Tájékoztató. Heves megye munkaerő-piaci helyzetéről. (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert)

Átírás

1 Ikt. szám: 6-16/2014/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye munkaerő-piaci helyzetéről (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert) Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szakigazgatási Szerve (3300 Eger, Kossuth Lajos utca 9.) elkészítette tájékoztató anyagát Heves megye munkaerő-piaci helyzetéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. A tájékoztatót a Heves Megyei Közgyűlés Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága szeptember 23-i ülésén tárgyalja. Eger, szeptember 17. Törvényességi szempontból ellenőriztem: Szabó Róbert Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője Ikt. szám: 6-5/2014/222 Ügyintéző: Fejes Richárd Zsolt

2 Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Heves megye munkaerő-piaci helyzetéről szeptember 08.

3 HEVES MEGYE MUNKAERŐPIACÁNAK JELLEMZŐI I. A GAZDASÁGI KÖRNYEZET, A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG A KSH I. NEGYEDÉVI ADATAI TÜKRÉBEN 1 Heves megye lakónépessége január 1-én 304 ezer fő volt, az ország népességének 3,1%-a fővel, 0,8%-kal csökkent egy év alatt. A megye gazdaságát I. negyedévben pozitív irányú elmozdulás jellemezte, melyet az alábbiakban összegezhetünk. Heves megye ipari termelése I. negyedévben a több mint 4 főt foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján 240 milliárd forintot tett ki, mely az előző évhez képest összehasonlító áron 8,6%-os növekedést jelentett (országosan a termelés volumene 8,7%-kal nőtt). Egy lakosra a megyében 792,3 ezer forint termelési érték jutott, ez az országosnál 25%-kal magasabb. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások termelése I. névhez képest 5,6%-kal nőtt, az előállított ipari produktum értéke 206 milliárd forintot ért el. A Heves megyei ipar mutatóit meghatározó, a termelési érték háromnegyedét előállító és értékesítésének 96%-át exportból realizáló gépipar termelése 6,6%-kal emelkedett. Az építőipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások adatai alapján I. negyedévben 73%-kal haladta meg a rendkívül alacsony szintű bázist. Az építőipari vállalkozások a vizsgált időszakban 4,2 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, mely egy lakosra vetítve 14,1 ezer forintot tett ki. A mutató értéke 56%-a az országos átlagnak. Heves megye idegenforgalma I. negyedévben bővült a bázishoz képest. A megye kereskedelmi szálláshelyei 6,1%-kal több (92 ezer) vendéget fogadtak, összesen 193 ezer vendégéjszakára, mely 3,3%-os bővülést jelentett. A heves megyei székhellyel működő gazdasági szervezetek I. negyedévben 11,7 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszköz beszerzésre, illetve a meglévők fejlesztésére. Egy lakosra 38,5 ezer forint beruházási érték jutott, mely az országos 55%-a. A legalább 5 főt foglalkoztató heves megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és a társadalombiztosítási intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél I. negyedévben átlagosan 65,0 ezer főt foglalkoztattak, 16,8%-kal, mintegy 9300 fővel többet, mint egy évvel korábban. Az alkalmazottak 59%-át foglalkoztató versenyszférában 3,7%-kal, a költségvetési szférában a közfoglalkoztatásban résztvevők számának emelkedése következtében 73,8%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma. Az fizikai foglalkozásúak száma (41,1 ezer fő) 26%-kal (a versenyszférában 4,5%-kal, a költségvetési szférában 163,5%-kal), a szellemi foglakozásúak (23,9 ezer fő) száma 3,9%-kal (a versenyszférában 1,5%-kal, a költségvetési szférában 24,2%-kal) nőtt. A KSH munkaerő-felmérése alapján Heves megyében I. negyedévben a éves népességből 127,1 ezer fő volt gazdaságilag aktív, közülük 116,3 ezer fő foglalkoztatottként, 10,9 ezer fő munkanélküliként jelent meg a munkaerő-piacon. Egy év alatt 35%-kal, 6,9 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottaké pedig 12%-kal, 12,7 ezer fővel nőtt. A megyében a foglalkoztatási ráta 58,3%, a munkanélküliségi ráta 8,6%, az országos átlagnál (60,9% illetve 8,4%) továbbra is kedvezőtlenebb. Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2014/1 2

