ÜZEMELŐ, SÉRÜLÉKENY FÖLDTANI KÖRNYEZETBEN LEVŐ IVÓVÍZBÁZISOK BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE I. DIAGNOSZTIKAI FÁZIS PÉCS TETTYE VÍZMŰ TERÜLETÉN TERVISMERTETÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÜZEMELŐ, SÉRÜLÉKENY FÖLDTANI KÖRNYEZETBEN LEVŐ IVÓVÍZBÁZISOK BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE I. DIAGNOSZTIKAI FÁZIS PÉCS TETTYE VÍZMŰ TERÜLETÉN TERVISMERTETÉS"

Átírás

1 ENVICOM ÜZEMELŐ, SÉRÜLÉKENY FÖLDTANI KÖRNYEZETBEN LEVŐ IVÓVÍZBÁZISOK BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE I. DIAGNOSZTIKAI FÁZIS PÉCS TETTYE VÍZMŰ TERÜLETÉN TERVISMERTETÉS KÉSZÍTETTE ENVICOM Mérnöki és Számítástechnikai Kft. Mérnöki Irodája Dr. Böcker Tivadar ügyvezető igazgató Budapest, május

2 Bevezetés A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közbeszerzési pályázatot írt ki Pécs város és társult települések Önkormányzata tulajdonában levő, a Pécsi Vízművek Rt. által üzemeltetett, sérülékeny hidrogeológiai környezetben elhelyezkedő Tettye vízbázis biztonságba helyezését megalapozó állapotfelmérésének elvégzésére és a biztonságba helyezési védelmi terv elkészítésére. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az ENVICOM Kft. ajánlatát nyertesnek hirdette ki, és a felek november 21-én vállalkozási szerződést kötöttek. A Tettye forrásvízmű vízbázisa biztonságba helyezésének tervezésekor több olyan problémával kellett szembenéznünk, amelyek mástípusú vízbázisok esetében nem jelentenek gondot. Ezek közül döntő jelentőségű az a tény, hogy a Tettye vízbázis tipikus karszt jellegű. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a vízgyűjtő területen felszíni víznyelőkben koncentráltan elnyelődő, valamint a víznyelők közötti diffúz beszivárgásból származó víz egyaránt megtalálható, másrészt a felszínalatti áramlásban barlang és üregrendszerek, továbbá az ezek közötti repedésrendszerek egyaránt részt vesznek A barlangrendszerek jelenlétét a nyomjelzéses kísérletek pozitív eredményei bizonyítják, hiszen több kilométer távolságból napok alatt megjelent a forrásvízben a víznyelőkbe bejuttatott jelzőanyag. A legnagyobb gondot a víznyelők, a barlangjáratok és a forrásvízmű kimutatott hidrológiai kapcsolata jelenti tekintettel arra, hogy ezek a nyelők és a barlangok a 123/97-es kormányrendelet alapján a belső, vagy külső védőterületbe lennének besorolva a nyomjelzések eredményei alapján. A barlangok valóságos térbeli pozícióit azonban nem ismerjük, csak feltételezzük, hogy egyik pontjuk a megfestett víznyelő, a másik pontjuk pedig a forrásvízmű. E két ismert pontot azonban számos nyomvonal kötheti össze és a legnagyobb valószínűséggel kimondható, hogy a valóságban a két végpont egyenes összekötésének van a legkisebb esélye. Barlangkutatási módszerekkel, feltárásokkal és térképezéssel megoldható volna talán a barlangjáratok nyomvonalának megállapítása abban az esetben, ha nem amatőr, hobby szintű kutatásokról lenne szó, és ha több kilométer hosszú, ember által járható barlangról lenne szó, a technikai feltételek adottak volnának, volna elegendő idő az eredmény kivárására, és volna költségviselő szervezet. Ezek a feltételek azonban belátható időn belül nem valósulnak meg, ezért a feladat, amit meg kell oldanunk, tehát az, hogy a vonatkozó kormányrendelet szellemében, hatóságilag kezelhető módon határozzuk meg a barlangjáratok legvalószínűbb térbeli helyzetét. A területre ültetett hidrodinamikai modellbe beépített, a kimért áramlási sebességeket leképező, jó vezetőképességű zónák nyomvonalainak meghatározásakor figyelembe vettük a nyomjelzéseket, a földtani és szerkezeti paramétereket, valamint a felszín geomorfológiai elemeit és nem utolsósorban a területet jól ismerő szakemberek több évtizedes szakmai tapasztalatát. Azonban azt észben kell tartanunk; mindezek ellenére nem biztos, hogy a beépített áramlási zónák nyomvonala egészében megegyezik e zónák természetbeli nyomvonalával. Sőt!! Ebből pedig az következik, hogy a modellezéssel meghatározott védelmi zónák helye bizonyos mértékig fikcióra alapul. 2

3 A Tettye forrást 1892-ben kapcsolták be a város ivóvízellátásába. A Tettye tér ÉNy-i sarkában áll az a foglalás, amelyet Ferenc József avatott fel. Azóta a forrás vizét kizárólag ivóvízellátásra hasznosítják. A fertőtlenítéshez klórozó berendezéssel szerelték fel. Az összegyűjtött víz a tér felső részében épített víztározóba jut, ahonnan kezelés után folyik a hálózatba. Ide vezetik a tér ÉK-i sarkában megépített karsztakna vizét is. A karsztaknát az 1930-as években mélyítették. Kialakítását a hosszabb vízhiányos időszakok és a karsztvíz jobb kihasználása tette szükségessé. Táró segítségével olyan vizet is össze tudnak gyűjteni, amely a forrásig már nem jutna el. Ezen kívül a forrás nagy hozama esetén tározóként is hasznosítható. A forrás foglalása után, majd a karsztakna mélyítésével a tettye-völgyi kisebb, szökevény karsztforrások fokozatosan elapadtak. A foglalás után a forrás néhány évig a város legfontosabb ivóvízbázisa volt, majd a vízigények növekedésével a Tettye víz aránya fokozatosan csökkent. Az 1950-es évekre már az 50%-ot sem érte el, 1974-ben 10%-ra csökkent le, ma kb. 20%-ot tesz ki, de még mindig fontos szerepet tölt be a város ivóvízellátásában. A forrás vize nagyon jó ízű és jó minőségű. Kedvező helyzete pedig gazdaságossá teszi a vízszolgáltatást, hiszen innen gravitációsan juttatható a víz a hálózatba. (Önköltsége kb. egy tizede a Dunából átvezetett ivóvízének). A Tettye a város legtöbb vizet adó forrása, de hozama ingadozó. A több mint 100 éve folyamatosan végzett mérések szerint az eddig előfordult napi minimumérték 214, a maximuma m 3 volt. A víztermelő mű átalakítását, átépítését több ütemben tervezték végrehajtani. Az első fázis a karsztakna átalakítása és korszerűsítése volt, és a meglévő üregrendszer hasznosíthatóvá tétele a Tettye forrás víztárolására. A második fázisban a forrás küszöb feletti karsztos üregrendszer víztároló kapacitásának növelése, míg a harmadik fázisban a karsztakna környezetének rekonstrukciója, valamint a vágatrendszer vízadó képességének növelése volt a cél. A megszerzett újabb ismeretek figyelembe vételével készült el a forrásküszöb feletti tározás terve. A küszöb emelés elérését két vasbeton gát beépítése tette lehetővé. Az egyik gát a forrás szifonjában, a másik a forrás mellett hajtott vágatban került megvalósításra. A gátakba 200 mm-es termelő csövek, és 600 mm-es vészleeresztő került beépítésre. A forrás és karsztakna közötti fúrásokban 200 mm-es termelő csövekre szerelt tolózárak teszik lehetővé a víz mozgásának szabályozását. A csöveket úgy telepítették, hogy lehetőség legyen a forráshozam mérésére, így a vízmű által átvett víz mennyiségére, valamint az elfolyt víz mennyiségére, a karsztaknából, annak tározójából termelt vízre. A gátakat 7 bár nyomásra méretezték. A két vasbeton gátba mintegy 70 m 3 beton került beépítésre. A forrás környezetében a megengedett túlnyomás meghaladhatja a 3 bar nyomást. 3

