Erózió. precíziós megoldásai

Átírás

1 AGROTECHNOLÓGIA INFORMATIKAI HÁTTÉR Erózió elleni védelem precíziós megoldásai

2 2

3 Tartalomjegyzék Vízerózió... 4 A vízerózió főbb formái... 5 Szármaradvány gazdálkodás és talajvédő művelés... 6 Talajtakaró növények... 8 Füvesített vízelvezetők... 9 Rétegvonal gazdálkodás Füvesített rétegvonal sávok Füvesített táblaszegélyek A KITE Zrt.és a John Deere precíziós technológiai megoldásai felszíni vízkezelésre Automatikus kormányzás, Felszíni vízkezelés Aktív munkagép irányítás Szakaszvezérlés Kombájn lejtőszintezés, Sorvezetés Gépszinkronizálás A talaj védelmére vonatkozó jogszabályok Előszó A szántóföldi növénytermesztésben a költségek csökkentése és a környezet kímélése mellett a legfontosabb cél a homogén növényállomány létrehozása és fenntartása. Ennek egyik alapvető feltétele a megfelelő szántóföldi körülmények kialakítása, ami magába foglalja a felszíni vízkezelést is, melynek elmulasztása jelentős termésveszteséggel járhat, és természetkárosító hatása sem hagyható figyelmen kívül. Magyarország mezőgazdaságilag művelt területe domborzati szempontból nagy változatosságot mutat. A dombságokon lévő szántóföldeken az erózió jelentős. Hazánk művelt területének mintegy 40%-án fennáll az erózió pusztításának veszélye. A talaj védelmére vonatkozó jogszabályok betartásához itthon is alkalmazható szántóföldi vízkezelési technológiák bevezetése szükséges. A különböző mértékben kitett területeken a kiadványban bemutatott technológiák egyikével vagy azok kombinációjával lehetőség nyílhat a vízerózió káros hatásainak csökkentésére. 3

4 Vízerózió Magyarország vízeróziós térképe Víz által okozott talajpusztulás, pusztító jellegű folyamatok összessége, amikor a felszínről elfolyó és lejtőn lerohanó víz magával sodorja a talaj felső termékeny humuszos rétegét. Hatására a humuszos réteg elvékonyodik vagy eltűnik, a talaj termékenysége romlik. A talaj eróziós veszteségét a természetes talajképző folyamatok nem tudják pótolni. Magyarország 32%-a 200 méternél magasabban fekvő dombság. A dombságokon lévő szántóföldeken az erózió jelentős. Stefanovics és Duck felmérése szerint hazánk művelt területének mintegy 40%-án fennáll az erózió pusztításának veszélye. A Vízerózió kialakulásának természeti és emberi tényezői: Sok, hirtelen leeső csapadék, heves esőzés, hirtelen hóolvadás Lejtős domborzati viszonyok (befolyásolja a meredekség, hosszúság, alak, kitettség) A növényborítottság hiánya - fedetlen talajfelszín Kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságok (gyenge víznyelő- és vízáteresztő képesség, a felszín közeli vizet kevésbé áteresztő réteg) Leromlott, elporosodott talajszerkezet Kedvezőtlen talajnedvességi állapot (száraz talajfelszín, jelentős csepperózió, talajmorzsák szétesése) A talajfelszín érdessége Okszerűtlen területhasználat Nem megfelelő művelési ág és vetésszerkezet Túl nagy vagy túl keskeny táblaméret Nem megfelelő agrotechnika (pl. hegy-völgy irányú művelés) 4

