Egy tájléptékű füves ökológiai rendszer és a légkör közti nitrogén kicserélődés mértékének meghatározása mérések és modellszámítások alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy tájléptékű füves ökológiai rendszer és a légkör közti nitrogén kicserélődés mértékének meghatározása mérések és modellszámítások alapján"

Átírás

1 Szent István Egyetem Egy tájléptékű füves ökológiai rendszer és a légkör közti nitrogén kicserélődés mértékének meghatározása mérések és modellszámítások alapján Doktori értekezés MACHON ATTILA Gödöllő 2011.

2 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Biológia Tudományi Doktori Iskola Biológia tudományok PROF. DR. BAKONYI GÁBOR Intézetvezető egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Állattani Alapok Intézet Témavezető: PROF. DR. HORVÁTH LÁSZLÓ Címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora Országos Meteorológiai Szolgálat, Levegőkörnyezet Elemző Osztály Társtémavezető: PROF. DR. TUBA ZOLTÁN Intézetvezető egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Növénytani és Ökofiziológiai Intézet Az iskolavezető jóváhagyása A témavezető jóváhagyása 2

3 TARTALOMJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK A téma aktualitása és jelentősége A kutatás célkitűzései A KUTATÁS IRODALMI HÁTTERE, MEGALAPOZOTTSÁGA A nitrogén szerepe a szárazföldi ökológiai rendszerekben, illetve a füves társulásokban A nitrogén előfordulása és körforgalma a természetben A talaj nitrogén forgalma A légkör nitrogén forgalma A nitrogénformák mérése nemzetközi és hazai füves felszínek felett A DENITRIFIKÁCIÓS DEKOMPOZÍCIÓS (DNDC) MODELL LEÍRÁSA A modell felépítése Klíma paraméterek és a talajklíma A növényi fejlődés paraméterei A talaj biogeokémiája Bomlás (dekompozíció) A talaj nitrogén dinamikája nitrifikáció/denitrifikáció A pontfuttatás Bemenő és kijövő adatok VIZSGÁLATI TERÜLET: A BUGACI TÁJ MÉRÉSI MÓDSZEREK Meteorológiai mérések Száraz nitrogén ülepedés meghatározása inferential módszer alapján Nedves nitrogén ülepedés meghatározása Légköri ammónia gáz, salétromsav gőz és az aeroszol részecskék ammónium, nitrát koncentrációjának mérése DELTA denuderrel A talaj dinitrogén-oxid kibocsátásának mérése statikus (zárt) kamrákkal A talaj nitrogén-monoxid kibocsátásának mérése dinamikus kamrákkal Az NO, NO 2, O 3 koncentráció és fluxus meghatározása

4 5.8 Talaj, biomassza és talajoldat nitrogéntartalmának meghatározása EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Meteorológiai jellemzők és azok változása a mérési periódusban A talajkibocsátás függése a talajhőmérséklettől A talajkibocsátás függése a talaj víztartalmától A nitrogén komponensek fluxusai és az anyagmérleg Eredmények összehasonlítása más európai területekkel Modellezési tevékenység Érzékenységi vizsgálat Validáció és a modellezési eredmények összehasonlítása a mért adatokkal A modellezés nehézségei Új tudományos eredmények KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATTÉTEL Gyepes ökológiai rendszer légkör felszín közti kicserélődésének számszerűsítéséből, valamint nitrogénmérlegének meghatározásából levonható következtetések Ökológiai modellszimuláció eredményei alapján (elsősorban a kibocsátásból) levonható nitrogén kicserélődés becslés és javaslattétel nagyobb térbeli skálára Becslés és javaslattétel, hogy a művelési stratégia módosítása hogyan hat a talaj-növényzet nitrogénháztartására ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY IRODALOMJEGYZÉK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

5 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE CORINE Felszínborítási adatbázis (Coordination of Information on the Environment) COST 729 A bioszféra légkör közti nitrogén fluxus becslése és kezelése Európában. Az Európai Tudományos Alap által támogatott Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés keretében (European Cooperation in Science and Technology, Action 729) COTAG A légkör stabilitásától függő időátlag-gradiens módszer (COnditional Time-Average Gradient method) DELTA N-formák légköri koncentrációjának havi átlagolású denuderes mérése (DEnuder for Long Term Atmospheric sampling) DNDC Denitrifikáció-bomlás modell (DeNitrification-DeComposition model) DOC Oldott szerves széntartalom (Dissolved Organic Carbon) EMEP Európai Megfigyelő és Értékelő Program (European Monitoring and Evaluation Program) GC-ECD Gázkromatográf- elektronbefogásos detektor (Gas Chromatograph Electron Capture Detector) GC-MS Gázkromatográf-tömegspektrométer (Gas Chromatograph Mass Spectrometry) GIS Geoinformációs Rendszer (Geografical Information System) GR Globálsugárzás (Global Radiation) GRAMINAE Gyepek ammónia kölcsönhatása füves területeken Európában kutatási program (GRassland AMmonia INteraction Across Europe) GreenGrass EU-V integrált kutatási keretprogram. Európai művelt füves területek üvegházgáz forrásai és nyelői és megelőző stratégiák (Sources and sinks of greenhouse gases from managed european grasslands and mitigation scenarios) GWP Globális felmelegítési potenciál (Global Warming Potential) INI Nemzetközi Nitrogén Kezdeményezés Nemzetközi szervezet a nitrogén felhasználás optimalizálására az élelmiszertermelés során (International Nitrogen Initiative) IPCC Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) LAI Levélfelületi index (Leaf Area Index) NEU NitroEurope EU-VI. integrált kutatási keretprogram. A nitrogén körforgalom és annak hatása az európai üvegházgáz mérlegre NILU Norvég Légkörkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research) 5

6 NinE Nitrogén Európában (Nitrogen in Europe) Az Európai Tudományos Alap támogatásával működő kutató, hálózati program; a kilenc legfontosabb nitrogén problémával foglalkozik NOFRETETE Európai erdei ökológiai rendszerek nitrogén-oxid kibocsátása kutatási program (Nitrogen Oxides Emission from European Forest Ecosystems) NPP Nettó szervesanyag termelés (Net Primary Production) N r Reaktív nitrogén PAN Peroxi-acetil-nitrát SOC Talaj szerves széntartalma (Soil Organic Carbon) SWC Talaj víztartalma (Soil Water Content) WFPS Talajpórusok víztelítettsége (Water Field Pore Space) 6

