Endrıdi Tamás: Internet alapú alkalmazásfejlesztés c.
|
|
- Mária Kocsisné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dinamikus HTML modell 1 Részletek Endrıdi Tamás: Internet alapú alkalmazásfejlesztés c. jegyzetébıl
2 2 Kliensoldali scriptek használata a DHTML-ben 1. Kliensoldali scriptek használata a DHTML-ben 1.1. Dinamikus HTML modell Az Internet kezdeti szakaszában alkalmazott HTML technika alapvetıen arra épült, hogy a kliens oldalon a felhasználó egy teljesen statikus dokumentumot kap. Az egérrel vagy a billentyőzettel történı bármilyen felhasználói beavatkozás hatására újabb információcsere ciklust kell végrehajtani a szerver és a kliens között. Ez a fajta tartalom-szolgáltatási megközelítés oda vezetett, hogy az Internetes alkalmazásfejlesztés kényszerő kísérıjelensége volt a puritán információ-megjelenítés és a lassúság. Ez viszont mindenképpen visszalépést jelentett a nem Internetes Windows-alkalmazásoknál a felhasználók által már megszokott gyors és interaktív megjelenítéshez képest. Látványos HTML oldalakat csak ActiveX vezérlıelemek, Java appletek és rengeteg kép (JPEG, GIF) letöltése árán lehetett elıállítani. Jellemzı technika volt, hogy díszesebb címsor szövegek sem sima szövegként, hanem képként kerültek le a kliens gépre. Ezen feltétlenül változtatni kellett, ezért a W3C szervezet melynek a Microsoft és a Netscape oszlopos tagja közös munkával kidolgozott egy szabványt a dinamikus HTML alkalmazására. A dinamikus HTML alapfilozófiája az, hogy a HTML dokumentum minden egyes eleme egyedi azonosítóval (ID) beazonosítható, és kliensoldali scriptek segítségével programozható. A HTML dokumentum elemeinek, objektumainak kapcsolatait egy ún. DHTML Object Model (DOM) határozza meg. Az 5.1 ábra a Microsoft Internet Explorer 5.0 objektummodelljének a fı vázát mutatja. (A Netscape által alkalmazott DOM ettıl némiképpen eltér.)
3 Kliensoldali scriptek készítése ábra 1.2. Kliensoldali scriptek készítése A kliensoldali scriptek olyan programrészletek, amelyek forrásnyelvi alakban töltıdnek le a HTML dokumentummal együtt a felhasználói gépre. A böngészıprogram a felhasználó által elıidézett, illetve egyéb módon bekövetkezett események hatására hajtja végre a megfelelı scriptet. Felhasználó által elıidézett esemény lehet például egy egérkattintás vagy akár csak egy egérmozgatás a HTML dokumentum valamelyik objektumára. Egyéb esemény lehet például a dokumentum letöltésének befejezése. Kliensoldali scriptek elkészítésére többféle programnyelvet is igénybe vehetünk, sıt akár egy dokumentumon belül is használhatunk eltérı nyelvet az egyik, illetve egy másik esemény kezelésére. Az egyetlen fontos kritérium az, hogy a böngészıprogram képes legyen interpretálni az adott programnyelv utasításait. A két legismertebb és leggyakrabban használt script nyelv a Visual Basic alapú VBScript, illetve a Java alapú JScript és JavaScript. Néhány böngészı támogatja a Perl nyelvő scriptek használatát is. A VBScript nyelv a Visual Basic nyelvnek egy körülhatárolt részhalmazát tartalmazza. Nincs minden benne, amit a Visual Basic tud, de az Internetes alkalmazásfejlesztéshez szükséges elemek szerepelnek. A VBScript nyelvet az Internet Explorer különféle verziójú böngészıi
4 4 Kliensoldali scriptek használata a DHTML-ben támogatják, míg a Netscape Navigator csak megfelelı plug-in letöltése után képes értelmezni a VBScript alapú eseménykezelıket. A Java nyelvre épülı script nyelvek közül a Microsoft az ECMAScript szabvány alapján készített egy Java implementációt JScript néven. A Netscape által használt JavaScript a Java nyelv részhalmazát tartalmazza. A két Java alapú script nyelv némileg eltér egymástól. Kliensoldali script készítéséhez a <SCRIPT> HTML elemet kell használnunk a 4.2 kódrészlet által bemutatott módon: <HTML> <HEAD> <SCRIPT LANGUAGE=VBScript> <!-- Sub Uzenet() MsgBox A szokásos Helló End Sub --> </SCRIPT> </HEAD> <BODY onload= Uzenet() >... </BODY> </HTML> 4-2. kódrészlet A SCRIPT HTML elem egy nyitó SCRIPT tagból, a script forrásnyelvi szövegébıl és egy záró SCRIPT tagból áll. A nyitó SCRIPT tag LANGUAGE attribútumában kell megadni a használt nyelvet. Az 4.2 kódrészletbıl látható, hogy a forrásprogram szövegét célszerő HTML megjegyzésbe helyezni, hogy a scripteket egyáltalán nem támogató vagy az adott script nyelvet nem beszélı böngészı ne álljon fejre a számára idegen szövegtıl. A példabeli script forráselem egy Uzenet nevő eljárást tartalmaz, melyben az MsgBox segítségével egy egyszerő üzenetet jelenítünk meg. A kipróbálás végett hozzákapcsoltuk az Uzenet meghívását a dokumentum teljes betöltéséhez, azaz az onload eseményhez, így a BODY elem szövegblokkjában található elemek megjelenítése után fog az üzenet megjelenni a képernyın. A 4.3 kódrészlet a fenti példát mutatja meg Jscript nyelven. <HTML> <HEAD> <SCRIPT LANGUAGE=JScript> <!-- function Uzenet() alert ( A szokásos Helló ); --> </SCRIPT> </HEAD> <BODY onload= Uzenet() >... </BODY> </HTML> 4-3. kódrészlet
5 Programozás VBScriptben és JScriptben Programozás VBScriptben és JScriptben Ebben a részben vázlatosan bemutatjuk azt, hogyan kell az egyes nyelvi elemeket használni VBScriptben és Jscriptben. A nyelvi elemek bemutatásakor nem törekedtünk teljességre, hiszen ennek a jegyzetnek nem lehet célja a két programnyelv részletes tárgyalása Utasítások A JScriptben az utasítások végére pontosvesszıt kell helyezni, míg a VBScriptben nincs külön utasítás-végjel. Egy sorba több utasítás is írható, de ezt célszerő mindkét nyelvben elkerülni. Az utasítások közé vagy az utasítások végére magyarázó szövegeket, megjegyzéseket is elhelyezhetünk. JScriptben a dupla perjel (//) a megjegyzés jele, míg VBScriptben az aposztróf ( ). VBScript Mintaprogram az utasítások szemléltetésére VBScriptben a = b + c d = window.open() ablaknyitás JScript // Mintaprogram az utasítások // szemléltetésére JScriptben a = b + c; d = window.open(); // ablaknyitás Változók és adattípusok A változókat általában nem kötelezı deklarálni, de jó programozói technika az, ha minden változót deklarálunk. A VBScriptben az Option Explicit utasítás kiadásával kötelezıvé tehetı a deklaráció. Egy nem deklarált változó használata ilyenkor hibát generál. A deklaráció kulcsszava JScriptben a var, VBScriptben pedig leggyakrabban a Dim, de az életciklustól és a láthatóságtól függıen a Private vagy a Public is használható. A változó nevének megválasztásánál ügyelni kell arra, hogy a JScript érzékeny a kisbetőnagybető különbségére, míg a VBScript nem. Ennek megfelelıen az osszeskoltseg, illetve az osszeskoltseg két külön változót azonosít a JScriptben. A VBScriptben ezzel szemben lényegtelen, hogy az adott változóra történı hivatkozásokban milyen kisbető-nagybető kombinációt alkalmazunk. A változó neve VBScriptben nem lehet 255 karakternél hosszabb, míg a JScriptben nincs ilyen korlát. Mindkét nyelvben érvényes szabály, hogy a változónév nem egyezhet meg az adott nyelv foglalt szavaival (pl. if, for). A JScript nyelvben a deklarációs utasításban kezdıértéket is adhatunk a változónak, míg a VBScriptben ezt csak külön utasításban tehetjük meg. A változók deklarálásakor adattípust nem adhatunk meg. Konkrét adattípushoz az értékadás során jut egy változó. JScriptben egy változónak hatféle adattípusa lehet: szám, string, objektum, Boolean, Null és undefined. Szám típusú akkor lesz egy változó, ha például valamilyen számkonstans (fixpontos, lebegıpontos, oktális, illetve hexadecimális) értékét veszi fel egy értékadás során. String típusú lesz a változó, ha az értékadás jobboldalán idézıjelek vagy aposztrófok közötti szöveg tartalmát töltjük bele. A Boolean típusú változók csak kétféle, azaz true vagy false értéket vehetnek fel. A Null adattípus a semmi speciális megtestesítıje, míg az undefined esetén a változó még semmilyen értéket nem kapott.
