Tájékoztató. Heves megye munkaerő-piaci helyzetéről

Átírás

1 Ikt. szám: 49-32/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye munkaerő-piaci helyzetéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya elkészítette tájékoztató anyagát Heves megye munkaerő-piaci helyzetéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. Eger, november 18. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

2 Heves Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Tájékoztató Heves megye munkaerő-piaci helyzetéről november 02.

3 HEVES MEGYE MUNKAERŐPIACÁNAK JELLEMZŐI I. A GAZDASÁGI KÖRNYEZET, A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG (A KSH I. FÉLÉVI ADATAI TÜKRÉBEN) Heves megye lakónépessége január 1-én 301,3 ezer fő volt, 0,7%-kal, 2,1 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A természetes fogyás 1,4 ezer fővel, a vándorlási különbözet 0,7 ezer fővel járult hozzá a népességcsökkenéshez. A megye gazdaságát I. félévben pozitív irányú elmozdulás jellemezte, melyet az alábbiakban összegezhetünk első félévében a megyei ipar termelése a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 552 milliárd forint volt, összehasonlító áron 12%-kal több az előző év azonos időszakinál (országosan a termelés volumene 7%-kal nőtt). Egy lakosra a megyében ezer forint termelési érték jutott, ez az országos átlagnál 33,5%-kal magasabb. A megyei székhelyű 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek kibocsátása 472 milliárd forintra emelkedett, I. félvhez képest 12%-kal nőtt, amit a termelékenység 3%-os emelkedése és az alkalmazásban állók számának 9%-os bővülése együttesen eredményezett. A Heves megyei ipar mutatóit meghatározó, a termelési érték 78%-át előállító és értékesítésének 96%-át exportból realizáló gépipar termelése 15%-kal emelkedett. Az építőipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások adatai alapján I. félévben 42%-kal haladta meg a bázist. Az építőipari vállalkozások a vizsgált időszakban 15,1 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, mely egy lakosra vetítve 50,1 ezer forintot tett ki. A mutató értéke 69,5%-a az országos átlagnak. Heves megye idegenforgalma bővült a bázishoz képest. A megye kereskedelmi szálláshelyei 16%-kal több (260 ezer) vendéget fogadtak, összesen 545 ezer vendégéjszakára, mely 14%-os bővülést jelentett. A heves megyei székhellyel működő gazdasági szervezetek I. félévben 41 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszköz beszerzésre, illetve a meglévők fejlesztésére, összehasonlító áron 0,4%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Egy lakosra 135,5 ezer forint beruházási érték jutott, mely az országos átlag 74,5%-a. Heves megyében I. félévben a megfigyelt, 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél 63,5 ezer fő állt alkalmazásban, 0,3%-kal kevesebben, mint 2014 azonos időszakában. A versenyszférában 3,3%-kal nőtt, a költségvetési szférában a közfoglalkoztatásban résztvevők számának a rendkívül magas I félévi bázishoz viszonyított visszaesése következtében 5,7%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma. A fizikai foglalkozásúak száma (39,2 ezer fő) 1,8%-kal csökkent (a versenyszférában 2,7%-kal nőtt, a költségvetési szférában 13,3%-kal csökkent). A szellemi foglakozásúak száma (24,3 ezer fő) 2,2%-kal nőtt (a versenyszférában 4,9%-kal, a költségvetési szférában 0,4%-kal nőtt). A KSH munkaerő-felmérése (reprezentatív mintából becsült adatok) alapján Heves megyében I. félévben a éves népességből 128,3 ezer fő volt gazdaságilag aktív, közülük 116,2 ezer fő foglalkoztatottként, 12,1 ezer fő munkanélküliként jelent meg a munkaerő-piacon. Egy év alatt 6%-kal, 0,7 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottaké pedig 2%-kal, 2,0 ezer fővel nőtt. A megyében a foglalkoztatási ráta 59,4%, a munkanélküliségi ráta 9,4% volt, az országos átlagnál (63,1 illetve 7,4%) továbbra is kedvezőtlenebb. 2

