ENERGIA NAPLÓ / 4. szám

Átírás

1 A Get Energy Magyarország Kft. energetikai tájékoztatója Energiapiaci körkép I. Rezsicsökkentés és jövő szolgáltatói szemmel Kerekasztal beszélgetés az E.ON Zrt. és a Főtáv Zrt. szakértőivel A as uniós fejlesztési ciklus pályázati lehetőségei KEHOP, GINOP, VEKOP és TOP és ami mögöttük van Karácsonyi adományozás A Kalocsa Főegyházmegyei Katolikus Karitásznál jártunk Úton az okoshálózatok megvalósítása felé 2. Villamos energia tárolás

2 Tisztelt Olvasó! Finisbe érkezett a as uniós költségvetési ciklus, az utóbbi hónapokban az utolsó támogatási döntések is megtörténtek, többek között a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) több pályázati kiírását illetően is. Az elmúlt hetekben egyre több információ látott napvilágot a as tervezési időszak főbb prioritásáról és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tervekről. Aktuális számunkban bemutatjuk az energiahatékonysági illetve megújuló energia beruházásokkal kapcsolatos támogatási terveket. Cégünk egy reggeli kerekasztal beszélgetés során kérdezett meg szakértőket aktuális energetikai témákról atomerőmű, METÁR, okos hálózatok -, az erről szóló cikkünket a 3. oldalon találja. Úton az okos hálózatok felé című cikkünk aktuális folytatásának fókuszában a tárolás szerepel, rövid történeti áttekintést követően körbejárjuk a jelenleg piacon lévő tárolási technológiák nyújtotta villamos energia tárolás költségeit és a tárolt energia hálózatba táplálásának időkényszereit, azok megvalósításának módozatait. Évek óta hagyomány cégünknél, hogy a karácsonykor szokásos bor és határidőnapló helyett adományokat adunk ügyfeleink nevében a leginkább rászorulóknak. Idén a Kalocsai Főegyházmegyei Katolikus Karitász segítségével a térségben élő rászoruló, hátrányos helyzetű családoknak segítünk, reméljük, hogy az erről készült képek az Ön szívét is melegséggel töltik el. Cégünk minden dolgozója nevében kívánok Önnek Boldog és Békés Ünnepeket! Tóth Zoltán stratégiai igazgató A tartalomból Energiapiaci körkép Tényleg az atomenergia jelenti a jövőt? Elképzelhető, hogy 5 év múlva Magyarországon lesz a legolcsóbb a villamos energia? Milyen hatással van a rezsicsökkentés az energiaszolgáltató cégekre? Szükséges-e hálózatot fejleszteni Magyarországon? Kerekasztal beszélgetés az E.ON Zrt. és a Főtáv Zrt. szakértőivel. (3. oldal) A as uniós fejlesztési ciklus pályázati lehetőségei Az idei évben 7 éves ciklus záródik le az európai uniós és nemzeti társfinanszírozású pályázatok és ezen belül is a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) körében. Az elmúlt 7 évben lehetőség volt KEOP pályázatokon belül energiahatékonysági beruházásokra, valamint megújuló energiaforrások alkalmazására vissza nem térítendő támogatásokat igényelni. Ezzel azonban nem értek véget az uniós pályázati lehetőségek, ugyanis 2014 és 2020 között immáron KEHOP, GINOP, VEKOP és TOP néven további energetikai beruházásokat és fejlesztéseket támogató források nyílnak meg. (6. oldal) Karácsonyi adományozás Ahogyan minden évben, idén is úgy gondoltuk, hogy szeretnénk szebbé tenni a rászoruló családok karácsonyát, mert hisszük, hogy mindenkinek jár a meleg étel, a meleg otthon, a meghitt, nyugodt pillanatok, amelyek az ünnepek alatt még fontosabbá válnak. Idén a Katolikus Karitásszal karöltve Kalocsán nyújtottuk át a Get-Energy Magyarország Kft. adományát, több doboznyi tartós élelmiszert, szaloncukrot, édességet, gyerekjátékot, amelyet a Katolikus Karitász oszt szét a térségben élő hátrányos helyzetű családok között. (11. oldal) 2

3 aktualitások Rezsicsökkentés, atomenergia, távhő - Energiapiaci körkép szolgáltatói szemmel Kerekasztal beszélgetés az E.ON Hungária Zrt. és a Főtáv szakértőivel A kerekasztal beszélgetés szakértői: Klézli Ferenc (K.F.), az E.ON Hungária Zrt. Ügyfélkapcsolati vezetője, Orbán Tibor (O.T.), a Főtáv Zrt. Műszaki vezérigazgató-helyettese, Kotulyák Tamás (K.T.), a Get-Energy Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Vásárhelyi Endre (V.E.), a Get-Energy Magyarország Kft. Megújuló energiák üzletágának vezetője, Rácz Attila (R.A.), a Get-Energy Magyarország Kft. energetikai vezetője és Csécs Ákos (Cs.