TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ ZRT. MŰKŐDÉSÉRŐL. (2015. január 1-től hatályos)

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ ZRT. MŰKŐDÉSÉRŐL (2015. január 1-től hatályos)

2 Bankunk Együttműködési Megállapodást kötött a évi CLXX. törvény alapján, tevékenységét január 1-én megkezdő, állam által alapított Nemzeti Eszközkezelő Zrt.- vel (továbbiakban: NET) a szociálisan rászorult, hitelszerződéseiből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatási problémainak megoldása érdekében, amely alapján Bankunk folyamatosan fogad be szándéknyilatkozatokat. I. A Program lényege A jogszabályban meghatározott objektív és szubjektív feltételeknek hiánytalanul megfelelő, jelzáloghitel tartozással rendelkező Ügyfelek kezdeményezhetik Bankunknál ingatlanuk eladását a NET részére. Bankunk a Szándéknyilatkozat benyújtását követően egyedi eljárás keretében dönt az eladáshoz való hozzájárulás megadásáról, amennyiben a jogszabályi feltételeknek az Ügyfél megfelel. Amennyiben valamennyi zálogjogosult pénzügyi intézmény hozzájárulását adja az ingatlan NET részére történő eladásához, a NET a hiteladóstól illetve zálogkötelezettől megvásárolja a jelzálogjoggal terhelt, jogszabályi feltételeknek megfelelő ingatlant. Ezzel egy időben a NET a lakóingatlant a hiteladósnak vagy a zálogkötelezettnek határozatlan időre bérbe adja. A bérleti díj havi mértéke a szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egy tizenketted része, amely évente (a bérleti szerződés megkötését követő év március 1-jétől) a KSH által közzétett, éves átlagos fogyasztói árindex mértékével növekszik. A NET az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a korábbi tulajdonos számára visszavásárlási jogot enged, amelyet a hiteladós vagy a zálogkötelezett a tulajdonjogbejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatodik hónap első napjától a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatvanadik hónap (5 év) utolsó napjáig gyakorolhat. Bankunk az ingatlan vételárának NET által történt megfizetését követően elengedi az adós kölcsönszerződésből eredő további tartozását, így a jelzáloghitel-szerződésből eredő jogviszony megszűnik Bank és Ügyfeleink között. II. Jogszabályi feltételek Bankunk az ingatlan értékesítéséhez való hozzájárulását kizárólag valamennyi jogszabályi feltétel fennállása esetén adhatja meg. Jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek: 1.) A megvételre felajánlott ingatlan lakóingatlan; 2.) A jelzáloghitel-szerződés december 30-a előtt jött létre; 3.) A jelzáloghitel-szerződés ingatlanfedezetét az államnak megvételre felkínált lakóingatlanon kívül más lakóingatlan nem képezi; 4.) A lakóingatlan jelzáloghitel-szerződés megkötésekori forgalmi értéke nem haladja meg a 20 millió forintot Budapesten és a megyei jogú városokban, a 15 millió forintot az egyéb településeken; 2

3 5.) A kölcsön összege nem haladta meg az ingatlan szerződéskötéskori forgalmi értékének 80%-át, a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás esetén a 100 %-át, de elérte a 25%-át; (Ha a lakóingatlant több jelzálogjog is terheli, a jelen pontban meghatározott feltételek teljesülését az első helyi jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézménnyel kötött szerződés esetében kell vizsgálni.) 6.) A hiteladósnak az érintett jelzáloghitel vonatkozásában a mindenkor kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeres összegét elérő vagy azt meghaladó késedelmes tartozása áll fenn, mely január 1. napján a 180 napos késedelmet elérte vagy meghaladta, ideértve a január 1. napját megelőzően áthidaló kölcsön nyújtásával finanszírozott jelzáloghitel-szerződésből eredő késedelmes tartozást is, ha az áthidaló kölcsönszerződésből eredő tartozás január 1. napján fennállt; 7.) A lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező minden pénzügyi intézmény hozzájárul az ingatlan tulajdonjogának állam részére történő átruházásához, elfogadja a vételár rá eső hányadát és lemond a jelzáloghitel-szerződésből eredő minden további követeléséről; 8.) Az elsőhelyi zálogjogosult pénzügyi intézmény keretszerződést kötött a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-vel. Az Erste Bank Hungary Zrt. a keretszerződést megkötötte a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-vel. Jogszabályban meghatározott személyi feltételek: 1.) A hiteladós/zálogkötelezett (ha ennek személye eltér a hiteladós személyétől) vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója (házastárs, élettárs, szülő, gyermek, örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha és nevelőszülő) szociálisan rászorult személy, azaz aktív korúak ellátásában (rendszeres szociális segély, foglalkozást helyettesítő támogatás) vagy lakásfenntartási támogatásban vagy ápolási díjban, kivéve a települési önkormányzat képviselő testülete által megállapított ápolási díjat, vagy saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék) vagy özvegyi nyugdíjban ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - vagy szülői nyugdíjban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás) részesül, kivéve ha annak folyósítása bármely okból szünetel vagy közfoglalkoztatási jogviszonyban áll vagy a háztartásban nevelt gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; 2.) A hiteladós/zálogkötelezett (ha ennek személye eltér a hiteladós személyétől) bejelentett állandó lakóhelye szeptember 28-án és azt követően folyamatosan a felajánlott lakóingatlanban van; 3.) A hiteladós/zálogkötelezett (ha ennek személye eltér a hiteladós személyétől) vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója a háztartásban legalább 1 gyermeket nevel, akire tekintettel a hiteladós/zálogkötelezett, a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosult. Ezen feltételnek nem kell fennállnia, ha ápolási díjra vonatkozó vagy saját jogú nyugellátásra vagy özvegyi nyugdíjra vagy szülői nyugdíjra vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátására vonatkozó igazolás kerül becsatolásra. 4.) A hiteladósnak/zálogkötelezettnek más lakhatást biztosító használati joga (tulajdonjog, haszonélvezeti jog) nincs, ha van, akkor az adott ingatlan nem felel meg a méltányolható lakásigénynek, amennyiben a hiteladós - vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett - és megvételre felajánlott lakóingatlanban lakó házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha és nevelőszülője vagy testvére is az adott ingatlanban lakna. 3

4 III. Ügyintézés menete 1. Szándéknyilatkozat benyújtása Az adós és adóstárs, ha a fedezeti ingatlan tulajdonosa nem kizárólag az adós/adóstárs, akkor a zálogkötelezettel együtt bankfiókjainkban a Szándéknyilatkozat elnevezésű formanyomtatvány 3 példányban történő kitöltésével és aláírásával kezdeményezheti a lakóingatlan állam által történő megvásárlását Bankunknál. (Ha több pénzintézet is nyújtott hitelt az ingatlanra, akkor annál a pénzintézetnél, amelynek jelzálogjogát a földhivatal első helyen jegyezte be!) Nyomtatványok minden bankfiókunkban igényelhetőek. A Szándéknyilatkozat benyújtásakor valamennyi adósnak, adóstársnak valamint zálogkötelezettnek meg kell jelennie a bankfiókban személyesen, törvényes vagy jogi képviselője útján. A szándéknyilatkozat benyújtásakor be kell mutatni a hiteladósok/zálogkötelezettek személyi okmányait valamint lakcímkártyáját, továbbá a hiteladóssal, ha a fedezeti ingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, akkor a zálogkötelezettel egy háztartásban élő minden személy lakcímkártyáját, és azok másolatát csatolni kell a szándéknyilatkozathoz. A Szándéknyilatkozatnak tartalmaznia kell a hiteladós, vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezett nyilatkozatát arról, hogy - a lakóingatlant - ha annak tulajdoni lapjából az nem állapítható meg - végrehajtás alá vonták-e, - a lakóingatlan tulajdonjogának az államra történő átruházása feltételeit és annak jogkövetkezményeit tudomásul veszi. A Szándéknyilatkozaton minden esetben olyan telefonszámot kell feltüntetni, amelyen a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. fel tudja venni a kapcsolatot az adóssal, adóstárssal illetve zálogkötelezettekkel. A Szándéknyilatkozathoz kötelezően csatolni kell a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc napnál nem régebbi dokumentumokat 1 eredeti és 2 másolati példányban: a.) a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolása az aktív korúak ellátására való jogosultságról (rendszeres szociális segély, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatás) vagy lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről vagy - a lakóingatlan fekvése szerinti járási hivatal igazolása az ápolási díjra való jogosultságról, (nem fogadható el az igazolás, amennyiben az a települési önkormányzat képviselő testülete által megállapított ápolási díjra vonatkozik) vagy - közfoglalkoztatási szerződés közfoglalkoztató által hitelesített másolata (a hitelesítésnek a szándéknyilatkozat benyújtását megelőző 30 napon belül kell megtörténnie) vagy - saját jogú nyugellátás, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén - az ellátást megállapító határozatot vagy az ellátás évenkénti rendszeres emeléséről szóló értesítést ÉS - postai úton történő nyugdíj-kifizetés esetén a nyugdíj átvételét igazoló, a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál 30 napnál nem régebbi nyugdíj-szelvényt vagy átutalással történő nyugdíj-kifizetés esetén a nyugdíj jóváírását is igazoló, szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonatot. 4

