Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének kivonata

Átírás

1 Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Tervének kivonata Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Kutatási és Vállalkozásfejlesztési Főosztályán 1

2 Bevezetés Ez a rövid kivonatos összefoglaló a Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) Stratégiai Kutatási Tervének Megvalósítási Tervén alapul. A MÉTP Stratégiai Kutatási Terve és Megvalósítási Terve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) irányításával és támogatásával készült. A MÉTP Stratégiai Kutatási Terv, mint alapdokumentum A Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) hosszas előkészítő munka után szeptember 26-án alakult meg. A MÉTP megalakuláskori céljai között kiemelkedő helyen szerepelt a kutatás és innováció fejlesztése, elsősorban a kis- és középvállalkozások bevonása, az európai kutatási programokban való részvétel, valamint a nemzeti keretek fejlesztése területein. A Platform szerepe, hogy ernyőszervezetként az építésügy teljes spektrumában teret biztosítson az iparvállalatok, a kutatóintézetek, az egyetemek, a civil szakmai szervezetek és a hatóságok közötti tartós kapcsolatok kiépítésére, mely során prioritása van az iparvállalatok által várt és kezdeményezett kutatási témáknak. A Platform szorgalmazta és egyúttal keretet biztosított a Stratégiai Kutatási Terv kidolgozásához. A MÉTP Stratégiai Kutatási Terve az össznemzeti és európai építésügy céljait és jövőjét szem előtt tartva a mai magyar és nemzetközi helyzetkép bemutatását és elemzését követően a magyar építésügy küldetését és elérendő jövőképét fogalmazta meg, majd kifejtette az ehhez vezető út különböző építésügyi és gazdasági-társadalmi, valamint kutatási aspektusait. A Stratégiai Kutatási Tervet május 21-én az NKTH-ban megrendezett fórumon fogadták el a 2

3 szakma jeles képviselőinek hozzászólása, javaslatai és értékelése után. A Stratégiai Kutatási Tervben megfogalmazott és a Megvalósítási Tervben is alkalmazott prioritások (beavatkozási területek) négy fő pillér keretébe foglalva az alábbiak: A VEVŐI/FELHASZNÁLÓI IGÉNYEK SZOLGÁLATA A prioritás: Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára B prioritás: Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés C prioritás: Föld alatti terek hatékony kihasználása D prioritás: Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével ÚTON A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ E prioritás: Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) F prioritás: Az ember okozta káros hatások csökkentése G prioritás: A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése H prioritás: Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért I prioritás: A biztonság és védelem növelése AZ ÉPÍTŐIPAR ÁTALAKULÁSA J prioritás: Új, vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok K prioritás: Infokommunikációs eszközök és automatizálás L prioritás: Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek M prioritás: Vonzó és hatékony munkahelyek FELZÁRKÓZÁS AZ ÉLVONALHOZ N prioritás: A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése O prioritás: Fenntartható energiaellátás P prioritás: Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása 3

4 A MÉTP Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve A Stratégiai Kutatási Tervhez csatlakozó Megvalósítási Terv a kulcsfontosságú területeknek, kutatási prioritásoknak és témáknak egy viszonylag rövid távra meghatározott pontos megfogalmazása, és ezek kvantitatív megtervezését, valamint a hozzájuk rendelt támogatások és egyéb körülmények meghatározását és időbeli ütemezését tartalmazza. A MÉTP Stratégiai Kutatási Tervének Megvalósítási Terve célul tűzte ki az alapdokumentumban már meghatározott kulcsfontosságú területek (pillérek) és kutatási prioritások keretében az előttünk álló tíz esztendőre előre vetített legfontosabb kutatási területek kijelölését és azok támogatási mértékének meghatározását. A Megvalósítási Tervhez kidolgoztunk egy mellékletet is, mely a prioritásokat nagy részletességgel mutatja be a helyzetképtől a távlati célokon és a jövőképen át a kijelölt kutatási területek részletes bemutatásáig, valamint számba veszi a kis- és közepes vállalkozások kutatómunkába való bevonásának lehetőségeit is. A mellékletben szerepeltettük a kijelölt kutatási területeknek a döntéshozók számára általunk ajánlott éves költségmegosztását is. A magyar építési piacon a recesszió 2007 elejétől tapasztalható, majd a globális válság azt felerősítette. Mindez súlyosan kihat az építőipar minden ágazatára. Ennek ellenére az építőipar ma is igen jelentős részét képezi a nemzetgazdaságnak: 2008-ban hivatalos adatok alapján (36/2009 (V.12.) OGY határozat) az építőipar GDP részaránya 9,70% volt. Azonban Magyarországon a kutatásra fordított összeg GDP-hez viszonyított aránya nemzetközi összehasonlításban és abszolút értékben is igen csekély, és ez az építőiparra még súlyosabban jellemző. Másrészről az Európai Unió barcelonai célja 2002-ben és 2005-ben megfogalmazta, hogy a GDP kutatásra fordított részaránya európai átlagban 1,95%-ról 3%-ra kell emelkedjen 2010-re. Az európai szintű tervek szerint az építőiparban ennek 2/3-át a magánszektor kell biztosítsa (ld. Strategic Research Agenda for the EU Construction Sector 2005). Mindezeket alapul véve, és a 2009-es magyarországi GDP-vel számolva, (amely 26054,3 milliárd HUF volt) Magyarországon az építőipari szektorban a kutatásra fordítandó összeg 75,8 milliárd HUF-ra adódik. Ezért a továbbiakban a Megvalósítási Terv a MÉTP javaslata alapján átlagosan 75 milliárd HUF értékkel számol évente. Sajnos jelenleg az építőiparban a kutatás támogatása ettől jelentősen elmarad, azonban a jövő építése érdekében mindenképpen szükséges lenne ebbe az irányba elmozdulni. Ennek módja akár a meglévő építőipari pályázati rendszer része vagy kiegészítése is lehetne (pl. az Új Széchenyi Terv keretein belül), így például a felújítási és lakásépítési projektek egy meghatározott részének újító értékű demonstrációként való megvalósításának ösztönzésével. 4

5 A kutatásra fordítandó költségek felosztása A mai magyar építésügyben a holisztikus megközelítés ma még legfeljebb elméleti szinten bukkan fel, de a jövő egyik záloga lehet, ugyanis fontos többek között a komplex rendszerek és az optimális hatékonyság, valamint az életciklus alapú megközelítés elérése szempontjából. A vevői-felhasználó igények kielégítése, mint elsődleges szempont ma még alig érhető tetten az építésügyi cégek hozzáállásában, ezt legtöbbször felülírja a saját érdekek és a profitmaximalizálási cél minden más fölé helyezése, holott a szolgáltatás szemléletű megközelítés igen fontos hajtóereje lehet az innovációnak, a technológiai és szervezeti fejlődésnek, valamint következményeként egészséges és akadálymentes, környezetét óvó, élhetőbb épületeket és városokat hozhatnának létre. Jól tudjuk, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a jövőjét felélő emberi viselkedés, a fenntarthatatlan folyamatok és a környezet gyors ütemű pusztulása, valamint a már tapasztalható klímaváltozás. Ezért a fenntartható fejlődés elérése kulcsfontosságú a jövő szempontjából, mert magával hozza a környezet megóvását, a takarékos és hatékony építési folyamatokat, épületeket és hálózatokat, és nemzeti kincseink megőrzését, optimális felhasználását. A ma még szervezetlen, saját közös nemzeti érdekeit megvédeni nem tudó vagy nem akaró, atomizált helyzetből el kell jutni az egységesebb szervezeti kultúrájú, összefogott, szakmailag magas szintű építésügyig, mivel ezáltal nőhet a versenyképesség, csökkenhetnek a költségek, emelkedhet az együttműködési hajlandóság, a foglalkoztatási szint, javulhat a gazdaságosság, így technológiailag és gazdaságilag erőssé válhatnak a hazai cégek. Ennek elérése céljából elsősorban a vevői-felhasználói igényeket kell szolgálni, törekedni kell a fenntarthatóságra, hatékonyabbá, szervezettebbé, valamint tudásalapúvá kell átalakítani az építőipart, és mindeközben gyors ütemben fel kell zárkóznunk a nemzetközi élvonalhoz, mivel a jelenlegi hátrányos helyzetünkből elsősorban a nemzeti erőforrásainkra alapulva lehet kitörni, és így egyre versenyképesebbé válni. Ezeket a kulcsfontosságú területeket neveztük el az építésügyi fejlődés négy pillérének, amelyeken a jövő alapszik. Ezek a következők: 5

6 A vevői/felhasználói igények szolgálata Úton a fenntarthatóság felé Az építőipar átalakulása Felzárkózás az élvonalhoz A Megvalósítási Tervben a fentebb meghatározott és javasolt, építésügyi kutatásra fordítandó teljes költség (75 milliárd HUF) tíz évre vetített összegét a következő táblázat szerint ajánljuk szétosztani az említett fejlesztési pillérek szerint. 1. Táblázat: Fejlesztés pillérei Érték [Mrd HUF/10 év] Részarány [%] A vevői/felhasználói igények szolgálata 156,75 20,9% Úton a fenntarthatóság felé 96,75 12,9% Az építőipar átalakulása 187,50 25,0% Felzárkózás az élvonalhoz 309,00 41,2% Összesen: 750,00 100% Az 1. táblázatban látható, hogy a legnagyobb hangsúlyt a Felzárkózás az élvonalhoz fejlesztési pillér kapta 41,2%-os támogatási intenzitással, jelezve, hogy messze a legnagyobb gond az építésügyben és a fejlesztések egyik legnagyobb gátja ma Magyarországon a nagymértékű elmaradottság a nemzetközi élvonaltól. Magyarország történelme során sok esetben jellemző volt az építésügy, az építési kultúra világviszonylatban is élvonalbeli szintje. Ennek visszaállítása, a magyar építésügy elismertségének újbóli megteremtése közös és alapvető érdekünk, így a támogatásokat is erre a területre kell összpontosítani. Ehhez természetesen szükség van arra is, hogy az építőipar, és főleg az építőanyag-ipar szervezettebbé és hatékonyabbá, versenyképesebbé és nagy hozzáadott értékűvé váljon, melyhez szintén jelentős mértékű anyagi támogatásra van szükség. Emiatt kapott Az építőipar átalakulása fejlesztési pillér 25%-os részesedést a teljes kutatásra fordítandó összegből. Csak ezek után kaphat hangsúlyos szerepet A vevői/felhasználói igények szolgálata és a haladás az Úton a fenntarthatóság felé. 6

7 Meghatároztuk a kutatási költségek évenkénti alakulását is a következő tíz évre, melyet a 2. táblázat foglal össze. Látható, hogy a kutatási támogatás alakulása az első néhány évben felfutással kezdődik, ahol jellemzően az előkészítő kutatások találhatóak, majd az időszak közepén tetőzik a már megalapozott kutatómunkák céltudatos kidolgozásával, és ezt követi egy lassú lecsengési szakasz a kutatási területek támogatásában, ahol a Megvalósítási Tervben bemutatott kutatási területek utómunkálatai történnek, átadva a stafétát az akkorra meghatározandó, távolabbi jövőbe mutató magasan fejlett kutatómunkáknak. 2. Táblázat: Éves költség [millió HUF] Tervezett időzítés és projekt költségek (millió HUF) Összes költség (millió HUF) Megoszlás [%] 7% 10% 11% 13% 13% 12% 11% 11% 7% 7% 100% 7

8 Prioritási bontás szerint a következő táblázat szerint javasoljuk a támogatást: 3. Táblázat Prioritás megnevezése Javasolt ráfordítás/év [Mrd HUF] Részarány A Egészséges, biztonságos, akadálymentes és ösztönző beltéri környezet mindenki számára 0,75 1,0% B Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés 6,68 8,9% C Föld alatti terek hatékony kihasználása 3,75 5,0% D Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével 4,50 6,0% E Természeti források felhasználásának csökkentése (energia, víz, alapanyag) 0,98 1,3% F Az ember okozta káros hatások csökkentése 2,25 3,0% G A közlekedés és a közműellátás fenntartható menedzselése (A D sor tartalmazza ezen prioritás költségtervezetét is) 0,00 0,0% H Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért 5,70 7,6% I A biztonság és védelem növelése 0,75 1,0% J Új vevőorientált, tudásalapú építési folyamatok 0,75 1,0% K Infokommunikációs eszközök és automatizálás 2,25 3,0% L Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek 15,00 20,0% M Vonzó és hatékony munkahelyek 0,75 1,0% N A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése 3,90 5,2% O Fenntartható energiaellátás 15,00 20,0% P Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása 12,00 16,0% Összesen 75,00 100,0% A táblázatból látható, hogy ugyan minden prioritás fontos területet ölel fel, de költségigényét tekintve a mindösszesen 15 (16) prioritásból kiemelhetünk 8 (9) olyan prioritást, melynek 5% fölötti a támogatása: 4. Táblázat Prioritás megnevezése Javasolt ráfordítás/év [Mrd HUF] Részarány B Megújult településkép, fenntartható településfejlesztés 6,68 8,9% C Föld alatti terek hatékony kihasználása 3,75 5,0% Közlekedés és közműellátás hatékony hálózatok segítségével D+G és fenntartható menedzselése 4,50 6,0% H Élő kulturális örökség egy vonzó Magyarországért és Európáért 5,70 7,6% L Magas hozzáadott értékű és teljesítményű építőanyagok és termékek 15,00 20,0% N A hazai innováció és a technológiatranszfer erősítése 3,90 5,2% O Fenntartható energiaellátás 15,00 20,0% P Hazai természeti és társadalmi erőforrások kiaknázása 12,00 16,0% Látható, hogy a legnagyobb támogatást a hazai fenntarthatóság és a hatékonyság témakörei, illetve az építőanyagok fejlesztése élvezik részben fontosságuk, részben anyagköltség-igényük miatt. Fenntarthatóság és hatékonyság nélkül nem építhetünk jövőt Magyarországon, és ehhez nagymértékben hozzájárulnak a jobb tulajdonságú és visszaforgatható építőanyagok (és az így a megvalósult épületek) is. 8

9 A prioritásokon belül összehasonlítva az összesen 88 különböző kijelölt kutatási terület 10 évre javasolt támogatási összegét megkapjuk a 12 legnagyobb támogatást igénylő kijelölt kutatási terület listáját: 5. Táblázat Kutatási területek Összes költség (millió HUF) O3 Energiahatékony épületek és városrészek kialakítási módszerei és technológiái B3 Energiahatékony épületek és városok koncepciói L1 Többfunkciós építőanyagok L3 Az építőanyagok tartósságának és megbízhatóságának javítása O5 Megújuló energiahordozók hasznosítása L5 Az építőanyagok használat közbeni viselkedésének előrejelzése és kezelése L4 Az anyagok használhatóságának, alkalmazhatóságának és újrahasznosíthatóságának javítása L2 Kiszámítható, rugalmas és hatékony építőanyag-gyártás P8 Alacsony- és zéróenergiájú oktatási és közintézmények P6 Energiahatékony műemléki városrehabilitációs mintaépületek kialakítása H4 Energia és környezet N2 Oktatási intézmények és ipari szereplők közötti tudástranszfer Látható, hogy a legsürgetőbb és legjobban támogatandó kutatási területek az európai trendekkel összhangban és a nemzeti érdekeket is figyelembe véve az épületenergetikai fejlesztések témakörében helyezkednek el (energiahatékonyság, megújuló energiák, környezettudatosság), valamint az építőanyag-ipar gyors minőségi fejlődését célozzák meg (sokoldalúbb és megbízhatóbb anyagok, újrahasznosítás, hatékonyság), és végül, de nem utolsó sorban az oktatás színvonalának emelését az iparban kifejlődött tudás és vizsgálati technológiák hatékony átvétele által. Mindezek a fejlődések elvezetnek a fenntartható épületek és építés, és az ország építésének fenntartható fejlődése felé. Ez az irányvonal indokolt, hiszen ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el, és az épületeink a legnagyobb CO 2 -kibocsátók, megelőzve az ipart, a közlekedést és a mezőgazdaságot. A nagymértékű fűtési célú földgázigény (az energiaforrások 38%-a) az importfüggőség alapvető okát képezi, 83%-ban import gázt használunk. Energiaimport-függőségünk összességében eléri a 90%-ot. Magyarországnak a gazdasági válságból való kilábalását számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása révén javítható. A mintegy 4 millió lakást kitevő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális, műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek; a középületek esetében ez az arány még rosszabb. Mindezek következtében a többi országhoz képest Magyarország épületállománya energetikai szempontból nagymértékben lemaradt. Az épületenergetika az EU egyik fő prioritási területe, mert bizonyítottan ez az a terület, ahol a leghatékonyabban lehet a klímavédelmi célokat teljesíteni. Előírja többek között azt, hogy december 31. után hatóság csak olyan új építésű épületbe költözhet, mely közel zéró emissziós, valamint azt, hogy december 31. után csak közel zéró emissziós épületek épülhetnek. A 9

10 2009/28/EC irányelv előírja az energiafogyasztás kötelező 20%-os csökkentését 2020-ig és a megújuló energiák arányának 20%-ra való emelését szintén 2020-ig. Ez az irányelv 13%-os részarány-növekedést ír elő Magyarország számára a megújuló energiák területén. Jelenleg ez az arány kb. 4,3%. Magyarországon az építőanyag-ipar aránya az egész építőipari termelésben jelentős, kb. 25%-os részesedéssel. Hazánkban jelenleg a korszerű hulladékkezelésre nem létezik megfelelő stratégia. A környezetterhelésre nincsenek se adatok, se irányelvek a cégeknél. Sok az olcsó, de a környezetet terhelő termék, melyeknek rendkívül rossz az összhatása. A fenntartható fejlődésnek elengedhetetlen feltétele a környezetet nem károsító épületek és építőanyagok széleskörű alkalmazása. A MÉTP célja és jövője A Magyar Építésügyi Technológiai Platform e dokumentumokkal azt igyekszik bemutatni, mi a szakmailag indokolható legjobb döntés az építésügyi kutatás, fejlesztés és innováció jövőjének megtervezésében. E szakmai döntéstámogató anyag bemutatását követően a MÉTP szerepe és jövőjének záloga a stratégiai szakmai tanácsadói szolgáltatások nyújtása lehet és kell legyen az állami irányítás és a nemzetgazdaságot befolyásoló más szervezetek stratégiai partnereként. Ennek indokaként megemlítendő, hogy a MÉTP célja és lényege a különböző érdekek reprezentatív módon való homogenizálása az építőiparban. Fontos megjegyezni, hogy a MÉTP céljai összhangban vannak az Új Széchényi Terv mind a hét programjával, de közelebbről ezek közül hat programhoz kapcsolódnak közvetlenebbül: 1. GYÓGYÍTÓ MAGYARORSZÁG EGÉSZSÉGIPARI PROGRAM 2. ZÖLDGAZDASÁG-FEJLESZTÉSI PROGRAM 3. OTTHONTEREMTÉSI PROGRAM 5. TUDOMÁNY INNOVÁCIÓ PROGRAM 6. FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM 7. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM 10