7 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK 1.1 A téma aktualitása és jelentősége Az utóbbi két évszázadban egyre nagyobb mértékben nőtt az emberiség ökoszisztémákra gyakorolt hatása. Az egyik alapvető antropogén hatás a természetes társulások megzavarása, átalakítása, illetve kiirtása, vagy a társadalom szükségleteit ellátó élőlényközösségekkel történő helyettesítése. A különböző elemek körfolyamatai kölcsönösen befolyásolják egymást, mivel szoros kapcsolatban állnak egymással. Az élő szervezetek anyagának több mint 95%-át a szén, a hidrogén, az oxigén, a foszfor, a kén és a nitrogén (mely sok társulásban lehet limitáló tápanyag) alkotja. Ezen elemek közül a nitrogén rendelkezik az egyik legkomplexebb elemciklussal, ezért számos átalakulási folyamat, illetve az azokat befolyásoló tényező még nincsen teljes részletességgel feltérképezve, feltárva. Noha megjelent néhány összefoglaló tanulmány a globális léptékű N-forgalomról (IPCC, 2007; Davidson and Kingerlee, 1997; Kasibhatla et al., 1993), a biomok N-mérlegének, illetve N- emissziójának bizonytalansága továbbra is igen nagy, mert viszonylag kevés számú megfelelő (mind labor, mind terepi) mérés áll rendelkezésre. Az viszont bizton állítható, hogy az emberi tevékenység, a természetes nitrogénforrások mellett, azzal összemérhető mennyiségű nitrogénvegyületet juttat a légkörbe, mely nitrogéntöbblet új forrást jelentve megzavarhatja a nitrogén ciklus dinamikus, de egyben kényes egyensúlyát, és kárt okozhat a bioszférában. A tározók (rezervoárok) közötti anyag- és energiaforgalom során a nitrogén folyamatos körforgásban van, így mint biológiailag fontos elem részt vesz az ökoszisztéma anyagcserefolyamataiban is, majd ismét visszakerül az élettelen környezetbe. A nitrogén körforgalmát nagymértékben tudják befolyásolni az antropogén tevékenység (nem mindig ismert) hatásai, melyek a légkörkémiai folyamatokon, valamint az állatok, a növények és a különféle mikroorganizmusok anyagcserefolyamatain keresztül a különböző oxidált és redukált nitrogénformák koncentrációjára, terjedésére, mennyiségére és arányára stb. is hatással vannak. A környezeti állapot leírásában a koncentráció alapú mérőszámok mellett Magyarországra is megjelentek anyagmérlegeken alapuló tanulmányok (pl. Horváth et al., 2010). A nyomanyagok felszín bioszféra légkör közötti kicserélődése a meteorológiai elemek, koncentrációk mellett nagyban függ az adott terület ökoszisztémájától és a talaj fizikai tulajdonságaitól. Ez adja a különböző ökoszisztémák feletti mérések fontosságát és szükségességét. Az intenzíven nem művelt szárazföldi ökológiai rendszerek nitrogénmérlegét elsősorban a légkör felszín közti kicserélődés határozza meg. Nem trágyázott területeken az ökoszisztémák fő nitrogénbevételi forrása 7

8 a légkör, de nem szabad megfeledkezni a hüvelyesek arányától függően a nitrogén megkötésről sem. Ugyanakkor a bioszféra is jelentős mennyiségű nitrogént és nitrogénvegyületet bocsát ki. A kicserélődés tehát kétirányú, az ülepedési és kibocsátási folyamatok eredője az úgynevezett nettó fluxus. A nitrogénvegyületek kibocsátása részben a talajból, részben a növényzet légzőnyílásain keresztül történik. A talajban a nitrogénvegyületek széles oxidációs-skálán fordulnak elő, az ammóniumtól ( 3) a nitrátig (+5). A talajban végbemenő nitrifikációs és denitrifikációs folyamatok alapvetően befolyásolják a talaj nitrogénmérlegét. A denitrifikáció során a nitrátból alacsonyabb oxidációs fokú nitrogénvegyületek, gázhalmazállapotú köztitermékek: nitrogén-monoxid (NO), dinitrogén-oxid (N 2 O) és elemi nitrogén (N 2 ) keletkeznek, melyek felszabadulhatnak. A szárazföldi ökológiai rendszerek talajából, tehát elsősorban e három gáz kibocsátásával kell számolni. Az ökoszisztémák talajának nitrogén kibocsátása nagymértékben függ a talaj nitrogéntartalmától, ezen kívül egyéb paraméterektől is, többek között a talaj hőmérséklete is nagymértékben hat a denitrifikációs folyamatok intenzitására. A talaj víztartalma a másik fontos tényező. A talaj víztartalma és a nitrogénvegyületek emissziója között azonban nincs egyenes arányosság, van ugyanis egy optimális víztartalom, ahol a denitrifikációs folyamatok intenzitása és a talaj nitrogén kibocsátása a legintenzívebb (Davidson, 1991). A bioszféra a növényzeten keresztül is bocsáthat ki nitrogénvegyületeket, elsősorban ammóniát (NH 3 ). (A talaj ammónia kibocsátása csak bázikus kémhatású talajoknál figyelhető meg.) Az ammónia gáz szerepe a troposzférában, az ökológiai rendszerek nitrogén terhelésében, illetve tápanyag-ellátásában közismert. Vannak olyan nitrogénvegyületek, amelyeknek fluxusai csak negatív irányúak lehetnek (ülepedés) a légkör és az ökológiai rendszerek között, mert a talaj és növényzet nem bocsátja ki őket. Ezek közül legfontosabbak a gázhalmazállapotú nitrogén-dioxid, a salétromsav (gőz), valamint a finom és durva aeroszol részecskék tartományában jelenlévő légköri ammónium és nitrát. A légköri gázok és részecskék két módon jutnak a felszínekhez, részben a felhőképződéskor és a csapadékhullás során mosódnak ki (nedves ülepedés), részben a felszín közeli turbulens mozgásokkal érkeznek a növény és talaj felszínére (száraz ülepedés), ahol részben megkötődnek (a molekuláris diffúzió, lamináris mozgások hatásfoka három nagyságrenddel kisebb). A száraz és a nedves ülepedés aránya általában összemérhető mértékű. A fent vázolt folyamatok és komponensek határozzák meg az ökológiai rendszerek, így a füves táj feletti légkör felszín közti nitrogénmérlegét. Az emberi tevékenység számos közvetett és közvetlen módon hozzájárul a N- ciklus módosulásához. A különböző N-vegyületek az órástól egészen az évszázados nagyságrendű élettartammal rendelkeznek, ennek függvényében a 8

