A CSUKÁS FUTÓBOGARAI (COLEOPTERA: CARABIDAE)

Átírás

1 Acta Siculica 2011, A CSUKÁS FUTÓBOGARAI (COLEOPTERA: CARABIDAE) Bevezetés Méhely Lajos már 1889-ben azt írta, hogy a Barcaság [térsége] (melyhez a Csukás is tartozik) bogárvilága Bielz Albert E. (1887), báró Hopffgarten Miksa és Deubel Frigyes gyűjtései által meglehetősen jól kutatott. Ezzel együtt a Barcaság területére 342 új bogárfaj adatait közli saját és Deubel újabb gyűjtéseiből, melyek között 14 futóbogár fajt a Csukásból is említ. 1 Egy évvel később pedig további 6 futóbogár faj adatait teszi közzé. 2 A későbbiekben Kuthy Dezső a Fauna Regni Hungariae-ben 4 futóbogár lelőhelyadatát közli a Csukásból. 3 A 20. század első felében Karl Petri 16 4, Csiki Ernő pedig 5 fajt 5 ismertet a hegységből. A hegység természeti viszonyainak megismeréséhez jó segítséget nyújt a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Csíkszeredában kiadott, Erdély hegyei könyvsorozat 21. kötete, amely Májai Csaba tollából jelent meg 2003-ban. A kiadvány értékét növeli, hogy a könyvsorozatban szokásos módon, turistatérképet is közölnek a területről. 6 Székely Levente Hétfalu környékének természeti értékeire hívja fel a figyelmet, írásában kutatástörténeti áttekintést is nyújt. 7 A Csukás-hegység a Keleti-Kárpátok déli hegységcsoportjának, a Kárpát-kanyarnak a része, körülbelül 200 km 2 -nyi területet foglal magába. A Bodzafordulói-hegyvidék szomszédságában terül el, északon a Döblen-völgye és a Bodzafordulói-medence, nyugaton a Tatrang-, Tészla- és a Zajzon-patakok határolják. A hegység keleti határai a Bodza- és a Bankota-patak, valamint a Bankota-hágó, melyek a Szilon-havastól választják el. A Csukást délen a Teleajen-völgye és a Cheia-medence határolja. A hegység patkó alakú, melynek központi része a Piroska-havas, ettől nyugatra a Csukás-Bretocsa-havas, keletre a Gropşoarele-Zăganu-gerinc helyezkedik el, legmagasabb pontja a Csukás-csúcs (1954 m). A Csukáshoz tartozik a Tészla- és a Donghavas is, ezek a hegyek a Csukás északnyugati részén 1 MÉHELY Lajos MÉHELY Lajos KUTHY Dezső PETRI, Karl elszigetelve magasodnak. A hegység jellegzetes kőzete a konglomerátum, amelyből a szélerózió és a fagyaprózódás számos érdekes sziklaformát alakított ki. A Csukás a különböző flóraelemek találkozási pontjában található, a növényzet a magasság szerint övezetes felépítésű: méteren hegylábi réteket, kaszálókat, méteren bükkösöket, vegyes erdőket, méter között pedig fenyveseket találunk, 1600 métertől kezdődik a szubalpesi övezet, itt a törpecserjék és a havasi rétek jellemzőek. 8 Anyag és módszer Első gyűjtőutunkra a Csukásban július 23. és 30. között került sor. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar) Rovartani Tanszéke által szervezett rovarásztáborban vettünk részt, melyet dr. Mészáros Zoltán és dr. Haltrich Attila szervezett. A szállásunk ekkor a Cabana Muntele Roşu-ban volt ben pedig kérésünkre Kocs Irén, a Székely Nemzeti Múzeum entomológusa szervezett június 23. és 28. között gyűjtőutat a hegységbe, melyhez rajtunk kívül Retezár Imre, Podlussány Attila és Rozner István koleopterológusok is csatlakoztak, ekkor a Cabana Silva-ban szálltunk meg. A terület