A budapesti 4-es metró Duna alatti átvezető szakasz földtani értelmezésének változása 1898-tól napjainkig
|
|
- Katalin Balla
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2015 (Szerk: Török Á., Görög P. & Vásárhelyi B.) oldalak: A budapesti 4-es metró Duna alatti átvezető szakasz földtani értelmezésének változása 1898-tól napjainkig Geological interpretation of Danube river crossing of metro line no. 4: changes in time from 1898 to present Bodnár Nikolett Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, bodnar.nikolett@mfgi.hu Szlabóczky Pál Nyugalmazott geológus mérnök, mérnökgeológiai szakmérnök Török Ákos BME, Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék, torokakos@mail.bme.hu ÖSSZEFOGLALÁS: A 4-es számú metróvonal Duna alatti átvezetése, mely a Szent Gellért teret köti össze a Fővám térrel, volt a budapesti metróépítések egyik legproblematikusabb szakasza, mind geotechnikai, mind mérnökgeológiai szempontból. A Duna és a karsztvíz tároló közelsége, a széles vetőzónák, az erősen töredezett és változékony kőzetanyag miatt a nyomvonalszakasz jelentős előkutatást és kockázatmérlegelést igényelt. Az elmúlt több mint száz év során számtalan tanulmány készült a területről, melyek áttekintése során láthatóvá vált, hogy a technológia (kutatófúrások számának a növekedése) és a geológiai szemlélet fejlődése, hogyan befolyásolta e kicsiny, de annál nagyobb jelentőséggel bíró terület földtani képét. A cikk keretei között a korábbi értelmezésekben szereplő, számtalan változat közül a legjelentősebbeket mutatjuk be. A feldolgozás során a szelvényeket és a térképeket azonos méretarányra hozva átrajzoltuk és így még érzékletesebben jelenik meg az, hogy hogyan változott a földtani felépítés értelmezése az évek során. Kulcsszavak: 4-es metró, Duna alatti szakasz, földtani szelvények, karsztvíz ABSTRACT: The most difficult part of the metro line 4, from engineering geological and geotecnical points of view was the Danube river crossing part. This section connects Szent Gellért square with Fővám square and the area is influenced by the proximity of karstic water, the river and the fault zones with fractured rock masses. All these features represent major engineering geological risks and therefore intense exploration took place during the past more than hundred years. With the increasing information obtained from better techniques and numerous core drillings, the paper provide information on how our understanding of the geological setting of this relatively small area has changed in time. The presentation is in the form of cross sections and geological maps that were redrawn by using the same scale and legend. Keywords: metro line 4, Danube crossing part, geological sections, karstic water 1 BEVEZETÉS A budapesti metróépítések egyik legproblematikusabb szakasza, geotechnikai, és mérnökgeológiai szempontból, a 4-es vonal Duna alatti átvezetése volt, mely a Szent Gellért teret köti össze a Fővám térrel (1. ábra). Az itt végzett kutatások kidolgozásában többek között fontos szerepe volt a történeti idők során változó elnevezésű műegyetemi geológiai tanszéknek. Schafarzik 1898-as átnézetes szelvénye, a fürdőhöz kapcsolódó hévízforrások mellett, a Ferenc József- (mai Szabadság-) híd pilléralapozásával is összefüggött, és ezt már a metrókutatásoknál is figyelembe vették (lásd Aujeszky et al. 1985, Juhász (Vendel M. nyomán) 2001).
2 Bodnár Szlabóczky Török 1. ábra. A 4-es metró Duna alatti átvezető szakasza (The Danube crossing part of the metro line 4) Az 1970-es évek elején, közepén mélyültek az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat első Duna medri és Duna parti metrós kutató fúrásai (T-1 T-8). Meg kell jegyezni, hogy több eredeti földtani naplóban a nyilvánvalóan Tardi Agyag jellegű szakaszokat is tévesen Kiscelli Agyagnak írták le, éppen a hídpillér fúrások nyomán. Néhány mederfúrásban kifolyó langyos víz jelentkezett. Az 1970-es évek végén a B jelű Dél-budai és a K jelű Kálvin téri fúrások közül néhány a Duna part közelébe esett. Ugyancsak a 70-es évek végén, a Gellért téren (főként a hidrotermális problémák tisztázásából) mélyültek a jelű, mélyebb fúrások. Az 980-as évek elején a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat mélyíti a mederben és a parton a DM-1 DM-5 jelű fúrásokat. Ekkor észlelték az újabb mederforrásokat (Scheuer és Szlabóczky 1984) ban 3 db 80 m tervezett mélységű mederfúrás készített a Geovil Kft. Ezek egyike a pesti oldalon észlelt (Scheuer és Szlabóczky) új szökevény mederforrás mellett feltárt egy hévizes üreget a karsztos rendszeren belül a márgában vagy dolomitban es év folyamán a Duna meder pesti felén kb. 6 további fúrás mélyült a Geohidro Kft. koordinálásában, amelyeknek egyik célja az volt, hogy a később tektonikus depressziónak minősített zónában és környékén, feltárja K 0 tényezőt. Ennek szerepére a Fővám téri aknamélyítésnél jelentkező geotechnikai nehézségek is rávilágítottak. Az agyagok túlkonszolidáltságával, a K 0 tényezővel kapcsolatos kutatás a későbbiekben is folytatódott (Kálmán 2012, Horváth-Kálmán 2012). A már meder közeli alagút és állomásépítés részeként körülbelül 4 aknasarok fúrás, valamint egy karsztvíz figyelő kút (SzGT-1) mélyült, amelyek a meder alatt folytatódó, sok geotechnikai nehézséget okozó Tardi Agyagot tárták fel a pleisztocén kavics alatt. 2 FÖLDTANI FELÉPÍTÉS Budapest változatos domborzatát a Duna kétfelé osztja. Ny-i oldalán hegyvidék (Budai-hegység), K-i oldalán pedig síkvidék (Pesti-síkság) terül el. A Budai-hegység területének morfológiáját a tektonikai mozgások következtében kiemelt alaphegység rögvonulatai adják, a Pesti-síkság pedig teknős szerkezetű, melyet a Duna ártéri hordalékokkal töltött fel (Schafarzik et al. 1964). A felső-triász rétegekre (Fődolomit Formáció) diszkordánsan települnek az eocén képződmények (Kecskeméti 1998). A nyomvonal mentén előforduló eocén, oligocén és miocén képződményeket diszkordanciával települő kvarter üledékek fedik. A kora-oligocén regresszió következménye volt a többnyire izolált, csak szorosokon át közlekedő medencék kialakulása, melyben a sekélybathiális, anoxikus környezetet jelző Tardi Agyag képződött. Elterjedésének nyugati határa a Budai-vonal. A Budai-vonal olyan ÉÉK-DDNy-i csapású képződményhatár, amely a középső-eocéntől a kora-miocénig a Budai-hegység legfontosabb paleogeográfiai választóvonala volt (Fodor et al. 1994). Az oligocén közepén a térség mélyebb és szélesebb csatornákon keresztül volt kapcsolatban a Paratethys-szel, amely jelenség kísérője a Kiscelli-medence kialakulása, és a Tardi Agyagra konkordánsan települő Kiscelli Agyag képződése (Báldi 1983). A Kiscelli Agyagra fokozatos átmenettel települ a sekélyszublitorális-litorális Törökbálinti Homokkő és a 162
3 Budapesti 4-es metró dunai szakasz mélyszublitorális-sekélybathiális, nyíltvízi Szécsényi Slír. A Törökbálinti Homokkő és az arra konkordánsan települő litorális-szublitorális Budafoki Homok a Szécsényí Slír nyugati heteropikus medence-peremi fáciesei (Báldi 1997). A metróvonal földtani-tektonikai szempontból három nagymértékben eltérő vonalszakaszra osztható: a budai szakasz (a Kelenföldi pályaudvartól a Szent Gellért térig), a Duna alatti szakasz (a Szent Gellért tér nyugati részétől a Pesti Alsó rakpartig) és a pesti szakasz (a Fővám tértől a Keleti pályaudvarig, Dózsa György útig) (Raincsákné 2000). A budai szakaszra homogén földtani felépítés és viszonylag kismértékű tektonizáltság jellemző. A nyomvonalszakaszon az alagút csaknem végig a Kiscelli Agyagban halad. A Tardi Agyagra konkordánsan települő összlet vastagsága a tektonikai helyzetének függvénye, a Szent Gellért tér közelében erősen lepusztult. A nyomvonal közelében mindenhol típusos megjelenésű: tömeges, vastagpados, szürke-kékesszürke szín jellemzi, erősen pirites, a repedések mentén gipszes, közepes karbonát tartalmú, enyhén csillámos (Geovil 2001, 2005). A Duna alatti átvezető szakasz a Gellért-hegy DK-i oldalán lévő tektonikus, aszimmetrikus sasbércet harántolja. Az aszimmetriát az ÉK-i szárny erősebb térrövidülése okozta. Többnyire ÉNy-DK-i törésekkel tagolt. A budai oldalon található alsó-oligocénnél idősebb korú képződmények a Gellért-hegyet dél felől határoló ÉNy-DK-i illetve É-D-i irányú vetők mentén a mélybe süllyedtek (Rózsa és Fáy 1980). Ugyanezen kőzeteket a pesti oldalon körülbelül 1000 m-es mélységben, fúrásokkal tárták fel, melyeket már Schafarzik (1926) is leírt. K-DK felé lépcsőzetes lezökkenés tapasztalható. A Duna alatti átvezető szakasznál a nehézséget főként a Duna és a hévízforrások közelsége okozta. A források sértetlenségének érdekében, számos kutatófúrás és geofizikai vizsgálat alapján alakították ki a nyomvonalat, hogy kellő vastagságú oligocén vízzáró agyagtakaró biztosítsa a karsztvízrezervoár védelmét. A Duna alatti 350 m-es szakaszon az alagutak nagyjából 250 m-es hosszban a Tardi Agyagban haladtak, majd a pesti oldal felé az alagút környezetében nagy keménységű hidrotermálisan kovasavval átitatott, Kiscelli Agyag jelenik meg, a rakpart környezetében pedig egy markáns vetőzónát követően már a Szécsényi Slír. A széles vetőzónák és az ezek mentén feltörő meleg karsztvíz veszélye, az erősen töredezett kőzetanyag, a Duna alatt az alagutak fölötti vékony agyagtakarás miatt a nyomvonalszakasz jelentős geotechnikai és kivitelezési kockázatot hordozott magában (Horváth 2013). A pesti szakasz DNy-ról ÉK felé fiatalodik, a nyomvonal felső-oligocén és miocén korú képződményekben halad. Litológiailag nagyon változatos, a medencesüllyedéshez kapcsolható, tenziós tektonika jellemző. Gyakoriak a jelentősebb rétegvizet tartalmazó kőzetrétegek vagy lencsék. A képződményeket mindenhol a felszín alatti vízzel gyakran telített homokos, kavicsos dunai üledék fedi (Bubics 1978). A felszín alatti víz áramlását elsődlegesen a Duna határozza meg. Két fő áramlási irány állapítható meg. Az egyik a Duna, mint erózióbázis felé történő szivárgás, a másik a Duna völgyével közel párhuzamos, jellemzően ÉÉNy-DDK irányú. Az általános áramlási képet néhol kissé torzítja a dombokról lefutó kisebb patakmedreket követő áramlás. A Duna mindenkori vízállása hatással van a környezetében lévő terasz vízszintjére is (Juhász 2000). 3 A FÖLDTANI ÉRTELMEZÉS VÁLTOZÁSA Az előbbiekben bemutatott irodalmi hivatkozások sora is igazolja, hogy az elmúlt több mint száz év során számtalan tanulmány készült a területről. Jelen cikk keretein belül nem volt lehetőségünk valamennyit bemutatni, ezért a teljesség igénye nélkül, néhány szelvénnyel és térképpel szeretnénk szemléltetni, hogy hogyan változott a földtani felépítés értelmezése az évek során. A bemutatott szelvények természetesen nem egy azon nyomvonalon keresztezik a Duna medrét, hanem egy körülbelül méter széles zónát képviselnek, s irányuk és méretarányuk is eltérő, de hozzávetőlegesen hasonló helyen haladnak. A földtani szelvények mellett elvi szelvényként feldolgozott adatsorokat is figyelembe vettünk. A mára már megépült 4-es metró nyomvonalát csak abban az esetben tűntettük fel a térképeken és szelvényeken, ha a szerző azt az eredeti ábrán is bemutatta. Ki kell emelni, hogy a nyomvonal többször változott így az ábrázoláskor mindig az adott időszakban érvényes aktuális nyomvonal látható. A szelvényekhez és térképekhez igyekeztünk egységes jelkulcsot illeszteni, amelyben a formációk hivatalos betűkódját alkalmaztuk. A formációk egységes ábrázolásához egyes szelvényeken kisebb változtatásokat eszközöltünk, az összehasonlíthatóság érdekében. 163
4 Bodnár Szlabóczky Török A 2. ábrán Schafarzik Ferenc 1898-ban készített, majd 1926-ban publikált szelvénye látható, amelynél a formáció felsorolásból hiányzik a Tardi Agyag. Ez azzal magyarázható, hogy az egykori Ferenc- József- (ma Szabadság-) híd pillérfúrásai csak Kiscelli Agyagot tártak fel a dolomit felett. A két pillér között esetlegesen előforduló Tardi Agyagra nem esett fúrás. 2. ábra. Schafarzik F ban megjelent szelvénye (átdolgozva) (Geological cross section modifid after Schafarzik 1926) Bubics I ban publikált térképvázlata (3. ábra) a 60-as 70-es évek uralkodóan vetős szerkezetű tektonikai felfogásán alapul, és követi az 50-es évektől megjelent nagy-tektonikai térképek fő irányait. 3. ábra. Bubics I ban megjelent térképe (átdolgozva) (Geological map published by Bubics 1978, slightly modified) A 4. ábrán látható blokkdiagram az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék nappalis vízépítő, valamint mérnökgeológia szakmérnöki képzések előadásaira készült, melyen Szlabóczky P., mint meghívott ipari előadó vett részt. A diagram az előadásokban volt látható, ezért eredeti formájában mutatjuk be. Inkább látványos, mint részletes. A szelvény később nyomtatásban is megjelent (lásd Hegyi et al. 1981). 164
5 Budapesti 4-es metró dunai szakasz 4. ábra. A Duna alatti átvezetés blokkdiagramja (Hegyi et al. 1981) (The block diagram of the Danube crossing part Hegyi et al. 1981) Az 5. ábrán egy rendkívül leegyszerűsített, hidrogeológiai célú vázlat látható, a Duna medrén keresztül, amely még csak az első, 1974-es mederfúrások valamint néhány part menti fúrás alapján készült. 5. ábra. Scheuer és Szlabóczky 1985-ben megjelent szelvénye (átdolgozva) (Geological cross section Scheuer and Szlabóczky modified) Az 5. ábrához hasonlóan a 6. ábra is egy egyszerűsített szelvény, amely már figyelembe vette a DMjelű fúrásokat is, ezért tektonikailag némileg összetettebb, komplexebb. A csupán előadásra készült kicsinyített, egyszerűsített szelvény szerkesztése főként a nagy tektonikus valamint tengerparti eróziós folyamatok feltételezésén alapul. A szelvény a Magyarhoni Földtani Társulat Mérnökgeológiai-Környezetföldtani Szakosztály 1986-os előadóülésén került bemutatásra. Az eredetileg kisméretű térképvázlat (8. ábra) már az újabb fúrások (DM) figyelembe vételével, főként hidrogeológiai szemlélettel (mederforrások) készült. Nagy egyszerűsítéssel az áttekinthetőség miatt, főként a tektonika ritkításával. A többi ábrával történő összevetés miatt az eredetileg Szlabóczky P ban közölt ábrához képest a vető- és rétegdőlés irányokat elhagytuk. 165
6 Bodnár Szlabóczky Török 6. ábra. Aujeszky, Scheuer és Szigeti által 1985-ben készített szelvény; jelölve a tervezett metróvonalat (átdolgozva) (Section of Aujeszky, Scheuer and Szigeti 1985; showing the planned metro line, modified) 7. ábra. Szlabóczky P os Magyarhoni Földtani Társulat Mérnökgeológiai-Környezetföldtani Szakosztály előadóülésén tartott előadásának anyagából kapott szelvény (átdolgozva) (Geological section complied by P. Szlabóczky from the presentation made at Engineering Geological and Environmental Geological Section of the Hungarian Geological Society in 1986) A 9. ábrán az 1898-as Schafarzik féle első szelvényen alapuló, Vendel Miklós nyomán készült kisméretű ábra szerzője Juhász J. már feltűnteti az as években fúrásokból megismert meder alatti sasbérces szerkezetet, de a mederalatti alagútépítésnél nagy jelentőségűvé vált Tardi Agyag nem szerepel, mert a korábbi irodalom még a Budai Márgához sorolta (Wein 1977). 166
7 Budapesti 4-es metró dunai szakasz 8. ábra. Szlabóczky P ben közölt térképe (átdolgozva) (Geological map compiled by P. Szlabóczky from 1989) 9. ábra. Juhász J ben Vendel M. nyomán publikált szelvénye (átdolgozva) (Geological cross section complied by J. Juhász from 2001, it was based on the section of M. Vendel) Az egyszerűsített fedetlen földtani térkép és szelvény, már a ban mélyített sűrítő fúrások figyelembe vételével készült, de az áttekinthetőség érdekében, a szakvéleményben szereplő rajzokhoz képest egyszerűsítésekkel, elhagyásokkal (10. és 12. ábra) szerepel. A 11. ábrán látható munkaközi szelvény az előbbieket jól érzékelteti. Ezen feltűntettük a bonyolult geotechnikai képet kialakító jelentősebb tektonikai mozgásokat is. Különös geotechnikai jelentőségű a meder pesti széle alatti tektonikus depresszió, amely a Fővám téri aknamélyítés földnyomási anomáliáját okozta. 167
8 Bodnár Szlabóczky Török Horváth Tibor által készített 2013-ban megjelent, a mederalatti alagútépítéskor is figyelembe vett végleges földtani szelvénye (13. ábra) ábrázolja a legjobban a mérnökgeológiai viszonyokat, az építési technológia tervezése által megkívánt sokszoros túlmagasítással. Az eredeti szelvényhez képest az egyes mérnökgeológiai képződmények összevonásával egyszerűsítettünk, azért hogy a képződményeket formáció szinten tudjuk ábrázolni, a többi szelvénnyel való összehasonlítás érdekében. 10. ábra. Szlabóczky P ban publikált szelvénye az OFKFV, az FTV, a Geovil Kft és a Geohidro Kft fúrásai alapján (átdolgozva) (Geological cross section compiled by P. Szlabóczky from 2008, which was based on the drillings of OFKFV, FTV, Geovil Kft and Geohidro Kft) 11. ábra. Szlabóczky P ban publikált szelvényének (10. ábra) munkaközi vázlata (Sketch of the geological section compiled by P. Szlabóczky from 2008) 168
9 Budapesti 4-es metró dunai szakasz 12. ábra. Szlabóczky P ban készített térképe a Szabadság-híd pillérek, az OFKFV, az FTV, a Geovil Kft, a Geohidro Kft fúrásai és Wein Gy., Scheuer Gy. munkái alapján; jelölve a tervezett metró nyomvonalát (átdolgozva) (Geological map compiled by P. Szlabóczky from It is based on the drillings of OFKFV, FTV, Geovil Kft, Geohidro Kft and the previous works of Gy. Wein, Gy. Scheuer) 13. ábra. Horváth Tibor által készített és 2013-ban publikált mederalatti alagútépítéshez figyelembe vett földtani szelvénye (átdolgozva) (The section of the Danube crossing part of the tunnel compiled by Tibor Horváth It was used for the design of the river crossing) 169
10 Bodnár Szlabóczky Török 4 ÖSSZEFOGLALÁS A feldolgozott tucatnyi szelvény és felülnézeti kép átnézése után szembetűnő, hogy hazánk e kicsiny, de földtanilag kiemelt jelentőségű és súlyos mélyépítési problémákat okozó helyszínén milyen nagy jelentősége volt a kutató fúrások növekedésének (végül összesen 35 db), és az évtizedek alatt lezajló regionális tektonikai, és a lokális dinamikai geológiai kép fejlődésének (horizontális mozgások, stb.). IRODALMI HIVATKOZÁSOK Aujeszky G., Scheuer Gy., Szigeti P. 1985: A 4. metróvonal Duna alatti átvezetésének mérnökgeológiai vizsgálata. Földtani Közlöny, 115., No Báldi T. 1983: Magyarországi oligocén és alsómiocén formációk. Akadémia Kiadó, Budapest, 293. Báldi T. 1997: Az Észak-magyarországi alsó-miocén kőzetrétegtani tagolása. In: Haas J. (szerk.): Fülöp József emlékkönyv. Akadémia Kiadó, Budapest, Bubics I. 1978: A budapesti metróépítés földtani eredményei. Mérnökgeológiai Szemle, 21, Fodor L., Magyari Á., Fogarasi A., Palotás K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben. A Budai-vonal új értelmezése. Földtani Közlöny, 124/2, Geovil Kft. 2001: A metróvonal és környezetének földtani felépítése (B. fejezet). kézirat, Szentendre, Geovil Kft., 34. Geovil Kft. 2005: Budapest 4. metróvonal, I. szakasz, Összefoglaló mérnökgeológiai, hidrogeológiai és geotechnikai szakvélemény, A kötet, Természetföldrajzi és földtani adottságok a nyomvonal mentén. Szentendre, Geovil Kft., 25. Hámor G. 2001: A Kárpát-medence miocén ősföldrajza: Magyarázó a Kárpát-medence miocén ősföldrajzi és fáciestérképéhez: 1: Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 67. Hegyi J., Kiss E., Szlabóczky P. 1981: Általános földtani eredmények a budapesti Metró vonalak földtani kutatásaiból. Általános Földtani Szemle, Horváth T. 2013: Milyen kőzetben halad? Mérnök Újság, XX/ Horváth-Kálmán E. 2012: Nyugalmi feszültségállapot meghatározása a túlkonszolidált kiscelli agyagban. PhD értekezés. BME, Geotechnika Tanszék, Budapest, 86p. Juhász J. 2000: A 4. sz. metró kutatásának hidrogeológiai eredményei Földtani Kutatás, 37/2, Juhász J. 2001: A 4-es metróvonal Duna alatti átvezetésének hidrogeológiai viszonyai. Mérnök Újság, VIII/1., Kálmán E. 2012: In-situ measurements in Overconsolidated Clay: Earth Pressure at rest. Periodica Polytechnica Civil Eng., 56/2, Kecskeméti T. 1998: Magyarország epikontinentális eocén képződményeinek rétegtana. In: Bérczi I., Jámbor Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. A MOL Rt. és a MÁFI kiadványa, Budapest, Raincsákné Kosáry Zs. 2000: A Budapest 4. sz. metróvonal és környezetének földtani viszonyai. Földtani Kutatás, 37/2, Rózsa L., Fáy M. 1980: Újabb adatok Budapest talajviszonyairól a metró feltárások alapján. Mélyépítéstudományi Szemle, 30/1, 1-8. Schafarzik F. 1926: A Szent Gellérthegy geológiai multja és jelene. Természettudományi Közlöny, 58., Schafarzik F., Vendl A., Papp F. 1964: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 296. Scheuer Gy., Szlabóczky P. 1985: Új szökevény hévíz források a pesti oldalon. Hidrológiai Tájékoztató, október, Szlabóczky P. 1989: A IV-es metró Móricz Zsigmond tér-hungária körút közötti szakaszának mérnökgeológiai jellemzése. Mérnökgeológiai Szemle, 38., Szlabóczky P. 2008: A Gellért tér és a Vámház közötti terület mérnökgeológiai viszonyai. Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2008, Wein Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest,
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenA 4-es metró Duna alatti átvezetésének, a Kálvin tér és a Rákóczi tér térségének mérnökgeológiai újraértelmezése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola A 4-es metró Duna alatti átvezetésének, a Kálvin tér és a Rákóczi tér térségének
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenHévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
RészletesebbenA rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata
XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenGondolatok korábbi ismereteink felhasználhatóságáról
Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2015 (Szerk: Török Á., Görög P. & Vásárhelyi B.) oldalak: 109 116 Gondolatok korábbi ismereteink felhasználhatóságáról Paál Tamás FŐMTERV nyugalmazott szakági főmérnöke, paaltamas@gmail.com
RészletesebbenA 4-es metró Duna alatti átvezetésének, a Kálvin tér és a Rákóczi tér térségének mérnökgeológiai újraértelmezése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola A 4-es metró Duna alatti átvezetésének, a Kálvin tér és a Rákóczi tér térségének
RészletesebbenHidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenKéső-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenMTA 188. közgyűlése. Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei: Földtani, tektonikai kutatások. Horváth Ferenc.
MTA 188. közgyűlése Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei: Földtani, tektonikai kutatások Horváth Ferenc MTA doktora ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Geomega kft. Budapest,
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenA 4. metróvonal Duna alatti átvezetésének mérnökgeológiai vizsgálata
Földtani Közlöny, Ball, of the HungarianQeol. Soc. (1985) 115.163 172 A 4. metróvonal Duna alatti átvezetésének mérnökgeológiai vizsgálata Aujeszky Géza* Dr. Scheuer Gyula* Szigeti (4 ábrával) Péter* Összefoglalás:
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
Részletesebbengeofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenHidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus
A Paks II atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei Hidrogeológiai kutatások Mező Gyula hidrogeológus 1 A vízföldtani kutatás célja, hogy adatokat szolgáltasson a nukleáris létesítmény tervezéséhez,
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenVÍZ A FELSZÍN ALATT FELSZÍN A VÍZ ALATT
from Ideas to Implementation Almássy Endre XXV. Konferencia a Felszín Alatti Vizekről VÍZ A FELSZÍN ALATT FELSZÍN A VÍZ ALATT avagy modern geofizikai mérések a felszín alatti vizek kutatásában és védelmében
RészletesebbenFöldtani megfigyelések - amit újra már senki nem láthat. Vándor-kövek" a budai Várhegy lejtőin
Földtani Közlöny 135/2, 305-308. (2005) Budapest Földtani megfigyelések - amit újra már senki nem láthat Vándor-kövek" a budai Várhegy lejtőin 'Wander blocks' on the slopes of the Castle Hill at Buda PAÁL
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenS Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z A : S Z E M É L Y E S A D A T O K
S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z A : S Z E M É L Y E S A D A T O K Név: Dr. Horváth Tibor Születési idő: 1954. augusztus 4. Állampolgárság: Szakképzettség: Magyar Okleveles mérnök geológus Nyelvtudás:
RészletesebbenHelyszíni kőzetfeszültség mérési eredmények a túlkonszolidált Kiscelli Agyag Formációban
142/1, 59 66., Budapest, 2012 Helyszíni kőzetfeszültség mérési eredmények a túlkonszolidált Kiscelli Agyag Formációban KÁLMÁN Eszter info@canterburyea.com In situ measurements in the overconsolidated Kiscell
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenFöldtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Szökevényforrások kimutatásának lehetősége szonár mérésekkel.
Nyugat-Magyarországi Egyetem DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Szökevényforrások kimutatásának lehetősége szonár mérésekkel Prónay Zsolt Sopron 2005. Doktori Iskola: Kitaibel Pál Doktori Iskola Program:
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenA mélyfúrás-geofizika szerepe a 4-es metróval kapcsolatos geomechanikai kutatásokban
Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2007 (Szerk: Török Á. & Vásárhelyi B.) A mélyfúrás-geofizika szerepe a 4-es metróval kapcsolatos geomechanikai kutatásokban Zilahi-Sebess László Geo-Log Környezetvédelmi és
RészletesebbenLangyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián
Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnikai Tanszék TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól A talajvizsgálati
RészletesebbenA DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE
A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenGeneral information for the participants of the GTG Budapest, 2017 meeting
General information for the participants of the GTG Budapest, 2017 meeting Currency is Hungarian Forint (HUF). 1 EUR 310 HUF, 1000 HUF 3.20 EUR. Climate is continental, which means cold and dry in February
RészletesebbenSzilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai
Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai 2/23 M6/M60 autópálya (E73, V/C folyosó) tervezése 1998 2007 3/23 Geresdi dombság o ÉNY - DK-i dombhátak és völgyek o ÉK - DNY-i
RészletesebbenA projekt részletes bemutatása
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenGEOTECHNIKA III. (LGB SE005-3) FÖLDALATTI MŰTÁRGYAK, ALAGÚTÉPÍTÉS
GEOTECHNIKA III. (LGB SE005-3) FÖLDALATTI MŰTÁRGYAK, ALAGÚTÉPÍTÉS Földalatti műtárgyak, alagútépítés 2 Bevezetés: funkció, keresztmetszeti kialakítás, vonalvezetés, építési eljárások, módszerek Zárt építési
RészletesebbenGEOTECHNIKAI MONITORING AZ ALAGÚTÉPÍTÉSNÉL
GEOTECHNIKAI MONITORING AZ ALAGÚTÉPÍTÉSNÉL 08.001 Alagútépítés Dr. Horváth Tibor Oktatási segédanyag. Budapest 2009. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet Ezt a tananyagot
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenRadon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban
Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * FACULTAS SCI. NAT. Nagy Hedvig Éva Környezeti földtudomány program, II.
RészletesebbenA Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig
A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív
RészletesebbenFöldtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben
Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben Balla Zoltán Bevezetés Az Üveghutai-telephely kutatása során keletkezett
RészletesebbenELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
RészletesebbenMiskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
RészletesebbenRadionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton
XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,
RészletesebbenTalajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S
Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén S Z E R Z Ő : B Ó T A M Á R T O N T É M A V E Z E T Ő : K O V Á C S J Ó Z S E F A D J U N K T U S A szakdolgozat
RészletesebbenEGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN
EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN HÁGEN ANDRÁS 1 A b s z t r a k t Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően
RészletesebbenBudai-hegys. hegység
Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm
RészletesebbenTÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
RészletesebbenGeotechnikai mérések alagútépítés során
Geotechnikai mérések alagútépítés során Dr. Horváth Tibor GEOVIL Kft. Canterbury Engineering Association LTD. 2016.04.15. GEOVIL KFT. GEOVIL Kft. GEOTECHNIKAI IRODA 2000 Szentendre, Ady E. u. 44/b. www.geovil.hu;
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenKálmán Eszter, info@canterburyea.com
Helyszíni kőzetfeszültség mérési eredmények a túlkonszolidált Kiscelli Agyag Formációban Kálmán Eszter, info@canterburyea.com Abstract In the study there is a general genesis process of overconsolidated
RészletesebbenA TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi
RészletesebbenJellemző szelvények alagút
Alagútépítés Jellemző szelvények alagút 50 50 Jellemző szelvény - alagút 51 AalagútDél Nyugati járat Keleti járat 51 Alagúttervezés - geotechnika 52 Technológia - Új osztrák építési módszer (NÖT) 1356
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenA Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata
A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata 1 Kovács Attila, 1 Szőcs Teodóra, 2 Maller Márton, 2 Hajnal Géza 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2 BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
RészletesebbenMélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata
kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata Szongoth Gábor, Bánné Győri Erzsébet (Geo-Log), Galsa Attila (ELTE & Geo-Log) Bevezetés Az RHK KHT megbízásából 1996-2006 közt 64 fúrás kb. 8000m hossz, 44
RészletesebbenPlanációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN
JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller
RészletesebbenELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN
ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN SZAKDOLGOZAT Készítette: VISNOVITZ FERENC KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Környezetfizika-környezetföldtan szakirány Témavezető: Mádlné Dr.
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző
Részletesebben3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.
RészletesebbenA T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét
RészletesebbenBudapest 4. sz. metróvonal I. szakasz Fővám tér állomásszerkezet május
2008. május A budapesti 4. sz. metróvonal I. szakasz jellemző adatai: - Nyomvonal hossza : 7,4 km - Állomások száma : 10 - Állomási peron : 80 méter hosszú, középperonos - Legkisebb állomástávolság : 378
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenNyugat magyarországi peremvidék
Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék
RészletesebbenBUDAI EOCÉN ÉS OLIGOCÉN KORÚ AGYAGTARTALMÚ
BUDAI EOCÉN ÉS OLIGOCÉN KORÚ AGYAGTARTALMÚ KŐZETEK MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSE Ph.D. értekezés tézisfüzete Görög Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tudományos vezető: Dr. Török Ákos Budapest,
RészletesebbenKomplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között
Komplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között 2018.11.22-23. Kovács Attila Csaba Hegedűs Endre M. Pelczéder Ágnes Dr. Fancsik Tamás Geo-Log Kft. MBFSZ PannErgy
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8
Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.
RészletesebbenMérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai
RészletesebbenÚJ FÖLDTANI KUTATÁSI ÉS DOKUMENTÁLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A BÁTAAPÁTI FÖLDTANI KUTATÁS SORÁN
ÚJ FÖLDTANI KUTATÁSI ÉS DOKUMENTÁLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A BÁTAAPÁTI FÖLDTANI KUTATÁS SORÁN GYALOG László, BALLA Zoltán, MAROS Gyula Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Budapest Vágattérképek, árokdokumentálási
RészletesebbenSzökevényforrások kimutatása szonárreflexiók alapján a Szabadság híd környékén
A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2005 177 Szökevényforrások kimutatása szonárreflexiók alapján a Szabadság híd környékén Detecting drawn springs by sonar reflections in the vicinity of Szabadság
RészletesebbenFÖLDTANI ALAPJAI. Tullner Tibor. XIV. Konferencia a felszín n alatti vizekről
A FELSZÍN N ALATTI VÍZTESTEK V FÖLDTANI ALAPJAI Cserny Tibor, Gál G l Nóra, N Jocháné-Edel Edelényi Emőke, Tullner Tibor Magyar Állami Földtani F Intézet VKI előzm zmények A 2000/60/EK Víz V z Keretirányelv
RészletesebbenMegvalósíthatósági tanulmány
Megvalósíthatósági tanulmány Város geotermikus energiafelhasználási lehetőségeire vonatkozóan Az ENergy Efficiency and Renewables - SUPporting Policies in Local level for EnergY ENER-SUPPLY Energiahatékonyság
RészletesebbenVITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről
VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák
RészletesebbenMEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM
MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM ELTE Geofizikai Tanszék Geomega Kft. Budapest Dr. Tóth T Tamás ELİAD ADÁSVÁZLAT Egyenáram ramú elektromos mérésekm Szeizmikus (akusztikus) mérések Radar (elektromágneses)
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenA hidrogeológia időszerű kérdései
Mérnöki Kamara 2015. április 8. A hidrogeológia időszerű kérdései BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Hajnal Géza Mérnökgeológia Geotechnika Hidrogeológia Hidrológia Vár Autópályák (út, híd, aluljáró),
RészletesebbenA KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
RészletesebbenHidrogeológiai kutatások városi környezetben
Hidrogeológiai kutatások városi környezetben Tóth György Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Budapest, MFGI Stefánia úti székház, 2014. június 4. Az előadás vázlata 1.) A városi rendszerek és a hidrogeológiai
Részletesebben