ÜZEMELŐ, SÉRÜLÉKENY FÖLDTANI KÖRNYEZETBEN LEVŐ IVÓVÍZBÁZISOK BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE I. DIAGNOSZTIKAI FÁZIS PÉCS TETTYE VÍZMŰ TERÜLETÉN TERVISMERTETÉS
|
|
- Lili Boros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ENVICOM ÜZEMELŐ, SÉRÜLÉKENY FÖLDTANI KÖRNYEZETBEN LEVŐ IVÓVÍZBÁZISOK BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE I. DIAGNOSZTIKAI FÁZIS PÉCS TETTYE VÍZMŰ TERÜLETÉN TERVISMERTETÉS KÉSZÍTETTE ENVICOM Mérnöki és Számítástechnikai Kft. Mérnöki Irodája Dr. Böcker Tivadar ügyvezető igazgató Budapest, május
2 Bevezetés A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közbeszerzési pályázatot írt ki Pécs város és társult települések Önkormányzata tulajdonában levő, a Pécsi Vízművek Rt. által üzemeltetett, sérülékeny hidrogeológiai környezetben elhelyezkedő Tettye vízbázis biztonságba helyezését megalapozó állapotfelmérésének elvégzésére és a biztonságba helyezési védelmi terv elkészítésére. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az ENVICOM Kft. ajánlatát nyertesnek hirdette ki, és a felek november 21-én vállalkozási szerződést kötöttek. A Tettye forrásvízmű vízbázisa biztonságba helyezésének tervezésekor több olyan problémával kellett szembenéznünk, amelyek mástípusú vízbázisok esetében nem jelentenek gondot. Ezek közül döntő jelentőségű az a tény, hogy a Tettye vízbázis tipikus karszt jellegű. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a vízgyűjtő területen felszíni víznyelőkben koncentráltan elnyelődő, valamint a víznyelők közötti diffúz beszivárgásból származó víz egyaránt megtalálható, másrészt a felszínalatti áramlásban barlang és üregrendszerek, továbbá az ezek közötti repedésrendszerek egyaránt részt vesznek A barlangrendszerek jelenlétét a nyomjelzéses kísérletek pozitív eredményei bizonyítják, hiszen több kilométer távolságból napok alatt megjelent a forrásvízben a víznyelőkbe bejuttatott jelzőanyag. A legnagyobb gondot a víznyelők, a barlangjáratok és a forrásvízmű kimutatott hidrológiai kapcsolata jelenti tekintettel arra, hogy ezek a nyelők és a barlangok a 123/97-es kormányrendelet alapján a belső, vagy külső védőterületbe lennének besorolva a nyomjelzések eredményei alapján. A barlangok valóságos térbeli pozícióit azonban nem ismerjük, csak feltételezzük, hogy egyik pontjuk a megfestett víznyelő, a másik pontjuk pedig a forrásvízmű. E két ismert pontot azonban számos nyomvonal kötheti össze és a legnagyobb valószínűséggel kimondható, hogy a valóságban a két végpont egyenes összekötésének van a legkisebb esélye. Barlangkutatási módszerekkel, feltárásokkal és térképezéssel megoldható volna talán a barlangjáratok nyomvonalának megállapítása abban az esetben, ha nem amatőr, hobby szintű kutatásokról lenne szó, és ha több kilométer hosszú, ember által járható barlangról lenne szó, a technikai feltételek adottak volnának, volna elegendő idő az eredmény kivárására, és volna költségviselő szervezet. Ezek a feltételek azonban belátható időn belül nem valósulnak meg, ezért a feladat, amit meg kell oldanunk, tehát az, hogy a vonatkozó kormányrendelet szellemében, hatóságilag kezelhető módon határozzuk meg a barlangjáratok legvalószínűbb térbeli helyzetét. A területre ültetett hidrodinamikai modellbe beépített, a kimért áramlási sebességeket leképező, jó vezetőképességű zónák nyomvonalainak meghatározásakor figyelembe vettük a nyomjelzéseket, a földtani és szerkezeti paramétereket, valamint a felszín geomorfológiai elemeit és nem utolsósorban a területet jól ismerő szakemberek több évtizedes szakmai tapasztalatát. Azonban azt észben kell tartanunk; mindezek ellenére nem biztos, hogy a beépített áramlási zónák nyomvonala egészében megegyezik e zónák természetbeli nyomvonalával. Sőt!! Ebből pedig az következik, hogy a modellezéssel meghatározott védelmi zónák helye bizonyos mértékig fikcióra alapul. 2
3 A Tettye forrást 1892-ben kapcsolták be a város ivóvízellátásába. A Tettye tér ÉNy-i sarkában áll az a foglalás, amelyet Ferenc József avatott fel. Azóta a forrás vizét kizárólag ivóvízellátásra hasznosítják. A fertőtlenítéshez klórozó berendezéssel szerelték fel. Az összegyűjtött víz a tér felső részében épített víztározóba jut, ahonnan kezelés után folyik a hálózatba. Ide vezetik a tér ÉK-i sarkában megépített karsztakna vizét is. A karsztaknát az 1930-as években mélyítették. Kialakítását a hosszabb vízhiányos időszakok és a karsztvíz jobb kihasználása tette szükségessé. Táró segítségével olyan vizet is össze tudnak gyűjteni, amely a forrásig már nem jutna el. Ezen kívül a forrás nagy hozama esetén tározóként is hasznosítható. A forrás foglalása után, majd a karsztakna mélyítésével a tettye-völgyi kisebb, szökevény karsztforrások fokozatosan elapadtak. A foglalás után a forrás néhány évig a város legfontosabb ivóvízbázisa volt, majd a vízigények növekedésével a Tettye víz aránya fokozatosan csökkent. Az 1950-es évekre már az 50%-ot sem érte el, 1974-ben 10%-ra csökkent le, ma kb. 20%-ot tesz ki, de még mindig fontos szerepet tölt be a város ivóvízellátásában. A forrás vize nagyon jó ízű és jó minőségű. Kedvező helyzete pedig gazdaságossá teszi a vízszolgáltatást, hiszen innen gravitációsan juttatható a víz a hálózatba. (Önköltsége kb. egy tizede a Dunából átvezetett ivóvízének). A Tettye a város legtöbb vizet adó forrása, de hozama ingadozó. A több mint 100 éve folyamatosan végzett mérések szerint az eddig előfordult napi minimumérték 214, a maximuma m 3 volt. A víztermelő mű átalakítását, átépítését több ütemben tervezték végrehajtani. Az első fázis a karsztakna átalakítása és korszerűsítése volt, és a meglévő üregrendszer hasznosíthatóvá tétele a Tettye forrás víztárolására. A második fázisban a forrás küszöb feletti karsztos üregrendszer víztároló kapacitásának növelése, míg a harmadik fázisban a karsztakna környezetének rekonstrukciója, valamint a vágatrendszer vízadó képességének növelése volt a cél. A megszerzett újabb ismeretek figyelembe vételével készült el a forrásküszöb feletti tározás terve. A küszöb emelés elérését két vasbeton gát beépítése tette lehetővé. Az egyik gát a forrás szifonjában, a másik a forrás mellett hajtott vágatban került megvalósításra. A gátakba 200 mm-es termelő csövek, és 600 mm-es vészleeresztő került beépítésre. A forrás és karsztakna közötti fúrásokban 200 mm-es termelő csövekre szerelt tolózárak teszik lehetővé a víz mozgásának szabályozását. A csöveket úgy telepítették, hogy lehetőség legyen a forráshozam mérésére, így a vízmű által átvett víz mennyiségére, valamint az elfolyt víz mennyiségére, a karsztaknából, annak tározójából termelt vízre. A gátakat 7 bár nyomásra méretezték. A két vasbeton gátba mintegy 70 m 3 beton került beépítésre. A forrás környezetében a megengedett túlnyomás meghaladhatja a 3 bar nyomást. 3