4 Diagnosztikai munkálatok A diagnosztikai munkálatok keretében felhasználtuk a területről készült légifotókat, felderítettük az észlelésbe bevonható kutakat, azok egy részét felújítottuk, és észlelésre alkalmassá tettük, négy új észlelőkutat létesítettünk, rendszeres vízszintméréseket végeztünk és az adatokat adatbázisban gyűjtöttük össze, vízkémiai elemzéseket végeztettünk egyrészt az EU szabványoknak megfelelően, másrészt a hazai előírások szerint, öt helyen nyomjelzéses kísérletet (vízfestés) hajtottunk végre a járatokban történő vízmozgási viszonyok áramlási irány (cél) és sebesség megállapítása céljából, felmértük a potenciális szennyező forrásokat, geodéziai beméréseket végeztünk a megfigyelésbe bevont kutaknál, összegyűjtöttük a területre vonatkozó korábbi adatokat, méréseket, dokumentációkat és térképeket. Komplex állapot értékelés A területünk komplex értékelésekor elemeztük a Tettye forrás vízgyűjtőjének földrajzi elhelyezkedését, valamint a morfológiai adottságokat és a növényzetet. Kitértünk a talajtani viszonyok beható elemzésére. A földtani és a szerkezeti helyzet mélyreható vizsgálata talán ez elemző munkánk legfontosabb részét alkotta, mivel ezekre az adatokra építettük fel a hidrodinamikai modellt. Az adatokra építve fogalmazhattuk meg a vízgyűjtő alapvető tulajdonságait. A Tettye forrás földtani vízgyűjtője, víztározó képződménye a középső triászba sorolt rétegtani megjelölés szerint Misinai Formáció Csoportnak nevezett mészkő, alárendelten dolomit összlet. Az összlet vastagsága elérheti az 1000 métert is, mely a felszíni előfordulás területén. A Tettye forrás földtani vízgyűjtője, víztározó képződménye a középső triászba sorolt rétegtani megjelölés szerint Misinai Formáció Csoportnak nevezett mészkő, alárendelten dolomit összlet. Az összlet vastagsága elérheti az 1000 métert is, mely a felszíni előfordulás területén erőteljesen karsztosodott. Maga a forrás, mely a Ny-i Mecsek déli oldalának egyetlen nagy hozamú forrása, ennek a nagykiterjedésű karsztrendszernek a legdélibb pontján fakad. A vízgyűjtő karsztosodott mészkő összlet lényegében egy ÉNy-DK-i csapású, ÉK felé fokkal dőlő, kb. 4-5 km hosszú és 1,5-2 km szélességű mészkő test, melynek fedőjében és feküjében félig áteresztő, vízzáró jellegű rétegek találhatók. Ez a mészkő test, csapására megközelítően merőleges lefutású, É-ra dőlő lapos sík mentén rá van tolva a Tettye forrás közelében egy vízzáró jellegű, jura, felső triász kristályospala, gránit felépítésű tektonizált összletre, melyre a forrás előterében szarmata és pannóniai rétegek települnek. Ez a földtani - szerkezeti helyzet alakította ki a forrás feltételezhetően szerkezetileg felduzzasztott karsztforrás jellegét, mint alapvető sajátosságot. A vizsgált térség szerkezeti elemeit áttekintve azt kell tehát látnunk, hogy a területen K-Ny-i vagy ehhez közelítő kompressziós övek alakultak ki, és erre nagyjából merőleges, azaz É-D-i 4

5 csapású dilatáció, repedéses rendszer. De ez az általános szerkezeti kép nemcsak a vizsgált területre érvényes, hanem az egész hegységre, a Nyugat-Mecsekre mindenképpen. Ezt a legújabb tektonikai vizsgálatok is meggyőzően bizonyítják. Ezzel a megállapítással teljesen összhangban van a nyugat-mecseki karsztformák és repedések irány statisztikája, amit a korábbi években készítettek Mindezek alapján elég meggyőzően lehet állítani, hogy a Tettye forrás vízgyűjtő területét képező mészkő összlet belső szerkezete vízvezetés szempontjából meglehetően anizotropnak tekinthető. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy a mészkő rétegek csapása is az É-D-i irányhoz közelít a terület jelentős részén, ez az anizotropia még nyilvánvalóbbnak és igen jelentősnek ítélhető meg. A hidraulikai modellező szakemberek számára talán számszerűsíthető is. Tanulmányoztuk a terület hidrometeorológiai jellemzőit, a csapadék eloszlását, mennyiségét és kémiai jellemzőit, valamint a beszivárgásból származó utánpótlódást. Értékeltük a tettyei vízbázis vízminőségi adatait. Röviden összefoglalva a Tettye forrás vize jó ízű, jó minőségű forrásvíz. A védőterületen folyó különböző szennyező tevékenységek következtében azonban évtizedek során romlott a forrás vizének minősége. A forrás vízminőségét kommunális szennyező források (csatornázatlan területek, csatornahálózat nem megfelelő állapota, az állatkert szennyező hatása) befolyásolják. A szennyezések hatása a víz nitrát és klorid értékeinek és baktériumszámának növekedésében mutatkozik. Az utóbbi 10 évben szerencsére már nem volt megfigyelhető ez a romló tendencia. A nyomjelzéses vizsgálatokat végeztünk és értékeltük azok eredményeit. A nyomjelzéses vizsgálatok célja a felszínalatti vízrendszerekben végbemenő áramlási jelenségek tényszerű megismerése. Ezek az áramlási jelenségek az alábbiak lehetnek: Hidrodinamikai kapcsolat léte, vagy hiánya az áramlási tér különböző pontjai között. A vízmozgás sebességének megismerése. Az áramlási térre jellemző paraméterek meghatározása. A Tettye forrás vízgyűjtőjén 1965 óta több nyomjelzést is végeztek több-kevesebb sikerrel. A jelen munkánk keretein belül öt kísérletet végeztünk. Ezek közül négy esetben a jelzőanyag megjelent, egy esetben nem. Ezek közül a Lapistól É-ra fekvő és a Tettyétől légvonalban 5700 méterre lévő víznyelő festése volt az, ahol nem csak a hidrológiai kapcsolat minőségi megállapítására, hanem bizonyos hidrodinamikai paraméterek megállapítására is volt lehetőségünk. Érdemes még megemlíteni a Tettye-1 jelű kútban végzett nyomjelzést. Az itt beadott festékanyag 20 napon belül megjelent a karsztakna vizében. A potenciális szennyező források kockázatelemzése A kockázatelemzés - erre az esetre egyedileg kidolgozott - módszerének és az ennek alkalmazásával kapott eredményeket itt mutatjuk be, annak érdekében, hogy a szennyező források ismertetésekor az ott kockázati index értelmezhető legyen. 5

6 Kockázatelemzés számítási módszere Az előzetes kockázatbecslés a kockázat-alakulási folyamatban részt vevő tényezők súlyozásán alapul. Az egyes tényezők súlyát relatív pontszámértékekben fejezik ki. A kockázat alakulását az eljárás a következő folyamat mentén elemzi és értékeli: forrás potenciális veszélyessége a szennyezőanyag környezetbe történő bejutásának valószínűsége tratnszport/transzformáció receptor A mi esetünkben egy konkrét receptorról a Tettye vízbázisról - van szó, így az egyszerűsített kockázatbecslési modellt e receptor sajátosságainak figyelembe vételével alakítjuk ki. Kockázatelemzés számítási eredményei A számítások eredményeként az alábbi kockázati rangsort kaptuk. A rangsor alapján- mely az előzetes védőterület meghatározáson alapult kiválasztottuk a fúrásos feltárással vizsgálandó szennyező forrásokat. Kockázati Jel Megnevezés Kockázati. rangsor index 1. 4 Állatkert 510, Csatornázatlan településrész 488, Csatornázatlan településrész 488, Csatornázatlan településrész 488, Honvédségi rádió átjátszó 464, Vidámpark 356, Antenna Hungária (Misina) 149, Pannon GSM 90,4 A külszíni bányákat, és a volt MÉV-es fúrásokat nem értékeltük, mert a bányák ma már nem működnek, a MÉV-es fúrások többségét a 2003-as évben eltömedékelték. 6

7 A Tettye forrás hidrodinamikai modellje A Tettye forrás vízgyűjtőjének hidrodinamikai modelljét a meglévő ismeretek széles körű felhasználásával, a terület földtani, hidrogeológiai felépítése, a korábbi vizsgálatok eredményei (pl. vízfestések, duzzasztási manőverek, fúrási tapasztalatok stb.), valamint saját tapasztalataink alapján fogalmaztuk meg. A Tettye forrás vízgyűjtőjét, a fentiek alapján, 3 oldalon, valamint alulról vízzáró kőzetekkel határolt idomnak fogjuk fel, melynek a délkeleti végén vízátadás lehetséges a szarmata kőzetekbe. Ennek mennyisége a Tettye hozamához képest elhanyagolhatónak tűnik. A vízgyűjtő egyik megcsapolása a Tettye forrás, mely a terület DK-i végén fakad a 233 mbf szinten, a másik a karsztakna, melyből 207 mbf szinten hajtottak ki vágatokat. A vízadó kőzet mészkő. A vízadó kőzetet hidrodinamikailag kettős működésű rendszernek tartjuk. o Ezek közül az egyiket a felszíni víznyelőkhöz csatlakozó barlang- és üregrendszerek alkotják, melyeket a víznyelőkön át bejutó víz részben, vagy egészében kitölt. A járatokban a víz jelentős sebességgel mozog. Ez a kisvízi hozamoknál végzett vízfestések tanúsága alapján több száz méter is lehet naponta. Árvízi esetekben (tavaszi gyors hóolvadás, nagy intenzitású csapadék) a kisvízi sebességnek akár tízszeres is lehet a víz mozgási sebessége. A barlang- és üregrendszerek térbeli elhelyezkedése nem ismert, erre a vízfestésekből lehet következtetni a nyelő és a forrás lineáris távolságának nyomvonala alapján. A valóságban az egyenes megközelítésből meghatározottnál jelentősen nagyobb távolságra kell számítanunk. Ezért a tényleges áramlási sebesség nagyobb, mint a vízfestésekből számított látszólagos sebesség. A járatrendszerek elsősorban az ÉNy-DK-i csapású vetők menti töredezett zónákhoz kötődve jöttek létre, és így a vízgyűjtő teljes hosszát átszelik. Ezekbe a hosszanti irányokba csatlakozhatnak be az ÉK-DNy-i vetők mentén kialakult keresztjáratok. o A másik hidrodinamikai rendszert a barlang- és üregek közötti, mikrorepedések alkotják. Ezek szivárgási sajátosságokkal jellemezhetők. A szivárgó rendszer megcsapolásait a barlangok és üregek jelentik, melyek, miként a galériák, a nyomvonaluk mentén gyűjtik össze a szivárgó vizeket. Az árvízi helyzettől eltekintve, a szivárgó rendszer adja a forrás alaphozamát. A kasztvíz rendszer kettős jellege az utánpótlódás terén is megmutatkozik. A víznyelőkhöz csatlakozó járatrendszereket a nyelők felszíni vízgyűjtő területére hullott nagy intenzitású esőkből, valamint a gyors hóolvadásból származó, felszínen lefolyó és a nyelőkben koncentráltan bejutó vizek táplálják. Ezek okozzák a forrásban megjelenő árvízi hozamokat. A mikrorepedésekben tárolt és mozgó karsztvíz utánpótlódása a csapadékból származó, diffúz beszivárgás eredménye. A Tettye forrás vízgyűjtőjén a kasztvízszint is a kettős hidrodinamikai jelleg működésének függvényében alakul. A területi karsztvízszint, megfigyelő kutak szűkös volta miatt nem, vagy csak részben ismert. Ezért a kutatók elképzelésük függvényében mind az egymástól független, mind az egységes kasztvízrendszer létét feltételezik. Az előzetes modellezéshez azt feltételeztük, hogy a hosszanti járatrendszerekben mozgó víz szintje jelenti a repedésrendszerben mozgó víz megcsapolási szintjét. Ez azt jelenti, hogy az egymással közel párhuzamos járatrendszerek köztes terében létrejön egy felszínalatti vízválasztó, melynek egyik oldaláról az egyik, míg a másik oldaláról a másik járatrendszerhez szivárog a karsztvíz. A terület legalacsonyabb karsztvízszintje a megcsapoló Tettye forrás fakadási szintje. A vízgyűjtő ÉNy-i 7