4 II. HEVES MEGYE MUNKAERŐ-PIACA 1. NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE A megyében augusztus végén regisztrált álláskereső keresett munkát kirendeltségeinken, az egy évvel korábbihoz viszonyítva fővel, 17,6%-kal csökkent a létszám, kicsit lassabb ütemben, mint az országosan (18,4%) augusztus végén az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva a legnagyobb arányban, 27,7%-kal, 628 fővel a füzesabonyi kistérségben, a legkevésbé a pétervásárai járás területén 12,8%-kal, 164 fővel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 12,3%-os, az országos átlagot 3,1%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezőnyben foglal helyet. Az egyes körzetek közti különbségek jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a gyöngyösi és az egri körzetben 10-11% között alakul, Heves körzetében a 23%- os, Pétervására térségében a 15%-os arányt is meghaladja. Az álláskeresők száma és változása Az álláskeresők aránya a Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez* Körzet számának változása száma (fő) augusztus augusztus az előző évhez képest augusztus (fő) (%) (%) (%) Eger ,7 12,8 10,7 Gyöngyös ,1 12,5 10,1 Hatvan ,5 12,3 9,9 Heves ,8 26,5 23,7 Füzesabony ,7 19,0 13,7 Pétervására ,8 17,2 15,0 Heves megye ,6 14,9 12,3 Észak-Magyarország ,6 19,8 17,1 Magyarország ,4 11,2 9,2 Forrás: *A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, (KSH), Az összes álláskereső 46,4%-a (7 081 fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű. Számuk fővel, 14,3%-kal csökkent egy év alatt, az összes álláskeresőn belüli részarányuk 1,8%-ponttal nőtt. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeresők aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 61,6%, de a füzesabonyi (53,9%) és a pétervásárai (51,3%) körzetben is meghaladja az 50%-ot. Az elmúlt egy év alatt fővel, 20,0%-kal mérséklődött a középfokú végzettségű álláskeresők száma a megyében augusztus végén fő volt a számuk, az összes álláskereső 49,0%-a, részarányuk 1,4%ponttal csökkent egy év alatt. Közülük az érettségivel rendelkezők száma (szakközépiskola, technikum, gimnázium) 18,4%-kal, a szakmunkás 3

5 képzőben végzetteké 21,3%-kal csökkent. A diplomás álláskeresők száma 709 fő a megyében, 211 fővel, 22,9%-kal csökkent egy év alatt, az összes álláskeresők közötti részesedésük 5,0%- ról 4,6%-ra mérséklődött. Az álláskeresők összetételére vonatkozó főbb adatok Megnevezés augusztus augusztus Létszámváltozás fő % fő % főben %-ban Az álláskeresők száma , , ,6 Ebből: Pályakezdő , , ,7 Férfi , , ,1 Nő , , ,1 Alacsony iskolai végzettségű , , ,3 Középfokú végzettségű , , ,0 Diplomás 920 5, , ,9 25 év alatti , , ,7 50 év feletti , , ,8 Tartósan regisztrált , , ,2 Álláskeresési ellátásra jogosult , ,0 25 1,4 Aktív korúak ellátására jogosult , , ,6 Ellátás nélkül , , ,3 A hosszú ideje (több mint egy éve) folyamatosan nyilvántartott álláskereső ügyfelek számát tekintve egy év alatt 51%-os (3 263 fős) csökkenés mérhető augusztus végén fő (az összes álláskereső 20,3%-a) szerepelt 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartásunkban. Tehát a nagy tömegeket megmozgató közfoglalkoztatás hatására a nyilvántartott álláskeresők mindössze egyötöde szerepel egy évnél régebben folyamatosan az álláskereső nyilvántartásban. Egy évvel korábban a regisztrált álláskeresők több mint egyharmada minősült tartósan munkanélkülinek. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma augusztus végén fő volt, 393 fővel, 15,4%-kal kevesebb, mint 1 évvel korábban. A augusztus végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők az összes regisztrált álláskereső 13,8%-át reprezentálták A 8 általánost vagy kevesebb osztályt végzett pályakezdő álláskeresők száma főről 955 főre, 46 fővel, 4,6%-kal mérséklődött egy év alatt. A középfokú végzettséggel rendelkezők száma 282 fővel (1 323 főről főre), a diplomás pályakezdő álláskeresők száma 65 fővel (173 főről 108 főre) csökkent és augusztus 20. között. Egy év alatt a pályakezdő álláskeresők összetétele is jelentősen módosult, 5,3%ponttal nőtt a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek súlya 40,1%-ról 45,4%-ra, csökkent a középfokú végzettségűek részesedése 53,0%-ról 49,5%-ra és a diplomások aránya 6,9%-ról 5,1%-ra. A fő augusztus végén nyilvántartott álláskereső több mint fele (55,4%-a) nem részesült ellátásban, számuk (8 455 fő) 768 fővel, 8,3%-kal mérséklődött egy év alatt. Az ügyfelek másik legnépesebb köre (32,7%) az önkormányzatok által megállapított támogatásokban részesül, számuk augusztus 20-án fő volt. E csoportba tartozók állománya az egy évvel korábbi létszámhoz képest jelentősen fővel, 33,6%-kal csökkent. 4

6 2014. augusztus végén a kirendeltségek által folyósított ellátásokra fő (az összes álláskereső 12,0%-a) volt jogosult, 25 fővel 1,4%-kal többen mint egy évvel korábban. Ezen a csoporton belül a az álláskeresési járadékban részesülők száma kismértékben 132 fővel, 9,6%-kal (1 370 főről főre) csökkent, miközben a legidősebb korosztályba tartozók egyre gyarapodó létszáma az álláskeresési segélyen lévők számának 157 fős 33,6%-os 430 főről 587 főre történő növekedését vonta maga után. 2. MUNKERŐKERESLET ALAKULÁSA I-VIII. hónapban a hat heves megyei munkaügyi kirendeltséghez összesen álláshelyre vonatkozó munkaerőigény-bejelentés érkezett, 51,1%-kal, mal több, mint azonos időszakában. A 2014 I-VIII. hó során nyilvántartásba vett új állások több mint háromnegyede ( állás) támogatott álláshely volt, 21,2%-a (3 555 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. A támogatott álláshelyre vonatkozó közvetítési igények száma első nyolc hónapjához képest fővel, 61%-kal bővült, ezen belül a közfoglalkoztatással igényelt munkaerő száma fővel, főről főre nőtt. A támogatáshoz nem kötött új létszámigények száma I-VIII. hónapban fő volt, az egy évvel korábbi állásbejelentések volumenéhez képest 24%-kal, 681 fővel nőtt. A támogatást nem igénylő álláshely bejelentések többségét az egri (1 365 fő), a gyöngyösi (853 fő) és a hatvani (821 fő) kirendeltségen regisztráltuk. A nem támogatott álláshelyek 85%-át a három nagyobb kiterjedésű körzetben jelentették be. Hevesen, Füzesabonyban és Pétervásárán együttesen mindössze 516 főre vonatkozó támogatás nélküli munkaerőigényt regisztrálhattunk. A nem támogatott álláshelyek 24%-a segédmunkás munkakör, 17%-a betanított fizikai munkással, 38%-a szakképzett fizikai munkással tölthető be. 17%-a szellemi munkakörre vonatkozik és 4%-át reprezentálják a fegyveres szervek munkaerő igényei. 5

7 A támogatás nélkül alkalmazni kívánt létszámból 473 fő termék összeszerelő (Gyöngyös 218 fő, Hatvan 132 fő, Eger 81 fő), 310 fő építőipari szakmunkás (Eger 135 fő, Gyöngyös 72 fő, Hatvan 49 fő, Füzesabony 48 fő), 267 fő egyszerű szállítási és szolgáltatási foglalkozású (Hatvan 143 fő, Füzesabony 52 fő), 220 fő kereskedelmi szakmunkás (Eger 74 fő, Gyöngyös 71 fő Hatvan 34 fő), 208 fő ipari segédmunkás (Eger 145 fő, Gyöngyös 34 fő), 194 fő vendéglátó-ipari szakmunkás (Eger 113 fő), 190 fő járművezető (Hatvan 120 fő), 114 fő takarító (Eger 62 fő, Gyöngyös és Hatvan fő), 101 fő kereskedelmi ügyintéző, ügynök (Eger 32 fő, Hatvan 23 fő, Gyöngyös 24 fő, Heves 21 fő), 94 fő ipari, mezőgazdasági segédmunkás (Eger 79 fő), 86 fő mobil gépek kezelői (Gyöngyös 32 fő, Füzesabony 25 fő), 82 fő fémmegmunkáló szakmunkás (Eger 23 fő, Gyöngyös 32 fő, Hatvan 17 fő), 78 fő élelmiszer-ipari szakmunkás (Gyöngyös 46 fő), 73 fő építőipari segédmunkás (Heves 46 fő), 67 fő rakodómunkás (Hatvan 37 fő), 62 fő faipari szakmunkás (Eger 36 fő, Heves 15 fő), 38 fő mérnök (Eger 24 fő, Gyöngyös 8 fő). A I-VIII. hónapban lezárt közvetítések és visszajelzések adatai alapján az állapítható meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül fő tudott munkát vállalni, ez a létszám fővel, 20,6%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Az elhelyezkedettek közül fő támogatással jutott munkához, míg támogatás nélkül, a kirendeltség közvetítésével vagy önállóan talált munkahelyet 5151 álláskereső. A támogatással elhelyezettek száma fővel, 47,7%-kal nőtt. A támogatott elhelyezkedések 91%-át kitevő közfoglalkoztatottként elhelyezkedők száma fő, a bázist fővel, 51,8%-kal haladja meg. A támogatás nélkül foglalkoztatottá váltak száma 14,1%-kal, 848 fővel elmarad az egy évvel korábbi értéktől. Foglalkoztatottá vált nyilvántartott álláskeresők száma Heves megyében I-VIII. hó Megnevezés I-VIII. hó I-VIII. hó Változás fő megoszlás (%) fő megoszlás (%) (fő) 2014/2013 (%) Foglalkoztatottá váltak száma összesen , , ,6 Támogatott munkahelyre , , ,7 Ebből: Közfoglalkoztatás , , ,8 Nem támogatott munkahelyre , , ,1 6

8 III. A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ LEGFONTOSABB TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK, FORRÁSOK 1. NEMZETGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁSI ALAP A Nemzetgazdasági Minisztérium idén is pályázatot írt ki a Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására (NFA-2014-KKV), amely elsődleges célja a helyi gazdaság megerősítése, a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepük, piaci pozícióik bővítése, új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása. A felhívásra Heves megyében a benyújtási határidőig 119 db pályázat érkezett, amely több mint másfélszerese volt az előző évi támogatási igénynek (74 db), a két évvel ezelőtti adatokhoz képest pedig ugrásszerű növekedés volt tapasztalható. Egy pályázatot késve, a határidő lejártát követően nyújtottak be, ezért érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került. A munkáltatók összesen 1.956,1 millió Ft támogatási összeget igényeltek, mellyel 888 munkahelyet kívántak létrehozni. Heves megye minden kistérségéből érkeztek pályázatok. A beérkezett pályázatok közül 6 db-ot visszavontak, a maradék 114-ből 88-at támogatásra, 26-ot pedig elutasításra javasoltunk. Az érdemi döntéshozatal előtt további 3 munkáltató lépett vissza. A Nemzetgazdasági Miniszter döntése 2 ütemben összesen 66 pályázót részesített vissza nem térítendő támogatásban. A heves megyei munkáltatók a tervezett beruházásokhoz a munkahelyteremtésre szánt országos keretösszeg / 16 milliárd Ft/ 7,7 %-át nyerték el. A támogatásról szóló értesítés után 5 cég állt el a szerződéskötéstől. A 61 nyertes pályázó összesen 462 munkahely létrehozására vállalt kötelezettséget mindösszesen 955,5 millió Ft támogatási összeg segítségével, ezzel együtt biztosítva a bázisként meglévő, 1154 fő összlétszámuk megtartását is. A legkésőbb február 28-ig felvételre kerülő dolgozók közül 425 fő a regisztrált álláskeresők száma. A Nemzetgazdasági Minisztérium február 19-én kelt levelében jóváhagyta a Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának évi Nemzetgazdasági Foglalkoztatási Alap, Foglalkoztatási Alaprész keretére leadott, aktív eszközök közötti felosztási javaslatát. A megyénkre leosztott keret ezer Ft, melyből az előző évben vállalt kötelezettségeket is (52.646,3 ezer Ft) finanszírozni kell, így évben ,7 ezer Ft fordítható új támogatások megállapítására. Az előző évhez képest lényegesen alacsonyabb mértékű áthúzódó kötelezettségvállalás miatt a évi szabad forrásunk mintegy 100 millió Ft-tal nagyobb, mint egy évvel korábban. Az NFA FA keretet február 28-án osztottuk fel a kirendeltségeink között a négy foglalkoztatáspolitikai eszköz, a munkahelymegőrzés, az önfoglalkoztatás, a vállalkozóvá válás, valamint a mobilitás támogatása érdekében, így az idén benyújtott kérelmekhez kapcsolódó foglalkoztatás ettől az időponttól kezdődhetett meg. A munkahelymegőrző támogatás iránt az előző évhez hasonlóan- idén is kiemelkedő érdeklődés mutatkozott. Az átmeneti likviditási problémával küzdő munkáltatónál 4-8 hónapos bérköltség támogatásokkal segítettük a munkahelyek megőrzését. Július végéig, az eszköz működtetésére elkülönített 95,1 millió forint 91,5 %-ának lekötésével 311 fő munkahelyének megtartását sikerült elősegítenünk. Munkahelymegőrző támogatásra egy 7