futóbogár-faunájának minél teljesebb megismerése érdekében sokféle gyűjtési módszert alkalmaztunk: egyelés, kopogtatás, fűhálózás, parttaposás, kérgezés, rostálás, lámpázás. Emellett talajcsapdákat is üzemeltettünk az alábbi helyeken: Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda (2006, 2010) 1228 m, N E Muntele Roşu (Vörös-havasok), sípálya, talajcsapda 1397 m, N E Dealul Cucului (Kakukk-hegy), bükkös, talajcsapda 1252 m, N E CSIKI Ernő 1908, 1913, MÁJAI Csaba SZÉKELY Levente MÁJAI Csaba

2 További gyűjtőhelyek: Balaban Valea pârâului Berii (Beri-patak völgye, a forrástól 1000 m-ig) Pasul Bratocea (Bretocsa-hágó) Pârâul Cheiţa (Cheiţa-patak) Muntele Roşu (Vörös-havasok) Culmea-Albele (Fehérkő-havas) Vârful Ciucaş (Csukás-csúcs) Dealul Cucului (Kakukk-hegy) Culmea Tigăile Mari (Nagy-Tigáj) Muntele Chiruşca (Piroska-havas) Piscul lui Neacşu Podul Berii (Beri-híd) A megfigyelések során kimutatható faj- és egyedszámot nagymértékben befolyásolták az adott időszakban uralkodó időjárási viszonyok. Az első gyűjtés évében az azt megelőző igen csapadékos évet és a hideg nyárelőt követően forró és száraz volt az időjárás. Futóbogarakat az erdős részeken kívül szinte csak a nedvesebb völgyekben, vízfolyások és források környékén lehetett gyűjteni. Mindemellett a kövek alól gazdag anyag került elő. A második gyűjtés évét a szélsőséges csapadék és rendkívüli alacsony nyári hőmérséklet jellemezte. A megfigyelések időszakában a nappali hőmérséklet általában 10 C alatt maradt és a folyamatos esőzés miatt még az egyébként szárazabb lejtők is csuromvizesek voltak. Mindez egy szélsőségesen száraz időszak után következett be. A nedves és hideg idő miatt jelentősen korlátozottak voltak az alkalmazható gyűjtési módszerek. A hegyvidéken egyébként igen hatékony kövek alatti gyűjtés ezúttal nagyon gyenge eredményt hozott. Leginkább a talajcsapdák anyagából került elő értékesebb anyag. A fajlista összeállításánál a saját gyűjtéseinken kívül a fellelhető irodalmi forrásokat és a Magyar Természettudományi Múzeum adatait is felhasználtuk, utóbbiak Podlussány Attila május 27-i gyűjtéséből származnak. A listában a hegység központi részén előkerült fajokat közöljük, míg a Tészláról és a Dong-havasról közölt irodalmi adatokat nem szerepeltetjük. A területen előforduló Carabus-fajok alfaji azonosításához Szél Győző doktori dolgozatát használtuk fel. 9 Cicindela Linneaus, 1758 Cicindela campestris Linnaeus, 1758 (Méhely Lajos 1890) Carabus Linneaus, 1758 Carabus coriaceus rugifer Kraatz 1887 (Méhely Lajos 1890, Karl Petri 1912); Bretocsa-hágó, legelő ; Muntele Roşu, sípálya, talajcsapda Carabus irregularis montandoni Buysson, 1882 (Méhely Lajos 1890) Carabus violaceus mehelyi Ganglbauer, 1896 (Méhely Lajos 1890); Piroska-havas ; Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda (2006, 2010), egyelés ; Muntele Roşu, egyelés, sípálya, talajcsapda ; Beri-patak völgye ; Bretocsa-hágó, legelő ; Dealul Cucului, bükkös, talajcsapda Carabus auronitens escheri Palliardi, 1825 (Méhely Lajos 1889); Beri-patak völgye ; Piscul lui Neacşu ; Cabana Muntele Roşu, bükkös (2006, 2010); Dealul Cucului, bükkös, talajcsapda ; Muntele