A közszféra válság és fiskális paktum idején és a szakszervezetek szerepe Spanyolországi beszámoló

Átírás

1 A közszféra válság és fiskális paktum idején és a szakszervezetek szerepe Spanyolországi beszámoló Berlin, szept

2 Előadásvázlat I. A spanyol közszféra jellemzése és alakulása 1. A közszféra egésze 2. Az állami vállalatok 3. A társadalombiztosítási rendszer és a nagy közszolgálati ágazatok II. Az európai válság és a spanyol közszféra 1. A spanyolországi állami számlák értékcsökkenésének gyors tisztázása 2. A válság hatása a közszférára. Az alkalmazott politikák: - a közszférában foglalkoztatott létszám csökkentése, - a bérintézkedések; - a munkakörülményekkel kapcsolatos intézkedések; - a szakszervezetek akcióképességét befolyásoló intézkedések. III. Vitatémák 2

3 I. A spanyol közszféra jellemzése és alakulása 1. A közszféra egésze A spanyol közszféra a maga egészében kisebb méretű, mint az EU (15) országoké A válság előtt a spanyol közkiadások foglalták el az utolsó helyet az unión belül. Kormányzati összkiadások a GDP arányában a válság előtt és jelenleg A válság előtt Jelenleg Csak feltételezett százalékos arányok az EU-ra vonatkozóan a foglalkoztatottakhoz viszonyítva 3

4 2. Az állami vállalatok, amelyek a GDP 3-4%-át termelték meg, majdnem teljes privatizáción mentek keresztül az első konzervatív kormány (Néppárt) idején 1996 és 2000 között. Ebben a folyamatban eltűnt egy kicsi, de jelentős állami pénzügyi szektor is. 4

5 3. Ami a társadalombiztosítást és a nagy közszolgálati ágazatokat illeti, ki kell emelnünk néhány fontos jellemzőt: Alulfejlett társadalombiztosítás, különös tekintettel a védelem fontos funkcióira; A spanyol társadalombiztosítási rendszer a legkisebb az EUtizenötök közül. A GDP-hez viszonyított társadalombiztosítási kiadások 5 százalékponttal alacsonyabbak az uniós átlagnál (7%-ot tesznek ki a munkanélküli biztosítás nélkül). Társadalombiztosítási kiadások a GDP arányában 5

6 A GDP-arányos társadalombiztosítási kiadások összehasonlítása Spanyolország és az EU 15 tagállama között Spanyolország EU-15 Különbség b) Egy sor védelemi funkció egyértelműen alulfejlett vagy hiányzik EU 15 Spanyolország Különbség Különbség a munkanélküliségi ellátás nélkül: 7,11 6

7 A megfelelő szociális védelmi rendszerek hiánya okozza a népesség ellátásból kimaradását és/vagy egyes közszolgáltatások túlterhelését, költségnövekedését, hatékonyságcsökkenését és minőségromlását (például a krónikus betegek hiányzó ellátórendszere óriási terheket ró az egészségügyi ellátásra). 7

8 A nagy közszolgálati ágazatok jelentős forráskorlátokba ütköznek a finanszírozási rendszer hiánya miatt Az egészségügy nagyon hatékony és kiváló minőségű szolgáltatásokat nyújt, de a forrásnövekedés erősen korlátozott, miközben az ápolási szükséglet és a költségek nőnek. Ennek eredményeként a rendszerre gyakorolt nyomás krónikusan nő. Az egészségüggyel ellentétben az oktatási rendszer az eredményeken mérve - rendkívül alacsony színvonalon működik és a népességen belül komoly műveltségi szegmentációt okoz (magas arányban vannak a felsőfokú végzettségűek, egyidejűleg azonban magas a középiskolából kimaradók százalékos aránya is). A bevándorlók magas aránya és gyors növekedése még tovább rontotta annak az oktatásügynek a helyzetét, amelynek soha nem volt elegendő forrása ahhoz, hogy megfeleljen a demográfiai nyomásnak és minőségi oktatást produkáljon. A politikai decentralizáció folyamata a nagy közszolgálati ágazatok vezetését is az autonóm területek hitbizományába adta. Az irányítási hatóságokban bekövetkezett változás jelentős területi különbségekhez vezetett a szolgáltatások nyújtásában és az alkalmazott irányítási módszerekben egyaránt (az esetek nem kis százalékában a liberális kormányzatok jelentősen kiterjesztették a privatizációt). 8

9 III. Az európai válság és a spanyol közszolgálat A spanyol állami számlák értékcsökkenésének gyors tisztázása: A deficit nem a kicsapongó politika eredménye (ahogyan az EU bizonyos területein a politikai vezetők és a média terjesztik), hanem nyilvánvalóan néhány jelentős hiba miatt következett be: i. A válság első szakaszában a hazai kereslet Spanyolországban nagyobb mértékben csökkent, mint az eurózóna bármely más országában. ii. Ez lényegében az építőipar összeomlásának volt köszönhető, amelynek gyors növekedése erősítette a spekulatív buborékot és olyan méreteket öltött, ami egyetlen országgal sem mérhető össze. iii. A közkiadásokat határozottan befolyásolta ennek az ágazatnak az összeomlása a következményeivel együtt. Az állami bevételek nagyobb arányban csökkentek, mint az eurózóna más országaiban. 9

10 Az állami bevételek alakulása a GDP arányában ( ) 10

11 iv. A közkiadások az európai átlaghoz hasonlóan alakultak, de az állami bevételek sokkal nagyobb arányban csökkentek, mint más országokban. 11

12 v. Ez teszi ki a deficit nagyiramú növekedésére adott magyarázat nagyobbik részét (a 2007-ben elért 2%-os költségvetési többlet után két év alatt 11%-os hiány alakult ki). Nettó kölcsönzés (+)/nettó hitelfelvétel (-) a túlzottdeficit-eljárás során Spanyolország EU 17 vi. A pazarlás gondolata értelmetlen a válság alatti spanyol fejlemények tekintetében és még két másik okból is: A kiadások növekedése csak kis részét képezi a spanyol költségvetési hiánynak (és automatikus stabilizáló tényezők - különösen a munkanélküliségi juttatásokra fordított kiadások -, az összes kiadás növekedésének egyharmadát teszik ki). 12

13 A deficit alakulása az állami bevételek függvényében A deficit alakulása az állami Kiadások függvényében A deficit alakulása között b) A spanyol közkiadások összege a válság előtt - mint ahogy napjainkban is -, sokkal alacsonyabb, mint az eurózóna országaié. Azt szoktuk mondani, hogy mi sokkal szigorúbbak, nem pedig pazarlóabbak vagyunk (emlékeztetünk a következő táblázat adataira). 13

14 GDP-arányos közkiadások a válság előtt és napjainkban Válság előtt Napjainkban vii. Mindazonáltal mi is osztozunk a felelősségben. A több, mint 10 évig gyakorolt gazdaságpolitika tette lehetővé a spekulatív buborék kialakulását az ingatlanpiacon. Ehhez a spanyol pénzintézetek határozottan hozzájárultak és nem kevésbé az európaiak is, amelyek boldogan kölcsönöztek nekik, hiszen a nemzeti megtakarítások nem voltak elegendőek az ingatlanpiaci befektetési őrület finanszírozására. 14

15 viii. A nagy buborék egy része rossz banki kölcsönökből tevődik össze, amelyek részét képezik a spanyol bankszektor egyenlegének és a nagy európai pénzintézetek mérlegének egyaránt. A családok által felvett kölcsönök Vállalati kölcsönök egyéb fogyasztás lakáskölcsön gyártás, szolgáltatások ingatlanfejlesztés építőipar ipar 15

16 ix. A spanyol pazarlásnak nem a közkiadásokhoz van köze, hanem a magánszféra kiadásaihoz. Az volt a hiba, hogy megengedték a magánszektor egy részének irracionális és robbanásszerű növekedését. 2. A válság hatása a közszférára, az alkalmazott politikák A közszféra létszámának csökkentése Különféle intézkedésekre került sor: A foglalkoztatási létszám pótlásának drasztikus csökkentése; a megüresedett helyeket nem töltik be; a határozott idejű munkavállalók szerződésének felmondása; a határozott idejű munkavállalók felvételi stopja; tömeges elbocsátások a közigazgatásban (új jogi szabályozás). Összességében 12 hónap alatt a közszférában dolgozók öt százalékát építették le (175 ezer álláshely). 16

17 A közszféra létszámcsökkentése kormányzati típusonként Állami vállalatok, közintézmények Autonóm közösségek Központi kormányzat Összesen Helyi önkormányzatok 17

18 Létszámcsökkentés munkajogi jogviszony szerint Határozatlan idejű munkaviszony Összesen Határozott idejű munkaviszony A T betű negyedévet jelöl 18

19 Bérintézkedések A közszféra minden dolgozóját érintő 5%-os bércsökkentés 2010-ben; A későbbre halasztott kompenzációk (nyugdíjalapok) felfüggesztése 2012-ben Az év végi plusz juttatások megszüntetése 2012-ben (5,2 milliárd eurós csökkentés a kormány becslése szerint) A táppénz-kiegészítés megszüntetése (a kormány becslése szerint 1020 millió eurós csökkentés) Munkaügyi intézkedések A heti munkaidő általános emelése A szabadság csökkentése (a kormány becslése alapján 2,7 milliárd euró) A szakszervezeti akcióképességet befolyásoló intézkedések (2011-ben azokban a régiókban, ahol konzervatív kormány volt, 2012-ben a központi igazgatásban) A szakszervezeti tisztségviselőknek járó munkaidő-kedvezmény csökkentése A főállású szakszervezeti vezetők számának csökkentése Mindazon intézmények megszüntetése, amelyekben a szakszervezetek beleszólhattak a közszolgálattal kapcsolatos politikába (különösen a konzervatív kormánnyal rendelkező területeken) A szakszervezetek jogsegély-szolgáltatásaihoz nyújtott segítség és támogatás csökkentése. 19

20 Vitatémák 1. A közszféra viszonylagos gyengesége és komparatíve kis mérete elvben nem igazolná a megszorító politikát. Valójában azonban az ellenkezője történhet. A közszféra gyengesége elősegítheti a megszorításokat és megnehezítheti önnön védelmét. 2. A jóléti állam és a társadalombiztosítás korlátozása a népesség elégedetlenségéhez vagy a megszorításos és privatizációs politikával szembeni viszonylagos érdektelenségéhez vezet, miután a szociális juttatások gyakran csak a leghátrányosabb helyzetben élőkhöz jutnak el és a közszolgáltatások nem érik el a kívánt minőséget. 3. A válságot leszámítva az erős és megfelelően széles közszektor elérésének ténye önmagában is megvédené a jóléti államot, ami egyik alapvető eleme annak a szociális modellnek, amely megvédi a szakszervezeteket és a szociáldemokrata pártokat. 4. A közszolgálatban a munkakörülmények és a szakszervezetek teljesítménye szoros korrelációban vannak a közszféra erejével. A közszolgálat ellen ható tényezők ebben az értelemben közvetlenül befolyásolják az egyéni és kollektív munkafeltételeket. 5. A válságra adott választ Európában konzervatív politikai és neoliberális gazdasági megközelítésből fogalmazták meg. Talán a legjobb bizonyíték erre, hogy nagyon könnyű lett volna találni a problémákra olyan válaszokat, amelyek nem eredményeztek volna kiadáscsökkentést a közszférában, nem nyirbálták volna meg a szociális és munkajogot, nem hoztak volna gazdasági recessziót, munkanélküliséget, szegénységet és szenvedést. Csakhogy úgy tűnik, az ilyen politikák valódi célja nem a problémák megoldása (léteznek jobb, a gazdaságot és a társadalmat kevésbé negatívan érintő válaszok annál, mint amelyeket megvalósítottak), hanem sokkal inkább az, hogy a helyzetet kihasználva olyan politikákat hajtsanak végre, amelyek szükségszerűen a jóléti állam megnyirbálásához vezetnek. Köszönöm a figyelmet. 20