8 végén, ahol a víznyelők koncentrálódnak, várható a legmagasabb érték. A program keretében készült megfigyelőkutak, valamint a már említett járatrendszerek megcsapoló hatása alapján készítettük el a vízgyűjtőre a karsztvízszint térképet. A modellezés szempontjából lényeges kérdés, hogy a víztartóban a vízmozgás lamináris vagy turbulens-e, azaz a számítások elvégezhetőek-e a szokásos lamináris vízmozgást leíró Darcy törvényen alapuló modellekkel. A forráson megcsapolódó karsztvíz a rendszerben kis repedésekben alapvetően diffúzan szivárog, vagy nagy járatokban turbulensen áramlik. Ugyanazon forrás vízgyűjtő területén mindkét mozgási forma előfordulhat. A nagy járatokhoz kötődő források vízhozama erősen ingadozó, a maximális vízhozam és az alap vízhozam aránya meghaladja az 1:100-at, de előfordul 1:1000 is. A vízhozam gyorsan reagál a csapadékra. A víz keménysége alacsony, de jelentősen változó. A zavarosság, a vízhozam és néhány esetben a hőmérséklet is erősen változik. Ahol a karsztrendszer kevésbé fejlett a vízmozgás elsősorban lamináris, a maximális és az alap vízhozam aránya 4:1-hez vagy ennél kevesebb. A csapadék hatására a vízhozam és a vízminőség lassabban változik. A keménység magasabb, mint a járatokhoz kötődő források vizében, de a keménység, zavarosság, vízhozam, és a hőmérséklet ingadozása kisebb. A víz mozgása a diffúz szivárgással jellemzett víztartókban hasonló, mint a törmelékes víztartókban, és a Darcy törvény teljesül. Habár a forrásszájnál előfordulhat több méter hosszú és szélességű járat, maga a vízmozgás diffúz. Az áramlás jellegét jelentősen befolyásoló tényezők a beszivárgás és a tározás típusa. Annak meghatározására, hogy a forrás vízgyűjtő területe döntően lamináris szivárgással, vagy turbulens áramlással jellemezhető a víz tisztaságát használják. Ha a forrás vize mindig tiszta, vagy csak időnként zavaros, akkor a vízgyűjtő terület nagy része jellemzően lamináris szivárgású, míg ha a forrás nagy vízhozamnál erősen zavaros, akkor a turbulens áramlás szerepe nagyobb. A szivárgás jellemzésére használják még a fajlagos vezető képesség variációját (standard deviation mean x 100). Ha ez az érték alacsonyabb, mint 5%, a vízmozgás lamináris, míg ha meghaladja a 10, vagy 25%-ot, akkor turbulens (J. F. Quinlan 1989) (Groundwater Monitoring in Karst Terranes: Recommended Protocols and Implicit Assumptions EPA/600/X89/050) A Tettye forrás vízgyűjtőjéről már korábban megállapítottuk, hogy felszíni karsztos formákban kevésbé gazdag. A nyomjelzés és az árvízi hozamok során a vízhőmérséklet változásából megállapítottuk, hogy a karsztos járatok térfogata az egész hézagtérfogathoz képest elenyésző. A maximális és az alap vízhozam aránya meghaladja a 100-at ( évi napi adatokból 150, de a duzzasztás a maximális vízhozam csökkenését okozza). A víz az év nagy részében tiszta, zavarossága általában m 3 /nap vízhozam felett jelentkezik. A fajlagos elektromos vezetőképesség variációja 5,74 % (a vízmű évi havi mérései alapján [95 db], ami viszont reprezentatív az alacsony és a magas vízhozamokra is). Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy a vízgyűjtő jelentős részén az év nagy részében a vízmozgás lamináris. Rövidebb időszakokban, elsősorban a járatok környékén előfordulhat turbulens áramlás. Így a modellezést VISUAL MODFLOW 2.8. véges differencia elven működő szoftverrel vé- geztük el. 8

9 A modellezett területet igyekeztünk úgy lehatárolni, hogy a természetes víztartó határok egybeessenek a modellezett terület határaival. Ny-on természetes határt képez a karsztvíztartó kiékelődése. É-on a természetes vízzáró határ a felső triász homokkő összlet. A fúrások alapján megállapított elvetési magasság meghaladja a 300 m-t, így a karsztos víztartó kommunikációja a homokkő összlet alatt nem valószínű. délen a határt a feltolódási vonal alkotja. ÉNy-on, ÉK-en, illetve K-en a karsztvíztartót nem vízzáró képződmények határolják, így itt a modellezett terület határait is nehezebb megvonni. K-en a karsztvíztartó felső triász és júra képződményekkel fedett. A Ny-K-i földtani interpretáció alapján látható, hogy K-felé a karsztvíztartó egyre mélyebb helyzetben található, és az ismert karsztvízszintek alapján K-en nyomás alattivá is válik. A K-i irányú kommunikációról adatunk nincsen, ezért ezen a részen a határt a felszín alatt az ÉK-i és DK-i felszíni kibukkanás között egyenes vonallal húztuk meg. ÉNy-on és ÉK-en a Tettye vízgyűjtője csatlakozik a Vízfő-forrás illetve az Anyák kútja vízgyűjtő területéhez. Itt a felszín alatti vízválasztó határát nem ismerjük pontosan, bár ÉK-en a 2. festéssel pontosítottuk. Az előzetes modellezéstől eltérően a felszíni vízgyűjtőt ÉNy-on és ÉK-en nagyobbnak vettük, így a felszíni vízgyűjtő terület 10,4 km 2. A karszvíztartó felszínét a vizsgált területen a 4.1.a számú ábra mutatja. Az ábra bal oldalán a felszín megegyezik a topográfiai felszínnel a karszt kiékelődésénél az ábrát elvágtuk -, a jobb oldalon jól látható, hogy a karsztvíztartó felszíne egyre mélyebben helyezkedik el. A modell alját a földtani térképen a karsztos víztározó kiékelődése, a képződmények dőlése és a MÉV-es fúrások alapján megállapított vízzáró határ alkotja. A fedett karszt területeken a karsztvíztartó vastagságát az őt alkotó rétegek átlagvastagsága alapján 500 m-nek vettük. A karsztvíztartó alját a 4.1.b számú ábra mutatja. Annak érdekében hogy a modell pereme közel párhuzamos legyen a Ny-i vízzáró határral, valamint a fő tektonikai vonalakkal a modellezett területet az É-D-i iránytól os szögben elforgattuk. Horizontálisan tehát EOV X=81600 EOV Y= koordinátákkal jellemzett pont körül 30 o -ban elforgatott 2800 x6000 m-es területet modelleztünk. A Ny-i és D-i perem közel egybeesik a karsztos terület elterjedési határával, az É-i határt a felső triász homokkő összlet, mint vízzáró képződmény képezi. Ahol nem esik pontosan egybe a vízzáró képződmény a modellperemmel, ott inaktív cellákkal képeztük le pontosabban a határt. A horizontálisan 12,5x12,5 m-es rácsfelosztást vettünk, hogy a tektonikai elemek kellően leképezhetőek legyenek. Nagy területre kiterjedően ennél kisebb rácsfelosztást a modell stabilitása nem tesz lehetővé. 9