9 35,2 millió Ft nagyságú igény is érkezett, melynek kielégítéséhez központi munkahelymegőrző támogatásra pályáztunk. A pályázatunkról döntő miniszteri határozatot még nem kaptuk meg. A nyilvántartott álláskeresők, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személyek vállalkozói készségének, hajlandóságának előmozdítása, saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására való ösztönzése érdekében március elején pályázatot hirdettünk a vállalkozóvá válást elősegítő támogatások igénybevételére, melyre csaknem 150 millió Ft-ot különítettünk el a decentralizált NFA keretünkből. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás és az önfoglalkoztatás támogatás iránt szintén kiemelkedő érdeklődés mutatkozik a regisztrált álláskeresők részéről júliusáig 153 fő álláskereső vállalkozóvá válásához járultunk hozzá hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő vissza nem térítendő támogatás folyósításával. Közülük 20 fő részesült 2 millió forintig igényelhető vissza nem térítendő, vagy 2 millió Ft vissza nem térítendő és 1 millió Ft visszatérítendő tőkejuttatás támogatásban is. Ez 2013 azonos időszakához képest közel 35%-os növekedést jelent április 29-én, kérésünknek megfelelően, engedélyt kaptunk a foglalkoztatás-bővítő bértámogatás június 1-től történő elindításához. A hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatása esetén, legfeljebb 8 hónap időtartamra megállapítható, a munkavállaló havi bérköltségének 50 %-ával megegyező összegű támogatások megállapításával július végéig, 38,6 millió Ft lekötésével 106 fő álláskereső elhelyezkedését sikerült elősegítenünk. A Nemzetgazdasági Minisztérium a fővárosi/megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai és a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségei megvalósításával, A nyári diákmunka elősegítése elnevezéssel, munkaerő-piaci program hirdetett 2014 júniusában. Ennek keretében a települési önkormányzatok és önkormányzati fenntartású intézmények legfeljebb 2 hónap időtartamra bérköltség támogatást igényelhettek év közötti, nappali tagozaton tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok foglalkoztatásához. A program július 1-jén kezdődött és augusztus 31-én zárult. Sikerességét jelzi, hogy az eredeti, Heves megyére allokált ezer Ft keretösszeg kevésnek bizonyult, ezért a jelentkező igények kielégítésére júliusban ezer Ft többletforrással egészítették ki decentralizált keretünket. A programnak köszönhetően 649 diák dolgozott a nyár folyamán teljes, vagy részmunkaidőben. Összességében a heves megyei kirendeltségek és a központi szervezeti egység a ezer Ft-os decentralizált foglalkoztatási alaprész 81,5 %-ára vállaltak július végéig kötelezettséget. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel és a decentralizált foglalkoztatási alaprészből finanszírozott programokkal a nyitó létszámmal együtt 773 fő heves megyei álláskeresőt érintettünk meg. Idén is szükség volt bérgarancia támogatásra, melyhez kapcsolódóan a január-augusztus közötti időszakban 42 kérelmet nyújtottak be a felszámolók. Ebből hármat jogszabályi feltételek hiánya miatt el kellett utasítanunk, egy pedig még elbírálás alatt van. A felszámolási eljárással érintett munkáltatók 123 dolgozója elmaradt munkabértartozásának rendezéséhez 71,9 millió Ft támogatást ítéltünk meg. 8