Á.) a Get-Energy Magyarország Kft. Beszerzési vezetője. I. rész K.T.: Az atomenergia nagyon népszerű téma mostanság, egy kicsit olyan mint a magyar foci - mindenki ért hozzá. Nagyon sokan köztük a fiatalok is határozott véleménnyel bírnak róla pro és kontra. Kell, vagy nem kell nekünk az atom? K.F.: Egyfelől jó dolog az atom, hiszen az atomerőművek viszonylag olcsón képesek villamos energiát előállítani. Azonban a járulékos költségek, vagy a környezeti terhelés mértéke a mai napig nem tisztázott teljesen, mint ahogy az sem, hogy a keletkező sugárzó hulladékkal mit tudunk kezdeni egy atomerőmű bezárása után. Nemrég volt hír, miszerint 5 év múlva Magyarországon lesz a legolcsóbb a villamos energia, és ezt egy akár 60%-ot elérő atomenergia portfolióval sikerül majd megvalósítani. Szakmai oldalról ezt nem látjuk megalapozottnak. K.T: Mennyire reális előrejelzés az 5 év? K.F.: Meglehetősen ambíciózus. Nincsenek még a tervek sem előkészítve, mostanra viszont már a szerződések megkötésénél kellene tartani, és építkezni. Egy atomerőmű beüzemeléséhez is legalább másfél év szükséges. K.T: Ne feledkezzünk meg az engedélyeztetésről sem! K.F.: Igen, az engedélyeztetés is több évet vesz igénybe. Nyilván maga a beruházás is több ezermilliárd forintba kerül, ezt azonban a tervek hiányában nem tudjuk pontosan. A máshol így például Angliában most épülő atomerőművek esetében olyan kötelezetti átvétel került megkötésre az építőkkel, ami biztos, hogy nem támogatja a rezsicsökkentést. A Euro közötti átvételi árak ugyanis messze vannak a jelenlegi piaci áraktól. Mi az ok? Azok a biztonságtechnikai beruházások, amelyek a csernobili és a fukusimai katasztrófa óta beépültek a technológiába, igen horribilisek. Emiatt az atomerőmű, ami olcsón tudna termelni, mégsem tud olcsón termelni. És bár azt halljuk, hogy fogyasztás növekedés van, fogyasztás növekedés lesz, a Magyarországon előirányzott másfél százalékos hatékonyság növekedés kompenzálni fogja azt valamelyest. Ez azt jelenti, hogy nagyjából szinten tartjuk a villamos energia fogyasztás szintjét ami a évivel megegyező. Ha el is indul valamiféle növekedés, az korántsem lesz akkora, amely egy új atomerőművet igényelne. O.T.: Én árnyalnám a képet. Valóban, ha megnézzük, hogy Paks meddig épült, megnézzük az akkori és a mostani környezetet, akkor az a reális, hogy 15 évnél előbb ez nehezen valósulhat meg. Jelenleg azonban még mindig ez a legolcsóbb megoldás, akkor is, ha beépülnek az árba az új biztonságtechnikai megoldások. Ha abba az irányba megyünk, hogy lesz egy második atomerőmű, addigra nyil- 3

4 aktualitások ván Paks egyes blokkjai még az élettartam hosszabbítás mellett is leállnak. Ez a távhő rendszereknek kedvez, a 15 év alatt ugyanis jó eséllyel véget ér a komplett panelrekonstrukció. Ma még a szekunder hőmérséklet relatíve magas, így a távhő rendszerek primer oldalán is magas hőmérsékletet kell tartani a fogyasztói elvárásoknak megfelelően. A teljes rekonstrukcióval a szekunder hőmérséklet csökken, ezzel együtt a primer oldali is, ekkor jelenhet meg a primer oldali hőszivattyúzás. A felesleges villamos energiát pedig felvehetik a távhő rendszerek, ahogyan Európában ez máshol is történik. K.T.: Valószínű, hogy erre nincs 4000 Mrd Ft állami forrás, ebben az esetben tehát hitel vagy kölcsön jöhet szóba. Ha pedig a beruházó finanszíroz, akkor elérkezünk ahhoz a garantált megtérüléshez és átvételi árhoz, amely nem feltétlenül eredményez rövidtávon versenyképes árakat. V.E.: Van egy tanulmány, ami összeveti a megújuló energiával működtetett erőműveket az atomerőművekkel, és azt, hogy milyen ára lesz a magyar energia mixnek. Alaperőműnél 23 Ft körül alakul kwh-ként a villamos energia ára, ha megépül a két újabb blokk. Nincs olyan irány, amelyik a decentralizált termelés felé viszi a magyar energia rendszert, beépítve abba kisebb tőkeigényű és egységteljesítményű blokkokat is? K.F.: Az ma már nem kérdés, hogy a decentralizált termelés felé megyünk, ezzel mindenkinek meg kell barátkoznia. Ezzel együtt mind a villamos-, mind a gázhálózat oldaláról felmerülnek kérdések. Többféle forrás is tud decentralizált termelőegységként működni, a szél, a nap, vagy akár a gáz is. Ez utóbbi esetében a 4-10 kw-os kis egységekre, a mikro CHP-re gondolok. Véleményem szerint ugyanígy beépül majd a biomassza is. Az persze más kérdés, hogy a jelenlegi rezsicsökkentés milyen mértékű pofont ad a megújuló energiatermelésnek. Merthogy eddig jelentős mértékűt adott, az nem kérdés. Ezzel az árazási metódussal a megtérülés megint 10 év felett van, így felmerül a kérdés, hogy a befektető, vagy a KKV szegmens mikor lesz abban a pozícióban, hogy ezt magának meg tudja építeni. Támogatás nélkül talán soha. Persze van olyan szegmens állami és közintézmények -, ahol erre jelentős forrás van. K.T.: Tehát egy magánbefektető 10 év fölötti megtérülés esetén csak támogatással vág bele? K.F.: Én kiszámoltam, hogy rezsicsökkentés nélkül most nagyjából 8 éves megtérüléssel számolhatnánk. Ezzel a megtérülési idővel már jómagam is a napelemes rendszer telepítésén gondolkodtam, így érdemes lett volna meglépni ezt a lépést, viszont a jelen körülmények között már úgy gondolom, hogy nem. A megtérülési idő növekedése tehát fékezni fogja a megújulókba befektetni kívánók körét. K.T.: Kivéve, ha lesz METÁR rendszer, ami orvosolhatja a helyzetet. CS.