4 II. HEVES MEGYE MUNKAERŐ-PIACA 1. NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE A megyében szeptember végén regisztrált álláskereső keresett munkát kirendeltségeinken, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 256 fővel, 1,8%-kal nőtt a létszám III. negyedév végén az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva a legnagyobb arányban, 7,9%-kal, 331 fővel az egri körzetben csökkent az álláskeresők száma, ezzel szemben a pétervásárai járás területén 23,7%-kal, 260 fővel, a hevesi kistérségben 9,1%-kal, 258 fővel nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 11,5%-os, az országos átlagot 3,8%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezőnyben foglal helyet. Az egyes körzetek közti különbségek jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a gyöngyösi és az egri körzetben 9-10% között alakul, Heves körzetében a 23%-os, Pétervására térségében a 17%-os arányt is meghaladja. Körzet száma (fő) Az álláskeresők száma és változása Az álláskeresők számának változása az előző évhez képest 3 Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez* szeptember szeptember szeptember (fő) (%) (%) (%) Eger ,9 10,2 9,4 Gyöngyös ,5 9,1 9,0 Hatvan ,0 8,7 8,9 Heves ,1 21,9 23,9 Füzesabony ,6 12,7 12,9 Pétervására ,7 14,2 17,6 Heves megye ,8 11,3 11,5 Észak-Magyarország ,2 15,4 14,3 Magyarország ,1 8,6 7,7 Forrás: *A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, (KSH), Az összes álláskereső több mint fele (50,4%-a, fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű. Számuk 639 fővel, 9,4%-kal nőtt egy év alatt, az összes álláskeresőn belüli részarányuk 3,5%-ponttal emelkedett. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeresők aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 64,1%, de a pétervásárai (60,7%) körzetben is meghaladja az 60%-ot. Az elmúlt egy év alatt 373 fővel, 5,2%-kal mérséklődött a középfokú végzettségű álláskeresők száma a megyében szeptember végén fő volt a számuk, az összes álláskereső 45,6%-a, részarányuk 3,3%ponttal csökkent egy év alatt. Közülük az érettségivel rendelkezők száma (szakközépiskola, technikum, gimnázium) 6,6%-kal, a szakmunkás képzőben végzetteké 4,1%-kal csökkent. A diplomás álláskeresők száma 641 fő volt a III. negyedév végén a megyében, számuk mindössze 10 fővel csökkent egy év alatt, az összes álláskeresők közötti részesedésük 4,2%-ról 4,0%-ra mérséklődött.

5 Az álláskeresők összetételére vonatkozó főbb adatok Megnevezés szeptember szeptember Létszámváltozás fő % fő % főben %-ban Az álláskeresők száma , , ,8 Ebből: Pályakezdő , , ,7 Férfi , , ,3 Nő , , ,8 Alacsony iskolai végzettségű , , ,4 Középfokú végzettségű , , ,2 Diplomás 606 4, , ,7 25 év alatti , , ,5 50 év feletti , , ,6 Tartósan regisztrált , , ,0 Álláskeresési ellátásra jogosult , , ,8 Aktív korúak ellátására jogosult , , ,0 Ellátás nélkül , , ,4 A hosszú ideje (több mint egy éve) folyamatosan nyilvántartott álláskereső ügyfelek számát tekintve egy év alatt 23,0%-os, 696 fős növekedés mérhető szeptember végén fő (az összes álláskereső 25,2%-a) szerepelt 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartásunkban. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma szeptember végén fő volt, 139 fővel, 6,7%-kal kevesebb, mint 1 évvel korábban, az összes regisztrált álláskereső 13,0%-át reprezentálták A 8 általánost vagy kevesebb osztályt végzett pályakezdő álláskeresők száma alig változott, 969 főről 973 főre nőtt egy év alatt. A középfokú végzettséggel rendelkezők száma 134 fővel (997 főről 863 főre), a diplomás pályakezdő álláskeresők száma 9 fővel (97 főről 88 főre) csökkent és szeptember 20. között. Ennek megfelelően az elmúlt egy évben a pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele is jelentősen módosult, 3,6%ponttal nőtt a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek súlya, 47,0%-ról 50,6%-ra. Csökkent a középfokú végzettségűek részesedése, 48,3%-ról 47,9%-ra. A diplomások aránya lényegében nem változott (4,7%-ról, 4,6%-ra csökkent). A fő szeptember végén nyilvántartott álláskereső mintegy fele (49,8%-a) nem részesült ellátásban, számuk (7 351 fő) 849 fővel, 10,4%-kal mérséklődött egy év alatt. Az álláskeresők másik legnépesebb köre (36,9%) foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, számuk szeptember 20-án fő volt. Az ebbe a csoportba tartozók állománya az egy évvel korábbi létszámhoz képest 793 fővel, 17,0%-kal nőtt. A szervezetünk által folyósított álláskeresési ellátásokra (álláskeresők járadéka, valamint nyugdíj előtti segélye) szeptember végén fő volt jogosult. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest 312 fővel, 18,8%-kal nőtt a számuk. Az álláskeresési ellátásban részesülők összes álláskeresőkön belüli részaránya a tavaly szeptemberi 11,4%-ról 13,3%-ra emelkedett. 4

