FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGE ÉS VÁLLALKOZÓKÉSZSÉGEI

Átírás

1 Országjelentés FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGE ÉS VÁLLALKOZÓKÉSZSÉGEI Magyarország 2013 Augusztus

2 Tartalom BEVEZETÉS... 3 FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGE - KONTEXTUS... 3 VÁLAKOZÓKÉSZSÉGEK SZOCIO-KULTURÁLIS HÁTTERE... 5 KÉRDŐÍVES KUTATÁS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI... 6 KÖVETKEZTETÉSEK... 8 AJÁNLOTT IRODALOM... 8 MELLÉKLET: KUTATÁSHOZ FELHASZNÁLT KÉRDŐÍV

3 BEVEZETÉS A gazdasági válságból kilábaló Európa fiataljai továbbra is magas munkanélküliséggel kell, hogy szembenézzenek. Az Európai Bizottság alelnöke, Antonio Tajani szerint a probléma kezeléséhez a hatékony képzési programokat minden fiatal számára elérhetővé kell tenni annak érdekében, hogy a [fiatalok] rendelkezzenek a szükséges képességekkel a munkahelyek betöltéséhez. A növekedés biztosítása és a fiatalok munkahelyhez juttatása az EU fő prioritása. Az ENTER projekt tervezése e mondatok szellemében történt, célja a fent megfogalmazott szükségletre való reagálás, a fiatalok munkanélküliségének csökkentése vállalkozási készségük növelésével és az önfoglalkoztatás karrieropcióként való népszerűsítésével. A projektet megvalósító konzorcium 7, európai munkában tapasztalt portugál, osztrák, görög, magyar, spanyol és angol szervezetből áll, az ENTER projektet 2012 októbere és 2014 októbere között valósítják meg.. Mindegyikük kulcstapasztalatokkal rendelkezik a projekt témáját illetően, kapcsolatban állnak munkanélküli fiatalokkal és releváns nemzeti vagy európai szintű hálózatok tagjai (bővebb információ elérhető a oldalon). A munkanélküli fiatalok helyzetének jobb felmérése és megértése érdekében és a kompetenciahiányok azonosítása, megfelelőbb válaszok nyújtásának érdekében országonként 20 önkitöltős kérdőív kitöltésére került sor a célcsoport körében. E kutatás eredményeit összegzik ezen országjelentések. FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGE - KONTEXTUS 1.A 2011-es évben fiatal (15 24 evesek) rendelkezett munkaviszonnyal Magyarországon 100-bol 18 fiatal dolgozott. Az EU-ban ez az arany 34 százalék, de hazánkban 3

4 is 30 százalék felett volt a foglalkoztatott fiatalok aranya 2000-ben.1 A foglalkoztatás uniós szintjének eléréséhez körülbelül 100 ezer fiatal munkaerő-piaci integrációja szükséges. Ezzel szemben a magyar ifjúság foglalkoztatottsági rátája a gazdasági vilagválság hátasára erőteljesen csökkent, 2009 óta pedig folyamatos stagnálás tapasztalható magyar fiatal koszul mintegy 13-ra tehető azok száma, akik gazdaságilag nem aktívak tehát nincs munkájuk es nem is keresnek munkát, illetve az oktatásban sem vettek reszt ben3. Ez az úgynevezett NEET-csoport számuk az Európai Unióban hozzávetőleg megegyezik a magyarországi adatokkal. A NEET-csoportba Magyarországon 164 ezer fiatal sorolható Magyarországon mintegy 300 ezerrel kevesebb fiatalt foglalkoztattak, mint 1998-ban. A foglalkoztatás visszaesésének oka nem elsősorban a gazdasági világválság ezt jol mutatja a fiatalabb es idősebb korosztályok foglalkoztatási rátaiból képzett arányszám, amely 2009 óta stagnál. A foglalkoztatás csökkenésének fő oka az, hogy a kétezres években jelentősen megnőtt az oktatásban részt vevő fiatalok száma es korcsoportos részaránya. A 15 es 24 evesek kozül 2000-ben 780 ezren vettek reszt az oktatásban, 2011-ben ez a szám mar 842 ezer volt. 4. A magyar fiatalok munkaerő-piaci esélyeit erőteljesen meghatározza iskolai végzettségük: 2011-ben az alacsony iskolázottságúak 5 százalékát, a középfokú végzettségűek 29,1 százalékát, illetve a diplomások 57,5 százalékát foglalkoztattak ben a szakiskolai képesítéssel rendelkezők 60 százaléka nem a szakmájában helyezkedett el a szakmunkások mintegy 40 százaléka segédmunkásként dolgozott. A szakiskolákban tanulok lemorzsolódási aránya ben elérte a 30 százalékot. 5. Az ifjúság munkaerő-piaci helyzetet tekintve Magyarországon nincs szó erőteljes régiók közötti eltérésekről. A férfiak es nők elhelyezkedési es bérkilátásainak különbsége a 15 es 24 év közötti korosztályban kisebb, mint az idősebb korosztályokban. 4

