CSURGALÉKVÍZ ÉS TISZTÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSURGALÉKVÍZ ÉS TISZTÍTÁSA"

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) CSURGALÉKVÍZ ÉS TISZTÍTÁSA Dr. Takács János Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet A depóniában lejátszódó kémiai folyamatok, a csapadék, a hulladéklerakók esetében szennyvíz keletkezéséhez vezetnek. Ennek mennyisége és összetétele a lerakó tulajdonságaitól (lerakott hulladék összetétele, a depónia építésekor megvalósított szigetelés, kora, stb.), nagyságától függ. A csapadék átszivárog a depónián és közben elszennyeződik. Az így keletkezett szennyvizet a szakirodalom csurgalék, vagy szivárgó víznek nevezi. Egy jól megépített hulladéklerakóban ezt a vizet összegyűjtik (csak így kerülhető el a talaj, talajvíz elszennyeződése), és ártalmatlanítják. A települési szilárd hulladéklerakóban végbemenő folyamatokat az 1. és 2. ábra szemlélteti. 1. ábra. Hulladékdepónia vízforgalma. A települési hulladéklerakóban az idő folyamán lényegében öt leépülési fázis jelentkezik a lerakás után egy rövid anaerob fázisban a hulladék szerves alkotói a még jelenlévő oxigénnel széndioxiddá és vízzé alakulnak át, 343

2 Dr. Takács János az első anaerob fázisban az erjesztő és ecetsavképző baktériumok aktivitása megnő, folyékony zsírsavak, széndioxid, hidrogén keletkezik, a savas reakció felszabadítja a nehézfémeket, az anaerob folyamat további lefolyása során megnő a metánképző baktériumok aktivitása. 2. ábra. A hulladéktestben végbemenő folyamatok. a metánképződés stabilizálódik, a folyékony zsírsavak részarány továbbnő, a folyamat végén csak a nehezen leépülő szerves anyagok maradnak vissza, fokozatosan ismét nitrogén és oxigén diffundál az atmoszférából a depóniatestbe. Bár a bomlás kezdeti szakasza aerob később már egyértelműen az anaerob folyamatok dominálnak ehhez feltétlen szükséges a szemét 50 60%-os nedvességtartalma. A bomlási folyamat egyik terméke a csurgalékvíz. A csurgalékvíz mennyisége számos tényező függvénye: befolyásolja a depónia kialakítása, a lerakási technológia jellege és hatásfoka (tömörítés), a lerakott hulladék jellege (szemét, szennyvíziszap együttes lerakás), az adott terület csapadékviszonyai, az adott terület párolgási viszonyai. A hazai párolgási és csapadékviszonyokat elemezve az átlagos csurgalékvíz hozam m 3 /ha/hónap (5 10 m 3 /ha/nap) értéknek lehet tekinteni. (Ez 1 mm/nap beszivárgás és k = 10-8 m/s szivárgási tényező mellett.) A csurgalékvíz tehát olyan hulladékvíz, a hulladéktesten átszivárgó csapadékvíz, amelyet a hulladékban lejátszódó biokémiai folyamatok 344

3 Csurgalékvíz és tisztítása eredményeként keletkező víz, valamint a hulladékban eredetileg jelenlévő víz alkot. Jelentős mennyiségű szerves anyagot tartalmazhat, ezen belül fontosak a humusz jellegű alkotórészek, valamint az ammónia- nitrogén, nehézfémek, klórozott szerves és szervetlen sók. A szerves anyag eltávolításának során a KOI, BOI mérések (KOI = az oldott szerves anyagok kémiai oxidálásához szükséges oxigén mennyisége, a BOI = az oldott szervesanyag biológiai lebontásához szükséges oxigén mennyiség) az irányadók. A csurgalékvíz minőségét számos tényező befolyásolja, úgymint a csapadék, az évszakok miatti időjárás változások, a hulladék típusa és összetétele és a lerakó kora. A fiatal lerakókban, amelyekben nagy menyiségű bomló szerves anyag van jelen, nagyon gyors anaerob fermentáció jellemző, mely folyamat során illékony szírsavak keletkeznek. A savas fermentációt fokozza a hulladék magas nedvességtartalma. A hulladéklerakó életének eme korai szakaszát acidogén fázisnak nevezzük, melynek során nagy menniységű szabad zsírsav sazbadul fel, a szerves anyag tartalom majd 95%-a ebben a formában van jelen. A lerakó érésével a metanogén fázis kerül előtérbe. A metanogén mikroorganizmusok a hulladékban fejlődnek ki, majd a zsírsavakból biogázt konvertálnak. A csurgalékvíz tulajdonságait főként az alapvető paraméterekkel jellemzzük, mint a KOI k, BOI 5, KOI k /BOI 5 arány, ph, szuszpendált szilárd tartalom, ammónium nitrogén tartalom, nehézfém tartalom. A csurgalékvíz összetétele széleskörűen változhat a fokozatos aerob, acetogén, metanogén stabilizációs folyamatok során. A hulladéklerakó korától függően három típusát különböztetjük meg (1.táblázat). 1. táblázat. csurgalékvizek kor alapján történő osztályozása. friss/jelenlegi átmeneti érett kor < >10 ph 6,5 6,5-7,5 >7,5 KOI (mg/l) > <4000 BOI 5 /KOI >0,3 0,1-0,3 <0,1 szerves 80% illékony 5-30% zsírsavak + huminsavak és komponens biológiai bonthatóság zsírsavak huminsavak és fulvosavak fulvosavak jelentős közepes alacsony A szemét-testen átszivárgó csapadékvíz (csurgalék vagy szivárgó-víz) a depónia anyagát oldja és különböző szerves és szervetlen bomlástermékekkel dúsul (3. ábra). 345

4 Dr. Takács János 3. ábra. A csurgalékvíz átlagos szennyezettségi mutatói. Az 4. ábra egy tömörített lerakón átszivárgó csurgalék-víz minőségének összes oldott anyag valamint KOI, BOI értékek szerinti időbeli változását, míg az 5. ábra a ph alakulását szemlélteti. 4. ábra. Tömörített hulladékon átszivárgó csurgalékvíz minőségének időbeli változása ábra. Tömörített hulladékon átszivárgó csurgalékvíz minőségének időbeli változása.

5 Csurgalékvíz és tisztítása A csurgalékvíz, a szennyeződés típusától függően, különböző tisztítási eljárások segítségével összeállított technológia szerint tisztíthatók. Ezek célja, hogy a tisztított csurgalékvíz megfeleljen a 22/2001.(X.10.) KÖM rendeletnek, amely a hulladéklerakók kialakításának követelményeivel, illetve a 20/2006.(IV.5) KvVM rendeletnek (A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről). Az alkalmazható eljárások, módszerek (amelyek különböző szilárd, oldott, és gáznemű szennyeződés eltávolítására, ártalmatlanítására, lebontására szolgálnak) fogalma, alapja, elvei röviden a következőkben foglalhatók össze. 1. Adszorpció: A vízben lévő szennyező anyagok szilárd anyag (adszorbens, szemcsés vagy por jellegű aktív szén, aktív koksz, kazánkoksz, szén, bentonit stb.) felületén történő megfogását jelenti. Nem jelenti a szennyező anyag ártalmatlanítását, mert regenerálás után egy kisebb térfogatban nagyobb koncentrációban jelenik meg, ami további kezelést igényel. Alkalmazása elsősorban biológiailag rezisztens, toxikus anyagok, szerves szén-hidrogének eltávolításánál ajánlott. Szükséges lehet többlépcsős kialakítás is. 2. Pelyhesítés (flokkulálás, koagulálás): A vízben lévő vagy kicsapatás közben keletkezett szerves és szervetlen kolloid részecskék pelyhesítését, összetapasztását jelenti a szilárd halmazállapotú anyag szemcseméretének növelése céljából. Ennek érdekében fémsó- elektrolit Fe(II), Fe(III) Al(III) sók oldatait és/vagy polielektrolitot kell szakszerűen a szennyvízhez adagolni, megfelelő ideig keverni, hogy a szükséges kémiai, fizikai folyamatok végbemenjenek. 3. Kicsapatás: A vízben lévő oldott szennyezők, különböző paraméterek megváltoztatása után, vegyszerek hozzáadását követő kémiai reakciók eredményeként, kisméretű szilárd halmazállapotú anyaggá válnak, így tehát a korábban oldott szennyezőanyag fázisszétválasztással a víztől elkülöníthető. 4. Fázisszétválasztás: A vizek szennyvizek tisztításánál elsősorban a szilárd és folyékony fázisok szétválasztását jelenti, melynek két alapvető formája van. Az ülepítés (a sűrűség szerinti szegregáció) különböző módjainak alapja a szilárd anyagokra jellemző szemcseméretéből, alakjából, sűrűségéből adódó ülepedési végsebesség. Az ülepedési végsebesség levegő buborék hozzáadásával növelhető (flotálás). A különböző porozitású közeggel való szűrést (szilárdanyag visszatartást) pedig a porózus közegen történő visszatartás határozza meg. 5. Flotáció: A vízből, szennyvízből a finom szilárd vagy folyékony cseppek (pl. olaj) leválasztásának egyik lehetséges módja. Lényege, hogy a finom részecskék a felületükre tapadt légbuborékokkal (a közös sűrűségük lényegesen kisebbé válik, mint a víz sűrűsége) kisebb, nagyobb sebességgel a 347

6 Dr. Takács János folyadék felszínére emelkednek, ahonnan lefölözhetők. A légbuborék képzése lehetséges a szennyvízbe való megelőző nyomás alatti légbeoldással, vagy szabad levegő bevezetéssel. A flotálás előtt szükség lehet a részecskék felületi tulajdonságainak módosítására vegyszeres kezeléssel, illetve a nagyon finom részecskék koagulálására, flokkulálására. Szennyvizek esetén több alkalommal nincs szükség vegyszeres kezelésre. A lefölözött termék további kezelést igényel. 6. Ülepítés: Folyadék/szilárd rendszerek fázisszétválasztási módja, amely a gravitációs erőtérben a folyadék szilárd anyag sűrűségének, a szilárd részecske szemcseméretének függvényében kialakuló, úgynevezett ülepedési végsebesség következménye. Az ülepítés hatásossága koagulálás, flokkulálás alkalmazásával (szemcseméret növelés), illetve centrifugális erőtér alkalmazásával növelhető. 7. Szűrés (hagyományos): Folyadék/szilárd rendszerek fázisszétválasztásának módja, amely egy szűrőközeg és az annak két oldalán kialakuló nyomáskülönbség hatására jön létre. A szűrőközeg lehet egy szemcsés anyag halmaz, (pl. homok), ez a szűrés a mélységi szűrés (a leválasztott szilárd részecskék a halmaz szemcséi közötti térben visszamaradnak.), illetve egy lap /szűrőszövet, amely a szilárd részecskéket, mint egy lepény visszatartja. Az alkalmazott nyomáskülönbség szerint megkülönböztethetünk gravitációs, vákuum, nyomó vagy présszűrést. A szűrés hatásfoka pelyhesítéssel (koagulálással) illetve szilárd szűrési segédanyag hozzáadásával növelhető Mikroszűrés, ultraszűrés, nanoszűrés, fordított ozmózis: Ezek a szétválasztási műveletek a membrán szűrés lehetséges módjai. A szűrőközeg egy membrán, és ennek porozitása különbözteti meg a szűrési típusokat. A mikroszűrés 1-0,1 µm-es membrán porozitással a szilárd részecskék, mikroorganizmusok leválasztására szolgál. Az ultraszűrésnél a membrán pórusai 0,2-0,001 µm közötti mérettel jellemezhetők; kolloidok, nagy molekulatömegű vegyületek leválasztására alkalmas. A nanoszűrésre szolgáló membrán már 0,001-0,0001 µm pórusméretekkel már két vegyértékű ionokat is visszatartja. A nanoszűrés alatti tartományban van a fordított ozmózis, melynél a szűrőközeg egy félig áteresztő hártya, ezzel már teljes sótalanítás lehetséges. Azt, hogy melyik membránszűrés alkalmazására van szükség, a szennyezőanyag mérete, illetve molekulatömege határozza meg. Az alkalmazott nyomáskülönbség a szűrőközeg porozitásának függvénye. Szerves és szervetlen szennyezők leválasztására egyaránt alkalmas. 348

7 Csurgalékvíz és tisztítása 12. Elektrodialízis: Membránszeparációs eljárás. Elektródák (katód, anód) között elhelyezett membránok segítségével az egyenáram hatására következik be a membránon keresztül történő ion vándorlás/diffúzió, Eredményeképpen nagyon kis sótartalmú tisztított vízet, és kationokban valamint anionokban dús koncentrátumot nyerhetünk. Ez a koncentrátum további kezelést igényel. 13. Extrakció: Szétválasztási művelt, amelynél egy vagy több komponens eltávolítását, kioldását egy szilárd (kilúgzás), folyékony (szolvens extrakció) fázisból szelektív oldószer alkalmazásával valósítjuk meg. A szilárd-folyadék extrakció egy oldószerben történő oldás, fázisszétválasztás valamit az oldott anyag továbbkezelését jelenti. A folyadék-folyadék extrakció olyan művelet, amelyben a kétkomponensű elegyből az egyiket egy harmadik folyadékkomponens (szelektív oldószer) segítségével választjuk le. A leválasztás után az oldószer desztillációjával a szennyező anyag leválasztható. 14. Ioncsere: Kémiai folyamat, amikor is a vízben, szennyvízben lévő szennyező ionokat aktív csoportokat tartalmazó szilárd anyaggal (zeolit, bentonit, műgyanták) hozunk érintkezésbe és az oldatban lévő ionok, valamint a velük egyenértékű ionok cseréje jön létre. Beszélhetünk kation és anion cserélésről egyaránt. A folyamat közben az ioncserélő szilárd anyag kimerül, regenerálni kell. A regenerátumot veszélyességének megfelelően kezelni, ártalmatlanítani kell. 15. Transzmembrán desztilláció: Vizek kezelésének termikus membrán eljárása: termék, hulladék oldatok koncentrálására; teljesen só mentes víz előállítására; kazán tápvíz előállítására; ivóvíz előállítására sós vizekből. Az eljárás lényege, hogy vékony, mikro-porozitású hidrofób membrán (PTFEpolytetrafluoretán) segítségével választjuk el a vizet a nem kívánatos oldott anyagtól. A hidrofób jelleg miatt a membrán csak a vízgőz számára áteresztő, a víz és az oldott só számára nem. Ezáltal termikus kezelés után a vízgőz áthalad a membránon, majd kondenzálódik. A végeredmény só-mentes víz és egy nagy só koncentrációjú oldat. 16. Elgőzölögtetés: Az anyag folyadékformából gáz formájú halmazállapotba való átvitele hő hozzáadásával. Két formája van. Az egyik az elpárologtatás (forrásponti hőmérséklet alatti átmenet), a másik a forralás, amikor forrási hőmérsékleten történik a halmazállapot-változás. 17. Szárítás: Egy anyag nedvességtartalmának csökkentése elpárologtatással, szárító anyag hozzáadásával, vagy más technikák (mechanikus víztelenítés, hő, kémiai kezelés, légszárítás) alkalmazásával. Technikai szárítás módjai: fagyasztás, mikrohullámú szárítás, kondenzációs szárítás, vákuumszárítás, 349

8 Dr. Takács János adszorpciós szárítás, Peltier-szárítás, granulátummal történő szárítás, légszárítás. 18. Kiűzés levegővel, sztrippelés: Oldott gázok vízből való eltávolításának módszere. A Henry-törvény szerint a gázok oldódása az alábbi egyenlettel írható le: C v =P g *H (C v : vízben oldott gáz koncentrációja, Pg: a gáz parciális nyomása, H a gázra jellemző Henry-konstans.) Eszerint a Pg parciális nyomást csökkentve, annak mértékében az oldott gázmolekula gáz állapotba kerül, amely egy kiűző közeggel (levegő, gőz) a víz fajlagos felületét növelve (pl. cseppesítéssel) jó hatásfokkal eltávolítható. A sztrippelés történhet nyitott vagy zárt rendszerben, a két rendszer közti választást elsősorban a gáz veszélyessége határozza meg. 19. Abszorpció: Fizikai-kémiai jelenség, melynek során gázok gőzök atomjai, molekulái folyadékkal vagy szilárd testtel érintkezve abban elnyelődnek. Az atomok, molekulák diffúzióval jutnak az elnyelő anyag (abszorbens) belsejébe, molekulák közé vagy kristály szerkezetbe. Az abszorbció mértéke alacsonyabb hőmérsékleten, hatásosabb. 20. Biológiai eljárások: A természetes tápanyagláncban is nagyon fontos szerepe van. A vízben lévő oldott szennyező anyagok mikroorganizmusok illetve magasabb rendű élő szervezetek általi célzott átalakítása ártalmatlan ionná, molekulává, biomaszzává. Alapvetően két módját különböztetjük meg, úgy mint aerob (szabad oxigén melletti) és anaerob (szabad oxigén nélküli) eljárások, de sok esetben ezek kombinációja is alkalmazható. A szerves vegyületek bio-kémiai ártalmatlanítása megfelelő feltételek mellett optimális. Alkalmazható a vízben lévő oldott szerves vegyületek lebontására, nitrifikációra, denitrifikációra, foszfáttartalom csökkentésére. 21. Kémiai oxidáció: Minden olyan kémiai folyamatot, amelyben az atomok, molekulák, vagy ionok elektront adnak le, oxidációnak nevezzük. Oxidáció csak akkor megy végbe, ha egy másik anyag (atom, molekula, ion) az elektronokat felveszi, redukálódik. A reakciónak a víz-szennyvíztisztításban nagy a jelentősége, mert több eltávolítandó komponens a felszín alatti víztartókban, talajban redukált állapotú. Ezek legtöbb esetben, vízben nagyon jól oldódnak, míg oxidált állapotú vegyületük általában rosszul. Ezt kihasználva oxidációt követően a szennyező komponensek csapadék formájában eltávolíthatók. A fertőtlenítés nagy részben oxidációval oldható meg. 350

9 Csurgalékvíz és tisztítása A biológiailag nehezen, vagy nem bontható toxikus szerves vegyületek molekulái szintén oxidáció segítségével alakíthatók ártalmatlan, egyszerű vegyületekké, gyökökké. A leginkább használt oxidálószerek: O 3, H 2 O 2, UV-sugárzás (OHradikál), illetve ezek kombinált alkalmazása. 22. Nedves oxidáció: A szerves vegyületek folyékony fázisban történő nagy nyomás és hőmérséklet melletti oxidációja. A szennyvizek szerves anyag tartalma a levegő oxigénjének jelenlétében o C-on kb. 120 bar nyomáson oxidálódik. Előzőleg a víz semlegesítése szükséges. Exoterm folyamat, meghatározott feltételek mellett alkalmazható. 23. Termikus oxidáció: A szerves szennyezők magas hőmérsékleten ( o C) oxigén (levegő) hozzáadásával történő lebontása, ártalmatlanítása (égetése), nagy turbulencia és megfelelő tartózkodási idő mellett. A szerves vegyületekből CO 2 és H 2 O keletkezik, de természetesen más gyökök, egyszerű vegyületek is keletkezhetnek, amelyek a vízben maradnak, vagy a füstgázba kerülnek. Szükség esetén a füstgázt tisztítani kell. Az égetési hőmérséklet katalizátor alkalmazásával csökkenthető ( o C-ra). Az ismertetett eljárások sok esetben önállóan nem elegendőek a csurgalékvizek tisztítására, hanem ezek kombinációja, megfelelő sorrendbe kapcsolásával vezetnek eredményre, a hatósági előírásoknak megfelelő tisztítás magvalósítására. A 6. ábrában vázolt tisztítási technológia szerint a csurgalékvíz első lépésben a biológiai fokozatra kerül, ahol a bontható oldott szerves vegyületek ártalmatlanítása, az ammónia nitrifikációja (aerob körülmények között), valamint a nitrát denitrifikációja (anaerob vagy anox körülmények mellett) következik be. A lebontó mikroorganizmusok iszap formájában történő leválasztása után a biológiailag nem bontható oldott szerves anyagok adszorpciója (aktívszén por bekeverés) következik. A kimerült aktívszén por leválasztására vegyszeres előkezelés után egy ülepítő szolgál. A kezelt víz ph-ját szükség szerint módosítani lehet. A tisztítás közben keletkezett iszapok sűrítés után, térfogatát gépi víztelenítéssel minimális mértékre csökkentve deponálhatók, elégethetők. 351

10 Dr. Takács János ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció; (biológiai lebontás; adszorpció; kicsapatás; koagulálás/flokkulálás; iszapvíztelenítés). A következő, 7. ábrában vázolt technológia első szakasza az előző technológiához hasonló, azaz a biológiailag bontható szerves szennyezők ártalmatlanítása, a nitrifikáció, denitrifikáció a biológiai kezeléssel történik, viszont a biológiailag nem bontható szerves vegyületek ártalmatlanítását kémiai oxidáció biztosítja. Oxidálószer lehet az oxigén, ózon, H 2 O 2, illetve alkalmazható az UV segítségével történő fotokémiai oxidáció. A technológiában keletkező iszap kezelése, ártalmatlanítása az előző technológiai sornak megfelelően történhet. A 8. ábrában vázolt technológia az előzőektől szintén a biológiailag nem bontható, maradék oldott szerves anyagok ártalmatlanításában tér el, ugyan is ebben a technológiában, ezek membrán eljárással, fordított ozmózis segítségével kerülnek leválasztásra. Mivel a fordított ozmózis közben a leválasztott szennyezők koncentrátumként keletkeznek, ezt a koncentrátumot bepárlással illetve szárítással hozhatjuk könnyen kezelhető formába. A 9. ábrában vázolt technológiában a csurgalékvízben levő szennyezőanyagok leválasztása kétfokozatú fordított ozmózissal történik. Ennek feltétele, hogy a csurgalékvíz csak oldott szennyezőket tartalmaz. A membránok védelme miatt a víz ph-ját minimum 6,5 alá kell csökkenteni. Célszerű olyan membrán modult választani, amelyben a nagyobb áramlási sebesség biztosítani

11 Csurgalékvíz és tisztítása tudja a membrán öntisztulását (pl.: csőmodul). A két fokozatban nem feltétlenül szükséges azonos modul. 7. ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció; (biológiai lebontás; kémiai oxidáció; iszapvíztelenítés). Tápanyag C, P ph módosító Levegő (O2) Szennyezett levegő Koaguláló szerek csurgalékvíz Biológiai lebontás Ülepítés Túlfolyás Iszapstabilizálás, sűrítés Recirkulációs iszap Fölös iszap Az iszap sűrítés és gépi víztelenítés vize H2SO4 Fordított ozmózis I Retentát Permeát 1 Fordított ozmózis II Iszap gépi víztelenítés Bepárlás Szárítás Tisztított csurgalékvíz (Permeát 2) Inertgáz Szilárd maradékanyag Szűrőlepény 8. ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció; (biológiai lebontás; fordított ozmózis; bepárlás; szárítás; iszapvíztelenítés). Koncentrátum elvétel az I jelű modulról van, amit bepárlással még szivattyúzható mértékűvé sűrítenek. A sűrítményt termikusan tovább szárítják. A keletkező maradék szárazanyag deponálható. A Bepárlás desztillátuma nagy ammónia tartalmú, amit a nitrogénmentesítési fokozatban választanak le. Ennek desztillátuma visszakerül a II fordított ozmózis fokozatba, míg az ammónia értékes vegyületformába vihető és értékesíthető. 353

12 Dr. Takács János 9. ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció;(fordított ozmózis I; bepárlás; szárítás; nitrogénmentesítés; fordítottozmózis II). 10. ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció; (bepárlás; szárítás; nitrogénmentesítés; fordítottozmózis). A 10. ábrában látható séma szerint a csurgalékvíz savas jelleggel kerül a bepárlóba. Innen kijutó desztillátum könnyen illanó nitrogénkomponenst, és szerves anyagot tartalmaz. A desztillátum nitrogénmentesítés után kondenzálódik, majd egy fordított ozmózis berendezés segítségével nyeri el a várt végső tisztaságot. A bepárlási kondenzátum szárításával nyerhetők ki a szennyező komponensek szilárd, jól kezelhető formában. A 11. ábrában vázolt séma szerinti tisztítási technológia akkor alkalmazható, ha a csurgalékvíz csak nagyon csekély mértékben tartalmaz nitrogén vegyületet, illetve azt nem gazdaságos értékes anyagként kinyerni. 354

13 Csurgalékvíz és tisztítása 11. ábra. Csurgalékvíz tisztítási technológia variáció; (savas bepárlás, ph<3; szárítás; fordítottozmózis). A csurgalékvíz ph-ját kénsavval 3 érték alá csökkentve kerül a bepárló készülékbe. A bepárlóban keletkező koncentrátum tartalmazza a különböző sókat, így az ammónia-nitrogén só-vegyületét is. Szárítás után ezek szilárd formában deponálhatók. A bepárló desztillátumát amely még tartalmazhat könnyen illanó szerves vegyületeket, fordított ozmózissal lehet a kívánt mértékben megtisztítani. Az itt keletkező koncentrátumot a nyers csurgalékvízhez vezetik vissza. Természetes, hogy még számos más technológiai sort is össze lehet állítani az csurgalékvízben levő szennyezők leválasztására, alkalmazására a vízjellemzők és lehetőségek függvényében, és alkalmazhatók olyan természetközeli technológiák is (amennyiben nem jár a környezet elszennyeződésével), melyek során a vázolt tisztítási folyamatok játszódnak le, csak kisebb intenzitással, esetleg kisebb hatásfokkal. Akármilyen technológiai sort választunk a tisztításnak biztosítani kell a kellő tisztaságú vizet, amely befogadóba bocsátható, illetve egy könnyen kezelhető tárolható, bizonyos esetekben értékesíthető szennyezőanyag koncentrátumot. 7. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 355

14 Dr. Takács János Felhasznált irodalom [1] Deponiesickerwasserreinigung und Fachbeitraege aus der Idustrie, Tagung München, 16.April 1991; Herausgeber: enviro Consult Ingenieurgesellschaftvfür Umwelt- und Verfahrenstechnik GmbH, Ingenieurbüro für Abfallwirtschaft W. P. Bauer, [2] M. El-Fadel, E-Bou Zeid, W. Chahine? B. Alayli: Temporal variation of leachate quality from pre-sorted and baled municipal solid Waste with high organic and moiustire content; Waste Management 22 (2002) [3] Handbuch Altlasten, Band3, Teil.6.: Ermittlung von Schadstofffrachten im Grund- und Sickerwasser; ISBN , Hessischesdesamt für Umwelt und Geologie; Wiesbaden, [4] W. Huber, S. Schatz, A. Qentin: Statistische Auswertung des Sickerwasseranfalls auf bayerischen Deponien; Endbericht, Projekt 3260; Nov [5] Dr.-Ing. Jochen St. Kollbach: Deponiesickerwasser-reinigungsverfahren Stand 1991, zukünftige Entwicklungen; Deponiesickerwasserreinigung, Tagung München, 16.April 1991 [6] Dr. Szabó I.: Hulladékelhelyezés; Egyetemi Kiadó, Miskolc, [7] Vízgazdálkodás és vízminőségvédelem II. Szennyvíztisztítás; Egyetemi jegyzet környezetmérnök szakos hallgatóknak; Debreceni Egyetem, 2010.; szennyviztisztitas.tananyag.debrecen.pdf. [8]Víztisztítás; Egyetemi jegyzet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék; Budapest, 2007, víztisztítás_jegyzet.pdf. [9] Szűcs P, Sallai F, Zákányi B, Madarász T (szerkesztők). Szerzők: Jolánkai G, Kovács G, Madarász T, Mádlné Szőnyi J, Mándoki Mónika, Muránszkiné Mojoróczki Mária, Sallai F, Szűcs P, Takács J, Virág M, Zákányi B. Vízkészletvédelem. A vízminőségvédelem aktuális kérdései. Bíbor Kiadó, 2009., ISBN , pp [10] P. Szucs, T. Madarasz, A. Toth, Zs. Nyari, B. Neducza and Sz. Halmoczki: Combination of Hydrogeophysical Methods and Transport Modeling to Assess Special Subsurface Contaminants at a Hungarian Test Site. Geophysical Research Abstracts, Vol. 9., 01544, 2007., European Geosciencies Union, General Assembly, Vienna, Austria, April 2007 [11] 22/2001.(X.10.) KöM rendelet [12] Szucs P; Madarasz T; Civan F: Remediating over-produced and contaminated aquifers by artificial recharge from surface waters. Environmental Modeling and Assessment, Springer, 2009, DOI: /s , (14), pp

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Szennyvíztisztítás III.

Szennyvíztisztítás III. Szennyvíztisztítás III. Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés Szennyvíz fertőtlenítés Szennyvíz

Részletesebben

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt)

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Melicz Zoltán EJF Baja MaSzeSz Konferencia, Lajosmizse, 2012. május 30-31. Arzén Magyarország Forrás: ÁNTSZ (2000)

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc In situ és ex situ fizikai kármentesítési eljárások IV. 65.lecke Fáziselválasztás

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Vas és Mangán eltávolítása (2. feladat) SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.15. 2011/2012. tanév 2. félév Települési vízgazdálkodás rendszere

Részletesebben

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE

AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE Dr. Takács János egyetemi docens Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet 1. BEVEZETÉS Számos ipari szennyvíz nagy mennyiségű

Részletesebben

A kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének tisztítása fordított ozmózis elvén működő víztisztító rendszerekkel

A kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének tisztítása fordított ozmózis elvén működő víztisztító rendszerekkel A kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének tisztítása fordított ozmózis elvén működő víztisztító rendszerekkel Piskolczi Miklós A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. DEBRECEN A kommunális hulladéklerakók

Részletesebben

Norit Filtrix LineGuard

Norit Filtrix LineGuard Norit Filtrix LineGuard BEMUTATÁS A LineGuard egy ultraszűrést alkalmazó vízkezelő rendszer. Az ultraszűrő (UF) alkalmazása nagyon széleskörű ezek egyike az ivóvíz kezelés. Felhasználási területek: Az

Részletesebben

Az extrakció. Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása

Az extrakció. Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása Az extrakció Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása Az extrakció fogalma és fajtái olyan szétválasztási művelet, melynek során szilárd vagy folyadék fázisból egy vagy több komponens kioldását

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 4. EA. Víz fertőtlenítése Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 4. EA. Víz fertőtlenítése Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 Környezetvédelmi műveletek és technológiák 4. EA. Víz fertőtlenítése Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 FERTŐTLENÍTÉS = DEZINFEKCIÓ Cél: a vízben lévő kórokozó baktériumok eltávolítása.

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál Veres András előadása

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Arzén Ammónium ion Bór Fluorid Vas Mangán Nitrit??? Metán Szén-dioid Célkomponensek Lehetséges

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával Prókai Péter Előzmények - rekonstrukció szükségessége - technológia kiválasztása, feltételek Konvencionális eleveniszapos

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL

ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL Küldetés Az elektro-kémiai kommunális szennyvíztisztító

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrántechnológiával

Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrántechnológiával Systems Kft. OMFB 00235/2001 számú projekt Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrántechnológiával Előadó: Bakos Tamás műszaki igazgató Systems Kft. 2003. március 31 A projekt célja Membrántechnológiai

Részletesebben

Zn-tartalmú szennyvíz membránszűrése. Dr. Cséfalvay Edit, egyetemi tanársegéd BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Zn-tartalmú szennyvíz membránszűrése. Dr. Cséfalvay Edit, egyetemi tanársegéd BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Zn-tartalmú szennyvíz membránszűrése Dr. Cséfalvay Edit, egyetemi tanársegéd BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék 1 Alapfogalmak Permeát: tisztított víz Permeát fluxus: a membránon átszűrt

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

A hagyományos és természetközeli szennyvíztisztítási rendszerek. Zöld Zsófia, Környezeti mikrobiológia és biotechnológia

A hagyományos és természetközeli szennyvíztisztítási rendszerek. Zöld Zsófia, Környezeti mikrobiológia és biotechnológia A hagyományos és természetközeli i rendszerek Zöld Zsófia, Környezeti mikrobiológia és biotechnológia Mi a vízszennyezés? Minden olyan vízbe került anyag vagy vízre gyakorolt hatás, amely a felszíni vagy

Részletesebben

Szennyvíztisztítás 9. ea.

Szennyvíztisztítás 9. ea. Szennyvíztisztítás 9. ea. Melicz Zoltán Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet A mai órán beszélünk: A szennyvíztisztítás hulladékairól Keletkezés helye Ártalmatlanítás lehet ségei Az iszapkezelésr l

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Települési szilárd hulladéklerakó csurgalékvíz-kezelés Eredmények, feladatok

Települési szilárd hulladéklerakó csurgalékvíz-kezelés Eredmények, feladatok Települési szilárd hulladéklerakó csurgalékvíz-kezelés Eredmények, feladatok XXIII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szerző: Dr. Schweickhardt/Kiszela Szombathely, 2013.04.23.-25. MIVIKÖ

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

HUMANCORP LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS. rendszerek A ZENEER RO

HUMANCORP LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS. rendszerek A ZENEER RO LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS HUMANCORP rendszerek A ZENEER RO kompakt víztisztító berendezés család egy hálózati vízrõl mûködõ fordított ozmózis alapú rendszer, mely háromféle teljesítményben

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Ismertesse hulladékok fogalmát és típusait! Jellemezze és csoportosítsa fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaik alapján!

Ismertesse hulladékok fogalmát és típusait! Jellemezze és csoportosítsa fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaik alapján! 1. Ismertesse hulladékok fogalmát és típusait! Jellemezze és csoportosítsa fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaik alapján! Információtartalom vázlata: A hulladék definíciója és típusai A hulladékok

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS 9. évfolyam Első félév 1. Ismertesse a terepi munka szabályait. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével 2. A laboratórium rendje, szabályai b. tűz és baleset

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja Cégünk, a Palota Környezetvédelmi Kft. (ill. veszélyeshulladékok kezelése tekintetében jogelôdjének számító céget

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

HUMANCORP LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS. rendszerek A ZENEER EDI 180

HUMANCORP LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS. rendszerek A ZENEER EDI 180 LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS HUMANCORP rendszerek A ZENEER EDI 180 kompakt víztisztító berendezés egy kombinált kétfokozatú RO+EDI rendszer olyan laboratóriumok részére, ahol a napi tisztavíz

Részletesebben

Mikrobiológiai üzemanyagcellák szervesanyag-eliminációs hatékonyságának vizsgálata

Mikrobiológiai üzemanyagcellák szervesanyag-eliminációs hatékonyságának vizsgálata Mikrobiológiai üzemanyagcellák szervesanyag-eliminációs hatékonyságának vizsgálata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok

Részletesebben

A vízszennyezést csökkent vagy megszüntet technológiai módosítás. Értékes anyagok visszanyerése. Szennyvíztisztítás

A vízszennyezést csökkent vagy megszüntet technológiai módosítás. Értékes anyagok visszanyerése. Szennyvíztisztítás A vízszennyezést csökkent vagy megszüntet technológiai módosítás Értékes anyagok visszanyerése Szennyvíztisztítás Egyik példa erre a fluorapatit gyártásánál keletkez fluoridtartalmú szennyvizek problémája:

Részletesebben

Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz

Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz Alfa Active Alfa Classic STS Alfa szennyvíztisztító termékcsalád gépjármőmosókhoz 2. oldal 1. Az STS Alfa szennyvíztisztító termékcsalád Az STS Alfa szennyvíztisztító

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

Víztisztítás ozmózissal

Víztisztítás ozmózissal Víztisztítás ozmózissal Víz körforgás, szennyezés Az egyre nagyobb mértékben szennyezett természetes víz körforgásba kapcsolódik be az emberi vízfogyasztás körforgása. Kútjainkkal a talajból vételezünk

Részletesebben

Kompromisszum. Levegőtisztaság-védelem. Lehetséges tisztítási módszerek. Légszennyezettség csökkentésére ismert alternatív lehetőségek

Kompromisszum. Levegőtisztaság-védelem. Lehetséges tisztítási módszerek. Légszennyezettség csökkentésére ismert alternatív lehetőségek Kompromisszum Levegőtisztaság-védelem A levegőszennyezés elleni védekezés lehetőségei Az emissziók szabályozásának mértéke: A környezet minőségére vonatkozó társadalmi igény Az ország gazdasági lehetőségei

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő

Részletesebben

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Plazmasugaras felülettisztítási kísérletek a Plasmatreater AS 400 laboratóriumi kisberendezéssel

Plazmasugaras felülettisztítási kísérletek a Plasmatreater AS 400 laboratóriumi kisberendezéssel Plazmasugaras felülettisztítási kísérletek a Plasmatreater AS 400 laboratóriumi kisberendezéssel Urbán Péter Kun Éva Sós Dániel Ferenczi Tibor Szabó Máté Török Tamás Tartalom A Plasmatreater AS400 működési

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Kromatográfiás módszerek

Kromatográfiás módszerek Kromatográfiás módszerek Mi a kromatográfia? Kromatográfia ugyanazon az elven működik, mint az extrakció, csak az egyik fázis rögzített ( állófázis ) és a másik elhalad mellette ( mozgófázis ). Az elválasztást

Részletesebben

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK Élelmiszer-ipari alapismeretek középszint 11 ÉRETTSÉGI VIZSGA 01. május 5. ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer I-4 2-02 F07 v4 Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Coccus szám coliformszám coliformszám szennyvíz többcsöves 2 700 3 429 Endo szám Escherichia coli szám Escherichia

Részletesebben

Természetes vizek vizsgálata

Természetes vizek vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör

Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör Laborok Trágyavizsgáló labor Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör - Kutatásainkat az alacsony ÜHG kibocsátású trágyafeldolgozási technológiák kidolgozásáért, valamint a folyamat

Részletesebben