Roşu, fenyves, talajcsapda (leg.: Retezár Imre 2010) Carabus cancellatus graniger Palliardi, 1825 (Karl Petri 1912, Csiki Ernő 1913); Muntele Roşu, sípálya, talajcsapda Carabus arvensis carpathus Born, 1902 (Méhely Lajos 1889, 1890, Kuthy Dezső 1892, Csiki Ernő 1908); Dealul Cucului, bükkös, talajcsapda Carabus obsoletus carpathicus Palliardi, 1825 Muntele Roşu, sípálya, talajcsapda Carabus hampei incompsus Kraatz, 1880 (Méhely Lajos 1890, Karl Petri 1912); Bretocsa-hágó, legelő ; Muntele Roşu, sípálya, egyelés, talajcsapda Carabus linnei linnei Duftschmid, 1812 Beri-patak, forrás ; Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda ; 9 SZÉL Győző A fajok jegyzéke Culmea Bratocea (2006, 2010); Dealul Cucului, bükkös, talajcsapda ; Muntele Roşu, sípálya, talajcsapda Carabus glabratus gibbosus Heyden, 1866 Bretocsa-hágó, legelő ; Nagy-Tigáj, turistaút ; Muntele Roşu, turistaút Carabus convexus convexus Fabricius, 1775 Dealul Cucului, bükkös, talajcsapda Cychrus Fabricius, 1774 Cychrus caraboides caraboides (Linnaeus, 1758) Beri-pataik völgye ; Cabana Muntele Roşu, bükkös ; Muntele Roşu, Bretocsa-hágó, bükkös Leistus Fröhlich, 1799 Leistus piceus piceus Fröhlich, 1799 Beri-patak völgye ; Bretocsa-hágó, bükkös Leistus ferrugineus (Linnaeus, 1758) Bretocsa-hágó, legelő ; Muntele Roşu Nebria Latreille, 1802 Nebria brevicollis (Fabricius, 1792) Cheiţa-patak Nebria picicornis Fabricius, 1801 Beri-patak, alsó szakasz, 1000 m Nebria jockischii Sturm, 1815 Beri-patak, forrás ; Beri-patak völgye (2006, 2010); Balaban, Cheiţa-patak Nebria rufescens Strøm, 1768 Beri-patak, kavicstorlat ; Beri-patak, 1100 m ; Beri-patak, forrás (2006, 2010); Beri-patak völgye ; Balaban, Cheiţa-patak ; Beri-patak alsó szakasza Nebria heegeri Dejean, 1826 Beri-patak, 1100 m (2006, 2010); Beri-patak, forrás (2006, 2010); Beri-patak völgye ; Balaban, Cheiţa-patak Nebria transsylvanica Germar, 1824 Beri-patak, forrás ; Cabana Muntele Roşu környéke ; Beri-patak 106

3 völgye (2006, 2010); Muntele Roşu, 1800 m, sípálya, talajcsapda Notiophilus Dumeril, 1806 Notiophilus biguttatus (Fabricius, 1779) Beri-patak, forrás ; Podul Berii 1000 m ; Beri-patak völgye (2006, 2010); Muntele Roşu (2006, 2010) Notiophilus germinyi Fauvel in Grenier, 1863 Bretocsahágó, legelő ; Muntele Roşu 1800 m ; Nagy-Tigáj, turistaút Loricera Latreille, 1802 Loricera pilicornis (Fabricius, 1775) Beri-patak, forrás Clivina Latreille, 1802 Clivina collaris (Herbst, 1784) Beri-patak völgye Clivina fossor (Linneaus, 1758) Beri-patak völgye ; Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda Dyschirius Bonelli, 1810 Dyschirius globosus (Herbst, 1784) (Karl Petri 1912) Dyschirius digitatus (Dejean, 1825) Podul Berii 1000 m Broscus Panzer, 1813 Broscus cephalotes (Linneaus, 1758) Beri-patak, kavicstorlat Trechus Clairville, 1806 Trechus obtusus Erichson, 1837 Culmea-Albele, 1600 m ; Muntele Roşu ; Muntele Roşu, sípálya, talajcsapda ; Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda, rostálás Trechus pulchellus Putzeys, 1846 (Méhely Lajos 1889); Cabana Muntele Roşu, bükkös, rostálás Trechus carpaticus Rybinski, 1902 (Karl Petri 1912, Csiki Ernő 1946); Beri-patak völgye ; Muntele Roşu ; Cabana Muntele Roşu, bükkös, rostálás (2006, 2010); Muntele Roşu, sípálya, talajcsapda Trechus cardioderus Putzeys, 1870 (Méhely Lajos 1889, Karl Petri 1912); Beri-patak, forrás ; Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda, rostálás ; Beri-patak völgye ; Dealul Cucului, bükkös, talajcsapda Trechus marginalis Schaum, 1862 Cabana Muntele Roşu, bükkös, rostálás Trechoblemus Ganglbauer, 1891 Trechoblemus micros (Herbst, 1784) Balaban, Cheiţa-patak Duvaliopsis Jeannel, 1928 Duvaliopsis transsylvanica (Csiki, 1902) (Karl Petri 1912, Csiki Ernő 1946), 2 példány tölgytuskó gyökerei alatt (Karl Petri 1912) Elaphropus Motschulsky, 1839 Elaphropus quadrisignatus (Duftschmid, 1812) Beri-patak, kavicstorlat Tachyta Kirby, 1837 Tachyta nana (Gyllenhal, 1810) Balaban, bükkös Bembidion Latreille, 1802 Bembidion pygmaeum Fabricius, 1792 Beri-patak, kavicstorlat Bembidion lampros (Herbst, 1784) Bretocsa-hágó, legelő ; Muntele Roşu, sípálya, talajcsapda A Csukás futóbogarai (Coleoptera: Carabidae) Bembidion properans (Stephens, 1828) Muntele Roşu ; Podul Berii 1000 m ; Beri-patak völgye (2006, 2010); Bembidion varium (Olivier, 1795) Cabana Muntele Roşu, lámpázás ; Podul Berii 1000 m Bembidion decorum (Panzer, 1799 Beri-patak, kavicstorlat ; Beri-patak, alsó szakasz, 1000 m Bembidion deletum Serville, 1821 Beri-patak völgye ; Muntele Roşu ; Bretocsa-hágó, Tv-relé ; Beri-patak, forrás Bembidion stephensii Crotch, 1866 Beri-patak völgye Bembidion varicolor Fabricius, 1803 Beri-patak, kavicstorlat Bembidion tibiale (Duftschmid, 1812) (Karl Petri 1912); Beri-patak, 1100 m ; Beri-patak, forrás ; Beri-patak, kavicstorlat ; Beri-patak, alsó szakasz 1000 m ; Balaban, Cheiţa-patak ; Podul Berii 1000 m (a forrásnál alig) Bembidion geniculatum Heer 1837 Beri-patak, 1100 m ; Bretocsa-hágó, legelő ; Muntele Roşu ; Podul Berii 1000 m ; Culmea-Albele, 1600 m ; Beri-patak, forrás (2006, 2010); Beri-patak, kavicstorlat (2006, 2010); Cheiţa-patak ; Beri-patak, alsó szakasz 1000 m ; Beri-patak völgye Bembidion subcostatum javurkovae Fassati, 1944 Beri-patak, 1100 m ; Beri-patak, kavicstorlat ; Podul Berii 1000 m ; Beri-patak, alsó szakasz 1000 m ; Beripatak völgye Bembidion cruciatum Dejean, 1831 Beri-patak völgye ; Beri-patak, kavicstorlat (2006, 2010) Bembidion mannerheimii (C. R. Sahlberg, 1827) Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda Bembidion stomoides Dejean, 1831 (Karl Petri 1912); Beripatak, 1100 m ; Beri-patak, forrás (2006, 2010); Beri-patak, alsó szakasz, 1000 m ; Beri-patak, kavicstorlat Bembidion millerianum Heyden, 1883 Beri-patak, kavicstorlat ; Podul Berii 1000 m ; Beri-patak, alsó szakasz, 1000 m Bembidion doderoi Ganglbauer, 1891 Beri-patak, forrás ; Beri-patak völgye Bembidion schueppelii (Dejean, 1831) Podul Berii 1000 m Bembidion quadrimaculatum (Linnaeus, 1761) Beri-patak, 1100 m ; Beri-patak, kavicstorlat ; Muntele Roşu Bembidion articulatum (Panzer, 1796) Beri-patak, 1100 m Asaphidion Des Gozis, 1886 Asaphidion pallipes (Linneaus, 1761) (Méhely Lajos 1889); Beri-patak, kavicstorlat Patrobus Stephens, 1827 Patrobus quadricollis L. Miller, 1868 (Kuthy Dezső 1892, Karl Petri 1912) Patrobus roubali Maran, 1933 Bretocsa-hágó, legelő ; Beri-patak, alsó szakasz, 1000 m, forrás (2006, 2010); Cabana Muntele Roşu, bükkös, egyelés (2006, 2010), talajcsapda ; Beri-patak völgye ; Balaban, Cheiţapatak Poecilus Bonelli, 1810 Poecilus versicolor (Sturm, 1824) Muntele Roşu ; Podul Berii 1000 m ; Beri-patak, alsó szakasz, 1000 m ; Beri-patak völgye 107