10 2. NEMZETI KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAM A közfoglalkoztatás általános megállapításai A Nemzeti Reform Programban a Kormány alapvetésként fogalmazta meg, hogy a munkának értékteremtő ereje van, ezért a magyar gazdaságpolitika középpontjába a munkát állította. A közfoglalkoztatás új rendszerének rendeltetése, hogy minél több munkára képes aktív korú, szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Elsődleges cél, hogy a közfoglalkoztatás értéket teremtsen, megújításának fontos eleme a költséghatékonyság fejlesztése, emellett kiemelt cél a területi aránytalanságok felszámolása. A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a társadalmigazdasági szempontból elmaradott térségek területe a legnagyobb. A tartósan elmaradott területeknek is esélyt kell kapniuk, hogy hatékony, előremutató módon kapcsolódhassanak az ország gazdasági-társadalmi vérkeringésébe, lemaradásukat csökkentsék, gazdaságilag és társadalmilag megújuljanak. A program jelentős szerepet tölt be a tartós munkanélküliek foglalkoztathatóságának javításában és az inaktív népesség aktivizálásában. Az aktiválást fokozandó, a munkavállalást képzési programokkal kiegészítve erősítette meg a kormányzat a 2013 decemberétől március végéig támogatott téli átmeneti program keretében. A képzés hangsúlyt helyezett a munkaerő-piaci elhelyezkedéshez elengedhetetlen kompetenciák elsajátítására, emellett OKJs szakképzettséget, igazolt konkrét munkatevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismereteket/végzettséget nyújtó képzéseken is részt vehetnek az érintettek. Azok számára, akiknek az elsődleges munkaerőpiac jelenleg nem tud megfelelő munkát biztosítani, az állam maga tudjon felkínálni rövidtávon is segély helyett munkát (elsősorban a tartósan munkanélküliek vagy inaktívak, az alacsony iskolai végzettségűek, romák, munkahely-hiányos térségekben élők számára) átmeneti jelleggel. Az ország elmaradott térségei, települései felzárkóztatásának elősegítésére a Belügyminisztérium a hagyományos közfoglalkoztatási formák támogatása mellett jelentős mértékű forrást biztosított a kistérségi mintaprogramok keretében a helyi igényeken alapuló feladatellátás megvalósítására. Ezen programok projektjei nyújtják a legjobb példát az önellátó, önfenntartó települések működtetése érdekében tett helyi kezdeményezésekre, közülük is kiemelkedő jelentőségűek a mezőgazdasági projektek. A mezőgazdasági mintaprogramokhoz szorosan kapcsolódó TÁMOP kiemelt képzési program kedvezményezettjei között megjelenik egy olyan nagy létszámú célcsoport is, amely újszerű módszerek alkalmazásával szerez szakmai ismereteket: a startmunka mintaprogram mezőgazdasági képzéseibe minden olyan a növénytermesztésben és az állattartásban dolgozó közfoglalkoztatott bekapcsolódott, akinek nincs szakirányú végzettsége. Ők az elméleti oktatás mellett a napi munkavégzés során sajátítják el az eredményes háztáji gazdálkodáshoz szükséges gyakorlati ismereteket. A startmunka mintaprogramok mezőgazdasági programlábának másik egyedi jellemzője, hogy ezen közfoglalkoztatási programokból szociális szövetkezetek szerveződhetnek, amely alapokat teremthet egy önfenntartó rendszer kiépítéséhez. A közfoglalkoztatási támogatásból beszerzett eszközök ingyenesen, haszonkölcsön szerződés keretében átvihetők a szociális szövetkezetbe, valamint a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatásból kikerülve szövetkezeti taggá vagy szövetkezeti alkalmazottá válva kiléphetnek az elsődleges munkaerőpiacra. 9

11 2013-ban a kistérségi közfoglalkoztatási mintaprogramok alapjain szerveződve, Heves megyében két település önkormányzata hozott létre szociális szövetkezetet: Nagyréde és Mátraderecske évi időszakos eredmények Téli átmeneti közfoglalkoztatási program A Kormány célul tűzte ki, hogy 2013 novembere és 2014 áprilisa közötti időszakban 200 ezer fő folyamatos, egyidejű közfoglalkoztatását kell biztosítani. Mivel a szabadban végezhető tevékenységek száma jelentősen lecsökken a téli időszakban, ezért a magas foglalkoztatott létszám megtartása, valamint az álláskeresők tartós jövedelemhez juttatása érdekében képzési komponens kiegészítésével valósultak meg a programok. A közfoglalkoztatás maximális időtartama november április 30. napjáig, míg a képzés időtartama december március 31. napjáig tartott. A Kormány döntése értelmében a téli átmeneti közfoglalkoztatás 8 órás közfoglalkoztatás keretében valósulhatott meg. A bérköltség támogatás mértéke minden támogatástípus esetén 100%, valamint a közvetlen költségek finanszírozására a közfoglalkoztatottak (munkában töltött hónapok és a képzés első teljes hónapja) bérköltségének maximálisan 20%-a volt elszámolható. A létszám feltöltése a Belügyminisztérium által ütemezetten, a már folyamatban lévő támogatások figyelembe vételével történt, a támogatás forrása is szorosan erre alapozva került decentralizálásra. A téli közfoglalkoztatást kiegészítő képzési elemek finanszírozása uniós források bevonásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Újra tanulok kiemelt projekt keretében történt. A képzések napi 6 órás oktatás formájában valósultak meg, amely a foglalkoztatás 8 órás intenzitásához igazodva 2 órás felkészülési idővel kiegészült. o hagyományos hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programokban (önkormányzatok, karitatív szervezetek, KLIK, NRSZH, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság) első félévében (április 30. napjáig) fő foglalkoztatása valósult meg, Ft forrás felhasználásával. o országos közfoglalkoztatók (állami erdőgazdaság, nemzeti park, magán erdőgazdaságok, vízügyi társulatok, rendvédelmi szervek) programjai keretén belül 11 közfoglalkoztató kérelmére született Belügyminiszteri döntés 2013.október 31.-én, mely átlagosan 910 fő foglalkoztatásához kapcsolódott. A hatósági szerződés szerinti összeg Ft volt, de 2014-ben támogatásként kifizetve Ft lett. (2014.évi előirányzat: Ft) A kistérségi startmunka mintaprogramok A évben indított és napjáig tartó kistérségi startmunka mintaprogram keretein belül Heves megyében 826 fő dolgozott, Ft támogatási összeg felhasználásával. (2013. évről áthúzódó foglalkoztatási programok) A 2014.évi kistérségi startmunka mintaprogramok értékteremtő (mezőgazdasági, téli és egyéb értékteremtő, helyi sajátosságokra épülő) programelemeinek támogatására első félévében a miniszteri döntések alapján Ft kapcsolódik, mely programokban fő foglalkoztatása biztosított. A mezőgazdasági programokat 2015.február 28. napjáig 10

12 működtetik az önkormányzatok, míg a másik két értékteremtő programot legfeljebb 5 hónapra tervezhették. A szociális programelemek augusztus 1. napjától voltak indíthatóak, ennek keretében a következő programokban dolgozhatnak a közfoglalkoztatottak: belvízelvezetés, illegális hulladék-lerakó helyek felszámolása, belterületi utak karbantartása, mezőgazdasági utak karbantartása Ezen programokat legtöbb esetben február 28. napjáig tervezték megye erre jogosult helyhatóságai, működtetésükhöz a Belügyminisztérium Ft-ot biztosított ( évi keret). 47 települési önkormányzat fő bevonásával hajtja végre a tervezett feladatokat. Parlagfű mentesítés a közfoglalkoztatás keretében évben megyénkben 44 önkormányzat indított mezőgazdasági kistérségi mintaprogramot, amely programok keretein belül kapcsolt munkakörökben történt meg a gyomnövény elleni védekezés fő közfoglalkoztatott négyzetméter földterületen a napi feladatai mellett, mely főként mezőgazdasági munkát jelentett (szántás, kapálás, ültetés, vegyszerezés, gyomlálás, termés begyűjtése) végezték a mentesítési munkákat. A mentesítési feladatok még hatékonyabb elvégzése érdekében a települési önkormányzatok a hagyományos, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási feladatellátás keretében is kapcsolódtak a programhoz fő közfoglalkoztatott négyzetméter földterületet tisztított meg. Az irtási munkákat közterületeken, bel-és külterületeken található földutak, út menti árkok mellett, illetve a parlagfűvel szennyezett önkormányzati területeken (köztemetők, parkok, játszóterek, sportpályák stb.) végezték el évi hagyományos, hosszabb időtartamú (6-8 órás) közfoglalkoztatás A évről áthúzódóan február 28-ig tartó feladatellátásra a Belügyminisztérium Ft forrást (2014. évi keretrész) biztosított, melynek terhére fő került bevonásra. Az új, évi finanszírozásra májusban Ft került