Á: Lehet, hogy ez a változás a METÁR rendszer céljait is megkérdőjelezi? K.F.: A változás sok mindent meg fog kérdőjelezni. 3-4 éve készül az elszámolási rendszer, toldozgatják-foltozgatják, mert nincs egy egységes árszabályozási rend. Jövőre talán majd megint hozzányúlnak a KÁT-hoz, de igazi előremozdulás nem lesz tapasztalható. Nemrég Szlovákiában jártam, ott egyértelmű, hogy mindig történik valami a megújulók területén. Mindenkinek a saját földrajzi területének megfelelő megújuló energiát kell használnia, azaz megtalálni azt a primer energiaforrást, amely megújuló energia is egyben. O.T.: Az nyilvánvaló, hogy a decentralizált termelés ellen nincs értelme keresztbe feküdni. Az viszont kérdés, hogy földgáz alapon legyen-e villamos energiatermelés kapcsolt hőtermelés nélkül, ezt ma nehezen látom megvalósíthatónak. A kapcsolt termelés igénye felveti a hőpiac elengedhetetlen szükségességét. Visszautalva tehát a mikro CHP-kra, amikor azt mondják, hogy 1-2 év alatt megtérül, akkor figyelmen kívül hagyják, hogy a hő és villany igényt decentralizáltan nehéz egyszerre kielégíteni. Tehát felértékelődhetne a távhőrendszerek szerepe. Az kétségtelen, hogy a távhőpiacot el kell kezdeni fejleszteni. K.F.: Maradva még a megújulóknál, a hálózatok átalakítása és a szabályozhatóság is jelentős beruházási forrást igényel. Addig, amíg nincs megfelelő tároló kapacitás kialakítva, addig más egyéb tároló képességeket kell kialakítani a villamos energia mentén. Kezdve a különféle akkumulátoros megoldásoktól egészen a nagy tározós erőműig. Nézzük a hálózati képet: ma a hálózatunk a középfeszültségi szintig egy hurkolt hálózat, a kisfeszültségű rész viszont fa struktúrájú. Azaz egy központból (egy centralizált pontból) áramlik az energia a végpontok felé és a védelmi rendszer is eleve ennek megfelelően van kiépítve. Ha egy trafókörzeten belül megnő a napelemes rendszerek száma, akkor ott a védelmi rendszereket, hálózati képet, terheléseket újra kell méretezni, hálózatokat kell átalakítani, vagy közelebb menni a fogyasztóhoz a középfeszültségű kiágazási pontokkal. Már nem egy pontunk van a hálózaton, ahol ha szépen süt a Nap, akkor teljesen megváltozik az áramlás iránya, és a 400 V-os kisfeszültségű hálózatra történt betáplálás feltranszformálódik a 20 kv-os hálózatra. R.A.: Azt lehet tudni, hogy hol vannak pontosak a határok, és mikor elkerülhetetlen már a nagyobb hálózatfejlesztés? 4

5 aktualitások V.E.: Pl.: Németországban 24% megújuló teljesítményaránynál látják azt, hogy változtatni kell a hálózati struktúrán. K.F.: Ami ezt az egészet előre fogja mozdítani, az a szabályozhatóság. Amellett, hogy kiépül a villamos hálózat, ki kell épülnie egy adatátviteli hálózatnak is. Az mindegy, hogy magánvezetékeken keresztül, normál vagy mobilkommunikációs eszközök igénybevételével. Ez a mobilis rendszerirányítás mindaddig normális, amíg nincs tárolás, amíg nem emelkedik drasztikusan a megújulók aránya. Számításaink szerint, ha Magyarországon kb. 200 MW lesz a megújulók aránya amit gyorsan el lehet érni -, akkor már tenni kell valamit, mert ez már a szabályozási szintet érinti. O.T.: Én azt mondom, rettegni azért nem kell, de kell egy csúcstározós erőmű, ami persze kérdés, hogy ezt Magyarországon kell-e létesíteni vagy sem? Nemrég vásároltuk meg az első gázmotorunkat, amellyel a Főtáv is részt vesz a szekunder szabályozásban a Virtuális Erőmű szabályozóközpontján keresztül. Amikor szabályozhatósági kérdésekben elmentünk a MAVIR-hoz tárgyalni, nem nagyon akartak érteni bennünket, pedig el kellene gondolkodni azon, hogy a távhőrendszer hőtároló, illetve ezen keresztül villamos energia tároló képességét hogyan lehetne kihasználni, ahogyan az például Dániában is történik. K.T.: A MAVIR most egy 30 MW-os akkumulátoros tároló rendszeren dolgozik. O.T.: Így van, nekünk meg ott a tároló képességünk a rendszereinkben, igaz, a gond az, hogy Budapesten nincsenek összekötve a szigetüzemű rendszerek. Ettől még ez jó lehetőség lenne sok helyen az országban, csak szép lassan mindenki letett arról, hogy