6 6 Kliensoldali scriptek használata a DHTML-ben VBScriptben minden változó Variant adattípusú, azaz a Visual Basicben megismert adattípus választási lehetıségek közül itt csak a Variant technika használható. Egy Variant változó az értékadás során különféle szám adattípust (Byte, Integer, Long, Single, Double, Currency) vehet fel, feltölthetjük szöveges adattal (String), dátumértékkel (Date), logikai adattal (Boolean) vagy hozzárendelhetünk egy objektumot (Object). A VarType függvény segítségével bármikor lekérdezhetjük a változó pillanatnyi adattípusát. Mindkét programnyelv lehetıvé teszi a tömbök használatát. VBScriptben egyszerően a változónév mögé helyezett zárójel-pár között kell megadni a dimenzióinformációt, míg JScriptben a new operátort és az Array() konstruktort kell használni a tömb deklarálásához. A tömbelemek mindkét nyelvben nulláról indulnak, ezért egy 100 elemő tömb elsı eleme a nulladik, az utolsó eleme pedig a 99. elem lesz. A VBScriptben, illetve a JScriptben használható operátorok az alábbi táblázatból olvashatók ki: Mővelet leírása VBScript operátor JScript operátor Negatív elıjel (1 operandus) Inkrementálás (1 operandus) nincs + + Dekrementálás (1 operandus) nincs Hatványozás ^ nincs Szorzás * * Osztás / / Egészosztás \ nincs Modulus képzés (osztás maradéka) Mod % Összeadás + + Kivonás Negáció Not! Kisebb, nagyobb, kisebb egyenlı, nagyobb egyenlı, egyenlı, nem egyenlı <, >, <=, >=, ==, <> <, >, <=, >=, ==,!= Logikai ÉS mővelet AND && Logikai VAGY mővelet OR String konkatenálás & + Objektum ekvivalencia Is nincs Az alábbi táblázatban összehasonlítottuk egy példán keresztül a változókat és használatuk módját a két nyelvben.
7 Programozás VBScriptben és JScriptben 7 VBScript Dim a Dim Tomb(100) Dim Szoveg a = 256 Szoveg = Vizsga Tomb(0) = 35 JScript var a=256; var Tomb = new Array(100); var Szoveg = Vizsga ; Tomb[0] = 35; Vezérlıszerkezetek Az alábbi táblázat a két nyelv vezérlıszerkezeteit foglalja össze. Vezérlıszerkezet VBScript példa JScript példa Egyágú szelekció egy utasítással Egyágú szelekció több utasítással Kétágú szelekció Többágú szelekció Szelekciós blokkok If a=5 Then c=a+b If a=5 Then c=a+b msgbox Kakukk End If If a=5 Then c=a+b Else MsgBox Kakukk End If If a=5 Then c=a+b ElseIf b=5 Then c=a+b*2 Else MsgBox Kakukk End If Select Case a Case 5: b=c+d Case 6: b=x+y Case Else: MsgBox Hiba End Select If (a==5) c=a+b; If (a==5) c=a+b; alert ( Kakukk ); If (a==5) c=a+b; else alert ( Kakukk ); If (a==5) c=a+b; else if (b==5) c=a+b*2 else alert ( Kakukk ); switch (a) case 5: b=c+d; break; case 6: b=x+y; break; default: alert ( Hiba );
8 8 Kliensoldali scriptek használata a DHTML-ben Vezérlıszerkezet VBScript példa JScript példa Feltételes ciklus (elıl tesztelı) Feltételes ciklus (elıl tesztelı) Számolt ciklus Számolt ciklus tömb és konténer esetén Do While i < 100 Ossz = Ossz + Ktsg(i) i = i + 1 Loop Do Until i=100 Ossz = Ossz + Ktsg(i) i = i + 1 Loop For i=0 To 99 Step 1 Ossz = Ossz + Ktsg(i) Next For Each i In Ktsg Ossz = Ossz + Ktsg(i) Next do Ossz += Ktsg[i]; i++ While (i < 100); for (var i=0; i<100; i++) Ossz += Ktsg[i]; for (var i in Ktsg) Ossz += Ktsg[i] Eljárások és függvények A klasszikus programnyelvekhez hasonlóan a script technológiában az eljárások (szubrutinok) és a függvények között az a különbség, hogy az eljárás nem ad vissza értéket. A VBScriptben eljárások és függvények is írhatók, míg a JScriptben csak függvények. Típus VBScript példa JScript példa Eljárás Eljárás meghívása Függvény Függvény meghívása Sub Valami(Para1, Para2) ide jön az eljárás teste End Sub Valami Arg1, Arg2 Function Kakukk(Para1, Para2) Ide jön a függvény teste Kakukk = Ertek Visszaadott érték End Function Eredmeny = Kakukk(Arg1,Arg2) function Kakukk(Para1, Para2) // Ide jön a függvény teste return Ertek Eredmeny = Kakukk(Arg1,Arg2); Mindkét script nyelv rengeteg beépített függvénnyel rendelkezik. Ezek közül terjedelmi okokból mindössze hármat mutatunk be: az alert, a prompt és az MsgBox függvényt. Az alert függvény segítségével egyszerő üzenetet küldhetünk a böngészıben. A prompt függvény arra ad lehetıséget, hogy egy elemi adatot kérjünk be a felhasználótól. Az MsgBox függvény csak a VBScriptben érhetı el. Szerepe az, hogy a függvény második paraméterében megadott konstansok révén adott nyomógombokkal felszerelt üzenetdobozt állíthassunk elı. A függvény visszaadott értéke a felhasználó által megnyomott nyomógomb azonosítója lesz.
9 A DHTML programozása 9 Függvény VBScript példa JScript példa alert alert Most szóltam alert( Most szóltam ) prompt MsgBox Adat=100 Adat=prompt( Adja meg,adat) V=MsgBox( Mehet?,vbYesNo) If V=vbYesNo Then Akkor menjen End If Adat=100; Adat=prompt( Adja meg,adat); 1.4. A DHTML programozása A DHTML programozása tulajdonképpen nem más, mint az 5.1 ábra objektummodellje alapján az egyes objektumok attribútumainak, metódusainak és eseményeinek kezelése. Az objektummodellben látható, hogy a képernyın megjelenı összes elem a legegyszerőbb HTML tagtól kezdve egy kereteket tartalmazó komplett ablakig egyaránt része a DHTML modellnek, és ezáltal az eseményeken keresztül programozható is. A DHTML eseményvezérelt programozása koncepciójában nagyon hasonlít a Windows Desktop alkalmazások eseményvezérelt technikájához. A böngészı által figyelt (triggerezett) események között is sok olyat találhatunk (pl. onload, onclick, stb.), amelyik a nem Internetes alkalmazásoknál is használatos volt. Egy metódus meghívása szintaktikai szempontból mindkét nyelvben ugyanúgy történik: az objektum neve és a metódus neve közé pontot kell tenni. (Pl. window.close()). Az egyetlen apró különbség, hogy JScriptben a megszokott pontosvesszıvel kell az utasítást lezárni. Az objektumok tulajdonságadatait (attribútumait) is úgy érhetjük el, hogy az objektum neve és a tulajdonságnév közé pontot teszünk. (Pl. window.status = szöveg ) Az eseményvezérelt eljárások elkészítésére háromféle lehetıség is kínálkozik: a. Eljárást készíthetünk az objektum nevének és az esemény nevének összekapcsolásával. VBScriptben szubrutinként kell elkészítenünk az ilyen eljárást, és aláhúzást kell tennünk az objektum neve és az eseménynév közé. JScriptben az aláhúzás helyett pontot kell használnunk, és gondosan ügyelnünk kell az objektum, valamint az esemény nevének kisbető-nagybető szerinti korrekt leírására. Az események neve általában csupa kisbetővel szerepel. (pl. onload) Az objektumok neve kisbetővel kezdıdik, és összetett szavak esetén a második szótól kezdve a szavak elsı betője nagybető. (pl. childnodes) b. Azt is megtehetjük, hogy a <SCRIPT> tag FOR és EVENT attribútumaiban adjuk meg az objektum, illetve az esemény nevét. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy egy SCRIPT tagban értelemszerően csak egy objektum egyetlen eseményét tudjuk kezelni. Annyi SCRIPT elemet kell tehát betennünk a HTML objektumba, ahány eseményvezérelt eljárást használni szeretnénk. c. Arra is van lehetıség, hogy egy HTML nyitó tagba helyezzük el a komplett eseményvezérelt eljárást. Ilyenkor az esemény nevét, majd egy egyenlıségjelet követı szövegkonstansban a végrehajtandó mőveletet kell megadnunk. A dolog természetébıl adódóan ezt a technikát csak akkor érdemes használni, ha a szövegkonstansba egyetlen
10 10 Kliensoldali scriptek használata a DHTML-ben függvényhívást vagy egyetlen utasítást szándékozunk elhelyezni. A szövegkonstanson belüli utasítások alapértelmezésbeli nyelve a JScript, ezért VBScript-es esetben a HTML tagban a LANGUAGE attribútumot is meg kell adni, hogy a megfelelı interpreter dolgozza fel a szöveget. Nézzünk példát az említett három technikára VBScriptben és JScriptben: Technika VBScript példa JScript példa a b c <SCRIPT LANGUAGE= VBScript > Sub Window_OnLoad MsgBox Bejött End Sub További eseményvezérelt eljárások </SCRIPT> <SCRIPT LANGUAGE= VBScript FOR=Window EVENT=OnLoad> MsgBox Bejött </SCRIPT> <BUTTON LANGUAGE= VBScript onclick= MsgBox Hahó > Üzenetgomb </BUTTON> <SCRIPT LANGUAGE= JScript > window.onload() alert ( Bejött ); // További eljárások, ha vannak </SCRIPT> <SCRIPT LANGUAGE= JScript FOR=window EVENT=onload> alert ( Bejött ); </SCRIPT> <BUTTON onclick= alert( Hahó ) > Üzenetgomb </BUTTON> A DHTML objektummodell összes objektumának összes tulajdonságadatát, metódusát és eseményeit terjedelmi okokból nincs módunkban bemutatni, de a legfontosabbakra a következı fejezetekben kitérünk A window objektum A window objektum a legfelsı elem a DHTML objektumhierarchiában. Akkor jön létre, amikor egy új Internet Explorer ablakot nyit a felhasználó vagy valamilyen programfolyamat. Ha az adott ablak kereteket (frame-eket) is tartalmaz, akkor a legfelsı szintő (szülı) ablak mellett létrejön annyi gyerekablak is, ahány keret megjelent A window objektum legfontosabb metódusai Az Internet Explorer 5.0-ban a window osztályhoz 26 metódus tartozik. A legfontosabbak ezek közül a megnyitással és a lezárással kapcsolatos metódusok. Új ablak létrehozását az open, a showmodaldialog vagy a showmodelessdialog metódusokkal lehet elvégezni. Az open metódus szintaktikai alakja a következı: ownd = window.open([surl[, snév [, sjellemzı ]]]) Az elsı paraméterben a megjelenítendı dokumentum URL címét kell megadnunk, ennek elhagyásakor az about:blank fog megjelenni az ablakban. A második paraméterben az ablak nevét lehet beállítani. A harmadik paraméterben a megjelenítésre vonatkozó jellemzıket az ablak méretét, elhelyezkedését, felszereltségét, stb. adhatjuk meg alparaméterek
11 A window objektum 11 segítségével. A metódushívás visszaadott értékként az újonnan létrejött ablakobjektumot szolgáltatja. Példa: oablak = window.open( sample.htm", Ablaknév, "height=200,width=400,status=yes,toolbar=no,menubar=no,location=no"); A showmodaldialog metódus csak annyiban különbözik az open metódustól, hogy modális ablakot nyit meg. Szintaktikai alakja: vérték = window.showmodeldialog(surl[, vargumentumok [, sjellemzı ]]) Az elsı paraméterben itt is a megjelenítendı dokumentum URL címét kell megadnunk, de most ez a paraméter kötelezı. A második paraméterben a modális ablakban megjelenítendı dokumentumnak adhatunk át értékeket, melyet az új ablak dialogarguments tulajdonságadatában érhetünk el. A harmadik paraméterben itt is a megjelenítésre vonatkozó jellemzık adhatók meg. A visszaadott érték a modalitásból adódóan itt nem az ablakobjektum hiszen az már a visszaadás pillanatában nem is létezik, hanem a document objektum returnvalue tulajdonságadatába beállított érték, azaz a dialógusablak által küldött adat. A showmodelessdialog metódus csak annyiban különbözik az elızıtıl, hogy a létrejött ablak nem modális. Menükhöz és a súgó rendszerhez használhatjuk. Az ablak lezárását a close metódus hajtja végre. Szintaktikai alakja: window.close A korábbiakban bemutatott alert és prompt függvények valójában a window objektum metódusai. Az objektumot és az azt követı pontot ugyanis elhagyhatjuk abban az esetben, ha a legfelsı szintő ablakról van szó. A navigate metódus segítségével lehet elérni azt, hogy az adott ablak egy másik dokumentumot jelenítsen meg. A metódus egyetlen paramétert vár: a dokumentum URL címét A window objektum legfontosabb tulajdonságai Az IE 5.0-ban a window osztályhoz 28 tulajdonságadat tartozik. A document tulajdonságadat segítségével nyerhetjük vissza az adott ablakban jelenleg látható dokumentum objektumot. A window.document hivatkozáson keresztül tudunk hozzáférni az adott HTML dokumentum egyes objektumaihoz. (A document objektum felépítését lásd késıbb!) Az event tulajdonságadat szolgáltatja az event (esemény) objektumot. A DHTML eseménykezelése úgy mőködik, hogy az objektumhierarchia alsó szintjén bekövetkezett események buborékként felfelé szállnak a hierarchia csúcsa felé (event bubbling). Ennek megfelelıen az összes esemény eljut a window objektum szintjéig, ezért a window.event hivatkozás révén az esemény minden fontos részlete hozzáférhetı az ablak szintjén is. Az event objektumról is szó lesz késıbb.
12 12 Kliensoldali scriptek használata a DHTML-ben A history tulajdonságadat a history objektumot adja vissza. Ez az objektum biztosítja a láncba főzött HTML dokumentumok közötti ide-oda navigálás lehetıségét. A history.back() metódussal lehet az elızı, a history.next() metódussal pedig a következı URL címet elérni. A location tulajdonságadat az ablakban éppen látható dokumentum forrásáról szolgáltat adatokat. A location.href a teljes URL címet adja. A location.hash hivatkozás az URL-bıl a máltai kereszt (#) mögötti részt, a location.search pedig a kérdıjel (?) mögötti részt, azaz az átadott argumentumokat szolgáltatja. A host neve (host, illetve hostname hivatkozással), a port (port) és a protokoll (protocol) is visszanyerhetı. A navigator objektum a felhasználó által használt böngészırıl szolgáltat információt. Errıl is szólunk részletesen A window objektum legfontosabb eseményei A window objektum legfontosabb, tulajdonképpen kötelezıen használandó eseménye az onload. Ez az esemény akkor következik be, amikor már az összes HTML elem megjelent az ablakban. Az esemény figyelése azért különösen fontos, mert az eseménykezelı eljárásokban a HTML objektumokhoz csak akkor lehet korrektül hozzáférni, ha a letöltésük teljes mértékben befejezıdött. A window.complete tulajdonságadattal is elvégezhetı a figyelés, hiszen ez csak akkor ad vissza logikai igaz értéket, ha a betöltés befejezıdött. Az onbeforeunload esemény akkor következik be, amikor a felhasználó el akar navigálni az aktuális dokumentumról. Ha írunk rá eseménykezelı eljárást, és az event.returnvalue tulajdonságadatba megfelelı szöveges figyelmeztetést helyezünk el, akkor az IE5.0 egy dialógusablakot rak ki a képernyıre. Ha ezen a felhasználó a Mégse gombot nyomja meg, akkor rajta marad az aktuális lapon. Az onunload esemény már a dokumentumról való lelépés után történik meg. A fókuszba kerülés és annak elvesztése is figyelhetı esemény a DHTML-ben. A megfelelı eseménykezelık neve: onfocus, illetve onblur A window objektum kollekciója (frames) A window objektum egyetlen kollekciót (győjteményt) tartalmaz, mely a window.frames hivatkozással érhetı el. Ebben a kollekcióban a szülıablakon található keretek gyerekablak objektumai vannak. Egy adott gyerekablak visszanyerésének szintaktikai alakja a következı: ogyerekablak = window.frames(vindex[,ialindex]) Az elsı paraméter vagy egy numerikus sorszám 0-tól indítva, vagy egy string, amely a keresett ablak nevét tartalmazza. Ha az adott névvel több ablak is található, akkor a második paraméter ad lehetıséget az azonos nevő ablakok közül a megadott sorszámú ablak elérésére.
13 A document objektum A document objektum A document objektum a böngészı ablakban megjelenı HTML dokumentumot tartalmazza. Az objektumon keresztül van lehetıségünk arra, hogy a HTML dokumentum elemeit elérjük, módosítsuk, illetve a velük kapcsolatos eseményeket figyeljük és kezeljük A document objektum legfontosabb metódusai A document objektum legfontosabb metódusai a dokumentum tartalmának módosítását szolgálják. A dokumentum megnyitását (document.open) követıen komplett HTML elemeket építhetünk be az aktuális dokumentumba a document.write metódus segítségével. A write metódus egyetlen paramétert vár: a HTML elemet string formában. A dokumentumba történı írások végeztével ki kell adni a document.close metódust, hogy az elvégzett módosítások a böngészıben is megjelenhessenek. Egy már letöltött dokumentumba új HTML elem is beépíthetı például valamilyen esemény hatására. A document.createelement metódus segítségével lehet létrehozni egy új HTML elemet. Az elemlétrehozás szintaktikai alakja a következı: oelem = document.createelement(stag) Az egyetlen paraméterbe a létrehozandó tag nevét kell elhelyeznünk. Az ily módon létrehozott HTML elemet tetszıleges helyre beilleszthetjük a már kész és letöltött HTML dokumentumba az insertadjacentelement vagy az insertbefore metódus segítségével. A 4-4. kódrészlet a dinamikus elembeillesztésre mutat példát: <HTML> <HEAD> <TITLE> Mintaprogram a dinamikus beillesztésrıl </TITLE> <SCRIPT LANGUAGE="VBScript"> Function Beilleszt Dim UjElem Set UjElem = document.all.item("kakukk") If UjElem Is Nothing Then Set UjELem = document.createelement("h2") Parag.insertAdjacentElement "BeforeBegin",UjElem UjElem.ID = "Kakukk" End If UjElem.innerText = "Helló, " & UserNev.value End Function </SCRIPT> </HEAD> <BODY> <INPUT TYPE="TEXT" ID=UserNev> <BUTTON onclick="beilleszt()">üdvözlés</button> <P ID=Parag>Itt még további szövegek lehetnek </BODY> </HTML> 4-4. kódrészlet A fenti kódrészletben a UserNev nevő beviteli mezı kitöltése, majd az Üdvözlés gomb lenyomása után a Beilleszt függvény hajtódik végre. A függvény egy kakukk nevő (ID-jő) új HTML elemet vesz fel a Parag nevő paragrafus elé, de csak abban az esetben, ha még nincs
14 14 Kliensoldali scriptek használata a DHTML-ben ilyen a HTML lapon. Az új HTML elem innertext tulajdonsága fogja a képernyın megjelenı szöveget tartalmazni A document objektum legfontosabb tulajdonságadatai A document objektum 35 tulajdonságadata közül az egyik legfontosabb a document.body, mellyel az aktuális dokumentum BODY eleme érhetı el. A document.cookie segítségével a felhasználó gépén tárolt ideiglenes adatok (sütik) érhetık el. A document.title a dokumentum címsorát azonosítja A document objektum eseményei Az eseményeket a következı táblázat foglalja össze: Esemény Onclick Oncontextmenu Ondblclick Ondrag Ondragend Ondragenter Ondragleave Ondragstart Ondrop Onhelp Onkeydown Onkeypress Onkeyup Onmousedown Onmousemove Onmouseout Onmouseover Onmouseup onpropertychange Esemény Leírás A bal egérgomb lenyomása az adott dokumentumban. A jobb egérgomb lenyomása a kliens területen. Duplakattintás a dokumentumban. A vonszolás alatt folyamatos fellép a forrásobjektumnál. A vonszolási mővelet végén lép fel a forrásobjektumra vonatkozóan. Akkor lép fel, amikor a vonszolás olyan területre ér, ahol a célobjektum érvényes lehet. Akkor lép fel, amikor a vonszolás során az egér elhagy egy olyan területet, ahol a célobjektum érvényes lett volna. A vonszolás elején lép fel a forrásobjektumra vonatkozóan. A célobjektumra vonatkozóan lép fel a vonszolás befejezésekor, amikor az egér gombot felengedte a felhasználó. F1 gombra jön elı. Egy billentyő lenyomására lép fel. Egy billentyő lenyomása és felengedése után lép fel. Egy billentyő felengedése után lép fel. Egérgomb lenyomása a dokumentumban. Egér mozgatása a dokumentumban. Akkor lép fel, amikor az egérpointer elhagyja a dokumentumot. Akkor lép fel, amikor az egérkurzor a dokumentumhoz érkezik. Egérgomb felengedése. Akkor lép fel, amikor a dokumentum valamelyik tulajdonságadata megváltozik. Leírás onreadystatechange Akkor lép fel, amikor a dokumentum készenléti állapota
15 A document objektum A document objektum kollekciói (readystate tulajdonságadat) megváltozik. A document objektumnál létezı 14 lehetséges győjtemény közül hármat emelünk ki: az all, a frames és a forms győjteményt. Az all győjtemény az adott dokumentum összes objektumát tartalmazza. Egy konkrét névvel ellátott elem eléréséhez az item metódust kell használni a következı szintaktika alapján: oelem = document.all.item(vindex[,ialindex]) Az elsı paraméter vagy egy numerikus sorszám 0-tól indítva, vagy egy string, amely a keresett elem nevét (name) vagy azonosítóját (ID) tartalmazza. Ha az adott névvel több elem is található, akkor a második paraméter ad lehetıséget az azonos nevő elemek közül a megadott sorszámú elem elérésére. A frames győjtemény kezelése megegyezik a window objektum kollekciójánál leírtakkal (lásd rész.) A forms győjtemény az adott dokumentumon található HTML őrlapokat (<FORM> elemeket) azonosítja. A forms győjtemény használatát lásd a form objektum leírásánál.
16 16 Kliensoldali scriptek használata a DHTML-ben 1.7. A navigator objektum A navigator objektum a felhasználó által használt böngészırıl szolgáltat információt. A kapott információ a navigator objektum tulajdonságadataiból olvasható ki. A lehetséges tulajdonságadatok a következı táblázatban láthatók: Tulajdonság appcodename appminorversion appname appversion browserlanguage cookieenabled cpuclass Online Platform systemlanguage useragent userlanguage Leírás A böngészı kódolt neve (pl. Mozilla az IE-nél) A minor verzió neve. A böngészı neve. A böngészı platformja és verziója. A böngészı nyelve. A kliensoldali cookie engedélyezett-e. A felhasználói gép CPU osztálya (pl. x86, Alpha) Azt adja meg, hogy a böngészı most éppen online vagy offline módban mőködik-e. A platform neve. A rendszer alapértelmezésbeli nyelve. A HTTP user-agent request header-t adja vissza string-ként. Az aktuális felhasználói nyelvet adja vissza Az event objektum Egy event objektum az adott weblapon fellépett eseményrıl szolgáltat részletes információt. Többek között ebbıl derül ki, hogy melyik objektumnál lépett fel az esemény, milyen típusú esemény történt, mi volt az egér x-y koordinátája, amikor az esemény fellépett, stb. A navigator objektumhoz hasonlóan itt is a tulajdonságadatok hordozzák az információt. A legfontosabb tulajdonságadat az event.srcelement, ami az eseményt kiváltó objektumot adja vissza. A bekövetkezett esemény nevét az event.type szolgáltatja. Az onpropertychange eseménynél fontos szerepe van az event.propertyname tulajdonságnak, mivel ebbıl derül ki, hogy melyik tulajdonságadat változott meg. Egérmozgatási eseményeknél (onmouseover, illetve onmouseout) jut szerephez az event.fromelement, illetve az event.toelement adat. Ezek közül az elsı azt az objektumot adja vissza, amelyrıl éppen most mozdult el az egérkurzor, míg a második azt, amelyikre éppen rálépett az egér. Az event.returnvalue adatba kerülhet az eseménykezelési eljárás által visszaadott érték. Ennek például az onbeforeunload eseménynél van különös szerepe (lásd ott). A DHTML-ben az események egy része buborékszerően terjed tovább a kiváltó objektumtól a szülı objektumok felé egészen a window objektumig. Ezt nevezik event bubbling technikának. Egy ilyen buborékos esemény tehát egymás után több eseménykezelı eljárás végrehajtását is kiválthatja. Egy onmouseover eseménynél egy adott HTML taghoz rendelt
17 A form objektum 17 eseményvezérlı eljárás, majd a dokumentumhoz kapcsolt eljárás, végül a window objektumhoz rendelt eljárás is lefut. Az event.cancelbubble tulajdonságadat logikai igazra állításával az esemény továbbterjedése leállítható. Az 4.5 kódrészlet egy példát mutat az események buborékos továbbítására és a leállításra. <HTML> <SCRIPT LANGUAGE="JScript"> function Leallit() if (window.event.shiftkey) window.event.cancelbubble = true; function Kiir() if (window.event.srcelement.tagname == "BUTTON") alert(window.event.srcelement.value); </SCRIPT> <BODY onclick="kiir()"> <BUTTON onclick="leallit()">indítás</button> </BODY> </HTML> 4-5. kódrészlet A 4-5. kódrészlet által bemutatott dokumentum egyetlen nyomógombot tartalmaz, melynek a lenyomásához a Leallit() függvény végrehajtását rendeltük. Ha a felhasználó a nyomógombra történı kattintás mellett lenyomta a Shift gombot is, akkor az eseménytovábbítást leállítjuk, így a BODY tagban beállított Kiir() függvény már nem kerül végrehajtásra A form objektum A form objektum a HTML őrlapot, azaz a <FORM> tagot reprezentálja. A form objektum különösen fontos szerepet kap a felhasználó által bevitt adatok ellenırzésében. A document.forms győjteménybıl az alapértelmezésbeli Item metódussal lehet egy adott form objektumot elérni, majd a kapott form objektum elements győjteménye szolgáltatja az őrlap input, select és textarea objektumait. Az adatkitöltési ellenırzést az adott őrlap onsubmit eseményéhez kell kapcsolnunk. Ha az eseménykezelı eljárás logikai hamis értékkel tér vissza, akkor az őrlapadatok szerver felé küldése nem történik meg. A 4-6. kódrészlet egy egyszerő példát mutat az adatellenırzés elvégzésére. <HTML> <HEAD> <TITLE>Feladat 4-6</TITLE> <SCRIPT LANGUAGE="JScript"> function Validate() var txtval = document.forms("form1").elements("txtnumdata").value; if (txtval == "" isnan(txtval)) alert("csak numerikus érték adható meg."); return false; return true;
18 18 </SCRIPT> </HEAD> <BODY> <FORM ID="Form1" METHOD="GET" ACTION=" onsubmit="return(validate())"> Írjon be egy numerikus adatot: <INPUT TYPE="TEXT" ID="txtNumData"> <INPUT TYPE="SUBMIT" VALUE="Küldés"> </FORM> </BODY> </HTML> 4-6. kódrészlet A 4-6 kódrészletben a Form1 nevő őrlap egy txtnumdata azonosítójú beviteli mezıvel és egy Küldés feliratú nyomógombbal rendelkezik. A nyomógomb megnyomásakor az onsubmit eseményhez rendelt Validate() függvény hajtódik végre, és a függvény által visszaadott értéktıl függ, hogy mi történik. Ha a függvény logikai igaz értékkel tér vissza, akkor az ACTION attribútumban megnevezett ASP lapra kerül a vezérlés; hamis érték esetén maradunk a HTML őrlapon. A Validate() függvény a txtval változóba betölti a felhasználó által bevitt adatot. Ha a txtval üres vagy az IsNaN függvény nem találja numerikusnak a bevitt értéket, akkor a Csak numerikus érték adható meg üzenettel utasítjuk el a valami.asp lap meghívását.
Szabadkai Műszaki Szakfőiskola. Web programozás. dr Zlatko Čović chole@vts.su.ac.rs
Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Web programozás dr Zlatko Čović chole@vts.su.ac.rs 1 DOM események (events) JavaScriptben interaktív programok készítésére az események által vezérelt programozási modellt
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Java-script nyelv. programozás alapjai. Haramia László
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Java-script nyelv programozás alapjai Haramia László JavaScript szerepe Netscape fejlesztette ki LiveScript Interaktív weboldalak dinamikus kezelhetősége
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
RészletesebbenHTML. Ismerkedés a JavaScripttel. A JavaScript lehet ségei. A JavaScript kód helye. Önálló JavaScript fájlok
HTML Ismerkedés a JavaScripttel webprogramozó A weblapokat HTML nyelven készíthetjük el. A HTML egyszer leírónyelv, nem alkalmas válaszolni a felhasználóknak, nem tud döntéseket hozni, nem tud végrehajtani
Részletesebben"Egységes erdélyi felnőttképzés Kárpát-medencei hálózatban" JAVA ALAPÚ WEBPROGRAMOZÁS. M6 Modul: A DOM Modell
"Egységes erdélyi felnőttképzés Kárpát-medencei hálózatban" JAVA ALAPÚ WEBPROGRAMOZÁS M6 Modul: A DOM Modell Bevezető - platform- és nyelvfüggetlen programozási interfész - tartalom-, szerkezet- és stílus-elérés/módosítás
RészletesebbenAlgoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Bevezetés A BASIC (Beginner s All-purpose Symbolic Instruction Code) programnyelvet oktatási célokra hozták létre 1964-ben. Az általános
RészletesebbenProgramozás s 2 javascript
Programozás s 2 javascript Az Internet programozása II. utolsó változtatás s 2008.04.27 27. Javascript Egy böngb ngészőhöz z készk szült script nyelv. Közvetlenül l a HTML kódba k kell beírni. Interaktivitást
RészletesebbenA JavaScript főbb tulajdonságai
JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén
RészletesebbenPHP. Telepítése: Indítás/újraindítás/leállítás: Beállítások: A PHP nyelv
PHP A PHP rövidítés jelentése hivatalosan: PHP Hypertext Preprocessor. Ez egy kiszolgáló-oldali parancsnyelv, amit jellemzően HTML oldalakon használnak. A különbség a két nyelv között az, hogy a kiszolgáló
RészletesebbenTömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása
Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző
RészletesebbenSzoftvertechnológia alapjai Java előadások
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?
RészletesebbenTipp A Word makrók kimerítõ tárgyalását megtalálhatjuk az O Reilly gondozásában megjelent Writing Word Macros címû könyvben.
2. fogás Utazás a makrók birodalmába Gyorstalpaló tanfolyam, amelynek során meggyõzõdhetünk arról, milyen sokat segíthetnek a makrók a fárasztó és idõrabló feladatok automatizálásában. A Word 6-os és azutáni
RészletesebbenUtasítások. Excel VII. Visual Basic programozás alapok. A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok
Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0. Excel VII. Visual Basic programozás alapok A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok
RészletesebbenA C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS
SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS 2.ELŐADÁS A VB programozási nyelv Az Excel programozása 2 A VB programozási nyelv Adattípusok Adatok kezelése Vezérlőszerkezetek Adattípusok és műveletek Egész adattípusok
RészletesebbenVBA. Visual Basic for Applications
VBA Visual Basic for Applications Mi a közös a Microsoft Word, Excel, Power Point, Access alkalmazásokban? HÁT A VBA! Visual Basic for Applications Program nyelv: Menő programokat lehet benne írni English
RészletesebbenTermészetesen készíts egy csempe nevű könyvtárat és ide mentsd az index.html állományt.
Csempe kalkula tor A küldetésünk az, hogy segítsünk kiszámítani egy fürdőszoba csempeszükségletét (felületét). Sőt, ha a kalkulátort használó ügyfél elégedett egyből elküldheti az e-mail címét, hogy a
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenPHP alapjai, bevezetés. Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT
alapjai, bevezetés Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT vincze.david@iit.uni-miskolc.hu PHP Personal Home Page (Tools) Script nyelv -> interpretált Elsősorban weboldal (dinamikus) tartalmak előállítására
Részletesebben1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok
II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget
RészletesebbenInformatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
RészletesebbenProgramozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char
RészletesebbenHTML, Javascript és az objektumok
Javascript referencia Bevezetés A Javascript egy HTML fájlokba tervezett objektum-orientált nyelv. Alapjai a C és C++ nyelvek, így ezekre sokban hasonlít. Ez a dokumentum egy gyors összefoglaló a nyelvrõl,
RészletesebbenOOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos
OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk Készítette: Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük
RészletesebbenPHP. Adatbázisok gyakorlat
PHP Adatbázisok gyakorlat Mi a PHP? A PHP (PHP: Hypertext Preprocessor) egy nyílt forráskódú, számítógépes szkriptnyelv, legfőbb felhasználási területe a dinamikus weboldalak készítése. A PHP-kódunk általában
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenAbsztrakt feltöltése az ITDK 2013 konferenciára
Absztrakt feltöltése az ITDK 2013 konferenciára 1. regisztráció A rendszer használatához elıször is regisztrációra van szükség. Ezt a felhasználó a kezdıképernyı jobb felsı sarkában lévı Bejelentkezés
RészletesebbenAz alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk.
JSON tutorial Készítette: Cyber Zero Web: www.cyberzero.tk E-mail: cyberzero@freemail.hu Msn: cyberzero@mailpont.hu Skype: cyberzero_cz Fb: https://www.facebook.com/cyberzero.cz BEVEZETÉS: A JSON (JavaScript
RészletesebbenPHP gyorstalpaló, avagy a Hello World-től az űrlapellenőrzésig
PHP gyorstalpaló, avagy a Hello World-től az űrlapellenőrzésig
RészletesebbenWeb Technológiák. Répási Tibor egyetemi tanársegéd. Miskolc Egyetem,Gépészmérnöki kar, Infomatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport (IVM)
Web Technológiák Répási Tibor egyetemi tanársegéd Miskolc Egyetem,Gépészmérnöki kar, Infomatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport (IVM) Általános Informatikai Tanszék Iroda: Inf.Int. 108. Tel: 2108 Mai
RészletesebbenOOP #14 (referencia-elv)
OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet
RészletesebbenObjektumorientált programozás C# nyelven III.
Objektumorientált programozás C# nyelven III. Kivételkezelés Tulajdonságok Feladatok Készítette: Miklós Árpád Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és
RészletesebbenAz image objektum. Az image eseménykezel i. Képek el zetes betöltése. Feladat. Váltóképek készítése
Az image objektum Multimédiás alkalmazások készítése JavaScript segítségével webprogramozó a document leszármazottja az images tömbön keresztül érhet el complete : teljesen letölt dött-e? height, width
Részletesebben1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.
Részletesebben* Az eszköztáron látható menüpontok közül csak a felsoroltak esetén használható a Ctrl.
Általános fogómód használata Az általános fogómód egy olyan objektum érzékeny kurzor, amely az alább felsorolt szerkesztı mőveleteknél felismeri azt, hogy milyen grafilus elem felett áll, és annak megfelelıen
RészletesebbenA szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii
TARTALOMJEGYZÉK A szerzõrõl...................................................... xi Bevezetés...................................................... xiii I. rész A Visual Basic 2005 környezet 1. óra Irány
RészletesebbenA C# PROGRAMOZÁSI NYELV
A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework
RészletesebbenSzoftvertervezés és -fejlesztés I.
Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.
RészletesebbenApple Swift kurzus 3. gyakorlat
Készítette: Jánki Zoltán Richárd Dátum: 2016.09.20. Apple Swift kurzus 3. gyakorlat Kollekciók: Tömb: - let array = [] - üres konstans tömb - var array = [] - üres változó tömb - var array = [String]()
Részletesebbenbb témakörök Programozás JavaScript nyelven A JavaScript szerepe Kliensoldali szkript alkalmazása JavaScript a weboldalon
bb témakörök Programozás JavaScript nyelven A JavaScript nyelv szerepe A JavaScript nyújtotta lehet ségek A JavaScript beillesztése a weboldalakra A JavaScript szerepe weblapok dinamikus kezelhet sége
RészletesebbenWWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31
Web programozás 2011 2012 1 / 31 Áttekintés Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)
RészletesebbenLekérdezések az SQL SELECT utasítással. Copyright 2004, Oracle. All rights reserved.
Lekérdezések az SQL SELECT utasítással Copyright 2004, Oracle. All rights reserved. Az SQL SELECT utasítás lehetıségei Vetítés Kiválasztás 1. tábla 1. tábla Összekapcsolás 1. tábla 2. tábla 1-2 Copyright
RészletesebbenLibreOffice Makró Basic
2017/01/12 13:05 1/11 LibreOffice Makró Basic < Basic LibreOffice LibreOffice Makró Basic Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2013 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu
RészletesebbenProgramozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
RészletesebbenSzámítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Console I/O bővebben Lásd mintaprogram 2015.09.21. Számítástechnika I. 2. Előadás 2 Számábrázolásról
RészletesebbenProgramozás II. 2. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c
Részletesebbenfile./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>
I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >
RészletesebbenOsztályok. 4. gyakorlat
Osztályok 4. gyakorlat Az osztály fogalma Az objektumok formai leírása, melyek azonos tulajdonsággal és operációkkal rendelkeznek. Osztályból objektum készítését példányosításnak nevezzük. Minden objektum
RészletesebbenObjektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015
Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 9. ELİADÁS Kivételkezelés (Exception handling) 2 Mi a kivétel (exception)? A kivétel, olyan hibás állapot vagy esemény, amely
RészletesebbenMechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév. Bevezetés a C nyelvbe
Mechatronika és mikroszámítógépek 2017/2018 I. félév Bevezetés a C nyelvbe A C programozási nyelv A C egy általános célú programozási nyelv, melyet Dennis Ritchie fejlesztett ki Ken Thompson segítségével
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
RészletesebbenA programozás alapjai
A programozás alapjai Változók A számítógép az adatokat változókban tárolja A változókat alfanumerikus karakterlánc jelöli. A változóhoz tartozó adat tipikusan a számítógép memóriájában tárolódik, szekvenciálisan,
RészletesebbenExcel Hivatkozások, függvények használata
Excel Hivatkozások, függvények használata 1. Fejezet Adatok, képletek, függvények Adatok táblázat celláiba írjuk, egy cellába egy adat kerül lehet szám, vagy szöveg * szám esetén a tizedes jegyek elválasztásához
RészletesebbenSzkriptnyelvek. 1. UNIX shell
Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek
RészletesebbenA WEB programozása JavaScript 1 dr.gál Tibor. 2010. őszi félév
JAVASCRIPT Történet JavaScript nyelv nem azonos a Java nyelvvel 1995: Netscape vezette be az addigi statikus HTML oldalak dinamikussá tételére 1996: Microsoft saját változata a JScript Microsoft mint konkurenciát
RészletesebbenOption Explicit Option Base 1
Option Explicit Option Base 1 Dim para As Paragraph Dim Doc As Document Dim ParaIndex As Integer Dim osszesbekszam As Integer Dim bekszam As Integer Dim oldszam As Integer Dim b As Boolean Dim eloltorles
Részletesebbenmunkafüzet open eseményéhez
Makrók használata az Excelben - munkafüzet open eseményéhez VBA-eljárás létrehozása Az Auto_Open makróval kapcsolatos fenti korlátozások megkerülhetők az Open eseményhez rendelt VBA-eljárással. Példa Auto_open
RészletesebbenOEP Online jogosultság és TAJ ellenırzés Felhasználói kézikönyv
OEP Online jogosultság és TAJ ellenırzés Felhasználói kézikönyv v.1.5. Budapest, 2008. július 17. Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 A DOKUMENTUM CÉLJA... 3 1.2 KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK... 3 1.3 A DOKUMENTUM
RészletesebbenStatisztikai függvények
EXCEL FÜGGVÉNYEK 9/1 Statisztikai függvények ÁTLAG(tartomány) A tartomány terület numerikus értéket tartalmazó cellák értékének átlagát számítja ki. Ha a megadott tartományban nincs numerikus értéket tartalmazó
RészletesebbenJava programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
RészletesebbenOperációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
RészletesebbenObjektumorientált programozás C# nyelven III.
Objektumorientált programozás C# nyelven III. Kivételkezelés Tulajdonságok Feladatok Készítette: Miklós Árpád Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és
RészletesebbenVisual Basic elméleti leti alapok 2.
BSc Számítástechnika Visual Basic elméleti leti alapok 2. Anyag http://www.kit.bme.hu/ vagy http://knight.kit.bme.hu/ (egyelőre itt) a BSc Számítástechnika alatt Mai nap: VB elmélet let 2. Tömbök Ciklusok
RészletesebbenObjektum Orientált Programozás. 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN
Objektum Orientált Programozás 11. Kivételkezelés 44/1B IT MAN B IT v: 2016.05.03 MAN Pici elmélet A Java kivételkezelésének célja a programfutás során keletkezett hibák kiszűrése és megfelelő kezelése.
Részletesebben3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei
3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei 3.1 Azonosítók Betűk és számjegyek sorozata, betűvel vagy _ (aláhúzás) karakterrel kell kezdődnie. A nagy- és kisbetűk különbözőek. Az azonosítók tetszőleges
RészletesebbenWebprogramozás szakkör
Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás
RészletesebbenExcel Hivatkozások, függvények használata
Excel Hivatkozások, függvények használata 1. Fejezet Adatok, képletek, függvények Adatok táblázat celláiba írjuk, egy cellába egy adat kerül lehet szám, vagy szöveg * szám esetén a tizedes jegyek elválasztásához
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. március 3. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja Miért
RészletesebbenAlgoritmusok Tervezése. 5. Előadás Visual Basic 2. Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése 5. Előadás Visual Basic 2. Dr. Bécsi Tamás Tömbök A deklarálás (egyszerűsített) szintaktikája: Dim varname[([subscripts])] [As type] [,...] Az indexek (subscripts) megadásának szintaktikája:
RészletesebbenJohanyák Zsolt Csaba: Ugráló gomb oktatási segédlet Copyright 2008 Johanyák Zsolt Csaba
Ugráló gomb Készítsünk egy egyszerű játékprogramot, ami egy mozgó nyomógombot tartalmaz. A nyomógomb beállított ideig marad egy helyben, majd az ablakon számára elhatárolt terület (panel) egy véletlenszerűen
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa
RészletesebbenWindows Server 2008 Standard telepítése lépésenként VirtualBox virtuális gépbe
Windows Server 2008 Standard telepítése lépésenként VirtualBox virtuális gépbe Rádi Viktor 1. Bevezetés 1.1. Célok Ez a bemutató a hallgatókat hivatott segíteni a VirtualBox használatának elsajátításában
RészletesebbenObjektumorientált programozás C# nyelven
Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt
RészletesebbenCOMET webalkalmazás fejlesztés. Tóth Ádám Jasmin Media Group
COMET webalkalmazás fejlesztés Tóth Ádám Jasmin Media Group Az előadás tartalmából Alapproblémák, fundamentális kérdések Az eseményvezérelt architektúra alapjai HTTP-streaming megoldások AJAX Polling COMET
RészletesebbenInternet programozása. 3. előadás
Internet programozása 3. előadás Áttekintés Hogyan használjuk az if szerkezetet arra, hogy bizonyos sorok csak adott feltételek teljesülése mellett hajtódjanak végre? Hogyan adhatunk meg csak bizonyos
RészletesebbenA függvény kód szekvenciáját kapcsos zárójelek közt definiáljuk, a { } -ek közti részt a Bash héj kód blokknak (code block) nevezi.
Függvények 1.Függvények...1 1.1.A függvény deníció szintaxisa... 1..Függvények érték visszatérítése...3 1.3.Környezettel kapcsolatos kérdések...4 1.4.Lokális változók használata...4 1.5.Rekurzív hívások...5.kód
RészletesebbenKati Fotó Fuji Labor internetes ügyfélprogram Verziószám: 2141. Felhasználói útmutató
Kati Fotó Fuji Labor internetes ügyfélprogram Verziószám: 2141 Felhasználói útmutató 1. Telepítés Indítsa el a CD fıkönyvtárában található Install_FujiClient.exe programot, és a megszokott módon telepítse
RészletesebbenAjax és Echo 2. Bokor Attila
Ajax és Echo 2 Bokor Attila attila.bokor@netvisor.hu Tartalom Ajax áttekintés Echo2 Echo2 kiegészítések Asynchronous JavaScript and XML Webfejlesztési technika interaktív webalkalmazásokhoz Kifejezés közösen
RészletesebbenWINDOWS XP - A GRAFIKUS FELÜLET KEZELÉSE
WINDOWS XP - A GRAFIKUS FELÜLET KEZELÉSE ASZTAL Asztalnak nevezzük a Windows indításakor megjelenı képernyıterületet. Ez a grafikus felhasználói felület. Munkaasztalunk bizonyos tulajdonságait tekintve
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás
RészletesebbenAlgoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban
Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, a Közismereti informatikában (a közoktatásban
RészletesebbenForráskód formázási szabályok
Forráskód formázási szabályok Írta: Halmai Csongor, Webcenter Bt. A php és html kódrészletek Ugyanazon fájlon belül nem szerepelhet php kód és html tartalom. E kettő különválasztására smarty-t vagy más
Részletesebben7. Előadás. Makrók alkalmazása. Salamon Júlia. Előadás I. éves mérnök hallgatók számára
7. Előadás Makrók alkalmazása. Salamon Júlia Előadás I. éves mérnök hallgatók számára Feltételes ciklusok Ha a ciklusváltozó intervallumát, előre nem tudjuk mert például a program futása során megszerzett
Részletesebben6. Alkalom. Kép ClipArt WordArt Szimbólum Körlevél. K é p
6. Alkalom Kép ClipArt WordArt Szimbólum Körlevél K é p Képet már létezı képállományból vagy a Word beépített CLIPART képtárgyőjteményébıl illeszthetünk be. Képállományból kép beillesztése A szövegkurzort
RészletesebbenInternet programozása. 1. előadás
Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes
RészletesebbenTartalom. A JavaScript haladó lehet ségei. Megjelenés. Viselkedés. Progresszív fejlesztés. A progresszív fejlesztés alapelvei
Tartalom A JavaScript haladó lehet ségei webprogramozó A szöveg, amit a látogató az oldalainkon olvashat Szövegként írjuk meg HTML elemekkel osztjuk egységekre Megjelenés A szöveg kinézete és elrendezése
RészletesebbenWebes alkalmazások fejlesztése
Webes alkalmazások fejlesztése 3. gyakorlat Authentikáció, adatok feltöltése Szabó Tamás (sztrabi@inf.elte.hu) - sztrabi.web.elte.hu Authentikáció Manapság már elvárás, hogy a felhasználó regisztrálni
RészletesebbenA PROGRAMOZÁS ALAPJAI 3. Készítette: Vénné Meskó Katalin
1 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 3 Készítette: Vénné Meskó Katalin Információk 2 Elérhetőség meskokatalin@tfkkefohu Fogadóóra: szerda 10:45-11:30 Számonkérés Időpontok Dec 19 9:00, Jan 05 9:00, Jan 18 9:00 egy
RészletesebbenKompozit alkalmazások fejlesztése. IBM WebSphere Portal Server
Kompozit alkalmazások fejlesztése IBM WebSphere Portal Server Portletek -összefoglaló Portlet: portálba integrálható kisalkalmazás Szabványok JSR 168 Portlet 1.0 (IBM API) JSR 286 Portlet 2.0 Dióhéjban
RészletesebbenVerzió: 1.7 Dátum: 2010-02-18. Elektronikus archiválási útmutató
Verzió: 1.7 Dátum: 2010-02-18 Elektronikus archiválási útmutató Tartalom 1 Bevezetés... 2 2 Az archiválandó e-akta összeállítása... 2 2.1 Metaadatok kitöltése... 2 2.2 Az archiválandó e-akta összeállítása...
RészletesebbenC programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek
RészletesebbenKifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},
RészletesebbenWeb-technológia PHP-vel
Web-technológia PHP-vel A PHP programnyelv 2, futtatókörnyezet beálĺıtások Erős Bence February 26, 2013 Erős Bence () Web-technológia PHP-vel February 26, 2013 1 / 19 Szuperglobális változók $ GET : request
RészletesebbenPál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015
Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 2. ELİADÁS Visual Basic bevezetı Visual Basic.NET nyelvi elemek 2 Visual Basic.NET programozási nyelv Nyelvi elemek: Általában
RészletesebbenChat felhasználói segédlet
Chat felhasználói segédlet A Chat indítása, regisztráció, belépés A Chatre a honlapról www.smlista.hu, vagy a http://chat.smlista.hu címrıl lehet belépni. A fıoldalon van a belépés a Chatre, ha már van
RészletesebbenProgramozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós augusztus 29. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2019. augusztus 29. Feladat: írjuk ki az els 10 természetes szám négyzetét! #i n c l u d e i n t main ( v o i d ) { p r
RészletesebbenE-Ingatlan tanúsítványkiadó kulcs felvétele
E-Ingatlan tanúsítványkiadó kulcs felvétele Tartalomjegyzék Probléma leírása...1 Internet Explorer 6...2 Internet Explorer 7...7 Mozilla Firefox 2...12 Probléma leírása A böngészık az E-Ingatlan (teszt
RészletesebbenAdatbáziskezelés alapjai. jegyzet
Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 1 Adatbáziskezelés alapjai jegyzet Készítette: Juhász Adrienn Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 2 Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggı információ vagy
Részletesebben