6 2. MUNKERŐKERESLET ALAKULÁSA I-IX. hónapban a hat heves megyei járási hivatal foglalkoztatási osztályaira összesen álláshelyre vonatkozó munkaerőigény-bejelentés érkezett, 3,6%-kal, 683- mal több, mint azonos időszakában. A 2015 I-IX. hó során nyilvántartásba vett új állások háromnegyede ( állás) támogatott álláshely volt, 25%-a (5 040 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. A támogatott álláshelyre vonatkozó közvetítési igények száma I-III. negyedévhez képest 150 fővel, 1%-kal csökkent, ezen belül a közfoglalkoztatással igényelt munkaerő száma 371 fővel, főről főre esett vissza A közfoglalkoztatási munkaerőigény főbb összetevői: BM hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás fő, BM országos közfoglalkoztatási programok fő és Kistérségi startmunka mintaprogram fő. A támogatáshoz nem kötött új létszámigények száma I-IX. hónapban fő volt, az egy évvel korábbi állásbejelentések volumenéhez képest 20%-kal, 833 fővel nőtt. A támogatást nem igénylő álláshely bejelentések többségét az egri (1 507 fő), a gyöngyösi (1495 fő) és a hatvani (1 514 fő) körzetben regisztráltuk. A nem támogatott álláshelyek 90%-át a három nagyobb kiterjedésű körzetben jelentették be. Hevesen, Füzesabonyban és Pétervásárán együttesen mindössze 524 főre vonatkozó támogatás nélküli munkaerőigényt regisztrálhattunk. A nem támogatott álláshelyek 31,5%-a (1 583 fő) segédmunkás munkakör, 30,5%-a (1 539 fő) szakképzett fizikai munkással, 23%-a (1 171 fő) betanított fizikai munkással tölthető be, 5

7 12%-a (597 fő) szellemi munkakörre vonatkozik és 3%-át (150 fő) reprezentálják a fegyveres szervek munkaerő igényei A támogatás nélkül alkalmazni kívánt létszámból 918 fő ipari, építőipari vagy mezőgazdasági segédmunkás (Hatvan 322 fő, Eger 284 fő, Gyöngyös 250 fő), 737 fő összeszerelő (Gyöngyös 454 fő, Hatvan 281 fő), 513 fő egyszerű szállítási és szolgáltatási foglalkozású (Hatvan 167 fő, Eger 132 fő, Gyöngyös 124 fő, Füzesabony 41 fő), 466 fő kereskedelmi, vendéglátó ipari szakmunkás (Eger 249 fő, Gyöngyös 111 fő, Hatvan 44 fő, Füzesabony 28 fő), 417 fő feldolgozó-ipari gépkezelő (Gyöngyös 284 fő, Hatvan 63 fő, Eger és Heves fő), 274 fő járművezető, mobil gép kezelő (Hatvan 155 fő, Eger 37 fő, Gyöngyös és Füzesabony fő), 256 fő fém- és villamos-ipari szakmunkás (Eger 101 fő, Gyöngyös 97 fő, Hatvan 41 fő), 238 fő építőipari szakmunkás (Eger 113 fő, Gyöngyös 48 fő, Hatvan 39 fő), 152 fő takarító (Gyöngyös 86 fő, Eger 58 fő), 110 fő irodai, ügyviteli foglalkozású (Eger 54 fő, Gyöngyös 38 fő), 93 fő üzleti jellegű szolgáltatások ügyintéző, hatósági ügyintéző, ügynök (Eger 50 fő), 70 fő technikus és hasonló műszaki foglalkozású (Eger 42 fő), 46 fő felsőfokú műszaki, informatikai és természettudományi végzettségű (Eger 28 fő, Gyöngyös 14 fő, Hatvan 4 fő). A I-III. negyedévben lezárt közvetítések és visszajelzések adatai alapján az állapítható meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül fő tudott munkát vállalni, ez a létszám 7,0%-kal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. Az elhelyezkedettek közül fő (68,1%) támogatással jutott munkához, míg támogatás nélkül, közvetítésével vagy önállóan talált munkahelyet (31,9%) álláskereső. A támogatással elhelyezettek 89%-át, főt valamely közfoglalkoztatási programba vontuk be. A támogatás nélkül foglalkoztatottá váltak száma 7,7%-kal marad el az egy évvel korábbi szinttől. Foglalkoztatottá vált nyilvántartott álláskeresők száma Heves megyében I-IX. hó Megnevezés I-IX. hó I-IX. hó Változás fő megoszlás (%) fő megoszlás (%) (fő) 2015/2014. (%) Foglalkoztatottá váltak száma összesen , , ,0 Támogatott munkahelyre , , ,6 Ebből: Közfoglalkoztatás , , ,1 Nem támogatott munkahelyre , , ,7 6

