Zöld Porták kialakítása és környezetbarát üzemeltetése

Átírás

1 Zöld Porták kialakítása és környezetbarát üzemeltetése

2 Tartalom Bevezető... 3 Mi is az a Zöld Porta? Környezeti fenntarthatóság... 5 Település elhelyezkedése... 5 Közlekedés a településen... 7 Zavaró hatások mérséklése, megszüntetése... 7 Épület; építőanyag-használat, karbantartás Környezetkímélő építkezési formák Víz Kert Energia Energiatakarékosság Hulladék Vegyianyag-használat Élelmiszer Társadalmi fenntarthatóság A szomszéd kertje Hagyományőrzés Gazdasági fenntarthatóság Etikus magatartás Panaszkezelés Marketing Ajánlott irodalom, honlapok... 44

3 Bevezető A Climate-KIC az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által létrehozott Tudás- és Innovációs Közösség (Knowledge and Innovation Community). A kezdeményezés Pioneers into Practice programjának keretében alakult egy 8 fős munkacsoport, ami a falusi szálláshelyek környezetbarát üzemeltetését, Zöld Porták kialakítását tűzte ki célul. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége igaz már 2011-ben elindította a Zöld Porták szakosodásának folyamatát, de a széleskörű kínálat kiépítéséhez eddig nem volt szakmai háttéranyag, segédlet. Ezért készült ez a számos ötletet és hasznos praktikát tartalmazó kiadvány, mely segítségül szolgál a települési és kistérségi szinten összekapcsolódó turisztikai szolgáltatások üzemeltetőinek, szervezőinek a fenntartható turizmus megalapozásában. A projekt célja, hogy a Vidék az egészséges környezet és a fenntarthatóság szimbólumává váljon, ami feltételezi az erőforrások bölcs használatát, a természeti értékek óvását és szelíd bemutatását, illetve a szerves helyi kultúra megőrzését, felelevenítését. A zöld porták kialakításának lényege, hogy a környezet terhelése nélkül, újabb és magasabb színvonalú szolgáltatások jöjjenek létre, melyek növelik a térség vonzerejét és bevételeit. Ezáltal nőhet a Vidék népességmegtartó ereje, ami kulcsfontosságú a város-vidék kapcsolatot tekintve. A folyamat multiplikátor hatása a természeti, társadalmi és gazdasági környezetre is kihat, gondoljunk csak a helyi termelőkre és piacokra, az oktatási tevékenység ellátására, illetve az együttműködésekből származó többletbevételekre. Álmunk a Fenntartható Turizmus és az egészséges kikapcsolódás feltételeinek megteremtése, melyhez különleges adottságaink megvannak, de a megvalósításhoz hosszú távú gondolkodás és komplex látásmód szükséges. Bízunk benne, hogy klímaügynök (climate agent) csapatunk ehhez tud segítséget nyújtani kiadványával. Miért fontos a fenntartható turizmus kialakítása? Általánosan ismert tény, hogy a szállodák nagy energia-felhasználók, rengeteg szennyvizet és hulladékot termelnek, ezáltal drasztikusan terhelik környezetüket. Emellett kétségtelen tény az is, hogy a turizmus a világ egyik vezető iparágává lépett elő s ezzel együtt a legkörnyezetterhelőbb tevékenységgé is vált. Ebből a megközelítésből a szelídebb vidéki turizmus lehetőségeinek biztosítása kulcsfontosságú a jövőre nézve, melyen belül az ide tartozó turisztikai irányzatok (ökoturizmus, falusi turizmus, agroturizmus) környezetbarát példamutatása lehet irányadó. A fenntarthatóságot mindenki saját nézőpontja szerint fogalmazza meg, számos értelmezésével lehet találkozni. Mi az alábbiakat vesszük irányadónak: Fenntartható fejlődés: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket" 1. Herman Daly megfogalmazása szerint pedig "a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk" 2. 1 ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság - Közös jövőnk c. jelentés (1987)

4 Fotó: Hajdú D. András ( A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jól-lét (nem jólét!), a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros tevékenységeket és nemzeti értékrendünkben is visszaállítjuk az egészséges sorrendet, miszerint nem áldozzuk fel egészségünket és boldogságunkat a pénz oltárán 3. Ebből rögtön látszik, miért fontos a fenntartható turizmus kialakítása. Azért, hogy holnap is lehessen utazni, felfedezni és megújulni. Ehhez azonban sokat kell változtatni és finomítani a mai rendszeren, a fenntartható turizmus pedig jó példával járhat elől, helyes értékrendet és jó gyakorlatokat (best practice) közvetítve. Mi is az a Zöld Porta? A Zöld Porta olyan vidéki szálláshely, amely a látogatók kiszolgálása során a helyi erőforrások használatát részesíti előnyben, helyi termékekre, foglalkoztatásra és a helyi piacra épít. Lehetőség szerint kerüli a nagyipari termékek és természetidegen eszközök, eljárások használatát. A fenti meghatározás szerint tehát a szolgáltatás nyújtása közben az üzemeltető igyekszik nem túllépni a környék ökológiai eltartóképességének szintjét. A Zöld Porta lehetőséget kínál a szerves kultúra, a gazdálkodás megismerésére, tanulására és kiemelt figyelmet fordít a természetes környezet megóvására. A higiénia fenntartásához természetes tisztítóanyagokat használ és tájban gondolkodva, őrizve, integrálja a különböző tevékenységeket. A szálláshely felszereltségében segíti a víz- és energiatakarékos életmód folytatását, a hulladékok szelektív gyűjtését és komposztálását Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Fenntartható fejlődés (Letölthető:

5 Figyelmet fordít a szerves kultúra megőrzésére és segíti látogatóit ennek megismerésében, továbbá a környék természeti látnivalóival, kulturális programjaival kapcsolatban tájékoztatást is nyújt. A falusi szálláshelyek alapvetően is azon szálláshely-típusok közé tartoznak, melyek nagyságrendekkel kisebb terhet rónak a Föld energiakészletére és a közvetlen környezetükre. Ezzel együtt világossá vált, hogy ebben a körben is foglalkozni kell a környezet megóvásával, a természetes egyensúly fenntartásával. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (továbbiakban: FATOSZ) korábbi, saját napraforgós minősítési rendszerében és a 2011 óta érvényben lévő napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegy rendszer bevezetésekor egyaránt jelentős figyelmet szánt a szálláshelyek környezetbarát működésének és szolgáltatásainak értékelésére. A minősítés során meghatározó pontokat ér, ha a szálláshely üzemeltetője szem előtt tartja a környezetvédelmi szempontokat. Napjainkban azonban a környezettudatos technológiáknak széles tárháza egészíti ki a szintén környezetbarát, hagyományos, vidéki életmódból fennmaradt megoldásokat. Ezért azon szállásadók tevékenységét, akik mindezeket az eszközöket, lehetőségeket kihasználják, és elhivatottak a fenntartható fejlődés mellett, külön elismerésben kell részesíteni és tevékenységüket kiemelten kell népszerűsíteni. Ennek szellemében kívánja bevezetni a FATOSZ a napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjeggyel rendelkező szálláshelyek körében a Zöld Porta címkét. Paraszt-Jakuzzi Domoszlón 1. Környezeti fenntarthatóság Település elhelyezkedése Adottságok

6 Elsőként ismerjük meg településünk éghajlati adottságait. A csapadék, hőmérséklet, szél, domborzat, felszíni és felszín alatti vizek, valamint a természetes növénytakaró ismerete segítséget nyújt szolgáltatásunk helyének megválasztásában, épületeink tájolásában, a helyi adottságokhoz való alkalmazkodásban, vagy éppen a termelés esetén a helyes művelési ág megválasztásában. A kistérségre jellemző éghajlati elemek leírását Magyarország kistájainak katasztere tartalmazza. Ismerjük meg a térségi adottságokat, térképezzük fel a település környezetében található természeti, kulturális, gasztronómiai vonzerőket és készítsünk belőlük egy Értékleltárt! Megközelítés A szálláshely/település megközelítését könnyítsük meg úgy, hogy a fontos forgalmi elágazásoknál, útkereszteződéseknél eligazító táblát helyezünk ki. Ezzel a figyelmességgel a szálláshelyre tartó turista kényelmesen, idegeskedés és hosszantartó keresgélés nélkül tud eljutni a portáig. Portánk bejáratánál, kapujánál ügyeljünk arra, hogy mind a szállás neve és elérhetőségei, mind pedig a házszám jól látható helyen, messzebbről is olvasható megoldással szerepeljen. Ezen felül honlapunkon is egyértelműsítsük a pontos címet és a megközelítés (autós, biciklis, tömegközlekedéses) módját. Minősített szálláshelynél a Védjegynek is kint kell lennie a házon, vagy a kapun. A településen elhelyezett térképes információs tábla segíti a tájékozódást és átfogóan bemutatja a helység főbb szálláshelyeit, látnivalóit, turistaútvonalait, program helyszíneit, játszóterét, tájházát, éttermét. Erre jó példa Gömörszőlős, ahol régen a faluba érkező turisták tanácstalanul ácsorogtak a főtéren és kérdezősködtek, mit-merre találnak. Az alábbi térkép megoldotta a problémát, kihelyezése óta mindenki tud kedvére mazsolázni a látnivalók közül.