9 hatásuk is széles időskálájú a közvetlen impakttól egészen az éghajlatváltozásig (l. 1. ábra). órák napok hetek hónapok évek évtizedek századok légköri koncentráció látástávolság ülepedés egészség (heveny) vizek (epizód) közvetlen hatások (növény) egészség (idült) vegetáció (fajösszetétel) talajfolyam atok vizek (krónikus) talaj tápanyag készlet erdei ökol. rendsz. szénm egkötés épített környezet klím aváltozás 1. ábra: a nitrogén kaszkád, a nitrogénvegyületek hatása a különböző közegekre, különböző időskálán (Jan Willem Erisman nyomán) Ezen változások nyomonkövetése tehát nélkülözhetetlen, hogy meghatározhassuk a szennyezőanyag kibocsátások és a kedvezőtlen hatások jelenlegi és jövőbeli összefüggését. Bár ezekről a folyamatokról sok esetben elégséges információkkal rendelkezünk, mégis sok még a bizonytalan tényező. Több európai kutatási program (pl. GRAMINAE, GreenGrass, NOFRETETE, NitroEurope) foglalkozott, illetve foglalkozik a különböző szárazföldi ökológiai rendszerek nitrogén forgalmával. 1.2 A kutatás célkitűzései Ezidáig számos nitrogén fluxus mérést végeztek különböző tudományos közösségekben és különböző vizsgálati céllal (pl.: légszennyezettség, üvegházhatás, vízszennyezettség, növényi tápanyagok mérése stb.), míg a teljes N-mérleg mérésére tájléptékben az összes számottevő ki- és bejövő N-fluxust részletezve, ritkán került sor. A 2006-ban indult Európai Uniós kutatási projekt (NitroEurope IP FP- VI.) célja, hogy európai léptékben meghatározzák a nitrogénvegyületek ciklusát és a N-mérleget különböző szárazföldi felszínek (erdő, szántó, gyep) 9

10 felett. Doktori munkám alapvetően e programmal kapcsolatos magyarországi részvizsgálatokat érinti. A projekt egyik fő munkaprogramja a nitrogénvegyületek fluxusának mérésén és modellezésén alapuló nitrogénmérleg meghatározását tűzte ki célul. Természetesen a mérési tevékenység időben és térben is behatárolt, ráadásul rendkívül költségigényes. A táj, illetve nagyobb léptékben történő nitrogénmérleg meghatározása csak a mérési és modellezési tevékenység együttes alkalmazásával lehetséges. Az EU- VI projektben résztvevő kutatók több modellt dolgoztak ki ezzel kapcsolatban, mely a pontskálától a kontinensnyi léptékig terjed. A modellezés és a modellfejlesztés leglényegesebb lépése az úgynevezett "upscaling", azaz a kisebb léptékű modellek nagyobb léptékre történő alkalmazása. A doktori munkám tehát ezekhez a vizsgálatokhoz kapcsolódik, mely részben mérési, részben modellezési tevékenységben nyilvánul meg, szoros kapcsolatban a nemzetközi projektekkel, azok eredményeit is felhasználva. Célom volt a nitrogénmérleg meghatározása egy adott ökológiai rendszer (homoki legelő) és a légkör határán, megállapítva mind a légköri bevételt, mind a talaj, illetve növényzet kibocsátását. Célom volt továbbá az EU kutatási keretprogramok kapcsán kidolgozott nitrogénmérlegre vonatkozó modell alkalmazása, illetve a modell hazai viszonyokra való adaptálása. A modell alkalmazásával mérési eredményeink nagyobb léptékben, nagyobb területekre is általánosíthatók lesznek. 10

11 2. A KUTATÁS IRODALMI HÁTTERE, MEGALAPOZOTTSÁGA 2.1 A nitrogén szerepe a szárazföldi ökológiai rendszerekben, illetve a füves társulásokban A füves élőhelyek a magyar táj egyik legjellegzetesebb alkotóelemei. Magyarország területének mintegy 11%-át (több mint hektárt) borítja füves felszín, mely a KSH adatai szerint folyamatosan csökken. Az összes gyepterületünk 21%-a (kb hektár) tartozik valamilyen védettségi oltalom, természetvédelemi besorolás alá (Szentes et al., 2007). A füves területek minőségi megoszlására jellemző, hogy kb. 70%-a gyenge termőképességű és a többi terület is döntően közepes minőségű, amelyeken általános az extenzív használat. Hazánkban az országos jelentőségű védett területek jelentős részét a különböző gyeptípusok teszik ki. A Kiskunsági Nemzeti Park területén találhatók a különleges élőviláguk miatt természetvédelmi szempontból igen értékes, viszonylag nagy kiterjedésű, jó állapotú homokpuszták. 2. ábra: Magyarország gyepterületei (CORINE Land Cover 50 alapján) Az alföldi puszták hazánk legfontosabb természeti értékei közé tartoznak. Ugyanakkor a természetközeli gyepek területének csökkenése és 11

