A. függelék Webalkalmazások
|
|
|
- Norbert Kiss
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A. függelék Webalkalmazások Az alábbiakban röviden bemutatjuk a Java szervleteket és a hozzájuk kapcsolódó JSP (Java Server Pages) oldalakat. Ezen kiszolgáló- és platformfüggetlen technológia a CGI esetében felmerülő összes lényeges problémára (lásd az szakaszt) megoldást nyújt. Az elmondott technológia Java-alapú, de megjegyzendő, hogy a Microsoft cég szerveroldali megoldása, az ASP (Active Server Pages) nagyon hasonló elgondolásokat és ötleteket használ a webalkalmazások fejlesztése kapcsán. Az ASP-ről bővebben a [82] könyvben olvashatunk. A.1. Szervletek A szervletekre tekinthetünk úgy, mint a CGI-k Java-alapú alternatívájára. Valójában egy szervlet egy Java-osztály, melyet a kiszolgáló példányosít és futtat. A szervletek közönséges Java-programok, ezért tetszőleges Java-könyvtárat, Java nyelvi konstrukciót használhatnak. A Java platformfüggetlensége, hordozhatósága és biztonsága hatalmas előny. Ugyanúgy, ahogy egy Java-programot valóban változtatás nélkül futtathatunk például Windows, Linux vagy éppen MaxOS X alatt, a Java-szervletek is gond nélkül futnak a fejlesztőitől különböző platform esetén. A JVM (Java Virtual Machine Java virtuális gép) használata miatt a Java-programok kontrollált környezetben futnak, szó sem lehet puffertúlcsordulásból adódó biztonsági problémákról. A szervlet API (Application Programming Interface alkalmazói programinterfész), ahogyan azt hamarosan látni fogjuk, számos kényelmi szolgáltatást nyújt. Például a menetek (session) kezelése, a kérési paraméterek feldolgozása automatikus történik. Érdemes eloszlatni azt a tévhitet, hogy a szervleteket használó dinamikus oldalak, mivel Java-alapúak és minden Java alkalmazás örökletesen lassú, lassan töltődnek be és lassan reagálnak a felhasználói kérdésekre. Számos mérés és gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy igazán nagy terhelés esetén ennek éppenhogy az ellenkezője igaz. Mindemellett, nem tagadjuk annak az állításnak az igazságát, hogy kis feladatok elvégzéséhez egy Java-szervlet túlságosan nagyágyú és sokszor körülményes. Nagy alkalmazások esetében azonban a befektetett munka bőségesen megtérülhet. 477
2 478 A. WEBALKALMAZÁSOK A.1.1. Bevezetés Az alábbiakban megírjuk és futtatjuk első, működőképes szervletünket. A szervletek futtatásához szükségünk van egy megfelelő webkiszolgálóra (szervletkonténerre). Ilyen lehet az Apache Tomcat, amely a szervlettechnológia referenciaimplementációja, az iplanet Web Server, amelyet a Sun fejleszt, a Jigsaw, amely a W3C saját webkiszolgálója vagy éppen az IBM WebSphere, illetve a BEA WebLogic, csak hogy a legfontosabbakat említsük. Első szervletünk feladata, hogy egy olyan szolgáltatást nyújtson, amely segítségével weben keresztül összeadhatunk két számot. Ehhez első lépésként szükségünk van egy űrlapra (az A.1. ábra), amelyben bekérünk két számot. A vezérlést ezután egy szervlethez (az A.2. ábra) továbbítjuk (pontosan úgy, mint egy közönséges CGI-alkalmazás esetén, lásd az szakaszt), amely által visszaadott válaszoldal a két szám összegét tartalmazza. A megadott űrlap esetén fontos észrevenni, hogy ez egy közönséges HTML-űrlap, pontosan ugyanolyan felépítésű, mint amilyet például az szakaszban láthattunk. A két beviteli mező neve rendreszam1 ésszam2, ezekben adhatjuk meg a legfeljebb 3 számjegyből álló számokat. A submit típusú Elküld gomb megnyomása után a kérést GET metóduson keresztül továbbítjuk a megnevezett szervletnek. <html> <head> <title>összeadó példa</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=utf-8"/> </head> <body> <form action=" method="get"> 1. szám: <input type="text" size="3" name="szam1"></br> 2. szám: <input type="text" size="3" name="szam2"></br> <input type="submit" value="elküld"> </form> </body> </html> A.1. ábra. Első szervletünkhöz tartozó űrlap Az A.2. ábrán látható szervlet egy közönséges Java-program. Az általunk definiált Osszeado osztályt a HttpServlet osztályból származtatjuk és felüldefiniáljuk annak doget metódusát. Ez a metódus hivatott a GET formájú kérések kezelésére. AdoGet metódusnak két paramétere van, a request objektum minden fontos információt tartalmaz a kérésről, a response objektum pedig a válaszunk megfelelő megadására szolgál. Fontos, hogy a szervlet kódjában tetszőleges Java-kódot felhasználhatunk, amire persze szükségünk is van, ha az elvégzendő feladat bonyolultabb, mint egy összeadás. Szervletünk most azonban ezt a végtelenül egyszerű feladatot oldja meg. Elkéri aszam1 és aszam2 paraméterek értékét (ezeket nem számként kapjuk meg, ezért először át kell azo-
3 A.1. SZERVLETEK 479 kat konvertálni), majd elkészít egy válaszoldalt, amelyben aszam1+szam2 kifejezés értékét helyezi el. A választ tartalmazó HTML-oldalt teljes egészében mi állítjuk elő, megfelelő fejjel, karakterkódolással, törzzsel stb. Amennyiben az lett volna a feladat, hogy egy számról döntsük el, hogy prímszám-e, megtehettük volna azt is, hogy két, előre elkészített statikus weblap (igen/nem) közül adunk vissza egyet. Ebben az esetben a szervletünk maga nem tartalmazott volna HTML-kódot. Kész szervletünket a szokásos módon fordítjuk le a Java-fordító (javac) segítségével, a kapott.class állomány már maga a futtatható szervlet. Ezt a webkiszolgáló megfelelő könyvtárába kell elhelyezni a webalkalmazásunk többi állományával együtt. package hu.cs.bme.szemweb; import java.io.*; import javax.servlet.*; import javax.servlet.http.*; public class Osszeado extends HttpServlet { public void doget(httpservletrequest request, HttpServletResponse response) throws ServletException, IOException { int sz1=integer.parseint(request.getparameter("szam1")); int sz2=integer.parseint(request.getparameter("szam2")); PrintWriter out = response.getwriter(); response.setcontenttype("text/html"); out.println("<html>"); out.println("<head><title>eredmény</title> <meta http-equiv=\"content-type\" content=\"text/html; charset=iso \"/></head>"); out.println("<body>"); out.println("az összeadás eredménye: "+(sz1+sz2)); out.println("</body>"); out.println("</html>"); A.2. ábra. Első szervletünk adjunk össze két számot! A szervlet működéséhez szükségünk van azonban még arra, hogy összekössük az űrlapot és a szervletet, azaz hogy megmondjuk a webkiszolgálónak, hogy bizonyos kérések esetén mely szervletet kell használni. Erre szolgál a webalkalmazásunk telepítésleírója, amely fontos információkat ad a webalkalmazásunkról a szervletkonténernek.
4 480 A. WEBALKALMAZÁSOK A fentieknek megfelelően a telepítésleíró legfontosabb feladata, hogy megadja, mely hívási minta esetén mely szervlet kerüljön meghívásra. Láthatjuk az A.1. ábrán, hogy szervletünk megnevezésére a címet használtuk. Valójában a wald.hu kiszolgálóhoz intéztünk egy HTTP-kérést annak érdekében, hogy megkapjuk az addossze.add állományt. Telepítésleírónk valójában azt specifikálja, hogy minden.add kiterjesztésű állományra vonatkozó kérés esetén az összeadást elvégző szervletet kell meghívni (az A.3. ábra). Megadhattunk volna más mintát is, például azt, hogy csak és kizárólag aaddossze.add kéréseket kezelje így. A telepítésleíró meghatározza továbbá, hogy pontosan melyik Java-osztály is a kérdéses szervlet, valamint megadja azt is, hogy mely oldal legyen webalkalmazásunk nyitó oldala. <?xml version="1.0" encoding="iso "?> <web-app> <display-name>összeadó</display-name> <description>példa szervlet</description> <servlet> <servlet-name>osszeado</servlet-name> <servlet-class>hu.cs.bme.szemweb.osszeado</servlet-class> </servlet> <servlet-mapping> <servlet-name>osszeado</servlet-name> <url-pattern>*.add</url-pattern> </servlet-mapping> <welcome-file-list> <welcome-file>osszeado.html</welcome-file> </welcome-file-list> </web-app> A.3. ábra. Első szervletünk telepítésleírója A.1.2. Szervletek életciklusa Egy konkrét szervlet valójában egy közönséges Java-objektum. Egy kérés teljesítése a szokásos metódushívásnak felel meg. Előző példánkban, amennyiben két szám összegére vagyunk kíváncsiak, végeredményben szervletünk doget metódusát hívjuk meg. Ennek megfelelően, egy szervlet által megvalósított funkció hatékonyan érhető el, de ami a legfontosabb, hogy a szervletpéldány az egyes hívások között megmaradhat. Egy szervlet így megnyitva tarthat különböző állományokat, adatbázis-kapcsolatokat, megjegyezheti bizonyos bonyolult számítások eredményét
5 A.1. SZERVLETEK 481 abban a reményben, hogy a közeljövőben érkező hasonló kérdésekre így majd gyorsabban tud válaszolni. Valójában a szervletek életciklusa csak nagyon lazán meghatározott. Egy webkiszolgálónak mindössze a következő lépéseket kell támogatni: 1. a szervlet inicializálása és példányosítása 2. az esetleges klienskérések esetén a szervlet megfelelő metódusának meghívása 3. a szervlet leállítása és szemétgyűjtés Ad absurdum tehát az is elképzelhető, hogy a szervletkonténer egy új kérés esetén létrehoz egy új szervletpéldányt, kiszolgálja segítségével a kérést, majd közvetlenül ezután le is állítja azt, hasonlóan az alap CGI megoldáshoz. A valóságban azért nem ez történik, mert ilyen hozzáállással a CGI-hez hasonló hatékonysági problémák jelentkeznének, és a piaci verseny egyszerűen kiszorítaná az ilyen webkiszolgálókat. Az alábbiakban feltételezzük, hogy a kérések között a szervletpéldány életben marad. A leggyakoribb esetben egy szervletpéldány létezik, amely szempontjából az egyes kliensektől érkező kérések egy-egy szálnak felelnek meg. Minden olyan esetben, amikor szálakkal van dolgunk, nagyon körültekintően kell eljárnunk. Amennyiben a doget metóduson belül csak lokális változókat használunk, nincsen mitől tartanunk. Akkor azonban, ha példányvagy osztályváltozókra is szükségünk van (azért, mert szervletünk működéséhez szükséges, hogy az egyes hívások között bizonyos állapotokat megőrizzünk), gondjaink lehetnek. Az elmondottakra példa egy olyan szervlet, amelyik egyrészt számolja, hogy hányszor hívták meg, másrészt vissza is adja ezt az értéket. Egy ilyen szervlet belsejéből származhat az alábbi kódrészlet, aholszamlalo egy példányváltozó és mivel az egyes kérések között a szervletpéldány életben marad, valóban a helyes értéket fogja tartalmazni:... szamlalo++; out.println("teljesített kérések száma: "+szamlalo);... Sajnos azonban előfordulhat az az eset, hogy két szál egyszerre tartózkodik a doget metódus belsejében, és az élet úgy hozza, hogy az operációs rendszer az alábbi sorrendben hajtja végre az utasításokat: szamlalo++; // első szál szamlalo++; // második szál out.println("..."); // első v. második szál out.println("..."); // második v. első szál Szerencsétlen módon tehát kétszer növeltük meg ugyanazt a példányváltozót és ezt a kettővel megnövelt értéket adjuk vissza a klienseknek. Persze jelen esetben ez nem okoz valódi problémát, legfeljebb két ember a világ két pontján egyszerre látja ugyanazt a számot. Sokszor azonban az ilyen jellegű szinkronizációs probléma életveszélyes, amennyiben az adott példányváltozó fontos információt tárol. A szálak kapcsán látott szinkronizációs problémára megoldásként elsőként felmerülhet, hogy használjunk lokális változókat példányváltozók helyett. Ezzel azonban éppen azt a lehetőséget veszítjük el, hogy szervletünk megtartsa állapotát a kérések között. Az igazi megoldás a Java nyelv által támogatott szinkronizációs lehetőségek használata, amelyekkel
6 482 A. WEBALKALMAZÁSOK bizonyos kóddarabokról megkötjük, hogy azok csak atomi, azaz szétbonthatatlan módon kerülhetnek végrehajtásra. Itt is óvatosnak kell lennünk, mert minél nagyobb kóddarabot helyezünk védelem alá, annál többet veszíthetünk a hatékonyságból. Szélsőséges esetben, amennyiben a teljes doget metódust védetté nyilvánítjuk, szervletünk egyidőben egyetlen kérés kiszolgálását végezheti csak el (képzeljük el, hogy mennyi hasznos CPU-időt fecsérlünk el, ha ilyenkor a metódus belsejében például egy adatbázis-lekérdezés eredményére várunk, és nem is használjuk a processzort ezalatt más szervletek kiszolgálását végezhetnénk el). Azt is tudnunk kell, hogy hasonló esetekben a szervletkonténer hatékonysági okokból dönthet úgy, hogy új szervletet példányosít. Ez annyival bonyolítja tovább a dolgokat, hogy a példányváltozók elkülönülnek az osztályváltozóktól. Ennek megfelelően az A.4. ábrán látható szervlet, akkor is, ha szinkronizálva fut, különböző értékeket adhat eredményül a Kérések száma és az Összes kérések száma vonatkozásában. Összességében azt kell mondanunk, hogyha a feladatunk megköveteli, hogy az egyes kérések között állapotot tároljunk, akkor érdemesebb ezt osztályváltozókban, mintsem példányváltozókban megtenni. Mindkét esetben lesznek ugyan szinkronizációs problémáink, de osztályváltozók esetén legalább képesek vagyunk fenntartani egy globális állapotot. Példányváltozók használatával ezt nagyon nehéz megoldani, hiszen ehhez az kellene, hogy az egyes szervletpéldányok folyamatosan tájékoztassák egymást a példányváltozóikban bekövetkezett változásokról. További érdekes dolog az, hogy nemcsak a szervlet maradhat/marad meg az egyes hívások között, hanem a szervlet által elindított szálak is (például azok, amelyeket az inicializációs fázisban indított el). Ennek megfelelően egy szervlet a hívásai között is végezhet hasznos munkát. Elsőre ez talán értelmetlennek tűnhet, amennyiben a szervletet pusztán egy bizonyos kérdésekre jól meghatározott válaszokat szolgáltató CGI-alkalmazásnak fogjuk fel. Sokszor azonban ugyanarra a kérdésre nem ugyanazt a választ adjuk, például azért, mert bizonyos háttérben futó számítások eredményei már ismertek, és ezeket felhasználva pontosabban válaszolhatunk. Példa erre egy olyan szervlet, amely egy háttérben lévő adatbázist elemez és folyamatosan frissíti statisztikáit, amelyet a kliensek lekérdezhetnek. Teljesen nyilvánvaló, hogy a feladat kivitelezhetetlen lenne, amennyiben a szervlet a kliens kérésének pillanatában kezdené el az adatbázis vizsgálatát. Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a szervletet sokszor előre létrehozzuk, azaz elvégezzük a példányosítást. Ilyenkor az első kérés kiszolgálásakor sem kell számolni a példányosítás okozta többletköltséggel (egy példány inicializálásakor megnyithat távoli kapcsolatokat, amelyek felépítése meglehetősen időigényes is lehet). A gyakorlatban ez úgy zajlik, hogy a webkonténer indulásakor példányosítja az általa kezelt szervleteket. A.1.3. Szervletkonténerek fajtái A szervletkonténerek túlnyomó többsége egyetlen Java virtuális gépet használ a szervletek futtatásához. Ennek hatalmas előnye, hogy így lehetővé válik a hatékony és biztonságos adatmegosztás a szervletek között. Amennyiben maga a webkonténer is Java nyelven íródott (például Apache Tomcat), akkor a szervletek a konténerrel egy virtuális gépen belül futnak. Ilyenkor a szervletek metódusainak meghívása valóban nagyon hatékony. Amennyiben a konténer nem Java nyelven íródott, és nem multiprocesszes (azaz mindössze egy folyamat van, az egyidejű működést szálak segítségével oldja meg), a Java virtuális
7 A.1. SZERVLETEK 483 public class Szamlalo extends HttpServlet { static int oszamlalo = 0; int szamlalo = 0; public void doget(httpservletrequest request, HttpServletResponse response) throws ServletException, IOException {... szamlalo++; oszamlalo++; out.println("kérések száma: "+szamlalo); out.println("összes kérések száma: "+oszamlalo); A.4. ábra. Osztályváltozók szervletekben gépet be lehet ágyazni a konténer folyamatába, és taszkváltás nélkül el lehet érni. Ugyanezt nem lehet megtenni egy olyan konténer esetében, amelyik folyamatokat (is) indít a kérések kezelésekor. Ilyenkor a Java virtuális gép egy külön folyamatban fut, amelyre a váltás már meglehetősen költséges. A.1.4. Menetkezelés A szervletkonténer automatikusan végzi a menetek kezelését. Amennyiben a kliensoldalon engedélyezve vannak a piték vagy sütik (angolul: cookies), akkor azt használja. Piték hiányában a kérésbe kódolja bele a menet információkat. Ezzel a szervletprogram írójának nem kell törődnie. A szervlet belsejében a menetet a kérési objektum getsession() metódusával kérhetjük el. HttpSession session = request.getsession(); A kapott menetobjektumban a setattribute() metódussal tetszőleges Java-objektumot tárolhatunk; ennek egy kulcsnevet és magát a tárolandó objektumot kell megadnunk. Az adott kulcs alatt tárolt objektumot agetattribute() metódussal kaphatjuk vissza. session.setattribute("user", new Silk_user(name,passwd,profile));... Silk_user user = (Silk_user)session.getAttribute("user"); A menetekhez lejárati idő is tartozik (ezt láthatjuk akkor, amikor bankunk webes ügyfélszolgálata bizonyos inaktívitási idő után újra megkér minket, hogy azonosítsuk magunkat), amelyet több helyen is állíthatunk, többek között az alkalmazásunk telepítésleírójában is.
8 484 A. WEBALKALMAZÁSOK A.2. Java Server Pages A szervletek esetében a biztonság, hatékonyság és kényelem magas fokon valósul meg. Sajnos azonban az üzleti logika és a megjelenítés nem válik szét kellő mértékben. Új felület létrehozása, a felület változása esetén módosítani kell a szervlet forráskódját, sőt, a változások átvezetéséhez újra is kell fordítani azt. Ez a megoldás megnehezíti az üzleti logika felhasználását más környezetben. Elképzelhető, hogy egy nem webes grafikus felületen is el szeretnénk érni rendszerünket, sőt, az is, hogy be szeretnénk ágyazni más rendszerekbe mindenféle megjelenítés nélkül. Amennyiben az üzleti logika élesen különválik a megjelenítéstől, ez sokkal könnyebben kivitelezhető, mint amikor össze vannak nőve. További hátrány, hogy a rétegek (üzleti logika, megjelenítési) összemosása megnehezíti a csapatmunkát is. Gondoljunk arra, hogy a szervletek írásához alapvetően más emberek értenek, mint akik honlapot készítenek (akik amúgy is sokszor nem kézzel teszik ezt, hanem különféle vizuális szerkesztőeszközökkel). Egy bank esetében a mögöttes logika, a tranzakciók biztonságos végrehajtása, az ügyfélazonosítás, a banki adatbázis lekérdezései mindmind olyan dolgok, amelyek nem kapcsolódnak a megjelenítés módjához, ezeket mindig ugyanúgy kell végezni. Rémálom lenne, ha egy stilisztikai változtatás miatt hozzá kellene nyúlni az egész rendszer forráskódjához azért, mert ott generáljuk a kimenő HTML-oldalt. Meg kell jegyezni, hogy ugyanakkor egy szervlet alkalmas arra, hogy a munka lényegi részének elvégzése után előre elkészített oldalak, mint lehetséges válaszok közül válassza ki a megfelelőt. Ilyenkor a rétegek elválasztása kellően megoldott. Sajnos azonban ez sokszor nem járható út, gondoljunk arra, hogy a számösszeadós esetben nem lehet előre elkészíteni minden lehetséges válaszoldalt. Az elgondolás mindenesetre nagyon jó, a szervlet foglalkozzon a lényegi résszel, majd adja tovább a vezérlést egy oldalnak, amely képes megjeleníteni az eredményt. Kicsit továbbgondolva látható, hogy az is igaz, hogy a legtöbb esetben az oldalnak csak egy bizonyos része tartalmaz dinamikusan generált információt (például egy adott helyen a számítás/adatbázis-lekérdezés eredményét), a maradék változatlan statikus kód. Ezt úgy is felfoghatjuk, hogy valójában egy sablonra van szükségünk, amelyet előre elkészíthetünk úgy, hogy bizonyos részeit kitöltetlenül hagyjuk. Ide kerül majd a dinamikus tartalom. Pontosan ezt az elvet követi a Java Server Pages (JSP) technológia. A JSP-oldalak első megközelítésben közönséges HTML-oldalak, amelyek néhány helyen speciális elemeket tartalmaznak. Ezen elemek feladata a dinamikus tartalom generálása, azaz a sablonunk hiányos részeinek kitöltése. Megjegyezzük, hogy a szabad szoftver világában népszerű PHP is hasonló ötleten alapul. Első példánk az A.5. ábrán látható. A példa egy közönséges HTML-oldalnak tűnik, de bizonyos helyeken JSP-elemeket használunk. Például a honlap törzsében a <% és %> jelek között Java-kód szerepel. Azt is láthatjuk, hogy a kódrészlet gyanús abban az értelemben, hogy nagyon hasonlít az A.2. ábrán látott szervlet kódjához. A request objektumot ott is arra használtuk, hogy információkat tudjunk meg az aktuális kérdésről, például kinyerjük a kérési paramétereket. Jelen esetben, ha ilyen paraméterünk nincsen, akedves ismeretlen! szöveggel üdvözöljük a látogatót. Amennyiben van nev nevű paraméterünk (mert például honlapunkat alakban értük el), akkor viszont nevén szólítjuk. A dinamikus tartalmat az előbbiekhez hasonlóan az out.println("...") metódushívással generáljuk. Végül minden egyes kérés esetén beillesztjük az oldalunkba a new java.util.date().tostring() kifejezés értékét, amely az aktuális időt írja ki.
9 A.2. JAVA SERVER PAGES 485 Bevezető példánk jól illusztrálja a sablonelvet. Amennyiben ezt a weboldalt egy kliens elkéri a szervertől (webkonténertől), akkor bizonyos részek dinamikusan generálódnak, maga a keret azonban statikus. <html> <head> <title>első JSP példa</title> <meta http-equiv="..." content="text/html; charset=utf-8"/> </head> <body> <h1> <% if (request.getparameter("nev") == null) { out.println("kedves ismeretlen!"); else { out.println("szia "+request.getparameter("nev")+"!"); %> </h1> Az aktuális idő: <%= new java.util.date().tostring() %> </body> </html> A.5. ábra. JSP-elemeket is tartalmazó weboldal A.2.1. Célok, felépítés A JSP-technológia egyik célja a szervletekkel történő minél szorosabb együttműködés. Ez teljes mértékben megvalósul, mert valójában egy JSP-oldal szervletté fordul. A JSP-lapon található statikus elemekből out.println("...") hívások lesznek, a beillesztett Java-kódok egy az egyben bekerülnek a szervletbe stb. A fordítás során automatikusan készül el az osztálydeklaráció, inicializálódik az out objektum. A JSP-lap az első elkéréskor vagy a webkonténer indulásakor fordul le szervletté, beállításoktól függően. A szervletből áll elő a JVM által már értelmezhető bináris formátum. Miután ez megtörtént, a kérésekre való reagálás hatékony. A JSP fő célja tehát az üzleti logika és a megjelenítés különválasztása, amihez a sablonkitöltés elvét használja fel. A sablonban lévő kitöltésre, beillesztésre váró részeket JSPelemeknek hívjuk. Három alapvetőa a JSP-hez kapcsolódó elemkategória létezik. szkriptelemek direktívák akcióelemek
10 486 A. WEBALKALMAZÁSOK A szkriptelemek segítségével Java-kódot illeszthetünk be oldalunkba. A Java-kód több, előre definiált objektumot is használhat, mint például arequest,response,session,out stb. Többféle szkriptelemet különböztetünk meg. Egy JSP-szkripletet a <% és %> jelek határolnak, a közrefogott Java-kód a JSP-szervlet fordítása során egy az egyben kerül be a szervlet kiszolgáló metódusába. JSP-szkripletre láthattunk példát az A.5. ábránkon. A JSPdeklarációk szintén változtatás nélkül kerülnek át a szervletbe, csak nem a kiszolgáló metódusba, hanem azon kívülre, a szervlet osztály törzsébe. A deklarációkat a <%! és %> jelek határolják. Az alábbi deklaráció egy példányvátozót definiál és inicializál: <%! private int szamlalo = 0; %> Az utolsó fajta JSP-szkriptelem a JSP-kifejezés, amelyet a <%= és %> jelek határolnak. A JSP-kifejezés egy Java-kifejezés, amelynek értékét illeszti be a webkiszolgáló a végső weblapba. Pontosabban, a kifejezés értékéül kapott objektumot a webkonténer a Java tostring() metódusával konvertálja kiírható alakba. Az A.5. JSP-lapon, az aktuális idő kiírásakor, láthatunk példát JSP-kifejezés használatára. A JSP direktívák midegyikét a <%@ és %> jelek határolják, általános felépítésük a következő. <%@ direktívanév attribútumnév-1=érték-1 attribútumnév-2=érték-2... attribútumnév-k=érték-k %> A direktívák a szervlet egész működésére hatással lévő beállításokat definiálnak. Például apage direktívanév segítségével megadhatjuk, hogy a szervlet mely csomagokat importálja (hiszen lehet, hogy például az egyik szkripletben nem hagyományos osztályt használunk), mi legyen az előállítandó lap MIME-típusa, mekkora puffert használjon a PrintWriter objektum. A JSP-akcióelemek ismertetésével a következő rész foglalkozik. A.2.2. JSP-akcióelemek, JavaBean-komponensek Bár a JSP alapvető célja az üzleti logika és a megjelenítés különválasztása, az A.5. ábrán látható példánk nem igazán demonstrálja ezt. Amennyire nem szerencsés HTML-kódot tenni a Java-forrásba, ugyanígy nem a legjobb választás Java-kódot elhelyezni HTML-oldalakba, akkor sem, ha ez még nyíltan nem sérti a sablon elvet. Valójában az a helyzet, hogy a JSP bár nem kényszeríti rá a webalkalmazás készítőit a különböző logikai rétegek különválasztására, 5 eszközöket kínál arra, hogy ezt megtehessük. Ezeket az eszközöket a JSP-akcióelemei között találhatjuk meg. A JSP-akcióelemek közül számunkra most az ún. JavaBean-ek (babok) kezelésére szolgáló elemek a legfontosabbak. A babok olyan Java-osztályok, amelyek bizonyos kódolási előírásoknak felelnek meg. Legfontosabb jellemzőjük, hogy rendelkeznek ún. lekérdező (angolul: getter) és beállító (angolul: setter) metódusokkal. Ezen metódusok a nevüknek 5 Már csak azért sem, mert felfoghatjuk a JSP-t akár úgy is, mint szervletek írásának egy speciális, kényelmes módját. Lényegében tehát szervleteket írunk, így bármilyen csúnyaságot elkövethetünk.
11 A.2. JAVA SERVER PAGES 487 megfelelően az egyes példányváltozók értékeit kérdezik le, illetve állítják be. A lekérdező és beállító metódusok neveit a példányváltozók neveiből származtatjuk. Például a szam példányváltozóhoz a getszam() lekérdező metódusnév társul. Az A.6. ábrán láthatjuk az egyetlen számot tárolni képes babot. package hu.cs.bme.szemweb; public class SzamtaroloBab { private Integer szam; public Integer getszam() { return(szam); public void setszam(integer szam) { this.szam = szam; A.6. ábra. Egyetlen számot tárolni képes bab A babok lehetnek egyszerű konténerek, amelyek bizonyos értékeket tárolnak például egy webes űrlap számára. A lekérdező és beállító metódusok tartalmazhatnak azonban olyan üzleti logikát is, amely szükséges a feladatuk elvégzéséhez. Például lehet, hogy egy beállító metódushívás hatására adatbázishoz kell fordulni, vagy valamilyen bonyolult számítás előzi meg az érték eltárolását. Alkalmazástól függően elképzelhető például, hogy elteszünk egy babba egy számot, de visszaolvasáskor már a négyzetét kapjuk meg stb. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy sokszor szerencsésebb az ilyen jellegű rejtett szolgáltatásokat hanyagolni és úgy megírni a bab kódját, hogy az abban szereplő lekérdező és beállító metódusok működése átlátható legyen. A babok kezelésére három JSP-akcióelem szolgál, ezek a következők: jsp:usebean jsp:getproperty jsp:setproperty A jsp:usebean segítségével nevesíthetünk egy babot, amelyet a JSP-oldalon később használni szeretnénk. <jsp:usebean id="bab" class="hu.cs.bme.hu.szamtarolobab" /> Alapesetben a jsp:usebean példányosítja a megadott osztályt, amelyre ezek után a megadott azonosítóval lehet hivatkozni. Nem történik tehát más, minthogy a webkonténer egy, az alábbihoz hasonló kódot generál és illeszt be a szervletbe: SzamtaroloBab bab = new SzamtaroloBab();
12 488 A. WEBALKALMAZÁSOK Az igazán érdekes lehetőség az, hogy megadhatjuk babunk hatáskörét, és amennyiben a megadott hatáskörben ugyanilyen azonosítóval már létezik bab, akkor nem példányosítunk, hanem használjuk, amink van. Az alábbi babhatáskörök lehetségesek, amelyek megadják, hogy a babunknak hol kell láthatónak lennie (ennek biztosítása a webkiszolgáló feladata): lap (page) Ez az alapértelmezett hatáskör, csak az adott lap érheti el a babot. kérés (request) Az aktuális kérésben érvényes a bab,request objektumban tárolódik. menet (session) Menetszinten érvényes a bab, a menetben tárolódik. alkalmazás (application) Az összes olyan JSP-lap számára elérhető a bab, amelyek az adott szervlet kontextusában futnak. Egy szervlet adott néven elhelyezheti a menetben például egy, az A.6. ábrán látható bab osztály példányát. Ilyenkor a jsp:usebean használatával elérhetjük, hogy JSP-oldalunkon felhasználhassuk ezt az objektumot. Ehhez az kell, hogy a bab osztályán kívül specifikáljuk a hatáskört is. <jsp:usebean id="bab" class="hu.cs.bme.hu.szamtarolobab" scope="session" /> Ebben az esetben a webkiszolgáló megnézi, hogy létezik-e a menetbenbab néven tárolt, adott osztályba tartozó példány, és ha igen, akkor a lap további részében bab néven ezt a példányt érjük el. Megtehetjük például, hogy egy szkriptelem segítségével lekérdezzük a babunk bizonyos mezőit. <%= bab.getszam() %> <html> <head> <title>eredmény JSP-lap</title> <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=utf-8"/> </head> <body> <jsp:usebean id="eredmeny_bab" scope="session" class="hu.cs.bme.szemweb.szamtarolobab" /> <h1> Eredmény: <jsp:getproperty name="eredmeny_bab" property="szam" /> </h1> </body> </html> A.7. ábra. Összeadás eredményének megjelenítése babból A szkripteknél jobb megoldás, ha a jsp:getproperty és jsp:setproperty akciókat használjuk a getter, illetve a setter metódusok meghívásához. Az A.7. ábrán láthatunk egy
13 A.2. JAVA SERVER PAGES 489 JSP-oldalt, amely a menetben előzetesen eltárolt babot felhasználva kiírja az összeadás eredményét. Babok használatával elérhetjük, hogy a JSP-lapok közvetlenül csak és kizárólag a megjelenítéssel kapcsolatos információkat tárolják. Egy szervlet (amelyet akár egy másik JSPlapban lévő űrlap segítségével érünk el) beállíthatja egy bab bizonyos tulajdonságait, például megadhatja a megfelelő számot, ami egy adott számítás végeredménye. Ezután eltárolhatja a babot valamilyen hatáskörben, majd továbbíthatja a vezérlést a megfelelő JSP-lapnak, amely a megfelelő akcióelemekkel eléri és felhasználja a babban tárolt értékeket. package hu.cs.bme.szemweb; import java.io.*; import javax.servlet.*; import javax.servlet.http.*; import hu.cs.bme.szemweb.szamtarolobab; public class OsszeadoMVC extends HttpServlet { public void doget(httpservletrequest request, HttpServletResponse response) throws ServletException, IOException { int sz1=integer.parseint(request.getparameter("szam1")); int sz2=integer.parseint(request.getparameter("szam2")); SzamtaroloBab bab = new SzamtaroloBab(); bab.setszam(new Integer(sz1+sz2)); HttpSession session = request.getsession(); session.setattribute("eredmeny_bab",bab); RequestDispatcher dispatcher = getservletcontext().getrequestdispatcher("gui.jsp"); dispatcher.forward(request,response); A.8. ábra. Számösszeadós példánk szervlete MVC-szemléletben Az elmondottakat az A.8. ábrán láthatjuk, ahol az eredeti számösszeadós szervletünket adtuk meg az újfajta szemléletben. Az eredmény tárolására egy babot használunk, a megjelenítést egy JSP-oldalra bízzuk. Érdemes összevetni a kódot az A.2. ábrán látható eredeti
14 490 A. WEBALKALMAZÁSOK megvalósítással. Igaz ugyan, hogy most három állományra van szükségünk (magára a szervletre, a bab osztály kódjára, valamint a JSP-lapra), de ez a látszólag pazarló felépítés nagy alkalmazások fejlesztése esetén bőségesen megtérül. Példánkban azt is demonstráljuk, hogy hogyan tudjuk a vezérlést továbbítani egy szervletből, erre szolgál arequestdispatcher osztály és annak aforward metódusa. Minden igyekezetünk ellenére sokszor előfordul azonban, hogy szükséges bizonyos Javakódrészletek elhelyezése a JSP-oldalunkban. A fejlesztőknek lehetőségük van arra, hogy ilyen esetben ne a JSP-szkriptelemeket használják, hanem ún. egyedi akcióelemeket (tagfüggvényeket) hozzanak létre. Egy-egy egyedi akcióelem elhelyezésekor az általunk írt Java-kód hívódik meg. Az egyedi akcióelemek írásával könyvünk nem foglalkozik, de megjegyezzük, hogy azokat általában könyvtárakba szervezzük, ahol több akcióelem kódját definiáljuk. Egy-egy ilyen könyvtárra ataglib JSP-direktívával hivatkozunk, ahogy az az alábbi JSP-lapon is látható: <%@ taglib uri="/sajat_akcioelemek" prefix="szemweb" %> <szemweb:tesztelfelhasznalot privilegium="0"/> <html>... </html> Példánkban a felhasználói jogosultságot ellenőrizzük egy egyedi akcióelemen keresztül. A megfelelő Java-kód eldönti, hogy az adott személy jogosult-e a honlap megtekintésére, és csak igenlő válasz esetén folytatódhat a JSP-lap kiszolgálása.
JEE tutorial. Zsíros Levente, 2012
JEE tutorial Zsíros Levente, 2012 A J2EE részei Webkonténer Szervletek JSP oldalak EJB (Enterprise Java Bean) konténer Session Bean Entity Bean (Java Persistence API-t használják) A Glassfish és JBoss
Bevezető. Servlet alapgondolatok
A Java servlet technológia Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 06. Servlet Bevezető Igény a dinamikus WEB tartalmakra Előzmény: CGI Sokáig
Java Server Pages - JSP. Web Technológiák. Java Server Pages - JSP. JSP lapok életciklusa
Web Technológiák Java Server Pages - JSP Répási Tibor egyetemi tanársegéd Miskolc Egyetem Infomatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport (IVM) Általános Informatikai Tanszék Iroda: Inf.Int. 108. Tel: 2101
Java technológiák - ANTAL Margit. komponensek. A HTTP protokoll. Webkonténerek és szervletek. Egyszerű HTTP. ANTAL Margit.
Sapientia - EMTE 2010 A célja A viselkedése Megjelenítés komponenstípusok Adatok megjelenítése: grafikonok, táblázatok Űrlapok Navigációs elemek: menük, hiperlinkek Informácios képernyők: útbaigazítások,
Szervlet-JSP együttműködés
Java programozási nyelv 2007-2008/ősz 10. óra Szervlet-JSP együttműködés Kérés továbbítás technikái legradi.gabor@nik.bmf.hu szenasi.sandor@nik.bmf.hu Szervlet-JSP együttműködés Témakörök Osztálykönyvtár
Hello World Servlet. Készítsünk egy szervletet, amellyel összeadhatunk két számot, és meghívásakor üdvözlőszöveget ír a konzolra.
Hello World Servlet Készítsünk egy szervletet, amellyel összeadhatunk két számot, és meghívásakor üdvözlőszöveget ír a konzolra. Hozzunk létre egy Dynamic Web projectet File New Other itt a következőket
Web-fejlesztés NGM_IN002_1
Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Dinamikus tartalom 3. Template feldolgozás Template feldolgozás Statikus (HTML) fájlok dinamikus tartalom beszúrással (speciális tagek) Template processzor PHP Cold Fusion ASP
A JavaServer Pages (JSP)
A JavaServer Pages (JSP) Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 27. JSP Harmadik generáci ciós s WEB szerver A dinamikus lap a tipikus Dinamikus
JAVA webes alkalmazások
JAVA webes alkalmazások Java Enterprise Edition a JEE-t egy specifikáció definiálja, ami de facto szabványnak tekinthető, egy ennek megfelelő Java EE alkalmazásszerver kezeli a telepített komponensek tranzakcióit,
A JavaServer Pages (JSP)
A JavaServer Pages (JSP) Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 27. JSP Harmadik generáci ciós s WEB szerver A dinamikus lap a tipikus Dinamikus
A JavaServer Pages (JSP)
A JavaServer Pages (JSP) Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem JSP WEB-es alkalmazások fejlődéstörténete A WEB-es alkalmazások fejlődését nyomon követve három nagy korszakot
JavaServer Pages (JSP) (folytatás)
JavaServer Pages (JSP) (folytatás) MVC architektúra a Java kiszolgálón Ügyfél (Böngésző) 5 View elküldi az oldal az ügyfélez View (JSP) Ügyfél üzenet küldése a vezérlőnek 1 3 4 Kérelem továbbítása a megjelenítőnek
A WEB programozása - JSP1 dr.gál Tibor. 2010. őszi félév
Általános jellemzők JavaServer Pages (JSP) Java utasításokat helyezetünk el a HTML lapon Ezket a Java utasításokat a kiszolgáló végrehajtja Az ügyfél felé generált tartalom: statikus HTML kód + Java utasítások
MVC Java EE Java EE Kliensek JavaBeanek Java EE komponensek Web-alkalmazások Fejlesztői környezet. Java Web technológiák
Java Web technológiák Bevezetés Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés
Osztályok. 4. gyakorlat
Osztályok 4. gyakorlat Az osztály fogalma Az objektumok formai leírása, melyek azonos tulajdonsággal és operációkkal rendelkeznek. Osztályból objektum készítését példányosításnak nevezzük. Minden objektum
Java Servlet technológia
Java Servlet technológia Servlet Java osztály, megvalósítja a Servlet interfészt Kérés-válasz (request-response) modellre épül, leginkább web-kérések kiszolgálására használjuk A Servlet technológia http-specifikus
Web-fejlesztés NGM_IN002_1
Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Rich Internet Applications RIA Vékony-kliens generált (statikus) HTML megjelenítése szerver oldali feldolgozással szinkron oldal megjelenítéssel RIA desktop alkalmazások funkcionalitása
Menetkövetés lehetőségei
Java programozási nyelv 2007-2008/ősz 8. óra Menetkövetés lehetőségei Menetkövetés technikái Java szolgáltatások legradi.gabor@nik.bmf.hu szenasi.sandor@nik.bmf.hu Menetkövetés lehetőségei Témakörök Szervlet
Enterprise JavaBeans. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Az Enterprise JavaBeans
Enterprise JavaBeans Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans (EJB) server oldali komponens, amely Az üzleti
Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez
Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez Székely István Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet A rendszer felépítése szerver a komponenseket szolgáltatja Java nyelvű implementáció
Web-fejlesztés NGM_IN002_1
Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Dinamikus tartalom 2. Servletek Java Servletek Szerver oldali alkalmazások Java nyelven szerver funkcionalitásának kiterjesztése dinamikus és interaktív tartalom el!állításra
Java programozási nyelv 2007-2008/ősz 9. óra. Java Server Pages. JSP technika alapjai
Java programozási nyelv 2007-2008/ősz 9. óra Java Server Pages JSP technika alapjai legradi.gabor@nik.bmf.hu szenasi.sandor@nik.bmf.hu Java Server Pages Témakörök JSP architektúra Scriptletek elhelyezése
A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája
A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája...1 A kliens-szerver funkcionalitások megoszlása...1 A böngésző mint web kliens...1 Web szerver (kiszolgáló)
Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0)
Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans
VII. Appletek, grafika
VII. Appletek, grafika 1. Bevezetés A tantárgy elején említettük, hogy a Java alkalmazásokat két nagy csoportba sorolhatjuk. Ezek: alkalmazások (applications) alkalmazáskák (applets) Az eddig megírt programjaink
Java I. A Java programozási nyelv
Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem
Java szervlet technológia
Java szervlet technológia Igény a dinamikus tartalomra... Az első ilyen technológiák: kliens oldalon: appletek szerver oldali technológiák: CGI, JSP, PHP, ASP a CGI-ről CGI (Common Gateway Interface):
A Java EE 5 plattform
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
Objektum orientáltság alapjai A Java nyelv Fordítás - futtatás
Objektum orientáltság alapjai A Java nyelv Fordítás - futtatás Objektum orientáltság alapjai Objektum: A való világ egy elemének ábrázolása, amely minden esetben rendelkezik: Állapottal,Viselkedéssel,Identitással
Osztott rendszerek, Java EE. Általános bevezető
Osztott rendszerek, Java EE Általános bevezető Osztott rendszerek Hálózati alkalmazások (java.net, java.nio, Apache Mina, stb.) Web-programozás (Servlet, JSP, JSTL, JSF, JavaFX, GWT, Struts, stb.) Webszolgáltatások
Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 04. 17. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
Java és web programozás
Budapesti Műszaki Egyetem 2015. 04. 08. 9. Előadás Kivétel kezelés a kivétel (exception) egy esemény, mely futás közben megbontja a program normális futási folyamatát például kivétel dobódik amikor 0-val
Szerver oldali Java programozás 2007-08/II. 1. óra. Elemkönyvtárak. Elemkönyvtárak használata Saját elemkönyvtár készítése. szenasi.sandor@nik.bmf.
Szerver oldali Java programozás 2007-08/II. 1. óra Elemkönyvtárak Elemkönyvtárak használata Saját elemkönyvtár készítése szenasi.sandor@nik.bmf.hu Adatbázisok elérése Témakörök Elemkönyvtárak használata
PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat
PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen
Kompozit alkalmazások fejlesztése. IBM WebSphere Portal Server
Kompozit alkalmazások fejlesztése IBM WebSphere Portal Server Portletek -összefoglaló Portlet: portálba integrálható kisalkalmazás Szabványok JSR 168 Portlet 1.0 (IBM API) JSR 286 Portlet 2.0 Dióhéjban
Internet programozása. 1. előadás
Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes
Stateless Session Bean
Stateless Session Bean Készítsünk egy stateless session bean-t, amellyel összeadhatunk két számot. Hozzunk létre egy Dynamic Web projectet File New Other itt a következőket kell választani: Web Dynamic
MVC. Model View Controller
MVC Model View Controller Szoftver fejlesztés régen Console-based alkalmazások Pure HTML weboldalak Assembly, C Tipikusan kevés fejlesztő (Johm Carmack Wolfenstein, Doom, Quake..) Szűkös erőforrások optimális
Java servlet technológia 1 / 40
Java servlet technológia 1 / 40 Áttekintés Bevezetés Servlet map-elés web.xml-ben Szessziókövetés include, forward Szűrők 2 / 40 Áttekintés Bevezetés Servlet map-elés web.xml-ben Szessziókövetés include,
OOP #14 (referencia-elv)
OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet
WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK
WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK Horváth Győző Egyetemi adjunktus 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.420 Tel: (1) 372-2500/1816 2 Ismétlés Ismétlés 3 Fájl/Adatbázis 3 4 Szerver 2 CGI
Biztonság java web alkalmazásokban
Biztonság java web alkalmazásokban Webalkalmazások fejlesztése tananyag Krizsán Zoltán 1 [2012. május 9.] 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem 2012. május 9. Krizsán Zoltán [2012. május 9.]
Már megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
OOP: Java 8.Gy: Abstract osztályok, interfészek
OOP: Java 8.Gy: Abstract osztályok, interfészek 26/1 B ITv: MAN 2019.04.03 Abszrakt metódus és absztrakt osztály. Gyakran előfordul a tervezés során, hogy egy osztály szintjén tudjuk, hogy valamilyen metódus
Java V. Osztályszint. lyszintű ű tagok. Példányváltozó. Osztályváltozó. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:
Java V. szint lyszintű ű tagok A final minősítő Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 05. Java V.: szintű tagok JAVA5 / 1 Példányváltozó Az eddig megismert adattagokból
Java servlet technológia. Web alkalmazások. Servlet-et használni érdemes, ha. JSP-t használni érdemes, ha. Servlet-JSP kombináció (MVC) szükséges, ha
Áttekintés Java servlet technológia Bevezetés Servlet map-elés web.xml-ben Szessziókövetés include, forward Szűrők 1 / 31 2 / 31 Servlet-et használni érdemes, ha a kimenet típusa bináris (pl. egy kép)
Miután létrehoztuk, szeretnénk neki beszédesebb nevet adni. A név változtatásához a következőt kell tenni:
Excel objektumok Az excelben az osztályokat úgynevezett class modulokként hozzuk létre. Miután létrehoztuk, szeretnénk neki beszédesebb nevet adni. A név változtatásához a következőt kell tenni: View-ba
A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -
Kommunikáció. Folyamatok közötti kommunikáció. Minden elosztott rendszer alapja
Kommunikáció Folyamatok közötti kommunikáció Minden elosztott rendszer alapja Marshalling Alap primitívek Direkt, indirekt portok Blokkolás, nem blokkolás Pufferelés Megbízhatóság RPC Az RPC jellemzői
JSP (Java Server Pages) technológia
JSP (Java Server Pages) technológia JSP technológia A JSP technológiával könnyen készíthető olyan web-tartalom, melynek statikus és dinamikus része van. A JSP rendelkezésre bocsátja a szervletek dinamikus
PHP. Adatbázisok gyakorlat
PHP Adatbázisok gyakorlat Mi a PHP? A PHP (PHP: Hypertext Preprocessor) egy nyílt forráskódú, számítógépes szkriptnyelv, legfőbb felhasználási területe a dinamikus weboldalak készítése. A PHP-kódunk általában
Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu
Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:
A Java Server Pages technológia. JSP és JSP elemkönyvtárak, JSTL alapok
A Java Server Pages technológia JSP és JSP elemkönyvtárak, JSTL alapok JSP Statikus és dinamikus részekkel egyaránt rendelkező webes tartalmak készítése megjelenítés JSP: szöveges dokumentum, amely statikus
JSP életciklusa Szkript elemek, implicit objektumok, bean-ek, EL include, (forward) Visszatekintés MVC
JSP technológia Áttekintés Bevezetés JSP életciklusa Szkript elemek, implicit objektumok, bean-ek, EL include, (forward) Visszatekintés MVC JSP technológia A JSP technológiával könnyen készíthető olyan
JSF alkalmazások teljesítményhangolása JMeter és dynatrace segítségével
JSF alkalmazások teljesítményhangolása JMeter és dynatrace segítségével Bakai Balázs bakaibalazs@gmail.com http://seamplex.blogspot.hu 2013. október 9. Miről lesz szó? A JSF működése (röviden ) Terheléses
Gyakorlati vizsgatevékenység B
Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés
Név: Neptun kód: Pontszám:
Név: Neptun kód: Pontszám: 1. Melyek a szoftver minőségi mutatói? Fejlesztési idő, architektúra, programozási paradigma. Fejlesztőcsapat összetétele, projekt mérföldkövek, fejlesztési modell. Karbantarthatóság,
Programozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok
Programozás alapjai gyakorlat 2. gyakorlat C alapok 2016-2017 Bordé Sándor 2 Forráskód, fordító, futtatható állomány Először megírjuk a programunk kódját (forráskód) Egyszerű szövegszerkesztőben vagy fejlesztőkörnyezettel
Java Web technológiák
Java Web technológiák Bevezetés Áttekintés Model View Controller (MVC) elv J2EE Java alapú Web alkalmazások MVC Model-View-Controller eredete: kezdetben a SmallTalk OO programzási nyelvhez lett kifejlesztve
Web programoz as 2009 2010
Web programozás 2009 2010 Áttekintés A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Áttekintés: miről lesz szó (kurzus/labor/vizsga)
Java I. A Java programozási nyelv
Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvetı jellemzıi Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzık, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem
Gyakorlati vizsgatevékenység A
Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés
Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft
Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül
NetPay technikai áttekintés partnereink számára
NetPay technikai áttekintés partnereink számára Üdvözöljük NetPay partnereink között. Ebben a dokumentumban megtalálja azon alapinformációkat, amelyek segítenek az on-line fizettetés megvalósításában.
Kivételkezelés, beágyazott osztályok. Nyolcadik gyakorlat
Kivételkezelés, beágyazott osztályok Nyolcadik gyakorlat Kivételkezelés Nem minden hibát lehet fordítási időben megtalálni Korábban (pl. C-ben) a hibakezelést úgy oldották meg, hogy a függvény hibakódot
Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban
Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. október A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/16 Tartalomjegyzék
Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni?
A "java Villa -v" parancs jelentése: A java interpreter elindítja a Villa osztály statikus main metódusát, és átadja neki paraméterként a "-v" stringet. A java interpreter elindítja először a Villa osztály
Programozási nyelvek Java
statikus programszerkezet Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 2. előadás csomag könyvtárak könyvtárak forrásfájlok bájtkódok (.java) (.class) primitív osztály
Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz.
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése 2 Már megismert fogalmak áttekintése Objektumorientált
A függvény kód szekvenciáját kapcsos zárójelek közt definiáljuk, a { } -ek közti részt a Bash héj kód blokknak (code block) nevezi.
Függvények 1.Függvények...1 1.1.A függvény deníció szintaxisa... 1..Függvények érték visszatérítése...3 1.3.Környezettel kapcsolatos kérdések...4 1.4.Lokális változók használata...4 1.5.Rekurzív hívások...5.kód
OOP. #6 (VMT és DMT) v :33:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.
OOP #6 (VMT és DMT) v1.0 2003.03.07. 19:33:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_06-1 - E jegyzet másolata
Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs
Szoftver labor III. Dr. Csébfalvi Balázs Irányítástechnika és Informatika Tanszék e-mail: cseb@iit.bme.hu http://www.iit.bme.hu/~cseb/ Tematika Bevezetés Java programozás alapjai Kivételkezelés Dinamikus
A JSP életciklusa Szkript elemek Dinamikus tartalom létrehozása Kifejezés nyelv Tartalom újrafelhasználása Vezérlés átadása Visszatekintés
JSP technológia Áttekintés Bevezetés JSP életciklusa Szkript elemek, implicit objektumok, bean-ek, EL include, (forward) Visszatekintés MVC Áttekintés Bevezetés JSP életciklusa Szkript elemek, implicit
A JSP életciklusa Szkript elemek Dinamikus tartalom létrehozása Kifejezés nyelv Tartalom újrafelhasználása Vezérlés átadása Visszatekintés
JSP technológia 1 / 39 Áttekintés Bevezetés JSP életciklusa Szkript elemek, implicit objektumok, bean-ek, EL include, (forward) Visszatekintés MVC 2 / 39 Áttekintés Bevezetés JSP életciklusa Szkript elemek,
Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010
Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 12. ELŐADÁS Adatbázis-kezelés Delphiben 2 Adatmegjelenítés lekérdezés segítségével A táblákhoz hasonlóan a lekérdezések is az adatbázis
Bevezetés a Python programozási nyelvbe
Bevezetés a Python programozási nyelvbe 7. Gyakorlat osztályok, objektumok (utolsó módosítás 2018. aug. 28.) Szathmáry László Debreceni Egyetem Informatikai Kar 2018-2019, 1. félév OO programozás Pythonban
JSP technológia. A JSP elemek kétféle szintaxissal használhatók: A JSP
Áttekintés JSP technológia Bevezetés JSP életciklusa Szkript elemek, implicit objektumok, bean-ek, EL include, (forward) Visszatekintés MVC 1 / 35 2 / 35 JSP technológia A JSP technológiával könnyen készíthető
SZOFTVERFEJLESZTÉS ANDROID PLATFORMRA. Dr. Iszály György Barna
SZOFTVERFEJLESZTÉS ANDROID PLATFORMRA Dr. Iszály György Barna KOMPONENSEK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ Minden Androidos alkalmazás a saját Dalvik virtuális gépén fut Így az alkalmazások elkülönülnek egymástól,
Interaktív weboldalak készítése
Java programozási nyelv 2007-2008/ősz 7. óra Interaktív weboldalak készítése XHTML form Adatok feldolgozása szervletekkel legradi.gabor@nik.bmf.hu szenasi.sandor@nik.bmf.hu Interaktív weboldalak készítése
MVC Java EE Java EE Kliensek JavaBeanek Java EE komponensek Web-alkalmazások Fejlesztői környezet
Java Web technológiák Bevezetés Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés
Iman 3.0 szoftverdokumentáció
Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3
és az instanceof operátor
Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában
Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon
Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Mi az IMDG? Nem memóriában futó relációs adatbázis NoSQL hagyományos relációs adatbázis Más fajta adat tárolás Az összes adat RAM-ban van, osztott
OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok. 13/1 B ITv: MAN
OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok 13/1 B ITv: MAN 2019.04.24 ArrayList Rugalmas tömb A tömbök korlátai Fix méret, nem lehet menet közben megnövelni Ha túl nagyra választjuk, fölösleges helyfoglalás
MVC desktop alkalmazás esetén. MVC Model-View-Controller. eredete: Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások
Áttekintés Java Web technológiák Bevezetés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások 1 / 28 2 / 28 MVC Model-View-Controller MVC desktop illetve webalkalmazás esetén eredete:
Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat
Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat Készítette: Szabó Attila 2010/2011-2 félév, 11. gyakorlat (az előző 2 gyak közül az egyiken ZH volt, a másik szünet miatt elmaradt) 1 JAR fájl készítés A JAR (Java
PHP5 Új generáció (2. rész)
PHP5 Új generáció (2. rész)...avagy hogyan használjuk okosan az osztályokat és objektumokat PHP 5-ben. Cikksorozatom elõzõ részében képet kaphattunk arról, hogy valójában mik is azok az objektumok, milyen
Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán
Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában
Java grafikai lehetőségek
Szerver oldali Java programozás 2007-08/II. 3. óra Java grafikai lehetőségek Java grafikai lehetőségek Képek generálása servletekkel szenasi.sandor@nik.bmf.hu Adatbázisok elérése Témakörök Java grafikai
Webes alkalmazások fejlesztése
Webes alkalmazások fejlesztése 3. gyakorlat Authentikáció, adatok feltöltése Szabó Tamás (sztrabi@inf.elte.hu) - sztrabi.web.elte.hu Authentikáció Manapság már elvárás, hogy a felhasználó regisztrálni
Oracle Containers for Java - j2ee alkalmazás szerver funkciók. Molnár Balázs Oracle Hungary
Oracle Containers for Java - j2ee alkalmazás szerver funkciók Molnár Balázs Oracle Hungary Mi is a J2EE? Szabványgyűjtemény Java alkalmazások számára A JavaSoft közösség alakította ki Összefogja az egyéni
Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III.
Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék
Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása
This image cannot currently be displayed. Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása 1. Algoritmus általános áttekintése 2. Inputok és outputok definiálása 3. Folyamatok meghatározása 4. ozási
Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban
Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban Novák György és Pári Csaba Témavezető: Bátfai Norbert Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet Kitűzött cél A PC-s világban megszokotthoz
Model View Controller alapú alkalmazásfejlesztés
10. Laboratóriumi gyakorlat Model View Controller alapú alkalmazásfejlesztés A gyakorlat célja: Az MVC elv megértése és ismerkedés egy egyszerű MVC keretrendszerrel. Felkészüléshez szükséges anyagok: 1.
Webfejlesztés alapjai
Webfejlesztés alapjai Óbudai Egyetem, Java Programozás Mérnök-informatikai kar Labor 7 Bedők Dávid 2016.12.01. v0.9 Webfejlesztés A mai világban szinte minden "programozás iránt érdeklődő" 14 éves "webprogramozó".
A PiFast program használata. Nagy Lajos
A PiFast program használata Nagy Lajos Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. Bináris kimenet létrehozása. 3 2.1. Beépített konstans esete.............................. 3 2.2. Felhasználói konstans esete............................
Élő webes alkalmazások rendszerfelügyelete cím- és tartalomteszteléssel
Élő webes alkalmazások rendszerfelügyelete cím- és tartalomteszteléssel Ercsényi Gábor fejlesztőmérnök 1 2004-05-04 Bevezetés Nem megy a bót! 2 Webes szolgáltatások nagy mennyiségű generált oldal igény
Tanúsítványkérelem készítése, tanúsítvány telepítése Microsoft Internet Information szerveren
Tanúsítványkérelem készítése, tanúsítvány telepítése Microsoft Internet Information szerveren Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS...3 2. A MICROSOFT IIS INDÍTÁSA...3 3. TITKOS KULCS GENERÁLÁSA...3 4. TANÚSÍTVÁNYKÉRELEM
Üdvözli Önöket A PGY3 tantárgy! Bakay Árpád dr. NETvisor kft (30) 385 1711 arpad.bakay@netvisor.hu
Üdvözli Önöket A PGY3 tantárgy! Bakay Árpád dr. NETvisor kft (30) 385 1711 arpad.bakay@netvisor.hu Tartalom idén WEB UI programozási technológiák A Tudor/Szeráj/SingSing a Web-re megy Szoftvertechnológiai