A NATO ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATAI, E KAPCSOLATOK HATÁSA KÖZÉP-EURÓPA, S BENNE MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGÁRA
|
|
- Jázmin Kerekesné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Tömösváry Zsigmond ezredes A NATO ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATAI, E KAPCSOLATOK HATÁSA KÖZÉP-EURÓPA, S BENNE MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGÁRA Doktori (PhD) értekezés szerzői ismertetése Témavezető: Kőszegvári Tibor, Professor Emeritus, az MTA doktora Budapest, 2003
2 2 1. A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Az értekezést azzal az elhatározással készítettem el, hogy bemutassam azt, a hidegháború és a kétpólusú világrendszer megszűnését követő folyamatot, amelynek eredményeként a világpolitika valamennyi meghatározó szereplője közte a geostratégiai változások miatt szinte az egész tevékenységét újragondolni kényszerült NATO, valamint a világ második legnagyobb nukleáris fegyverkészletével rendelkező, az új világrendben helyét és szerepét kereső Oroszország eljutott annak a felismeréséhez, hogy tevékenysége középpontjába a korábbi konfrontáció helyett az együttműködést állítsa. Az elemzés folyamatában arra a következtetésre jutottam, hogy a világpolitikában az elmúlt közel másfél évtizedben bekövetkezett alapvetően kedvező változások ellenére sem szűntek meg a közép- és kelet-európai térség, s benne a hazánk biztonságát fenyegető potenciális veszélyforrások. Mindezek pedig egyre inkább megnövelik a meglévő és a formálódóban lévő európai biztonsági struktúrák de különösen a NATO szerepét az új típusú válságok megelőzésében, illetve kezelésében. Az értekezésben azt is bizonyítani kívántam, hogy Oroszország mint hatalmas nukleáris potenciállal rendelkező katonai nagyhatalom megkerülhetetlen szerepet tölt be az európai biztonság fenntartásában, a formálódó biztonsági struktúrák kiépítésében és az egész középés kelet-európai térség s benne Magyarország biztonságára gyakorolt hatásában. 2. KUTATÁSI CÉLOK A téma választásakor az alábbi kutatási célokat tűztem magam elé: a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok kialakulása körülményeinek, fejlődésének és a formálódóban lévő, új európai biztonsági struktúrákra gyakorolt hatásának bemutatása, különös tekintettel a közép-európai régió sajátos helyzetére; azoknak a potenciális veszélyforrásoknak a feltárása, bemutatása és elemzése, amelyek egy instabil belső helyzetű, a létező és a formálódó biztonsági struktúrákkal párbeszédre és együttműködésre nem hajlandó Oroszország részéről jelentkezhetnek; illetve azoknak az előnyöknek a bemutatása és elemzése, amelyek egy rendezettebb és konstruktívabb együttműködésre kész Moszkvával fenntartott kapcsolatokból származhatnak; valamint megfelelő következtetések levonása e kapcsolatok kezelését illetően az európai biztonság, a közép-európai térség, s benne hazánk biztonsága szempontjából, különös tekintettel a NATO évi római csúcsértekezletén hozott döntésekre.
3 3 A fenti célokat a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom elsősorban magyar, orosz és NATO kiadványok, a témához kapcsolódó, a Külügyminisztériumban, biztonságpolitikai műhelyekben hozzáférhető, illetve a ZMNE könyvtárában található korábbi, illetve a felkészülési időszakban megjelent tudományos munkák, dolgozatok tanulmányozásával, a doktori értekezésem témakörében jártas és ismert kül-, illetve biztonságpolitikai szakértőkkel történő konzultációkkal, valamint a választott témámhoz kapcsolódó hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétellel tudtam teljesíteni. 3. AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLATOK RÖVID LEÍRÁSA Az értekezésben a választott témát öt fejezetben dolgoztam fel. Az 1. fejezetben a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok előtörténetét és gyökereit elemzem. Bemutatom azt a biztonságpolitikai környezetet és viszonyrendszert, a NATO, Oroszország, a közép-európai országok s benne Magyarország közötti, a korábbiaktól lényegesen különböző kapcsolatok kialakulásának, formálódásának tanúi lehettünk. Elemzem a kapcsolatkeresés okait, a kapcsolatok alakulását befolyásoló tényezőket, illetve e kapcsolatok pozitív és negatív hatásait az európai biztonsági folyamatokra, különösen a közép-európai térség, s benne Magyarország biztonságára. A 2. fejezetben bemutatom azokat a konkrét lépéseket kiemelve a Partnerség a Békéért programot, amelyeket a NATO kezdeményezett a volt Varsói Szerződés-tagállamok és a szovjet utódállamok kiemelten Oroszország irányában a Szövetség és az érintett államok közötti kapcsolatok kiépítése, intézményesítése, a kölcsönös bizalom erősítése, és a formálódó biztonsági struktúrákba történő bekapcsolódásuk elősegítése érdekében. Elemzem e lépések fogadtatását Oroszország politikai, katonai, tudományos és szakértői köreiben, illetve e lépések hatását az orosz nemzetbiztonsági koncepcióban és a katonai doktrínában testet öltött biztonságpolitikai gondolkodásra, valamint a gyakorlati orosz bel-, kül- és katonapolitika alakulására. A 3. fejezetben érzékeltetem azt a fordulatot, amely az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és az Oroszországi Föderáció közötti kapcsolatokban a korábbi informális szintről a hivatalos kapcsolatok rangjára történő emeléssel a NATO Oroszország Közös Állandó Tanács létrehozásával és az Alapító Okirat aláírásával következett be, s amely jelentős felfogásbeli, és ezzel együtt stratégiai és taktikai jellegű változásokat eredményezett az orosz biztonságpolitikában. A kutatómunka eredményeként feltárom azokat az okokat, amelyek e fordulatot eredményezték. A 4. fejezetben bemutatom azokat a körülményeket, amelyek Oroszország befolyásának jól érzékelhető csökkenését jelezték a koszovói válság rendezésére tett politikai és diplomáciai lépések során. Elemzem az Észak-atlanti Szerződés Szervezete balkáni fegyveres beavatkozásának oroszországi fogadtatását, az orosz bel-, kül- és katonapolitikai retorika alakulására, valamint azokra a gyakorlati, főként külpolitikai lépésekre gyakorolt hatását, amelyek Oroszország nagyhatalmi tekintélyének helyreállítását célozták és komoly törést jelentettek a NATO és az Oroszországi Föderáció közötti kapcsolatokban.
4 4 Az 5. fejezetben elsősorban azokat a jelentős oroszországi belpolitikai eseményeket mutatom be, amelyek meghatározó módon befolyásolták az orosz külpolitika, de különösen az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok alakulását. A kutatómunka eredményeként feltárom e kapcsolatok és Oroszország új közép-európai politikájának összefüggéseit, illetve elemzem azokat a lehetőségeket, amelyek az orosz biztonságpolitikát vélhetően hosszabb időre meghatározó dokumentumok megjelenését követő új helyzetben, valamint a bekövetkezett orosz belpolitikai változások függvényében a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokban adódhatnak. Ugyancsak ebben a fejezetben a fenti dokumentumok alapján meghatározom az orosz biztonságpolitikából Közép-Európa és Magyarország biztonsága szempontjából prognosztizálható biztonsági kockázatokat. A Befejezésben következtetéseket vonok le arra vonatkozóan, hogy szeptember 11-ét és a NATO évi római csúcsértekezletét követően hogyan változtak a Moszkva és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete közötti kapcsolatok, s e változásoknak milyen várható hatásai lehetnek a közép-európai régió és Magyarország biztonságára. 4. ÖSSZEGEZETT KÖVETKEZTETÉSEK Az értekezés kutatási céljaként megjelölt kérdések részletes kifejtését és elemzését az egyes fejezetekben külön-külön elvégeztem. Az egyes kutatási célok elérésével kapcsolatosan az alábbi összegezett következtetéseket vontam le: Elvégeztem annak, a Varsói Szerződés és a Szovjetunió felbomlását, illetve a hidegháború befejezését követően kialakult biztonságpolitikai környezetnek és viszonyrendszernek az elemzését, amelyben megteremtődtek a korábbiaktól lényegesen különböző kapcsolatok kialakításának és fejlődésének feltételei a NATO, Oroszország, a közép- és kelet-európai országok benne Magyarország között. Elemzéseim eredményeképpen megállapítottam, hogy e kapcsolatok minősége és milyensége nemcsak a kapcsolatokban érintett felek szempontjából volt jelentős, hanem a kialakulóban és formálódóban lévő új európai biztonsági struktúrák fejlődésére is meghatározó befolyással bírt. Különösen igaz ez akkor, ha figyelembe vesszük azt a fejlődési folyamatot, amelyben a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok az évi londoni NATO-csúcsértekezlettől a évi prágai csúcsértekezlettel bezárólag átalakultak, s amely számtalan esetben olyan kilengéseknek és válsághelyzeteknek volt kitéve, amelyek valóban veszélybe sodorhatták az enyhülés nehezen elért eredményeit, és könnyen ellehetetlenítették volna a meglévő biztonsági struktúrák, vagy azok egyes elemeinek hatékony működését. E kapcsolatrendszer tanulmányozása és elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy a NATO a hidegháború befejeződése óta az Oroszországgal való konstruktív, együttműködési kapcsolatok fejlesztését a biztonság és stabilitás kulcsfontosságú elemének tekinti. Éppen ezért a kapcsolatok kezdetétől fogva igyekezett Oroszországot az európai biztonsági folyamatok megfelelő súlyú, de nem túlsúlyos szereplőjeként kezelni, illetve hozzásegíteni egy olyan jellegű pozíció megszerzéséhez, amely révén Moszkva hamarább meg tudja találni identitását a kialakulóban lévő új európai és világrendben. E törekvés egyik jól érzékelhető jele volt az is, hogy az Észak-atlanti
5 5 Együttműködési Tanács (NACC) keretében 1991-ben kialakult együttműködésükből kiindulva Brüsszel minden eszközzel igyekezett Moszkvát rávenni a Partnerség a Békéért programhoz való csatlakozásra, illetve általában a Szövetséggel való folyamatos kapcsolatok és párbeszéd fenntartására. Egy, a fentivel ellentétes tendencia érvényesülése esetén ugyanis fennállhatott volna egy izolációba (esetleg önizolációba) került Oroszországon belüli visszarendeződés veszélye, ami beláthatatlan következményekkel járhatott volna Európa és az egész világ biztonságára. Jól tükrözte mindezt az orosz politikai vezetés hosszas belső viták eredményeképpen kialakult felismerése, mely szerint a NATO az egyetlen olyan szervezet a mai Európában, amelyik rendelkezik egy nagyobb méretű válság kezeléséhez szükséges képességekkel. Mindez kimondva vagy kimondatlanul, de jól érzékelhetően motiválta Moszkvát az Északatlanti Szerződés Szervezetével meglévő kapcsolatainak alakítása során még olyan helyzetekben is, amikor szemmel láthatóan presztízsveszteséget kellett tudomásul vennie a kapcsolatok hosszú távú megőrzése érdekében. A NATO bővítésével szembeni tartós orosz ellenállás is részben az új identitás keresésével együtt járó óvatoskodásból, részben pedig a még erősen meglévő és működő régi sztereotípiák hatásaiból adódott. Ezért is vette Moszkva többek között oly nehezen tudomásul a közép- és kelet-európai országok csatlakozási szándékát, mert nem értette és nem fogadta el, hogy ezek az országok köztük Magyarország is nem azért akarnak csatlakozni a NATO-hoz, mert a közvetlen környezetében biztonságát veszélyeztető fenyegetést éreznek, hanem azért, mert a megváltozott biztonságpolitikai környezetben ebben látják jövőbeni stabilitásuk, biztonságuk és gazdasági fejlődésük elengedhetetlen feltételét, az európai országok közösségéhez való tartozásuk egyetlen lehetséges útját. Összességében, a NATO bővítésével kapcsolatban az új Oroszország történelmében szinte példa nélkül álló konszenzus alakult ki a belpolitika különböző szereplői között. Ez volt az egyetlen olyan kérdés, amelyben a politikai elit, a politikai pártok, a biztonságpolitikával foglalkozó szakértők és a közvélemény körében csaknem teljes egyetértés volt (és van ma is!): valamennyien ellenezték, illetve ellenzik azt jelenleg is. Minden orosz ellenkezés ellenére azonban 1999-ben sor került a NATO történetének addigi legnagyobb bővítési hullámára, amely fontos állomást jelentett az európai geopolitikai átrendeződési folyamatban és végső soron kedvezően befolyásolta a közép- és kelet-európai térség országainak közte hazánknak a biztonsági helyzetét. Megállapítottam ugyanakkor azt is, hogy a három közép- és kelet-európai ország csatlakozásának a ténye már nem jelentett olyan mértékű negatív hatást a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokra, mint azt a meghívásuk pillanatában feltételezni lehetett, sőt a NATO által Oroszország részére biztosított fórumokon (PJC, PfP, NRC) való aktív szerepvállalás lehetősége jól érzékelhetően csökkentette Moszkva biztonsági aggodalmait. A délszláv válság elemzése kapcsán arra a következtetésre jutottam, hogy a közép- és kelet-európai térségben olyan tartósnak bizonyult válsághelyzet létezik, amelynek kezelése rendkívül nehéz és bonyolult feladatot jelent a még valóban csak formálódóban lévő európai biztonsági struktúrák számára, s amely egyúttal újabb próbatételt is jelentett és minden bizonnyal jelent majd a jövőben is a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokban. A koszovói válság tapasztalatainak, valamint a washingtoni NATOcsúcstalálkozón elfogadott dokumentumok elemzése megítélésem szerint arra késztette az
6 6 orosz vezetést, hogy számbavegye az új biztonságpolitikai helyzetből adódó kockázatokat és doktrínálisan is megfogalmazza a megtépázott orosz nagyhatalmi tekintély helyreállításával kapcsolatos feladatokat. Ezt a célt szolgálta többek között a Nemzeti Biztonsági Koncepció, a Katonai Doktrína, illetve a szakdoktrínák gyorsított ütemű kidolgozása. Megállapítottam, hogy a délszláv válság kezelésében vállalt szerepünk, valamint Magyarország realizálódott NATO- és küszöbön álló EU-tagsága jelentősen felértékelte hazánk szerepét a közép-európai térségben. Mindez szerencsésen egybeesett a Putyinnal hatalomra került pragmatikus orosz vezetés új Európa-centrikus külpolitikai törekvéseivel és összességében kedvező hatással lehet a magyar-orosz kapcsolatok alakulására is. Magyarország pedig mint a Szövetség teljes jogú tagja, akár a NATO Oroszország Tanács különböző szintű rendezvényein megfogalmazott véleményével, akár a magyar orosz kétoldalú kapcsolatok során, a Szövetség álláspontjának támogatásával határozott segítséget nyújthat a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok kedvező irányú befolyásolásához. Arra a következtetésre jutottam, hogy szeptember 11-ét, az Amerikai Egyesült Államok elleni terrortámadást követően minőségi változás következett be a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokban. A korábbi es formula 20 -assá történt átalakítása pedig a NATO Oroszország Tanács létrehozásával már szinte a kvázitagságig juttatta el Moszkvát. Ennek következtében a évi prágai csúcson hozott újabb, immár a balti államok NATO tagságát is előrevetítő bővítési döntés már korántsem okozott olyan traumát Oroszországnak, mint az első kör. Megítélésem szerint a putyini Oroszország felismerte, hogy elemi, mindenekelőtt gazdasági érdeke a Nyugattal való partneri kapcsolatainak megőrzése. Mindez pedig csakis úgy lehetséges, ha a létező európai biztonsági struktúrákkal, különösen a NATO-val és az EU-val, illetve e szervezetek jelenlegi és jövendő tagjaival is korrekt kapcsolatokat tart fenn. (Az ENSZ mellett az EBESZ mindig is Oroszország kedvelt politikai játéktere volt). Másrészt pedig az Oroszország belső instabilitásából, meglévő jelentős katonai különösen nukleáris potenciáljából adódó kockázati tényezők továbbra is nélkülözhetetlenné teszik a kapcsolatok és a párbeszéd folyamatos fenntartását Brüsszel és Moszkva, illetve a NATO-tagországok és Oroszország között. E kettős érdek együttes érvényesülése pedig mindenképpen nagyobb biztonságot jelent majd térségünk és benne hazánk számára. Az értekezés zárásának időszakában új válság van kibontakozóban a Közel- Keleten, amely ismételten veszélybe sodorhatja a május 28-i római csúcsértekezletet követően konszolidáltnak tűnő NATO Oroszország kapcsolatokat. Putyin eddigi megnyilvánulásait figyelembe véve arra a következtetésre lehet jutni, hogy Moszkva tisztában van azzal: túlságosan gyenge ahhoz, hogy kellő mélységben ki tudja használni az iraki válság kapcsán keletkezett NATO-n belüli megosztottságot. Éppen ezért igyekszik úgy egyensúlyozni, hogy lehetőleg a konfliktusban közvetlenül, vagy közvetve részes felektől egyenlő távolságra maradjon, hogy megőrizhesse nagyhatalmi státuszának látszatát, és ne kerüljenek veszélybe az orosz érdekek. Természetesen a konfliktus túlzott mértékű elhúzódása tovább mélyítheti a NATO-n belüli megosztottságot, és valamennyi felet közte Oroszországot is határozottabb állásfoglalásra, esetleg lépésekre kényszerítheti, ami viszont jelenleg még nehezen prognosztizálható biztonsági kockázati tényezőket eredményezhet.
7 7 5. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A választott témámban elvégzett kutatómunka tudományos eredményeként értékelem: 1. Azoknak a veszélyforrásoknak és biztonsági kockázatoknak a feltárását és elemzését, amelyeket egy instabil belső helyzetű Oroszország jelenthet a létező és formálódó európai biztonsági struktúrákra, a közép-európai térség, s benne hazánk biztonságára. 2. Azoknak a politikaformáló orosz biztonságpolitikai szellemi műhelyekben folytatott belső vitáknak a bemutatását és elemzését, amelyek jelentős mértékben befolyásolták az Oroszországi Föderáció Nemzeti Biztonsági Koncepciójának és Katonai Doktrínájának végső formába öntését, illetve a gyakorlati orosz kül- és biztonságpolitika alakítását. 3. Azoknak a következtetéseknek a levonását, amelyek segítséget nyújtanak a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok formálásához való magyar szövetségesi nemzeti hozzájárulás elméleti megalapozásához, a hazánk biztonsága szempontjából fontos gyakorlati teendők megfogalmazásához és megvalósításához. 4. A hadtudományi kutatások terén Magyarországon elsőként tártam fel és összegeztem az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és az Oroszországi Föderáció közötti kapcsolatok kialakulásának és fejlődésének tapasztalatait, illetve elemeztem e kapcsolatoknak az európai biztonsági struktúrák formálódására, valamint a közép- és kelet-európai térség s benne hazánk biztonságára gyakorolt hatását. 6. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK FELHASZNÁLHATÓSÁGA, AJÁNLÁSOK Az értekezés egyes fejezeteiben elemzett és kibontott kérdések, illetve az ezekből levont következtetések megítélésem szerint megfelelő érdeklődésre tarthatnak számot az Oroszországgal, az orosz biztonságpolitikai törekvésekkel, valamint a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokkal foglalkozó szakértők és kutatók körében. Az értekezést alkalmasnak tartom arra, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és a többi katonai tanintézetben folyó oktatásban, képzésben forrásmunkaként felhasználásra kerüljön. Ugyancsak fontos információs bázisul szolgálhat az egyes fejezetekben kifejtett kérdések iránt érdeklődő, illetve azok kutatásával foglalkozó személyek számára, melyet jól segítene illusztrált kiadványként történő megjelentetése. A Függelékben bemutatott hivatalos dokumentumokkal együtt segítséget nyújthat a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokban bekövetkező változásokból, az orosz biztonságpolitikát meghatározó doktrínális jellegű dokumentumokban megfogalmazott célkitűzésekből, és a gyakorlati bel-, kül- és katonapolitikai lépésekből prognosztizálható biztonsági kockázatok megfogalmazásához, esetleges kezelésük módszereivel kapcsolatos ajánlások kialakításához.
8 8 7. A MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Kiadványok Oroszország. Tények és Adatok. Szerkesztette: Nanovfszky György. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1995, , , 397. és 401. oldalak. Tömösváry Zsigmond Dr. Nagy László: Oroszország a harmadik évezred küszöbén. Honvéd Kiadó, Budapest, 1999, oldalak. Cikkek, tanulmányok A NATO bővítésével kapcsolatos orosz reagálások. ( SzT" tanulmány, MK KFH Tudományos Könyvtár, 6 oldal) Oroszország és a NATO kibővítése.( SzT" tanulmány, MK KFH Tudományos Könyvtár, 7 oldal) A NATO bővítés megítélése az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Vezérkaránál. ( SzT" tanulmány, MK KFH Tudományos Könyvtár, 5 oldal) Oroszország és a NATO: A jövőbe vezető út. ( SzT" tanulmány, MK KFH Tudományos Könyvtár, 12 oldal) Az orosz külpolitika 1996-ban. ( SzT" tanulmány, MK KFH Tudományos Könyvtár, 7 oldal) Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek békefenntartó tevékenysége. ( SzT" tanulmány, MKKFH Tudományos Könyvtár, 5 oldal) Oroszország és a NATO bővítése Solana kaukázusi útjának fényében. ( SzT" szakcikk, MK KFH Tudományos Könyvtár, 4 oldal) A Fekete-tengeri Flotta megosztása és az orosz-ukrán kapcsolatok problémái. ( SzT" szakcikk, MK KFH Tudományos Könyvtár, 5 oldal) Információk az új orosz katonai doktrínáról. ( SzT tanulmány, MK KFH Tudományos Könyvtár, 9. oldal) Az Oroszországi Föderáció Információs Biztonsági Doktrínája I. rész. Új Honvédségi Szemle április oldalak. Az Oroszországi Föderáció Információs Biztonsági Doktrínája II. rész. Új Honvédségi Szemle, május, oldalak. A nemzetiségi politika néhány jellemző vonása az Oroszországi Föderációban. Új Honvédségi Szemle, május, oldalak.
9 9 Az orosz nemzeti pszichológia sajátosságai a szakmai munkában. Felderítő Szemle, 2003/2. szám. Előadások, konferenciák január: A Katonai Felderítő Hivatal helye, szerepe a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerében, feladatai és szervezete a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi törvény alapján. Előadás a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat középvezetői tanfolyamán (3 óra) február: A Katonai Felderítő Hivatal helye, szerepe a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerében, feladatai és szervezete a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi törvény alapján. Előadás a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat magasabb parancsnoki továbbképző tanfolyamán (3 óra) október: Oroszország Jelcin után és az orosz haderőreform. Előadás a ZMNE Felderítő Tanszék tanári állománya és meghívott vendégei számára (6 óra) október között Rómában a SISMI olasz partnerszolgálat vezető állományának szakmai továbbképzésén előadássorozat tartása A kommunikáció nemzeti sajátosságai az orosz emberekkel folytatott érintkezés során a szakmai munkában, Az oroszországi haderőreformok összehasonlítása és Az orosz speciális szolgálatok szervezete és feladatai napjainkban című témákban (15 óra előadás, 6 óra konzultáció) május: A katonadiplomáciai pályára történő kiválasztás rendszere és követelményei, illetve A Katonai Felderítő Hivatalhoz kerülő személyi állomány kiválasztásának, képzésének és továbbképzésének rendszere című előadások megtartása a BND (BUNDESNACHRICHTENDIENST) Pullach-ban található Kiképző Központjában (2x2 óra, német nyelven) november: A katonadiplomáciai szolgálatra történő kiválasztás és felkészítés rendszere a MK Katonai Felderítő Hivatalnál, illetve a Hírszerző szakmai képzés és továbbképzés rendszere és követelményei című előadások megtartása a Bundeswehr Bad Ems-ben lévő Kiképző Központjában (2x2 óra, német nyelven) december: Az orosz haderő helyzete. Előadás a Kiss Károly Hadtudományi Klub és a Hadtudományi Társaság Biztonságpolitikai Szekciójának közös, évzáró ülésén (1 óra) március: Az Oroszországi Föderáció kül-, bel- és biztonságpolitikája. Előadás a ZMNE Katonai Nemzetbiztonsági Szakirány hallgatói részére (4 óra) május: Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői, a haderőreform helyzete. Előadás a ZMNE Katonai Nemzetbiztonsági Szakirány hallgatói részére (4 óra).
10 10 8. SZAKMAI-TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ június 2-án születtem Budapesten. Középiskolai tanulmányaimat a budapesti József Attila Gimnáziumban végeztem között ben a gimnáziumunk által szervezett József Attila tudományos diákköri pályázaton történelem tárgykörben A Rákóczi szabadságharc katonai története című pályamunkámmal József Attila emlékérmet nyertem. Az érettségi vizsgák után felvételt nyertem az Egyesített Tiszti Iskola Összfegyvernemi Tagozatának csapatfelderítő szakára, ahol 1965 és 1969 között folytattam tanulmányaimat ben végeztem el a Kossuth Lajos Katonai Főiskola csapatfelderítő szakát, ahol egyúttal német nyelvtanári képesítést is szereztem, jeles eredménnyel. Diplomamunkám címe: A német felszabadító háborúk a korabeli német irodalom tükrében volt. Ezt követően 1969 és 1972 között a nagyatádi harckocsi ezrednél, majd 1972 és 1977 között a Honvédelmi Minisztériumban teljesítettem szolgálatot. Az közötti időszakban Moszkvában, a Lenin Katonai-politikai Akadémián tanultam, majd annak elvégzése után Székesfehérvárra, az MN 5232 (az 5. Hadsereg) Törzsébe helyeztek, ahol 1982-ig teljesítettem szolgálatot ben ismét a Honvédelmi Minisztériumba kerültem, ahol 1987-ig miniszterhelyettesi segítőként, 1987-től 1990-ig a Sajtó Osztályon alosztályvezetőként, illetve osztályvezető-helyettesként dolgoztam ben a Honvédelmi Minisztérium Biztonságpolitikai és Nemzetközi Főosztályára kerültem, ahol előbb a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetőjeként, majd később a Nemzetközi Főosztályon főosztályvezető-helyettesként dolgoztam egészen 1993-ig és 1998 között a Magyar Köztársaság Moszkvai Nagykövetségéhez beosztott véderő-, katonai és légügyi attaséként teljesítettem szolgálatot. Ezen időszak alatt mintegy hetven nagyobb terjedelmű, elemző-értékelő jellegű jelentést terjesztettem fel Oroszország biztonságpolitikájának aktuális kérdéseiről, az orosz hadseregről és a fogadó ország biztonsági szolgálatairól augusztus 1-től a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal állományában teljesítek szolgálatot: június 15-ig a Koordinációs és Együttműködési Főosztályon főosztályvezető helyettesként, majd június 15-ig a Humán Igazgatóságon igazgatóhelyettesként dolgoztam június 15-e óta humán igazgató vagyok, és tagja vagyok a Hivatal Tudományos Tanácsának is. Moszkvai tevékenységem időszakában két cikkem jelent meg a Nyezaviszimaja Gazéta című napilapban, illetve a Diplomat című folyóiratban, valamint ugyancsak két írást készítettem az Új Honvédségi Szemle felkérésére, a NATO tagságunkra való felkészüléssel foglalkozó melléklet számára. Összesen hét esetben tartottam előadást különböző hallgatóság számára a Biztonságpolitikai és Nemzetközi Kutatások Központja, a Hadsereg és Társadalom Társaság, a Moszkvai Carnegie Központ, és a Krasznogorszki Hadifogoly Múzeum által szervezett rendezvényeken a magyar biztonságpolitikáról, a haderőreformról, a NATO tagságra való törekvésünkről, a magyar orosz hadisíregyezményben foglaltakról, illetve az emberi jogok érvényesüléséről a Magyar Honvédségben.
11 ben a nagykövetségünk kollektívája által készített Oroszország, 1995 tények és adatok című könyv több fejezetébe is bedolgoztam: a könyvet a Külügyi Intézet adta ki Budapesten ben az MH Tájékoztatási és Média Központ, Honvéd Kiadó gondozásában jelent meg a Dr. Nagy Lászlóval közösen készített Oroszország a harmadik évezred küszöbén című kiadvány, melynek címadó részét írtam között több fordítást is készítettem a Honvéd Vezérkar Tudományos Osztályának, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megrendelésére, közülük a jelentősebbek: Szlavnije Relikviji. Budapest, 2000, Honvéd Kiadó Fordítás magyarról oroszra. (Dr. Györkei Jenő és Csákváriné Kottra Györgyi: Dicső ereklyék című munkája.) Zoltán Bali: Znacsényije szozdanyija szpaszobnosztyi kooperaciji grazsdanszkih i vojennih v programme razvityija vooruzsonnih szil NATO i vozmozsnosztyi jijó realizaciji v Vengerszkoj Armiji. (Fordítás magyarról oroszra, 2000, HVK Tudományos Osztály) V. A. Rogyin és V. P. Gridnyev: Az államok katonai doktrínájának koalíciós összetevője. (Fordítás oroszról magyarra, 1999, HVK Tudományos Könyvtár) N. N. Jefimov és V. Sz. Frolov: Miért veszélyes Brzezinski geostratégiája Oroszország számára? (Fordítás oroszról magyarra, 1999, HVK Tudományos Könyvtár) V. A. Ivaszik, A. Sz. Piszjukov és A. L. Hrjapin: Az atomfegyver és Oroszország katonai biztonsága.(fordítás oroszról magyarra, 1999, HVK Tudományos Könyvtár) Sz. V. Kregyin: Globális és nukleáris elrettentés: a rendszer alapelvei és kritériumai. (Fordítás oroszról magyarra, 1999, HVK Tudományos Könyvtár) Mélyek a gyökerek / Die Wurzeln wachsen tief. Budaörs és Bretzfeld testvérvárosi kapcsolatainak emlékkönyve / Das Gedenkbuch der partnerstadtischen Verbindungen von Budaörs und Bretzfeld című kiadvány német nyelvi lektorálás, (Budaörs, 1999, szerkesztette: Vass Jenő Sándor). A. I. Pozsarov: Oroszország hadigazdasági politikája. (Fordítás oroszról magyarra, 2000, HVK Tudományos Könyvtár) Sándor Nagy: Polozsényije i zadacsi szisztyémi hierarhiji doktrini v Vengerszkoj Armiji. (Fordítás magyarról oroszra, 2000, HVK Tudományos Osztály) V. F. Fjodorov, O. J. Kabirjev, V. A. Bajborogyin: A fegyveres erők önkéntesség elven alapuló kiegészítésére (haderőépítésre) történő áttérés szakaszairól és változatairól. (Fordítás oroszról magyarra, 2002, HVK Tudományos Tanács) A Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal rövid története, rendeltetése és feladatai című tanulmány szaklektorálása (Társadalom- és biztonságpolitikai kérdések 2003/1. (A Magyar Honvédség kiadványa, Budapest, 2003) Budapest, május 31. Tömösváry Zsigmond ezredes
Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)
Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola BENCE BALÁZS A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK TERJEDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NUKLEÁRIS FEGYVEREKRE A non-proliferációs intézkedések
Részletesebben2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.
KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók
RészletesebbenCsaládi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987)
Dr. Für Gáspár alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 3341440 HM vezetékes: 02 2 29548 Vezetékes fax: +36 1 432900 HM fax: 29910 e-mail: fur.gaspar@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958.
RészletesebbenSZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)
SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az
RészletesebbenNemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
RészletesebbenUnger István nyá. határőr ezredes
Unger István nyá. határőr ezredes A HATÁRŐRSÉG KINCSTÁRI GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE LEHETSÉGES IRÁNYAINAK VIZSGÁLATA AZ EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEK TÜKRÉBEN Doktori (PhD)
RészletesebbenTÓTH ISTVÁN MK. EZREDES
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanács TÓTH ISTVÁN MK. EZREDES Az orosz hadiipar átalakulása 1992-től napjainkig, fejlődésének várható tendenciái 2020-ig, és ezek eredményeinek lehetséges hasznosítása
RészletesebbenKépek a megemlékezésről
2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában
RészletesebbenSzakmai önéletrajz. Dr. Németh József PhD. rendőr alezredes, rendőrségi főtanácsos
Szakmai önéletrajz Dr. Németh József PhD. rendőr alezredes, rendőrségi főtanácsos Munkahelyek: - 2013. Rendőrség Tudományos Tanácsa elnök - 2012-2013. Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, rendelkezési állomány,
RészletesebbenA harmadik minszki megállapodás:
ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KATONAI FELDERÍTŐ HIVATAL FELDERÍTŐ SZEMLE BUDAPEST
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KATONAI FELDERÍTŐ HIVATAL III. évfolyam 2. szám 2004. június FELDERÍTŐ SZEMLE BUDAPEST A Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal kiadványa Felelős kiadó Morber Ferenc főigazgató
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA NATO ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATAI, E KAPCSOLATOK HATÁSA KÖZÉP-EURÓPA, S BENNE MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGÁRA
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Tömösváry Zsigmond ezredes A NATO ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATAI, E KAPCSOLATOK HATÁSA KÖZÉP-EURÓPA, S BENNE MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGÁRA Doktori (PhD) értekezés Témavezető:
RészletesebbenA honvédelmi miniszter. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a külföldi szolgálatba vezényeltekkel kapcsolatos személyügyi feladatokról és jogállásuk egyes kérdéseiről szóló 26/2002. (IV. 12.) HM rendelet módosításról
RészletesebbenBIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra
BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN Összeurópai biztonsági struktúra Cél A megváltozott körülményekre, a radikálisan átalakuló nemzetközi
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése
RészletesebbenSibalinné Dr. Fekete Katalin Munkahely: Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Beosztás:
Név: Sibalinné Dr. Fekete Katalin Munkahely: Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Beosztás: egyetemi adjunktus Mobil: 392-3500 / 19-360 E-mail: katalin.fekete50@freemail.hu
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Deák Anita alezredes Az orosz katonai gondolkodás átalakulása a 21. században az Oroszországi Föderáció katonai doktrínáinak tükrében Doktori (PhD)
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Dr. Rácz Lajos ezredes
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Dr. Rácz Lajos ezredes A KÍNAI ÖSSZNEMZETI ERŐ NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA ÉS A NAGYHATALMAK GEOSTRATÉGIAI TÖREKVÉSEIRE Doktori (PhD) értekezés szerzői
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenBIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés
RészletesebbenA honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA VARGA LÁSZLÓ A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége című doktori (PhD) értekezés szerzői
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenKonferencia a NATO új stratégiájáról
Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen
RészletesebbenNÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰ RENDSZEREK LÉGI FELDERÍTÉSRE TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A LÉGIERŐ HADERŐNEM REPÜLŐCSAPATAI KATONAI MŰVELETEIBEN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Palik Mátyás őrnagy PILÓTA NÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰ RENDSZEREK LÉGI FELDERÍTÉSRE TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A LÉGIERŐ HADERŐNEM REPÜLŐCSAPATAI KATONAI
RészletesebbenMakedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív
RészletesebbenZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,
RészletesebbenHADTUDOMÁNY. 2013/1. elektronikus lapszám A MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA HADTUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA FOLYÓIRATA
HADTUDOMÁNY A MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA HADTUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA FOLYÓIRATA XXIII. évfolyam 2013/1. elektronikus lapszám A MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG ÉS AZ MTA HADTUDOMÁNYI
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Siku László mérnök alezredes A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉS ÚJSZERŰ MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATRENDSZERE TÉZISFÜZET
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Siku László mérnök alezredes A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉS ÚJSZERŰ MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATRENDSZERE TÉZISFÜZET Témavezető: (Dr. Bodrogi László mk. ezredes) egyetemi tanár
RészletesebbenNEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S
NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
RészletesebbenA PALESZTIN INTIFÁDA BIZTONSÁGPOLITIKAI ÉS KATONAI ÖSSZEFÜGGÉSEI
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Kis-Benedek József ezredes A PALESZTIN INTIFÁDA BIZTONSÁGPOLITIKAI ÉS KATONAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Doktori (PhD) értekezés szerzői ismertetése Témavezető: Szabó János, DSc.
RészletesebbenZrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során
RészletesebbenTartalékos szövetségek a NATO-ban
TÉZISFÜZET Ujházy László sz. őrnagy Tartalékos szövetségek a NATO-ban Doktori (PhD) értekezés szerzői ismertetője Témavezető: Dr. habil. Deák János ny. vezérezredes, PhD Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
RészletesebbenAZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
RészletesebbenBeszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenA MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE
Derzsényi Attila attila.derzsenyi@hm.gov.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Absztarkt Napjainkban ismét kiemelt hangsúlyt kapott a honvédelmi tárca beszerzésének decentralizációja,
RészletesebbenFELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE
FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az
RészletesebbenMoszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
RészletesebbenA MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL
RészletesebbenMONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné
Részletesebbenprojekt indult a Kodolányi János Főiskolán
"Társadalmi konfliktusok-társadalmi társadalmi jól-lét lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés" projekt indult a Kodolányi János Főiskolán Székesfehérvár, 2013. március 11. Elkezdődött
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések augusztus 31.
A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések 2018. augusztus 31. Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenBÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenGONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK KUTATÁSI TÉMAKÖRKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉHEZ
ÁLTALÁNOS KOVÁCS PÉTER GONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK KUTATÁSI TÉMAKÖRKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉHEZ Az emberi történelem folyamán az aktív testmozgás és a hozzá
RészletesebbenTudományos életrajz Koós Tamás (2008. február)
Koós Tamás egyetemi tanársegéd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető helyettes Tudományos életrajz
RészletesebbenA kontinentális külpolitika néhány ellentmondása
1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,
RészletesebbenMUNKATERV a 2010-es évre
BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2010-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Tájékoztató előadások megtartása az európai és a világ konfliktus gócairól és azok kezelésének helyzetéről;
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenA 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenHiánypótló kiadvány az aszimmetrikus hadviselésről
Hiánypótló kiadvány az aszimmetrikus hadviselésről A negyedik generációs hadviselésről szól az a kötet, amelyet április 20-án mutattak be a Stefánia Palotában. Dr. Kiss Álmos Péter Háború a nép között
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
RészletesebbenTartalmi összefoglaló
1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,
RészletesebbenA Honvédelmi alapismeretek oktatásának tapasztalatai a 2011/2012-es tanév I. félévében.
Dr. Czank László ny. alezredes 1 : A Honvédelmi alapismeretek oktatásának tapasztalatai a 2011/2012-es tanév I. félévében. 1 NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Át-és Továbbképző Központ főelőadó
RészletesebbenNTP-HHTDK Tudományos Diákkörben folyó multidiszciplináris egészségtudományi kutatások támogatása és fejlesztés Szakmai beszámoló
NTP-HHTDK-17-0049 Tudományos Diákkörben folyó multidiszciplináris egészségtudományi kutatások támogatása és fejlesztés Szakmai beszámoló Ebben a periódusban folytatódott a tehetséggondozás tudományos diákköri
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
RészletesebbenBAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ
BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenHB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság
HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA Dr. Csery-Szücs Péter nyá. mk. alezredes A humán tudományok szerepe és jelentősége a katonai felsőoktatásban, különös tekintettel
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenA könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Szűcs Endre alezredes A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve című doktori
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenPrax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és
Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. . sz. példány
ZRÍNYI MIKLÓS 28. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány A SZAK- ÉS SZAKIRÁNYFELELŐS FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK SZABÁLYZATA - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET Általános
RészletesebbenHonvédelmi alapismeretek
Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TISZTE L T HA LLGA TÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlá- sa kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres
RészletesebbenMUNKATERV. a 2012-es évre
1 BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2012-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok
RészletesebbenA Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai
Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az
RészletesebbenGONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári
RészletesebbenA magyar haditudósítás az első és második világháborúban
Szerzői ismertető NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Gorda Éva A magyar haditudósítás az első és második világháborúban című doktori (PhD) értekezéséhez Témavezető: Dr. Szabó József
Részletesebbenés s feladatrendszere (tervezet)
Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai
RészletesebbenA Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a Zsigmond Király Főiskola az innováció szolgálatában
A Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a Zsigmond Király Főiskola az innováció szolgálatában Dr. Szabó Szilvia (PhD.) főiskolai docens, ZSKF elnökségi tag, HSZOSZ Humán Szakemberek Országos Szövetsége
RészletesebbenBESZÁMOLÓ a évben végzett tevékenységről
MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG TÜZÉR SZAKOSZTÁLY BESZÁMOLÓ a 2005. évben végzett tevékenységről 2005 BESZÁMOLÓ a 2005. évben végzett tevékenységről I. A Tüzér szakosztály a Szervezeti és Működési Szabályzatában,
RészletesebbenDíjak, elismerések a ZMNE I. Ludovika Fesztiválon
Díjak, elismerések a ZMNE I. Ludovika Fesztiválon 1. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kancellára kiemelkedő közéleti tevékenysége és az egyetem kapcsolatrendszerének bővítése érdekében végzett munkája
RészletesebbenA Magyar Honvédség és az Osztrák Szövetségi Haderő logisztikai rendszerének összehasonlítása
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDEMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR Hadtudományi Doktori Iskola dr. univ. Pohl Árpád alezredes A Magyar Honvédség és az Osztrák Szövetségi Haderő logisztikai rendszerének
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanács Lamper László nyá.mk.örgy MISTRAL 2 légvédelmi rakéta stabilitásának és irányíthatóságának szabályozástechnikai
Részletesebben5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
RészletesebbenInterdiszciplináris Doktori Iskola. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak között Doktori Program. Képzési program
Interdiszciplináris Doktori Iskola A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak 900 1800 között Doktori Program Képzési program A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A 2016 szeptemberében tanulmányaikat megkezdő
RészletesebbenDmitrij Medvegyev elnök 2010. február
NB10_02_bel.qxd 2010.03.10 6:43 du. Page 92 92 Rácz András NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. MÁRCIUS Az Orosz Föderáció új katonai doktrínája Dmitrij Medvegyev elnök 2010. február 5-én hagyta jóvá az Orosz Föderáció
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenFEB 93 Ifjúsági Oktatási Alapítvány. Közhasznúsági jelentés FEB 93 IFJÚSÁGI OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
FEB 93 IFJÚSÁGI OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2016 1 1. Számviteli beszámoló 2. A költségvetési támogatás felhasználása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Cél szerinti juttatások
Részletesebben