben minden hallgató saját órarendet állít össze magának Oktatási folyamat Félévközi folyamatok A főiskolai Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat tartalmazza a félévközi folyamatokkal kapcsolatos alábbi feladatokat: hallgatók foglalkozásokon való részvétele tanulmányok kérelemre történő megszakítása átvétel óralátogatási kötelezettség alóli felmentés párhuzamos képzés áthallgatás a tanulmányi- és vizsgakötelezettség alóli felmentés Az oktatók hallgatókkal való kapcsolattartásának felületei: a hallgatói nyilvántartásban megadott elérhetőség (a Neptun rendszerben az adatok aktualizálásáért a hallgatók a felelősek), az oktatási szervezeti egységek által meghirdetett konzultációk és fogadóórák megtartásáért az adott oktató a felelős. Az adott félévre szóló követelményeket a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat valamint a Tantárgyi programleírás alapján állítja össze a tantárgyfelelős (az egyes tantárgyakból a számonkérési formákat, gyakorlati foglakozásokon való kötelező részvételt, a félév elismerésének, a vizsgára bocsáthatóságnak a feltételeit, stb.). Ezt ismertetni kell a hallgatókkal, mely a faliújság igénybevételével, illetve a Neptun rendszer segítségével történik. Ezen kívül az oktató szóban is tájékoztatást tart az első személyes találkozás alkalmával (első előadás, gyakorlat). A szorgalmi időszak foglalkozásai a tantárgyak féléves ütemezése szerint zajlanak.

8 7/ A képzési folyamat nyomonkövetése és ellenőrzése Az oktatási folyamat ellenőrzése (oktatók beszámoltatása, tanítási órák látogatása, stb.) a Kinevezési okmány és annak mellékleteként készülő Munkaköri leírásban rögzített hatáskörök, valamint a Kollektív szerződésben és az Oktatói és kutatói követelményrendszerben meghatározottak alapján történik. A tantárgyat oktató személyt az oktatás tartalmi szempontból a tantárgy felelőse, az érintett intézet / szak / szakirány-vezető, viszont az oktatás formai elemeinek biztosítása szempontjából az oktatási főigazgató-helyettes, a főigazgató, illetve az oktatási rektorhelyettes saját hatáskörén belül ellenőrizi, koordinálja és támogatja. Nemmegfelelőség esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt), a 33/2000. (XII. 26.) OM rend. a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. felsőoktatásban való végrehajtásáról (Vhr.) a Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata és vonatkozó mellékletei (Oktatói és kutatói követelményrendszer és A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje) és a Kollektív szerződés szerint kell eljárni. A képzési folyamat nyomonkövetése két lehetséges módon történhet A Tantárgykövető formanyomtatvány A képzési folyamat nyomonkövetése történhet a Tantárgykövető félévközi folyamatos kitöltésével történik. A megtartott tanórák (előadás, labor és tantermi gyakorlat) tartalmi feljegyzését, valamint az órát tartó oktató aláírását ezen feljegyzés Tény rovatában kell rögzíteni. Amennyiben egy oktatási óra elmarad (helyettesítés, oktatási feltétel hiánya, időbeli átütemezés, stb.), vagy valamilyen szempontból tartalmilag megváltozik, a Tantárgykövetőn az elmaradás vagy változás okának feltüntetésével tényszerűen rögzíteni kell. A Tantárgykövető ebben a fázisban történő vezetése az órát megtartó oktató feladata, a vezetés ellenőrzése pedig a tantárgyfelelős, illetve az Intézet/szak/szakirányvezető feladata. Amennyiben a képzéssel kapcsolatos probléma, illetve észrevétel (pl. hallgatói) merül fel, fel kell venni a Tantárgykövető megjegyzés rovatába Teljes félévre vonatkozó nyomonkövetés Az adott tantárgy aktuális félévének nyomonkövetése a tantárgyhoz rendelt vizsga témakörök felvezetésével történik. A Tantárgykövető ebben az esetben csak az