5 A Vízerózió főbb formái: A vízerózió káros hatásai: Kipusztulás és fulladás a növényzetben (szedimentációs területeken, minőségromlás) Feliszapolódás és szennyezésveszély a vizekben A szervesanyag készlet csökkenése (vékonyodik a humuszos réteg) A biológiai aktivitás csökkenése Termőréteg-csökkenés, a talajhibás szintek felszínhez közelebbi elhelyezkedése Változás a kémhatásban és a mésztartalomban (savanyodáslúgosodás) Tápanyagkészlet-változás (jelentős csökkenés, ahonnan lehordódik a talaj, esetleg növekedés, ahová lehordja pl.: völgyfenék) Peszticidek és más károsító anyagok felhalmozódása a mélyebb fekvésű részeken A terület művelhetősége nehezebbé válik (árok, barázda) A talajlepusztulás következtében létrejönnek a humuszban szegény talajokkal jellemzett területek, ill. talajfoltok Csepperózió: A vízcsepp energiájának a talaj felszínére gyakorolt romboló, tömörítő hatása. Lepelerózió: A felületi lefolyás hatására lepelszerűen, nagy területen, egy időben elmozduló víztömeg által szállított talajrészek. Érerózió: A csapadékvíz a lejtőn nagy rétegvastagsággal, koncentrálva mozog, ennek hatására nagyobb mélységre érszerűen terjed ki. Barázdás erózió: A felszínen képződött kisebb vízerek egymással egyesülnek, és összefüggő vízlepleken, valamint sekély, kis energiájú érhálózatokon kívül nagyobb vízfolyások is képződnek. Árkos erózió: A barázdás erózióból alakul ki. A koncentráltan, igen nagy energiával mozgó víz lehetővé teszi nagyobb mélységben és oldalirányban is a talajelsodródást. Szedimentáció: A lejtős területekről lepusztult talajrészek leülepednek, a növényzetet, illetve az ott található infrastrukturális létesítményeket elborítva természeti és gazdasági kárt okoznak. Az Erózió kialakulásának folyamata LEpelERÓZIÓ ÉR Erózió Árkos Erózió Ahhoz, hogy szántóföldjeinken a talajvédő technológiák sikeresen alkalmazhatók legyenek, szükséges felmérni az adott terület adottságát (domborzati viszonyok, vízgazdálkodási tulajdonságok stb.) és a már meglévő vízerózió mértékét. Ezek alapján meg kell határozni, mely eróziógátló technológiák alkalmazása a legcélszerűbb. Védelem nélküli területen kialakult vízerózió Az Erózió elleni védelem lehetőségei a szántóföldi növénytermesztésben A különböző mértékben kitett területeken az alábbi technológiák egyikével vagy azok kombinációjával csökkenthető a vízerózió mértéke. A következőkben felsorolt talajvédelmi eljárások az USA-ban terjedtek el, és sikeresen alkalmazzák több évtizede az eróziós károk csökkentésére. 5

6 Szármaradvány-gazdálkodás és talajvédő művelés Definíció: Olyan minimális menetszámú talajművelési rendszerek összessége, melynél a betakarított elővetemény tarlómaradványának vetés utáni fedettsége meghaladja a 30%-ot, védve ezzel a talajt a káros környezeti hatásoktól. Talajveszteség csökkenése [%] A talajfedettség és az erózió összefüggése Tarlómaradvány-fedettség [%] 30%-os vetés utáni tarlómaradvány-fedettség Talajvédő művelési rendszerek típusai: Célja: A lepel és érerózió mértékének csökkentése A defláció csökkentése A talajminőség fenntartás és javítása A talajnedvesség megőrzése Az energiafelhasználás csökkentése A CO2 kibocsátás csökkenése Mulcsművelés (Mulch-till): Teljes felületű, forgatás nélküli talajművelési rendszer, melynek során minimalizálják a munkamenetek számát. A betakarítás utáni szármaradványok egy részét a talajba keverik, a maradékot pedig a felszínen hagyják talajtakarás céljából. Sávos művelés (Strip-till): A betakarítás után talajművelést csak sávokban végeznek, a sávok közti szármaradványt pedig fent hagyják talajtakarás céljából. Műveléskor a talaj felszínének legfeljebb 30%-át bolygatják. A vetés ezt követően a megművelt sávba történik. Direktvetés (No-till): A talaj a betakarítástól a vetésig bolygatatlan. A vetést keskeny magágyba vagy hasítékba végzik kiegészítő elemekkel ellátott vetőgéppel vagy speciális direktvető géppel. Vetéskor a talaj felszínének legfeljebb 10%-át bolygatják. 6