10 4.1. számú ábra A karsztvíztartó felszíne (a) és alja (b) KDK felől M=1: (a) Karsztvíztartó felszíne (b) Karsztvíztartó alja 10

11 Annak érdekében, hogy a modell pereme közel párhuzamos legyen a Ny-i vízzáró határral, valamint a fő tektonikai vonalakkal a modellezett területet az É-D-i iránytól os szögben elforgattuk. Horizontálisan tehát EOV X=81600 EOV Y= koordinátákkal jellemzett pont körül 30 o -ban elforgatott 2800 x6000 m-es területet modelleztünk. A Ny-i és D-i perem közel egybeesik a karsztos terület elterjedési határával, az É-i határt a felső triász homokkő összlet, mint vízzáró képződmény képezi. Ahol nem esik pontosan egybe a vízzáró képződmény a modellperemmel, ott inaktív cellákkal képeztük le pontosabban a határt. A horizontálisan 12,5x12,5 m-es rácsfelosztást vettünk, hogy a tektonikai elemek kellően leképezhetőek legyenek. Nagy területre kiterjedően ennél kisebb rácsfelosztást a modell stabilitása nem tesz lehetővé. A vízgyűjtő terület karsztvízszint ingadozásába eső térrész hézagtérfogatának becsléséhez a megfigyelő kutak vízszintváltozásait és a Tettye forrás és a karsztakna együttes vízhozamát használtuk fel. Feltételeztük, hogy beszivárgás nélküli időszakokban a forrás és a karsztakna vízhozama megegyezik a vízgyűjtőn leürült térfogattal. A vizsgálat szempontjából beszivárgás nélkülinek tekintettük azokat az időszakokat, amikor a Tettye forrás hozama folyamatosan csökkent (nem nőtt), és a T-12-es kút kivételével a megfigyelő kutak vízszintje is csökkent. (A T-12 kút adatait azért zártuk ki a vizsgálatból, mivel vízszintje nagyon ingadozik, viszont ez az ingadozás nem extrapolálható a kút tágabb környezetére.) A számítások alapján a gravitációs hézagtérfogatra 0,6 %-ot kaptunk. A beszivárgást a Tettye forrás és a karsztakna közös vízhozama alapján adtuk meg területileg differenciálva. Feltételeztük, hogy az É-i felszíni karsztformákban gazdagabb, és zárt vízgyűjtőket tartalmazó részen nagyobb a beszivárgás. Ezért az É-i részen a D-i részhez képest 2,28- szoros beszivárgást adtunk meg között az É-i, illetve a D-i részekre számított éves átlagos beszivárgási értékek 156 és 349 mm/év, illetve 68 és 153 mm/év között változtak. A modellt az elkészült megfigyelőkutak 2002 évi, átlagos vízszintjéhez kalibráltuk. A mért és a számított vízszintek eltérése ± 4 méter volt, ami a területre jellemző több mint 100 méteres szintkülönbséghez viszonyítva kb. 1 %-nyi eltérést jelent. Vízmérleg számításokat a ZoneBudget modullal végeztük el. A beszivárgó csapadék összesen 3033 m 3 /nap, melyből a Tettyén keresztül 1800 m 3 /nap, a karsztaknán keresztül 1111 m 3 /nap víz kerül kivételre, a déli elszivárgás pedig 122 m 3 /nap. Összehasonlítva 2002-ben mért átlagos adatokkal (Tettye m 3 /nap, karsztakna m 3 /nap) a mért és számított eredmények jó egyezést mutatnak. A déli irányú elszivárgás az előzetes modellben számítottnál kisebb, de ez összhangban van azzal a ténnyel, hogy a kalibrálást alacsonyabb beszivárgású időszakra végeztük el. A modell vizsgálatok alapján készült el a különböző védőterületekre vonatkozó javaslat. 11