decentralizálásra fő közfoglalkoztatására vonatkozólag, az alábbi felosztásban. o A program május 01 napjától kezdődött, átlagosan 4 havi foglalkoztatással kalkulálva, szeptember 30. napjáig tarthat Ft keretösszeg került leosztásra a kirendeltségek részére, fő közfoglalkoztatására. o Június 01 - július 31. napjáig tartó foglalkoztatásra további Ft keretet decentralizált a Belügyminisztérium 1156 főre vonatkozóan. o Július 01 - augusztus 31. napjáig további kiegészítő keretösszeget, Ft-ot kapott Heves megye fő foglalkoztatásához. o Újabb Ft összegű pénzügyi forrás érkezett augusztus 01. napjától induló programok finanszírozására október 31. napjáig, fő bevonásának előirányzata mellett. Az elvárt létszámok teljesülését követően a programok november 30. napjáig meghosszabbíthatóak. 11

13 A támogatás átlagos mértéke 85-95% közötti, jellemző tevékenységek: köztisztasági munkás, konyhai kisegítő, kisegítő takarító, karbantartó, parkgondozó, kisegítő adminisztrátor, házi segítségnyújtó, gyermekfelügyelő. A kirendeltségek augusztus 31. napjáig Ft keretösszeget kötöttek le, fő támogatása érdekében. Jelenleg további Ft igénnyel lefedett keretösszeg vár elbírálásra, ami 448 fővel növelheti a támogatásba belépők létszámát. Ezen foglalkoztatási keret növekedett Ft összeggel, amelyet a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programjához kapcsolódó (LHH-s) képzés megvalósítása finanszírozásához, 318 fő bevonására fordíthat Heves megye első félévében 222 fő került be a programba, egészségfejlesztő segítő (30 fő) és tisztítástechnológiai szakmunkás (192 fő) képzésbe. Augusztus 25. napján indult el az állatgondozó tanfolyam 63 fővel, amelyre Ft keretet biztosítottunk évi országos közfoglalkoztatási programok től, a évi téli átmeneti programokat követően kérelmezhették idei programjaikat az országos közfoglalkoztatók. 10 Heves megyei székhelyű foglalkoztató részvételével, 915 fő átlaglétszám bevonásával tervezte programját, melyekhez a Belügyminisztérium a megyei munkaügyi központ szakmai osztálya javaslata alapján Ft forrást biztosított. A közfoglalkoztatók a program során elvégzendő feladataikat a célszerűség és szükségszerűség szempontjainak figyelembevételével állították össze és végzik az alábbi összefoglaló szerint. A vízgazdálkodási társulatok (Hanyi Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat, Eger-Tarnavölgyi Vízgazdálkodási Társulat, Mátraaljai Vízgazdálkodási Társulat). jellemzően belvízelvezető csatornák karbantartását végzik: nádkaszálást, gazkaszálást, cserjeirtást, fakivágást, burkolatok. helyreállítását, műtárgyak tisztítását. Első körben június 30. napjáig tervezhették programjaikat, majd a meghosszabbításukat engedélyezte a Belügyminisztérium 204.augusztus 31. napjáig. Az egyéni erdőgazdálkodók (Illés Szabolcs, Csépe István, Szaniszló Mihály János, Gyulamajor Ökofarm Kft.) a tulajdonukat képző területeken végeznek cserjeirtást, átereszek karbantartását, gödrök valamint mélyedések feltöltését, tanösvény kaszálását, szállító utak tereprendezését, vizenyős és dagonyás részek vízelvezetését, kommunális hulladék gyűjtését és elszállítását, parlagfű továbbá más gyomnövények irtását. Programjaik szeptember 30. napjáig tartanak. A Bükki Nemzeti Park tevékenységének célterülete a Kelet-Bükki tájegység. Fő tevékenységük terepi adatgyűjtés, biotikai adatok feldolgozása, archív adatok digitalizálása, feldolgozása, tanösvények, barlangok és környezetük karbantartása, turistautak, pihenőhelyek és bemutatóhelyek hulladékmentesítése, továbbá a tardi Bála- völgyben cserjeirtás, úthálózat rekonstrukciója, átereszek, hidak rendbetétele, keréknyomok feltöltése, területegyengetés. Programjuk jelentős részét képezi még az erdőápolás, az invazív növényfajok (akác, bálványfa, kanadai aranyvessző stb.) ellen való védekezés, valamint a gyümölcsösök rekonstrukciója, ápolása, melynek célja a rendkívül értékes genetikai örökséget képviselő régi gyümölcsfajták megőrzése. Programjuk szeptember 30-ig tart. 12