5 b.) a Magyar Államkincstár igazolása a családi pótlékra jogosító gyermek neveléséről, (ezen igazolás nem szükséges, amennyiben ápolási díjra vagy saját jogú nyugellátásra vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátására vonatkozó igazolás került csatolásra) c.) Amennyiben a hiteladósok/zálogkötelezettek tulajdonában az ingatlan meghatározott hányada áll és nem a teljes ingatlan, azaz a fedezeti ingatlan közös tulajdonban van, akkor csatolni kell a felajánlott tulajdoni hányadnak megfelelő ingatlanrész kizárólagos használatára vonatkozó megállapodást és annak esetleges mellékleteit. (Ezen okiratoknak elegendő a másolati példányát csatolni.) 2. Méltányossági kérelem benyújtása Abban az esetben, ha ügyfelünk Szándéknyilatkozatának vizsgálata során megállapítást nyer, hogy e tájékoztató tárgyi feltételekre vonatkozó 2.), 3.), 4.), 5.), 6.) pontjában, vagy a személyi feltételekre vonatkozó 1.), 2.), 3.), 4.) pontjában meghatározott valamely feltétel nem teljesül, és a hiányok pótlására nincs mód, Bankunk felhívja a hiteladóst és ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van a zálogkötelezettet a Szándéknyilatkozathoz kapcsolódó méltányossági kérelem benyújtásának lehetőségére. Figyelem! A lakóingatlannal kapcsolatos méltányossági eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat külön rendelet fogja meghatározni, amelyet a Kormány a mai napig még nem fogadott el. A rendelet hatálybalépését és a méltányossági eljárást lefolytató bizottság megalakulását, illetőleg a méltányossági eljárásra vonatkozó részletes szabályok megalkotását megelőzően a Bankhoz érkező méltányossági kérelmek nem kerülnek elbírálásra. A jogszabály hatályba lépését követően Bankunk tájékoztatni fogja ügyfeleit a méltányossági eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről honlapján és bankfiókjaiban. 3. Jogszabályi feltételek vizsgálata, döntés, továbbítás a NET részére A Szándéknyilatkozat és az esetleges méltányossági kérelem benyújtását követően Bankunk megvizsgálja, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek hiánytalanul teljesülnek-e. Amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak, Bankunk 30 napon belül dönt arról, hogy támogatja-e a lakóingatlan NET részére történő értékesítését és a döntést követően továbbítja a kérelmet a NET részére. A döntésről Ügyfeleinket írásban tájékoztatjuk. Bármelyik jogszabályi feltétel teljesülésének hiánya esetén Bankunk nem továbbíthatja a kérelmet a NET részére. Bankunk minden hónap 15. napjáig írásban bejelenti a NET-nek azon lakóingatlanok címét, helyrajzi számát, az ingatlan tulajdonosának nevét, születési helyét és idejét, amely lakóingatlanok átruházása szabályszerűen, az előző havi bejelentés óta kezdeményezhető, valamint továbbítja a benyújtott, jogszabályoknak megfelelő, Bank által támogatott szándéknyilatkozatokat, valamint azok mellékleteit. 4. NET vizsgálata és vételár felosztási terv készítése A NET megvizsgálja a jogszabályi feltételek fennállását. Amennyiben a jogszabályi feltételeknek az ügy és annak valamennyi dokumentációja megfelel, a NET az előző pont szerinti bejelentéstől számított 15 napon belül értesíti az adásvétel kezdeményezését bejelentő hitelezőn kívül érintett valamennyi, az adott lakóingatlanon jelzálogjoggal rendelkező hitelezőt a szándéknyilatkozat beérkezéséről, és felhívja a további hitelezőket követeléseik bejelentésére. 5

