Áttekintés. a közszférában foglalkoztatottakra és a közszolgáltatásokra, a munkakörülményekre és a szociális párbeszédre.

Átírás

1 ö é á á é á é é 1

2 Áttekintés Háttérinformációk: a spanyol közszektor főbb jellemzői A pénzügyi-gazdasági válság hatásai a költségvetésre A fiskális konszolidáció hatásai a közszférában foglalkoztatottakra és a közszolgáltatásokra, a munkakörülményekre és a szociális párbeszédre. 2

3 A kormányzati összkiadások aránya a GDP-n belül Forrás: Eurostat 3

4 A jóléti állam gyengülése a jelenlegi helyzetben 4

5 A közszférában foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül (1995 és 2005) Forrás: OECD, Pillantás a kormányzásra 2009, 9.1 ábra 5

6 A közszférában foglalkoztatottak jellemzői 6

7 A spanyol közszféra létszámának megoszlása kormányzati típusok szerint ( ) Forrás: A szerző saját kutatásai 7

8 2. Munkahelyi stabilitás A spanyol foglalkoztatási ráta alakulása a közszférában és a magánszektorban 2005 és 2012 között Az évszámok után álló Q negyedévet jelöl. 8

9 3. A foglalkoztatottak kor és nem szerinti megoszlása a közszférában és a magánszektorban kék vonal: közszférában foglalkoztatott nők %-os aránya piros vonal: magánszektorban foglalkoztatott nők %-os aránya 9

10 A közszférában és a magánszektorban foglalkoztatottak kor szerinti megoszlása Spanyolországban (az összes foglalkoztatott %-ában, 2011 II. negyedévében) magánszektor közszféra korosztály 10

11 4. Bérek Főbb statisztikai adatok a foglalkoztatottak bruttó kereseteinek alakulásáról a közszférában és a magánszektorban Spanyolországban (2009-es adatok) Forrás: A szerző elemzése 11

12 Becsült kereseti különbségek egyrészt a közszektor és a magánszektor dolgozói, másrészt a férfiak és a nők között Spanyolországban (2009-es adatok) Megjegyzések: *** 1%-on szignifikáns; **5%-on szignifikáns; 10%-on szignifikáns. Standard hibák kerek zárójelben. Ellenőrzési változók: kor, azonos korúak, iskolázottság, kinevezés, a szerződés típusa, munkaidő, munkahely mérete; foglalkozás, ágazat, régió Forrás: A szerző saját elemzése 12

13 A kvantilis értékek különbségei A közszféra bérprémiuma csökken a béreloszlás mentén, azaz magasabb az alacsony képzettségűeknél, mint a magasan kvalifikált munkaerőnél, ahol a prémium akár a negatív tartományba is esik. Ami a nemek közötti kereseti különbségeket illeti, a nők hátránya a keresetek gyakorlatilag minden szintjén nagyobb a magánszektorban, az olló nyitottabb a legalsó és a felső kereseti osztályokban és folyamatosan zárul a közszféra munkavállalóinál. Ez mind a nyers különbségekre, mind a megfigyelhető jellemzők elemzése után nyert különbségekre igaz. A közszférában végrehajtott csökkentések hozzájárulnak a kereset-eloszlási számok romlásához és rosszabb eredményekhez vezetnek az egyenlőségi lehetőségek és a foglalkoztatottság tekintetében is, ahol kisebbek a meg nem indokolt különbségek. 13

14 A pénzügyi válságtól a fiskális válságig: a válság hatása a spanyol közszektorra 14

15 A nagy U-alakú változás: Spanyolország kiadások bevételek 15

16 A) A válság hatása a közszféra foglalkoztatási helyzetére Kék görbe: foglalkoztatás a közszférában közszféra magánszektor Kék görbe: foglalkoztatás a közszférában az összes foglalkoztatott arányában Gyakorlatilag felvételi stop ben 10%-os létszámfejlesztés csak a rendőrségen, az oktatásügyben (felsőoktatást kivéve) és az egészségügyben. 16

17 B) A bérekre gyakorolt hatás Az államháztartási hiány csökkentése érdekében május 20-án kiadtak egy dekrétumot, amely rendkívüli intézkedéseket tartalmazott. A törvény semmissé teszi a szakszervezetekkel korábban kötött megállapodást, amely a közalkalmazottaknak 2010-re 0,3%-os béremelést irányozott elő. Átlagosan 5 százalékos (0,56-7%-os) bércsökkentésre került sor, a vezető állású köztisztviselők illetményét 8-15%-kal csökkentették. Befagyasztották a béreket 2011-ben ben megvonták a karácsonyi jutalmakat (ami az éves keresetek 7%-os csökkentésének felel meg). A reálbérek 2010 januárja és 2013 januárja között átlagosan 16%-kal csökkentek. 17

18 Ezen felül külön bércsökkentésre került sor egyes autonóm területeken: Castile-La Mancha: 3% Katalónia: 3% Madrid: 3,3% Valencia autonóm közösség: az egészségügyben és az oktatásügyben 50%-kal csökkentették a különpótlékokat. Csökkentették a határozott idejű munkaviszonnyal rendelkező közalkalmazottak bérét és munkaidejét: Valencia autonóm közösség: 25%-kal (az oktatásügy és az egészségügy kivételével) Katalónia: 15%-kal a nem létfontosságú szolgáltatást nyújtó közalkalmazottak esetében, ami kereken 7000 alacsony képzettségű, eleve alacsony bérű embert érintett. 18