9 8/11 aktuális vizsgakérdéseket tartalmazza. A tantárgyfelelős felelőssége a vizsgakérdések évenkénti frissítése, tananyaghoz illesztése. Amennyiben az adott félév során a kiírt tananyagban változás következett be, a tantárgyfelelős kötelessége a későbbi tantárgyi ütemezésnél ezt figyelembe venni. A Tantárgykövető megőrzési ideje 10 év A félévközi számonkérés A félévközi számonkérések a tantárgyak féléves ütemezésében meghatározottak szerint történik, melyek betartásáért az érintett oktatók a felelősek. A számonkérés során mindig törekedni kell az oktatói szubjektivitás minimalizálására. A félévközi számonkérésekkel kapcsolatos eljárási rendet a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat tartalmazza. Az adott tantárgy aktuális félévében a számonkérési folyamat eredményeit az Neptun rendszer adatbázisában a tantárgyfelelős rögzíti Vizsgáztatás A vizsgarend tervezése A Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat, a Tantervek, valamint az adott félév ütemezését és kereteit tartalmazó határidők és szabályok alapján a tantárgyfelelős meghirdeti a tantárgy vizsgaidőpontjait a Neptun rendszerben, majd lehetővé teszi a hallgatók jelentkezését a vizsgára. Meghirdeti továbbá az általa összeállított vizsgatémaköröket. Hallgatói észrevétel esetén a hallgatói csoport képviselője egyeztet a témaköröket meghirdető oktatóval. A hallgatók a Neptun rendszeren keresztül jelentkeznek a kiírt vizsgákra, melyek vizsgaidőszakon belüli ütemezéséért ők felelősek A félév (szorgalmi időszak) lezárása A félév lezárása a félévre szóló követelményekben meghatározottak szerint történik, melyek betartásáért az érintett oktatók a felelősek. A félévközi számonkérések során a hallgatók féléves eredményeinek lezárása a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint történik. Az adott tantárgy aktuális félévének lezárási folyamata során kapott eredményeket a Neptun rendszer adatbázisában rögzítik A félévvégi vizsga A félévvégi vizsgáztatással kapcsolatos eljárásrendet a Tanterv, a Tantárgyi program, a Tantárgy követelményrendszer és a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat szabályozza, melyek betartásáért a vizsgáztató oktatók a felelősek. A számonkérés során mindig törekedni kell az oktatói szubjektivitás minimalizálására.

10 9/11 A vizsgaeredmények dokumentálása a Neptun adatbázisában történik. A Neptun rendszer felhasználását, a dokumentálás további szabályozását a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat és az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza Szakdolgozat készítés A szakdolgozat elkészítéséhez szükséges konzulenst (külsős személy és oktató) a hallgatók a kijelölt témának megfelelően választják ki. A belső konzulenst (oktató) az oktatási szervezeti egység vezetője bízza meg az oktató kompetenciájától, előírt óraterhelésétől és egyéb feladataitól (kutatás, szakdolgozat konzultáció, TDK konzultáció) függően. A külső konzulenst a hallgató keresi meg, és az oktatási egység vezetője kéri fel hivatalosan a hallgató munkájának támogatására (konzulens felkérő). A belső konzultációkról feljegyzés készül (Konzultációs napló), melyen nyomonkövethető a szakdolgozatírás konzultációi (időpont, gyakoriság, feladatok, stb. A szakdolgozat követelményeit, valamint a készítés folyamatát karonként a Szakdolgozat készítési előírás határozza meg A záróvizsga A hallgató tanulmányainak befejezését, azaz a főiskolai képzés lezárását a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat szabályozza az alábbi pontokon keresztül: A főiskolai képzés lezárása A szakdolgozat A záróvizsga és a záróvizsga bizottság A záróvizsga általános szabályai Sikertelen záróvizsga megismétlése Az oklevél és a kitüntetéses oklevél 3.6. Tehetséggondozás, Tudományos Diákkör A tudományos diákköri munka szervezésének és végzésének szabályait a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 22. számú melléklete határozza meg. A tehetséggondozással, mint a hallgatói-oktatói kapcsolat és a hallgatói élet kiemelten fontos területével kapcsolódó eljárásként - az ME-11 Hallgatói élet minőségirányítási eljárás is foglalkozik.

11 10/ Az egyes alapképzési formák sajátosságai Az alapképzés nappali és levelező tagozaton A nappali képzés folyamatát (eljárás rendjét) és sajátosságait a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat, valamint ezen eljárás pontjai tartalmazzák. A levelező képzés eljárás rendje (alap- és továbbképzés esetén is) közel megegyeznek a nappali alapképzés folyamatával ( pontok). Ezen képzési forma sajátossága, hogy a kontakt órák száma kisebb, mint a nappali képzés során, ezért a szervezés és a hallgatókkal való kapcsolattartás hangsúlyosabb terület. A levelező tagozat szakokhoz rendelt képzési felelősének feladata, hogy a levelező képzés minden tekintetben megfeleljen a nappali képesítés során megfogalmazott szakmai követelményeknek. A levelező tagozat szakokhoz rendelt képzési felelőse készíti el a levelező tagozat tantervét és óratervét, valamint gondoskodik arról, hogy a levelező képzésben résztvevő hallgatók egészében és részleteiben tájékozódjanak feladataikról, jogaikról és kötelezettségeikről (Tantervek, szabályzatok, Tantárgyleírások, stb.) a nappali képzés fázisai szerint. A levelező tagozat szakokhoz rendelt képzési felelős az érintett szak / szakirány felelőssel együttműködve végzi munkáját. A levelező képzés lebonyolításához szükséges szervezési és adminisztrációs tevékenységek ellátása az a tanulmányi ügyekkel foglalkozó szervezeti egység megbízott munkatársának feladata. Amennyiben a képzés során az előírt követelményeknek betartásával kapcsolatosan probléma merül fel, értesíteni kell az oktatási szervezeti egység vezetőjét, illetve a kar főigazgatóját, aki eljár intézkedik az ok feltárása és kiküszöbölése érdekében A távoktatási folyamat A távoktatási folyamat szabályozása a Budapesti Műszaki Főiskola Kreditrendszerű Képzésének Távoktatási Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerint valósul meg A Felsőfokú Szakképzés folyamata A felsőfokú szakképzés folyamatát részletesen a Budapesti Műszaki Főiskola Felsőfokú Szakképzés Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szabályozza Amennyiben a képzés hallgatói jogviszony keretében történik, úgy a többi alapképzési tevékenységhez hasonlóan zajlik. Ha a középiskolák által szervezve, tanulói jogviszony keretében bonyolódik le, akkor a Főiskolának csak a tervezési feladatokban van szerepe, az ME-04 Képzési folyamatok tervezése és fejlesztése minőségirányítási eljárás szerint.

12 11/ A szakmai gyakorlatok folyamata A szakmai gyakorlatok a Képesítési követelményeknek megfelelően és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint valósulnak meg Az alapképzési folyamatok értékelése A képzési folyamatok értékelésének célja, hogy megállapításai alapján intézkedni lehessen az oktatás életszerűbbé tételére tartalmilag és formailag, a hallgatók szakmai látókörének bővítésére, az elhelyezkedési lehetőségek javítására, az oktatók szakmai felkészültségének fokozására és az oktatási szervezeti egység elismertségének növelésére. A képzési folyamatok értékelése két szinten történik. Minden félév végén az adott oktatási szervezeti egységek egy nyilvános értekezlet alkalmával értékelik a félév során tapasztaltakat alapján. a Tantárgykövető, a teljesítés felülvizsgálata, a tudásátadás hatékonysága (hallgatói eredmények statisztikái) az oktatók és a hallgatók észrevételei Amennyiben a félév értékelése egy teljes képzési ciklus végére esik, felül kell vizsgálni a képzési irányelvek, a követelményrendszer, a Tanterv, valamint a Tantárgyi programleírás érvényesülését is. Szükség esetén helyesbítő, illetve megelőző tevékenységeket határoznak meg az intézet / szak / szakirány-vezető irányításával az ME-10 Mérés, elemzés és fejlesztés című szabályozás logikája szerint. Amennyiben a meghatározott helyesbítő, illetve megelőző tevékenység tantárgyfejlesztést von maga után, azt az ME-04 Képzési folyamatok tervezése és fejlesztése eljárás szerint kell végezni. 4. SZABÁLYOZÁS HATÉKONYSÁGÁT MÉRŐ MUTATÓK A szabályozás hatékonyságát mérő mutatókat a Minőségügyi mutatók listája című dokumentum tartalmazza.