4 Diagnosztikai munkálatok A diagnosztikai munkálatok keretében felhasználtuk a területről készült légifotókat, felderítettük az észlelésbe bevonható kutakat, azok egy részét felújítottuk, és észlelésre alkalmassá tettük, négy új észlelőkutat létesítettünk, rendszeres vízszintméréseket végeztünk és az adatokat adatbázisban gyűjtöttük össze, vízkémiai elemzéseket végeztettünk egyrészt az EU szabványoknak megfelelően, másrészt a hazai előírások szerint, öt helyen nyomjelzéses kísérletet (vízfestés) hajtottunk végre a járatokban történő vízmozgási viszonyok áramlási irány (cél) és sebesség megállapítása céljából, felmértük a potenciális szennyező forrásokat, geodéziai beméréseket végeztünk a megfigyelésbe bevont kutaknál, összegyűjtöttük a területre vonatkozó korábbi adatokat, méréseket, dokumentációkat és térképeket. Komplex állapot értékelés A területünk komplex értékelésekor elemeztük a Tettye forrás vízgyűjtőjének földrajzi elhelyezkedését, valamint a morfológiai adottságokat és a növényzetet. Kitértünk a talajtani viszonyok beható elemzésére. A földtani és a szerkezeti helyzet mélyreható vizsgálata talán ez elemző munkánk legfontosabb részét alkotta, mivel ezekre az adatokra építettük fel a hidrodinamikai modellt. Az adatokra építve fogalmazhattuk meg a vízgyűjtő alapvető tulajdonságait. A Tettye forrás földtani vízgyűjtője, víztározó képződménye a középső triászba sorolt rétegtani megjelölés szerint Misinai Formáció Csoportnak nevezett mészkő, alárendelten dolomit összlet. Az összlet vastagsága elérheti az 1000 métert is, mely a felszíni előfordulás területén. A Tettye forrás földtani vízgyűjtője, víztározó képződménye a középső triászba sorolt rétegtani megjelölés szerint Misinai Formáció Csoportnak nevezett mészkő, alárendelten dolomit összlet. Az összlet vastagsága elérheti az 1000 métert is, mely a felszíni előfordulás területén erőteljesen karsztosodott. Maga a forrás, mely a Ny-i Mecsek déli oldalának egyetlen nagy hozamú forrása, ennek a nagykiterjedésű karsztrendszernek a legdélibb pontján fakad. A vízgyűjtő karsztosodott mészkő összlet lényegében egy ÉNy-DK-i csapású, ÉK felé fokkal dőlő, kb. 4-5 km hosszú és 1,5-2 km szélességű mészkő test, melynek fedőjében és feküjében félig áteresztő, vízzáró jellegű rétegek találhatók. Ez a mészkő test, csapására megközelítően merőleges lefutású, É-ra dőlő lapos sík mentén rá van tolva a Tettye forrás közelében egy vízzáró jellegű, jura, felső triász kristályospala, gránit felépítésű tektonizált összletre, melyre a forrás előterében szarmata és pannóniai rétegek települnek. Ez a földtani - szerkezeti helyzet alakította ki a forrás feltételezhetően szerkezetileg felduzzasztott karsztforrás jellegét, mint alapvető sajátosságot. A vizsgált térség szerkezeti elemeit áttekintve azt kell tehát látnunk, hogy a területen K-Ny-i vagy ehhez közelítő kompressziós övek alakultak ki, és erre nagyjából merőleges, azaz É-D-i 4
5 csapású dilatáció, repedéses rendszer. De ez az általános szerkezeti kép nemcsak a vizsgált területre érvényes, hanem az egész hegységre, a Nyugat-Mecsekre mindenképpen. Ezt a legújabb tektonikai vizsgálatok is meggyőzően bizonyítják. Ezzel a megállapítással teljesen összhangban van a nyugat-mecseki karsztformák és repedések irány statisztikája, amit a korábbi években készítettek Mindezek alapján elég meggyőzően lehet állítani, hogy a Tettye forrás vízgyűjtő területét képező mészkő összlet belső szerkezete vízvezetés szempontjából meglehetően anizotropnak tekinthető. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy a mészkő rétegek csapása is az É-D-i irányhoz közelít a terület jelentős részén, ez az anizotropia még nyilvánvalóbbnak és igen jelentősnek ítélhető meg. A hidraulikai modellező szakemberek számára talán számszerűsíthető is. Tanulmányoztuk a terület hidrometeorológiai jellemzőit, a csapadék eloszlását, mennyiségét és kémiai jellemzőit, valamint a beszivárgásból származó utánpótlódást. Értékeltük a tettyei vízbázis vízminőségi adatait. Röviden összefoglalva a Tettye forrás vize jó ízű, jó minőségű forrásvíz. A védőterületen folyó különböző szennyező tevékenységek következtében azonban évtizedek során romlott a forrás vizének minősége. A forrás vízminőségét kommunális szennyező források (csatornázatlan területek, csatornahálózat nem megfelelő állapota, az állatkert szennyező hatása) befolyásolják. A szennyezések hatása a víz nitrát és klorid értékeinek és baktériumszámának növekedésében mutatkozik. Az utóbbi 10 évben szerencsére már nem volt megfigyelhető ez a romló tendencia. A nyomjelzéses vizsgálatokat végeztünk és értékeltük azok eredményeit. A nyomjelzéses vizsgálatok célja a felszínalatti vízrendszerekben végbemenő áramlási jelenségek tényszerű megismerése. Ezek az áramlási jelenségek az alábbiak lehetnek: Hidrodinamikai kapcsolat léte, vagy hiánya az áramlási tér különböző pontjai között. A vízmozgás sebességének megismerése. Az áramlási térre jellemző paraméterek meghatározása. A Tettye forrás vízgyűjtőjén 1965 óta több nyomjelzést is végeztek több-kevesebb sikerrel. A jelen munkánk keretein belül öt kísérletet végeztünk. Ezek közül négy esetben a jelzőanyag megjelent, egy esetben nem. Ezek közül a Lapistól É-ra fekvő és a Tettyétől légvonalban 5700 méterre lévő víznyelő festése volt az, ahol nem csak a hidrológiai kapcsolat minőségi megállapítására, hanem bizonyos hidrodinamikai paraméterek megállapítására is volt lehetőségünk. Érdemes még megemlíteni a Tettye-1 jelű kútban végzett nyomjelzést. Az itt beadott festékanyag 20 napon belül megjelent a karsztakna vizében. A potenciális szennyező források kockázatelemzése A kockázatelemzés - erre az esetre egyedileg kidolgozott - módszerének és az ennek alkalmazásával kapott eredményeket itt mutatjuk be, annak érdekében, hogy a szennyező források ismertetésekor az ott kockázati index értelmezhető legyen. 5
6 Kockázatelemzés számítási módszere Az előzetes kockázatbecslés a kockázat-alakulási folyamatban részt vevő tényezők súlyozásán alapul. Az egyes tényezők súlyát relatív pontszámértékekben fejezik ki. A kockázat alakulását az eljárás a következő folyamat mentén elemzi és értékeli: forrás potenciális veszélyessége a szennyezőanyag környezetbe történő bejutásának valószínűsége tratnszport/transzformáció receptor A mi esetünkben egy konkrét receptorról a Tettye vízbázisról - van szó, így az egyszerűsített kockázatbecslési modellt e receptor sajátosságainak figyelembe vételével alakítjuk ki. Kockázatelemzés számítási eredményei A számítások eredményeként az alábbi kockázati rangsort kaptuk. A rangsor alapján- mely az előzetes védőterület meghatározáson alapult kiválasztottuk a fúrásos feltárással vizsgálandó szennyező forrásokat. Kockázati Jel Megnevezés Kockázati. rangsor index 1. 4 Állatkert 510, Csatornázatlan településrész 488, Csatornázatlan településrész 488, Csatornázatlan településrész 488, Honvédségi rádió átjátszó 464, Vidámpark 356, Antenna Hungária (Misina) 149, Pannon GSM 90,4 A külszíni bányákat, és a volt MÉV-es fúrásokat nem értékeltük, mert a bányák ma már nem működnek, a MÉV-es fúrások többségét a 2003-as évben eltömedékelték. 6