6 A követelések bejelentését követő 15 napon belül a NET a hitelezők bejelentett követelései alapján vételár-felosztási tervet készít, és tájékoztatja a hitelezőket a részükre kifizethető vételárhányadról. Ha valamennyi pénzügyi intézmény hozzájárul a vételár-felosztási terv szerint rá eső vételárhányadból meg nem térülő követelése elengedéséhez, továbbá nyilatkozik arról, hogy a vételár rá eső részének megfizetését követően haladéktalanul kiadja a hiteladósnak a tartozáselengedő nyilatkozatot, a NET erről a tényről tájékoztatja a jelzálogjoggal rendelkező hitelezőket. Amennyiben kizárólag egy hitelintézet rendelkezik a fedezeti ingatlanon jelzálogjoggal, és a szándéknyilatkozat továbbításakor nyilatkozik a törvény szerinti vételár elfogadásáról valamint a tartozás elengedéséről, akkor nem készül vételár-felosztás. Bankunk valamint más pénzügyi intézmények a hozzájáruló nyilatkozathoz kötve vannak mindaddig, ameddig a NET az adásvételi szerződést a hiteladóssal, vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettel meg nem köti, de legfeljebb a hozzájáruló nyilatkozat kiállításától számított 90. napig. 5. Adásvételi szerződés és bérleti szerződés megkötése Amennyiben valamennyi jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény hozzájárulását adta az ingatlan átruházásához, a NET megkeresi a lakóingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot, és hatósági bizonyítvány kiállítását kezdeményezi. Ha megállapításra kerül, hogy a.) a lakóingatlan állapota az állékonyságot vagy az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy b.) az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakóingatlan teljes mértékben vagy jelentős részben elbontásra került, a NET az adásvételi szerződést nem köti meg. Erről a NET - a hatósági bizonyítvány másolatának csatolásával - írásban értesíti a hiteladóst és - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, - a zálogkötelezettet, továbbá a jelzálogjoggal rendelkező hitelezőket. Ha az állékonyságot vagy az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető lakóingatlant helyreállítják, a lakóingatlan állam általi megvásárlása újból kezdeményezhető. Az adásvételi szerződés megkötését megelőző műszaki állapotfelmérés során a NET által megbízott szakértők közvetlenül veszik fel a kapcsolatot a zálogkötelezettekkel a helyszíni szemle időpontjának egyeztetése érdekében a szándéknyilatkozaton megadott telefonszámon. A megfelelő műszaki feltételek fennállása esetén a NET az állam nevében megköti az adásvételi szerződést. Az adásvételi szerződés lényeges elemei: - Vételár: A lakóingatlan vételára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, elsőhelyi jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény követelésének alapjául szolgáló jelzáloghitelszerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték a) 55%-a, ha a lakóingatlan Budapesten vagy megyei jogú városban található, b) 50%-a, ha a lakóingatlan az a) pont hatálya alá nem tartozó városban, c) 35%-a, ha a lakóingatlan községben található. Ha a NET által fizetendő vételár meghaladja a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező jogosultak követelésének összeget, a NET a fennmaradó vételárat a) a végrehajtó kezéhez teljesíti, ha a lakóingatlant végrehajtás alá vonták, b) elsősorban az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítésére fordítja, ha a lakóingatlan értékesítése miatt a hiteladósnak, vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettnek korábbi lakásépítési vagy lakás-felújítási 6

7 kedvezményből eredően, illetve bármely más korábbi állami támogatásra tekintettel az állammal szemben fizetési kötelezettsége keletkezne vagy az állam javára az ingatlanra e jogcímekre tekintettel jelzálogjog van bejegyezve, c) az előző két pont hiányában vagy ezek kielégítése után a hiteladósnak vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettnek fizeti meg azzal, hogy a NET hat havi bérleti díj összegének megfelelő összeget a bérleti jogviszony fennállásáig óvadékként visszatarthat. - Állam tulajdonszerzése: Az állam a lakóingatlan tulajdonjogát a hatósági árverési vétel hatályával szerzi meg a lenti jogok fennmaradása mellett a) a telki szolgalom, b) a közérdekű használati jog, c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. Nem terheli az állam tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a jelzáloghitelszerződésből eredő követelés kielégítéséért felelős - Visszavásárlási jog biztosítása: A NET az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a hiteladós vagy, ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett javára visszavásárlási jogot enged, amelyet a hiteladós vagy a zálogkötelezett a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatodik hónap első napjától a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatvanadik hónap utolsó napjáig (5 év) gyakorolhat. A visszavásárlási jogot az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi. A visszavásárlási jog a hiteladóst vagy a zálogkötelezettet akkor is megilleti, ha a lakóingatlan a települési önkormányzat tulajdonába kerül. A visszavásárlási jog megszűnik, ha a lakóingatlanra vonatkozó bérleti jog megszűnik. A visszavásárlási vételár A NET által a lakóingatlanért fizetett vételárnak a NET és az eladó között megkötött adásvételi szerződés keltétől a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított, jegybanki alapkamattal, a NET által az ingatlanra fordított értéknövelő beruházások értékével, valamint a NET által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség összegével növelt összege. - Bérleti jog biztosítása: A NET a hiteladóssal vagy a zálogkötelezettel (a továbbiakban együtt: bérlő) az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a megvásárolt lakóingatlan tekintetében határozatlan időtartamra lakásbérleti szerződést köt. Ha a megvásárolt lakóingatlannak több tulajdonosa volt, a lakásbérleti szerződést a lakóingatlan valamennyi bejegyzett tulajdonosával, mint bérlőtársakkal köti meg. Bérleti díj: A lakásbérleti szerződés alapján a bérlő köteles a megállapított lakbért a NET részére havi rendszerességgel megfizetni. A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egy tizenketted része. Pl ,- Ft értékű ingatlan esetében az egy havi bérleti díj ,- Ft. A lakbér összege a bérleti szerződés megkötését követő év március 1-jétől évente a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben emelkedik. A megváltozott lakbér összegét a bérbeadó minden év február 28-áig írásban közli a bérlővel. 7

8 A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a bérlő a lakóingatlanba a lakásbérleti szerződés létrejöttét követően csak a házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket, a zálogkötelezettet, illetve a hiteladóst fogadhatja be, a NET előzetes írásbeli hozzájárulásával, b) a lakóingatlanra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni a fentieken kívül nem lehet, c) a lakásbérleti szerződés megszűnése után a volt bérlő és a lakóingatlanban visszamaradó más személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt, d) a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a bérlővel még életében együtt lakó gyermeke, továbbá a zálogkötelezett, illetve a hiteladós a lakásbérleti jogot folytathatják, e) a NET a lakásbérleti szerződésben kikötheti a bérlő lakásban történő életvitelszerű bentlakásának kötelezettségét, f) a Lakástörvény 13. (1) bekezdésében meghatározott lakóingatlanon belüli költségek a bérlőt terhelik, g) a bérlő szavatol azért, hogy a lakóingatlan a Nemzeti Eszközkezelőnek történő átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, h) a bérlőt terhelik a lakóingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése, i) a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani, ha a bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a lakbért, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös költséget, j) a bérbeadó az ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles, k) a lakásbérleti szerződésben a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a közüzemi szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást kérjen. l) bérlőtársi jogviszony esetén, ha a bérbeadó a bérleti szerződést olyan okból mondja fel, amely felmondási ok valamennyi bérlőtárssal szemben fennáll, a felmondást elég, ha a bérbeadó az egyik bérlőtárssal közli. A Nemzeti Eszközkezelő kötelezheti a bérlőt a bérleti szerződésben előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól, abban az esetben, ha törvény alapján a bérlőt ezért külön díjfizetési kötelezettség nem terheli. A lakásbérleti szerződés felmondása: A Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő vagy a háztartás más tagja az adásvételi szerződés megkötése érdekében hamisított vagy valótlan tartalmú iratokkal, nyilatkozatokkal a Nemzeti Eszközkezelőt megtévesztette. Ha a bérlő lakbérfizetésből eredő tartozásainak összege a hat havi lakbér összegét eléri vagy meghaladja, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondja. A felmondás az elmaradt lakbér megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott fizetési határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól. Ha a bérlő hat havi mértékű közösköltség-hátralékot halmoz fel, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja. A felmondás a közösköltség-hátralék megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól. 8

9 - Adásvételi szerződés mellékletei: a) a vételár-felosztási terv, amelyet a hiteladósnak, több hiteladós esetén minden hiteladósnak, vagy - ha a lakóingatlan a zálogkötelezett tulajdonában van - a zálogkötelezettnek írásban jóvá kell hagynia, b) a lakóingatlanon jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézménynek a vételárhányad kifizetésének feltételétől függő tartozáselengedő nyilatkozata. 6. Tartozás elengedés Bankunk a vételár - felosztási terv szerinti, Bankunkat megillető - összegének átvételét, jóváírását követően kiadja az érintett jelzáloghitel-szerződésből fennmaradó követelés tekintetében a tartozáselengedő nyilatkozatot. 7. Elszámolással kapcsolatos információk A évi XL. törvény 11. (1) bekezdése alapján Bankunknak az árfolyamrésből illetve az egyoldalú kamatmódosításból eredő fogyasztói követelésekkel nem kell elszámolni, amennyiben a NET az ügyfél által felajánlott lakóingatlant Bankunk elszámolási kötelezettségének teljesítése előtt megvásárolta. IV. További információk A program kapcsán részletes információkat illetve a szükséges nyomtatványokat bankfiókjainkban érhetik el. Felmerülő kérdéseikkel vagy a folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatosan tájékoztatást nyújtanak kollégáink az alábbi telefonszámon hétfőtől csütörtökig 8 és 17 óra valamint pénteken 8 és 14 óra között: 061/ A szándéknyilatkozat NET részére történt továbbítását követően a NET tud tájékoztatás adni az eljárása kapcsán. 9