8 III. A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ LEGFONTOSABB TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK, FORRÁSOK 1. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP A Nemzetgazdasági Minisztérium március 31-ei keltezésű levelében hagyta jóvá a megyei decentralizált keretünk aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közötti felosztását. Az elmúlt évben ,8 ezer Ft fordítható új támogatások megállapítására, 2015-ben azonban csupán ,2 ezer Ft nagyságú keret áll rendelkezésünkre. Az előző évről áthúzódó kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó kerettel együtt teljes idei forrásunk nagysága ,5 ezer Ft. A minisztérium jóváhagyását követően haladéktalanul elkészítettük a keretek járási foglalkoztatási osztályok közötti felosztását a teljes körű felhasználás érdekében. A támogatások április 1-jével indultak. Az év első kilenc hónapjában visszafogott érdeklődés mutatkozott a támogatásaink iránt. Ez alól a munkahelymegőrzés képez kivételt, azonban a benyújtott pályázatok döntő többsége még a jogszabályi feltételeknek sem felel meg. Más részük ugyan megfelel, de nem megalapozottak. Az év eddig eltelt szakaszában mindössze két kérelem esetén született támogató döntés így az átmeneti likviditási problémával küzdő munkáltatónál 4-8 hónapos bérköltség támogatásokkal segítettük a munkahelyek megőrzését. Ennek köszönhetően 24 fő munkahelyének megtartását sikerült elősegítenünk. A munkába járás terheinek csökkentése érdekében lakhatási támogatást nyújtottunk azon álláskeresők részére, akiknek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 kmre van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje az 5 órát meghaladja. A támogatás folyósításának időtartama legfeljebb tizenkét hónap, mértéke maximum 100 ezer Ft. A programra az év első kilenc hónapjában 42 millió Ft-ot fordítottunk, melynek köszönhetően 37 álláskereső tudott munkát vállalni lakóhelyétől távol. A nyilvántartott álláskeresők, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személyek vállalkozói készségének, hajlandóságának előmozdítása, saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására való ösztönzése érdekében április elején pályázatot hirdettünk a vállalkozóvá válást elősegítő támogatások igénybevételére, melyre 53 millió Ft-ot különítettünk el a decentralizált NFA keretünkből. Önfoglalkoztatás támogatására újsághirdetéseink, ill. rendszeres figyelemfelhívásunk ellenére eddig mindössze 11 támogatható pályázat ill. kérelem érkezett, míg az elkülönített keretünk minimálisan 20 fő támogatására elégséges. A 2 millió forintig igényelhető vissza nem térítendő tőkejuttatás támogatás nyújtása mellett a vállalkozóvá válást a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő, három hónapig történő folyósításával is elősegítettük. 7

9 Mivel a bérjellegű támogatások munkaadók részére történő folyamatos biztosítását kiemelkedő fontosságú, államtitkári hozzájárulást kértünk a foglalkoztatás-bővítő bértámogatás decentralizált NFA FA keretből történő működtetéshez augusztus 1- jétől. Ennek oka a keretfelhasználás javítása mellett az volt, hogy a meghosszabbított TÁMOP program október 31-én lezárul, új támogatási szerződések kötésére augusztus 1-jét követően nincs lehetőség, a GINOP program szeptemberi indulása pedig bizonytalan. Erre a célra az engedélyezést követően a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak igényei alapján 10,9 millió Ft-különítettünk el. A hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatása esetén, legfeljebb 8 hónap időtartamra megállapítható, a munkavállaló havi bérköltségének 50 %-ával megegyező összegű támogatások megállapításával 34 fő álláskereső elhelyezkedését sikerült elősegítenünk. Összességében a heves megyei járási hivatalok foglalkoztatási osztályai és a központi szervezeti egység a 212,8 millió Ft-os decentralizált foglalkoztatási alaprész 73,7 %-ára vállaltak szeptember végéig kötelezettséget. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel és a decentralizált foglalkoztatási alaprészből finanszírozott programokkal a nyitó létszámmal együtt 461 fő heves megyei álláskeresőt érintettünk meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium a fővárosi/megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai és a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségei megvalósításával, A nyári diákmunka elősegítése elnevezéssel, munkaerő-piaci program hirdetett 2015 júniusában. Ennek keretében a települési önkormányzatok és önkormányzati fenntartású intézmények legfeljebb 2 hónap időtartamra bérköltség támogatást igényelhettek év közötti, nappali tagozaton tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok foglalkoztatásához. A program július 1-jén kezdődött és augusztus 31-én zárult. Sikerességét jelzi, hogy az eredeti, Heves megyére allokált 41,7 millió Ft keretösszeg kevésnek bizonyult, ezért a jelentkező igények kielégítésére július végén 10,2 millió Ft többletforrással egészítették ki decentralizált keretünket. A programnak köszönhetően 790 diák dolgozott a nyár folyamán részmunkaidőben. A foglalkoztatás időtartama általánosan 1 hónap volt. Idén is szükség volt bérgarancia támogatásra, melyhez kapcsolódóan a január-szeptember közötti időszakban 33 kérelmet nyújtottak be a felszámolók. Ebből egyet mérlegelési jogkörben utasítottunk el. A felszámolási eljárással érintett munkáltatók 89 dolgozója elmaradt munkabértartozásának rendezéséhez 55 millió Ft támogatást ítéltünk meg. 2. NEMZETI KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAM A közfoglalkoztatás általános megállapításai A Nemzeti Reform Programban a Kormány alapvetésként fogalmazta meg, hogy a munkának értékteremtő ereje van, ezért a magyar gazdaságpolitika középpontjába a munkát állította. A közfoglalkoztatás új rendszerének rendeltetése, hogy minél több munkára képes aktív korú, szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Elsődleges cél, hogy a közfoglalkoztatás értéket teremtsen, megújításának fontos eleme a költséghatékonyság fejlesztése, emellett kiemelt cél a területi aránytalanságok felszámolása. A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a társadalmi- 8