7 A Tettye forrás hidrodinamikai modellje A Tettye forrás vízgyűjtőjének hidrodinamikai modelljét a meglévő ismeretek széles körű felhasználásával, a terület földtani, hidrogeológiai felépítése, a korábbi vizsgálatok eredményei (pl. vízfestések, duzzasztási manőverek, fúrási tapasztalatok stb.), valamint saját tapasztalataink alapján fogalmaztuk meg. A Tettye forrás vízgyűjtőjét, a fentiek alapján, 3 oldalon, valamint alulról vízzáró kőzetekkel határolt idomnak fogjuk fel, melynek a délkeleti végén vízátadás lehetséges a szarmata kőzetekbe. Ennek mennyisége a Tettye hozamához képest elhanyagolhatónak tűnik. A vízgyűjtő egyik megcsapolása a Tettye forrás, mely a terület DK-i végén fakad a 233 mbf szinten, a másik a karsztakna, melyből 207 mbf szinten hajtottak ki vágatokat. A vízadó kőzet mészkő. A vízadó kőzetet hidrodinamikailag kettős működésű rendszernek tartjuk. o Ezek közül az egyiket a felszíni víznyelőkhöz csatlakozó barlang- és üregrendszerek alkotják, melyeket a víznyelőkön át bejutó víz részben, vagy egészében kitölt. A járatokban a víz jelentős sebességgel mozog. Ez a kisvízi hozamoknál végzett vízfestések tanúsága alapján több száz méter is lehet naponta. Árvízi esetekben (tavaszi gyors hóolvadás, nagy intenzitású csapadék) a kisvízi sebességnek akár tízszeres is lehet a víz mozgási sebessége. A barlang- és üregrendszerek térbeli elhelyezkedése nem ismert, erre a vízfestésekből lehet következtetni a nyelő és a forrás lineáris távolságának nyomvonala alapján. A valóságban az egyenes megközelítésből meghatározottnál jelentősen nagyobb távolságra kell számítanunk. Ezért a tényleges áramlási sebesség nagyobb, mint a vízfestésekből számított látszólagos sebesség. A járatrendszerek elsősorban az ÉNy-DK-i csapású vetők menti töredezett zónákhoz kötődve jöttek létre, és így a vízgyűjtő teljes hosszát átszelik. Ezekbe a hosszanti irányokba csatlakozhatnak be az ÉK-DNy-i vetők mentén kialakult keresztjáratok. o A másik hidrodinamikai rendszert a barlang- és üregek közötti, mikrorepedések alkotják. Ezek szivárgási sajátosságokkal jellemezhetők. A szivárgó rendszer megcsapolásait a barlangok és üregek jelentik, melyek, miként a galériák, a nyomvonaluk mentén gyűjtik össze a szivárgó vizeket. Az árvízi helyzettől eltekintve, a szivárgó rendszer adja a forrás alaphozamát. A kasztvíz rendszer kettős jellege az utánpótlódás terén is megmutatkozik. A víznyelőkhöz csatlakozó járatrendszereket a nyelők felszíni vízgyűjtő területére hullott nagy intenzitású esőkből, valamint a gyors hóolvadásból származó, felszínen lefolyó és a nyelőkben koncentráltan bejutó vizek táplálják. Ezek okozzák a forrásban megjelenő árvízi hozamokat. A mikrorepedésekben tárolt és mozgó karsztvíz utánpótlódása a csapadékból származó, diffúz beszivárgás eredménye. A Tettye forrás vízgyűjtőjén a kasztvízszint is a kettős hidrodinamikai jelleg működésének függvényében alakul. A területi karsztvízszint, megfigyelő kutak szűkös volta miatt nem, vagy csak részben ismert. Ezért a kutatók elképzelésük függvényében mind az egymástól független, mind az egységes kasztvízrendszer létét feltételezik. Az előzetes modellezéshez azt feltételeztük, hogy a hosszanti járatrendszerekben mozgó víz szintje jelenti a repedésrendszerben mozgó víz megcsapolási szintjét. Ez azt jelenti, hogy az egymással közel párhuzamos járatrendszerek köztes terében létrejön egy felszínalatti vízválasztó, melynek egyik oldaláról az egyik, míg a másik oldaláról a másik járatrendszerhez szivárog a karsztvíz. A terület legalacsonyabb karsztvízszintje a megcsapoló Tettye forrás fakadási szintje. A vízgyűjtő ÉNy-i 7
8 végén, ahol a víznyelők koncentrálódnak, várható a legmagasabb érték. A program keretében készült megfigyelőkutak, valamint a már említett járatrendszerek megcsapoló hatása alapján készítettük el a vízgyűjtőre a karsztvízszint térképet. A modellezés szempontjából lényeges kérdés, hogy a víztartóban a vízmozgás lamináris vagy turbulens-e, azaz a számítások elvégezhetőek-e a szokásos lamináris vízmozgást leíró Darcy törvényen alapuló modellekkel. A forráson megcsapolódó karsztvíz a rendszerben kis repedésekben alapvetően diffúzan szivárog, vagy nagy járatokban turbulensen áramlik. Ugyanazon forrás vízgyűjtő területén mindkét mozgási forma előfordulhat. A nagy járatokhoz kötődő források vízhozama erősen ingadozó, a maximális vízhozam és az alap vízhozam aránya meghaladja az 1:100-at, de előfordul 1:1000 is. A vízhozam gyorsan reagál a csapadékra. A víz keménysége alacsony, de jelentősen változó. A zavarosság, a vízhozam és néhány esetben a hőmérséklet is erősen változik. Ahol a karsztrendszer kevésbé fejlett a vízmozgás elsősorban lamináris, a maximális és az alap vízhozam aránya 4:1-hez vagy ennél kevesebb. A csapadék hatására a vízhozam és a vízminőség lassabban változik. A keménység magasabb, mint a járatokhoz kötődő források vizében, de a keménység, zavarosság, vízhozam, és a hőmérséklet ingadozása kisebb. A víz mozgása a diffúz szivárgással jellemzett víztartókban hasonló, mint a törmelékes víztartókban, és a Darcy törvény teljesül. Habár a forrásszájnál előfordulhat több méter hosszú és szélességű járat, maga a vízmozgás diffúz. Az áramlás jellegét jelentősen befolyásoló tényezők a beszivárgás és a tározás típusa. Annak meghatározására, hogy a forrás vízgyűjtő területe döntően lamináris szivárgással, vagy turbulens áramlással jellemezhető a víz tisztaságát használják. Ha a forrás vize mindig tiszta, vagy csak időnként zavaros, akkor a vízgyűjtő terület nagy része jellemzően lamináris szivárgású, míg ha a forrás nagy vízhozamnál erősen zavaros, akkor a turbulens áramlás szerepe nagyobb. A szivárgás jellemzésére használják még a fajlagos vezető képesség variációját (standard deviation mean x 100). Ha ez az érték alacsonyabb, mint 5%, a vízmozgás lamináris, míg ha meghaladja a 10, vagy 25%-ot, akkor turbulens (J. F. Quinlan 1989) (Groundwater Monitoring in Karst Terranes: Recommended Protocols and Implicit Assumptions EPA/600/X89/050) A Tettye forrás vízgyűjtőjéről már korábban megállapítottuk, hogy felszíni karsztos formákban kevésbé gazdag. A nyomjelzés és az árvízi hozamok során a vízhőmérséklet változásából megállapítottuk, hogy a karsztos járatok térfogata az egész hézagtérfogathoz képest elenyésző. A maximális és az alap vízhozam aránya meghaladja a 100-at ( évi napi adatokból 150, de a duzzasztás a maximális vízhozam csökkenését okozza). A víz az év nagy részében tiszta, zavarossága általában m 3 /nap vízhozam felett jelentkezik. A fajlagos elektromos vezetőképesség variációja 5,74 % (a vízmű évi havi mérései alapján [95 db], ami viszont reprezentatív az alacsony és a magas vízhozamokra is). Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy a vízgyűjtő jelentős részén az év nagy részében a vízmozgás lamináris. Rövidebb időszakokban, elsősorban a járatok környékén előfordulhat turbulens áramlás. Így a modellezést VISUAL MODFLOW 2.8. véges differencia elven működő szoftverrel vé- geztük el. 8
9 A modellezett területet igyekeztünk úgy lehatárolni, hogy a természetes víztartó határok egybeessenek a modellezett terület határaival. Ny-on természetes határt képez a karsztvíztartó kiékelődése. É-on a természetes vízzáró határ a felső triász homokkő összlet. A fúrások alapján megállapított elvetési magasság meghaladja a 300 m-t, így a karsztos víztartó kommunikációja a homokkő összlet alatt nem valószínű. délen a határt a feltolódási vonal alkotja. ÉNy-on, ÉK-en, illetve K-en a karsztvíztartót nem vízzáró képződmények határolják, így itt a modellezett terület határait is nehezebb megvonni. K-en a karsztvíztartó felső triász és júra képződményekkel fedett. A Ny-K-i földtani interpretáció alapján látható, hogy K-felé a karsztvíztartó egyre mélyebb helyzetben található, és az ismert karsztvízszintek alapján K-en nyomás alattivá is válik. A K-i irányú kommunikációról adatunk nincsen, ezért ezen a részen a határt a felszín alatt az ÉK-i és DK-i felszíni kibukkanás között egyenes vonallal húztuk meg. ÉNy-on és ÉK-en a Tettye vízgyűjtője csatlakozik a Vízfő-forrás illetve az Anyák kútja vízgyűjtő területéhez. Itt a felszín alatti vízválasztó határát nem ismerjük pontosan, bár ÉK-en a 2. festéssel pontosítottuk. Az előzetes modellezéstől eltérően a felszíni vízgyűjtőt ÉNy-on és ÉK-en nagyobbnak vettük, így a felszíni vízgyűjtő terület 10,4 km 2. A karszvíztartó felszínét a vizsgált területen a 4.1.a számú ábra mutatja. Az ábra bal oldalán a felszín megegyezik a topográfiai felszínnel a karszt kiékelődésénél az ábrát elvágtuk -, a jobb oldalon jól látható, hogy a karsztvíztartó felszíne egyre mélyebben helyezkedik el. A modell alját a földtani térképen a karsztos víztározó kiékelődése, a képződmények dőlése és a MÉV-es fúrások alapján megállapított vízzáró határ alkotja. A fedett karszt területeken a karsztvíztartó vastagságát az őt alkotó rétegek átlagvastagsága alapján 500 m-nek vettük. A karsztvíztartó alját a 4.1.b számú ábra mutatja. Annak érdekében hogy a modell pereme közel párhuzamos legyen a Ny-i vízzáró határral, valamint a fő tektonikai vonalakkal a modellezett területet az É-D-i iránytól os szögben elforgattuk. Horizontálisan tehát EOV X=81600 EOV Y= koordinátákkal jellemzett pont körül 30 o -ban elforgatott 2800 x6000 m-es területet modelleztünk. A Ny-i és D-i perem közel egybeesik a karsztos terület elterjedési határával, az É-i határt a felső triász homokkő összlet, mint vízzáró képződmény képezi. Ahol nem esik pontosan egybe a vízzáró képződmény a modellperemmel, ott inaktív cellákkal képeztük le pontosabban a határt. A horizontálisan 12,5x12,5 m-es rácsfelosztást vettünk, hogy a tektonikai elemek kellően leképezhetőek legyenek. Nagy területre kiterjedően ennél kisebb rácsfelosztást a modell stabilitása nem tesz lehetővé. 9
10 4.1. számú ábra A karsztvíztartó felszíne (a) és alja (b) KDK felől M=1: (a) Karsztvíztartó felszíne (b) Karsztvíztartó alja 10
11 Annak érdekében, hogy a modell pereme közel párhuzamos legyen a Ny-i vízzáró határral, valamint a fő tektonikai vonalakkal a modellezett területet az É-D-i iránytól os szögben elforgattuk. Horizontálisan tehát EOV X=81600 EOV Y= koordinátákkal jellemzett pont körül 30 o -ban elforgatott 2800 x6000 m-es területet modelleztünk. A Ny-i és D-i perem közel egybeesik a karsztos terület elterjedési határával, az É-i határt a felső triász homokkő összlet, mint vízzáró képződmény képezi. Ahol nem esik pontosan egybe a vízzáró képződmény a modellperemmel, ott inaktív cellákkal képeztük le pontosabban a határt. A horizontálisan 12,5x12,5 m-es rácsfelosztást vettünk, hogy a tektonikai elemek kellően leképezhetőek legyenek. Nagy területre kiterjedően ennél kisebb rácsfelosztást a modell stabilitása nem tesz lehetővé. A vízgyűjtő terület karsztvízszint ingadozásába eső térrész hézagtérfogatának becsléséhez a megfigyelő kutak vízszintváltozásait és a Tettye forrás és a karsztakna együttes vízhozamát használtuk fel. Feltételeztük, hogy beszivárgás nélküli időszakokban a forrás és a karsztakna vízhozama megegyezik a vízgyűjtőn leürült térfogattal. A vizsgálat szempontjából beszivárgás nélkülinek tekintettük azokat az időszakokat, amikor a Tettye forrás hozama folyamatosan csökkent (nem nőtt), és a T-12-es kút kivételével a megfigyelő kutak vízszintje is csökkent. (A T-12 kút adatait azért zártuk ki a vizsgálatból, mivel vízszintje nagyon ingadozik, viszont ez az ingadozás nem extrapolálható a kút tágabb környezetére.) A számítások alapján a gravitációs hézagtérfogatra 0,6 %-ot kaptunk. A beszivárgást a Tettye forrás és a karsztakna közös vízhozama alapján adtuk meg területileg differenciálva. Feltételeztük, hogy az É-i felszíni karsztformákban gazdagabb, és zárt vízgyűjtőket tartalmazó részen nagyobb a beszivárgás. Ezért az É-i részen a D-i részhez képest 2,28- szoros beszivárgást adtunk meg között az É-i, illetve a D-i részekre számított éves átlagos beszivárgási értékek 156 és 349 mm/év, illetve 68 és 153 mm/év között változtak. A modellt az elkészült megfigyelőkutak 2002 évi, átlagos vízszintjéhez kalibráltuk. A mért és a számított vízszintek eltérése ± 4 méter volt, ami a területre jellemző több mint 100 méteres szintkülönbséghez viszonyítva kb. 1 %-nyi eltérést jelent. Vízmérleg számításokat a ZoneBudget modullal végeztük el. A beszivárgó csapadék összesen 3033 m 3 /nap, melyből a Tettyén keresztül 1800 m 3 /nap, a karsztaknán keresztül 1111 m 3 /nap víz kerül kivételre, a déli elszivárgás pedig 122 m 3 /nap. Összehasonlítva 2002-ben mért átlagos adatokkal (Tettye m 3 /nap, karsztakna m 3 /nap) a mért és számított eredmények jó egyezést mutatnak. A déli irányú elszivárgás az előzetes modellben számítottnál kisebb, de ez összhangban van azzal a ténnyel, hogy a kalibrálást alacsonyabb beszivárgású időszakra végeztük el. A modell vizsgálatok alapján készült el a különböző védőterületekre vonatkozó javaslat. 11
12 Belső védőövezet A hivatkozott kormányrendelet szerint a vízmű belső védőövezetét az a terület képezi, melyről a víz 20 nap alatt éri el a termelő kutakat. A belső védőterület kialakításánál az alábbiakat vettük figyelembe; - a modell szerinti áramvonalakat, - a Tettye-1 kútnál végzett vízfestés eredményeit, - a terület határait lehetőleg telekhatáron alakítsuk ki. A mérések és a bemutatott modellezés eredményeként megállapíthatjuk, hogy a 20 nap alatti elérési időhöz tartozó védőidomnak van felszíni metszete. A Tettye forrás vízműnek, amint ezt már korábban bemutattuk, jóváhagyott belső védőterülete van, amely megfelel a korábbi jogszabályi előírásoknak. Ezt a mellékelt térképen szereplő ingatlanokkal kiegészíteni javasoljuk A területet a lehetőségekhez képest igyekeztünk minimalizálni, mivel ennek a területnek a Vízmű tulajdonában kell lenni. A belső védőövezet területén mindennemű ipari és mezőgazdasági tevékenység tilos! Külső védőövezet A hivatkozott kormányrendelet szerint a vízmű külső védőövezetét az a terület képezi, melyről a víz félév alatt éri el a termelő kutakat. A külső védőövezet határainak a megvonása jelentette számunkra a legnagyobb problémát ugyanis amint erre a bevezetőben utaltunk a víznyelők és a gyors vízmozgással rendelkező járatok elvileg beletartoznának a külső védőövezetbe. A barlangok valóságos térbeli pozícióit azonban nem ismerjük, csak feltételezzük, hogy egyik pontjuk a megfestett víznyelő, a másik pontjuk pedig a forrásvízmű. E két ismert pontot azonban számos nyomvonal kötheti össze és a legnagyobb valószínűséggel kimondható, hogy a valóságban a két végpont egyenes összekötésének van a legkisebb esélye. Véleményünk szerint önmagában nem is a járatrendszereket kell védeni, hanem azokat a nyelőket, amelyekbe bekerülő, esetleges szennyező anyagok fél éven belül elérik a forrásvízművet. Ezért a külső védőterületet két részre osztottuk. Az egyik részt a vízmű körüli, áramvonalakkal kimutatható terület alkotja, míg a másik részt azok az esetleg több km távolságban lévő víznyelők körülhatárolt területe képezi. A terület elterjedést az 1. sz. térkép mutatja be. Ezeken a területeken tilos; - Lakótelep; új parcellázás üdülőterület kialakítása - Lakóépületek csatornázás nélkül - Szennyvíztisztító telep - Házi szennyvíz szikkasztása - Települési szilárd és folyékony lerakó létesítmények létesítése és üzemeltetése - Építési hulladék lerakása - Temető - Házikert, kiskertművelés - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása 12
13 - Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása - Veszélyes hulladék ártalmatlanító - Veszélyeshulladék-lerakó - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása - Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása - Salak, hamu lerakása - Komposztáló telep - Önellátást meghaladó állattartás - Hígtrágya és trágyalé kijuttatása a termőföldre - Hígtrágya- és trágyalé leürítése - Szennyvízöntözés - Tisztított szennyvízzel való öntözés - Növényvédőszer-kijuttatás légi úton - Növényvédőszer-tárolás és -hulladék elhelyezés - Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása - Szennyvíziszap tárolása - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése - Haltenyésztés, haletetés - Autópályán, autóúton kívüli egyéb út - Vasút - Gépkocsi parkoló - Üzemanyagtöltő állomás - Gépkocsimosó, javítóműhely, sódeponia - Bányászat - A fedő- vagy a vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőknél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Lakóépület csatornázás nélkül - Szennyvízcsatorna átvezetése - Sátorozás, fürdés - Sportpálya - Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel - Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok- rendszerrel - Egyéb út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel Új vagy meglévő létesítményeknél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Növénytermesztés - Legeltetés, háziállat-tartás - Szervestrágyázás - Műtrágyázás - Növényvédőszerek alkalmazása - Fúrás, új kút létesítése 13
14 Hidrogeológiai védőidom, "A" zóna A hidrogeológiai védőidom egy olyan térrész, amelyet 3 dimenzióban kell lehatárolni. Az 5 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai védőidom felszíni vetületét azzal a burkoló görbével jellemezhetjük, ahonnan a víz, mind horizontális, mind vertikális szivárgással 5 év alatt éri el a termelő kutakat. Az 5 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai védőidomot a 2. sz. térképmelléklet tartalmazza. Az A zóna felszíni vetületén az alábbi tevékenység tilos: - Lakótelep; új parcellázás üdülőterület kialakítására - Települési folyékony hulladék lerakó létesítése és üzemeltetése - Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladék tárolása, lerakása - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása - Veszélyes hulladék ártalmatlanító - Veszélyeshulladék-lerakó - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása - Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása - Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre - Hígtrágya és trágyalé leürítése - Szennyvízöntözés - Növényvédőszer kijuttatása légi úton - Növényvédőszer tárolás és -hulladék elhelyezése - Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőknél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Lakóépület csatornázás nélkül - Temető - Ásványolaj és -termékek vezetése, feldolgozása és tárolása - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - Komposztáló telep - Önellátást meghaladó állattartás - Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása - Szennyvíziszap tárolása - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - Egyéb út - Üzemanyagtöltő állomás - Bányászat Új vagy meglévő létesítményeknél, tevékenységnél a környezeti hatástvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Szennyvízcsatorna átvezetése 14
15 - Szennyvíztisztító telep - Házi szennyvíz szikkasztása - Építési hulladék lerakása - Házikertek, kiskertművelés - - Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel - Salak, hamu lerakása - Növénytermesztés - Legeltetés, háziállat-tartás - Szervestrágyázás - Műtrágyázás - Tisztított szennyvízzel való öntözés - Növényvédő szerek alkalmazása - Haltenyésztés, haletetés - Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel - Vasút - Gépkocsi parkoló - Gépkocsi mosó, javítóműhely, sódepónia - Fúrás, új kút létesítése - A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység Hidrogeológia védőidom, B" zóna Ezt a térrészt a rendelet B zónának minősíti, és ez az ahonnan a víz 50 év alatt éri el a termelő kutakat. Az 50 éves elérési időhöz tartozó térrészt az A zónához hasonló alapelveken határoltuk le, azaz itt is megállapítottuk a felszíni vetületet, az alsó záró síkot, valamint a vertikális felületeket. Az 50 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai védőidomot a térképmelléklet tartalmazza. Ezeken a területeken, a hivatkozott kormányrendelet szerint tilos: - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása - Veszélyeshulladék-lerakó - Ipari szennyvíz szikkasztása - Hígtrágya és trágyalé leürítése Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőknél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Települési folyékony hulladék lerakó létesítése és üzemeltetése - Veszélyes hulladék ártalmatlanító - Növényvédőszer-tárolás és -hulladék elhelyezés Új vagy meglévő létesítményeknél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: 15
16 - Lakótelep, új parcellázás üdülőterült kialakítására - Lakóépületek csatornázás nélkül - Szennyvízcsatorna átvezetése - Házi szennyvíz szikkasztása - Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladék lerakása) - Házikertek, kiskertművelés - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása - Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása - Salak, hamu lerakása - Növénytermesztés - Komposztáló telep - Önellátást meghaladó állattartás - Műtrágyázás - Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre - Szennyvízöntözés - Növényvédő szerek alkalmazása - Növényvédő szer kijuttatása légi úton - Növényvédő szeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - Szerves és műtrágya raktározása, tárolása - Szennyvíziszap tárolása - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése - Üzemanyagtöltő állomás - Bányászat - Fúrás, új kút létesítése - A fedő- vagy a vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység A vízbázis biztonságba helyezésének általános feltételei A Pécs- Tettye forrás vízkémiai komponenseinek vizsgálatából levonható következtetés, hogy a karsztvízbe jutó szennyeződések többsége a szennyvizek elszikkasztásából ered. A hidrogeológiai védőövezet A zónájára vonatkozó korlátozásokat komolyan kell venni. A jogszabályi előírások alapján környezeti hatástanulmányt kell készíteni a környezetet károsító hatásairól. A 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM együttes rendelete alapján el kell készíteni a vízminőségi kárelhárítási tervét. A hidrogeológiai védő övezet területén használt kiskertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben korlátozni kell a növényvédő szerek és műtrágyák használatát, a kijuttatás módját. 16
17 A földtani felépítés szükségessé teszi a hidrogeológiai védőterületen lévő: Állatkert Vidámpark környezeti hatástanulmányainak elkészítését. A vízbázis veszélyeztetettségének felülvizsgálata keretében természetesen részletes környezeti hatástanulmányt ezekről készíteni nem áll módunkban. A helyszíni bejárás, a terület vízkivételi helytől való távolsága, az utánpótlódási terület, a fúrási adatok ismeretében, bizonyos korlátozások betartása mellett a tevékenységeket folytathatónak tartjuk. A 21/1999. (VII. 22). KHVM-KöM együttes rendelete alapján el kell készíteni az állatkert vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervét. Intézkedések az Tettye forrás vízbázis védelembe helyezésekor A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mint első fokú Vízügyi Hatóság hozza meg azokat a szükséges intézkedéseket, melyeket a jelen terv tartalmaz, nevezetesen: a) Hagyja jóvá a külső és a belső védőövezetre kidolgozottakat. b) Hagyja jóvá az A és a B hidrogeológiai védőidomra vonatkozó előterjesztéseket, hozzon határozatot a Vízmű belső védőterületének növelésére, kötelezze a tulajdonost, illetve üzemeltetőt, a délkeleti csatlakozó ingatlan, legalább a rendeletben előírt méretű területrészének birtokba kerülésére. c) Lépjen kapcsolatba a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséggel a Tettye forrás vízbázis biztonságba helyezési tervének elkészítésekor feltárt környezeti szennyeződésekkel kapcsolatban teendő intézkedések miatt. A Vízbázis területén illetékes Önkormányzatok feladatai Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata a gondoskodjon a következők megtételéről: 1. Tegyen meg mindent a szennyvízcsatorna rendszerének teljes körű megépítéséért, és a megépített területrészeken a teljes kört érintő bekötésének érdekében. Ennek megvalósításáig kötelezze és ösztönözze a csatornázatlan területrészeken fekvő ingatlantulajdonosokat a zárt emésztők megépítésére, és a szennyeződéseknek az emésztőkből való elszivárogtatásának megakadályozására. 2. Tegyen intézkedéseket a területükön lévő Állatkert mielőbbi megszüntetése ügyében, és addig is a környezeti hatástanulmányának elkészítésére, valamint a szakszerű működtetésre, a működés előírásainak betartására. 3. Kössön megállapodást védőterületeken és védőidom területén a mezőgazdasági művelést végzőkkel a növényvédő szerek és műtrágyák kiszórásának megszüntetéséről, amelyeknek tilalmát a vízbázis védelembe helyezési terve is tartalmazza. Ennek betartását ellenőrizze is. Javasoljuk a védőterületen lévő kiskertek mű- és szervestrágyázásának optimális felhasználást célzó talajtani szakvélemény elkészítését. Ha a tápanyag pótlását megfelelő vegetációs időben és megfelelő csapadék vagy öntözés mellett, megfelelő mennyiségben vég- 17
18 zik, jelentősen lehet csökkenteni a talajtakarón keresztül a vízadó rétegbe szivárgó szenynyezők mennyiségét. 4. Gondoskodjon a különböző területeken lévő illegális hulladéklerakás megszüntetéséről. Tegyen intézkedéseket, létesítsen akadályokat, vagy helyezzen ki tilalmi táblákat rendszeresen érintett területeken. Önkormányzati határozattal vizsgálja újra a települési kommunális hulladékgyűjtés szabályait, különös tekintettel a 2002-es év végével életbe lévő hulladék gazdálkodási szabályok figyelembe tartása mellett. 5. Kísérje figyelemmel a vízmű környéki utakat szegélyező vízelvezető árkokat. A feltöltődött árkokban megrekedő szennyezett vizeknek lehetőségük van a kút környezetének szennyezésére. A vízmű üzemeltetőjének feladatai: 1. A vízmű telekkönyvben rögzített belső védő területen a megfelelő tilalmakat jelző táblák elhelyezéséről. 2. Tegyen intézkedéseket a szennyvíz vezető csatornák a további szennyvíz elszivárgás megakadályozására. A külszíni volt, vagy illegálisan működő külszíni bányák tulajdonosainak feladatai: A tulajdonosok kísérjék figyelemmel a bányaudvarok területére való illegális hulladék, vagy vízbázisra egyéb veszélyes anyagok lerakásának megakadályozását. Abban az esetben, ha a vízbázist veszélyeztető anyagokat lerakták gondoskodjanak annak mielőbbi felszedéséről és elszállításáról. Tegyenek meg mindent az illegális bányászat megakadályozására. Honvédségi területek használói, tulajdonosainak feladatai Sürgősséggel szüntessék meg a területen lévő olajtárolást, vagy alakítsák át a tároló teret a jogszabályban előírtak figyelembe vételével. Építsenek ki a szennyvíz gyűjtésére zárt rendszerű gyűjtő emésztőt. Antenna Hungária Gondoskodjanak a gáz és tüzelő olaj tárolók jogszabályban előírt módon való átalakításáról, valamint az átfejtésnél történő elcsöpögés megakadályozásáról. 18
19 A Tettye forrás vízbázis biztonságban tartási terve A vízbázis biztonságban tartásának előfeltétele az olyan észlelési rendszer kialakítása és rendszeres üzemeltetése, mely képes rögzíteni a vízszintek és a vízminőség időbeni változását, és előre jelezni a várható kedvezőtlen hatásokat. Észlelőhálózat működtetése A jelen munkálatok keretében kialakított megfigyelő kutak közül célszerű, ha a létesített megfigyelő kutakat a továbbiakban is fennmaradnának. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a kutak kezelői jogát csak a vele szerződéses kapcsolatban álló Önkormányzatoknak tudja átadni. Javasoljuk a VIZIG-nek, hogy a környezetvédelmi törvény szellemében tegye lehetővé, hogy a szennyező viselje a szennyezés megfigyelésének kötelezettségét, ezért, a vízbázis tulajdonlásában részt vevő Önkormányzatnak adja át. A kutakból legalább évente egy vízminőség vizsgálat elvégzése szükséges. A vízkémiai vizsgálatok elvégeztetésének ellenőrzése és a kapott eredmények nyilvántartása, az állapot romlásának vagy javulásának nyomon követése a tulajdonosok kötelezettsége. A fennmaradt megfigyelő kutak vízkémiai és bakteorológiai vizsgálati eredményeinek figyelemmel kísérését a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségen kívül a tulajdonosnak és fogyasztókat képviselő Önkormányzatoknak is javasoljuk. A rendszeresen kapott eredmények kutankénti, táblázatos feldolgozását és nyilvántartását szükségesnek tartjuk. Ennek elkészítésekor mindjárt kitűnik a változás tendenciája, melyből esetleg előre lehet sejteni akár a romlás mértékét, akár a javulást. A megfigyelő-kutak szakszerű üzemeltetését, mintavételezését a vízművet üzemeltető Pécsi Vízmű látná el megfelelő szakmai hozzáértéssel. Következetesen végre kell hajtani, a 123/1997. sz. Kormányrendeletben előírtakat. Ez azt jelenti, hogy a) Jóvá kell hagyni a különböző védőterületeket hidrológiai védőidomokat a javasolt határpontokkal és térbeli kiterjedéssel. b) A tulajdonosoknak, illetve a vízműnek üzemeltetni kell a kialakított észlelési rendszert mind a vízszintek, mind a felszíni és a felszín alatti vizek vízminősége vonatkozásában. c) A jelen tervben leírtakat 5 évenként, legközelebb 2007-ben ellenőrizni kell. Ennek alapján a szükséges változtatásokat hatósági intézkedések alapján át kell vezetni az engedélyekbe. A vízmű újonnan kapott létesítményei és feladatai Az Önkormányzattal kötött szerződés alapján a vízmű üzemeltetőjének az átadásra kerülő kútban a vízszintet havonként javasoljuk mérni. 19
20 A megfigyelő hálózatba bevonásra kerülő kutak: Tettye 1. (Felső-Gyürkés felé vezető út mentén) Tettye 11 (Állatkert mellett) Tettye 12 (Misinára vezető autóút mentén) Tettye 13 (Az Erdei tornapálya felett) Tettye 15 (Lapistól északra) Tettye 2 (Hunyadi J. úton a kőfejtő alatt) A megfigyelő kutakat a Tettye forrással egy időben, lehetőség szerint legalább félévente kémiai és bakteorológiai vízminőség vizsgálatnak kell alávetni. Szabvány szerinti vízmintavétellel a szokásos szűkebb vízkémiai elemzéseket, mint például: ph fajlagos vezetőképesség KOI ammónium nitrit nitrát klorid szulfát vas mangán lúgosság összes keménység kalcium magnézium koncentráció vizsgálatának elvégeztetését elegendőnek tartjuk. A vizsgálatokat ki kell egészíteni mikrobiológiai vizsgálatokkal, melyek a következőkre térjenek ki: Coliformszám Termotoleráns coliformszám Fekális streptococcusok száma Pseudomonas aeruginosa Telepszám 37 C-on Telepszám 22 C-on A kémiai eredmények kutankénti, táblázatos feldolgozását és nyilvántartását tartjuk szükségesnek. Ennek elkészítésekor mindjárt kitűnik a változás tendenciája, melyből esetleg előre lehet sejteni akár a romlás mértékét, akár a javulást. A vízminőségi adatokat meg kell küldeni az illetékes Önkormányzatnak. A vízminőség romlása esetén a vízkémiai eredményeket, a romlás mértékét, és feltételezhető okait Önkormányzatokon kívül a Vízügyi Igazgatóságnak, Környezetvédelmi Felügyelőségnek és az ÁNTSZ területi hivatalának is javasoljuk megküldeni. 20
Lakossági Tájékoztató
Érd és Térsége Víziközmű Kft. 2030 Érd, Fehérvári út 63/b-c. Postacím: 2031 Érd, Pf.: 55. Telefon: +36 (23) 500-000 Fax: +36 (23) 521-774, 500-000 E-mail: dunapart@erdivizmuvek.hu Lakossági Tájékoztató
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről
8600 Siófok, Tanácsház u. 7., PF.: 59. Tel.: 84/501-000 GSM központ: 30/288-3460 E-mail: drv.zrt@drv.hu http://www.drv.hu TÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről Központ Az
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024
RészletesebbenSérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével
Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével A sérülékeny vízbázisok védelme három fő irányból közelíthető meg Adminisztratív
RészletesebbenA határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ:
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenTárgy: Nyergesújfalu- ZOLTEK Zrt. Előadók: dr. Balogh-Máté Rita Melléklet: Nyergesújfalu sérülékeny vízbázis Gresch Krisztina H A T Á R O Z A T
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszín Alatti Vízvédelmi Osztály
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszín Alatti Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000,
RészletesebbenSzolgáltatunk és védünk,
Szolgáltatunk és védünk, vagy hogyan is történt a miskolci karsztforrások védőidomának kijelölése Horányiné Csiszár Gabriella MIVÍZ Kft. vízbázisvédelmi koordinátor Almássy Endre XXIV. Konferencia a felszín
RészletesebbenHidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében
Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok
RészletesebbenX (m) Y (m) Z terep (mbf.) TÉ-2 K , ,68 188,934 23,0 120/114 acél TÉ-3 K , ,17 187,932 8,0 120/114 acél
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Iktatószám: H-6584-5/2009 Hiv. szám: Előadó: Műszaki ea.: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet:
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
Részletesebbenbefogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal
Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt
Részletesebbenilleték felhívás 7./ A hidrogeológiai védőidom horizontális kiterjedése és a hidrogeológiai védőterület:
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenA határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ:
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenVAS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG K Ö Z L E M É N Y
VAS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Tárgy: Csepreg üzemelő sérülékeny ivóvízbázis védőövezeteinek kijelölése Ügyintéző: Sümeginé Szanyi Violetta K Ö Z L E M É N Y A Vas Megyei Katasztrófavédelmi
RészletesebbenIII. Vízbázisvédelem fázisai
III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszín Alatti Vízvédelmi Osztály
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Vízügyi Iroda Felszín Alatti Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000,
RészletesebbenXXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./
Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisai, biztonságba helyezési terv-felülvizsgálatok, vízbázis-felhagyások üzemeltetési tapasztalatok alapján Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenKarsztforrások az ÉRV ZRt. területén
Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén Molnár Attila műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 514-500 Telefax: (48) 514-582 E-mail: info@ervzrt.hu
RészletesebbenJelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról
Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról 2010. II. félév Készítette: Dezső József (Geornis Bt.) Pécs, 2010.