12 Belső védőövezet A hivatkozott kormányrendelet szerint a vízmű belső védőövezetét az a terület képezi, melyről a víz 20 nap alatt éri el a termelő kutakat. A belső védőterület kialakításánál az alábbiakat vettük figyelembe; - a modell szerinti áramvonalakat, - a Tettye-1 kútnál végzett vízfestés eredményeit, - a terület határait lehetőleg telekhatáron alakítsuk ki. A mérések és a bemutatott modellezés eredményeként megállapíthatjuk, hogy a 20 nap alatti elérési időhöz tartozó védőidomnak van felszíni metszete. A Tettye forrás vízműnek, amint ezt már korábban bemutattuk, jóváhagyott belső védőterülete van, amely megfelel a korábbi jogszabályi előírásoknak. Ezt a mellékelt térképen szereplő ingatlanokkal kiegészíteni javasoljuk A területet a lehetőségekhez képest igyekeztünk minimalizálni, mivel ennek a területnek a Vízmű tulajdonában kell lenni. A belső védőövezet területén mindennemű ipari és mezőgazdasági tevékenység tilos! Külső védőövezet A hivatkozott kormányrendelet szerint a vízmű külső védőövezetét az a terület képezi, melyről a víz félév alatt éri el a termelő kutakat. A külső védőövezet határainak a megvonása jelentette számunkra a legnagyobb problémát ugyanis amint erre a bevezetőben utaltunk a víznyelők és a gyors vízmozgással rendelkező járatok elvileg beletartoznának a külső védőövezetbe. A barlangok valóságos térbeli pozícióit azonban nem ismerjük, csak feltételezzük, hogy egyik pontjuk a megfestett víznyelő, a másik pontjuk pedig a forrásvízmű. E két ismert pontot azonban számos nyomvonal kötheti össze és a legnagyobb valószínűséggel kimondható, hogy a valóságban a két végpont egyenes összekötésének van a legkisebb esélye. Véleményünk szerint önmagában nem is a járatrendszereket kell védeni, hanem azokat a nyelőket, amelyekbe bekerülő, esetleges szennyező anyagok fél éven belül elérik a forrásvízművet. Ezért a külső védőterületet két részre osztottuk. Az egyik részt a vízmű körüli, áramvonalakkal kimutatható terület alkotja, míg a másik részt azok az esetleg több km távolságban lévő víznyelők körülhatárolt területe képezi. A terület elterjedést az 1. sz. térkép mutatja be. Ezeken a területeken tilos; - Lakótelep; új parcellázás üdülőterület kialakítása - Lakóépületek csatornázás nélkül - Szennyvíztisztító telep - Házi szennyvíz szikkasztása - Települési szilárd és folyékony lerakó létesítmények létesítése és üzemeltetése - Építési hulladék lerakása - Temető - Házikert, kiskertművelés - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása 12

13 - Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása - Veszélyes hulladék ártalmatlanító - Veszélyeshulladék-lerakó - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása - Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása - Salak, hamu lerakása - Komposztáló telep - Önellátást meghaladó állattartás - Hígtrágya és trágyalé kijuttatása a termőföldre - Hígtrágya- és trágyalé leürítése - Szennyvízöntözés - Tisztított szennyvízzel való öntözés - Növényvédőszer-kijuttatás légi úton - Növényvédőszer-tárolás és -hulladék elhelyezés - Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása - Szennyvíziszap tárolása - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése - Haltenyésztés, haletetés - Autópályán, autóúton kívüli egyéb út - Vasút - Gépkocsi parkoló - Üzemanyagtöltő állomás - Gépkocsimosó, javítóműhely, sódeponia - Bányászat - A fedő- vagy a vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőknél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Lakóépület csatornázás nélkül - Szennyvízcsatorna átvezetése - Sátorozás, fürdés - Sportpálya - Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel - Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok- rendszerrel - Egyéb út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel Új vagy meglévő létesítményeknél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Növénytermesztés - Legeltetés, háziállat-tartás - Szervestrágyázás - Műtrágyázás - Növényvédőszerek alkalmazása - Fúrás, új kút létesítése 13

14 Hidrogeológiai védőidom, "A" zóna A hidrogeológiai védőidom egy olyan térrész, amelyet 3 dimenzióban kell lehatárolni. Az 5 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai védőidom felszíni vetületét azzal a burkoló görbével jellemezhetjük, ahonnan a víz, mind horizontális, mind vertikális szivárgással 5 év alatt éri el a termelő kutakat. Az 5 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai védőidomot a 2. sz. térképmelléklet tartalmazza. Az A zóna felszíni vetületén az alábbi tevékenység tilos: - Lakótelep; új parcellázás üdülőterület kialakítására - Települési folyékony hulladék lerakó létesítése és üzemeltetése - Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladék tárolása, lerakása - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása - Veszélyes hulladék ártalmatlanító - Veszélyeshulladék-lerakó - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása - Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása - Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre - Hígtrágya és trágyalé leürítése - Szennyvízöntözés - Növényvédőszer kijuttatása légi úton - Növényvédőszer tárolás és -hulladék elhelyezése - Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőknél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Lakóépület csatornázás nélkül - Temető - Ásványolaj és -termékek vezetése, feldolgozása és tárolása - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - Komposztáló telep - Önellátást meghaladó állattartás - Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása - Szennyvíziszap tárolása - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - Egyéb út - Üzemanyagtöltő állomás - Bányászat Új vagy meglévő létesítményeknél, tevékenységnél a környezeti hatástvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Szennyvízcsatorna átvezetése 14

15 - Szennyvíztisztító telep - Házi szennyvíz szikkasztása - Építési hulladék lerakása - Házikertek, kiskertművelés - - Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel - Salak, hamu lerakása - Növénytermesztés - Legeltetés, háziállat-tartás - Szervestrágyázás - Műtrágyázás - Tisztított szennyvízzel való öntözés - Növényvédő szerek alkalmazása - Haltenyésztés, haletetés - Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel - Vasút - Gépkocsi parkoló - Gépkocsi mosó, javítóműhely, sódepónia - Fúrás, új kút létesítése - A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység Hidrogeológia védőidom, B" zóna Ezt a térrészt a rendelet B zónának minősíti, és ez az ahonnan a víz 50 év alatt éri el a termelő kutakat. Az 50 éves elérési időhöz tartozó térrészt az A zónához hasonló alapelveken határoltuk le, azaz itt is megállapítottuk a felszíni vetületet, az alsó záró síkot, valamint a vertikális felületeket. Az 50 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai védőidomot a térképmelléklet tartalmazza. Ezeken a területeken, a hivatkozott kormányrendelet szerint tilos: - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása - Veszélyeshulladék-lerakó - Ipari szennyvíz szikkasztása - Hígtrágya és trágyalé leürítése Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőknél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Települési folyékony hulladék lerakó létesítése és üzemeltetése - Veszélyes hulladék ártalmatlanító - Növényvédőszer-tárolás és -hulladék elhelyezés Új vagy meglévő létesítményeknél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: 15

16 - Lakótelep, új parcellázás üdülőterült kialakítására - Lakóépületek csatornázás nélkül - Szennyvízcsatorna átvezetése - Házi szennyvíz szikkasztása - Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladék lerakása) - Házikertek, kiskertművelés - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása - Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása - Salak, hamu lerakása - Növénytermesztés - Komposztáló telep - Önellátást meghaladó állattartás - Műtrágyázás - Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre - Szennyvízöntözés - Növényvédő szerek alkalmazása - Növényvédő szer kijuttatása légi úton - Növényvédő szeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - Szerves és műtrágya raktározása, tárolása - Szennyvíziszap tárolása - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése - Üzemanyagtöltő állomás - Bányászat - Fúrás, új kút létesítése - A fedő- vagy a vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység A vízbázis biztonságba helyezésének általános feltételei A Pécs- Tettye forrás vízkémiai komponenseinek vizsgálatából levonható következtetés, hogy a karsztvízbe jutó szennyeződések többsége a szennyvizek elszikkasztásából ered. A hidrogeológiai védőövezet A zónájára vonatkozó korlátozásokat komolyan kell venni. A jogszabályi előírások alapján környezeti hatástanulmányt kell készíteni a környezetet károsító hatásairól. A 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM együttes rendelete alapján el kell készíteni a vízminőségi kárelhárítási tervét. A hidrogeológiai védő övezet területén használt kiskertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben korlátozni kell a növényvédő szerek és műtrágyák használatát, a kijuttatás módját. 16