10 gazdasági szempontból elmaradott térségek területe a legnagyobb. A tartósan elmaradott területeknek is esélyt kell kapniuk, hogy hatékony, előremutató módon kapcsolódhassanak az ország gazdasági-társadalmi vérkeringésébe, lemaradásukat csökkentsék, gazdaságilag és társadalmilag megújuljanak. A program jelentős szerepet tölt be a tartós munkanélküliek foglalkoztathatóságának javításában és az inaktív népesség aktivizálásában. A munkavállalást képzési programokkal kiegészítve erősíteti meg a kormányzat, mely keretében hangsúlyt helyez a munkaerő-piaci elhelyezkedéshez elengedhetetlen OKJ-s szakképzettségekre, így konkrét munkatevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismereteket/végzettséget nyújtó képzéseken is részt vehetnek az érintettek. Azok számára, akiknek az elsődleges munkaerőpiac jelenleg nem tud megfelelő munkát biztosítani, az állam maga kínálja föl rövidtávon a munkalehetőséget (elsősorban a tartósan munkanélküliek vagy inaktívak, az alacsony iskolai végzettségűek, romák, munkahelyhiányos térségekben élők számára), átmeneti jelleggel. Az ország elmaradott térségei, települései felzárkóztatásának elősegítésére a Belügyminisztérium a hagyományos közfoglalkoztatási formák támogatása mellett jelentős mértékű forrást biztosít 2015-ben is a kistérségi mintaprogramok keretében a helyi igényeken alapuló feladatellátás megvalósítására. Ezen programok projektjei nyújtják a legjobb példát az önellátó, önfenntartó települések működtetése érdekében tett helyi kezdeményezésekre, közülük is kiemelkedő jelentőségűek a mezőgazdasági projektek. A startmunka mintaprogramok mezőgazdasági programlábának egyedi jellemzője, hogy ezen közfoglalkoztatási programokból szociális szövetkezetek szerveződhetnek, amely alapokat teremthet egy önfenntartó rendszer kiépítéséhez. A közfoglalkoztatási támogatásból beszerzett eszközök ingyenesen, haszonkölcsön szerződés keretében átvihetők a szociális szövetkezetbe, valamint a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatásból kikerülve szövetkezeti taggá vagy szövetkezeti alkalmazottá válva kiléphetnek az elsődleges munkaerőpiacra. Heves megyében 2013-ban két település önkormányzata Mátraderecske, Nagyréde - hozott létre szociális szövetkezetet a kistérségi mintaprogramok alapjain szerveződve, akik 2015-ben is működtetik ezen tevékenységüket is évi időszakos eredmények (I.-IX. hó) hagyományos közfoglalkoztatási programok 1.) 2014-ről 2015-re áthúzódó közfoglalkoztatási programok: o Az előző évről (2014-ről) áthúzódó közfoglalkoztatás kiadásaiból megvalósult programokba február 28-ig fő bevonása történt meg, elsősorban az önkormányzatok, karitatív szervezetek, KLIK, egyéb intézmények foglalkoztatásában, Ft összeg felhasználásával. o A 2014-ben indult, majd ig tartó Szociális Földprogram keretében az év elején 39 fő vett részt, akik mezőgazdasági programok keretein belül zöldségtermesztéssel foglalkoztak május közepétől ez a program tovább folytatódott, mely keretein belül április 30-ig 43 fő dolgozik 52,6 millió Ft összeg felhasználásával. o A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő hátrányos helyzetű célcsoportok (LHH-s programok) elhelyezkedését szolgáló képzésekre 93,5 millió Ft keretösszeg került decentralizálásra Heves megye részére, melyből 297 fő foglalkoztatása és képzése valósult meg. A támogatás időtartama alatt a közfoglalkoztatottak teljes időtartamban képzésben vettek részt, mely alatt közfoglalkoztatási bérben részesültek. 9

11 2.) 2015-ben indított közfoglalkoztatási programok: A Belügyminisztérium márciustól szeptember végéig nyolc ütemben biztosította a megyék részére a évi decentralizált keretet, mely keretén belül Heves megyének 2.796, millió- Ft összeget allokált. Ezen forrásból fő foglalkoztatása valósult meg szeptember 30-ig. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban résztvevő munkaadók jellemzően kommunális munkakörökre (intézménytakarító, fűtő-karbantartó, brigádvezető, asztalos, lakatos) kértek közvetítést, szociális területen (ebédkihordás, gyógyszer-kiváltás, ház körüli teendők ellátása, bevásárlás), valamint egyéb területen (irodai kisegítő, gyermekfelügyelő) alkalmazták az igényelt munkaerőt. A kistérségi startmunka mintaprogramok A közfoglalkoztatás koncepciójának gyökeres változása történt meg az elmúlt években, a kistérségi (járási) startmunka mintaprogramok elindításával, melyek lebonyolítása során a hangsúly a hátrányos helyzetű kistérségek és települések támogatására helyeződött. Ezen programok támogatásával a közérdekű célok támogatása valósul meg. A 2014-ben indított, de február 28. napjáig tartó kistérségi programok keretin belül fő dolgozott, 568,0 millióft támogatási összeg felhasználásával. A évi mintaprogramok támogatására március 1-től nyílt lehetőség, mely keretein belül 2.631,0 millió Ft-ot ( évi keretrész) biztosított a Belügyminisztérium fő bevonására, maximálisan február 29. napjáig történő foglalkoztatáshoz. Az érintett önkormányzatok az értékteremtő programok keretein belül mezőgazdasági és helyi sajátosságokra épülő tevékenységeket látják el, valamint a szociális jellegű programok közül a belvíz elvezetés, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, a mezőgazdasági földutak rendbetétele, a belterületi közutak karbantartása, valamint bio- és megújuló energiafelhasználás programjait indították évi országos közfoglalkoztatási programok Az országos közfoglalkoztatási programok támogatása esetében az álláskeresők és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek közfoglalkoztatása támogatható elsősorban ben indult, de február 28-ig tartó országos közfoglalkoztatási programokban 585 fő vett részt 197,2 millió Ft támogatási összeg felhasználásával ben március 1. napjával indulhattak ezen közfoglalkoztatási programok, mely keretén belül 11 közfoglalkoztató (állami erdőgazdaság, nemzeti park, vízi társulat, magán erdőgazdálkodók, rendvédelmi szervek) kérelmére született Belügyminiszteri döntés, átlagosan 905 fő foglalkoztatásához. A Belügyminisztérium az országos programokhoz 1.011,4 millió Ft támogatást biztosított. Parlagfű mentesítés a közfoglalkoztatás keretében 2015-ben a Belügyminisztérium IV. kaszálási ütemben - az időjárási tényezők alapján - írta elő a parlagfű irtására vonatkozó tevékenységeket. A védekezés jellemzően a kistérségi (járási) startmunka mintaprogramokban (mezőgazdasági, belterületi közúthálózat karbantartása, mezőgazdasági utak rendbetétele, belvíz elvezetési programok, illegális hulladéklerakó helyek felszámolása programok), valamint az országos közfoglalkoztatási programokban valósult meg. A közfoglalkoztatottak kapcsolt munkakörökben, a napi feladataik mellett végezték a mentesítési munkákat. A mentesítési feladatok még hatékonyabb elvégzése érdekében a települési önkormányzatok a hagyományos, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási feladatellátás keretében is (olyan munkakörökben, ahol értelmezhető volt a mentesítési tevékenység) végeztek területtisztítást. 10

12 3. UNIÓS FORRÁSOK A TÁMOP projekt szellemiségét és céljait május eleji indulással az Új Széchenyi Terv keretében a TÁMOP /1 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) című program viszi tovább. A Heves Megyei Kormányhivatal az Új Széchenyi Terv központi célkitűzésével összhangban, a foglalkoztatás bővítése érdekében a fenti program keretében 2015-ben 724 hátrányos helyzetű álláskereső munkaerő-piaci esélyeit kívánja kedvezőbbé tenni, ezzel a projekt ig tartó teljes időszakában 5426 fő programba bevonására került sor. Olyan hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktív személyek programba vonását tervezzük, akik hagyományos eszközökkel nehezen aktivizálhatók, de a TÁMOP /1 kiemelt projekt keretében nyújtható komplex, személyre szabott egyéni programok szolgáltatásai és támogatási lehetőségeinek segítségével munkaerő-piaci pozícióik javulnak, és lehetőségük nyílik elsődlegesen a nyílt munkaerő-piacra való be-, illetve visszakerülésre. Az egyéni programok személyre szabott humánszolgáltatási elemeket, valamint munkaerő-piaci képzést és/vagy foglalkoztatáshoz nyújtott támogatást foglalnak magukban, amely utóbbi közvetve a programban foglalkoztatóként megjelenő vállalkozásokat is segíti. A program során 2015-ben 163 fő képzési, valamint 843 fő bérjellegű támogatás programrészbe került. A vállalás szerint a bevont álláskeresők 80%-a fogja sikeresen befejezni egyéni programját és közülük 37 % esetében vállalja a munkaügyi központ, hogy az egyéni program befejezését követő hatásvizsgálati mérés során munkaviszonyban fog állni, vagy önfoglalkoztató lesz. A Projekt a célcsoport számára biztosított támogatási eszközökre 2015-ben 595,7 millió Ft kerettel rendelkezik. A I-IX. havi teljesítés a teljes évre tervezett 394 fős létszám 183 %-a, 724 fő került programba. A támogatási eszközökre vonatkozó tárgyévi kötelezettségvállalások összege a tárgyidőszakban 577,9 millió Ft, ami 98,6 %-os pénzügyi lekötöttséget jelent. A GINOP Ifjúsági Garancia Rendszer lényege, hogy azon 25 év alatti fiatalok számára, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, a foglalkoztatási szolgálatnak meghatározott időn (az első programlépcsőben 6 hónapon, további programlépcsőkben már 4 hónapon) belül valamilyen konkrét lehetőséget kell felajánlani az elhelyezkedésre, a munkatapasztalat-szerzésre, vagy a tanulásra. A program tehát több lépcsőben valósul meg. Az első szakaszban elsődlegesen (de nem kizárólag) a legalább 6 hónapja álláskeresőként regisztrált 25 év alatti fiatalok kapnak segítséget. Az első szakasz megvalósítása végéig tart, melyben a fiatalok bevonására június 30-ig van lehetőség. A cél az, hogy a nem foglalkoztatott fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerő-piaci helyzetük javításához. Az Ifjúsági Garancia Rendszerbe szeptember végéig 857 bevonására került sor (a bevontak 51,8 %-a nő, 19,2 %-a pedig roma nemzetiséghez tartozó). 11

13 A meghatározott 6 hónapos garancia időn belül a bevontak 78,8 %-a, vagyis 675 fő kapott ajánlatot, és az elsődlegesen felajánlott ajánlatok elfogadásra kerültek, vagyis újabb ajánlatok megtételére egyetlen ügyfél esetében sem volt szükség. A Heves Megyei Kormányhivatal az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló, a ig tartó GINOP program keretében az Európai Unióval megkötött Partnerségi Megállapodás egyik hangsúlyos célkitűzésével, valamint Magyarország Ifjúsági Garancia Akciótervével összhangban, a fiatalok foglalkoztatásának növelése érdekében fő 25 évesnél fiatalabb személy munkaerő-piaci esélyeit kívánja kedvezőbbé tenni megyénkben millió forintos pénzügyi forrás felhasználásával. A program megvalósulása során, szeptember 30-ig 650 fiatal programba vonása történt meg, amely a program orr nehéz indítására vonatkozó elvárást figyelembe véve a megyénkben tervezett évi létszámbevonási terv (975 fő) 66,7 %-a, a projekt teljes időtartamára tervezett létszámbevonásnak pedig 41,7 %-a. Az NGM elvárása alapján a kiemelt munkaerő-piaci programban meghatározott és indikátorként előírt létszám 30 %-át szeptember 30-ig programba kellett vonni. Ez megyénkben 468 fő bevonását jelentette, melyet 182 fővel túlteljesítettünk. A foglalkoztatási programrészbe 505 fiatal bevonása történt meg, amely a bevonandó teljes létszám 51,6 %-a a teljes programidőszakhoz viszonyítva, a 2015-ös évhez viszonyítva pedig 81,2% szeptember 30-ig 9 tanfolyam indítását tudtuk megvalósítani, melyekhez kapcsolódóan 112 fő kezdhette meg tanulmányait. További 33 fővel megkötésre kerültek a támogatási szerződések az október elején induló képzésekhez kapcsolódóan, így a képzési programrészbe összesen 145 fő bevonása történt meg. Ez a létszám a teljes projekt időszakához viszonyított létszám 25,0 %-a, a tárgyévi létszámnak pedig 41,1 %-a. A projekt célcsoportjai számára biztosított támogatási eszközökre fordítható összeg 1 316,1 millió Ft, melyből a évi kifizetésekre 460,0 millió Ft, a jövő évi áthúzódó kiadásokra a tárgyévi keret 100 %-a áll rendelkezésre. A támogatási eszközökre vonatkozó tárgyévi kötelezettségvállalások összege a tárgyidőszakban 343,6 millió Ft, ami 74,7 %-os pénzügyi lekötöttséget jelent. Az áthúzódó keretekre vonatkozó kötelezettségvállalás 30,3 %-os ugyanezen időszakot vizsgálva (55,2 millió Ft). A teljes projektidőszakra vonatkozó nettó kötelezettségvállalás 36,7 %-os 483,0 millió Ft-os összeggel. A évi Társadalmi Megújulás Operatív Program 2.1. Az alkalmazkodóképesség javítása elnevezésű intézkedés évben induló, TÁMOP / Újra tanulok elnevezésű projekt alapvető célja, hogy javuljon a felnőttek képzés iránti motivációja, illetve a képzés által nagyobb eséllyel juthassanak be-, illetve vissza a munkaerőpiacra, valamint a foglalkoztatottak nagyobb eséllyel őrizhessék meg munkahelyüket. A projekt kiemelt célja az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek képzése, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el. A program lehetőséget kínál számukra, hogy megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget, valamint arra, hogy a munkaerő-piaci 12

14 igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek, és ezáltal javuljon foglalkoztathatóságuk. A projekt céljai közé tartozik még olyan szakképzettséggel rendelkező munkavállalók képzése is, akiknek a szakképzettsége elavulttá vált vagy alapul szolgál olyan egyéb új képesség, végzettség megszerzésére, amely valós munkaerő-piaci igényekre épül. A projekt megvalósítása során azon túl, hogy a képzésre szorulók segítésével a projekt alapjában hozzájárul az esélyegyenlőség biztosításához különös tekintettel kell lenni a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének elősegítésére. A TÁMOP / Újra tanulok program a START mezőgazdasági, az országos közfoglalkoztatottak, a téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódók, az általános képzési projekt elemben résztvevők, valamint a Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségeket (LHH) érintő közfoglalkoztatotti képzések forrását biztosítja. A megkötött képzési együttműködési megállapodások alapján január 1. és szeptember 30. között Heves megyében 881 fő bevonásával 14 szakirányban 42 tanfolyamon indultak képzések a Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségeket (LHH) érintő közfoglalkoztatotti képzések, a évi Országos közfoglalkoztatás valamint a évi Önkormányzati kisegítő képzések keretében. Heves megyében év január 1-től szeptember 30-ig a projekt keretein belül 1645 fő közmunkás 31 szakirányban 86 tanfolyamon vett illetve vesz részt képzésben. A projektszerződés 8. számú módosításával a célcsoport részére támogatásként biztosított megyei keret 1.982,1 millió Ft összegben került megállapításra. A projektidőszakra ( ) allokált bevonandó létszám 7010 fő, az eddig bevontak száma 8461 fő, ami 120,7 %-os bevonási arányt jelent. 4. A MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK Támogatásaink, foglalkoztatási programjaink mellett fontos szerepet töltenek be az ügyfeleknek nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatásaink I-IX. hónapja során a megyében közel 14 ezer ügyfél volt részese valamilyen szolgáltatásnak, egyéni vagy csoportos tanácsadásnak. A humánszolgáltatások egy része elérhető a járási hivataloknál, emellett a megyeszékhelyen működő Álláskereső Klub és Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) a szolgáltatások teljes palettáját kínálja valamennyi regisztrált ügyfél számára a megyében. Igény esetén tanácsadóink kihelyezett szolgáltatásokat is biztosítanak. Szervezetünk dolgozói az év kilenc hónapjában összesen 33,5 ezer esetben részesítették ügyfeleinket valamilyen egyéni vagy csoportos tanácsadásban, állásközvetítésben, képzési valamint munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtásban. Az álláskeresők közül egyénileg a leggyakrabban alkalommal munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtásra tartottak igényt. Csoportos tájékoztató keretében 5872 fő szerzett információkat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által kínált támogatásokról, képzési lehetőségekről, szolgáltatásokról. Foglalkozási Információs Tanácsadót az év során 3036 alkalommal keresték fel az állást keresők, pályaválasztás vagy pályamódosítás előtt állók. Kiemelt igény mutatkozott alkalommal- a képzési információk iránt. 13

15 Szakembereink 525 ügyfél esetében segítették a munkaerőpiacra való belépést vagy visszatérést álláskeresési felkészítés útján fő esetében munkatanácsadás keretében működtek közre a munkavállalást akadályozó körülmények feltárásában. Reintegrációs csoportos foglalkozáson 1006 fő vett részt. Az álláskeresők közül a pályaválasztási, pályamódosítási döntés meghozatalához 247 ügyfél kért tanácsadást évben a TÁMOP programba vont ügyfeleink számára biztosítottunk külső szolgáltató közreműködésével mentori szolgáltatást. Ennek keretében mintegy 500 álláskereső részesült olyan folyamatos, személyes szolgáltatásban, mely az egyéni élethelyzetek, problémák megoldásában való közreműködéssel is segítette a mielőbbi elhelyezkedést. Szolgáltatásaink jelentőségét az adja, hogy az ügyfélkör egy része nem rendelkezik a kellő önismerettel és a szükséges álláskeresési jártassággal a munkalehetőségek megtalálásához. Ezért fontos, hogy minél több munkát kereső ügyfél kapjon személyre szabott, célzott segítségnyújtást, mely hozzájárul az álláskeresési és munkavállalói kompetenciák kialakulásához. Ezek nemcsak megnövelik az elsődleges munkaerőpiacra való belépés esélyét, de fejlesztik a munkahely megtartásának képességét is. Szervezetünk arra törekszik, hogy folyamatosan biztosítani tudja azt az infrastruktúrát és szakemberállományt, amely lehetővé teszi, hogy a leghátrányosabb helyzetű álláskeresők számára is rendelkezésre álljanak azok a feltételek, melyek helyzetük javításához szükségesek. A Foglalkozási Információs Tanácsadóban az ügyfelek számára számítógépeket biztosítunk internet hozzáféréssel a munkahelyek megtalálásához, az álláspályázatok elkészítéséhez és benyújtásához. Ingyenes telefonálási lehetőség vehető igénybe ügyintézői közreműködéssel a munkáltatóval való első kapcsolatfelvételhez. Az Álláskereső Klubban szakembereink rövid és hosszabb álláskeresési programokkal várják a munkát keresőket. Szolgáltatásaink terén pozitív változást jelent az elektronikus szolgáltatások bővítése, alkalmazkodva ezáltal a kor elvárásaihoz. Egyre több ügyfél választja az elektronikus úton történő kapcsolattartást a járási hivatalokkal, bár még mindig főként a fiatalabb korosztályra jellemző ennek preferálása. Növeli ügyfeleink elégedettségét, hogy lehetőségük nyílik elektronikus levélben az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély iránti kérelem valamint nyilvántartásba vételi kérelem benyújtási szándékának jelzésére, a jogosultság feltételeit érintő lényeges körülmények változásának bejelentésre, a jelentkezési kötelezettség teljesítésére, a munkáltatók támogatás iránti kérelmének benyújtására. Eger, november