7 Közlekedés a településen Biciklis közlekedés Kerékpáros útvonalak kialakítása: Ha a faluban jól lehet biciklivel közlekedni, netán kifejezetten egy kerékpáros túraútvonalakkal gazdagon ellátott tájegységen van a szálláshely, a turisták szívesen választják a biciklit közlekedési eszközként. A település kerékpárosbarátsága, a kerékpáros útvonalak jó állapotának biztosítása a helyi szállásadó számára vendégei miatt is kiemelten fontos. Biciklikölcsönzés: Ha a településen van kerékpárkölcsönző, ezt a szolgáltatást ajánljuk vendégeinknek. Szolgáltatásunkat kiegészíthetjük azzal, ha tartunk a portán egy (vagy több) olyan biciklit, amit a vendégek igény szerint használhatnak. Ezt adott esetben ellenérték fejében külön szolgáltatásként is elérhetővé tehetjük. Kerékpárparkolók, kerékpártárolók és megfelelő lakat biztosítása: Figyeljünk arra, hogy legyenek megfelelően kialakított kerékpárparkolók a település sűrűn látogatott helyszínein, pl: templomnál, tónál, emlékműnél, lovardánál. A portán könnyen megközelíthető, fedett kerékpártároló létesítése javasolt, hogy a biciklik eső elleni védelme is biztosítva legyen. A kerékpárparkolók és tárolók kialakításához ajánlott támasztípusok: olyan támasz, amihez nem csak a kerék, de a váz is kényelmesen és biztonságosan rögzíthető. Ellenkező esetben a kerékpárosok szívesebben használnak egyéb tereptárgyakat (pl: oszlopokat, padokat). A tároló természetes anyagokból, házilag is elkészíthető, ez a tájba illeszkedést is szolgálja. Vendégeinket elláthatjuk kerékpáros információval is: kerékpáros térképek kerékpárosbarát szolgáltatók ingyen letölthető Kerékpáros Kisokos Gyalogos közlekedés Ügyeljünk a járdák épségére, járhatóságára is, a gyalogosan közlekedő vendégek kényelmére! A járdák legyenek akadálymentesek, hogy a gyermekek, idősek és mozgáskorlátozottak is kényelmesen használhassák. Turistaútvonalak kijelölése: Fontos a település belterületéről induló kiránduló útvonalak kiépítése és egyértelmű jelölése. Amennyiben az adottságok engedik, zarándokútvonalak kijelölésére is lehet gondolni. Legyünk vendégeink segítségére abban, hogy a portán és online is megfelelő információ álljon rendelkezésre a közelben található gyalogos és kerékpáros, túraútvonalakról, Segítsük a tájékozódást! Zavaró hatások mérséklése, megszüntetése Zajszennyezés Szálláshelyünk a falusi turisztikai szolgáltatások közül is kiemelkedik és alkalmas a Zöld Porta minősítés megszerzésére, amennyiben a közúti forgalomból eredő zavaró hatásoknak nincs kitéve a porta és annak vendége. A közútról származó zaj- és a levegőszennyezés mértéke minimális mértékű kell, hogy legyen, hisz vendégünk ennek elkerülése miatt kereste fel szállásunkat. Ennek érdekében a következőket javasoljuk:

8 A közelben elhelyezkedő környezetterhelő, zajos létesítmény, úgyis mint gyár, nagyüzemi mezőgazdasági telep, közút által előidézett zavaró hatások ellen (szennyező anyagok, por, szag) ésszerű növénytelepítéssel, rendszeres takarítással, természetes illatosítókkal (részletesebben a vegyianyag használat fejezetben) és szellőztetéssel védekezzünk. Az önkormányzat zajvédő fal építésével is elősegítheti ezen hatások megelőzését. Ezen felül érdemes jelezni a jegyző, a polgármester és a létesítmény vezetője felé az ilyen terheléseket, mert ez alapján elindulhat egy párbeszéd a megoldás felé. Sok olyan esetet ismerünk, amikor kiderült, hogy adott létesítmény zaj-, vagy légszennyezésével megszegte a működési szabályzatában előírtakat és azonnali hatállyal meg kellett tegye a szükséges lépéseket a javításra, cserére, fejlesztésre. Légszennyezés Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az európai részecskeszennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente ember hal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés. Ennek 2 fő oka: (1) autóhasználat, főleg a dízelüzemű gépjárművek kibocsátása. (2) avarégetés, mezőgazdasági terület felgyújtása, tüzelőberendezésben hulladék égetése: A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést (48. (4.bekezdés)). Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 06/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Tehát kérdéses esetben, vagy az égetési tilalom megszegése esetén a járási hivatalhoz fordulhatunk, vagy ha a helyi avarégetési rendelet a helyi jegyzőt jelöli meg eljáró hatóságként, hozzá. 4 A téli, nem megfelelő fával történő fűtés légszennyezést idézhet elő. Ügyeljünk a tüzelőfa minőségére és szárazanyagtartalmára, így jelentősen csökkenthető a levegő- és a fűtőberendezés terhelése. Ha a szálláshelyen fával lehet fűteni, legyen előre összekészített száraz fa. Ügyeljünk arra, hogy tüzelésre az ún. légszáraz fa alkalmas (nedvességtartalom 10-15% körül)! Erről a fa csapadéktól védett helyen történő egy-két éves szárításával, tárolásával tudunk gondoskodni. Fűtéssel kapcsolatos további praktikus tanácsokat (tömegkályha, helyes tüzelés, stb.) az Ökológiai Intézet honlapján talál. 5 4 Levegő Munkacsoport: Környezeti Tanácsadó Iroda 5

9 I. Zavaró hatások - légszennyezés - A légszáraz fa víztartalma mindössze kb % Látvány A tájba nem illő, úgynevezett tájidegen építmény (nagy mezőgazdasági üzem, toronyszerű építmény, villanyvezeték, stb.) ronthatják a tájképet. Szállásadóként ezek ellen csak közvetetten tudunk védekezni, például a pihenő- és közösségi helyek megfelelő tájolásával, vagy a zavaró elemeket kitakaró növényültetéssel. A településkép meghatározza a vendég első benyomását. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a rendezett településkép érdekében, illetve kezdeményezzünk települési szinten összefogást a kedvezőtlen tényezők megszüntetésére (pl. illegális hulladéklerakó, elhanyagolt területek rendezése). A település virágosítása, padok, pihenők, csobogók kihelyezésének kezdeményezése szintén a szállásadó érdekében áll, hiszen ez növelheti a porta forgalmát. Szervezzünk erre irányuló közösségépítő tevékenységet, ha erre a településen van fogadókészség. Fényszennyezés Napjainkban egyre többet ér, ha este gyönyörködhetünk a csillagokban. Ez azonban egyre kevesebb helyről lehetséges a nagyfokú fényszennyezés miatt. Viszont ha portánk távol esik a nagyvárosoktól és emellett a település közvilágítása is ésszerűen megoldott, akkor nyugodtan ezt is tegyük be a vendégcsalogató adottságok közé!

10 A fényszennyezés az állatokat zavarása mellett nagy pazarlásnak is számít Épület; építőanyag-használat, karbantartás 6 Az elmúlt 50 év alatt a Föld lakossága megkétszereződött. Az elmúlt 25 év alatt megduplázódott az összes energiafogyasztásunkra leginkább jellemző fosszilis energiafogyasztás. Az aggasztóan növekvő környezetterhelés érzékeltetésére nagyon szemléletes módszer az ökológiai lábnyom kiszámítása. Környezetterhelésünk 50%-a közvetve vagy szorosan az épületek és a közlekedési rendszerek fenntartásából, létesítéséből ered. A fenntartható fejlődés gyakorlatában ezért jelentős tényező a fenntartható építészet mely elsősorban a fenntartható erőforrás-használat kérdésére és egészséges épített környezet létrehozására koncentrál. A fenntartható építés definíciója: Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján. (C. Kibert) 7 Komfortérzet A komfortérzet az ember szubjektív érzete, mely több tényezőből tevődik össze. A komfortérzetet a levegő hőmérséklete, és az embert körülvevő határoló szerkezetek (pl. falak, födém, padló) felületi hőmérséklete szabja meg, valamint befolyásolja a szellőzés jellege, és a relatív páratartalom. A fenntartható épületek kialakításánál is ezeket a szempontokat kell elsődlegesen figyelembe venni. Emellett fontos a felhasznált anyagok természet közelisége, a hosszú távú használat és az újrahasznosíthatóság. A komfort érzet biztosítására ház kialakításánál az alábbi fő védekezési rendszereket kell kialakítani: szigetelési rendszer a hideggel és a meleggel szemben, szigetelési rendszer a víz és a csapadék ellen, 6 Föld Napja Alapítvány: HÉTKÖZNAPI KALAUZ - MINDENNAPI KÖRNYEZETVÉDELEM (2010) 7 Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Környezettudatosság a házunk táján (Letölthető:

11 szigetelési rendszer a zajhatások ellen, védelmi rendszer az esetleges szennyezések ellen. Energiaáramlás Az épület belső és külső környezetének hőmérséklete az év folyamán jelentősen eltér. A kinti és a benti levegő közötti hőmérsékletkülönbség hatására a falon, a nyílászárókon (egyéb réseken) keresztül télen a szoba meleg levegője kifele, míg nyáron a külső meleg befele áramlik. Télen ezt a folyamatosan eltávozó energiát pótolja az épület fűtése. A következő tényezők pótolják a lakásban a távozó hőenergiát: a fűtés, a lakók hőleadása, a napsugárzás és a háztartási fogyasztók (pl. világítás, vasaló, gáztűzhely). Lásd részletesebben az Energia című fejezetben. Környezetkímélő építkezési formák 8 A környezetkímélő fenntartható épületeknek számos fajtája létezik. Vannak olyanok, melyek a hagyományos építészeti megoldásokra alapulnak, mások új elképzelések mentén próbálják a jelen kihívásait megközelíteni. A következőkben ezek bemutatására kerül sor. Ökoház vissza a természetbe Az ökoházak - az oikosz szó jelentéséből eredően - az épület és a környezet közti összhangot keresik, technikai értelemben pedig a fenntarthatóságot. Az ökoházak építése és működtetése is minimális környezetterheléssel jár. A természetből elvett anyagokat körfolyamatok során juttatják vissza a természetbe. Megújuló energiaforrásokat, például napenergiát, földhőt, biomasszát használnak. Gyűjtik és használják az esővizet, a szennyvizet növények segítségével tisztítják és juttatják vissza a talajba, vagy az élővizekbe. Fontos az épület építésekor, működtetése során és bontásakor, azaz a teljes életciklus alatt elfogyasztott és beépített energiatartalom mértéke. Az ökoházak kizárólag természetes, újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyagokból épülnek. Fő építőanyagok agyagtégla, vályogtégla, fa (fenntartható erdőművelésből: FSC). Bioház egészséges élettér Bioház az egészségre ártalmatlan anyagokból és technológiákkal épül. Az építés során kiemelt szempont az egészséges belső tér kialakítása. Ezt természetes anyagok beépítésével (műanyagok kizárása), a fém és vasbeton elemek kerülésével érik el. Utóbbiak zavarják a természetes mágneses teret és erősíthetik az elektromágneses hatást. Ha a fafödém, vagy a téglaboltozat helyett a vasbetont kell választani, akkor a vasalást ponthegesztéssel kell vezetővé tenni és le kell földelni. Az áramvezetékek használatánál a hálószobát nem veszik körbe kábelek és a lehető legrövidebb vezetékszakaszokat használják. Alvóhely alá sincs vízvezeték és padlófűtés helyezve, mert a vízerek alvászavarokat és betegségeket okozhatnak. A bútorok és az épület felújításánál természetes favédőszereket, vízbázisú festékeket, lakkokat használnak. Autonóm ház független ellátás 8

12 Az autonóm házak koncepciója az önellátó működésre való berendezkedés. A szükséges elektromos áram napelemek, szélkerék, esetleg vízkerék segítségével kerül előállításra. A fűtési-, és használati melegvíz-igényt is a megújuló energiaforrásokon alapuló technológiai megoldások szolgáltatják - napkollektorok, biomassza kazánok, hőszivattyú. Az ivóvizet fúrtkútból, a használati víz esővízből, talajvízből vagy visszaforgatott szürkevízből kerül kinyerésre. A szennyvíz természet közeli eszközökkel kerül tisztításra. Kizárólag újrahasznosítható vagy komposztálható hulladékot termel. Építőanyagai természetes anyagok így körforgásuk biztosított. Az autonóm ház lényege, hogy képes függetlenedni az ellátórendszerektől. Nincs közüzemi számla! Másik dimenziója az együttműködésen alapuló autonóm falu, város. Passzívház minimális energiaszükséglet Míg egy hagyományos ház fűtési energiaigénye, akár kwh/m 2 is lehet egy évben, addig a passzívházaknál, a szabvány alapján ez csak 15 kwh/m 2 lehet maximum. A passzívház rendkívül jól hőszigetelt. Ezt több féle módon érik el - kompakt szerkezet, légrések megszüntetése, jól hőszigetelt falak, jól záródó és szigetelt ablakok. A lecsökkent energiaveszteség kiegyenlítéséhez nincs szükség a hagyományos fűtési rendszerekre (radiátorok). A kívánt hőmennyiséget főleg a napsugárzásból (nagy felületű, déli tájolású ablakok), illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. A kiegészítő fűtés lehet pl. biomassza kandalló vagy napkollektoron/hőszivattyún alapuló felületfűtés. A hő visszatartás illetve szabályozás hő visszanyerő-, szellőztető berendezéssel valósul meg. A talajba fektetett csöveken keresztül áramló levegőt a talaj állandó hőmérséklete télen előmelegíti, nyáron előhűti. A passzívházaknál a nyári túlmelegedés ellen megfelelő árnyékolástechnikai megoldásokkal kell védekezni. Környezetkímélő építkezési formák Passzívház Gömörszőlősön Nullenergiás ház független energiatermelés

13 A zéróenergiás házba nem kell kívülről bejuttatni energiát. Minden szükséges energiát megtermel magának, passzív és aktív eszközökkel egyaránt. A szükséges energiát megújuló energiaforrásokat használó technológiai megoldások bocsátják rendelkezésre, mint például napelem, napkollektor, hőszivattyú, stb. A passzívháztól annyiban különbözik, hogy saját áramigényét is előállítja, míg az autonóm háznál annyival kevesebb, hogy pl. az önálló vízellátás nem része. Zéró emissziós ház áram csak megújuló forrásokból Működése során nem bocsát ki a légkörbe többlet szén-dioxidot. Az ilyen épület nem használ fel fosszilis (szén-, kőolaj-, földgáz eredetű) energiát a működéséhez. Energiaforrásként a biomassza, a napenergia, a szél vagy a geotermikus energia jöhet szóba. Áramellátása vagy helyben valósul meg, vagy zöld forrásból származó árammal működik. Egyéb környezetkímélő építészeti megoldások Földház Teljesen vagy részben földdel fedett ház. Ennek elődei az ún. verem, vagy süllyesztett házak. Az építőanyag helyben elérhető, ezért energiatakarékos. Az épület kihasználja a talaj jó szigetelő és hőtároló képességét. A földház hőmérséklete így egyenletes és energiafogyasztása is jelentősen kisebb, mint egy hagyományos házé. Kialakításánál fontos a megfelelő (déli) tájolás és a jó vízelvezetés biztosítása. Vályogház Az egyik legrégibb építési technológia. Hazánkban ma is elterjedt, de a 20. század elején (a mai Magyarország területén) szinte egyeduralkodó háztípus (vert falas, favázas, vályogtéglás) volt. Természetes építőanyag, jó a páraáteresztő képessége és bizonyos falvastagság (több mint fél méter) mellett a hőtároló képessége is. Az építőanyagból adódóan a víz elleni védekezésre (eresz, magas lábazat, szigetelés) kell a legnagyobb figyelmet fordítani. Szalmabálás ház Újra felfedezett (alapvetően észak-amerikai) építési technológia. Az építőanyag helyben elérhető, folyamatosan termelődő melléktermék, így kevés a hozzá kötődő energiafogyasztás. A tapasztott vagy vakolt bálák hőtechnikai tulajdonságai kifejezetten jók. Leginkább a kártevők elleni védekezésre (dróthálók, vakolat) kell odafigyelni.

14 Környezetkímélő építkezési formák - A szalmaház igazi komfortérzetet ad Rönk-és gerendaház A fa kiváló építőanyag. Teherbírása jó, nagyon jó hőszigetelő, természetesen lélegzik. Gyorsan és olcsón felépíthető, egyszerű a karbantartása. A belső átépítések megvalósítása azonban problémásabb. A faanyagok kezelését (tartósság és tűzvédelmi szempontok miatt) különböző szabályozások határozzák meg - kerülni kell a mérgező anyagok használatát. Építőanyag-használat Az építőanyagokat az épület energiaháztartása szempontjából többféleképpen lehet jellemezni. A legjellemzőbb tulajdonságok a hővezetési tényező, a térfogattömeg és a páravezetési tényező. A hővezetési tényező megmutatja, hogy egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására egységnyi vastagságú anyagon, egységnyi felületen mennyi energia jut át, azaz ez az érték minél kisebb, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége. Új ház építésénél, felújításnál erre ügyeljünk! A térfogattömeg a szerkezetnek a felmelegedéssel, illetve a lehűléssel szembeni tehetetlenségét fejezi ki. Minél nagyobb ez az érték, annál jobban kiegyensúlyozza a hőmérsékletkülönbségek változását. A páravezetési tényező a szerkezeten keresztüli vízgőzáramlást fejezi ki. Minél kisebb ez az érték, annál lassabban engedi át a párát az anyag, azaz annál inkább párazáró. A megfelelő kialakítás az, hogy belülről kifelé haladva az anyagok páraáteresztő képessége egyre nagyobb (ide kell érteni a festékeket, bevonó anyagokat is).

15 Természetes építőanyagok Az építőanyagok termelése, feldolgozása, szállítása környezeti problémákat is felvet. Éppen ezért a fenntartható szálláshely koncepcióba azok az anyagok illeszkednek a legjobban, amelyek szállítása minimális, vagyis inkább helyben termeltek, elérhetők. A természetes építőanyagok: az agyag, a mész, a különféle terméskövek, a fa (bizonyos területeken) azonban még nagy mennyiségben állnak rendelkezésre és újrahasznosíthatóak. Környezeti hatásuk is csekély, hulladékként a természet körforgásába visszakerülve hasznosulnak. Érdemes környezetkímélő építőanyagokat választani mind építkezéskor mind felújításkor. Figyelni kell az alábbiakra: - újrahasznosíthatóság, természetes forrásokból bőven álljon rendelkezésre; - a gyártás, felhasználás ne legyen környezetszennyező; - energiatakarékos előállítás, lehetőleg helyben; - tartós, időtálló, könnyen karbantartható, javítható (bevált építőanyagok); - elektromágnesességgel szemben közömbös, egészségre ártalmatlan legyen. Mindig a helyben termelt és felhasznált, nagy mennyiségben elérhető és/vagy megújuló építőanyagok kerüljenek felhasználásra. A természet sokféle, szinte korlátlan mennyiségű építőanyagot kínál. A fejtett kő, az agyagos föld, az erdők fája közvetlenül is felhasználható építkezésre. Agyagos földből könnyen és gyorsan készíthető vályogtégla (illetve vert falú ház) ami szinte egyeduralkodó volt a mai Magyarország területén a népi építkezésében. A vastag falaknak köszönhetően a kevésbé jó hőtechnikai tulajdonságok kedvezővé válnak és ennek köszönhetően télen tartja a meleget, viszont nyáron se melegszenek át a helyiségek. Környezetkímélő építési formák - Vályogtéglát akár magunknak is készíthetünk Nedvesebb éghajlatú területeken a napon égetett vályogtéglánál tartósabb az égetett tégla és cserép. Szállítása és gyártása energiaigényesebb. Hasonlóan jól lélegzik, mint a vályog, hőtartó képessége is viszonylag jó. A belőle épült falazat szilárd, az erőhatásoknak jól ellenáll. A tömör kevés lyukú hagyományos tégla

16 megfelelő struktúra esetén teherhordó falként is előnyös. Bontás során is jól újrahasznosítható. A nád a mocsarak és vízpartok növénye. Jó tulajdonságai miatt régóta használják különféle építkezéshez. A múltban főleg tetőfedésre használták, de lehet fapótló anyag is pl. födémnél, falaknál. A szalmát építési céllal régóta használták elsősorban tetőfedésre. Felhasználásának kétféle módja terjedt el általánosan. Az egyik mód az ún. zsúpfedés, a másik pedig a rákazlazott szalmafedés. A szalmának egy új típusú hasznosítása jelent meg a 20. században (az iparosodott technológiák megjelenésével) az észak-amerikai területeken az ún. szalmabála házak. A ház ebben az esetben szalmabálákból készül, kívül-belül agyagvakolattal (tűzvédelem) burkolt épület, amelynek mechanikai stabilitását fa-vázszerkezet biztosítja. A szalma multifunkcionális növény A kő ellenáll az időjárásnak, könnyen megmunkálható. Különösen tartós, jó építőanyag. Sok célra felhasználható az alapozástól a falazaton át a különféle díszítő elemekig. A kitermeléshez kapcsolódó környezeti problémák miatt csak a közelben termelt vagy újrahasznált építőanyagot érdemes felhasználni. A fa a történelmi időkben az erdők elterjedtségénél fogva nagy mennyiségben rendelkezésére állt a kor építőinek. A fa is jól megmunkálható, sok célra felhasználható (tetőszerkezetek, nyílászárók, burkolatok stb.) és kitűnő hőszigetelő. A fa természetes módon szellőzik, szűri és tisztítja a levegőt a lakásban, emellett a zajokat is elnyeli. Szakszerűen felhasználva több száz év is lehet az élettartama (pl. középkori fatemplomok). A felhasznált fa mindenféleképpen természetes folyamatokra és fenntarthatóságra alapozott erdőgazdálkodásból származzon. Ennek tanúsítására szolgál például a Pro silva védjegy és az FSC védjegy. Környezetbarát minősítések: Kék angyal

17 A német Der Blauer Engel (magyarul: kék angyal) a legrégebben létrehozott címke a termékek és szolgáltatások környezettel és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos minősítésére. A kék angyal kifejezés nem hivatalos megnevezése az emblémának, de a köznyelvben így vált ismertté. Azt jelzi, hogy az adott termék nem ártalmas az egészségre. Natureplus kifejezetten az építőanyagokra kifejlesztett, Németországban elterjedt minősítés. A minősítés alapja a teljes átláthatóság, illetve a független szervezet által szavatolt megbízhatóság. A termékek az Európai Unió egyéb országaiban is kaphatók. Karbantartás: Az épületek kisebb javítási munkálatai vagy felújítása során is figyelni kell a beruházás környezeti szempontjaira. A természetes, kevés energiaráfordítást igénylő, nem mérgező anyagok használata javasolt. Természetes vakolatok: gipsz, mészhabarcs, természetes cement vakolatok. Alapanyagaikat természetes, jelentős mennyiségben rendelkezésre álló anyagokból nyerik. Nem szennyezőek, jó légáteresztő anyagok. Festékek: a natúr növényi alapanyagú festékek, melyek a kéregből, gyökérből, a növény szinte bármelyik részéből kinyerhetők. Jó légáteresztést, természetes színeket és illatokat biztosítanak. A festékanyagokhoz természetes oldószer vagy sűrítőanyag kell: olajok, gyanták, rostanyagok, viaszok. A kereskedelmi forgalomban kapható olajalapú festékek szintetikus alapanyagúak. A vízalapú festékek jobb szellőzést biztosítanak. A meszelés természetes fertőtlenítési és festési eljárás. Ahol lehet, ott meszeljünk. A mész rétegek egymásra vihetőek, nem kell őket lekaparni, színezhető. A rovarokat is elriasztja, így ideális élelmiszertároló helyiségek festésére.

18 A sokrétegű mész hozzátartozik egy öreg parasztház hangulatához Lakkok, fényezés: a natúr lakkok általában fagyantából készülnek. Kevésbé tartósak mint szintetikus változataik, de légáteresztők és kellemes illatot biztosítanak. Többfajta természetes fényező anyag is ismert, például a méhviasz, ami szép fényt ad a bútoroknak és a port is taszítja. Hígítók, oldószerek: a citrus hígító a citromfélék héjából készülő, a citromolajhoz hasonló, de kevésbé sűrű folyadék. A tiszta terpentin is természetes tisztító- és oldószer. A lenolaj a leginkább elterjedt természetes oldószer, külső és belső favédelemre önmagában is alkalmas. Egyaránt védi a faanyagokat a gombásodástól és a víztől. Tapétázás: a műanyag alapú tapéták helyett a természetes anyagok textil, gyékény, nyersrost, papír használata javasolt, hogy kellően tudjanak a falak szellőzni. Ragasztók: a szerves oldószertartalmú (erős szagú) ragasztók helyett a vízben oldódó ragasztókat használjuk, ahol lehet. Az enyv, a csiriz, a keményítő is természetes alapú és vízzel hígítható. A burkolatok felújításakor is a vízbázisú csempe- és padlóburkolat-ragasztókat válasszuk. Faanyagok védelme: a természetes favédő anyagok a bórax, a kátrány, a tiszta terpentin és a viasz. Bizonyos fafajták, mint a tölgy és a vörösfenyő hosszú ideig, akár évtizedekig is károsodás nélkül bírják a szabad ég alatt (kerti bútorként). Egészségre ártalmatlan favédő szerek még a szódabikarbóna, a nátrium-karbonát, a lenolaj, a méhviasz. A felületi hibák javítása natúr fagittel javasolt. Akadálymentesítés A fizikai, szellemi és érzékszervi fogyatékkal élők számára olyan környezet kialakítása, mely segíti korlátok nélküli közlekedésüket, tájékozódásukat, és általában minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben fogyatékosságuk miatt akadályoztatva vannak. Az akadály vertikális, horizontális, térbeli, ergonómiai, antropológiai, érzékelési lehet. Fontos tudni, hogy akadálymentesen használható az az épület, amelyben minden szerkezet vagy berendezési tárgy minden ember számára beleértve a tartósan vagy átmenetileg fizikai, érzékszervi, szellemi

19 hátrányos helyzetű embereket is a lehető legönállóbban használható. Az épületben nyújtott szolgáltatások minden ember számára önállóan, külső segítség és korlátozás nélkül, biztonságosan, kényelmesen, és integráltan vehetők igénybe, mert az ehhez szükséges megfelelő méretű hely, információ, jelzésrendszer és műszaki háttér adott. 9 Főbb szempontok: Akadálymentes külső tér biztosítása - egyenletes, síkfelületű, csúszásmentes és könnyen tisztán tartható burkolatúak legyenek a külső terek. Akadálymentes parkoló Az akadálymentes parkolóhely az épület akadálymentes bejáratához (lehetőleg a főbejárathoz) minél közelebb legyen. Legalább egy bejáratnak, lehetőleg a főbejáratnak akadálymentesnek kell lennie. A főbejárat legyen könnyen észrevehető, vizuálisan jól különüljön el. Akadálymentes bejutás biztosítása rámpa, lift, személyemelő. Akadálymentes illemhely: kialakítása törvényileg részletesen szabályozott. Ajtók, nyílások megfelelő kialakítása Preferált útvonalak akadálymentesítése ajtók, küszöbök A látássérültek részére megfelelő információs rendszer kialakítása. o Megfelelő optikai jelek (szín, kontraszt) o Vezetősávok o Tapintható, áttekintő táblák Hallássérültek számára: a tájékoztató táblák, jelzések jól látható helyen. A biztonsági és riasztó rendszereket a hangjelzés mellett fényjelzéssel is el kell látni. Értelmi fogyatékosok tájékoztatására: a jelzések, szimbólumok egyszerűek, logikusak, könnyen olvashatóak és észlelhetőek legyenek, és egyértelmű információt nyújtsanak. Menekülési útvonalak 10 Már meglévő építményekben, és épületekben is biztonsági (menekülési, tűzvédelmi, és veszélyhelyzeti) jeleket kell kihelyezni. A részletes szabályokat a 28/2011.(IX.6.) BM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. (A menekülésre igénybe vehető kijárati és vészkijárati ajtót milyen módon - ajtó fölé esetleg mellé - kell megjelölni és mely egyéb útirányokba - kereszteződés, szintváltozás, vészkijáratok - szükséges jelzéseket kihelyezni). Az épület tűzvédelme szempontjából kiemelten kell kezelni a kézi és hordozható tűzoltó készülékeket, a fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény szekrényeket és azok környezetét, valamint a kézi tűzjelzésadókat, a tűzjelző telefont. Víz 9 ESÉLY XXI. KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG: Akadálymentesített épített környezet a teljeskörűség jegyében 10

20 Jómagunk is vízből vagyunk. Csecsemőkorunkban testtömegünk 70%-a, felnőtt korunkban 55-65%-a víz. Ha tehát vizet pazarolunk, vagy szennyezünk, magunkat tékozoljuk el. Legfontosabb és legnagyobb veszélynek kitett táplálékunk az ENSZ előrejelzése szerint 2025-ben már a Föld lakosságának kétharmada számára nem lesz elegendő mennyiségben elérhető! Míg a nyugati kultúrában - így nálunk is -, mindennapjainkban a víz az anyagi dolgokat tisztítja, addig a hinduizmusban fontos spirituális tulajdonságokkal is bír, a szent vizek és folyók általi megtisztulásnak ugyanis kiemelt szerepet társítanak mind testi, mind lelki értelemben. Indiában a Gangesz egyes folyószakaszait rendszeresen látogatják zarándokok a gyógyulás reményében, azonban ha belegondolunk, a különböző gyógyvizek és források felkeresése hazánkban sem ritkaság (lsd. Márai: Füveskönyv, nedves kolostorok ). Ivóvíz: A magyarországi vezetékes víz iható, a budapesti csapvíz pedig európai mércével mérve is remek minőségű. A legegyszerűbb megoldás újratölteni a poharunkat és a vendégeknek is mindig biztosítani a kancsós víz elérhetőségét. Így nemcsak kevesebb vizet kell palackozni és szállítani, de kevesebb műanyaghulladék keletkezik a szálláshelyen. Sok szálláshelynél fúrt kút van, ezért ilyen esetben a vízminőség ismerete mellett lehet bölcsen használni a kútvizet. Mindenki megengedheti magának! De mire is használjuk a vizet? Egy átlagos háztartásban fejenként naponta liter víz kerül felhasználásra. Ennek 2%-át fordítjuk ivásra és főzésre, 7%-át mosogatásra, 38%-át tisztálkodásra, 33%-át WC öblítésre, 5%-át takarításra, 13%-át mosásra, 2%-át kerti öntözésre. 11 Takarékosság: rengeteget lehet spórolni azzal az egyszerű mozdulattal, ha nem folyatjuk feleslegesen a vizet például fogmosás, vagy borotválkozás során, illetve hasonló eredményt érhetünk el a csöpögő csapok megjavításával is. Egy jópofa kis felirattal felhívhatjuk erre a vendégek figyelmét is! A spórolást érdemes a legnagyobb fogyasztóval kezdeni, kezdjük a WC tartállyal. 11