17 A földtani felépítés szükségessé teszi a hidrogeológiai védőterületen lévő: Állatkert Vidámpark környezeti hatástanulmányainak elkészítését. A vízbázis veszélyeztetettségének felülvizsgálata keretében természetesen részletes környezeti hatástanulmányt ezekről készíteni nem áll módunkban. A helyszíni bejárás, a terület vízkivételi helytől való távolsága, az utánpótlódási terület, a fúrási adatok ismeretében, bizonyos korlátozások betartása mellett a tevékenységeket folytathatónak tartjuk. A 21/1999. (VII. 22). KHVM-KöM együttes rendelete alapján el kell készíteni az állatkert vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervét. Intézkedések az Tettye forrás vízbázis védelembe helyezésekor A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mint első fokú Vízügyi Hatóság hozza meg azokat a szükséges intézkedéseket, melyeket a jelen terv tartalmaz, nevezetesen: a) Hagyja jóvá a külső és a belső védőövezetre kidolgozottakat. b) Hagyja jóvá az A és a B hidrogeológiai védőidomra vonatkozó előterjesztéseket, hozzon határozatot a Vízmű belső védőterületének növelésére, kötelezze a tulajdonost, illetve üzemeltetőt, a délkeleti csatlakozó ingatlan, legalább a rendeletben előírt méretű területrészének birtokba kerülésére. c) Lépjen kapcsolatba a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséggel a Tettye forrás vízbázis biztonságba helyezési tervének elkészítésekor feltárt környezeti szennyeződésekkel kapcsolatban teendő intézkedések miatt. A Vízbázis területén illetékes Önkormányzatok feladatai Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata a gondoskodjon a következők megtételéről: 1. Tegyen meg mindent a szennyvízcsatorna rendszerének teljes körű megépítéséért, és a megépített területrészeken a teljes kört érintő bekötésének érdekében. Ennek megvalósításáig kötelezze és ösztönözze a csatornázatlan területrészeken fekvő ingatlantulajdonosokat a zárt emésztők megépítésére, és a szennyeződéseknek az emésztőkből való elszivárogtatásának megakadályozására. 2. Tegyen intézkedéseket a területükön lévő Állatkert mielőbbi megszüntetése ügyében, és addig is a környezeti hatástanulmányának elkészítésére, valamint a szakszerű működtetésre, a működés előírásainak betartására. 3. Kössön megállapodást védőterületeken és védőidom területén a mezőgazdasági művelést végzőkkel a növényvédő szerek és műtrágyák kiszórásának megszüntetéséről, amelyeknek tilalmát a vízbázis védelembe helyezési terve is tartalmazza. Ennek betartását ellenőrizze is. Javasoljuk a védőterületen lévő kiskertek mű- és szervestrágyázásának optimális felhasználást célzó talajtani szakvélemény elkészítését. Ha a tápanyag pótlását megfelelő vegetációs időben és megfelelő csapadék vagy öntözés mellett, megfelelő mennyiségben vég- 17

18 zik, jelentősen lehet csökkenteni a talajtakarón keresztül a vízadó rétegbe szivárgó szenynyezők mennyiségét. 4. Gondoskodjon a különböző területeken lévő illegális hulladéklerakás megszüntetéséről. Tegyen intézkedéseket, létesítsen akadályokat, vagy helyezzen ki tilalmi táblákat rendszeresen érintett területeken. Önkormányzati határozattal vizsgálja újra a települési kommunális hulladékgyűjtés szabályait, különös tekintettel a 2002-es év végével életbe lévő hulladék gazdálkodási szabályok figyelembe tartása mellett. 5. Kísérje figyelemmel a vízmű környéki utakat szegélyező vízelvezető árkokat. A feltöltődött árkokban megrekedő szennyezett vizeknek lehetőségük van a kút környezetének szennyezésére. A vízmű üzemeltetőjének feladatai: 1. A vízmű telekkönyvben rögzített belső védő területen a megfelelő tilalmakat jelző táblák elhelyezéséről. 2. Tegyen intézkedéseket a szennyvíz vezető csatornák a további szennyvíz elszivárgás megakadályozására. A külszíni volt, vagy illegálisan működő külszíni bányák tulajdonosainak feladatai: A tulajdonosok kísérjék figyelemmel a bányaudvarok területére való illegális hulladék, vagy vízbázisra egyéb veszélyes anyagok lerakásának megakadályozását. Abban az esetben, ha a vízbázist veszélyeztető anyagokat lerakták gondoskodjanak annak mielőbbi felszedéséről és elszállításáról. Tegyenek meg mindent az illegális bányászat megakadályozására. Honvédségi területek használói, tulajdonosainak feladatai Sürgősséggel szüntessék meg a területen lévő olajtárolást, vagy alakítsák át a tároló teret a jogszabályban előírtak figyelembe vételével. Építsenek ki a szennyvíz gyűjtésére zárt rendszerű gyűjtő emésztőt. Antenna Hungária Gondoskodjanak a gáz és tüzelő olaj tárolók jogszabályban előírt módon való átalakításáról, valamint az átfejtésnél történő elcsöpögés megakadályozásáról. 18