7 Alkalmazás Szármaradvány típusok a talajvédő művelésben: Bomlékony szármaradványok (Fragile residue) pl: szójabab, napraforgó Nem bomlékony szármaradványok (Non fragile residue) pl: kukorica, őszi búza A talajfedettség meghatározásának gyakorlati módszerei: Mérővonalas módszer: mérőszalag segítségével, tábla szintű talajfedettség meghatározásához. Összehasonlító módszer: az előre meghatározott szármaradvánnyal borított talajokról készült fényképek segítségével. Számításos módszer: a különböző talajművelő és vetőgépek keverő hatásának százalékos kalkulációjával. Szármaradványok aprítása és szétterítése betakarítással egymenetben A talajvédő művelés sarokköve a szármaradvány-gazdálkodás, melynek legnagyobb jelentősége az erózió és defláció megakadályozásában van. Az észak-amerikai gyakorlat alapján a vetés után fennmaradt 30%-os szármaradvány-fedettség már biztosítja a megfelelő talajvédelmet az eróziós hatások ellen. Minél nagyobb a szármaradványok borítottsága a talajon, annál nagyobb eróziógátlást tudunk elérni. A talajfedettség mértékét a betakarított elővetemény szármaradvány-tömege, fajtája, a talajművelés mélysége és intenzitása, az időjárás, a talaj biológiai aktivitása és számos egyéb tényező befolyásolja. A megfelelő tarlómaradvány-gazdálkodás már az elővetemény betakarításával kezdődik. A szárat összeszecskázva a betakarítással egy menetben egyenletesen kell elteríteni a talaj felszínén. A legalább 30%-os vetés utáni talajfedettség eléréséhez szükséges eldönteni, melyik művelési rendszert és milyen talajművelő gépeket kell alkalmazni. Az adott művelési rendszert mindig a szármaradvány típusának és fedettségének, a talaj kultúrállapotának és az adott növény igényeinek megfelelően válasszuk ki. Ehhez meg kell határozni a betakarítás utáni tarlómaradványok átlagos talajfedettségét és a vetés utáni várható szármaradvány borítottságot. Legkisebb várható talajfedettség 0,75 x 0,35 x 0,85 x 0,70 x 0,80 = 0,12 PK 600C Cornhead Szár szecskázva Október I-III % Legnagyobb várható talajfedettség 2720 Disk Ripper cm mélység 7 lazítócsúcs Október II.- November III % TÉL 85-95% Köckerling Allrounder 5-8 cm mélység 7 lúdtalp kapa Április I-II % 1775NT Planter 6-8 cm vetésmélység NP starter kijuttatás Április II-III % 12-31% 1,00 x 0,45 x 0,95 x 0,80 x 0,90 = 0,31 A várható talajfedettség számítása a talajművelő és vetőgépek keverőhatása alapján 7

8 Talajtakaró növények Definíció: Ideiglenes növénytakaró, amely a betakarítás és a következő kultúrnövény vetése közt védi a talajt. Tarlóba vetett takarónövény Alkalmazás Azokban az időszakokban, ahol nem áll rendelkezésre elég szármaradvány a megfelelő talajfedettség eléréséhez, vagy viszonylag sok idő telik el vetésváltás közt (pl.: búza után kukorica), másodvetésű növények alkalmazhatók a vetésforgóba, amelyek élő takaróként fedik a talajfelszínt, gyökerükkel pedig tovább gátolják az erózió kialakulását. Eróziógátló hatásuk mellett jelentős talajszerkezet-javító hatással és tápanyagmegkötő képességgel is rendelkeznek. A megfelelő védelem kialakításához különböző tulajdonságú takarónövények keverékét célszerű választani (pl: talajlazító + nitrogénmegkötő). Vetésük nyári vagy kora őszi betakarítás után történhet közvetlen az elővetemény tarlójába direktvetéssel vagy szórva vetéssel, sekélyműveléssel bemunkálva. Ilyen növénytípus többek között a mustár, olajretek, repce, egynyári perje, bíborhere, bükköny stb. Célja: Az erózió mértékének csökkentése A levegő minőségének javítása A vízminőség javítása A talaj szerkezetének javítása Természetes gyom- és kártevő-kontrollálás A talajban és a levegőben lévő tápanyag megkötése Az élőhely és táplálék biztosítása a vadvilágnak 8

9 Füvesített vízelvezetők Definíció: Lejtős területek esetén, koncentrált vízáramlás kialakulásakor alkalmazott füvesített átjárható lejtő irányú táblarészek, melyek a víz eróziómentes lefolyását biztosítják egy telepített vízelvezető árokba Füvesített vízelvezető árok és talajvédő művelés Alkalmazás Ha a területen jelentős a barázdás és az árkos erózió megjelenése, a legcélszerűbb megoldás az átjárható füvesített vízelvezetők telepítése, melyek intenzív esőzéskor természetes csatornarendszerként működve talajerózió nélkül történik a víz elvezetése. Kialakításukkor az árok szélességét (4-18m) a lejtő meredeksége és a lefolyó víz mennyisége határozza meg. Alakja U vagy V profilú lehet. A füvesített vízelvezetők mindenféleképpen a tábla szélén telepített vízelvezető árokba vagy vízgyűjtőbe kell torkolnia, elkerülve így a tábla alján kialakuló szedimentációt. Fenntartásuk szárzúzással egész évben megvalósítható. Talajműveléskor és minden egyes műveletkor a munkaeszközöket ki kell emelni a vízelvezetők felett a további fenntartás érdekében. Célja: A táblán belüli barázdás és árkos erózió csökkentése A lefolyó víz minőségének javítása és elvezetése Élőhely és táplálék biztosítása a vadvilágnak 9

10 Rétegvonal gazdálkodás Definíció: Lejtős területen a talajművelést, a vetést és az egyéb szántóföldi műveleteket a rétegvonalak mentén végzik. A talajművelő és vetőgépek által kialakított rétegvonal menti barázdált felszín lassítja a lejtőről lefolyó víz sebességét. Célja: A lepel- és érerózió mértékének csökkentése Az üledék és más, víz által szállított szennyeződések mértékének csökkentése A talaj vízbefogadó képességének növelése Szármaradvány-gazdálkodás és talajvédő művelés A minimális felületi érdesség nem mérvadó abban az esetben, ha szármaradvány-gazdálkodást és talajvédő művelést végzünk (Mulch-till/Strip-till/No-till) a kontúrok mentén, és a vetés utáni talajfedettség legalább 50%-os. Alkalmazás A rétegvonal gazdálkodás alkalmazása önmagában 2-10%-os lejtésű területeken hatékony a lepel- és érerózió megelőzésére. Kevésbé jól alkalmazható olyan területeken, ahol a lejtő 10%-nál meredekebb vagy 10 év átlagában a 24 órás csapadék mennyiség 165 mm-nél magasabb, illetve ahol a lejtő hossza meghaladja 120 métert. Ezen értékek felett a vízáramlás sebessége és menynyisége meghaladhatja a rétegvonalakon lévő barázdált felszín eróziógátló kapacitását. A felületi érdesség növelésével, talajvédő műveléssel és szármaradvány-gazdálkodással, valamint füvesített rétegvonal ütközősávok alkalmazásával a lejtő meredeksége meghaladhatja a 10% feletti értéket. Alapművelés és fejlődő növényállomány a rétegvonalak mentén MINIMÁLIS FELÜLETI ÉRDESSÉG A sortávolság nagyobb, mint 25 cm (kukorica, napraforgó): A minimális felületi érdesség 5 cm, az alatt az időszak alatt melynek során a lejtő legjobban ki van téve az eróziónak. A sortávolság 25 cm, vagy kevesebb (búza, árpa): A minimális felületi érdesség 2,5 cm, a növény magassága legalább 15cm kell legyen, és a növények tőtávolsága nem lehet nagyobb mint 5 cm az alatt az időszak alatt, amikor a lejtő a legjobban ki van téve az eróziónak. 10

11 Kivitelezés és fenntartás A rétegvonal művelés megvalósításához kontúrjelzők alkalmazása szükséges. A kontúrjelzők számát a lejtő hosszához, meredekségéhez és a domborzat változásához kell alakítani a sorlejtési feltételek figyelembe vételével. A mezőgazdasági műveleteket a kijelölt kontúrjelzők mentén kell kezdeni, és a rétegvonalakkal párhuzamosan a lejtő mentén addig folytatni, amíg a sorlejtés kritériumai teljesülnek. A domborzat változásával azonban a kijelölt rétegvonalak gyakran nem párhuzamosok egymással, ekkor a kontúrok találkozásánál.számolni kell a műveletek átfedésével. Kontúrjelzők kialakítása a rétegvonalak mentén Sorlejtés kritériumok A domboldal lejtése (%) A sorlejtést ahhoz kell igazítani, hogy elérjük a rétegvonalak mentén a lehető legnagyobb eróziócsökkentést. Minél pontosabban követik le a növénysorok a rétegvonalakat, annál nagyobb lesz az eróziógátlás mértéke. A maximális sorlejtés nem érheti el a felét a fentről lefelé irányuló természetes lejtés %-os mértékének, és semmiképpen se lehet több mint 5%. Ha a sorok 50 m-en belül füvesített vízelvezetőbe futnak, akkor megengedett az akár 25%-os eltérés a tervezett sorlejtéstől. Sorlejtés (%) Rétegvonal A domboldal és a sor lejtése 11

12 Füvesített rétegvonal sávok Definíció: Lejtős területen a rétegvonal mentén telepített keskeny átjárható füvesített sávok, melyek lassítják a lefolyó víz sebességét. Füvesített, átjárható sávok a rétegvonal mentén Alkalmazás A rétegvonalak mentén füvesített sávok alkalmazása javasolt, ha nem elérhető a megfelelő felszíni barázdáltság, vagy nem teljesülnek a szármaradvány gazdálkodás feltételei, illetve akkor, ha a lejtő hoszsza és meredeksége meghaladja a kritikus értéket, és további eróziógátlásra van szükség, A rétegvonal mentén telepített sávok, a lefolyó víz sebességének csökkentésével, megfelelő védelmet nyújtanak lepel- és érerózió ellen, ezen felül kontúrjelzőként is alkalmazhatók a különböző műveletek során. A fűsávok szélessége a lejtő meredekségétől és a lezúduló víz mennyiségétől (csapadékintenzitás) függ, és minimum 4 méteresnek kell lennie. Minél szélesebb fűvédő sávot alkalmazunk, az eróziógátlás mértéke annál nagyobb lesz. A kontúrsávok kialakítását és számát a lejtő hosszához és a domborzat változásához kell igazítani, a sorlejtési feltételek figyelembe vételével. Fenntartásukat egész évben szárzúzással kell megvalósítani. Célja: A lepel és érerózió mértékének csökkentése A tápanyagok és a növényvédő szerek lefolyásának csökkentése A talaj vízelnyelő képességének növelése Élőhely és táplálék biztosítása a vadvilágnak 12

13 FÜVESÍTETT TÁBLASZEGÉLYEK Definíció: Olyan táblaszéleken (forgókon), ahol a fel-le irányú lejtőn történő művelés hatására a talajveszteség meghaladja az elfogadható szintet, füvesített területszegélyek kialakítása és fenntartása szükséges. Füvesített táblaszegély rétegvonalsávokkal Alkalmazás Talajvédő és rétegvonal művelésnél, ahol a táblaszéleken az erózió mértéke meghaladja a kritikus értéket, és a sorlejtés feltételei nem teljesülnek, füvesített forgók vagy táblaszegélyek alkalmazása a legjobb megoldás az eróziós károk csökkentésére. A táblaszegélyeknek elég szélesnek és alkalmasnak kell lenni ahhoz, hogy a mezőgazdasági gépekkel meg lehessen fordulni anélkül, hogy további forgót kellene alkalmazni. Fenntartásukat egész évben szárzúzással kell megvalósítani. Célja: Az erózió mértékének csökkentése Élőhely és táplálék biztosítása a vadvilágnak A talaj szénkészletének javítása A levegő minőségének javítása 13

14 A KITE és a John Deere precíziós technológiai megoldásai felszíni vízkezelésre A precíziós gazdálkodás egyik alapvető feltétele a megfelelő szántóföldi körülmények kialakítása. Ez magába foglalja a felszíni vízkezelést is, melynek elmulasztása jelentős termésvesztességgel járhat, és természetkárosító hatása sem hagyható figyelmen kívül. A műholdas helymeghatározás és a navigáció, valamint a 3D-s alkalmazások mára olyan lehetőségeket biztosítanak, melyek használatával precízen megvalósíthatók szántóföldi munkaműveletek (a talajműveléstől egészen a betakarításig), az inputanyagok (vetőmag, tápanyag, növényvédőszer) átfedésmentes, előírás alapú kijuttatása, vagy akár felvehető egy adott terület háromdimenziós térképe is. Működésének alapvető feltétele az RTK jel használata, amely akár +-2 cm-es pontosságot tud biztosítani. Ez nagy segítséget nyújt akár egy irányított felszíni vízelvezetés vagy akár a rétegvonal művelés és a hozzá kapcsolódó talajvédelmi technológiák megvalósításához. Közel 100%-os országos RTK jel lefedettség John Deere Green Star rendszer A John Deere Green Star rendszere teljes megoldást kínál a precíziós gazdálkodás bevezetéséhez. A fejlett GreenStar 2630 érintőképernyős monitor a StarFire 3000 műholdvevő antennával egy olyan univerzális eszközrendszert alkot, amellyel könnyedén megoldhatók a dokumentálási feladatok, az intelligens munkagépek vezérlése, a lokális feladatok végrehajtása, és számos egyéb hasznos funkciót is tartalmaz, amellyel növelhető a szántóföldi növénytermesztés hatékonysága. GreenStar 2630 monitor és StarFire 3000 antenna Komplex preciziós agrárgazdálkodási rendszer 14

15 Automatikus kormányzás - AutoTrac A precíziós gazdálkodásban és ezen belül is a talajvédő művelésben elengedhetetlen a szántóföldi műveletek precíz kivitelezése. Ennek első lépése az automatikus kormányzás, amely elősegíti, hogy műveleteinket a lehető legnagyobb pontossággal, legkisebb ráfedéssel hajtsuk végre, ezzel növelve a területteljesítményt, és csökkentve az élőmunka, a gépüzemeltetés, valamint az inputanyagok költséget. A JD AutoTrac alkalmazása az RTK jelpontossággal gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy ráfedés nélkül dolgozzunk a talajműveléstől a betakarításig, egyenes vagy akár görbe nyomvonalon is (pl.: rétegvonal művelés). Ugyanakkor használható olyan különleges alkalmazásokra is, mint a felszíni vízkezelés (pl.: ároknyitás). Az elmentett AutoTrac nyomvonalak RTK jelpontossággal használva megismételhetők. Ez azt jelenti, hogy különböző szántóföldi munkaműveletek, úgymint a vetés, növényápolás vagy akár a betakarítás, azonos nyomvonalon is végezhetők. Különösen hasznos ez a megismételhetőség a sávos talajművelésnél (Strip-till), a sorra illesztett alapművelésnél vagy a lokális műtrágya kijuttatásnál. Automatikus kormányzás a rétegvonal mentén Felszíni vízkezelés - Surface Water Pro Plus Betakarításkor vagy bármilyen szántóföldi munkaművelet során egy StarFire RTK jelpontosságú antennával és Surface Water Pro Plus alkalmazással felvehető egy terület 3 dimenziós térképe. A domborzat minél pontosabb felmérése érdekében, a lehető legsűrűbb fogásokkal (4-6 m) célszerű végigjárni a teljes területet. Ezek után az APEX asztali szoftver által feldolgozott adatok segítségével megtervezhető egy adott tábla felszíni vízkezelése. GreenStar monitorral felvett 3D-s térkép 15

16 Rétegvonal művelés kivitelezésekor, a feltérképezés során elkészített háromdimenziós térképet felhasználva, kijelölhetők a telepíteni kívánt füvesített vízelvezetők vagy a füvesített rétegvonal sávok, melyek lassítják a domboldalon lefolyó víz sebességét, és rétegvonaljelzőként is szolgálhatnak. Ha ezek telepítése nem szükséges a területen, elég csupán a kontúrok mentén kijelölni a kívánt művelési nyomvonalat. Ezek a kijelölt nyomvonalak felhasználhatók a későbbiek során kontúrjelzőként a terület művelésekor. A kontúrjelzők mentén könnyedén felvehető Adaptív görbe vagy AB kanyar, így Auto Trac automatikus kormányzás segítségével egyszerűen fenntartható a művelés irányvonala addig, amíg a sorlejtés feltételei teljesülnek. Füvesített vízelvezető és kontúrjelzők felvétele 3D-s térkép alapján AIG aktív munkagép irányítás hidraulikus irányítótárcsával felszerelt vetőgépen Aktív munkagép irányítás - Active Implement Guidance Görbe nyomvonalon vagy domboldalon történő munkaműveletek (talajművelés, vetés) esetén az erőgép-munkagép kapcsolatból adódóan a munkagép elsodródhat a kívánt nyomvonalról, ami talajművelésnél vagy túlzott ráfedést vagy kihagyást, vetés esetén pedig pontatlan csatlakozó sort eredményezhet. Ennek kiküszöbölésére használható a John Deere aktív munkagép-irányító rendszere. Egy folyamatos két lépcsős folyamatban egy érzékelő és egy, a munkagépre szerelt, StarFire műholdvevő antenna folyamatosan figyeli a munkagép pontos helyzetét, majd ezt összehasonlítja az ideális nyomvonallal. Amennyiben eltérés van, a munkagépre szerelt hidraulikus egység jobbra vagy balra tolja a munkagépet, hogy kiegyenlítse a hibát. AIG használata esetén az erőgép és a munkagép is azonos nyomvonalon halad, így kiválóan alkalmazható sávos műveléshez, szemenkénti vetéshez vagy akár növényápolási munkákhoz. Az AIG alkalmas vontatott vagy függesztett munkagépek irányítására is, ha azok fel vannak szerelve a megfelelő hidraulikus irányító egységgel. 16

17 Szakaszvezérlés Section Control Szabálytalan alakú táblákon, a táblavégi forgóknál két, nem párhuzamos kontúr mentén történő műveléskor vagy járható belső táblarészeken (füvesített vízelvezető árkok, füvesített rétegvonal sávok) a nagy munkaszélességű vető és növényvédő gépekkel sokszor csak nagy ráfedéssel lehet dolgozni, amely ronthatja a gazdálkodás hatékonyságát. Ennek kiküszöbölésére használható a John Deere Section Control, amely lehetővé teszi a vetőés növényvédő gépek műhold alapú automatikus szakaszvezérlését, ezzel is csökkentve az inputanyag költségeket és a felesleges környezetterhelést, ami ezeknél a műveleteknél különösen nagy jelentőséggel bír. A Section Control lefedési térkép alapján szakaszolja az egyes vetőgép szekciókat/sorokat vagy a permetező keretszakaszokat. Az átfedések pontos paraméterei, valamint a szakaszok be- és kikapcsolásának reakcióideje a GreenStar monitoron állítható be pontosan. Növényvédelmi munkáknál a John Deere Boom Trac Pro automatikus ultrahangos permetezőkeret-szintező rendszerét célszerű alkalmazni, mely pontosan leköveti a domborzat egyenlőtlenségeit, elősegítve ezzel az egyenletes permetlé-kijuttatást a növényállományra. Automata keretmagasság vezérlés Automatikus keretszakaszvezérlés önjáró permetezőn 17

18 Lejtőszintezés - HillMaster Domboldalon történő betakarításkor a kombájntest dőléséből adódóan sokszor nem egyenletes az anyageloszlás. Ilyen esetben romlik a betakarítógép hatékonysága, és csak nagy veszteségekkel tudunk aratni. Ennek kiküszöbölésére alkalmazhatjuk a John Deere HillMaster rendszerét, amely érzékeli a lejtő változásait és automatikusan a teljes kombájntestet vízszintben tartja 15%-os oldallejtésig. A SlopeMaster rendszerrel együtt, mely a síkvidéki teljesítményt 7%-os lejtésig tartja fenn, illetve az új nagyobb teljesítményű motorokkal, a ProDrive automatikus váltóval és az összkerékhajtással a HillMaster rendszer 22%-os oldallejtésig biztosítja a teljesítménycsökkenés nélküli aratást. Automatikus lejtésszintezés domboldalas területen Sorvezetés AutoTrac RowSense A kukorica betakarításánál az AutoTrac RowSense két rendszer erejét egyesíti. A kukorica adapterre szerelt érzékelők folyamatosan figyelik a sor pillanatnyi helyzetét (RowSense) míg a GPS információk alapján, az automatikus kormányzás (AutoTrac) azonnal átveszi az irányítást az olyan körülmények között, ahol nincs a sorról érkező információ a sorérzékelőktől. A két rendszer együttesen, folyamatosan irányítja a betakarítógépet, ezzel biztosítva a precíz betakarítást akár görbe nyomvonalon vagy kontúr mentén történő munkavégzés során is. Row Sense érzékelő csápok kukorica adapteren 18

19 Gépszinkronizálás Machine Sync A mezőgazdasági munkák közül az egyik legfontosabb munkaművelet a betakarítás. Ahhoz, hogy maximális hatékonysággal történjen a betakarítógépek üzemeltetése, a megfelelő kombájnbeállítások mellett elengedhetetlen a menet közben történő ürítés, illetve a zavarmentes logisztikai kiszolgálás is, amelyhez a legideálisabb megoldás az átrakókocsik alkalmazása. Az ilyen betakarítási folyamat hatékonyságának növeléséhez fejlesztette ki a John Deere a Machine Sync gépszinkronizáló rendszerét. Machine Sync megjelenítése GreenStar monitoron A rendszerrel felszerelt betakarítógépek és az átrakó kocsit üzemeltető traktorok közti kapcsolatot egy nagysebességű, vezeték nélküli rádiójel biztosítja. Az első ürítés megkezdése előtt egy ürítési nullpont felvétele szükséges, amelyhez a rendszer pozícionálni tudja a traktor és az átrakókocsi kombájnhoz viszonyított helyzetét. Innentől kezdve egy gombnyomással átveszi a kombájn a traktor irányítását, és teljesen szinkronba kerül a mozgásuk. Ez annyit jelent, hogy a traktor automatikusan képes lekövetni a betakarítógép mozgását, és felveszi annak sebességét, megkönynyítve ezzel a menet közbeni gyors és zavartalan magtartály-ürítést. Az alkalmazás segítségével görbe nyomvonalon vagy domboldalas területen is lehetővé válik a menet közben történő biztonságos magtartály-ürítés, amely rétegvonal művelésnél különösen nagy jelentőséggel bír. 19

20 A talaj védelmére vonatkozó jogszabályok 35. A földhasználó a okban foglaltak szerint a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet köteles folytatni. 36. (1) A földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió (a továbbiakban: erózió) megakadályozása érdekében köteles a) szántó művelési ágú földrészleten a) a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni, és b) olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvizek talajba jutását, és/vagy c) szintvonalas művelést folytatni; b) ültetvény területen a) szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy b) a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani; c) rét, legelő (gyep) művelési ágú földrészleten a) fokozott gondot fordítani a talajt kímélő legeltetésre, valamint b) ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kötelezettségek teljesítése sem alkalmas az erózió megakadályozására, úgy a földhasználó köteles a) a művelési ágat megváltoztatni, vagy b) gyep-, cserje- és erdősávot létesíteni, vagy c) talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítményeket alkalmazni. (3) Az erózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és erdősávokat meg kell őrizni. 20

21 38. A szikes talajokon tilos olyan talajművelést folytatni, amely a talaj minőségének további romlásával járhat. Az egyéb talajokon olyan minőségű öntözővíz használható, továbbá bármely tevékenység csak úgy folytatható, amely másodlagos szikesedés előidézésével nem jár. 39. (1) A földhasználónak a) a talajkímélő művelési módok alkalmazásával, b) vetésváltás alkalmazásával, c) másodvetésű vagy köztes növény termesztésével, d) a tarlómaradványok hasznosításával, e) szerves anyagok kijuttatásával, f) a humuszos termőréteg megőrzésével kell gondoskodnia a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzéséről. (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, tilos a talaj humuszos termőrétegének eltávolítása. 40. A talaj tömörödésének megelőzésével vagy megszüntetésével meg kell akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását. 41. A földhasználó köteles a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni. 42. A földhasználat során a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást kell folytatni. 21

22 22 Jegyzetek

23 2015 KITE Zrt. 23

24 keresse fel alközpontjainkban kollégáinkat! ÉszakNyugat-Dunántúli régió Győri alközpont 9028 Győr, Külső Veszprémi u 7. GPS koordináták: N, E Tel.: (96) , Fax: (96) Győrszemerei telephely 9121 Győrszemere, Pf. 5., Tényői úti major GPS koordináták: N, E Tel.: (96) , Fax: (96) Hegyfalui alközpont és géptelep 9631 Hegyfalu, Pf.: 3. GPS koordináták: N, E Tel.: (95) Fax: (95) Dél-Dunántúli régió Kaposvári alközpont 7401 Kaposvár, Pf.: 125., Nagykanizsai út (Újmajor) GPS koordináták: N, E Tel.: (82) , , Fax: (82) Sárbogárdi alközpont és géptelep 7001 Sárbogárd, Köztársaság u. 276., Pf.: 40. GPS koordináták: N, E Tel.: (25) , , Fax: (25) Pellérdi alközpont 7831 Pellérd, Pf.: 48. külterület 0140/12 hrsz. GPS koordináták: N, E Tel./Fax: (72) , Közép- Magyarországi régió Füzesabonyi alközpont 3390 Füzesabony, Hunyadi u. 2/B GPS koordináták: N, E Tel.: (36) , Fax: (36) Zalaszentbalázsi alközpont 8772 Zalaszentbalázs, Pf. 5. GPS koordináták: N, E Tel.: (93) , Fax: (93) Herceghalmi alközpont 2053 Herceghalom, Pf.: 10. GPS koordináták: N, E Tel.: (23) Fax: (23) Dombóvári telephely 7200 Dombóvár, Kórház u. 2/A GPS koordináták: N, E Tel.: (74) Fax.: (74) Bonyhádi alközpont 7150 Bonyhád, Mikes u. 5. GPS koordináták: N, E Tel.: (74) Fax: (74) Hegyfalu Zalaszentbalázs Győr Kaposvár H-4181 Nádudvar, Bem J. u. 1. Telefon: (54) info@kite.hu Honlap: Alközponti hálózat Dabasi alközpont 2370 Dabas, Pf.: 45., Zlinszky major GPS koordináták: N, E Tel.: (29) , , Fax: (29) Szászbereki alközpont és géptelep 5053 Szászberek, Hunyadi u. 1. GPS koordináták: N, E Tel.: (56) , , Fax: (56) Herceghalom Pellérd Sárbogárd Bonyhád Dabas Kecskemét Baja Bajai alközpont 6500 Baja, Szegedi út GPS koordináták: N, E Tel.: (79) , , Fax: (79) Szászberek Füzesabony Mezőtúri alközpont 5400 Mezőtúr, Cs. Wágner u. 3. GPS koordináták: N, E Tel.: (56) Fax: (56) Felsőzsolca Mezőtúr Telekgerendás Hódmezővásárhely Nagykálló Nádudvar Derecske Hódmezővásárhelyi alközpont 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 69. GPS koordináták: N, E Tel.: (62) , , Fax: (62) ÉszakKelet- Magyarországi régió Nádudvari központ H 4181 Nádudvar, Bem J. u. 1. GPS-koordináták: N, E Tel.: (54) , (54) , (54) Fax: (54) , (54) Felsőzsolcai alközpont 3561 Felsőzsolca, Ipari Park, Ipari u. 2. GPS koordináták: N, E Tel.: (46) Fax: (46) Nagykállói alközpont 4320 Nagykálló, külterület 0648/22 hrsz. GPS koordináták: N, E Tel.: (42) , (42) Fax: (42) Nádudvari alközpont és géptelep 4181 Nádudvar, Bem József u. 1., Pf. 1. GPS koordináták: N, E Tel.: (54) , , Fax: (54) DERECSKEI KERTÉSZETI TELEPHELY 4130 Derecske, Pf.: 32. GPS koordináták: N, E Tel.: (54) , Fax: (54) Déli régió Kecskeméti alközpont Cím: 6000 Kecskemét, Könyves Kálmán krt. 38. GPS koordináták: N, E Tel.: (76) Fax: (76) Telekgerendási alközpont és géptelep 5675 Telekgerendás, Külterület 482. GPS koordináták: N, E (alközpont) N, E (géptelep) Tel.: (66) , , , , Fax: (66) /117