Globális térbeli tudásmenedzsment. Márkus Béla

Átírás

1 Globális térbeli tudásmenedzsment Márkus Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar Székesfehérvár Kulcsszavak: távoktatás, földügyi információ menedzsment, tudásmenedzsment BEVEZETÉS Előadásom egy Európai Uniós támogatással létrejött Leonardo da Vinci projektről illetve az azzal kapcsolatos kutatásokról, fejlesztésekről és eredményekről szól. A LIME (Land Information Management for Executives) projektet és a benne kialakított térinformatikai menedzserasszisztens képzést a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kara (GEO) koordinálja. A LIME projekt céljai: 1. meghatározni az új információs és kommunikációs technológiában érdekeltek körében a képzési és képesítési igényeket, különös tekintettel a földügyi információt szolgáltatókra, amely igények egy új szakmát (térinformatikai menedzserasszisztens) életre hívását sürgetik; 2. kifejleszteni, kipróbálni és megvizsgálni új képzési és képesítési módszereket, beleértve a munka közben elsajátított jártasságot, melynek eredményeképpen ben megtörténik a tanfolyam OKJ akkreditálása; 3. kidolgozni olyan innovatív módszereket, amellyel elérhető a képzés egyenletes és szabványos minősége, melyhez 7 lokális távoktató központot hoztunk létre (ezek száma vélhetően bővülni fog). E képzési központok a távoktatásban résztvevők számára nyújtanak kiegészítő szolgáltatásokat. A projekt folyományaként létrejött egy tudásközpont, valamint a földügyi adminisztráció részére egy Internettel támogatott oktatási rendszer. A rugalmas, széles körben használható szakmai továbbképzést segítő erőforrásokat a legkülönbözőbb szakterületeken hasznosíthatják. A tananyag nélkülözhetetlen a földügyi dolgozóknak az EU csatlakozási folyamatra való megfelelő szintű felkészítésében. A LIME projekt során korszerűsítettük és fejlesztettük az oktatási infrastruktúrát, beindítottunk egy földügyi informatikai tanfolyamot, amellyel egy új szakmát hoztunk létre: térinformatikai menedzserasszisztens elnevezéssel. Előadásomban vizsgálódásaink eredményeit és a jövőbeli terveket osztom meg a hallgatókkal.

2 VÁLTOZÁSOK ÉS IGÉNYEK Az adatok digitalizálásában, feldolgozási sebességében, tárolásában és a kommunikációban történt előrelépések következtében a hálózati forradalom korszakát éljük. A felsőoktatásra döntő szerep hárul a lehetőségek továbbfejlesztésében, valamint az új technológiát használók felkészítésében. A térbeli információk feldolgozása, rendszerezése és terjesztése sok új munkalehetőséget teremt. A hálózatba kapcsolt világ változik, ahogyan a piacon új és új termékek és szolgáltatások jelennek meg. Bármerre tekintünk, egyre több lesz a célzott marketing, a személyre szabott termék és szolgáltatás. A jobb minőség, az alacsonyabb ár, a bővülő szolgáltatások és a megfelelő hozzáférés, azaz a vevő igénye lesz a meghatározó erő, amely minden ágazatra kihat, beleértve a felsőoktatást is (Oblinger Verville, 1999). A magyar kormány is fejlesztéseket végez az információs technológia és a szolgáltatások terén, munkálkodik az e-kormányzat kiépítésén. Némely tevékenységi kör szorosan kapcsolódik a földügyi szektorhoz is: a digitális ügyintézés fejlesztése: a kormányzati irodák olcsóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá tétele érdekében; a kormányzati ügynökségekhez való digitális hozzáférés bevezetése; a törvénykezési, politikai és információs adatbázisok készítése; a nemzeti és helyi önkormányzatok valamint a város és a vidék között húzódó információs szakadék csökkentésére ösztönzés. A térbeli adatok infrastruktúrájának hatékony kezeléséhez, frissítéséhez és karbantartásához jól képzett emberekre van szükség. A tanulás és a munka egyre inkább összefonódik. A tudásalapú szervezet elvei, beleértve az élethosszig tartó tanulást, ma már a vállalati stratégiák kulcselemeivé válnak. Ez megszilárdítja a szervezeti identitást, a rendszerezett tevékenységeket és kötelezettségeket, a koordinációt és a jó tapasztalatok (best practice) terjesztését. VÁLASZOK Az oktatási intézményeknek is sürgősen át kell szervezniük a szakmai képzések szolgálatában álló erőforrásaikat. Meglévő oktatási és képzési programjaink kibővítésekor főként a következő célokat kell szem előtt tartanunk: az oktatás minden dimenziójának továbbfejlesztése; a képzések minőségének javítása és a tapasztalatok és információk cseréjével az oktatási innováció előmozdítása; új képzési területek létrehozása, elismertetése; a virtuális mobilitás elősegítése az új kommunikációs technológiák segítségével; az igényeket figyelembe véve közös adatbázisok, tudásbázisok és oktatási erőforrások kifejlesztése; összehasonlító oktatás-módszertani kutatások szervezése; a távoktatási rendszerek interoperatibilitásának fejlesztése és a szabványosítás szintjének növelése. 2/8

3 Az informatikai forradalom jegyében, élethosszig tartó tanulás meghatározó jelentőségű. Az Információs Társadalom eszközeit széles körben el kell sajátítani. Ebben a LIME-nek kettős célja van: (1) először is az oktatási információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlesztése az oktatási anyagokhoz való hozzáférés érdekében; (2) másodszor pedig az ipari változások és az Információs Társadalom által életre hívott új képzési és képesítési igényeknek kell megfelelni, a következő módon: 1. az Információs Társadalmon belül a térinformatikai menedzsment fejlesztésének támogatása; itt tanfolyamainkat úgy alakítottuk, hogy főképpen gyakorlati elemeket oktassunk a háttérben megalapozott elmélettel. Minden kifejlesztett oktatási modul tartalmaz elméleti és gyakorlati részeket, így a résztvevők alkalmazhatják az információ technológiát és a térinformatikai programcsomagokat is; 2. innovatív képzési termékek és módszerek fejlesztése, hogy segítsük a térinformatikát használó különféle területek kevésbé képzett képviselőit. Itt a képzés jelentős részét a gyakorlati elemek teszik ki, hogy minél jobban szemléltethető legyen az információelőállítási, döntéselőkészítési folyamat. A gyakorlati példákon és feladatokon keresztül a résztvevők célirányos képzésben részesülnek. A LIME projekt első fázisában egy oktatási programot dolgoztunk ki a magyar földügyi menedzsment szakmai továbbképzéséhez, amelyet egy korábbi EU TEMPUS PHARE (OLLO Open Learning for Land Offices) projektre alapoztunk. Az OLLO projektben létrehoztunk egy földügyi tudásbázist, mely rugalmasan hasznosítható, ki-ki saját elvárásainak megfelelően alkalmazhatja a továbbképzésekhez. Különleges figyelmet szenteltünk az általános európai szempontoknak. Az oktatási program a meglévő Földügyi Információs Infrastruktúrát hasznosítja. A LIME projekt során elkészült egy még rugalmasabb, szélesebb körű, bármely földügyi információkkal foglakozó köztisztviselő számára elérhető köztisztviselői továbbképzési anyag. Véleményünk szerint ez nélkülözhetetlen a köztisztviselőknek az EU való csatlakozásra való megfelelő szintű felkészítésében. A projekt során korszerűsítettük és fejlesztettük az oktatási infrastruktúrát, beindítottunk egy földügyi informatikai tanfolyamot, amellyel egy új (EU konform) szakmát hoztunk létre: a térinformatikai menedzserasszisztens néven. Minőségellenőrzési célból három próbatanfolyamot (pilot kurzust) tartottunk. Az elsőben azokat a jövőbeni oktatókat céloztuk meg, akik majd terjesztik a projekt eredményeit, és megfelelő számú felhasználót szereznek. A második pilot kurzus a képzés távoktatási jellegét vizsgálta. A résztvevőket oktatók és menedzserek alkották, ezzel kibővítettük az oktatói hálózatot és sikeresen kialakítottuk a kurzus végleges tananyagát. A harmadik pilotban értékeltük az Internetre alapozott tananyag-átadás tapasztalatait, eredményeit. Az 1. táblázat a tanfolyam programját mutatja, láthatjuk benne, hogy modulonként milyen arányban szerepelnek gyakorlati és elméleti részek. Minden modulhoz tartozik egy részletes távoktató módszertanra alapozott tananyag (kb oldal modulonként). Ezeket kiegészítik az egyes képzési központokból és a tudásközpontból (GEO) származó információk. A résztvevők tanulócsoportokat alkothatnak. A tananyagokat CD-n és az Interneten keresztül lehet elérni. Ezek a legfrissebb szakmai tudásbázist biztosítják, amely tökéletesen megfelel a szakmai- és a vizsgakövetelményben leírtaknak. 3/8

4 I. táblázat: LIME tanterv Modul Elmélet Gyakorlat Hét Hossz 1. Térinformatika 22 3 nap 2. Iroda automatizálás hét 3. Adatgyűjtés és adatintegrálás Bevezetés a térinformatikába Projekttervezés és menedzsment 22 3 nap 6. Térinformatikai megjelenítés hét 7. Adattól az információig Közigazgatási jogi és EU ismeretek Projekt dokumentáció és prezentáció Döntéselőkészítés 22 3 nap 11. Választható modul hét Ingatlan értékbecslés Vidékfejlesztés - birtokrendezés Önkormányzati térinformatika 12. Szoftver ArcView, ArcIMS Mapinfo, MapXtreme AutoCAD, MapGuide GreenLine GIS Tools Colibri Map 13. Szakdolgozat Vizsga Összesen DECENTRALIZÁLT OKTATÁSI KÖRNYEZET Az elosztott oktatási környezet a távoktatás egyik diák-központú megközelítése, amely számos technológiát alkalmaz a tanulók és oktatók tevékenységének és kapcsolattartásának támogatására. Modellünk alapjait megfelelő technológiák ötvözésével fektettük le, a regionális oktatási központokban szervezett workshopokkal és Internet-alapú távoktatással. Ez a megközelítés kellő rugalmasságot biztosít az oktatóknak, hogy a hallgatói csoportok különböző elvárásainak eleget tegyenek, miközben szabványosított minőségre és megfelelő hatékonyságra törekszenek. Jelenleg hét LIME regionális képzési központ működik, ahol a földügyi / informatikai szakközépiskolák biztosítják az oktatási erőforrásokat. A LIME projekt keretein belül a folyamatos szakmai továbbképzés átfogó rendszerét alakítottuk ki, kurzusmenedzsmentre és távoktatási technológiára alapozva. A tudásbázis működése egy oktatási adatbázisra és egy metaadat rendszerre támaszkodik, amely biztosítja a szakmai fejlődéshez elengedhetetlen rugalmasságot. 4/8

5 A létrejött rendszer három rétegből tevődik össze: a nyílt réteg általános információkkal szolgál a tanfolyamról, tartalmaz bemutató modult, információkat a távoktatásról, válaszokat a gyakran ismétlődő kérdésekre, és információkat ad a regisztrációval kapcsolatos tudnivalókról mind oktatóknak, mind képzésre jelentkező szakembereknek; a védett réteg a képzésben résztvevő tanulók számára készült, tartalmazza a tananyagot, esettanulmányokat és gyakorlati példákat, ingyenes szoftvereket, adatbázisokat, tulajdonképpen mindent, ami a tanfolyam elvégzéséhez és a vizsgákra való felkészüléshez szükséges. Van egy erre a tanfolyamra fenntartott hirdetőtábla, lehetőség van tanulócsoportok megszervezésére, interaktív álláskereső oldalt biztosítunk, Internetes hivatkozásokat adunk a tárgykörhöz tartozó témákban, a tanulást térinformatikai szakszavak szótára és tanulási segédletek segítik, mindezt úgy, hogy a résztvevők külön erre a célra kapnak egy azonosítót és egy jelszót a hálózatba való belépéshez; az adminisztratív réteghez csak a GEO és a regionális képzési központok alkalmazottai férhetnek hozzá. Ezen a szinten történik az adminisztráció, a tanulók előmenetelének, díjkötelezettségeiknek nyilvántartása stb. A fentiekben a technológiai rész hangsúlyoztuk, de mindemellett az elosztott oktatási környezet fontos eleme egy szociális (közösségi) rendszer is, amely a tudás és a jártasság folyamatos fejlesztését hordozza, akár alrendszerekben is, térben és időben elosztva, ahol az információs és kommunikációs technológia biztosítja az együttműködést. Az a lehetőség, hogy a tanulók kapcsolatba léphetnek országszerte a szakértőkkel, épp úgy, mint csoporttársaikkal, újfajta lehetőségeket teremt a tanulmányi és szakmai előmenetelhez. Ezek a lehetőségek a legtöbb résztvevőt ösztönzik és segítik. A hálózatok erőteljes terjedése és az új trend, miszerint emberek és termékek helyett inkább biteket mozgatunk, a hagyományos oktatási szervezetek szerepét hamarosan csökkenteni fogják. A GEO és projektpartnerei már számottevő gyakorlattal bírnak a javasolt program oktatási technológiáinak kivitelezéséhez. A projektben meghatározó UNIGIS virtuális egyetemi hálózat mára egy világszinten jelentős térinformatikai, web-fejlesztési és oktatástechnológiai szolgáltatóvá vált. TUDÁSMENEDZSMENT Az oktatástechnológia rohamosan változik. Korábban alapvetően a tartalom-menedzsmentre koncentráltunk: tananyagok tartalmi feltöltése, elektronikus publikáció, Internet-alapú kommunikáció és hallgatói támogatás, természetesen figyelembe véve a távoktatás speciális pedagógiai igényeit. Azonban mára ráébredtünk, hogy el kell mozdulnunk a tudásmenedzselés felé; ez utóbbi az üzleti elemekben különbözik, beleértve a stratégiát, a folyamatokat és a szervezést. A TudásMenedzsment Rendszer (TMR) használatával a szervezetek növelhetik a bevételeket, csökkenthetik a megtérülési időt, ezzel pénzt takaríthatnak meg, jobban 5/8

6 alkalmazkodhatnak, és jobban megérthetik a partnereiket, a folyamatokat, a vevőiket, és a versenytársaikat. Ahhoz, hogy hasznosíthassák a vevőkkel és a partnerekkel történt interakciót, a vállalatoknak meg kell adniuk a lehetőséget munkavállalóiknak, hogy eltárolhassák mit is tanultak. A hatékony tudásmenedzsment nem csak ténybeli tudást jelent, hanem meg kell teremteni az eszközöket ahhoz, hogy mindenki kivehesse részét a tudás felhalmozásából. Ezután a többi dolgozónak hozzá kell férnie az eltárolt tudáshoz, és hogy összefüggéseiben is vizsgálhassák azt. A TMR ezzel segít a szervezeteknek, hogy nagyobb rálátásuk legyen tapasztalataikra, és hogy jobban megérthessék saját magukat. Ha a munkavállalók TMR-t használnak, a jó példák, megoldások, tapasztalatok rövid úton az egész szervezet tudomására jutnak, és így mindenki a legjobb dolgozóhoz hasonló eredményeket érhet el. (ArsDigita, 2001). Az oktatási intézményekben több ok miatt is csökkenhet a tudás értéke (amelynek pedig az idővel és a tapasztalattal gyarapodni kellene): a tapasztalt tanárok nyugdíjba mennek, vagy munkát változtatnak. A globális tudásbázishoz való hozzáféréssel a LIME konzorciumi tagok jobban és hatékonyabban dolgozhatnak. A LIME TMR a fent említett rendeltetést szeretné betölteni. A LIME fejlesztése folytatódik egy MINERVA (NODE Networked Open Distance Education) projekt keretében. Az új rendszer kapuként (gateway) működik majd a felhasználói és oktatási szolgáltatásokhoz. A kapu a szükséges információkat egy egységesített honlapon bocsátja a tanulók rendelkezésére. A teljes tanfolyam anyaga az oktató (tutor) irányítása alatt áll, aki további adminisztrációs eszközökkel is rendelkezik. Az internetes felület úgy terveztük meg, hogy az mozdítsa elő az együttműködést. Néhány a lehetséges funkciók közül: jelszó és hozzáférés védelem; személyre szabott kapcsolódó információk; tartalom megjelenítés és terjesztés (jegyzetek, feladatok, példák, tesztek stb.) kurzus menedzsment és adminisztráció (hallgatói nyilvántartás, naptár, tanterv, nyomon követés, hirdetmények stb.) kommunikáció (on-line együttműködés, vitafórumok, megosztott állománykezelés, csoport stb.) feltöltés (kérdőívek, tesztek), állomány beadás (házi feladat vagy projekt). A metaadatoknak döntő szerep jut egy ilyen rendszer kivitelezésekor. A hálózatos környezet építőkockái az oktatási modulok, és a metaadat lesz az, amely kölcsönösen összeköti őket. A metaadatban ki kell fejteni az oktatás egységek jelentőségét, és azt, hogyan lehet ezeket egymás után felfűzni, milyen javításokat, kiegészítéseket végeztek rajta, és a hálózatos környezetben milyen szolgáltatásokat, hogyan lehet elérni a szerverről. Szabványos megközelítéssel a rendszer elemei könnyebben módosíthatók a jövőben. Az IMS (IMS Global Consortium, az egykori Instructional Management Systems), IEEE és a Dublin Core olyan előírásokat alkalmaz, melynek eredményeképpen szabványos metaadatformátumok jönnek létre, mellyel különféle gyártók, különféle rendszerei dolgozhatnak együtt (interoperatibilitás). Ahhoz, hogy akadálytalanul folyjék tovább a kutatás, az oktatási 6/8

7 metaadatok előírásainak tekintetében világméretű megegyezésre van szükség a térinformatikai oktatásban is (Márkus, 2000). Ezeken felül a LIME folyományaként európai szakmai hálózati együttműködések jöttek létre a már korábban meglévő UNIGIS és GISIG hálózatokra alapozva. A partnerintézmények mindegyike aktívan közreműködik a szakmai fejlesztésben, és a GEO több EU intézménnyel áll szoros, régóta tartó kapcsolatban. A hálózatot azért létesítettük, hogy megteremtsük a szükséges párbeszédet az európai szakmai gyakorlatok biztosításához, a tapasztalatok folyamatos terjesztéséhez. KÖVETKEZTETÉSEK Az információs és kommunikációs technológia, mint a hálózatos forradalom hajtóereje, óriási hatással lesz mindennapi életünkre, munkánkra és az oktatásra is. Az információ technológia mindenhol nélkülözhetetlenné válik. Az IT forradalom nagy ígéreteket tartogat, és nagy kihívást jelent. Nehéz lesz irányítani, de lehetetlen lesz ellenállni. A hagyományos oktatási intézményeket át kell alakítanunk ahhoz, hogy tanulóinkat a jövőre készíthessük fel, ne pedig a múltunkra. Az alapvető szakmai jártasságon túl minden tanulónak el kell sajátítania a kommunikáció, az együttműködés és a kreatív problémamegoldás készségeit. Ezek az élethosszig tartó tanulás legfontosabb elemei. A LIME stratégiai célja az EU csatlakozás támogatása, a projekt a határokon túlnyúló együttműködést segíti elő. A LIME potenciális felhasználói nem kizárólag földhivatali dolgozók lehetnek, hanem földmérők, önkormányzati, vidékfejlesztési, banki szakemberek stb.. A munkaerőpiac egyre dinamikusabbá, komplexebbé, szétágazóbbá válik. Az összetettség növekedésével az állások keresletének és kínálatának optimalizálása újabb nehézségeket támaszt. A LIME segít megoldani az ilyen típusú problémákat, piacorientált oktatási és képzési szolgáltatásokat fejleszt ki. A LIME projekttel nagyban hozzájárultunk a magyar földügyi adminisztráció továbbképzési rendszerének jobbításához, és egyúttal a távoktatási fejlesztések nemzetközi porondjára is felléptünk, ahelyett, hogy csupán a mások által kitalált rendszereket és szabályokat alkalmaznánk. A LIME céljai között szerepelt az európai és magyar intézmények közötti együttműködés elősegítése, és az oktatási erőforrások megosztása. A kooperációval támogatjuk a szakosodást, javítjuk a minőséget, növeljük a választékot, és a földügyi dolgozók könnyebben felelnek meg a velük szemben támasztott szakmai elvárásoknak. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A LIME projektet az UNIGIS nemzetközi távoktatási hálózat (Jim Petch, Josef Strobl) és a GISIG (Giorgio Saio) tagjai kezdeményezték. A projekt tervét Graham Brown (University of East London) és Jim Petch segített kialakítani. A szerző háláját fejezi ki tanácsaikért és a 7/8

8 projektmenedzsmentben nyújtott segítségért. A LIME projektet az Európai Unió Leonardo da Vinci programja támogatta pénzügyileg. A partnerintézmények köszönik e támogatást. HIVATKOZÁSOK 1. ArsDigita, 2001: Knowledge Management, 2. Brown, G. Markus, B. and Petch, J., 2000: LIME project documents, London - Manchester - Salzburg - Szekesfehervar - Vienna. 3. Márkus, B. 2000: Educational metadata, Proceedings of FIG Working Week, Prague. 4. Márkus, B. 2001: Networked education in Land Administration, Proceedings of FIG Working Week, Seoul. 5. Oblinger, D. G. - Verville, A-L., 1999: Information Technology as a Change Agent, Educom Review, Volume 34, Number 1. CÍM Dr. habil. Márkus Béla, főigazgató, egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Főiskolai Kar 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u Tel Fax mb@geo.info.hu Web: 8/8