tárolót, hőtárolót épülhessen. Szerencsére van pozitív példa is, pl. Almásfüzitőn, ahol nagyon jól működik a tárolás. V.E.: Itt jön a képbe a szabályozás, a hálózat műszaki szabályai. Az árakra visszatérve mindaddig, amíg olyan ritka földfémekkel épülnek a tárolóink, mint például a lítiumos akkumulátorok, addig a minél nagyobb igény, annál nagyobb ár lesz érvényben. Egyre nehezebb a ritka földfémeket kitermelni, ezért igazán olcsó tárolási megoldás jelenleg nem elérhető. Számítások szerint ez minden egyes kilowattórát 8-10 Ft-tal terhel pluszban, ha a teljes élettartamra vetített költséget nézem. Ezeket a problémákat mind kezelni kell, és el kell kezdeni a hálózatot nagyobb intelligenciával felruházni, a szabályozást úgy megoldani, hogy ne csúcsterhelésre, hanem átlagterhelésre méretezzünk. Ezzel lehetséges lenne a csúcsokat egyik időszakról a másikra átvinni. K.F.: Magyarországon nagyon alacsony, kwh a lakosság átlagos éves villamos energia fogyasztása, így nincs nagyon mit átvinni. A fogyasztás egyharmada fűtés, 15%-a világítás, és ezen a területen már látszódnak az energiatakarékos megoldások hatásai. A médiafogyasztási szokások nem fognak változni, így az ezzel kapcsolatos fogyasztási időszakok sem, hiszen senki sem fog éjjel háromkor tévét nézni, amikor a kedvenc műsora este 6-kor van. A lakosságnak pedig nagyobb vásárlóerővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a meglévő fehérárukat kicserélje olyanokra, amelyek programozhatóak, ütemezhetőek. Tehát nálunk teljesen más a helyzet, mint Németországban vagy a skandináv országokban, ahol évi , illetve 9000 kwh éves fogyasztásról beszélhetünk, és bár vannak távhő rendszerek ott is, de a fűtés jelentős részét villamos energiával oldják meg. V.E: Hogyan lehet a fogyasztókat motiválni? K.F: Felmérések szerint havi legalább 1000 Ft megtakarítás az az összeg, amikor a fogyasztó hajlandó tenni valamit, a rezsicsökkentés viszont ennek sem kedvezett Folytatjuk! K.F.: Az a világ elmúlt, hogy mindenki bátran veheti el az erőforrásokat a bolygótól. Aki elfelejti, hogy a villamos energia, a hőenergia, a gáz mind termék, és ehhez kapcsolódik egy szolgáltatás is, az rossz úton jár. Visszatérve a tárolásra, igen, el kell kezdenünk tárolni. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy egységes, hatalmas erőművek nem fognak gyors ütemben épülni a jövőben, sokkal inkább kisebb és decentralizált egységek, így a tárolásnak is ehhez kell igazodnia. Ahogyan arról beszéltünk, a hálózatok is decentralizált irányba mennek. szerk.: Végh Alexandra 5

6 újdonságok A as uniós fejlesztési ciklus pályázati lehetőségei A KEOP pályázatok tapasztalatai és a KEHOP jövője ( ) Az idei évben 7 éves ciklus záródik le az európai uniós és nemzeti társfinanszírozású pályázatok és ezen belül is a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) körében. Az elmúlt 7 évben lehetőség volt KEOP pályázatokon belül energiahatékonysági beruházásokra, valamint megújuló energiaforrások alkalmazására vissza nem térítendő támogatásokat igényelni. Ezzel azonban nem értek véget az uniós pályázati lehetőségek, ugyanis 2014 és 2020 között immáron KEHOP, GINOP, VEKOP és TOP néven további energetikai beruházásokat és fejlesztéseket támogató források nyílnak meg. Cikkünk mind a korábbi KEOP pályázatokat, mind pedig a jövőbeni, energetikával kapcsolatos pályázati lehetőséget mutatja be. KEOP A 2007 és 2013 közötti időszakra uniós forrásból KEOP energetikát érintő pályázatokon belül (4. és 5. prioritású tengely) összesen 227,8 Mrd Ft került meghirdetésre, melynek teljes körű lebonyolításáért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) volt a felelős. Ez a keretösszeg az energiahatékonysági beruházások növelését, valamint a megújuló energiák alkalmazásának terjedését célozta meg, többségében önkormányzatok, költségevetési intézmények, KKV-k és nagyvállalatok számára. A pályázatok feltételeit megvizsgálva utólag megállapítható, hogy a pályázók nagy része nem, vagy csak részben volt felkészülve a pályázathoz szükséges műszaki, gazdasági és pályázatírói tapasztalattal. Ennek ellenére az egyes KEOP pályázatokban jellemőzen 3-4-szeres volt a túljelentkezés a meghirdetett összegekre. Ez is azt bizonyítja, hogy a hazai gazdaságnak mennyire fontosak az uniós forrásokból biztosított támogatások. KEHOP Az előző ciklus tapasztalatai, a kormány szándéka, valamint a tervezett energiahatékonyságot és megújuló energiát ösztönző Operatív Programok1 alapján, a következő főbb változások várhatóak a hét éves pályázati periódusban: 1. A különböző Operatív Programok Irányító Hatósága immáron nem az NFÜ, hanem az ágazati szakpolitikáért felelős tárcák lesznek, így a KEHOP pályázatokért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), míg a GINOP, VEKOP és TOP pályázatokért a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lesz a felelős. Korábban KEOP néven futó pályázatok több más pályázatokban lesznek megtalálhatóak KEHOP Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program 5. prioritású tengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 6. prioritású tengely: Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 6

7 4. prioritású tengely: Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül VEKOP Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 5. prioritású tengely: Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének energia-hatékonysági célú fejlesztései, illetve a szolgáltatások minőségének javítása TOP Terület és Településfejlesztési Operatív Program 3. prioritású tengely: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Az operatív programok ig az NFÜ oldalán társadalmi vitára vannak bocsátva, véglegesítésük ezt követően 2014-ben fog megtörténni. 2. A KEHOP forrásokból 2014 és 2020 között várhatóan arányosan 1/3 részben a lakosság, 1/3 részben a költségvetési intézmények és 1/3 részben az energia- és egyéb szolgáltatók, valamint kismértékben a vállalkozások fognak részesülni. A kis- és közepes vállalkozások GINOP, míg az önkormányzatok VEKOP és TOP elnevezésű Operatív Programok keretében részesülnek támogatásban között energiahatékonyságra, megújuló energiák ösztönzésére, valamint egyéb energetikai fejlesztésekre a következő támogatási összegek várhatóak: KEHOP (5. prioritású tengely): 300 Mrd Ft KEHOP (6. prioritású tengely): 66 Mrd Ft GINOP (4. prioritású tengely): jelenleg még nincs adat VEKOP (5. prioritású tengely): 69 Mrd Ft TOP (3. prioritású tengely): jelenleg még nincs adat Új és meghatározó támogatásként jelentkezik a visszatérítendő pénzügyi támogatások, melyre várhatóan összesen 66 Mrd Ftot kívánnak fordítani a KEHOP 6. prioritású tengelyen belül. (pl. kamattámogatás, garancia, kedvezményes hitel) as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló kormányhatározat 2 A Kormány elkötelezett abban, hogy a as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolja a korábban kiszervezett tevékenységeket. Ezen feladatokat a jövőben az állam, a meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve kívánja megvalósítani annak érdekében, hogy elősegítse a befolyásmentes, szakmai szempontú, gyors döntéshozatalt és végrehajtást A as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló kormányhatározat alapján a következő főbb változások várhatóak: 1. A közszféra szervezet számára a pályáztatás jelenlegi gyakorlata megszűnik, helyette egyszerűsített kiválasztási eljárással az ágazati prioritást élvező projekteket szükséges előnyben részesíteni. 2. A projekteket a projektötlet megszületésétől a projekt megvalósulásáig, különösen a pályázati dokumentáció összeállítását, valamint a projektek végrehajtásának támogatását szakértői bázison alapuló állami (központi és önkormányzati) kapacitások megteremtésével kell biztosítani még a kisvállalkozók számára is. 3. A pályázatok értékelését az intézményrendszeren belüli kapacitásokkal kell megoldani, külső erőforrások igénybevétele nélkül. 4. A mérnöki feladatokat ellátónak valós felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. 5. Közszféra kedvezményezettek esetén kötelező a belső projektmenedzsment, nagy infrastrukturális és állami ingatlanokon történő beruházások esetén a tervezés is állami kapacitással kell, hogy megvalósuljon. 6. A közszféra kedvezményezettek szankcionálva lesznek késedelem esetén. 7. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplői számára előírás a szolgáltatói hozzáállás és a kedvezményezettek szakmai támogatása. 8. Közbeszerzési rendszer olyan irányú átalakítása szükséges, amely átalakítása hatékonyabbá, átláthatóbbá, szabályosabbá és költségtakarékosabbá teszi a rendszert (pl. keret megállapodások). 9. A részletes pénzügyi elszámolásokat elhagyó egyszerűsített elszámolási eszközök alkalmazásával a kedvezményezettek adminisztratív terhei minimalizálhatók. 10. Ki kell dolgozni a pályázatok gyors és eredményes végrehajtására sarkalló ösztönzőket és a szankciók rendszerét. 11. A támogatásról szóló döntés tekintetében egyfokú jogorvoslatot kell biztosítani az intézményrendszeren belül (külső szakértők bevonása nélkül), továbbá a hozott döntést nyilvánossá kell tenni. 12. Állami tulajdonban lévő szervezeten keresztül kell megvalósítani a pályázati rendszer egységes, nemzeti szintű informatikai nyilvántartását, nyomon követését. 13. Meg kell teremteni az állami adatrendszerekkel való kapcsolatot és a már rendelkezésre álló adatok tágabb felhasználási körét annak érdekében, hogy a kedvezményezettek adatszolgáltatási kötelezettsége csökkenjen (pl. nullás igazolás). 14. Helyi, térségi szereplők bevonása a helyi vonatkozású fejlesztések eredményeinek közzétételébe. 15. Uniós projektekhez szükséges engedélyezési eljárások központosítása, határidők rövidítése. Általánosságban kijelenthető, hogy a megismertek alapján a as pályázati ciklusban a pályázati rendszerek várhatóan egyszerű, gyors, átlátható, diszkriminációmentes, költségtakarékos és hatékony működést fognak teremteni. Az energetikai pályázatok tehát nem szűnnek meg, rövidesen megújult külsővel ismét rendelkezésre fognak állni a pályázók számára. Ezúton kívánok Önöknek boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag újesztendőt! Rácz Attila energetikai vezető 7

8 újdonságok Úton az okoshálózatok megvalósítása felé 2. A villamos energia tárolás Eltérően a tárolható javak piacától a villamos energia piac a minden pillanatban fennálló termelés és fogyasztás egyensúlyának megőrzése mellett tartható fenn. Bár a jelenlegi, villamos energia hálózaton alkalmazott technológiákkal is ellátja funkcióját - rendszerirányítás és elosztás: energiát szolgáltat -, szem előtt tartva a megújulók és a fogyasztói hálózattal szemben támasztott minőségi elvárásokat, a költséghatékony villamos energia tárolók beépítése nem csak a hálózat stabilitását és flexibilitását teszik lehetővé, hanem olyan új piaci lehetőségek nyílnak ki a teljes energia láncon, melyekkel az ipari gyártási szektor kiadásai csökkenek, versenyképességük javul, a hálózat terhelése csökken, a határkeresztező energiaforgalom tervezhetőbbé válik, teljesíthetővé válik a nagyarányú megújuló energiaforrások beépítése ezáltal Magyarország energiafüggése is csökken. Akkor költséghatékony a tárolás, ha a technológia tulajdonságai és ára ki tudja szolgálni a fogyasztói elvárásokat, hiszen ma már nem a termelés határozza meg a fogyasztást, hanem fordítva. (lásd Energia Napló Fogyasztó oldali energiamenedzsment (DSM)). Ehhez olyan tárolók szükségesek, amelyek a termelői oldalról érkező többletenergiát - bármennyire is szakaszos és kiszámíthatatlanul ingadozó - képes kezelni és tárolni, képes a fogyasztói igényeket is éppen ilyen rugalmasan kiszolgálni és nem olyan ritkaföldfémmel kerül gyártásra, amelynek beszerzési árai a nagyobb volumenű beépítéssel nemhogy olcsóbbá válnának, hanem drasztikusan megemelkednek. Utóbbi újabb bástyája lenne az energia rendszerek meredt? függőségi viszonyainak létrehozásában; az energia egy árucikk és nem különleges termék egy tárolással ellátott infrastruktúrában. Akkor lesz az energia közgazdasági értelemben vett árucikk ha: homogén módon jelen van a piacon tárolható időben leszállítható és a Spot árak konvergálnak árflexibilitás tetten érhető a piac likvid és a szereplők nem kockázatkerülők Mit jelent ma a tárolás és milyen módon járulhat hozzá a hatékonyabb energiarendszerhez? 1800-ban Volta felfedezi az akkumulátort Csökkenti az árkitettséget és a csúcsenergia árát. Fogyasztó oldali energiamenedzsmenttel elcsatolódik a mérleg két oldala, a termelés és a fogyasztás Hálózat és transzformátorkörzetek túlterhelését a sűrűn lakott nagyfogyasztói környezetben 8

9 Mit hoz a jövő a tárolás elterjedésével? Ma a hálózati kapacitást a maximum terhelésre és tartalék maximumra méretezzük; ez a jövőben a tárolás elterjedésével átlagos terhelést és tartalék maximumot jelent. A kettő között különbség olyan, mintha egy légitársaság az év 350 napján a gépeinek 40% földön tartaná és csak 15 napon üzemeltetné mindet. Ez túlzottan pazarló! Mikrohálózatok hatékonyabb működése A megújulók alaperőműként működhetnének. Specifilc Power, W/kg at Cell Level Specifilc energy, W/kg at Cell Level Milyen technológiák állnak rendelkezésünkre és hol a van a piaci marginális határköltség a tárolók kialakítására? Az akkumulátor a legelterjedtebb és mindenki számára ismert technológia. Hogy melyik a legjobb a kémiai tárolók közül, olyan mintha azt kérdeznénk, hogy melyik a legjobb bor? Nincs jó válasz, a kérdés a rossz! A milyen alkalmazáshoz kérdés már helytállóbb! A felsőtározós erőművek tőkeköltsége a beépített teljesítményre vetítve alacsony, bár a geográfiai kényszerek miatt nem telepíthetőek, ez Magyarországra is igaz. A CAES (Compressed Air Energy Storage) vagyis a nagynyomású levegő földalatti vagy zárt tartályos tárolása is különösen versenyképes, ha a hidraulikus rendszerrel kombinált módon kerül kialakításra. A lendkerekes tárolás pillanatnyi terhelés csúcsok szekunder és tercier szabályozására alkalmas kis energiasűrűségű tárolók. Az hogy mekkora beépített teljesítményű tárolót építünk be és az abban tárolt energiát mennyi idő alatt akarjuk kisütni a tárolás hálózatban betöltött szerepe határozza meg. Dischange Time at Rated Power (s) Flywheels Capacitors 0.1 SMES 1 Compressed Air Batteries System Power Rating (MW) Az élettartamra vetített tárolási költségek (USD/MWh) határozzák meg, hogy egy adott piacon milyen megtérülésekkel számolhatunk Pumped Hydro day hour minute Ne fizessünk olyan tulajdonságért, amit nem használunk. Az autóakkumulátornak tartósnak kell lennie, a repülőkön tűzállónak, a telefonban testmelegnek, az energiaellátásban olcsónak! Így nagyobb szabadságfoka van a tervezőknek az anyagválasztásban, a lényeg, hogy külső magasabb potenciál hatására vagy terhelés hatására elektronok áramoljanak két katód között és időben racionális mértékben reverzibilis kémia kötésekkel. Tehát a hálózati energetikai tárolók kialakításával nem a brent olaj 250 USD/barrel árára, vagy a vezetékes földgáz árának megkétszereződésére kell várni és arra tervezni, hanem olyan olcsó tárolás kell, ami piaci alapon is megállja a helyét. 1G pumped hydro $/Mwh $ $ $ $ $ $ 500 $ 0 PH 280 MW 180 MW Technology Type for Specific System Vs LCOE ($/Mwh) CAES CAES NaS Advenced Lead Add Zinc Bromine Vanadium Redox Fe / Cr Zn / Air Sodium Metal Halide 50 MW Aqoueous Hybrid Ion CAES NaS Advenced Lead Add Li-ion Zinc Bromine Vanadium Redox Fe / Cr Zn / Air Sodium Metal Halide 10-1 MW Advenced Lead Add Li-ion Zinc Bromine Sodium Metal Halide Advenced Lead Add Li-ion Zinc Bromine kw 10-2 kw 100M System Power Rating (MW) Installed capacity (kwh) 10M 1M 100k 10k 1k 0 flow batteries 500 NaS Pb-acid li-ion capital cost ($/kwh) 2000 flyweels A villamos energia versenypiacán az energia tárolóval rendelkező szereplő több módon is pénzre válthatja a befektetését. Értékesíthet energiát másnapi aukciók során, spot piacon vagy kétoldali egyezményekben rögzített módon, csakúgy, mint a kiegyenlítő energia piacán. Öszszevetve a felső tározós erőmű és a legelterjedtebb kémiai tároló, a NaS (kénsavas) akkumulátor műszaki-gazdasági tulajdonságait és piacra lépésének lehetőségeit, megállapítható, hogy a tárolás felé támasztott piaci igények és 9

10 műszaki követelmények sajnos nem esnek egybe, és erős különbségek jelentkeznek a profit maximalizálási magatartásban is az üzemvitel során. A felső tározós erőművek a jelenlegi villamos energia rendszer oszlopos tagjai; az akkumulátoros tárolás az elosztott betáplálást és komplex piaci igények kihívásaira ad választ. Tulajdonságok NaS akkumulátorok Felső tározós erőművek Tároló kapacitás néhány 100 MWh * MWh Teljesítmény MW MW Energia sűrűség 350 kwh/m 3 - Élettartam 12-20** év 50 év Terhelésre fogható 1 ms 1-10 perc Tipikus hatásfok 90% 65% Tőkeköltség 300 EUR/kW 375 EUR/kW Éves karbantartás költsége Tőkeköltségre vetítve Éves üzemeltetési költség 0,2% 1% 1,1-3% 5% Szabadpiacra adás,vétel Primer szabályozás Üzemeltetési mód Szekunder szabályozás Kiegyenlítő energia piaca *felső tároló nagysága befolyásolja **mélykisülési ciklusszám nagyban befolyásolja Szabadpiacra adás, vétel Primer szabályozás Szekunder szabályozás Kiegyenlítő energia piaca A fenti adatokat magyarországi viszonylatban tárgyalva és kihasználva az üzemeltetési módozatokat az akkumulátoros rendszerek a felső tározós erőműnél 78%-al több bevételt jelent óránként és 110%-kal több bevételt MWh-ként. újdonságok Horizont november 26-án a VAM Design Centerben tartották meg a nagy érdeklődés miatt telt házas Horizont 2020 rendezvényt. A rendezvény házigazdája és szervezője a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium volt. Az esemény célja, hogy tájékoztatást adjon és segítse a hazai felkészülést az Uniós kutatás-fejlesztési és innovációs politika elkövetkező 7 évét átfogó támogatási lehetőségek minél sikeresebb hazai kiaknázásához. A program, mely minden eddiginél nagyobb, 70 milliárd euró keretösszeggel támogatott, Horizont 2020 néven fut. A program kidolgozásánál figyelembe vették az adminisztrációs terhek csökkentését, a szabályok, eljárások egyszerűsítését és előtérbe helyezték az innováció-orientált szemléletet. A nemzeti szinten pályáztatott regionális források mellett további lehetőségeket kínálnak a kiválósági alapon, nemzetközi versenyben elnyerhető pályázati források. A program három keretprogramot foglal magába (keretprogram, Versenyképességi és Innovációs Keretprogram, Európai Innovációs és Technológia Intézet), és ezen belül több, mint harminc definiált alprogramot. Bízzunk benne, hogy a hazai sikerek hozzájárulnak majd az Európa globális versenyképességét javító 2020-ig tartó stratégiának, mely a kutatást, fejlesztést, növekedést és munkahelyteremtést tűzte ki elsődleges célul. A fentiek jótékony hatással lesznek a tudományra, az ipari ágazatok fejlesztésére, és a fenntartható fejlődésre, kiemelve az éghajlatváltozást, megújuló energiaforrások használatának elősegítését és az élelmiszerbiztonság növelését. A program sikere határokat átívelő és egységes Európai Uniós gazdaságot, kutatást és fejlesztést eredményez. hírek Vásárhelyi Endre Megújuló energiák üzletág vezető Az őszi golf szezon ranglista versenyét sikeresen bonyolította le a már 10 éve dinamikusan növekvő Old Lake Golf Club augusztus 31-én, Tatán. Az arborétum környezetű golf klub 18 szakaszos bajnoki golfpályája a jelentkezők számára nagy kihívást jelentett az időjárás által kedvező őszi napon. Virga Gábor kereskedelmi igazgató Get Energy Golf Open Ranglista Verseny Az Old Lake Golf Club új partnere a Get-Energy Magyarország Kft., mint új szponzor támogatásával megszervezett versenyre, a játékosok hat kategóriában nevezhettek és indulhattak el a küzdelemben. 10

11 újdonságok Karácsonyi adományozás Ahogyan minden évben, idén is úgy gondoltuk, hogy a karácsonykor szokásos bor és határidőnapló helyett adományokat adunk ügyfeleink nevében a leginkább rászorulóknak. Mi ezzel szeretnénk szebbé tenni számos kisgyermek és család karácsonyát, mert hisszük, hogy mindenkinek jár a meleg étel, a meleg otthon, a meghitt, nyugodt pillanatok, amelyek az ünnepek alatt még fontosabbá válnak. Ebben az évben a Katolikus Karitász segítségével Kalocsán nyújtottuk át a Get-Energy Magyarország Kft. adományát dr. Bábel Balázsnak, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekének. A több doboznyi tartós élelmiszert, szaloncukrot, édességet, gyerekjátékot, ruhaneműt a Katolikus Karitász osztja szét a térségben élő hátrányos helyzetű családok között. Szívből reméljük, hogy az adományokkal sokak karácsonyát sikerül örömtelibbé tennünk! Meleghegyi Tamás project office vezető (a képen balról az első) és Tóth Zoltán stratégiai igazgató (balról a 3.) személyesen adta át az adományokat dr. Bábel Balázs érseknek (a képen balról a 2.). 11

12 konferencia figyelő Szakmai konferenciák ENERGOexpo 2014 XI. Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia Magyarország önálló, átfogó energetikai szakkiállításaként az ENERGexpo hazánk legfontosabb energia témájú szakmai fórumai közé kerül, egyre inkább a Közép- és Kelet-Európa növekvő piacaival foglalkozó döntéshozók és szakértők központi találkozóhelyévé válik. Fő témakörök: Klímaváltozás Energiatudatosság Energiahatékonyság Időpont: március Helyszín: Kecskemét, Four Points by Sheraton - Hotel és Konferenciaközpont Fő témakörök: Alternatív energiaforrások Energetikai háttéripar Energiaellátás, szolgáltatás Energiafelhasználás, racionalizálás, takarékosság Időpont: február Helyszín: Kölcsey Konferencia Központ (Debrecen, Hunyadi u. 1-3.) Klenen 14 Konferencia XI. Nemzetközi Konferencia és kiállítás Mottó: "Dolgozzunk együtt a természet egyensúlyának megőrzéséért" RENEXPO Central Europe - 8. nemzetközi energetikai szakkiállítás és konferencia A RENEXPO világ minden részéből érkező szakértők találkozópontja, ahol lehetőségük van megismerni a legújabb kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos információkat. Az innovatív konferenciák a két napos kiállítással párhuzamosan kerülnek megrendezésre. Fő témakörök: Fenntartható energiatermelés - megújuló energiák Intelligens és hatékony energiaelosztás Hatékony energiafelhasználás Időpont: március Helyszín: SYMA Rendezvény- és Kongresszusi Központ, Budapest impresszum Az Energia Napló a Get Energy Magyarország Kft. kiadásában jelenik meg Felelős kiadó: Tóth Zoltán Szerkesztő: Végh Alexandra Munkatársak: Lajtos Edina, Rácz Attila, Virga Gábor, Vásárhelyi Endre, Végh Alexandra Design: Kopányi Gábor A szerkesztőség elérhetőségei: BudaWest Irodaház, 1118 Budapest, Rétköz u info@getenergy.hu Tel: Fax: