CSURGALÉKVÍZ ÉS TISZTÍTÁSA
|
|
- Gábor Molnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) CSURGALÉKVÍZ ÉS TISZTÍTÁSA Dr. Takács János Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet A depóniában lejátszódó kémiai folyamatok, a csapadék, a hulladéklerakók esetében szennyvíz keletkezéséhez vezetnek. Ennek mennyisége és összetétele a lerakó tulajdonságaitól (lerakott hulladék összetétele, a depónia építésekor megvalósított szigetelés, kora, stb.), nagyságától függ. A csapadék átszivárog a depónián és közben elszennyeződik. Az így keletkezett szennyvizet a szakirodalom csurgalék, vagy szivárgó víznek nevezi. Egy jól megépített hulladéklerakóban ezt a vizet összegyűjtik (csak így kerülhető el a talaj, talajvíz elszennyeződése), és ártalmatlanítják. A települési szilárd hulladéklerakóban végbemenő folyamatokat az 1. és 2. ábra szemlélteti. 1. ábra. Hulladékdepónia vízforgalma. A települési hulladéklerakóban az idő folyamán lényegében öt leépülési fázis jelentkezik a lerakás után egy rövid anaerob fázisban a hulladék szerves alkotói a még jelenlévő oxigénnel széndioxiddá és vízzé alakulnak át, 343
2 Dr. Takács János az első anaerob fázisban az erjesztő és ecetsavképző baktériumok aktivitása megnő, folyékony zsírsavak, széndioxid, hidrogén keletkezik, a savas reakció felszabadítja a nehézfémeket, az anaerob folyamat további lefolyása során megnő a metánképző baktériumok aktivitása. 2. ábra. A hulladéktestben végbemenő folyamatok. a metánképződés stabilizálódik, a folyékony zsírsavak részarány továbbnő, a folyamat végén csak a nehezen leépülő szerves anyagok maradnak vissza, fokozatosan ismét nitrogén és oxigén diffundál az atmoszférából a depóniatestbe. Bár a bomlás kezdeti szakasza aerob később már egyértelműen az anaerob folyamatok dominálnak ehhez feltétlen szükséges a szemét 50 60%-os nedvességtartalma. A bomlási folyamat egyik terméke a csurgalékvíz. A csurgalékvíz mennyisége számos tényező függvénye: befolyásolja a depónia kialakítása, a lerakási technológia jellege és hatásfoka (tömörítés), a lerakott hulladék jellege (szemét, szennyvíziszap együttes lerakás), az adott terület csapadékviszonyai, az adott terület párolgási viszonyai. A hazai párolgási és csapadékviszonyokat elemezve az átlagos csurgalékvíz hozam m 3 /ha/hónap (5 10 m 3 /ha/nap) értéknek lehet tekinteni. (Ez 1 mm/nap beszivárgás és k = 10-8 m/s szivárgási tényező mellett.) A csurgalékvíz tehát olyan hulladékvíz, a hulladéktesten átszivárgó csapadékvíz, amelyet a hulladékban lejátszódó biokémiai folyamatok 344
3 Csurgalékvíz és tisztítása eredményeként keletkező víz, valamint a hulladékban eredetileg jelenlévő víz alkot. Jelentős mennyiségű szerves anyagot tartalmazhat, ezen belül fontosak a humusz jellegű alkotórészek, valamint az ammónia- nitrogén, nehézfémek, klórozott szerves és szervetlen sók. A szerves anyag eltávolításának során a KOI, BOI mérések (KOI = az oldott szerves anyagok kémiai oxidálásához szükséges oxigén mennyisége, a BOI = az oldott szervesanyag biológiai lebontásához szükséges oxigén mennyiség) az irányadók. A csurgalékvíz minőségét számos tényező befolyásolja, úgymint a csapadék, az évszakok miatti időjárás változások, a hulladék típusa és összetétele és a lerakó kora. A fiatal lerakókban, amelyekben nagy menyiségű bomló szerves anyag van jelen, nagyon gyors anaerob fermentáció jellemző, mely folyamat során illékony szírsavak keletkeznek. A savas fermentációt fokozza a hulladék magas nedvességtartalma. A hulladéklerakó életének eme korai szakaszát acidogén fázisnak nevezzük, melynek során nagy menniységű szabad zsírsav sazbadul fel, a szerves anyag tartalom majd 95%-a ebben a formában van jelen. A lerakó érésével a metanogén fázis kerül előtérbe. A metanogén mikroorganizmusok a hulladékban fejlődnek ki, majd a zsírsavakból biogázt konvertálnak. A csurgalékvíz tulajdonságait főként az alapvető paraméterekkel jellemzzük, mint a KOI k, BOI 5, KOI k /BOI 5 arány, ph, szuszpendált szilárd tartalom, ammónium nitrogén tartalom, nehézfém tartalom. A csurgalékvíz összetétele széleskörűen változhat a fokozatos aerob, acetogén, metanogén stabilizációs folyamatok során. A hulladéklerakó korától függően három típusát különböztetjük meg (1.táblázat). 1. táblázat. csurgalékvizek kor alapján történő osztályozása. friss/jelenlegi átmeneti érett kor < >10 ph 6,5 6,5-7,5 >7,5 KOI (mg/l) > <4000 BOI 5 /KOI >0,3 0,1-0,3 <0,1 szerves 80% illékony 5-30% zsírsavak + huminsavak és komponens biológiai bonthatóság zsírsavak huminsavak és fulvosavak fulvosavak jelentős közepes alacsony A szemét-testen átszivárgó csapadékvíz (csurgalék vagy szivárgó-víz) a depónia anyagát oldja és különböző szerves és szervetlen bomlástermékekkel dúsul (3. ábra). 345
4 Dr. Takács János 3. ábra. A csurgalékvíz átlagos szennyezettségi mutatói. Az 4. ábra egy tömörített lerakón átszivárgó csurgalék-víz minőségének összes oldott anyag valamint KOI, BOI értékek szerinti időbeli változását, míg az 5. ábra a ph alakulását szemlélteti. 4. ábra. Tömörített hulladékon átszivárgó csurgalékvíz minőségének időbeli változása ábra. Tömörített hulladékon átszivárgó csurgalékvíz minőségének időbeli változása.
5 Csurgalékvíz és tisztítása A csurgalékvíz, a szennyeződés típusától függően, különböző tisztítási eljárások segítségével összeállított technológia szerint tisztíthatók. Ezek célja, hogy a tisztított csurgalékvíz megfeleljen a 22/2001.(X.10.) KÖM rendeletnek, amely a hulladéklerakók kialakításának követelményeivel, illetve a 20/2006.(IV.5) KvVM rendeletnek (A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről). Az alkalmazható eljárások, módszerek (amelyek különböző szilárd, oldott, és gáznemű szennyeződés eltávolítására, ártalmatlanítására, lebontására szolgálnak) fogalma, alapja, elvei röviden a következőkben foglalhatók össze. 1. Adszorpció: A vízben lévő szennyező anyagok szilárd anyag (adszorbens, szemcsés vagy por jellegű aktív szén, aktív koksz, kazánkoksz, szén, bentonit stb.) felületén történő megfogását jelenti. Nem jelenti a szennyező anyag ártalmatlanítását, mert regenerálás után egy kisebb térfogatban nagyobb koncentrációban jelenik meg, ami további kezelést igényel. Alkalmazása elsősorban biológiailag rezisztens, toxikus anyagok, szerves szén-hidrogének eltávolításánál ajánlott. Szükséges lehet többlépcsős kialakítás is. 2. Pelyhesítés (flokkulálás, koagulálás): A vízben lévő vagy kicsapatás közben keletkezett szerves és szervetlen kolloid részecskék pelyhesítését, összetapasztását jelenti a szilárd halmazállapotú anyag szemcseméretének növelése céljából. Ennek érdekében fémsó- elektrolit Fe(II), Fe(III) Al(III) sók oldatait és/vagy polielektrolitot kell szakszerűen a szennyvízhez adagolni, megfelelő ideig keverni, hogy a szükséges kémiai, fizikai folyamatok végbemenjenek. 3. Kicsapatás: A vízben lévő oldott szennyezők, különböző paraméterek megváltoztatása után, vegyszerek hozzáadását követő kémiai reakciók eredményeként, kisméretű szilárd halmazállapotú anyaggá válnak, így tehát a korábban oldott szennyezőanyag fázisszétválasztással a víztől elkülöníthető. 4. Fázisszétválasztás: A vizek szennyvizek tisztításánál elsősorban a szilárd és folyékony fázisok szétválasztását jelenti, melynek két alapvető formája van. Az ülepítés (a sűrűség szerinti szegregáció) különböző módjainak alapja a szilárd anyagokra jellemző szemcseméretéből, alakjából, sűrűségéből adódó ülepedési végsebesség. Az ülepedési végsebesség levegő buborék hozzáadásával növelhető (flotálás). A különböző porozitású közeggel való szűrést (szilárdanyag visszatartást) pedig a porózus közegen történő visszatartás határozza meg. 5. Flotáció: A vízből, szennyvízből a finom szilárd vagy folyékony cseppek (pl. olaj) leválasztásának egyik lehetséges módja. Lényege, hogy a finom részecskék a felületükre tapadt légbuborékokkal (a közös sűrűségük lényegesen kisebbé válik, mint a víz sűrűsége) kisebb, nagyobb sebességgel a 347
6 Dr. Takács János folyadék felszínére emelkednek, ahonnan lefölözhetők. A légbuborék képzése lehetséges a szennyvízbe való megelőző nyomás alatti légbeoldással, vagy szabad levegő bevezetéssel. A flotálás előtt szükség lehet a részecskék felületi tulajdonságainak módosítására vegyszeres kezeléssel, illetve a nagyon finom részecskék koagulálására, flokkulálására. Szennyvizek esetén több alkalommal nincs szükség vegyszeres kezelésre. A lefölözött termék további kezelést igényel. 6. Ülepítés: Folyadék/szilárd rendszerek fázisszétválasztási módja, amely a gravitációs erőtérben a folyadék szilárd anyag sűrűségének, a szilárd részecske szemcseméretének függvényében kialakuló, úgynevezett ülepedési végsebesség következménye. Az ülepítés hatásossága koagulálás, flokkulálás alkalmazásával (szemcseméret növelés), illetve centrifugális erőtér alkalmazásával növelhető. 7. Szűrés (hagyományos): Folyadék/szilárd rendszerek fázisszétválasztásának módja, amely egy szűrőközeg és az annak két oldalán kialakuló nyomáskülönbség hatására jön létre. A szűrőközeg lehet egy szemcsés anyag halmaz, (pl. homok), ez a szűrés a mélységi szűrés (a leválasztott szilárd részecskék a halmaz szemcséi közötti térben visszamaradnak.), illetve egy lap /szűrőszövet, amely a szilárd részecskéket, mint egy lepény visszatartja. Az alkalmazott nyomáskülönbség szerint megkülönböztethetünk gravitációs, vákuum, nyomó vagy présszűrést. A szűrés hatásfoka pelyhesítéssel (koagulálással) illetve szilárd szűrési segédanyag hozzáadásával növelhető Mikroszűrés, ultraszűrés, nanoszűrés, fordított ozmózis: Ezek a szétválasztási műveletek a membrán szűrés lehetséges módjai. A szűrőközeg egy membrán, és ennek porozitása különbözteti meg a szűrési típusokat. A mikroszűrés 1-0,1 µm-es membrán porozitással a szilárd részecskék, mikroorganizmusok leválasztására szolgál. Az ultraszűrésnél a membrán pórusai 0,2-0,001 µm közötti mérettel jellemezhetők; kolloidok, nagy molekulatömegű vegyületek leválasztására alkalmas. A nanoszűrésre szolgáló membrán már 0,001-0,0001 µm pórusméretekkel már két vegyértékű ionokat is visszatartja. A nanoszűrés alatti tartományban van a fordított ozmózis, melynél a szűrőközeg egy félig áteresztő hártya, ezzel már teljes sótalanítás lehetséges. Azt, hogy melyik membránszűrés alkalmazására van szükség, a szennyezőanyag mérete, illetve molekulatömege határozza meg. Az alkalmazott nyomáskülönbség a szűrőközeg porozitásának függvénye. Szerves és szervetlen szennyezők leválasztására egyaránt alkalmas. 348
7 Csurgalékvíz és tisztítása 12. Elektrodialízis: Membránszeparációs eljárás. Elektródák (katód, anód) között elhelyezett membránok segítségével az egyenáram hatására következik be a membránon keresztül történő ion vándorlás/diffúzió, Eredményeképpen nagyon kis sótartalmú tisztított vízet, és kationokban valamint anionokban dús koncentrátumot nyerhetünk. Ez a koncentrátum további kezelést igényel. 13. Extrakció: Szétválasztási művelt, amelynél egy vagy több komponens eltávolítását, kioldását egy szilárd (kilúgzás), folyékony (szolvens extrakció) fázisból szelektív oldószer alkalmazásával valósítjuk meg. A szilárd-folyadék extrakció egy oldószerben történő oldás, fázisszétválasztás valamit az oldott anyag továbbkezelését jelenti. A folyadék-folyadék extrakció olyan művelet, amelyben a kétkomponensű elegyből az egyiket egy harmadik folyadékkomponens (szelektív oldószer) segítségével választjuk le. A leválasztás után az oldószer desztillációjával a szennyező anyag leválasztható. 14. Ioncsere: Kémiai folyamat, amikor is a vízben, szennyvízben lévő szennyező ionokat aktív csoportokat tartalmazó szilárd anyaggal (zeolit, bentonit, műgyanták) hozunk érintkezésbe és az oldatban lévő ionok, valamint a velük egyenértékű ionok cseréje jön létre. Beszélhetünk kation és anion cserélésről egyaránt. A folyamat közben az ioncserélő szilárd anyag kimerül, regenerálni kell. A regenerátumot veszélyességének megfelelően kezelni, ártalmatlanítani kell. 15. Transzmembrán desztilláció: Vizek kezelésének termikus membrán eljárása: termék, hulladék oldatok koncentrálására; teljesen só mentes víz előállítására; kazán tápvíz előállítására; ivóvíz előállítására sós vizekből. Az eljárás lényege, hogy vékony, mikro-porozitású hidrofób membrán (PTFEpolytetrafluoretán) segítségével választjuk el a vizet a nem kívánatos oldott anyagtól. A hidrofób jelleg miatt a membrán csak a vízgőz számára áteresztő, a víz és az oldott só számára nem. Ezáltal termikus kezelés után a vízgőz áthalad a membránon, majd kondenzálódik. A végeredmény só-mentes víz és egy nagy só koncentrációjú oldat. 16. Elgőzölögtetés: Az anyag folyadékformából gáz formájú halmazállapotba való átvitele hő hozzáadásával. Két formája van. Az egyik az elpárologtatás (forrásponti hőmérséklet alatti átmenet), a másik a forralás, amikor forrási hőmérsékleten történik a halmazállapot-változás. 17. Szárítás: Egy anyag nedvességtartalmának csökkentése elpárologtatással, szárító anyag hozzáadásával, vagy más technikák (mechanikus víztelenítés, hő, kémiai kezelés, légszárítás) alkalmazásával. Technikai szárítás módjai: fagyasztás, mikrohullámú szárítás, kondenzációs szárítás, vákuumszárítás, 349
8 Dr. Takács János adszorpciós szárítás, Peltier-szárítás, granulátummal történő szárítás, légszárítás. 18. Kiűzés levegővel, sztrippelés: Oldott gázok vízből való eltávolításának módszere. A Henry-törvény szerint a gázok oldódása az alábbi egyenlettel írható le: C v =P g *H (C v : vízben oldott gáz koncentrációja, Pg: a gáz parciális nyomása, H a gázra jellemző Henry-konstans.) Eszerint a Pg parciális nyomást csökkentve, annak mértékében az oldott gázmolekula gáz állapotba kerül, amely egy kiűző közeggel (levegő, gőz) a víz fajlagos felületét növelve (pl. cseppesítéssel) jó hatásfokkal eltávolítható. A sztrippelés történhet nyitott vagy zárt rendszerben, a két rendszer közti választást elsősorban a gáz veszélyessége határozza meg. 19. Abszorpció: Fizikai-kémiai jelenség, melynek során gázok gőzök atomjai, molekulái folyadékkal vagy szilárd testtel érintkezve abban elnyelődnek. Az atomok, molekulák diffúzióval jutnak az elnyelő anyag (abszorbens) belsejébe, molekulák közé vagy kristály szerkezetbe. Az abszorbció mértéke alacsonyabb hőmérsékleten, hatásosabb. 20. Biológiai eljárások: A természetes tápanyagláncban is nagyon fontos szerepe van. A vízben lévő oldott szennyező anyagok mikroorganizmusok illetve magasabb rendű élő szervezetek általi célzott átalakítása ártalmatlan ionná, molekulává, biomaszzává. Alapvetően két módját különböztetjük meg, úgy mint aerob (szabad oxigén melletti) és anaerob (szabad oxigén nélküli) eljárások, de sok esetben ezek kombinációja is alkalmazható. A szerves vegyületek bio-kémiai ártalmatlanítása megfelelő feltételek mellett optimális. Alkalmazható a vízben lévő oldott szerves vegyületek lebontására, nitrifikációra, denitrifikációra, foszfáttartalom csökkentésére. 21. Kémiai oxidáció: Minden olyan kémiai folyamatot, amelyben az atomok, molekulák, vagy ionok elektront adnak le, oxidációnak nevezzük. Oxidáció csak akkor megy végbe, ha egy másik anyag (atom, molekula, ion) az elektronokat felveszi, redukálódik. A reakciónak a víz-szennyvíztisztításban nagy a jelentősége, mert több eltávolítandó komponens a felszín alatti víztartókban, talajban redukált állapotú. Ezek legtöbb esetben, vízben nagyon jól oldódnak, míg oxidált állapotú vegyületük általában rosszul. Ezt kihasználva oxidációt követően a szennyező komponensek csapadék formájában eltávolíthatók. A fertőtlenítés nagy részben oxidációval oldható meg. 350
9 Csurgalékvíz és tisztítása A biológiailag nehezen, vagy nem bontható toxikus szerves vegyületek molekulái szintén oxidáció segítségével alakíthatók ártalmatlan, egyszerű vegyületekké, gyökökké. A leginkább használt oxidálószerek: O 3, H 2 O 2, UV-sugárzás (OHradikál), illetve ezek kombinált alkalmazása. 22. Nedves oxidáció: A szerves vegyületek folyékony fázisban történő nagy nyomás és hőmérséklet melletti oxidációja. A szennyvizek szerves anyag tartalma a levegő oxigénjének jelenlétében o C-on kb. 120 bar nyomáson oxidálódik. Előzőleg a víz semlegesítése szükséges. Exoterm folyamat, meghatározott feltételek mellett alkalmazható. 23. Termikus oxidáció: A szerves szennyezők magas hőmérsékleten ( o C) oxigén (levegő) hozzáadásával történő lebontása, ártalmatlanítása (égetése), nagy turbulencia és megfelelő tartózkodási idő mellett. A szerves vegyületekből CO 2 és H 2 O keletkezik, de természetesen más gyökök, egyszerű vegyületek is keletkezhetnek, amelyek a vízben maradnak, vagy a füstgázba kerülnek. Szükség esetén a füstgázt tisztítani kell. Az égetési hőmérséklet katalizátor alkalmazásával csökkenthető ( o C-ra). Az ismertetett eljárások sok esetben önállóan nem elegendőek a csurgalékvizek tisztítására, hanem ezek kombinációja, megfelelő sorrendbe kapcsolásával vezetnek eredményre, a hatósági előírásoknak megfelelő tisztítás magvalósítására. A 6. ábrában vázolt tisztítási technológia szerint a csurgalékvíz első lépésben a biológiai fokozatra kerül, ahol a bontható oldott szerves vegyületek ártalmatlanítása, az ammónia nitrifikációja (aerob körülmények között), valamint a nitrát denitrifikációja (anaerob vagy anox körülmények mellett) következik be. A lebontó mikroorganizmusok iszap formájában történő leválasztása után a biológiailag nem bontható oldott szerves anyagok adszorpciója (aktívszén por bekeverés) következik. A kimerült aktívszén por leválasztására vegyszeres előkezelés után egy ülepítő szolgál. A kezelt víz ph-ját szükség szerint módosítani lehet. A tisztítás közben keletkezett iszapok sűrítés után, térfogatát gépi víztelenítéssel minimális mértékre csökkentve deponálhatók, elégethetők. 351
10 Dr. Takács János ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció; (biológiai lebontás; adszorpció; kicsapatás; koagulálás/flokkulálás; iszapvíztelenítés). A következő, 7. ábrában vázolt technológia első szakasza az előző technológiához hasonló, azaz a biológiailag bontható szerves szennyezők ártalmatlanítása, a nitrifikáció, denitrifikáció a biológiai kezeléssel történik, viszont a biológiailag nem bontható szerves vegyületek ártalmatlanítását kémiai oxidáció biztosítja. Oxidálószer lehet az oxigén, ózon, H 2 O 2, illetve alkalmazható az UV segítségével történő fotokémiai oxidáció. A technológiában keletkező iszap kezelése, ártalmatlanítása az előző technológiai sornak megfelelően történhet. A 8. ábrában vázolt technológia az előzőektől szintén a biológiailag nem bontható, maradék oldott szerves anyagok ártalmatlanításában tér el, ugyan is ebben a technológiában, ezek membrán eljárással, fordított ozmózis segítségével kerülnek leválasztásra. Mivel a fordított ozmózis közben a leválasztott szennyezők koncentrátumként keletkeznek, ezt a koncentrátumot bepárlással illetve szárítással hozhatjuk könnyen kezelhető formába. A 9. ábrában vázolt technológiában a csurgalékvízben levő szennyezőanyagok leválasztása kétfokozatú fordított ozmózissal történik. Ennek feltétele, hogy a csurgalékvíz csak oldott szennyezőket tartalmaz. A membránok védelme miatt a víz ph-ját minimum 6,5 alá kell csökkenteni. Célszerű olyan membrán modult választani, amelyben a nagyobb áramlási sebesség biztosítani
11 Csurgalékvíz és tisztítása tudja a membrán öntisztulását (pl.: csőmodul). A két fokozatban nem feltétlenül szükséges azonos modul. 7. ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció; (biológiai lebontás; kémiai oxidáció; iszapvíztelenítés). Tápanyag C, P ph módosító Levegő (O2) Szennyezett levegő Koaguláló szerek csurgalékvíz Biológiai lebontás Ülepítés Túlfolyás Iszapstabilizálás, sűrítés Recirkulációs iszap Fölös iszap Az iszap sűrítés és gépi víztelenítés vize H2SO4 Fordított ozmózis I Retentát Permeát 1 Fordított ozmózis II Iszap gépi víztelenítés Bepárlás Szárítás Tisztított csurgalékvíz (Permeát 2) Inertgáz Szilárd maradékanyag Szűrőlepény 8. ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció; (biológiai lebontás; fordított ozmózis; bepárlás; szárítás; iszapvíztelenítés). Koncentrátum elvétel az I jelű modulról van, amit bepárlással még szivattyúzható mértékűvé sűrítenek. A sűrítményt termikusan tovább szárítják. A keletkező maradék szárazanyag deponálható. A Bepárlás desztillátuma nagy ammónia tartalmú, amit a nitrogénmentesítési fokozatban választanak le. Ennek desztillátuma visszakerül a II fordított ozmózis fokozatba, míg az ammónia értékes vegyületformába vihető és értékesíthető. 353
12 Dr. Takács János 9. ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció;(fordított ozmózis I; bepárlás; szárítás; nitrogénmentesítés; fordítottozmózis II). 10. ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció; (bepárlás; szárítás; nitrogénmentesítés; fordítottozmózis). A 10. ábrában látható séma szerint a csurgalékvíz savas jelleggel kerül a bepárlóba. Innen kijutó desztillátum könnyen illanó nitrogénkomponenst, és szerves anyagot tartalmaz. A desztillátum nitrogénmentesítés után kondenzálódik, majd egy fordított ozmózis berendezés segítségével nyeri el a várt végső tisztaságot. A bepárlási kondenzátum szárításával nyerhetők ki a szennyező komponensek szilárd, jól kezelhető formában. A 11. ábrában vázolt séma szerinti tisztítási technológia akkor alkalmazható, ha a csurgalékvíz csak nagyon csekély mértékben tartalmaz nitrogén vegyületet, illetve azt nem gazdaságos értékes anyagként kinyerni. 354
13 Csurgalékvíz és tisztítása 11. ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció; (savas bepárlás, ph<3; szárítás; fordítottozmózis). A csurgalékvíz ph-ját kénsavval 3 érték alá csökkentve kerül a bepárló készülékbe. A bepárlóban keletkező koncentrátum tartalmazza a különböző sókat, így az ammónia-nitrogén só-vegyületét is. Szárítás után ezek szilárd formában deponálhatók. A bepárló desztillátumát amely még tartalmazhat könnyen illanó szerves vegyületeket, fordított ozmózissal lehet a kívánt mértékben megtisztítani. Az itt keletkező koncentrátumot a nyers csurgalékvízhez vezetik vissza. Természetes, hogy még számos más technológiai sort is össze lehet állítani az csurgalékvízben levő szennyezők leválasztására, alkalmazására a vízjellemzők és lehetőségek függvényében, és alkalmazhatók olyan természetközeli technológiák is (amennyiben nem jár a környezet elszennyeződésével), melyek során a vázolt tisztítási folyamatok játszódnak le, csak kisebb intenzitással, esetleg kisebb hatásfokkal. Akármilyen technológiai sort választunk a tisztításnak biztosítani kell a kellő tisztaságú vizet, amely befogadóba bocsátható, illetve egy könnyen kezelhető tárolható, bizonyos esetekben értékesíthető szennyezőanyag koncentrátumot. 7. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 355
14 Dr. Takács János Felhasznált irodalom [1] Deponiesickerwasserreinigung und Fachbeitraege aus der Idustrie, Tagung München, 16.April 1991; Herausgeber: enviro Consult Ingenieurgesellschaftvfür Umwelt- und Verfahrenstechnik GmbH, Ingenieurbüro für Abfallwirtschaft W. P. Bauer, [2] M. El-Fadel, E-Bou Zeid, W. Chahine? B. Alayli: Temporal variation of leachate quality from pre-sorted and baled municipal solid Waste with high organic and moiustire content; Waste Management 22 (2002) [3] Handbuch Altlasten, Band3, Teil.6.: Ermittlung von Schadstofffrachten im Grund- und Sickerwasser; ISBN , Hessischesdesamt für Umwelt und Geologie; Wiesbaden, [4] W. Huber, S. Schatz, A. Qentin: Statistische Auswertung des Sickerwasseranfalls auf bayerischen Deponien; Endbericht, Projekt 3260; Nov [5] Dr.-Ing. Jochen St. Kollbach: Deponiesickerwasser-reinigungsverfahren Stand 1991, zukünftige Entwicklungen; Deponiesickerwasserreinigung, Tagung München, 16.April 1991 [6] Dr. Szabó I.: Hulladékelhelyezés; Egyetemi Kiadó, Miskolc, [7] Vízgazdálkodás és vízminőségvédelem II. Szennyvíztisztítás; Egyetemi jegyzet környezetmérnök szakos hallgatóknak; Debreceni Egyetem, 2010.; szennyviztisztitas.tananyag.debrecen.pdf. [8]Víztisztítás; Egyetemi jegyzet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék; Budapest, 2007, víztisztítás_jegyzet.pdf. [9] Szűcs P, Sallai F, Zákányi B, Madarász T (szerkesztők). Szerzők: Jolánkai G, Kovács G, Madarász T, Mádlné Szőnyi J, Mándoki Mónika, Muránszkiné Mojoróczki Mária, Sallai F, Szűcs P, Takács J, Virág M, Zákányi B. Vízkészletvédelem. A vízminőségvédelem aktuális kérdései. Bíbor Kiadó, 2009., ISBN , pp [10] P. Szucs, T. Madarasz, A. Toth, Zs. Nyari, B. Neducza and Sz. Halmoczki: Combination of Hydrogeophysical Methods and Transport Modeling to Assess Special Subsurface Contaminants at a Hungarian Test Site. Geophysical Research Abstracts, Vol. 9., 01544, 2007., European Geosciencies Union, General Assembly, Vienna, Austria, April 2007 [11] 22/2001.(X.10.) KöM rendelet [12] Szucs P; Madarasz T; Civan F: Remediating over-produced and contaminated aquifers by artificial recharge from surface waters. Environmental Modeling and Assessment, Springer, 2009, DOI: /s , (14), pp
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenMARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFOM
MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MA RKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARK ETINFO MARKETINFO MARKETINFO
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenSzennyvíztisztítás III.
Szennyvíztisztítás III. Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés Szennyvíz fertőtlenítés Szennyvíz
RészletesebbenMagyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt)
Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Melicz Zoltán EJF Baja MaSzeSz Konferencia, Lajosmizse, 2012. május 30-31. Arzén Magyarország Forrás: ÁNTSZ (2000)
RészletesebbenSzennyvíztisztítás III.
Szennyvíztisztítás III. Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés Szennyvíz fertőtlenítés Szennyvíz
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenTechnológiai szennyvizek kezelése
Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,
RészletesebbenSzennyvíztisztítás. Harmadlagos tisztítás
Szennyvíztisztítás Harmadlagos tisztítás Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés Szennyvíz fertőtlenítés
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc In situ és ex situ fizikai kármentesítési eljárások IV. 65.lecke Fáziselválasztás
RészletesebbenFordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:
Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál
RészletesebbenMMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS
SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,
RészletesebbenAMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE
AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE Dr. Takács János egyetemi docens Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet 1. BEVEZETÉS Számos ipari szennyvíz nagy mennyiségű
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenKörnyezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 7. A vízvédelem alapjai. A vízkezelés technológiai alapfolyamatai.
A vizek minősége Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 7. A vízvédelem alapjai 2018/2019-es tanév I. félév a vízben végbemenő fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredményeként a víz fizikai, kémiai
RészletesebbenMASZESZ. Vízipari újdonságok, fejlesztések, innovációk. ReWater konténeres ivóvíztisztító rendszer. Lajosmizse,
MASZESZ Vízipari újdonságok, fejlesztések, innovációk ReWater konténeres ivóvíztisztító rendszer Lajosmizse, 2017. 05. 17. Technológiai újdonság Magyarországon ReWater = Biológiailag tisztított szennyvízből
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Vas és Mangán eltávolítása (2. feladat) SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.15. 2011/2012. tanév 2. félév Települési vízgazdálkodás rendszere
Részletesebben54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA Kis méretű szennyvíztisztító és víz. Shenzen projekt keretén belül
A Kis méretű szennyvíztisztító és víz újrahasznosító berendezés fejlesztése TéT 08 RC SHEN kutatási projekt eredményei és jövőbeli alkalmazási l lehetőségei Szakmai tudományos konferencia Miskolc, 2011.
RészletesebbenIPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA
IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben
RészletesebbenKérdőjelek a víztisztítás kapcsán
Tolnai Béla Kérdőjelek a víztisztítás kapcsán Almássy Endre XXIV. konferencia Siófok 2017. márc. 28.- 29. 1 Ivóvízminőségjavító program Technológiák Forrás: Laky-Licskó-Takó / Maszesz Hírcsatorna / 2013
RészletesebbenIszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok
RészletesebbenNyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet. Dr. Takács János, Nagy Sándor egyetemi docens, tanszéki mérnök
MISKOLCI EGYETEM Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Dr. Takács János, Nagy Sándor egyetemi docens, tanszéki mérnök IX. Környezetvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia
RészletesebbenA kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén
A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci
RészletesebbenA kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének tisztítása fordított ozmózis elvén működő víztisztító rendszerekkel
A kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének tisztítása fordított ozmózis elvén működő víztisztító rendszerekkel Piskolczi Miklós A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. DEBRECEN A kommunális hulladéklerakók
RészletesebbenAz extrakció. Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása
Az extrakció Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása Az extrakció fogalma és fajtái olyan szétválasztási művelet, melynek során szilárd vagy folyadék fázisból egy vagy több komponens kioldását
RészletesebbenNagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám
RészletesebbenBiológiai szennyvíztisztítás
Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül
RészletesebbenTCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel
TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenNorit Filtrix LineGuard
Norit Filtrix LineGuard BEMUTATÁS A LineGuard egy ultraszűrést alkalmazó vízkezelő rendszer. Az ultraszűrő (UF) alkalmazása nagyon széleskörű ezek egyike az ivóvíz kezelés. Felhasználási területek: Az
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
Részletesebben54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenSzakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám
VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám A víztisztítás a mechanikai szennyezıdés eltávolításával kezdıdik ezután a még magas szerves és lebegı anyag tartalmú szennyvizek
RészletesebbenLaky Dóra, Licskó István. Ivóvizek arzénmentesítése
Laky Dóra, Licskó István Ivóvizek arzénmentesítése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék; 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Az előadás vázlata A magyarországi
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis
RészletesebbenSzennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása
Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI
RészletesebbenInnovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál Veres András előadása
RészletesebbenHol tisztul a víz? Tények tőmondatokban:
Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: 1. Palicska János (Szolnoki Vízmű) megfigyelése: A hagyományos technológiai elemekkel felszerelt felszíni vízmű derítőjében érdemi biológia volt megfigyelhető.
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 4. EA. Víz fertőtlenítése Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 4. EA. Víz fertőtlenítése Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 FERTŐTLENÍTÉS = DEZINFEKCIÓ Cél: a vízben lévő kórokozó baktériumok eltávolítása.
RészletesebbenMélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.31. C(2017) 403 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA
MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu
RészletesebbenAz Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT
Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Arzén Ammónium ion Bór Fluorid Vas Mangán Nitrit??? Metán Szén-dioid Célkomponensek Lehetséges
RészletesebbenPANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.
A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 Projekt megvalósulás időszaka: 2012. 02. 01. - 2014. 03. 31. Főkedvezményezett neve: Pannon Egyetem 8200
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenVízminőségi problémák megoldása felszíni vízműben ÉRV ZRt - Lázbérc Kulcsár László Divízióvezető
Vízminőségi problémák megoldása felszíni vízműben ÉRV ZRt - Lázbérc Kulcsár László Divízióvezető 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 560-601 Telefax: (48)
RészletesebbenIvóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrántechnológiával
Systems Kft. OMFB 00235/2001 számú projekt Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrántechnológiával Előadó: Bakos Tamás műszaki igazgató Systems Kft. 2003. március 31 A projekt célja Membrántechnológiai
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 4.2 Szivárgó víz biológiai kezelése Tárgyszavak: hulladéklerakó; hulladékkezelés;aerob; anaerob; kémiai oxigénigény; biológiai oxigénigény; membrán; bioreaktor. A hulladéklerakók
RészletesebbenBIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék BIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás Dr. Jobbágy
Részletesebbenaz Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó
az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás
RészletesebbenKlórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
RészletesebbenSzennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser
Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz
RészletesebbenELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL
ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL Küldetés Az elektro-kémiai kommunális szennyvíztisztító
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. Szennyvíziszapok. A keletkezett szennyvíziszap kezelése. Az iszapkezelés lépései. Iszapsűrítés
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 5/D rész: Szennyvíziszap-kezelés Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Szennyvíziszapok Szennyvíztisztítás
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
RészletesebbenVízvédelem. Szennyvíz. A szennyvíztisztítás feladata. A szennyvizek minőségi paraméterei
Vízvédelem AJNB_KMTM_004 2018/2019-es tanév II. félév Szennyvíztisztítás I: Mechanikai Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Szennyvíz ~: olyan
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. Tesztfeladatok Összesen: 40 pont Környezetvédelem témakör Maximális pontszám:
RészletesebbenA ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori
RészletesebbenA veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter
A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával Prókai Péter Előzmények - rekonstrukció szükségessége - technológia kiválasztása, feltételek Konvencionális eleveniszapos
RészletesebbenFerrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére
Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin
RészletesebbenMSc - Környezettechnika Levegőtisztaság-védelem dr. Örvös Mária
MSc - Környezettechnika Levegőtisztaság-védelem dr. Örvös Mária 1. Gáztisztítási lehetőségek 2. Gáztisztító rendszer egységei 3. Porleválasztó berendezések - kiválasztási szempontok - porleválasztó ciklon
RészletesebbenZn-tartalmú szennyvíz membránszűrése. Dr. Cséfalvay Edit, egyetemi tanársegéd BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Zn-tartalmú szennyvíz membránszűrése Dr. Cséfalvay Edit, egyetemi tanársegéd BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék 1 Alapfogalmak Permeát: tisztított víz Permeát fluxus: a membránon átszűrt
RészletesebbenSZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 1. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 1. (OR. en) 5845/17 ADD 1 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. január 31. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenTüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence
Égéselméleti számítások Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Miskolci Egyetem - Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék 2 Tüzelőanyagok Definíció Energiaforrás, melyből oxidálószer jelenlétében, exoterm
RészletesebbenMEMBRÁNTECHNOLÓGIAI SZAKMAI NAP MASZESZ - Budapest
MEMBRÁNTECHNOLÓGIAI SZAKMAI NAP MASZESZ - Budapest 2017.11.09. MBR TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN LEAP-MBR és LEAP-PRIMARY működése és jellemzői Serény József Envirosys Kft Hagyományos
RészletesebbenA hagyományos és természetközeli szennyvíztisztítási rendszerek. Zöld Zsófia, Környezeti mikrobiológia és biotechnológia
A hagyományos és természetközeli i rendszerek Zöld Zsófia, Környezeti mikrobiológia és biotechnológia Mi a vízszennyezés? Minden olyan vízbe került anyag vagy vízre gyakorolt hatás, amely a felszíni vagy
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenHulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL
Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL Iszapelhelyezési módok az EU-ban (2012) Égetés 15% Egyéb 4% MAGYARORSZÁG Mezőgazdasági felhasználás 9% Hulladék-lerakás 16% Komposzt
RészletesebbenA VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út
RészletesebbenDioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária
Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária 1872: Savas eső 1943: Los Angeles szmog 1952: London szmog 1970: Tokio szmog SO 2 leválasztás NO x leválasztás SO 2 leválasztás NO x leválasztás 1976:
RészletesebbenA Kis méretű szennyvíztisztító és víz
A Kis méretű szennyvíztisztító és víz újrahasznosító berendezés fejlesztése TéT 08 RC SHEN kutatási projekt eredményei és jövőbeli alkalmazási l lehetőségei Szakmai tudományos konferencia Miskolc, 2011.
RészletesebbenÚszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi
Részletesebben