19 C) A munkakörülményekre gyakorolt hatás Módosították a munkaidőt: A heti munkaidőt 2,5 órával emelték (35 óráról 37,5 órára) Ez a 20,5 órás emelés a munkaidő 7,1%-os növelésével és az órabér 6,6%-os csökkentésével egyenlő, ami 2012-re gyakorlatilag lenullázta a prémiumokat. Az éves szabadságot 22 napra csökkentették. Minimum hatról háromra csökkentették a személyes célokra kivehető szabadnapokat. 19

20 Egyéb változtatások: Megszüntették a közigazgatásban a kiegészítő nyugdíjbiztosításhoz való állami hozzájárulást (az összes bér és illetmény 0,3%-a). Néhány kivétellel megszüntették a közalkalmazottaknál a betegállomány 4. és 15. napja közötti időre szóló, törvényileg 60%-os táppénz állami kiegészítését. Csökkentették a szabadnapok számát. Rosszabbodtak a munkafeltételek: A válság alatt a munkakörülményeket vizsgáló spanyol felmérés elemeinek durván harmadában rosszabbodtak a munka- vagy foglalkoztatási viszonyok között. 20

21 D) A szociális párbeszéd A közszférában a szociális párbeszéd megtört az egyoldalú bércsökkentés, valamint a korábban aláírt kollektív szerződés megszegése miatt. Erőteljes s kampányokkal feketítették be a közalkalmazottakat és szakszervezeteiket. Felmondták a központi és regionális kormányzatok és a szakszervezetek közötti megállapodásokat, amelyek a főállású szakszervezeti képviselők számának növelését célozták. 21

22 A szakszervezetek iránti bizalom alakulása Spanyolországban ( ) Forrás: A szerző saját elemzése a Latinobarometer adataiból 22

23 Szakszervezeti válaszok Különböző platformok alakultak a közszolgálat és a közfoglalkoztatás védelmében, Két általános sztrájk volt: a közalkalmazottak június 8-án tartottak általános sztrájkot; szeptember 29-én általános sztrájkot tartottak a munkaerő-piaci reformok és a közkiadások csökkentése ellen; általános sztrájk volt 2012.máricus 29-én is. Számtalan demonstráció volt a közszféra különböző területein, főként azonban az oktatásügyben (zöld hullám) és az egészségügyben. Csakhogy nehéz az érdekek artikulációja a csökkenő források, a közszféra dolgozóinak és a szakszervezetek rossz hírneve, valamint a dolgozók megtorlásoktól való növekvő félelme miatt. További problémák: A haszontalanság - szindróma Te nem képviselsz minket szindróma (15 M mozgalom) 23

24 Az oktatásügyről készített esettanulmány (1) A legtöbb régió (különösen Katalónia, Valencia és Castile-La Mancha) különböző változtatásokat vezetett be, amely jelentősen befolyásolta a közalkalmazottak munkakörülményeit: Csökkentették a pedagóguslétszámot (a legtöbb esetben akként, hogy a korábbi teljes idős foglalkoztatást részmunkaidősre váltották, ami óraszám-csökkentést és a legtöbb régióban felvételi moratóriumot jelentett (a foglalkoztatást vizsgához kötötték). Csökkentették a béreket (a különpótlékok csökkentésével). Csökkentették a táppénz-kiegészítést, megvonták a határozott idejű munkaviszonnyal rendelkezők szabadságra jogosultságát, táppénzét, megszüntették a szakszervezeteknek juttatott támogatásokat és a törvényi minimumra korlátozták a szakszervezetekben dolgozó oktatói létszámot. Megemelték a kötelező óraszámot (régiótól függően heti egy-két órával). Csökkentették az étkezési, könyvvásárlási és utazási támogatásokat. Csökkentették a speciális igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok létszámát. (2) 2011 végén a frissen megválasztott konzervatív kormány úgy döntött, hogy a főként nyugdíjba vonulás miatt felszabaduló álláshelyeknek csupán a 10%-át tölti be. (3) 2012 áprilisában a központi kormányzat újabb 3000 millió eurós megszorításokról döntött az oktatásügyben, ami az alábbi intézkedéseket foglalta magában: Az alsó és középfokú oktatásban megemelték az osztálylétszámot. A felsőoktatásban dolgozók kivételével heti 2 órával megemelték a kötelező óraszámot. A betegállományban lévő pedagógusokat az első két hét alatt nem helyettesítik. Csökkentették a pedagógus-továbbképzés költségvetését. Teljesen befagyasztották a 0-3 éves gyermekek oktatásának kiterjesztését. Csökkentették az Erasmus ösztöndíjakat és a külföldön nyelvet tanulók támogatását. Felvételi stopot léptettek életbe az egyetemi dolgozók körében. A teljes oktatási költségek korábbi 15%-áról 25%-ra emelték a felsőoktatási tandíjat. 33%-kal emelték a kutatásban aktívan részt nem vevő egyetemi oktatók kötelező óraszámát. Irodalom: Barátom, azok voltak a szép napok. A közszféra és a gazdasági válság Spanyolországban. In: D. Vaughan-Whiterhead (ed.) The Public Sector Shock. (A közszektor sokkja) Edward Elgar. 24

25 Felhasznált irodalom: Irodalom: Barátom, azok voltak a szép napok. A közszféra és a gazdasági válság Spanyolországban. In: D. Vaughan- Whiterhead (ed.) The Public Sector Shock. (A közszektor sokkja) Edward Elgar. 25

26 26

27 27