polgármester Iktatószám: 22340/2012

Átírás

1 Előterjesztő megnevezése: Dr. Botka László polgármester Iktatószám: 22340/2012 Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet módosítása Melléklet: 1 pld. rendelet módosítás Készítette: Városüzemeltetési Iroda Véleményezésre megküldve: Vagyongazdálkodási Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Pénzügyi Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: november

2 Tisztelt Közgyűlés! Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: rendelet) módosítása vált szükségessé a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvényt (továbbiakban: Nvt.) módosító évi LXXXIV. tv. (továbbiakban: törvénymódosítás) miatt, amelynek rendelkezései döntő többségében jún. 30. napjától léptek hatályba. A hivatkozott jogszabálymódosítás szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles okt. 31-ig módosítani rendeletét. A rendelet módosítás szakaszonként indoklása: 1. : Az Nvt. 3. (1) bekezdés 4. pontja módosult, mely a hasznosítás fogalmát definiálja, így szükségszerű ezen módosított rendelkezést beépíteni a rendeletbe. 2. : A törvénymódosítás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, ezáltal forgalomképtelen törzsvagyonból korlátozottan forgalomképes vagyonná minősíti a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedést. (Nvt. 5. (5) bekezdés). 3. : Törvénymódosítás a forgalomképtelen törzsvagyonnal való rendelkezést pontosítja és tovább szűkíti, mivel ezen vagyoni kör biztosítékul sem adható. ( Nvt. 6. (1) és (5) bekezdés) 4. : Az Önkormányzatok kötelezően korlátozottan forgalomképes vagyon elemeit a törvénymódosítás rögzíti és meghatározza a korlátozás terjedelmét és tartalmát. (Nvt. 5. (7) bekezdés) Ezen szakaszban kerül szabályozásra az is, hogy vagyon ingyenes átruházására, hasznosítására csak törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor, és a versenyeztetéstől csak az Nvt. vagy más törvény rendelkezései alapján lehet eltekinteni. (Nvt. 11. (13) és (17) bekezdés, 13. (3) bekezdés) Szintén ebben a szakaszban szükséges rögzíteni, hogy a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, a gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása. (Nvt. 8. (14) bekezdés) Önkormányzati tulajdont is tartalmazó társasház alapító okiratának módosítása, vagy Szervezeti-Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása irányuló azon jogügyleteknél, amelyek nem járnak önkormányzati pénzügyi kötelezettséggel indokolt a döntési jogkört a Polgármesterhez telepíteni. 5. : A rendeletmódosítás keretében az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok teljes egészében a rendelet VI. fejezetébe (Önkormányzati kizárólagos és résztulajdonban lévő gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokkal kapcsolatos rendelkezések, társasházi önkormányzati tulajdonra vonatkozó szabályok) kerülnek beillesztésre az átláthatóság és a végrehajtás megkönnyítése érdekében. A Rendelet 20. (3) bekezdését azért kell módosítani, mert a rendeletmódosítás a 24. -t hatályon kívül helyezi és a jelzett bekezdés hivatkozást tartalmaz a 24. -ra.

3 6. : Pontosításra kerülnek a gazdasági társaságok kötelezettségvállalásainak értékhatárára vonatkozó szabályok, mivel a cégek a gyakorlatban több alkalommal annak értelmezését kérték és a revizori jelentések is kifogásolták, hogy a szabályozás nem egyértelmű. A fentiekre tekintettel gyakorlati szükségesség indokolja azt, hogy hangsúlyozásra kerüljön: a gazdasági társaságok kötelezettségvállalásai ügyleti értékét a rendelet 16. (2) bekezdés a)-b) pontja szerint kell megállapítani. 7. : A változások érintik az üzletrészek, részvények elidegenítésével, megszerzésével és megterhelésével kapcsolatos hatáskör-gyakorlás szabályait az Nvt. 8. (14) bekezdésére tekintettel. 8. : A nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos szabályok egységesítésre kerülnek tekintettel arra, hogy a Vagyonrendelet szerinti megkülönböztetés nem felel meg a tényleges gyakorlatnak. Ez indokolja a rendelet 23. -ának módosítását és a vagyonrendelet 24. -ának hatályon kívül helyezését. 9. : A vagyonkezelő jogai és kötelezettségei megváltoztak az Nvt. módosításával, például annak tekintetében, hogy a korábbi szabályozásban kizárólag a törvény állapíthatta meg a vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit, most lehetőséget ad arra, hogy a vagyonkezelői szerződés állapítsa meg azokat, továbbá az vagyonkezelésbe adott vagyonon a vagyonkezelő osztott tulajdont nem hozhat létre. (Nvt. 11. (8) bekezdés) 10. : A törvénymódosítás egyértelműsíti, hogy a hasznosítás során a versenyeztetési kötelezettség a tulajdonosi joggyakorlón kívül a tényleges hasznosításba adóra is kiterjed (Nvt. 3. (1) bekezdés 4. pont) A rendeletben továbbá pontosításra kerül a versenyeztetési eljárás alá eső vagyonelemek köre, a költségvetési törvénnyel összhangban. Az Nvt. módosítás alapján az is rögzítésre kerül a rendeletben, hogy a hasznosításra irányuló szerződés megkötését megelőzően nem természetes személynek vagy igazolnia kell az Nvt. 3. (1) bekezdés 1. pont a) alpontja alá tartozását, vagy nyilatkoznia kell arról, hogy az Nvt. 3. (1) bekezdés 1. pont b) vagy c) alpontjai szerinti átlátható szervezet. A törvénymódosítás meghatározza, hogy a nemzeti vagyon hasznosítására irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves, határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a szerződő fél valamennyi kötelezettségét késedelem nélkül teljesítette. Ez a korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, a helyi önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre. Ezen szabályt szükséges beépíteni a rendeletbe (Nvt. 11. (10) bekezdés), ugyanúgy mint azt is, hogy az elővásárlási jog kizárólag az éves költségvetési törvény vagy önkormányzati rendelet által megállapított összeg 20%-át meghaladó értékű ingatlanok esetében illeti meg az államot. (Nvt. 14. (2), (4)-(5) bekezdés) A módosított rendelkezések a 46. több bekezdését is érintik, így a jogszabályszerkesztési elvek alapján a teljes 46. átszerkesztését javasoljuk. 11. : A rendelet 4. számú melléklet I. 7) pontjának c) alpontjában a pályázati alapár feltüntetését gyakorlati problémák indokolják, mert ha pályázat kiírója nem tünteti fel az alapárat, előfordulhat, hogy pályázók irreálisan alacsony pályázati árat adnak meg, vagyoni hátrányt okozva ezzel az Önkormányzatnak. Ugyanezen melléklet IV. 2) pontjának f) alpontjában szereplő átlátható szervezetről szóló igazolást vagy nyilatkozatot pedig az Nvt. 3. (1) bekezdés 1. pont a-c) alpontjai alapján köteles kérni az Önkormányzat.

4 12. : A rendeletmódosítás a kihirdetését követő napon lépne hatályba és rendelkezéseit indokolt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni. Gazdasági, költségvetési, szempontból a javasolt módosítások az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságát fokozzák, míg környezeti, egészségi és adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek. A jelen rendeletmódosítás a megváltozott jogszabályi háttér és a jogalkotási kötelezettség teljesítése miatt szükséges. A módosítás elfogadása esetén az alkalmazáshoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, és pénzügyi feltételek biztosítottak. A hatályos rendelet a pdf honlapon tekinthető meg. A rendelettervezet társadalmi egyeztetésre kerül az SZMSZ szerint. Szeged, november 7. Tisztelettel: Dr. Botka László polgármester

5 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének.../2012. (...) önkormányzati rendelete Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelete módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 16. /1/ bekezdése, a helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló évi XX. tv /1/ bekezdés j/ pontja, a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 18. (12) bekezdésében (továbbiakban Nvt.), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv (4) bekezdésében (továbbiakban új Ötv.) foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. (2) bekezdése az alábbi h) ponttal egészül ki: 2. /2/ E rendelet alkalmazásában:. h) hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely a tulajdonjog átruházását nem eredményező jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását; 2. A Rendelet 4. (2) bekezdésének B. pontja az alábbiak szerint módosul és a (3) bekezdés a következő p) ponttal egészül ki: 4. /2/ Forgalomképtelen törzsvagyon... B. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: a) levéltári anyagok, tervtári terv- és iratanyagok, b) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy közgyűlési rendelet annak nyilvánít

6 4. /3/ Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:. p) többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések, úgy mint: - Szegedi Közlekedési Kft. üzletrésze, különös tekintettel a menetrend szerinti helyi személyszállítás és a parkolási közszolgáltatás feladataira - Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. üzletrésze - Szegedi Hőszolgáltató Kft. önkormányzati üzletrésze - Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt. önkormányzati üzletrésze - Szegedi Vízmű Zrt. önkormányzati üzletrésze - Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. üzletrésze - Szegedi Testamentum Kft. üzletrésze A Rendelet 14. (1) bekezdésének a) és b) pontja az alábbiak szerint módosul: /1/ A forgalomképes vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a közgyűlés hatásköre. a) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon az Nvt-ben, illetve más törvényben foglalt kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá az Önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítési és vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá az Önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. A Rendelet 15. (1)-(3), és (5)-(6) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak: /1/ A 4. (3) bekezdésének c) j) l) p) pontjaiban felsorolt vagyonelemekről való rendelkezés az Nvt. 5. (7)-(8) bekezdései szerint történik. /2/ Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon tulajdonjogát csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet ingyenesen a Közgyűlés által átruházni az Nvt. 13. (4)- (12) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. /3/ Önkormányzati ingatlanvagyon ingyenes használatba adására, kizárólag a közgyűlés és akkor jogosult, ha a kedvezményezett a vagyon használatával a kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladatok teljesítését vállalja, és a vagyonrész e feladat ellátásához szükséges. A kedvezményezett visel minden, a használattal kapcsolatban felmerülő költséget ideértve az esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettséget, továbbá a versenyeztetéstől eltekinteni csak az Nvt. és más törvényben meghatározott feltételek alapján lehet.

7 15. /5/ Gazdasági társaságot alapítani, megszüntetni, részükre önkormányzati vagyont juttatni, gazdasági társaság üzletrészét megszerezni kizárólag a közgyűlés jogosult. /6/ a) Amennyiben önkormányzati ingatlanvagyonnal kapcsolatosan szükséges a tulajdonos hozzájárulása és az nem jár önkormányzati kötelezettségvállalással, úgy a hozzájárulás megadásáról a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt, és gyakorolja hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat. b) Amennyiben önkormányzati tulajdont is tartalmazó társasház alapító okiratának módosítására, továbbá Szervezeti-Működési Szabályzatának elfogadására, vagy módosítására irányul a jogügylet és nem jár önkormányzati kötelezettség vállalással, úgy a hozzájárulás megadásáról a Polgármester dönt. 5. A Rendelet 20. (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 20. /3/ Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében a 23. -ban foglalt kivételekkel a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra. 6. A Rendelet 21. (3) bekezdésének számozása a (3) a) bekezdésre változik és az alábbi (3) b) bekezdéssel egészül ki: 21. /3/ b) A (3) a) bekezdésben részletezett, határozott vagy határozatlan időre létrejövő ügyleteknél, az értékhatárok megállapításánál ügyletenként kell a rendelet 16. /2/ bekezdése a-b) pontjaiban foglaltak szerinti bruttó ügyletértéket vizsgálni. 7. A Rendelet 22. -a az alábbiak szerint módosul: 22. /1/ Azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az Önkormányzat önállóan, vagy az állammal együttesen nem rendelkezik többségi befolyással, a tulajdoni részesedések (üzletrész, részvény) elidegenítéséről, megterheléséről, valamint azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az önkormányzati önálló vagy az állammal együttes többségi befolyás fennáll, a tulajdoni részesedés megterheléséről a) Kft-k esetében 0-50 millió Ft között, valamint Rt-k esetében millió Ft között a Pénzügyi Bizottság (PB) előzetes véleményének kikérését követően a Vagyongazdálkodási Bizottság (VB) dönt,

8 b) Kft-k esetében 50 millió Ft felett a VB és a PB előzetes véleményének kikérését követően a közgyűlés, Rt-k esetében 100 millió felett a VB és a PB előzetes véleményének kikérését követően a közgyűlés dönt. /2/ Az önkormányzati önálló vagy az állammal együttes többségi befolyás alatt álló gazdasági társaságok tulajdoni részesedéseinek elidegenítéséről és megszerzéséről a közgyűlés rendelkezik. 8. A Rendelet 23. -a az alábbiak szerint módosul: 23. A nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok legfőbb szervében a tulajdonosi jogokat a 22. -ban szabályozottak kivételével a) a Vagyongazdálkodási Bizottság (VB) gyakorolja, és ennek keretében dönt minden olyan kérdésben, mely az Önkormányzat számára nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással, illetve nem jelent bevételről való lemondást, b) a VB eseti döntése alapján annak kijelölt tagja jár el az érintett gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén. 9. A Rendelet 30. az alábbiak szerint módosul: 30. A vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik az Nvt. 11. (8) bekezdése határozza meg. 10. A Rendelet 46. helyére az alábbi rendelkezés lép: 46. /1/ Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlása a Ptk /1/ bekezdésében foglaltakat figyelembe véve - a 47. -ban foglaltak kivételével - csak versenyeztetési eljárás keretében, csak természetes személyek vagy Nvt. alapján átlátható szervezetek részére történhet. A versenyeztetési kötelezettség a tulajdonosi joggyakorlón kívül a nemzeti vagyon használójára, mint tényleges hasznosításba adóra is vonatkozik. /2/ Nem természetes személynek a szerződés aláírását megelőzően - igazolni kell, hogy az Nvt. 3. (1) bekezdése 1. pont a) alpontjai hatálya alá tartozó szervezet, vagy - cégszerűen nyilatkoznia kell, hogy az Nvt. 3. (1) bekezdése 1. pont b) vagy c) alpontjai hatálya alá tartozik. /3/ A versenyeztetési eljárás formái: a) nyilvános, vagy zártkörű pályázat, b) árverés, vagy versengő ajánlatkérés, c) zártkörű elhelyezés.

9 /4/Versenyeztetési eljárás útján kell hasznosítani az önkormányzati vagyont, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke a) ingatlan esetén a 20 millió Ft-ot b) ingó esetében az 5 millió Ft-ot c) az a) és b) pontokon kívüli összes vagyonelem esetén a 25 millió Ft-ot meghaladja. /5/ A tulajdonosi joggyakorló dönt az alkalmazandó versenyeztetési eljárás formájáról, azzal, hogy az ingatlant pályázati eljárás keretében kell értékesíteni, amennyiben a forgalmi értéke meghaladja az 50 millió forintot. /6/ Az állam elővásárlási joga vonatkozásában az Nvt. 14. (2), (4)-(5) bekezdései az irányadóak. /7/ Értékesítésen kívüli hasznosítás esetén a szerződés időtartamára az Nvt 11. (10) bekezdése az irányadó. 11. A Rendelet 4. számú melléklet I. 7) pontjának c) alpontja az alábbiak szerint módosul, és a IV. 2) pontja az alábbi f) alponttal egészül ki: I. 7) A pályázati felhívásnak (hirdetménynek) tartalmaznia kell: c) a pályázat tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, hasznosítás esetén a megjelölt tárgy forgalmi értékét, továbbá a pályázati alapárat, IV. 2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező érvényű nyilatkozatát... f) nem természetes személy esetén az átlátható szervezet minősítés igazolását (Nvt. 3. (1) bekezdés 1. pont a) alpont) illetve nyilatkozatát az Nvt. 3. (1) bekezdés 1. pont b) vagy c) alpontja hatálya alá tartozásról. 12. Záró rendelkezése (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 18. -a, 24., 24/A. -ai hatályukat veszítik. Dr. Botka László sk. polgármester Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző Megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a napján tartott ülésén. Kihirdetve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében.