Budapesti Gazdasági Egyetem. Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1

2 Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Budapest 2017

3 Tartalomjegyzék 1. A Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola alapítása, feladata, működése A VGDI működésének szabályozási környezete A VGDI alapítása és a működés előzményei A VGDI feladata A VGDI szervezete A VGDI alapadatai A VGDI a BGE szervezetében A VGDI tagjai Törzstagok Témavezetők Oktatók A VGDI Tanácsa A doktori iskola vezetője A doktori iskola programigazgatója A doktori iskola titkára A felvételi eljárás A doktori képzés folyamata Képzési formák: nappali és levelező munkarend Képzési és kutatási szakasz Kutatási és disszertációs szakasz Publikációk A doktori értekezés benyújtása és a Bírálóbizottság kijelölése A doktori iskola gazdálkodása A doktori iskola alumni-politikája A doktori iskola minőségirányítási rendszere Összeférhetetlenség, etikai elvek Jogorvoslat A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése

4 A Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskolájának Szervezeti és Működési Szabályzata A Budapesti Gazdasági Egyetem (továbbiakban: BGE) Szenátusa november 17.-i ülésén a Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola (továbbiakban: VGDI) Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint határozta meg. A jelen szabályzat doktorandusz hallgatókat érintő előírásai a szeptember 1-jén induló doktori képzésre vonatkoznak. A doktori iskolában kizárólag önköltséges képzés folyik. 1. A Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola alapítása, feladata, működése 1.1. A VGDI működésének szabályozási környezete (1) Ez a szervezeti és Működési Szabályzat a doktori iskolákról, a doktori eljárás rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII.19.) Kormányrendelet alapján készült. Figyelembe vette továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCVI. törvényt, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) doktori képzésre és fokozatszerzésre vonatkozó határozatait, valamint az Országos Doktori Tanács (ODT) határozatait, útmutatóit és állásfoglalásait és az ESG 2015 standardjait A VGDI alapítása és a működés előzményei (1) A VGDI alapító tagjai a 8 törzstag: Bakacsi Gyula, Gáspár Tamás, Heidrich Balázs, Hidasi Judit, Jancsik András, Kondorosi Ferenc, Losoncz Miklós, Sándorné Kriszt Éva A VGDI feladata 3

5 (1) A VGDI a társadalomtudományok tudományterületen, a gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományágban 1 nyújt doktori fokozatot adó tudományos képzést. (2) A VGDI elsősorban közgazdásztanár (kereskedelem és marketing); közgazdásztanár (vendéglátás-idegenforgalom); marketing; nemzetközi gazdaság és gazdálkodás; nemzetközi tanulmányok; pénzügy; számvitel; turizmusmenedzsment; vállalkozásfejlesztés vezetés-szervezés mesterszakokra épülő doktori képzést folytat, de nyitott más mesterszakos végzettséggel rendelkező jelentkezők előtt, akik a vállalkozás- és gazdálkodástudományok terén kívánnak doktori tanulmányokat folytatni. Ezekben az esetekben a bemeneti követelményeknek való megfelelés egyéni elbírálás tárgya. 2. A VGDI szervezete 2.1. A VGDI alapadatai (1) A doktori iskola neve: Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola. (2) A doktori iskola nevének rövidítése: VGDI (3) A doktori iskola angol nyelvű elnevezése: Budapest Business School University of Applied Sciences, Doctoral School of Entrepreneurship and Business. (4) Működési helye: 1055 Budapest, Markó utca (5) Honlapja: Gazdalkodastudomanyi-Doktori-Iskola 1 A módosítást a Budapesti Gazdasági Egyetem Szenátusa a október 2-i ülésén a 2018/2019. tanévi (X. 2.) 3. számú határozatával elfogadta. Hatályos október 3. napjától. 4

6 2.2. A VGDI a BGE szervezetében (1) A VGDI a BGE önálló oktatási és kutatási egysége, amelynek ügyvitelét és gazdálkodását a BGE egységes központi igazgatási és gazdálkodási előírásai szabályozzák. (2) A VGDI a BGE mind a négy karának (Külkereskedelmi Kar, Pénzügyi és Számviteli Kar, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar és Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg) intézeteire, tanszékeire, központjaira és azok munkatársaira építve folytatja működését. (3) A doktori iskola tevékenységét az Egyetemi Doktori Tanács (továbbiakban: EDT) és a VGDI Tanácsa felügyeli A VGDI tagjai A doktori iskola tagjai a törzstagok, a témavezetők és az oktatók Törzstagok (1) A VGDI működésének feltétele legalább 7 törzstag, ebből legalább 50%+1 egyetemi tanár. (2) Az az oktató vagy kutató lehet törzstag, aki megfelel a 387/2012. (XII.19.) kormányrendeletben meghatározott törzstagi kritériumoknak. (3) Oktatók vagy kutatók a VGDI törzstagjává jelentkezés vagy ajánlás révén válhatnak. Akkreditációs szempontból csak a MAB által jóváhagyott törzstagok vehetők figyelembe. Az előterjesztés és a jóváhagyásról szóló döntés közötti időszakban a EDT által megszavazott jelölt az Országos Doktori Tanács adatbázisában törzstagként szerepeltethető. (4) A VGDI Tanácsának hivatalból tagjai a törzstagok. (5) A törzstag köteles kutatási eredményeit évente legalább egyszer publikálni tudományterületének az MTA által elismert, lektorált folyóiratában vagy lektorált szakkönyvben. (6) A törzstag köteles szerepeltetni az utóbbi öt évben tudományterületének elismert folyóiratában megjelent tanulmányait illetve az általa írt könyveket a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) és az Országos Doktori Tanács adatbázisában. 5

7 (7) A törzstag köteles napra készen tartani az ODT adatbázisában lévő személyi adatlapját és az MTMT adatbázisában szereplő publikációs jegyzékét. (8) Az ODT 229/2010 (XII.17.) határozata alapján a VGDI Tanácsa törzstag emeritus címet adományozhat Témavezetők (1) Témavezető az a tudományos fokozattal rendelkező oktató vagy kutató lehet, aki folyamatosan végez kutatási tevékenységet, és kutatási eredményeit tudományterületének az MTA által elismert, lektorált folyóiratában vagy lektorált szakkönyvben publikálja. (2) A témavezető irányítja és támogatja a doktoranduszok tanulmányi és tudományos kutatómunkáját, és felkészíti őket a fokozatszerzésre. A témavezető és a doktorandusz előre rögzített munkaterv alapján folytatja tevékenységét. A munkaterv ütemezetten tartalmazza a kutatás előre haladásának és a publikációs követelményeknek megfelelő feladatokat és határidőket. A témavezető félévente beszámol a VGDI-nek a munkaterv időarányos teljesüléséről. (3) Egy doktorandusznak egyidejűleg legfeljebb két témavezetője lehet (témavezető és társ-témavezető). (4) A témavezetők személyét a VGDI Tanácsa hagyja jóvá. Témavezetésre az oktatókat és kutatókat a VGDI Tanácsa kéri fel. A témavezetők felmentése szintén a VGDI hatásköre. (5) A témavezető által meghirdetett témákat a VGDI Tanácsa hagyja jóvá. A meghirdetett témától a témavezető és doktorandusza közös megegyezéssel eltérhetnek, ezt a módosított tématervet a VGDI Tanácsa hagyja jóvá. (6) A témavezetést a VGDI titkára rögzíti az ODT adatbázisában. (7) A témavezető köteles napra készen tartani az ODT-adatlapját és az MTMT-ben hozzáférhető publikációs jegyzékét, valamint az adatbázis-kezelők felhívására a hiányosságokat pótolni. (8) Munkájáért a témavezető díjazásban részesül. (9) Témavezető-váltást indokolt esetben a doktorandusz, a témavezető és a VGDI Tanácsa kezdeményezhet. A kezdeményezőnek a kérvényhez csatolni kell az elbocsájtó és a fogadó témavezető nyilatkozatát. A témavezető-váltást a VGDI Tanácsa hagyja jóvá. 6

8 Oktatók (1) A VGDI tantárgyat jegyző oktatója olyan tudományos fokozattal rendelkező oktató vagy kutató lehet, aki folyamatosan végez kutatási tevékenységet, és kutatási eredményeit tudományterületének az MTA által elismert, lektorált folyóiratában vagy lektorált szakkönyvben publikálja. (2) Közreműködő oktató lehet az a tudományos fokozattal rendelkező oktató vagy kutató, aki a VGDI Tanácsa álláspontja szerint az adott tudományágat a doktori iskolában elvárt színvonalon műveli és oktatja. (3) Az oktatókat az oktatási feladatok ellátására a VGDI Tanácsa jóváhagyása után a doktori iskola vezetője kéri fel. Az oktatók teljesítményét a VGDI Tanácsa évente értékeli. Az értékelést a DI vezetője és törzstagjai végzik a Minőségbiztosítási tervvel összhangban és a VGDI Tanácsa hagyja jóvá. (4) Az oktatói megbízatás határozatlan időre szól. Alkalmatlanság esetén a VGDI Tanácsa által visszavonható. (5) Az oktató köteles napra készen tartani az ODT-adatlapját és az MTMT-ben hozzáférhető publikációs jegyzékét, valamint az adatbázis-kezelők felhívására a hiányosságokat pótolni. (6) A VGDI törzstagjai és oktatói más doktori iskolában is vállalhatnak oktatási tevékenységet. (7) Ha eleget tesznek az oktatókkal szembeni követelményeknek, akkor a VGDI-ben meghívott hazai és külföldi szakemberek is oktathatnak A VGDI Tanácsa (1) A Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola Tanácsa döntéshozó, véleményező és javaslattevő szerv, amely a VGDI vezetőjének munkáját támogatja. (2) A VGDI Tanácsának elnöke a doktori iskola vezetője, tagjai a törzstagok. (3) A VGDI Tanácsát az Egyetemi Doktori Tanács bízza meg és menti fel. (4) A VGDI Tanácsa tagjainak megbízatása az alábbi esetekben szűnik meg: a) a doktori iskola megszűnése; 7

9 b) a tag halála; c) a megbízatási idő lejárta; d) a megbízatásnak az Egyetemi Doktori Tanács által történő visszavonása; e) a törzstagi tisztség megszűnése; f) a tag lemondása. (5) A VGDI Tanácsának ülésein a napirend jellegétől függően tanácskozási joggal részt vehetnek a BGE tudományos fokozattal rendelkező oktatói, kutatói és dékánjai. A VGDI programigazgatója és titkára tanácskozási joggal mindig részt vesz az üléseken. (6) A VGDI Tanácsának feladatai a következők: a) a VGDI ügyrendjének elfogadása; b) a témavezetők, az oktatók és a témakiírók személyének jóváhagyása; c) a VGDI programjának, a témavezetők, az oktatók és a doktoranduszok munkájának rendszeres időközönként, illetve szükség szerint történő értékelése [lásd: (2) és (3)]; d) javaslat tétel a meghirdetésre javasolt doktori témákra; a doktori téma kiírója témahirdetésének jóváhagyása; e) a doktoranduszok disszertáció-témájának jóváhagyása illetve annak módosításának; f) döntés a témavezető váltásról; g) állásfoglalás a szervezett doktori képzésbe való felvételről; h) javaslattétel a doktori felvételi bizottság tagjaira; i) javaslattétel a komplex vizsga és a bíráló bizottság tagjaira és a hivatalos bírálókra; j) döntés az abszolutórium (végbizonyítvány) kiadásáról; k) állásfoglalás a doktori értekezés nyilvános védésre bocsátásáról; l) az értekezés sikeres védése után a bírálóbizottság értékelésének és szavazatának, illetve a jelölt tanulmányi és kutatási teljesítményének alapján javaslattétel a doktori fokozat odaítélésére; m) állásfoglalás külföldi tudományos fokozatok honosításáról, javaslattétel az EDT-nek; n) döntés a VGDI-re jutó állami és egyéb források felosztásáról; o) a VGDI vezetőjének kérésére véleményalkotás a VGDI-t érintő egyéb kérdésekről és a doktoranduszok kérelmeiről; p) a doktorandusz doktori témájának jóváhagyása; r) képzés közbeni teljesítményértékelés végzése. (7) A VGDI üléseit az elnök hívja össze, aki javaslatot tesz a napirendi pontokra és vezeti a tanácskozást. 8

10 (8) A VGDI Tanácsa szükség szerint, de szemeszterenként minimum két alkalommal tart ülést. (9) Főszabályként a VGDI írásos előterjesztéseket tárgyal, amelyeket az adott napirendi pont előterjesztője készít el, és a titkár az ülés előtt a tagokhoz eljuttat. (10) A titkár emlékeztetőt készít a VGDI Tanácsának üléseiről, amelyet eljuttat annak tagjaihoz. (11) A VGDI akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak több mint a fele jelen van. Döntése akkor érvényes, ha a jelen lévő és a szavazásban résztvevő szavazati jogú tagjainak fele + egy fő igen -nel vagy nem -mel szavaz. (12) Személyi kérdésekről titkos szavazással kell dönteni, de doktori fokozat, honosított doktori fokozat és a habilitációs eljárás megindítása kivételével dönthet úgy is a testület, hogy nyíltan szavaz. (13) Rendkívüli esetekben lehetőség van online ( ben) szavazásra is. Az online szavazás akkor érvényes, ha a szavazásban résztvevők száma a VGDI szavazati jogú tagjainak több mint a fele, és a szavazásban résztvevők fele +1 fő igen -nel vagy nem - mel voksol. (14) A VGDI Tanácsa működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a VGDI titkára látja el A doktori iskola vezetője (1) A doktori iskola vezetője irányítja a VGDI munkáját, ügyvitelét és gazdálkodását, képviseli a VGDI-t és felel az oktatási és tudományos tevékenység színvonaláért. (2) A doktori iskola vezetője a működés során hetven, a doktori iskola létesítésének időpontjában hatvanöt éven aluli, MTA doktora tudományos fokozattal rendelkező törzstag egyetemi tanár lehet. (3) A doktori iskola vezetőjét a törzstagok többségének a javaslatára a BGE rektora nevezi ki és menti fel. A megbízatás öt évre szól, és többször meghosszabbítható. (4) A doktori iskola vezetőjét munkájában a VGDI Tanácsa segíti, amelynek elnöki tisztét is betölti. (5) A doktori iskola vezetőjének feladatai a következők: a) a doktori iskola munkájának irányítása és szervezése; 9

11 b) a doktori iskola képviselete az egyetemi testületekben és a releváns külső szakmai intézményekben; b) javaslattétel a VGDI törzstagjaira és oktatóira, illetve szükség esetén pótlásukra; c) javaslattétel a meghirdetett tantárgyakra; d) javaslattétel a VGDI Tanácsa tagjaira; e) a VGDI Tanácsa elnöki feladatainak ellátása, beleértve a testület összehívását és üléseinek levezetését; f) a témavezetők és a tantárgyakért felelős oktatók felkérése és munkájuk felügyelete; g) a témavezetők előterjesztése alapján a doktoranduszok munkatervének jóváhagyása; h) döntés a doktoranduszok egyéni tanulmányi ügyekben benyújtott kérelmeiről; i) döntés a kutatómunkával összefüggő külföldi kiutazások költségtámogatásáról; j) javaslattétel a VGDI-nek a komplex vizsga értékelő bizottságára; k) javaslattétel a VGDI-nek a doktori értekezések hivatalos bírálóinak személyére és a nyilvános vita bírálóbizottságának személyi összetételére; l) javaslattétel a VGDI Tanácsának a doktori iskola rendelkezésére álló anyagi eszközök felhasználására; m) a doktori iskola gazdálkodásának irányítása; n) évente beszámolás a BGE Tudományos Tanácsának és Szenátusának a doktori iskola munkájáról A doktori iskola programigazgatója (1) A VGDI vezetőjét a programigazgató segíti. (2) Személyére a VGDI vezetője tesz javaslatot, amit a VGDI Tanácsa hagy jóvá. (3) A programigazgató megbízatása 5 évre szól és többször meghosszabbítható. (4) A programigazgató a BGE oktatói és/vagy kutatói besorolású, tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidős alkalmazottja. (5) A programigazgató feladatai a következők: a) a VGDI vezetőjével együttműködve részvétel a VGDI Tanácsa üléseinek előkészítésében és döntéseinek végrehajtásában; b) a VGDI vezetőjével együttműködésben részvétel a doktori iskola stratégiai dokumentumainak, tájékoztatóinak, beszámolóinak, illetve a pénzügyi keretek felhasználása tervezetének elkészítésében; c) kapcsolattartás a doktoranduszokkal, beleértve a folyamatos kölcsönös információáramlást; 10

12 d) közreműködés a képzés szervezésében, a doktori iskola zavartalan működésének biztosításában; e) döntés a doktoranduszok tanulmányi, kutatási, oktatási és publikációs kreditjeinek megítéléséről; f) részvétel a VGDI Tanácsának ülésein, közreműködés a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos előterjesztések összeállításában A doktori iskola titkára (1) A doktori iskola titkára látja el a VGDI működésével összefüggő ügyviteli és szervezési feladatokat. (2) A doktori iskola titkárát a VGDI vezetője nevezi ki. (3) A titkár megbízatása határozatlan időre szól, de bármikor visszavonható. (4) A doktori iskola titkárának tevékenységét a doktori iskola vezetője felügyeli. (5) A doktori iskola titkára kezeli a adatbázist és a VGDI honlapját. (6) A titkár titoktartásra kötelezett. 3. A felvételi eljárás (1) A VGDI évente közzéteszi felvételi tájékoztatóját, amelyben tartalmazza a jelentkezési feltételeket és határidőt, valamint a felvételi eljárást. A felvétel általános feltételeire a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A jelentkezési határidő minden év május 31. napja. (2) A felvételi bizottság megvizsgálja a jelentkező tanulmányi eredményeit és nyelvismeretét. A felvétel írásbeli és szóbeli vizsga alapján történik. Az írásbeli vizsga a vállalkozás- és gazdálkodástudományokban és a kutatásmódszertanban való jártasságra koncentrál. A szóbeli vizsga a jelentkező motivációját, valamint az oktatásra és kutatásra való alkalmasságát térképezi fel. (3) A felvételi vizsga legalább három tagból álló bizottság előtt zajlik. (4) A felvételi bizottság tagjai a Doktori Iskola tagjai lehetnek. (5) Az írásbeli vizsga feladatainak összeállítására és javítására az oktatókat a VGDI vezetője kéri fel. 11

13 (6) A szóbeli felvételi bizottság személyi összetételére a doktori iskola vezetője tesz javaslatot, amit az EDT hagy jóvá. (7) A doktoranduszok felvételéről az EDT dönt. (8) A külföldön szerzett oklevelet a jelentkező a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a jelentkezés előtt köteles elismertetni. (9) Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint legalább egy C típusú középfokú államilag elismert középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. 4. A doktori képzés folyamata 4.1. Képzési formák: nappali és levelező munkarend (1) Általános szabályként a doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz és bizonyos határok között a doktorandusz igényeihez illeszkedő csoportos vagy egyéni felkészítés keretében folyó tanulás, oktatás, kutatás, disszertáció-írás és beszámolás. (2) Doktori képzésben az vehet részt, akinek mesterfokozata van, és teljesíti az idegen nyelvi követelményeket. Az angol nyelv megfelelő szintű ismerete elvárt, amit a felvételi bizottság értékel. (3) A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni. Ehhez a doktorandusz tanulmányokat folytat (tárgyakat hallgat), kutatómunkát végez, publikál és irányított módon a BSc/BA-képzésben oktat. (4) A képzési idő 8 szemeszter. (5) A doktori képzés nappali illetve levelező munkarendben történik. (6) A levelező képzés követelményei a következő két kivétellel minden tekintetben azonosak a nappali képzés követelményeivel: a levelező doktorandusz nem vonható be az irányított képzésbe, ezért kreditet nem kaphat; a képzés-kutatási szakasz publikációs kredit-elvárása az ő esetükben 40. A publikációs kreditek teljesítésére a levelező hallgatóknál négy konferencia részvétel számolható el. 12

14 (7) A doktorandusz kérésére a VGDI Tanácsa engedélyezheti a munkarendek közötti váltást. (8) A szervezett keretek közötti képzés a doktori iskola részletes tantervén alapul. A tantervet a VGDI Tanácsa fogadja el. A tanterv tartalmazza a képzés célját, a tantárgyak és az oktatók listáját és a megszerezhető kreditpontokat. A tanterv a VGDI Tanulmányiés Vizsgaszabályzatának mellékletét képezi. (9) A szervezett képzésben a doktorandusz a témavezetővel együttműködve munkatervet készít, amely tartalmazza a doktorandusz által elvégzendő feladatokat. A munkatervet a doktori iskola vezetője hagyja jóvá. (10) A doktoranduszok az általuk végzett munkáról évente egyszer workshopon számolnak be, amelyen a doktori iskola vezetőjén kívül részt vesznek a témavezetők és a doktori iskola oktatói. (11) A doktorandusz a bachelor képzésben való oktatói részvételéért legfeljebb 24 oktatási kreditet kaphat. Ezen kreditek megszerzése kapcsán a következő szabályokat kell figyelembe venni: a doktorandusz nem kötelezhető oktatásra az így megszerezhető kreditek hiányát publikációs kreditekkel pótolhatja; irányított oktatási kredit csak a képzési és kutatási szakaszban kapható; a doktorandusz legfeljebb 24 kredit értékű bachelor szintű oktatási feladattal terhelhető; heti 1 órás oktatási terhelésért 2 kredit írható jóvá; az irányított oktatási terhelés egyik félévben sem haladhatja meg a heti 4 órát (8 kreditet). (12) A fokozatszerzési eljárásra jelentkezést és annak elindítását a VGDI Tanácsa hagyja jóvá. (13) A doktorandusznak a jelentkezés elfogadásától számított két éven belül kell megszereznie a doktori fokozatot. (14) A VGDI-ben a képzés magyar nyelven folyik. Két szakasza van. Az első a képzési és kutatási szakasz, amely komplex vizsgával zárul, a második a kutatási és disszertációs szakasz. Mindkét szakasz hossza 4 szemeszter Képzési és kutatási szakasz 13

15 (1) A négy féléves képzési és kutatási szakaszban a doktorandusz tantárgyakat hallgat, kutatómunkát végez, tanulmányokat publikál, és komplex vizsgát tesz. (2) A doktorandusz a 4 félév alatt 15 egyenként 5 kredites tárgyat teljesít (összesen 75 kredit), félévenként 3-5 tárgyat vehet fel (legalább 3 és legfeljebb 5 tárgy). A 15 tárgyon belül 11 kötelező (73,33 %) és 4 a hallgató érdeklődésétől függően szabadon választott (26,67 %): 4 módszertani alapozó tárgy 26,67 %, 7 törzstárgy 46,67 %, 4 választható tárgy (egy 10 tárgyat tartalmazó tárgykosárból) 26,67 %. (3) A tanulmányok eredményes teljesítéséről a hallgató egy 15 kredit értékű komplex vizsga keretében ad számot. A komplex vizsga követelményeit a VGDI a doktori program meghirdetésekor közzéteszi. A komplex vizsgára bocsátás feltétele a képzési és kutatási szakasz 155 kreditjének teljesítése. (4) A komplex vizsga két fő részből áll: a) az első részben a doktorandusz két tárgyból vizsgát tesz ezek közül legfeljebb az egyik lehet választható tárgy; b) a második részben a doktorandusz bemutat és megvéd egy kis- és középvállalkozásról előzetesen elkészített komplex esettanulmányt. (5) A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet. (6) A komplex vizsga feltétele a fokozatszerzésnek (része az abszolutóriumnak), a minősítésbe azonban nem számít be. (7) A komplex vizsga nyilvános, bizottság előtt kell letenni. (8) A vizsgabizottság legalább három, legfeljebb hat tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem állhat foglalkoztatási jogviszonyban a BGE-vel. (9) A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár, professor emeritus vagy az MTA doktora címmel rendelkező oktató vagy kutató lehet. Külföldi nem lehet vizsgabizottsági elnök. (10) A vizsgabizottság valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. (11) A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője. (12) A témavezető köteles a vizsga előtt értékelni a doktorandusz munkáját. 14

16 (13) A komplex vizsga sikeres, ha a bizottság tagjainak egyszerű többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (14) A sikeres komplex vizsga a feltétele annak, hogy a doktorandusz folytassa tanulmányait. (15) A sikertelen komplex vizsgát a doktorandusz az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti. (16) A komplex vizsga nyelve magyar vagy angol. Ha a magyar anyanyelvű doktorandusz angol nyelven készíti el a disszertációs részben megkövetelt tanulmányt, akkor a vizsga ebben az esetben is magyar nyelven történik. Nem magyar anyanyelvű doktorandusz esetében a komplex vizsga minden eleme angol nyelven is teljesíthető. Erre vonatkozó kérését a doktorandusz a komplex vizsgára jelentkezéskor közli. (17) A VGDI komplex vizsgát évente kétszer, a félév elején szervez. A komplex vizsga nyilvános, de a nyilvánosság nem zavarhatja a vizsgázót. (18) A komplex vizsgáról részletes, a doktorandusz munkáját tudományos szempontból minősítő szöveges értékelést is tartalmazó, a tagok aláírásával ellátott jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján kell kihirdetni. (19) A tanulmányi/tantárgyi, kutatási, publikációs és oktatási kreditek megszerzése mellett a doktorandusz köteles évente legalább egy értekezés nyilvános védésén részt venni. A részvételt a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív alapján a doktori iskola titkára igazolja. (20) Az oktatási krediteket a tantárgyfelelős aláírása alapján a programigazgató igazolja. A kutatási krediteket a témavezető adja, és a programigazgató igazolja. (21) A doktorandusz a tanulmányi krediteket a tantárgyi előadások látogatása, egyéni tanulás és vizsgák (érdemjeggyel lezárva) révén szerzi meg. (22) A kutatómunka értékelése eredmény centrikusan történik, az időarányos kutatási kreditek jóváírásához minden esetben írásos beszámoló és azok prezentálása és megvitatása szükséges. (23) A képzési-kutatási szakaszban a doktorandusz a kutatómunkát saját témájának aktív kutatásával és az arról való félévenkénti beszámolással teljesíti. A négy félév a kutatási tevékenység és az azok eredményeiről számot adó tudományos közlemények építkezésének logikáját követi. Minden félévnek van egy fókusz-témája, ezek a következők: 15

17 a) 1. félév: szakirodalom feldolgozás (literature) - könyvtárazás, jegyzetelés, elektronikus forráskeresés, hivatkozás, tudomány-metria; b) 2. félév: modellezés és módszertan (methods) - kutatási modell építés, változók, mérés, módszertan, kapcsolatok, hipotézis, mintavétel; c) 3. félév: eredmények (results) - adatgyűjtés, adatbázisok, adatelemzés, adatok prezentálása; d) 4. félév: következtetések (discussion and conclusion) - az eredmények értelmezése, ütköztetése a szakirodalommal, hipotézisvizsgálat, következtetések, a saját új és újszerű eredmények tézisszerű összefoglalása. (24) Mindegyik félév a fókusztéma kétnapos koncentrált interaktív műhelymunka keretében való workshop-szerű feldolgozásával kezdődik, amelyet a program vezető oktatói, illetve a témában kiváló meghívott vendégoktatók vezetnek. A workshop-on való aktív részvétel feltétele az adott félévi kredit megszerzésének (önmagában a workshopon való részvételért viszont kredit nem jár). (25) Az egyes félévek végéig a hallgatónak témavezetője irányításával egy legalább 20 oldalas írásos tanulmányt kell benyújtani a saját kutatás adott félévi fókuszának megfelelően, azaz: a) 1. félév: a kutatott téma szakirodalmának feldolgozása és tanulmányszerű összegzése, szintetizálása, pontos hivatkozásokkal és irodalomjegyzékkel (amelynek legalább a fele idegen nyelvű forrás); b) 2. félév: a tervezett kutatás modelljének bemutatása, a változók és azok mérési módszertanának bemutatása, a változók közötti hipotetizált kapcsolatok és a mintavétel módjának prezentálása (módszertan); c) 3. félév: legalább egy pilot jellegű kutatási adatgyűjtésének elvégzése és arra alapozva adatelemzés, az eredmények elsődleges leíró elemzése, azok munkatáblázatokban való prezentálása; d) 4. félév: a kapott eredmények ütköztetése más releváns publikált kutatási eredményekkel, a kutatási hipotézisek vizsgálata, tézisek draft jellegű megfogalmazása. (26) Minden félév végén a doktoranduszok 5-10 fős csoportokban műhely-konferencián 30 perces prezentáció keretében bemutatják egymásnak tanulmányaikat és válaszolnak a feltett kérdésekre. Minden hallgató felkészül egyik hallgatótársa dolgozatából és arról korreferátumot tart. (27) A dolgozatot, annak prezentálását és a kérdésekre adott válaszokat mérlegelve az adott félév kreditjét a témavezető írja jóvá a hallgatónak Kutatási és disszertációs szakasz 16

18 (1) A négy féléves kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltétele a komplex vizsga teljesítése. Ebben a szakaszban a doktorandusz tudományos kutatómunkát végez, kutatási eredményeit publikálja, és értekezése végső megfogalmazásán dolgozik. Ebben a szakaszban a doktorandusz a korábbi szakaszokban teljesített kutatási eredményei függvényében egyéni, testreszabott ütemezésben végzi kutatási tevékenységét. (2) A doktorandusznak a komplex vizsga teljesítése után három, passzív félév(ek) beiktatása esetén négy éven belül kell benyújtania doktori értekezését. A kutatási és disszertációs szakaszban (a fokozatszerzési eljárásban) a hallgatói jogviszony szüneteltetése legfeljebb két félév lehet. (3) A komplex vizsga letétele után a doktorandusz részletes kutatási tervet készít a témavezetőjével. A kutatási terv figyelembe véve a kutatásnak a fokozatszerzési szakaszba való belépéskori készültségi állapotát, a hátra lévő elvégzendő feladatok terjedelmét, időigényét és követelményeit az értekezés benyújtásáig ütemezett munkaprogramot rögzít. A kutatási terv két közbülső mérföldkőnek tekinthető beszámolási pontot tartalmaz, megadva azok határidejét és az addigra elvégzendő feladatokat, előre kijelölve a teljesítés kritériumait. (4) A kutatási tervet a VGDI vezetője hagyja jóvá. A kutatási tervben meghatározott határidőktől egy esetben a VGDI vezetőjének jóváhagyásával lehet eltérni. (5) A két beszámolási időpontban a doktorandusz a VGDI három tagjából álló értékelő bizottság előtt számol be. A bizottság egyik tagja és egyben elnöke a VGDI valamelyik törzstagja, tagjai lehetnek a VGDI oktatói, témakiírói, témavezetői. A 3 fős bizottságot a VGDI vezetője jelöli ki a szakmai relevancia mérlegelésével. A bizottságnak tanácskozási joggal tagja a doktorandusz témavezetője. (6) A munkabeszámolót magyar vagy angol nyelven kell benyújtani. (7) Az bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyben állást foglal arról, hogy a beszámolót megfelelt/nem megfelelt értékeléssel fogadja el. A beszámolóhoz rendelt 10 kredit feltétele a megfelelt értékelés. A beszámolók nyilvánosak, azokon a doktoranduszok részvétele ajánlott. (8) Ha a doktorandusznak megvan az összesen megszerezhető 240 kreditje (képzési és kutatási szakasz 120 kredit + kutatási és disszertációs szakasz 120 kredit), akkor a kutatási és disszertációs szakasz abszolutóriummal fejeződik be. (9) A minimálisan megkövetelt 240 kredit megszerzése és a doktori értekezés megvédése esetén a kutatási és disszertációs szakasz a nyolcadik aktív félév végén zárul le. 17

19 (10) A nappali munkarendben a tanterv belső arányai a teljes képzési időszakra a következők: Két szakasz együttesen Kutatásdisszertáció kreditek száma Összesen Kreditek megoszlása % Tanulmányok ,5 (kurzusok / szigorlat) Kutatás ,0 Publikáció ,5-37,5 Irányított oktatás ,0 Összesen ,0 (11) A levelező munkarendben a tanterv belső arányai a teljes képzési időszakra a következők: Két szakasz együttesen Képzéskutatás Képzéskutatás Kutatásdisszertáció kreditek száma Összesen Kreditek megoszlása % Tanulmányok ,5 (kurzusok / szigorlat) Kutatás ,0 Publikáció ,5 Összesen , Publikációk (1) A publikációs követelmények és a hozzájuk kapcsolt kreditek a fokozatosság elve szerint a következők alapján épülnek be a program követelményrendszerébe. a) a képzési-kutatási szakaszban a publikációs elvárás az, hogy a saját kutatás eredményeit először konferenciákon, majd magyar nyelvű publikációk formájában jelenítse meg. A minimális elvárás két konferencián való részvétel, ahol az előadás mellett a konferencia kötetben (proceedings-ben) való nyomtatott vagy digitális megjelenés is feltétele a kredit jóváírásának. Ebben a szakaszban további minimum elvárás legalább egy magyar folyóiratban közlemény megjelentetése, amely folyóirat az MTA IX. Osztálya által jóváhagyott listán a Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság (GMB) által legalább 18

20 C kategóriás besorolást nyert. Ebben a képzési szakaszban a minimálisan megszerzendő publikációs kredit: 16. b) a kutatási-disszertációs szakaszban a doktorandusz a kutatási (rész)eredményeit magyar és nemzetközi folyóiratokban publikálja. A minimális elvárás két magyar és egy nemzetközi folyó-iratban megjelentetett cikk mindegyiknek szerepelnie kell az MTA. IX. Osztály GMB listáján. Ebben a képzési szakaszban minimálisan 50 publikációs kredit szerezhető meg. (2) Az egyes publikációk kredit értékeit az alábbiak szerint kell megállapítani: a magyar folyóiratok besorolási kategóriája tekintetében az MTA. IX. Osztály GMB listája a mérvadó, a nemzetközi folyóiratok pontérték-számítása a Scimago Journal Rank Business, Management and Accounting subject area aktuális Q1-Q4 besorolása a mérvadó. A publikációk kredit értékének megállapításához a következő táblázatot kell alapul venni: SJR Business, Management and Accounting subject area Nemzetközi folyóirat - IDEGEN NYELVEN (amely szerepel az MTA GMB listáján) Magyar folyóirat - BÁRMILYEN NYELVEN (amely szerepel az MTA GMB listáján és legalább C kategóriás besorolású) Q1 40 A kategória 20 Q2 35 B kategória 15 Q3 30 C kategória 10 Q4 25 Konferencia előadás + konferencia kötet megjelenés (csak a képzés és kutatás szakaszban) 8 4 (3) A publikációs kredit elvárások a két képzési szakaszra együttvéve a következők: két konferencia részvétel (csak a képzési és kutatási szakaszban) négy folyóirat cikk (valamennyi folyóirat az MTA. IX. Osztály GMB listáján), ebből o legalább egy a képzési kutatási szakaszban o legalább egy nemzetközi folyóiratban (idegen nyelven) a folyóirat cikkek esetében legfeljebb 4 szerzős közlemények vehetők számba, amelyek kreditértékének megállapításánál: o 2 szerző esetén a kreditérték 80%-a jóváírható (mindegyik szerzőnek) 19

21 o 3 szerző esetén a kreditérték 60%-a jóváírható (mindegyik szerzőnek o 4 szerző esetén a kreditérték 40%-a jóváírható (mindegyik szerzőnek) a folyóiratcikkek közül egy a témavezetővel közös publikáció legyen; valamennyi folyóirat cikk nem lehet többszerzős; 4.5. A doktori értekezés benyújtása és a Bírálóbizottság kijelölése (1) Ha a doktorandusz teljesítette az Egyetemi Doktori Szabályzatban rögzített követelményeket, akkor a témavezető írásbeli hozzájárulásával a doktori iskola vezetőjénél írásban kezdeményezi a fokozatszerzési eljárás megindítását. (2) A doktori értekezés benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése. (3) A doktori értekezés benyújtásának további feltétele, hogy a doktori értekezés benyújtójának nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása, illetve két éven belül nem volt sikertelenül zárult doktori védése. Az ezen további feltételeknek való megfelelésről a doktori értekezés benyújtója írásban nyilatkozatot tesz a doktori értekezés benyújtásakor. (4) A publikációs krediteket a doktorandusznak az értékezés védéséig kell teljesítenie ennek hiányában a védés időpontja nem tűzhető ki. (5) A fokozatszerzés további feltétele, hogy a doktorandusz rendelkezzen két, legalább B2 szintű komplex államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával, amelynek meglétét a vonatkozó okiratokkal igazol. Az egyik idegen nyelv kizárólag az angol lehet. A második nyelvvizsga elfogadása egyéni elbírálás alapján történik. (6) A doktori fokozatszerzésre irányuló eljárás része a doktori értekezés nyilvános vitában történő megvédése. (7) A fokozatszerzési eljárásra vonatkozó kérelemmel egy időben be kell nyújtani a formai követelményeknek megfelelő értekezést az előírt példányszámban, magyar nyelvű értekezés esetén annak magyar és angol nyelvű téziseit (tézisfüzetét), valamint egy-két oldalas magyar és angol nyelvű annotációját nyomtatott és elektronikus formában. Magyar anyanyelvű doktoranduszok disszertációjukat a magyar mellett angol nyelven is benyújthatják. Ebben az esetben a magyar és angol nyelvű verziónak tartalmában teljes mértékben meg kell egyeznie. (8) Doktori értekezés társszerzővel nem írható. 20

22 (9) A doktorandusz köteles nyilatkozni arról, hogy értekezését önállóan, meg nem engedett segítség nélkül, saját maga készítette, és abban csak a megadott forrásokat használta fel. Ki kell jelentenie, hogy a forrás megadásával egyértelműen megjelölt minden olyan részt beleértve saját korábbi munkáját is, amelyet szó szerint vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból vett át. (10) Az értekezést két, tudományos fokozattal rendelkező, a szakterületen jártas opponens értékeli, akik egyben a bírálóbizottság tagjai is. Mindkét opponens a BGE-vel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakember. (11) Az opponenseknek a megküldéstől/kézhezvételtől számítva a szorgalmi időszakra jutó 60 nap áll rendelkezésükre írásos véleményük elkészítésére. A határidő lejártának közeledtével, illetve lejárta után a titkár emlékeztetőt küld az opponensnek. Ha az opponens 90 napon belül sem küldi meg véleményét, akkor a doktori iskola vezetője a VGDI Tanácsa által jóváhagyott tartalékopponenst kéri fel az értekezés értékelésére. Az opponensek írásos bírálatot készítenek az értekezésről, és nyilatkoznak, hogy javasoljáke annak kitűzését nyilvános védésre. (12) A nyilvános vitát nem kell lefolytatni akkor, ha egyik bíráló sem tartja elfogadásra alkalmasnak az értekezést. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, akkor a VGDI Tanácsának harmadik bírálót kell felkérnie. (13) Az értekezést a védésen minimum 5 tagú bírálóbizottság értékeli, amelynek mindegyik tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A bizottság elnöke egyetemi tanár, professor emeritus, illetve habilitált egyetemi docens és habilitált főiskolai tanár lehet. Tagjai közül legalább két fő külső, a BGE-vel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló oktató vagy kutató kell, hogy legyen. A bizottság titkára a BGE oktatója vagy kutatója lehet. A védésen egyik bírálónak jelen kell lennie. A doktori iskola egy pótelnököt és két póttagot is megjelöl. Nem lehetnek a Bizottság tagjai a jelölt témavezetője, konzulense. (14) Az opponensekre és a bíráló bizottságra a doktori iskola vezetője tesz javaslatot, amit előzetesen egyeztet a témavezetővel. A bizottság összetételét és a póttagok személyét a VGDI Tanácsa hagyja jóvá. (15) A nyilvános védésen a doktorandusz szóban ismerteti értekezésének főbb téziseit, majd válaszol az opponensek, a bíráló bizottság és a nyilvános vitában résztvevők kérdéseire és hozzászólásaira. Végül a bírálók ill. a vita résztvevői nyilatkoznak, hogy a szerző válaszát elfogadják-e. (16) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással dönt az értekezés elfogadásáról, melyet 1-5-ig értékelnek, és az átlag határozza meg az oklevél minősítését. Az elnök ezután az eredményt nyilvánosan kihirdeti. 21

23 (17) A doktori fokozatszerzésről kiadott oklevél minősítése az alábbiak egyike lehet: a) Summa cum Laude (91%-100%) b) Cum Laude (76%-90%) c) Rite (60%-75%) d) Insufficienter (sikertelen) (18) A védésről és a bizottság döntéséről jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottság titkára készít el. A titkár a jegyzőkönyvet a védés után eredeti formájában, a bizottság tagjainak az aláírásával ellátva, valamint elektronikusan kitöltve a VGDI programigazgatójának juttatja el. (19) A sikeres védés után a doktori (Doktori) fokozat odaítélését a bíráló bizottság javaslatára a VGDI Tanácsa hagyja jóvá, feltéve, hogy a doktorandusz a jelen szabályzatban és a Budapesti Gazdasági Egyetem Doktori Szabályzatában előírt összes követelménynek eleget tett. A VGDI javaslatot tesz az EDT részére a doktori fokozat odaítélésére. A doktori fokozat odaítéléséről az EDT - igen/nem szavazással dönt. 5. A doktori iskola gazdálkodása (1) A VGDI bevételei önköltségi díjból, valamint pályázati forrásokból származnak. (2) A VGDI gazdálkodására a BGE gazdálkodási szabályzatainak eljárásrendje vonatkozik. (3) A VGDI bevételeinek felhasználására a doktori iskola vezetője tesz javaslatot. (4) A doktorandusz köteles a féléves önköltségi díjat a beiratkozás követően az őszi félévben október 15-ig, a tavaszi félévben március 15-ig megfizetni. Részletfizetést a doktori iskola vezetőjétől lehet kérni. A befizetési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban a BGE Hallgatói és Térítési Szabályzatában foglalt rendelkezések irányadók. 6. A doktori iskola alumni-politikája (1) A VGDI szervezett és intézményes kapcsolatot tart a fokozatot szerzett volt hallgatóival. (2) A VGDI titkára folyamatos nyilvántartást vezet a végzettekről és elhelyezkedésükről. A nyilvántartás a fokozatot szerzett személy nevét, elérhetőségét, az értekezés címét, a doktori témavezető nevét és a fokozatszerzés évét tartalmazza. A nyilvántartásba bárki betekinthet, és azt a doktori iskola közzéteszi a honlapján. 22

24 7. A doktori iskola minőségirányítási rendszere (1) A VGDI minőségirányítási rendszere olyan, a felsőoktatásra vonatkozó releváns jogszabályokkal és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által rögzített követelményrendszerrel összhangban álló jogszabályokra, alapelvekre, módszerekre és eljárásokra támaszkodik, amelyek garantálják, hogy a doktoranduszok tudományos teljesítménye megfeleljen a VGDI releváns dokumentumaiban előírt és a többi hasonló profilú doktori iskolában deklarált és megvalósult színvonalnak. (2) A VGDI minőségirányítási rendszerének kialakításakor figyelembe veszi a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit, a doktori iskolákról, a doktori eljárás rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII.19.) Kormányrendelet követelményeit, valamint a MAB doktori képzésre vonatkozó határozatait. A doktori iskola minőségirányítási rendszere igazodik a BGE mindenkor érvényben lévő ISO 9001 nemzetközi szabvány szerint minőségirányítási rendszeréhez és az ESG 2015 standardjaihoz és irányelveihez. (3) A VGDI Tanácsa a programigazgató előterjesztése alapján alakítja ki a doktori képzés és a fokozatszerzés minőségbiztosításának elveit és módszereit, valamint jóváhagyja a VGDI Minőségbiztosítási Tervét. Minőségbiztosítási tervét a Szervezeti és Működési Szabályzattal, valamint a Doktori Szabályzattal együtt mind a saját honlapján, mind a honlapon hozzáférhetővé teszi. (4) A VGDI minőségbiztosítási rendszere az alábbi, a Minőségpolitika megvalósítását támogató minőségbiztosítási elveket kívánja érvényesíteni, amelyek a minőségirányítási követelményekkel és egyéb aspektusokkal együtt a minőségbiztosítási terv alapját képezik: a) A szakmai kontroll elve. b) A benchmarking elve. c) A tudományetikai követelmények figyelembevételének elve. d) A nyilvánosság elve. e) A visszacsatolás elve.. f) A minőségközpontúság elve. g) A szellemi tulajdon védelmének elve. h) Az egyéni felelősség érvényesítésének elve. i) A folyamatok dokumentálásának elve. j) A hatékonyság elve. k) A gyakorlati alkalmazhatóság elve. (5) A VGDI Tanácsa folyamatosan figyelemmel kíséri a doktori iskolában folyó oktatási és kutatási tevékenységet. Ebben támaszkodik a doktoranduszok és a megelőző három 23

25 évben fokozatot szerzettek véleményére. Szükség esetén külső szakértőt kér fel. Évente értékeli a doktori iskola tevékenységét. (6) A VGDI Tanácsa elfogadja és folyamatosan figyelemmel kíséri a doktori iskolára vonatkozó szakmai követelményeket, és gondoskodik azok érvényesüléséről. (7) A VGDI háromévente felmérést készít a doktoranduszok körében a doktori iskola megítéléséről. A doktorjelöltek körében végzett elégedettségmérés illeszkedik a BGE EFQM alapú kiválóság modell önértékelésének hallgatói elégedettségméréséhez. Annak eredményeit a VGDI vezetője a VGDI Tanácsa elé terjeszti, a Tanács véleménye alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. (8) A VGDI ötévente önértékelést készít, ezt mind a saját holnapján, mind a honlapon közzéteszi. (9) A VGDI minőségirányítási, kapcsolódó ellenőrzési és értékelési rendszerének követelményeit a VGDI Minőségbiztosítási terve tartalmazza részletesen. 8. Összeférhetetlenség, etikai elvek (1) Az értekezés értékelő bizottságában és komplexvizsga-bizottságában nem lehet olyan tag, akivel a doktorandusznak társszerzős tanulmánya jelent meg. Ennek tényét a bizottságokat összeállító előterjesztőnek az MTMT alapján kell előzetesen ellenőriznie. (2) A doktorandusz komplexvizsga-bizottságában, továbbá értekezésének értékelő, illetve bírálóbizottságában nem lehet olyan tag, akitől nem várható el, hogy a jelölt teljesítményét (a jelölttel meglévő rokoni kapcsolat, rendszeres, közösen megvalósított megbízási, tanácsadási feladatok, pályázati projektek vagy bármilyen egyéb tényező miatt) objektíven ítélje meg. Az összeférhetetlenségről a bizottságokat összeállító előterjesztőnek kell meggyőződnie. (3) A doktorandusz és a témavezető nem konzultálhat a doktori értekezés bírálóival a bírálat tárgyát képező dokumentumról. A doktorandusz nem sürgetheti a bírálati folyamatot, nem gyakorolhat nyomást a bírálat határidőre történő leadására. 9. Jogorvoslat (1) A jogorvoslati lehetőség kiterjed a doktorandusz hallgatóra, a felvételi eljárás, a doktori képzés és a fokozatszerzés minden területére. 24

26 (2) A jogorvoslat részletes szabályait és eljárási rendjét az SZMSZ III. rész Hallgatói Követelményrendszer Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza. 10. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése A Szervezeti és Működési Szabályzatot a BGE Szenátusa november 17-én elfogadta. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását a BGE Szenátusa október 2-án a 2018/2019. tanévi (X. 2.) 3. számú határozatával elfogadta. Budapest, november 17. A Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola Tanácsa Dr. Losoncz Miklós EDT vezetője VGDI vezetője Prof. Dr. Heidrich Balázs rektor Dr. Dietz Ferenc kancellár 25