5 6. A fiatalok legfőbb foglalkoztatójának Magyarországon a feldolgozóipar, a kereskedelmi és a turisztikai-vendéglátóipari szektor számit. VÁLAKOZÓKÉSZSÉGEK SZOCIO-KULTURÁLIS HÁTTERE Az ifjúsági munkanélküliség kérdése szerves része a hazai szakpolitika-alkotásnak. Elsősorban a foglalkoztatáspolitika keretein belül értelmezi az igazgatás a kérdéskört, de az eszközrendszerében gyenge ifjúságpolitika tematikájában is fontos szerepe van a témának. Emellett az átfogó programok (Nemzeti Reform Program, Széll Kálmán Terv) es a horizontális területek (vidékpolitika, fenntartható fejlődés, élethosszig tartó tanulás) stratégiai keretezik a terület koszpolitikai kerteseit. A fiatalokat érintő stratégiák legfőbb céljai közé tartozik a tanulmányaikat befejező fiatalok elhelyezkedésének támogatása, a tudatos karriertervezés elősegítése, a felsőoktatási intézmények es a piaci szektor közötti szoros együttműködés kiépítése, a vállalkozói kedv növelése es a rugalmas foglalkoztatási struktúra előmozdítása A fiatalok önfoglalkoztatási rátája mind Magyarországon, mind az unió többi országában jóval alacsonyabb, mint az idősebb korcsoportokban ben az unióban elő fiatalok önfoglalkoztatási rátája 4,1 százalék, míg a magyar fiataloké 3,6 százalék volt. Az EU-27-et tekintve a eves korcsoport önfoglalkoztatási rátája 28 százaléka, míg Magyarországon 30 százaléka volt a teljes népességre vonatkozó rátának. A fiatalok vállalkozói hajlandósága mind az unióban, mind Magyarországon jelentősen meghaladja a teljes népességre jellemző értéket. Magyarországon meg az uniós átlagnál is magasabb azon fiatalok aranya, akik kivonatosnak tartják a vállalkozói életformát. Az, hogy a fiatalok önfoglalkoztatási rátája alacsonyabb, mint az idősebb korcsoportoké, míg vállalkozói hajlandóságuk magasabb, arra utal, hogy a fiatalokban meg van a vállalkozói potenciál, de bizonyos körülmények pl. finanszírozási nehézségek, ismeretek, kapcsolatok hiánya, 5

6 önbizalomhiány miatt ez sok esetben mégsem realizálódik. Fiatalkent természetes, hogy hiányoznak a vállalkozásindításhoz szükséges erőforrások, kapcsolatok es tapasztalatok. A vállalkozó kedv erősítése es a fiatalok foglalkoztatását erősítő vállalkozások ösztönzése érdekében számos kezdeményezés célozza ezen akadályok lebontását. KÉRDŐÍVES KUTATÁS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI A magyarországi kérdőíves kutatásba két, jól megkülönböztethető célcsoportot vontunk be: Első csoport: Általánosságban jól képzett és a munkaerőpiacon tapasztalt fiatalok, akik a év közötti célcsoportba tartoznak (e kérdőíveket online töltötte ki öt ember. A kérdőívek az internet segítségével voltak disszeminálva) Második csoport: Az Együttható Egyesület (Ifjúsági egyesület, Budapest) által heti rendszerességgel szervezett filmkészítő-workshopjának résztvevő. E kitöltők általánosságban kevésbé képzettek, halmozottan hátrányos helyzetűek és fiatalabb korcsoportot alkotnak. A demográfiai adatok reflektálnak a fentiekre: Nem Kor 40% Male 25% % Female 75%

7 Szignifikáns különbség a két csoport képzettségi és munkatapasztalati mutatói között: Education Professional exp 20% 80% High School Tertiary 10% 20% 45% 25% None <1year 1-3 yrs >3 yrs A kutatásban részt vet fiatalok döntő többsége a vizsgált kompetenciák tekintetében meglehetősen fejlett -ként értékelte önmagát, különösképp észlelhető a tendencia a Mások véleményét aktívan felmérem. kérdés kapcsán. A magasabb arány e területen a workshop résztvevői között észlelhető magas csoportkohézió eredménye lehet Not dev In dev Quite dev Very dev A magas nagyon fejlett válaszarány a Újszerű ötletekkel rendelkezem, a problémákat ötletesen oldom meg. kérdésre azt mutatja, hogy a résztvevő fiatalok magabiztosak problémamegoldó kompetenciáikban, ami egy vállalkozás indítása kapcsán kulcsfontosságú lehet, melyre a projektben fejlesztett tréningtematikának építenie kell. A legalacsonyabb 7

8 átlagokkal akövetkező kérdésekre adott válaszok bírtak: Ismerem gyengeségeim és saját stratégiám van azok leküzdésére., Világosan beszélek és gondolataimat hatékonyan kommunikálom. és Széles hálózattal rendelkezem barátok, szakemberek és üzleti ismerősök terén. Az alacsony önértékelésre magyarázatot adhatnak a célcsoport korstruktúrája és az előzőekben említett halmozottan hátrányos helyzet. KÖVETKEZTETÉSEK E kismintás vizsgálat megerősítette, hogy a magyar fiatalok mind a motivációval, mind a szükséges képességekkel rendelkeznek, melyek elősegíthetik az önfoglalkoztatás irányába történő orientálásukat. Azonban a vizsgálat azt is megerősítette, hogy általánosságban alacsony szintű az önbizalom az önismereti és interperszonális képességek terén, így a Magyarországra adaptált tréningtematikának e képességek fejlesztésére kell koncentrálnia, különsképpen, ha az hátrányos helyzetű fiatalokat céloz meg. AJÁNLOTT IRODALOM National Statistic Office of Hungary,National report on SMEs Zoltan, ROMÁN: Measuring enterprises, Hungarian Snapshot Gyorgy MATOLCSY, member of Hungarian Government: Report ont he state-of-the-art of measures taken by the government to improve conditions for SMEs Organizations dealing with youth enterpreneurship: 8

9 MELLÉKLET: KUTATÁSHOZ FELHASZNÁLT KÉRDŐÍV A vállalkozók cégüket általában képzésük illetve társadalmi és szakmai tapasztalataik során szerzett kompetenciáik, tudásuk és készségeik segítségével indítják, azonban minden vállalkozó rendelkezik bizonyos, általános képességekkel. E felmérés segít megértened, mennyiben rendelkezel sikeres vállalkozók által birtokolt képességekkel, melyek segítségével cégüket növekedésnek indítják. A kérdőívet az ENTER - Entrepreneurship towards Employment (Élethosszig Tartó Tanulás, Leonardo da Vinci alprogram, Innováció transzfer, ) projektet megvalósító európai konzorcium (Egyesült Királyság, Portugália, Ausztria, Görögország, Magyarország és Spanyolország részvételével) dolgozta ki, melynek célja fiatalok bevonása a munkaerőpiacra vállalkozói kompetenciáik fejlesztésével. A felmérést mindegyik partner országban lebonyolítjuk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a fiatalok igényeit és feltérképezzük a számukra fontos kompetenciákat. Az adatokat egy innovatív, vállalkozási kompetenciákat fejlesztő tréning kidolgozásához használjuk fel. Véleményed nagyon fontos az ENTER projekt számára, minden adatot bizalmasan kezelünk. Előre is köszönjük részvételedet. További információ az ENTER projektről: A. Demográfiai adatok 9

10 A.1 Nem ENTER Entrepreneurship towards employment ( ) Nő ( ) Férfi A.2 Kor ( ) ( ) ( ) A.3 Legmagasabb iskolai végzettség ( ) Középiskola ( ) Felsőfokú végzettség ( ) Egyéb A.4 Munkahelyi tapasztalat (összesen) ( ) Nincs ( ) Kevesebb, mint 1 év ( ) 1-3 év ( ) több, mint 3 év B. Vállalkozói képességek A következő lista segíteni fog vállalkozói képességeid felmérésében. Kérlek ne feledd, hogy új tudásra, képességekre és kompetenciákra mindig szert tehetsz, így a kapott végeredmény csupán a jelenleg meglévő vállalkozási kompetenciáidat mérhi fel. 10

11 Kérlek, jelöld a Rád leginkább igaznak vélt választ: Vállalkozói kompetenciák listája Személyes Személyközi Gyakorlati Kreatív gondolkodás Probléma megoldás Csapatmunka Tudom, miben vagyok tehetséges, melyek az erősségeim és tudatosan használom azokat. Ismerem gyengeségeim és saját stratégiám van azok leküzdésére. Világosan beszélek és gondolataimat hatékonyan kommunikálom. Széles hálózattal rendelkezem barátok, szakemberek és üzleti ismerősök terén. Munkámat rövid, közép és hosszútávú célok mentén rendezem. Prioritásokat jelölök meg, időmet ezek mentén osztom be. Újszerű ötletekkel rendelkezem, a problémákat ötletesen oldom meg. Tudom, hol találhatok információt, melyet kreatívan és hatékonyan használok fel. Lehetőségeimet felmérve átgondolt döntéseket hozok. Képes vagyok az előrelátható kockázatok felmérésére, ezek figyelembe vételével találok megfelelő megoldást. Képes vagyok másokat összehozni, motiválni és támogatni. Mások véleményét aktívan felmérem. Nem fejlett Kevésbé fejlett Meglehetősen fejlett Nagyon fejlett C. Kiegészítő információk C.1 Részt vennél egy vállalkozási képességeket fejlesztő tréningen? ( ) Igen ( ) Nem 11

12 Ha igen, kérlek oszd meg elérhetőséged, hogy további információt oszthassunk meg Veled: Név: Mobil: C.2 Bármilyen egyéb megjegyzés/comment, mely a kérdőívvel kapcsolatos: 12