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenFöldtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenJelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról
Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról 2008. I. félév Készítette: Dezső József (Geornis Bt.) Pécs, 2008.
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Részletesebben7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma
7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása,
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenVízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György
Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
RészletesebbenMISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS
MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS Eseményei és tapasztalatai Balatonfüred 2007. március 28-29. VÉDŐTERÜLET - VÉDŐIDOM KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁS ÁRVÍZ A BÜKKBEN SZENNYEZŐFORRÁSOK JUHDÖGLŐ-VÖLGY JUHDÖGLŐ-VÖLGY 2006.
RészletesebbenVÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
RészletesebbenSZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenA felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése
A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Miskolc villámárvizeinek elemzése a Bükki források és a városi szennyvízelvezető rendszer hozamadatai alapján Ilyés
RészletesebbenA projekt részletes bemutatása
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenIvóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése
H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
RészletesebbenA felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata
A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata Bagi Márta 1, Maginecz János 1, Rotárné Szalkai Ágnes 2, Szalai József 1, Szurdiné Veres Kinga 1 FAVA 2018 Siófok 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság,
RészletesebbenXIX. Konferencia a felszín alatti vizekről
GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX.
RészletesebbenAz Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET
M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI
RészletesebbenKözművek c. tantárgy 2. előadásának témái
Közművek c. tantárgy 2. előadásának témái Vízellátó rendszerek: a vízellátó rendszerek létesítményei, létesítménycsoportjai Vízbeszerzés - A felhasználható vizek; vízszerzési módok és berendezések. Víztisztítási
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024
RészletesebbenKun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,
Sűrűségüggő geotermikus modellezés tapasztalatai magyarországi esettanulmányok tükrében Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly, 2014.04.02-03 Előadás vázlata Csatolt víz és
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenKÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése
Cece Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (II.10.) önkormányzati rendelet-tervezete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Cece Nagyközség
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése
Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(V.08.) önkormányzati rendelete a nem közművet összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Mágocs Város Önkormányzatának
RészletesebbenIvóvízellátáshoz kapcsolódó karsztforrások és barlangok a Mecsekben
Ivóvízellátáshoz kapcsolódó karsztforrások és barlangok a Mecsekben Írta: Berényi Üveges István, geológus DDKÖVIZIG, Vízgazdálkodási és Monitoring Osztály Ismeretterjesztő előadás Elhangzott a Dél-dunántúli
RészletesebbenVízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján
Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján Darabos Enikő, Tóth Márton, Lénárt László Miskolci Egyetem Almássy Endre XXVI. Konferencia a Felszín Alatti
RészletesebbenIkt. sz.: KTVF: /2010 Tárgy: Salgótarján - Zagyvaróna, Csathó-forrás vízbázis előzetes lehatárolása Előadó: dr. Gábor Marcell Rási Renáta Anita
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 6800-3/2010 Tárgy: Salgótarján - Zagyvaróna, Csathó-forrás
RészletesebbenVAS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG K Ö Z L E M É N Y
VAS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Tárgy: Somogysámson üzemelő sérülékeny ivóvízbázis védőövezeteinek kijelölése Ügyintéző: dr. Farkas Hajnalka K Ö Z L E M É N Y A Vas Megyei Katasztrófavédelmi
RészletesebbenMINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum
MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok
RészletesebbenHidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus
A Paks II atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei Hidrogeológiai kutatások Mező Gyula hidrogeológus 1 A vízföldtani kutatás célja, hogy adatokat szolgáltasson a nukleáris létesítmény tervezéséhez,
Részletesebbengeofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
Részletesebben1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
Részletesebben1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!
1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS. Mérnöki Iroda Kft. 2005 Budapest
Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Tel: 06-1-212-9786 Iroda: 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 Mérnöki Iroda Kft. E-mail: iroda@progressio.hu ZALAEGERSZEG MEGYE
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenPrágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.
Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének
RészletesebbenA határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Rábapordány PANNON-VÍZ Előadó: Műszaki ea.
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenVillámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén
Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki
RészletesebbenMembrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató
Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:
RészletesebbenA rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata
XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAT-1-1516/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Védelemegészségügyi
RészletesebbenNyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete
Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001
RészletesebbenBorsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete
Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete A települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
RészletesebbenSzennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályai
Szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályai Bevezetés Napjainkban a szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása fontos eszköze lehet a
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenKÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.
/ 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
Részletesebben