19 A Tettye forrás vízbázis biztonságban tartási terve A vízbázis biztonságban tartásának előfeltétele az olyan észlelési rendszer kialakítása és rendszeres üzemeltetése, mely képes rögzíteni a vízszintek és a vízminőség időbeni változását, és előre jelezni a várható kedvezőtlen hatásokat. Észlelőhálózat működtetése A jelen munkálatok keretében kialakított megfigyelő kutak közül célszerű, ha a létesített megfigyelő kutakat a továbbiakban is fennmaradnának. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a kutak kezelői jogát csak a vele szerződéses kapcsolatban álló Önkormányzatoknak tudja átadni. Javasoljuk a VIZIG-nek, hogy a környezetvédelmi törvény szellemében tegye lehetővé, hogy a szennyező viselje a szennyezés megfigyelésének kötelezettségét, ezért, a vízbázis tulajdonlásában részt vevő Önkormányzatnak adja át. A kutakból legalább évente egy vízminőség vizsgálat elvégzése szükséges. A vízkémiai vizsgálatok elvégeztetésének ellenőrzése és a kapott eredmények nyilvántartása, az állapot romlásának vagy javulásának nyomon követése a tulajdonosok kötelezettsége. A fennmaradt megfigyelő kutak vízkémiai és bakteorológiai vizsgálati eredményeinek figyelemmel kísérését a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségen kívül a tulajdonosnak és fogyasztókat képviselő Önkormányzatoknak is javasoljuk. A rendszeresen kapott eredmények kutankénti, táblázatos feldolgozását és nyilvántartását szükségesnek tartjuk. Ennek elkészítésekor mindjárt kitűnik a változás tendenciája, melyből esetleg előre lehet sejteni akár a romlás mértékét, akár a javulást. A megfigyelő-kutak szakszerű üzemeltetését, mintavételezését a vízművet üzemeltető Pécsi Vízmű látná el megfelelő szakmai hozzáértéssel. Következetesen végre kell hajtani, a 123/1997. sz. Kormányrendeletben előírtakat. Ez azt jelenti, hogy a) Jóvá kell hagyni a különböző védőterületeket hidrológiai védőidomokat a javasolt határpontokkal és térbeli kiterjedéssel. b) A tulajdonosoknak, illetve a vízműnek üzemeltetni kell a kialakított észlelési rendszert mind a vízszintek, mind a felszíni és a felszín alatti vizek vízminősége vonatkozásában. c) A jelen tervben leírtakat 5 évenként, legközelebb 2007-ben ellenőrizni kell. Ennek alapján a szükséges változtatásokat hatósági intézkedések alapján át kell vezetni az engedélyekbe. A vízmű újonnan kapott létesítményei és feladatai Az Önkormányzattal kötött szerződés alapján a vízmű üzemeltetőjének az átadásra kerülő kútban a vízszintet havonként javasoljuk mérni. 19

20 A megfigyelő hálózatba bevonásra kerülő kutak: Tettye 1. (Felső-Gyürkés felé vezető út mentén) Tettye 11 (Állatkert mellett) Tettye 12 (Misinára vezető autóút mentén) Tettye 13 (Az Erdei tornapálya felett) Tettye 15 (Lapistól északra) Tettye 2 (Hunyadi J. úton a kőfejtő alatt) A megfigyelő kutakat a Tettye forrással egy időben, lehetőség szerint legalább félévente kémiai és bakteorológiai vízminőség vizsgálatnak kell alávetni. Szabvány szerinti vízmintavétellel a szokásos szűkebb vízkémiai elemzéseket, mint például: ph fajlagos vezetőképesség KOI ammónium nitrit nitrát klorid szulfát vas mangán lúgosság összes keménység kalcium magnézium koncentráció vizsgálatának elvégeztetését elegendőnek tartjuk. A vizsgálatokat ki kell egészíteni mikrobiológiai vizsgálatokkal, melyek a következőkre térjenek ki: Coliformszám Termotoleráns coliformszám Fekális streptococcusok száma Pseudomonas aeruginosa Telepszám 37 C-on Telepszám 22 C-on A kémiai eredmények kutankénti, táblázatos feldolgozását és nyilvántartását tartjuk szükségesnek. Ennek elkészítésekor mindjárt kitűnik a változás tendenciája, melyből esetleg előre lehet sejteni akár a romlás mértékét, akár a javulást. A vízminőségi adatokat meg kell küldeni az illetékes Önkormányzatnak. A vízminőség romlása esetén a vízkémiai eredményeket, a romlás mértékét, és feltételezhető okait Önkormányzatokon kívül a Vízügyi Igazgatóságnak, Környezetvédelmi Felügyelőségnek és az ÁNTSZ területi hivatalának is javasoljuk megküldeni. 20

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ:

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és

Részletesebben

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Nagykálló Városi Vízmű

Nagykálló Városi Vízmű Ngykáll lló Városi Vízmű 3600 3600 m 3 3 /d /d védendő vízhozmot három három működő termelő szolgálttj, (1/., (1/., 1/b. 1/b. 5. 5. sz. sz. )) egy egy pedig pedig strndfürdő hideg hideg vizes vizes j

Részletesebben

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének

Részletesebben

Ivóvízellátáshoz kapcsolódó karsztforrások és barlangok a Mecsekben

Ivóvízellátáshoz kapcsolódó karsztforrások és barlangok a Mecsekben Ivóvízellátáshoz kapcsolódó karsztforrások és barlangok a Mecsekben Írta: Berényi Üveges István, geológus DDKÖVIZIG, Vízgazdálkodási és Monitoring Osztály Ismeretterjesztő előadás Elhangzott a Dél-dunántúli

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS. Mérnöki Iroda Kft. 2005 Budapest

ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS. Mérnöki Iroda Kft. 2005 Budapest Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Tel: 06-1-212-9786 Iroda: 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 Mérnöki Iroda Kft. E-mail: iroda@progressio.hu ZALAEGERSZEG MEGYE

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete

Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete A települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL Sajókápolna Község Önkormányzat Képviselőtestülete az egyes helyi közszolgáltatások

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN SZAKDOLGOZAT Készítette: VISNOVITZ FERENC KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Környezetfizika-környezetföldtan szakirány Témavezető: Mádlné Dr.

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14.

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19. Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 6337-4/2011. Tárgy: Dunakeszi, Dunakeszi Vízbázis vízbázis

Részletesebben

VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS

VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS Copyright, 2000 Karotázs Tudományos Műszaki és Kereskedelmi KFT & DIAL Szolgáltató Bt.. Köszönet Köszönet mindenkinek, akik a nagyszerű munkákat véghezvitték és azoknak akik a

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról Jegyzőkönyv A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- JAVÍTÓ PROJEKT LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT Hálózat Palkonya jelenleg önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, mely 1983-ben valósult

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Iktatószám: 1314-9/2011. Ügyintéző: Dr. Gazdig Mária Tárgy: Látóképi Tófürdő fürdővíz profiljának megállapítása HATÁROZAT A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi

Részletesebben

SZAKVÉLEMÉNY. Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26.

SZAKVÉLEMÉNY. Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26. SZAKVÉLEMÉNY Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26. Az Eu Provident Kft. (4026 Debrecen, Mester u. 39) véleményünket

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ Székesfehérvár, 2000, július 29. Tövisháti András okl. mérnök, okl vízellátás, csatornázás

Részletesebben

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

(egységes szerkezetben)

(egységes szerkezetben) 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/1999./V. 26./ Ktr. számú rendelete a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos kötelező közszolgáltatás igénybevételéről (egységes szerkezetben)

Részletesebben