4 Poecilus sericeus Fischer de Waldheim, 1824 Beri-patak, kavicstorlat Poecilus lepidus (Leske, 1785) Beri-patak, kavicstorlat ; Beri-patak völgye Poecilus szepligetii (Csiki, 1908) Bretocsa-hágó, legelő ; Muntele Roşu 1800 m ; Piroska-havas, forgatás ; Beri-patak völgye ; Muntele Roşu, sípálya, talajcsapda Pterostichus Bonelli, 1810 Pterostichus pilosus (Host, 1789) (Méhely Lajos 1889, 1890); Muntele Roşu (2006, 2010); Bretocsa-hágó, legelő (2006, 2010); Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda (2006, 2010), egyelés ; Beri-patak, forrás ; Beri-patak völgye, fenyves ; Culmea Bratocea környéke ; Dealul Cucului, bükkös, talajcsapda Pterostichus unctulatus Duftschmid, 1812 Bratocea, 1272 m (leg.: Podlussány Attia); Muntele-Roşu, 1800 m ; Beripatak, forrás (2006, 2010); Beri-patak völgye (2006, 2010); Bretocsa-hágó ; Cabana Muntele Roşu környéke, bükkös, talajcsapda (2006, 2010); Dealul Cucului, bükkös, talajcsapda ; Muntele Roşu sípálya, talajcsapda ; Piscul lui Neacşu Pterostichus foveolatus Duftschmid, 1812 Beri-patak völgye (2006, 2010); Bratocea, 1272 m (leg.: Podlussány Attila); Dealul Cucului, bükkös, talajcsapda ; Muntele Roşu, sípálya, egyelés, talajcsapda Pterostichus hungaricus (Dejean, 1828) (Karl Petri 1912); Cabana Muntele Roşu környéke, bükkös ; Muntele Roşu ; Muntele Roşu, 1260 m (leg.: Podlussány Attila); Bretocsa-hágó, legelő Pterostichus diligens (Sturm, 1824) (Karl Petri 1912) Pterostichus strenuus (Panzer, 1797) Cabana Muntele Roşu, lámpázás ; Muntele Roşu, sípálya, talajcsapda Pterostichus niger (Schaller, 1783) Beri-patak, 1100 m ; Balaban, bükkös ; Muntele Roşu, talajcsapda (leg: Retezár Imre) Pterostichus nigrita (Paykull, 1790) Beri-patak, alsó szakasz, 1000 m Pterostichus oblongopunctatus (Fabricius, 1787) Muntele Roşu, 1260 m (leg.: Podlussány Attila); Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda (2006, 2010), egyelés ; Beri-patak völgye, fenyves ; Cheiţa-patak ; Piscul lui Neacşu Molops Bonelli, 1810 Molops piceus mehadiensis J. Müller 1918 Beri-patak völgye (2006, 2010); Cabana Muntele Roşu, bükkös, egyelés, rostálás, talajcsapda (2006, 2010); Muntele Roşu, sípálya, talajcsapda Abax Bonelli, 1810 Abax schueppeli Palliardi, 1825 Beri-patak völgye ; Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda (2006, 2010) Abax parallelepipedus (Piller & Mitterpacher, 1783) Beripatak völgye (2006, 2010); Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda ; Piscul lui Neacşu Abax parallelus (Duftschmid, 1812) Beri-patak, fenyves (2006, 2010); Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda (2006, 2010); Balaban, bükkös ; Cheiţa-patak Paranchus Lindroth, 1974 Paranchus albipes (Fabricius, 1796) (Méhely Lajos 1889); Cheiţa-patak Platynus Bonelli, 1810 Platynus assimilis (Paykull, 1790) Bratocea, 1272 m (leg.: Podlussány Attila); Cabana Muntele Roşu, bükkös, egyelés, talajcsapda (2006, 2010); Beri-patak völgye, fenyves ; Piscul lui Neacşu Platynus glacialis Reitter, 1877 (Méhely Lajos 1889, Kuthy Dezső 1892, Csiki Ernő 1908); Beri-patak, forrásnál ; Beri-patak völgye Agonum Bonelli, 1810 Agonum sexpunctatum (Linnaeus, 1758) (Méhely Lajos 1889); Beri-patak, kavicstorlat ; Beri-patak völgye Agonum viduum (Panzer, 1797) Beri-patak, alsó szakasz, 1000 m (2006, 2010); Culmea Albele, 1600 m ; Muntele Roşu ; Podul Berii 1000 m ; Cheiţa-patak Platyderus Stephens, 1828 Platyderus rufus (Duftschmid, 1812) (Karl Petri 1912); Balaban, Cheiţa-patak Synuchus Gyllenhal, 1810 Synuchus vivalis (Illiger, 1798) (Karl Petri 1912); Dealul Cucului, bükkös, talajcsapda Calathus Bonelli, 1809 Calathus ambiguus (Paykull, 1790) Cabana Muntele Roşu, lámpázás Calathus melanocephalus (Linnaeus, 1758) Beri-patak völgye, kavicstorlat ; Cabana Muntele Roşu, lámpázás ; Podul Berii 1000 m ; Bretocsa-hágó, legelő Calathus metallicus (Dejean, 1828) Bratocea, 1272 m (leg.: Podlussány Attila); Bretocsa hágó, legelő Calathus micropterus (Duftschmid, 1812) Muntele Roşu, egyelés (2006, 2010), lámpázás, sípálya, talajcsapda ; Beri-patak, fenyves ; Bretocsa-hágó, legelő ; Cabana Silva környéke, lámpán Amara Bonelli, 1810 Amara aenea (De Geer, 1774) Bretocsa-hágó, Tv-relé ; Piscul lui Neacşu Amara erratica (Duftschmid, 1812) Beri-patak, 1100 m ; Muntele Roşu, 1800 m Amara misella Miller, 1868 (Kuthy Dezső 1892, Karl Petri 1912); Csukás-csúcs, 1954 m ; Muntele Roşu, 1800 m Amara ovata (Fabricius, 1792) Beri-patak, kavicstorlat Amara curta Dejean, 1828 Muntele Roşu ; Bretocsa-hágó, Tv-relé Amara lunicollis Schiodte, 1837 Bretocsa-hágó, legelő ; Muntele Roşu, 1800 m ; Nagy-Tigáj, turistaút Amara nitida Sturm, 1825 Beri-patak, 1100 m ; Muntele Roşu ; Bretocsa-hágó, Tv-relé ; Muntele Roşu, sípálya, talajcsapda ; Piscul lui Neacşu Amara ovata (Fabricius, 1792) Muntele Roşu Amara schimperi Wencker, 1966) Beri-patak völgye Amara spreta Dejean, 1831 Beri-patak völgye, kavicstorlat Amara aulica (Panzer, 1797) Cabana Muntele Roşu, lámpázás ; Cabana Silva, lámpán Amara equestris (Duftschmid, 1812) Bretocsa-hágó, Tvrelé 108

5 Harpalus Latreille, 1802 Harpalus calceatus (Duftschmid, 1812) Muntele Roşu Harpalus rufipes (De Geer, 1774) (Méhely Lajos 1889); Muntele Roşu ; Bretocsa-hágó, legelő (2006, 2010); Beripatak völgye Harpalus griseus (Panzer, 1797) (Méhely Lajos 1889); Bretocsa-hágó, legelő ; Cabana Muntele Roşu, lámpázás ; Muntele Roşu ; Beri-patak, fenyves Harpalus affinis (Schrank, 1781) (Méhely Lajos 1889); Muntele Roşu ; Beri-patak, alsó szakasz, 1000 m ; Bretocsa-hágó, legelő Harpalus latus (Linnaeus, 1758) Cabana Muntele Roşu, bükkös, rostálás Harpalus quadripunctatus Dejean, 1829 Beri-patak völgye ; Cabana Muntele Roşu környéke, bükkös ; Cabana Muntele Roşu, lámpázás ; Beri-patak, fenyves Trichotichnus Morawitz, 1863 Trichotichnus laevicollis (Duftschmid, 1812) Beri-patak, forrás ; Beri-patak völgye (2006, 2010); Cabana Muntele Roşu, bükkös, talajcsapda, rostálás ; Dealul Cucului, bükkös, talajcsapda ; Muntele Roşu, 1260 m (leg.: Podlussány Attila); Piscul lui Neacşu Chlaenius Bonelli, 1810 Chlaenius nitidulus (Schrank, 1781) Beri-patak völgye ; Podul Berii 1000 m Licinus Latreille, 1802 Licinus hoffmannseggii (Panzer, 1803) (Karl Petri 1912); Bretocsa-hágó, fenyves ; Piscul lui Neacşu Badister Clairville, 1806 Badister bullatus (Schrank, 1798) Bretocsa-hágó, Tv-relé Cymindis Latreille, 1806 Cymindis humeralis (Fourcroy, 1785) (Méhely Lajos 1889); Bretocsa-hágó, legelő (2006, 2010) Dromius Bonelli, 1810 Dromius fenestratus (Fabricius, 1794) (Karl Petri 1912); Cabana Muntele Roşu, lámpázás A Csukás futóbogarai (Coleoptera: Carabidae) Összefoglalás Vizsgálataink során 107 futóbogárfajt gyűjtöttünk, így a Csukásból ismert futóbogarak száma 113-ra emelkedett. A korábbi publikációkban 32 futóbogárfajt közöltek a területről 10, ezek közül a gyűjtéseink során 6 fajt nem sikerült ismételten kimutatnunk. Az egyik ilyen faj előfordulása bizonytalan (Patrobus quadricollis), mivel adatai rokon fajának (Patrobus roubali) leírása (1933) előtti időkből származnak. 11 A Csukás futóbogarai között a legnagyobb fajszámmal képviseltetett genuszok az alábbiak: Bembidion (19), Amara (12), Carabus (11), Pterostichus (9), Harpalus (6), Nebria (6). A terület értékét növeli, hogy a 113 faj között néhány kárpáti endemizmus is található, 12 melyek az alábbiak: Trechus carpaticus, Trechus marginalis, Duvaliopsis transsylvanica, Nebria transsylvanica, Patrobus quadricollis, Patrobus roubali, Platynus glacialis, Amara misella. Ezek közül hármat (Trechus marginalis, Nebria transsylvanica, Patrobus roubali) ezúttal közlünk elsőként a hegységből. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket szeretnénk kifejezni a terepmunkák és a kézirat megjelentetésében nyújtott segítségéért a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusának, Kocs Irénnek. A Trechus-fajok azonosításában Vladimír Zieris, további problémás taxonok határozásában pedig Szél Győző volt segítségünkre. Mindkettőjüknek ezúton is köszönjük önzetlen munkáját. Az első gyűjtőutunk szervezéséért Haltrich Attilát és Mészáros Zoltánt illeti köszönet. Podlussány Attila, Retezár Imre, Rozner István kollégáink pedig második utunk során segítették munkánkat. Microlestes Schmidt-Goebel, 1846 Microlestes minutulus (Goeze, 1777) Muntele Roşu, 1800 m Syntomus Hope, 1838 Syntomus truncatellus (Linnaeus, 1761) Muntele Roşu, rostálás, sípálya, talajcsapda Kutasi Csaba Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, Rákóczi tér 3 5., H-8420; entomologia@bakonymuseum.koznet.hu Tallósi Béla Szolnok, Csokonai u. 23. III/8., H-5000; tallosib@yahoo.com 10 MÉHELY Lajos 1889, 1890; KUTHY Dezső 1892; PETRI, Karl 1912; CSIKI Ernő 1908, 1913, KUTHY Dezső 1892; PETRI, Karl LÖBL, Ivan SMETANA, Ales 2003; WITKOWSKI, Zbigniew J. et alii 2003; MÜLLER-MOTZFELD Gerd

6 Irodalom CSIKI Ernő Vezérfonal a magyar szent korona országainak területén előforduló bogarak megismerésére, Általános rész, Adephaga, 1, Caraboidea (Magyarország bogárfaunája, I), Budapest Adatok Magyarország bogárfaunájához, Rovartani Lapok, 20, Coleopterologische Notizen, III, Fragm. Fauna. Hungariae, 7, Die Käferfauna des Karpaten-Beckens I, in: Tasnádi-Kubacska András (ed.): Naturwissenschaftliche Monographien, IV. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. KUTHY Dezső 1897 Coleoptera, A Magyar Birodalom állatvilága (Fauna Regni Hungariae), A Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, LÖBL, Ivan SMETANA, Ales 2003 Catalogue of Palaearctic Coleoptera, I, Archostemata Myxophaga Adephaga, Apollo Books, Stenstrup. MÁJAI Csaba 2003 Csukás-hegység (Erdély hegyei 21), Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda. MÉHELY Lajos 1889 Adatok a Barczaság bogárvilágának ismeretéhez, Orvos-Természettudományi Értesitő, 11, 3, Újabb adatok Erdély, s különösen a Barczaság bogárvilágának ismeretéhez, Orvos-Természettudományi Értesitő, 12, 3, MÜLLER-MOTZFELD, Gerd 2004 Band 2, Adephaga 1: Carabidae (Laufkäfer), 2, Auflage, in: Freude, Heinz Harde, Karl Wilhelm Lohse, Gustav Adolf Klausnitzer, Bernhard (eds.): Die Käfer Mitteleuropas, Elsevier GMBH, Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg- Berlin. PETRI, Karl 1912 Siebenbürgens Käferfauna auf Grund ihrer Erforschung bis zum Jahre 1911, Hermannstadt. SZÉKELY Levente 2010 Hétfalu vidékének természeti kincsei, Független művelődési és helytörténet havilap, 16, 1, 586, január 21, Hétfalu. SZÉL Győző 1985 A Carabus-genus Kárpát-medencében élő fajainak elterjedése és alfaji tagozódása (Coleoptera: Carabidae) (doktori értekezés), Budapest. WITKOWSKI, Zbigniew J. KRÓL, Wieslaw SOLARZ, Wojciech 2003 Carpathian List Of Endangered Species, WWF and Institute of Nature Conservation, Polish Academy of Sciences, Vienna Krakow. Coleopterele (Coleoptera: Carabidae) din Munţii Ciucaş (Rezumat) Prezentul studiu prezintă rezultatele expediţiilor de colectare a carabidelor (Coleoptera: Carabidae) efectuate în anii 2006 şi 2010 în Munţii Ciucaş. Pe parcursul analizelor efectuate am colectat 107 de carabide, numărul carabidelor cunoscute în Munţii Ciucaş ridicându-se astfel la 113. Studiile publicate până acum au relatat despre 32 de carabide din acest teritoriu, dintre care, pe parcursul colectărilor nu am reuşit în mod repetat să demonstrăm existenţa a 6 specii. Valoarea acestui teritoriu creşte şi datorită faptului că printre cele 113 de specii se găsesc şi câteva endemisme carpatice, respectiv: Trechus carpaticus, Trechus marginalis, Duvaliopsis transsylvanica, Nebria transsylvanica, Patrobus quadricollis, Patrobus roubali, Platynus glacialis, Amara misella. Trei dintre aceste (Trechus marginalis, Nebria transsylvanica, Patrobus roubali) sunt publicate pentru prima dată din zona investigată. Ground beetles (Coleoptera: Carabidae) from Csukás (Ciucaş) Mountains (Romania, Transylvania, East-Carpathians) (Abstract) This study presents 107 ground beetle species that were collected with several methods in 2006 and in In this article, with earlier data, a total of 113 species are listed. There are also endemic species of Carpathians: Trechus carpaticus, Trechus marginalis, Duvaliopsis transsylvanica, Nebria transsylvanica, Patrobus quadricollis, Patrobus roubali, Platynus glacialis, Amara misella. Three of these (Trechus marginalis, Nebria transsylvanica, Patrobus roubali) are published for the first time. 110