12 azok egyre nagyobb mértékű elaprózottsága, valamint a legelő háziállatok állományának visszaesése miatt a füves élőhelyek és a hozzájuk kötődő fajok egyre inkább veszélyeztetekké válnak. Ez a folyamat hosszabb távon a hazánkra jellemző nyílt alföldi legelő-táj megváltozásához vezethet, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. A külterjes legeltetés és a hagyományos rétgazdálkodás olyan környezetet alakított ki az elmúlt évszázadokban, amelyben növényfajok sokasága találta meg életfeltételeit. Hazánk védett növényfajainak közel egynegyede, valamint a veszélyeztetett állatfajok egyharmada kötődik valamilyen szinten a gyeptársulásokhoz (Kárpáti, 2001). Ez a sokféleség nagyon fontos sok gerinctelen állatfaj, elsősorban a lepkék számára is. Az extenzív réteken és legelőkön nagy lehet a kisemlősök állománya is (pl: a löszös vagy homokos talajú gyepeken fennmaradt ürgetelepek), ami zsákmányul szolgálhat a parlagi sas és a kerecsensólyom két veszélyeztetett, ritka ragadozómadár fajunk a vércsék, a sólymok és más ragadozók számára. A gyeptársulások fontosak számos megcsappant állományú, vagy ritka madárfaj költőhelyeként is. A füves társulástípusok megőrzése szükséges e fajgazdagság fenntartásához. A természetközeli füves tájak fenntartása elképzelhetetlen az extenzív gyepgazdálkodási módszerek és botanikai vizsgálatok mellett az átfogó C- és N-forgalmak kutatása nélkül. A füves társulások egyik jellemzője, hogy a szén, a nitrogén és a kén főleg a légkörből kerülnek be a társulások anyagkörforgalmába. A légkörből kiülepedő elemek a növények számára újonnan bekerült tápanyagként jelennek meg, és a növények nagyobbrészt ebből a forrásból fedezik tápanyagszükségleteiket. Ahhoz, hogy a füves táj nitrogénmérlegét meg tudjuk állapítani, ismernünk kell a N-ciklusban résztvevő összes N-forma képződésének, kicserélődésének és átalakulásának folyamatait mind a talajban, mind a légkörben A nitrogén előfordulása és körforgalma a természetben Nincs még egy olyan, az élethez nélkülözhetetlen, számos formában előforduló elem, mint a nitrogén. A maga sokféle oxidációs állapotával ( 3 és +5 között változhat), számos köztitermék átalakulási mechanizmusával, valamint a változatos környezeti szállító és tároló folyamataival a nitrogén elemciklusa vitathatatlanul az egyik legösszetettebb a fő építő elemek közül. A talajban, illetve a légkörben az alábbi tizenegy féle formában fordul elő a leggyakrabban a nitrogén (1. táblázat). A különböző N-formák közti átalakulás a légkörben kémiai úton, a talajban főként mikróbák által történik (lásd és fejezeteket). 12

13 A talaj mikrobiológiai folyamatai így fontos szerepet játszanak az ökológiai rendszer működésében: a legtöbb szárazföldi ökoszisztémában a nitrogén limitálja a növényi növekedést és így a biomassza termelési kapacitását is. A nettó szervesanyag termelés (NPP Net Primary Production) mértéke, mely a CO 2 fotoszintézisén alapul, függ a tápanyag-ellátottságtól, így a mikroorganizmusok által szabályozott és általuk átalakított, a növények számára használható nitrogénformák jelenlététől is. 1. táblázat: a N-vegyületek fő formái és oxidációs állapotuk a természetben Név: Kémiai képlet Oxidációs állapot Nitrátion - NO 3 +5 Nitrogén-dioxid NO 2 +4 Nitrition - NO 2 +3 Nitrogén-monoxid NO +2 Dinitrogén-oxid N 2 O 0 és +2 Dinitrogén N 2 0 Hidroxil-amin NH 2 OH -1 Hidrazin (NH 2 ) 2-2 Ammónia NH 3-3 Ammóniumion + NH 4-3 Szerves aminok R-NH 2-3 A nitrogén számos formája egyben szennyező is, így az egymásba átalakuló N-formák sokszor a képződés helyétől igen távol hatással vannak az emberi egészségre és a környezetre. Világviszonylatban a biológiai és ipari N 2 megkötés ma már messze felülmúlja a természetben zajló, denitrifikáció által légkörbe kerülő nitrogén mértékét, felborítva ezzel az iparosodás előtti N- ciklus (l fejezet) dinamikus egyensúlyát, mely így a fő oka annak, hogy a nitrogén vált a modern kor egyik szennyezőjévé (Galloway et al., 2003). Másszóval a N 2 antropogén megkötésével (Haber-Bosch-féle ammónia szintézis) a természetben az inert N 2 -ból olyan nitrogénvegyületeket állítunk elő, melyek a bioszférába/légkörbe kerülve igen reaktívak, átalakulva más N- formákká befolyásolnak egyéb dinamikus egyensúlyban lévő folyamatokat (fotokémiai reakciók, ózon-koncentráció, tápanyag limitáció, eutrofizáció, üvegházhatás, stb.). A biogén elemek körforgása nem mindenhol zajlik egyenletes sebességgel, a légkörben rövidebb, az óceáni üledékben és a kőzetekben hosszabb időre tárolódhatnak és halmozódhatnak fel (Schlesinger, 1997). Az éghajlatváltozás hatására közvetve is módosulhat a társulások anyag- és 13

14 energiaforgalmában fontos szerepet játszó elemek és vegyületek körforgalma. Így a nitrogén körforgalmának megváltozása is komoly hatással lehet a különböző ökológiai rendszerekre (Vitousek, 1994; Vitousek et al., 1997a,b). Az ökológiai kutatások egyik kérdése, hogy a biogeokémiai ciklusok megváltozása, megváltoztatása milyen kapcsolatokon keresztül (közvetett vagy közvetlen) csökkenthetik a biodiverzitást (Chapin et al., 2000). Az egyes szférákban jelen levő nitrogén a durva és sokszor eltérő becslések szerint a legnagyobb mennyiségben a légkörben található meg (3, g N). Ennél körülbelül hat nagyságrenddel kevesebb nitrogén tárolódik a szárazföldi társulások biomasszájában (3, g N) és 4 5 nagyságrenddel kevesebb a talaj szerves anyagaiban ( g N) (Márialigeti és Nagymarossy, 1998; Mészáros, 2002; Galloway et al., 2004). A növények és a mikrobák N-felvételi sebessége viszonylag gyors, ezért kevés szervetlen nitrogén marad a talajban, így a N-elérhetőség a legtöbb talaj esetében viszonylag csekély. A nitrogén sok társulás esetében limitáló tápanyag, ami főleg a félig száraz (semiarid) és száraz (arid) területek, valamint a primer szukcessziós társulásokra igaz. A nitrogén a légkörben legnagyobbrészt elemi nitrogén (N 2 ) alakjában van jelen, azonban a legtöbb élőlény számára ilyen formában nem hasznosítható (a nagyenergiájú hármas kötés miatt a nitrogénmolekula nem reakcióképes, inert gáz). A növények a hüvelyesek rendjét leszámítva a nitrogént csak vegyület formájában képesek felvenni, így az N 2 -t előbb meg kell kötni. A nitrogénmegkötés során a nitrogén szénnel, oxigénnel, vagy hidrogénnel kapcsolódik, így szerves nitrogénvegyületekké, különböző nitrogén-oxidokká, illetve ammóniává alakul. A nitrogén természetes módon kétféleképpen alakulhat át a növények számára hozzáférhető formába: a) villámlás során kötődik meg, különböző nitrogén-oxidok formájában (~5,4 Tg N év 1 ) (Galloway et al., 2004), b) biológiai úton kötődik meg. A biológiailag megkötött nitrogén becsült mennyisége szárazföldi társulásokban ~90 Tg N év 1, jóval nagyobb mennyiség, mint ami villámlás útján képződik (Erisman et al., 2011). A talajban szintén a mikrobák által végbemenő folyamat a denitrifikáció (részletesen l. később), mely a megkötéssel ellentétes irányú, vagyis a nitrogén NO, N 2 O vagy N 2 formájában visszakerül a légkörbe, és ezzel zárul a talaj nitrogén-körforgalma. A fent említett folyamatok dinamikus egyensúlyban vannak egymással, ezáltal a légköri nitrogén viszonylag állandó koncentrációját biztosítják. 14

15 A szárazföldi ökológiai rendszereknél nitrogénveszteséget jelentenek a talajvízbe mosódó nitrogénvegyületek (elsősorban nitrátion), amelyek a folyókba, majd a tengerekbe kerülnek. Ez a mennyiség (kb. 48 Tg N év 1 ) és kb. 50%- át teszi ki a tengerekbe és óceánokba kerülő nitrogénnek (a maradék a csapadékkal kerül a tengerekbe). Az emberi tevékenység is befolyásolja a nitrogén körforgalmát. Nagymennyiségű nitrogén (évente kb. 70 Tg) szabadul fel a különböző rezervoárokból (mobilizáció). A fosszilis tüzelőanyagok égetése során évente több mint 24,5 Tg, az erdőirtások, biomassza égetés, valamint a lápok és mocsarak lecsapolása miatt kb. 10 Tg nitrogén szabadul fel (Galloway et al., 2004). A vizes területeken jellemzően nagyobb mértékű denitrifikáció folyik, ennek következtében a vizes élőhelyek visszaszorulásával kevesebb nitrogén jut vissza a légkörbe, ellenben nő a vízfolyásokba és az állóvizekbe kerülő nitrogén mennyisége. A Haber-Bosch eljárás elterjedése óta az emberiség közvetlenül is jelentős mennyiségű nitrogént köt meg, a környezetre gyakorolt hatásának mértékét nehéz meghatározni, mivel ehhez pontosan ismerni kellene a kizárólag természetes úton megkötött nitrogén mennyiségét. A szárazföldi ökológiai rendszerek biológiai N-megkötését 90 Tg -ra becsülik évente. Az ember által megkötött nitrogén évi mennyiségét körülbelül ezzel azonos nagyságrendűre becsülik, vagyis antropogén hatásra megduplázódott a légkörből a társulásokba kerülő nitrogén mennyisége. A becslések nagy bizonytalansággal terheltek, de az megállapítható, hogy a különböző emberi tevékenységek, főképpen a műtrágyagyártás, a hüvelyesek termesztése, a fosszilis tüzelőanyagok elégetése (magas hőmérsékletű égés során a levegő O 2 és N 2 tartalma átalakul NO-vá) együttesen jelentősen megnövelik a társulások által felhasználható nitrogén mennyiségét (Vitousek et al., 1997b). A műtrágya gyártásakor nitrogénből és hidrogénből ammóniát állítanak elő nagy nyomáson és magas hőmérsékleten (Haber-Bosch eljárás), majd ezt alakítják át egyéb N-formává, salétromsavvá, majd műtrágyává. A kiszórt mennyiség egy része a mezőgazdasági területekről a természetes társulásokba kerülhet. A műtrágyagyártással kb. 86 Tg nitrogént juttatunk a társulások anyagforgalmába (Erisman et al., 2011) (l. 3. ábra). 15

16 Népesség, terület Műtrágya és NOx A Föld népessége (millió) Mezőgazdasági terület (1000 km 2 ) Műtrágyázás (Tg) NOx kibocsátás (Tg) ábra: a népesség és a N-felhasználás alakulása az elmúlt századokban A hüvelyes haszonnövények termesztése következtében megkötött nitrogén tömegét nehéz megbecsülni, ez hozzávetőlegesen 33 Tg N lehet évente (Erisman et al., 2011). A fosszilis tüzelőanyagok magas hőmérsékletű égése ugyancsak (évi kb. 24,5 Tg N) nitrogént juttat a légkörbe különböző nitrogén-oxidok formájában (Galloway et al., 2003), ami egyébként a geológiai időskálán hosszú ideig még nem válna hozzáférhetővé az élőlények számára. Az esetek többségében a nitrogén limitáló tápanyagként van jelen a társulások anyagkörforgalmában, mely a mérsékelt övi és a hidegebb éghajlatú területekre különösen érvényes. A természetes, vagy antropogén hatásra megnövekedő nitrogénforrás egy bizonyos mértékig megnöveli a nettó primer produkciót és a növényi biomassza tömegét. A Liebig- féle limitációs elmélet szerint egy szintet elérve viszont már nem növekszik a primer produkció; a felesleges nitrogén vagy kimosódik, vagy gázként távozik a talajokból, vagy a vízi társulások esetén a tápanyag feldúsulását, azaz eutrofizációt eredményez A talaj nitrogén forgalma A nitrogén megkötésére képes baktériumok a légkör nitrogénjét ammóniává (NH 3 ) tudják alakítani a nitrogenáz enzim és a szerves vegyületek lebontásából származó energia segítségével: N H e ATP 2 NH 3 + H ADP + 16 P. (1) 16

17 Az N 2 megkötésére képes mikroorganizmusokat életmódjuk alapján két csoportra lehet osztani: a) az úgynevezett szabadon élő baktériumok, melyek általában olyan helyeken fordulnak elő, ahol a környezetükben nagymennyiségű szervesanyag áll a rendelkezésükre, amelyet képesek közvetlenül hasznosítani, mint például az Azotobacter, a Clostridium, vagy az Anabaena. b) a szimbionta baktériumok, amelyek a magasabb rendű növények gyökereivel élnek együtt, mint például a Rhizobium, mely a hüvelyesek (Leguminosae) gyökérgümőiben él. Egyéb növényfajoknál is, például éger (Alnus sp., Betulacecae), a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia, Elaeagnaceae) is találkozhatunk szimbionta nitrogénfixáló (Frankia) szervezetekkel. Nagymértékben képesek befolyásolni az egyes elemek körforgalmát a talajban végbemenő lebontó folyamatok is, így meghatározó szerepet töltenek be a társulások anyag- és energiaforgalmában. A talajba kerülő, elhalt anyagok lebontása több, egymásra kölcsönösen ható folyamatban zajlik. A szervesanyagokat alkotó elemek (főleg a szén és a nitrogén) mikroorganizmusok általi immobilizációja és mineralizációja képes döntően befolyásolni a lebontás sebességét és az elemkörforgalmat. Az immobilizációt és a mineralizációt pedig olyan változók befolyásolják, mint például az elhalt biomassza C és N mennyisége és aránya (pl. Schlesinger, 1997; Pereira et al., 1998; Knops et al., 2002). Az elhalt biomassza egy része a talaj felsőbb rétegeiben élő különböző mikrobiális szervezetek (baktériumok, gombák) tevékenységének hatására fokozatosan mineralizálódik, vagyis újra szervetlen komponensé alakul. A növényi gyökerek felveszik ezen szervetlen vegyületek egy részét (tápanyagfelvétel), és anyagcseréjük során ismét szerves anyagokká alakítják őket. A szervetlen és szerves anyagok másik része a mikrobiális immobilizáció során ideiglenesen kikerül a körforgalomból. Ezeket az anyagokat a mikrobák beépítik a szervezetükbe (mikrobiális biomassza), hogy az anyagcseréjük során hasznosítsák őket. A mikrobák pusztulása után a mikrobiális biomassza egy része humusszá alakul (humifikáció), ami idővel a talajok alsóbb rétegeiben felhalmozódik. A humuszt alkotó anyagok stabil vegyületek, ezért hosszabb ideig raktározódnak ebben a formában, vagyis eközben nem vesznek részt a biokémiai ciklusban (Schlesinger, 1997). A talajok nitrogén-körforgalmát és mineralizációs rátáját a mikrobiális szervezetek lebontó tevékenysége határozza meg leginkább. A mikrobiális anyagcseréhez szükséges szenet elsősorban a növények biztosítják. A mikroorganizmusok által beépített szerves-n jelentős része a mikrobiális biomassza pusztulását követően a humuszba épül be, vagyis kikerül az 17

18 elemciklusból immobilizálódik. A N-mineralizáció és immobilizáció egyensúlya a szerves anyagok mikrobiális lebontásának és a növényektől származó szén mennyiségének arányától függ. A nitrogén sematikus körforgalma a füves társulásokon belül a 4. ábrán látható. 4. ábra: a N-körforgalom (Machon et al., 2008) Az ammonifikáció során a szerves nitrogéntartalmú vegyületekből heterotróf mikrobák anyagcserefolyamatai következtében ammóniumion (NH 4 + ) keletkezik, melynek egy részét felvehetik a növények (tápanyagfelvétel), különféle mikrobák (immobilizáció), illetve egy része ásványi sók formájában a kőzetekben raktározódhat (mineralizáció). Ha a talaj jól átszellőzőtt (aerob körülmények), akkor az ammóniumion kemoautotróf baktériumok (pl. Nitrosomonas, Nitrobacter) segítségével a nitrifikáció során előbb nitritté (NO 2 - ), majd nitráttá (NO 3 - ) oxidálódhat: 2 NH O 2 2 NO H 2 O + 4 H + (2) 2 NO O 2 2 NO 3 (3) Az N 2 O és az NO a nitrit átalakulás köztitermékei, amikor limitált oxigén hozzáférésű feltételek mellett a nitrifikálók az NO 2 -t használják terminális elektron akceptornak. A képződött nitrátot vagy a növények veszik 18

19 fel, vagy más mikrobák, így ismét visszaalakulhat ammóniává (asszimilatív nitrát redukció), amelyet aztán a mikrobák a saját anyagcseréjükben hasznosítanak (az immobilizáció révén). A fenti folymat határozza meg, hogy mely nitrogénvegyületek vannak jelen, ezáltal mely N-forma abszorbeálódik, hasznosul, illetve szóródik a környezetbe. E folyamat nagy befolyással van a növényi produktivitásra és a környezet minőségére. A nitrifikáció folyamán a relatíve immobilis NH 4 + átalakul nagy mobilitású NO 3 - -ná. Ez a folyamat erősen befolyásolja a növények N-felvételét, mert a NO 3 - forma képes kimosódni a gyökérzónából, illetve denitrifikálódni, ugyanakkor a növények számára is hozzáférhető fő felvételi formát jelenti (Skiba et al., 1993). Eltérő élőhelyeken egymástól különböző lehet az NH 4 + és a NO 3 - aránya, mert a mikrobiális folyamatoknak a függvényében változik, hogy a talaj nitrogénje a két vegyület közül mely formájában van inkább jelen; például a tundra talajaiban majdnem az összes nitrogén ammónium formájában van jelen, míg máshol szinte kizárólag a nitrát előfordulása a jellemző. A növények N-felvétele inkább a nitrát formát részesíti előnyben, mert az ammóniumion könnyen mérgező ammóniává alakulhat. A nitrát a nitrát-reduktáz enzim segítségével aminocsoportokká (-NH 2 ) alakul át, és növényi aminosavakba, majd fehérjékbe épül be (Schlesinger, 1997). Anoxikus talajfeltételek esetén a NO 3 - a denitrifikáció során átalakul N 2 -vé a következő úton: NO 3 - NO 2 - NO N 2 O N 2. Ezt a folyamatot a heterotróf baktériumok végzik (pl. Pseudomonas fakultatív anaerob, vagyis oxigén jelenlétében aerob anyagcserét folytat), amelyek anaerob körülmények között a nitrát-reduktáz enzim segítségével képesek a nitrátot elemi nitrogénné redukálni: 5 CH 2 O + 4 H NO 3-2 N CO H 2 O. (4) Mivel a folyamat során a nitrát úgy redukálódik, hogy nem épül be a mikrobák szervezetébe (vagyis nem immobilizálódik), ezért ezt a folyamatot disszimilatív nitrát redukciónak is szokták nevezni. A nitráttól a nitrogénig az átalakulás teljes, de egy kevés és változó mennyiségű N-rész mindig N 2 O gázként távozik. Az emisszió szórványosan fordul elő a vegetációs periódus előtt, alatt és után. A N 2 O hirtelen növekedése akkor következik be, amikor a korábban jól levegőzött talaj nedvessé, vagy telítetté válik az esőzés, öntözés, vagy hóolvadás után, vagyis a denitrifikáció főleg a nedves, oxigénszegény talajokban gyakori. Bedard-Haughn et al. (2006) beszámoltak arról, hogy a mikrobiális populáció összetétele fejti ki a legnagyobb hatást az emisszióra és viszonylag állandó marad az idővel, jóllehet a környezeti hajtóerők - kölcsönhatása, valamint időbeli és térbeli változása (NO 3 koncentráció, 19

20 hőmérséklet, talajpórusok víztartalma, szerves széntartalom stb.) befolyásolja az N 2 O mennyiségét. A szárazabb talajokban is vannak oxigénben szegényebb részek, így a denitrifikáció gyakorlatilag mindenhol előfordulhat a szárazföldi társulásokban (Schlesinger, 1997). Egyes növénytársulások anyagkörforgalmában a nitrogénhez való hozzáférés gyakran kulcsfontosságú szerepet játszik. Emiatt ha valamilyen hatás miatt megváltozik ennek az elemnek a ciklusa, az gyakran az egész ökológiai rendszer elemkörforgalmának és fajösszetételének a megváltozásával jár. Ez különösen azokra a társulásokra igaz, ahol a talaj szervetlennitrogéntartalma alacsony, ezért a nitrogén limitáló tápanyag. Ide sorolhatóak a szemiarid és arid területek füves társulásai, valamint a primer szukcessziós társulások jelentős része is. A gondolat továbbvitele, hogy egy egyensúlyban levő szukcesszióban milyen hatással van a nitrogén-ciklus megváltozása a növények fajok közötti versengésére (interspecifikus kompetíció), illetve a fajösszetételre. Ha a nitrogénért folyó versengés lényeges hatótényező a cönózis összetételét tekintve, akkor az egyes fajok elhalt szerves anyagainak befolyása a nitrogén-körforgalomra fontos tényező lehet a fajok kompeticiós képességeinek szempontjából is. A nitrogénkedvelő fajok uralkodóvá válhatnak a társulásban, mert kompetíciós előnyhöz jutnak a többi fajjal szemben, ezáltal akár csökkenhet a társulás növényfajainak sokfélesége is. Összefoglalva tehát: a talaj N-nyomgáz kibocsátása a különböző mikrobiális- és fiziko-kémiai folyamatok eredménye. Az NO és az N 2 O főleg nitrifikáció és denitrifikáció útján képződnek (ph<5 értéknél az NO kemodenitrifikációval is képződhet), mely folyamatok akár egyszerre is bekövetkezhetnek. A N-nyomgáz termelődést magában foglaló folyamatok nagysága erősen szabályozott a biotikus (mineralizáció, növényi N-felvétel), illetve abiotikus faktorok (hőmérséklet, talajnedvesség, műtrágyázás, N- ülepedés) által, melyek lényegesen megváltoztatják a térbeli és időbeli arányokat. A nitrogén mineralizáció az egyik legfontosabb mikrobiális folyamat az ökológiai rendszerben, mivel átrendezi/újrafelosztja a nitrogént a nagy molekulasúlyú szerves és az oldott szervetlen nitrogénforma között. A mineralizációs folyamat ásványosítja a szerves nitrogént (pl. fehérjék, aminosavak) szervetlen nitrogénné (pl. ammónium és nitrát). Rendszerint ezt a folyamatot szokták ammonifikációnak is nevezni, mert az első szervetlen forma, ami képződik az ammónium. A mineralizációs folyamat során képződött ammónium mindazonáltal nem mindig halmozódik fel a talajban, mert elfogyhat más folyamatok által. Az ammóniumot felveheti a növény, átalakulhat nitráttá (nitrifikáció), felvehetik a mikroorganizmusok (mikrobiális immobilizáció), ammóniává törénő átalakulása után párolgással távozhat, vagy agyaghoz kötődhet, hogy csak a legfontosabb folyamatokat említsem. 20

21 2.1.3 A nitrogén légköri forgalma Az emberi tevékenység hatására a CO 2 mellett a légkörbe kerülő nitrogéngázok mennyisége is nőtt. A nitrogén-monoxid kibocsátás kb. 80%-a, az ammóniának pedig kb. 70%-a emberi tevékenységhez köthető (Vitousek et al., 1997b). Az ammónia, valamint a nitrogén-monoxid (és -dioxid), reakcióképes gázok, ezért viszonylag rövid a tartózkodási idejük a légkörben (a legtöbb nitrogénvegyület tartózkodási ideje az órás-napszakos időtartamtól több napig terjed), mert a csapadékkal oldott formában, vagy száraz ülepedéssel hamar visszajutnak a társulások körforgalmába. A nitrogénmonoxid felelős többek között részben a savas ülepedés kialakulásáért (a belőle képződő salétromsav a savas csapadék egyik fő összetevője), az ammónia viszont közvetve csökkentheti a talajsavanyúságot a csapadék ph-jának növelésén keresztül. Az NO x (=NO+NO 2 ) kiülepedési ütemét az OH és ózonkoncentráció szabályozzák; viszont az NO x légköri tartózkodási idejének bármely változása az ózon kémiájának a függvénye (Bozó et al., 2006). A felszíni forrásokból kibocsátott NO nappal gyorsan NO 2 -dá oxidálódik, ekkor jelentős mennyiségű felszín közeli ózon keletkezhet, vagyis az ózon koncentrációja egyenesen arányos az NO és NO 2 koncentrációjának arányával. (Mészáros, 1997). A későbbi oxidációs termékek (pl. peroxi-acetil-nitrát PAN, salétromsav) koncentrációja az NO 2 -hoz viszonyítva kicsi. Az 5. ábrán látható reakciósorozatban nappal az NO-ból fotokémiai úton HNO 3 is képződik, amit már a csapadék könnyen kimos a légkörből, illetve száraz ülepedéssel is könnyen távozik onnan. 21

22 5. ábra: az NO, NO 2, és HNO 3 közötti alapvető légköri reakciók nappal A nyomanyagok koncentrációjában napi menet figyelhető meg. A hidroxil gyök koncentrációja mint a troposzféra kémiai folyamatainak fő mozgatója a déli órákban a legnagyobb. Éjszaka a koncentrációja kisebb lesz és lecsökken a szerepe is, ilyenkor a nitrátgyök a legfontosabb oxidáló anyag, mely a nitrogén-dioxid és az ózon reakciójából keletkezik. A nitrát gyök nappal fotokémiailag gyorsan bomlik, ráadásul kevésbé reaktív, mint a hidroxil gyök, ezért nappal a hatása elhanyagolható. Éjszaka a következő főbb reakciók játszódnak le: NO 2 + O 3 NO 3 + O 2 (5) NO 3 + NO 2 N 2 O 5 (6) N 2 O 5 + 2H 2 O 2HNO 3 (7) A nitrátion ammónium-nitrát formájában nagyobb mennyiségben fordul elő a troposzférában, mivel az ammónia mely a biológiai folyamatok során nagy mennyiségben képződik reagál a salétromsavval. A légköri nitrogénvegyületek jelentős része aeroszol fázisban, az ammónium-szulfát és ammónium-hidrogénszulfát (NH 4 HSO 4 ) mellett, elsősorban ammónium-nitrát (NH 4 NO 3 ) formájában fordul elő. A nitrát-, illetve ammóniumion tartalmú aeroszol részecskék sugárzásmódosító hatásuk (szórás és abszorpció) mellett a felhőképződésben (kondenzációs magvakként) is komoly szerepet játszanak 22

23 (Seinfeld and Pandis, 1998; Bozó et al., 2006). Az NH 4 + és a NO 3 - száraz és nedves ülepedése is jelentős. A felszíni források által kibocsátott nitrogénvegyületek tehát főként másodlagos szennyezőanyagok formájában ülepednek ki, vagyis a légkörben számos kémiai átalakuláson mennek át, mielőtt onnan kikerülnének. A légköri kémiai átalakulás viszont meghatározott időt igényel. A redukált nitrogénvegyületek eloszlása szintén meglehetősen változékony, hiszen pl. a légkörbe jutó ammóniamolekulák igen rövid légköri tartózkodási idővel rendelkeznek. A redukált nitrogénvegyületek koncentráció-eloszlását a gyors légköri kémiai átalakulás és az effektív kihullási folyamatok miatt nagymértékben befolyásolja az emisszió eloszlása. Ha ennek térbeli változékonysága kicsi, akkor viszonylag homogén légköri koncentráció alakul ki. A légköri ammónia (NH 3 ) legfontosabb forrásai az állatok vizeletében található karbamid és a szerves trágya bomlása, valamint a mezőgazdasági talajok műtrágyázása. A légkörből részben nedves ülepedés során kerül ki, részben a turbulens mozgások szállítják a mindkét irányban a felszín és légkör között (száraz ülepedés, illetve kibocsátás). Az előző folyamatok együttesen határozzák meg az ammónia nettó fluxusát. Olyan felszínek felett, ahol nincs legeltetés és műtrágyázás, általában az ülepedés dominál, míg nagy nitrogénterhelés mellett az ammónia nappali emissziója figyelhető meg (Horváth et al., 2005). Az ammónia bioszféra légkör közti kicserélődése elsősorban a légzőnyílásokon keresztül történik. A nettó fluxus előjele, tehát az a tény, hogy az ammónia ülepszik-e, vagy felszabadul, az úgynevezett kompenzációspont- koncentráció és a tényleges légköri ammónia koncentrációarányától függ. A kompenzációs- pont az az ammónia koncentráció, amelyet a növények sejtközi nedvének ammónium koncentrációja és ph-ja tart fenn a légzőnyílásokon keresztül (Farquhar et al., 1980). Ha ez a koncentrációérték nagyobb, mint az aktuális légköri koncentráció, az ammónia gázt a növény a légzőnyílásokon keresztül kibocsátja, ellenkező esetben viszont felveszi (Nemitz et al., 2001). A talaj ammónia kibocsátása csak bázikus kémhatású talajoknál figyelhető meg. A két folyamat hatásának eredője az úgynevezett nettó fluxus. A növény sejtközi nedvének ammónium tartalma szoros kapcsolatban van a talaj nitrogéntartalmával. Ha utóbbi nagy, a növény nitrogén-felvétele intenzívebb lesz, ami a sejtközi nedv magasabb ammónium tartalmában nyilvánul meg, mely a kompenzációspont- koncentráció és az emisszió növekedésének irányában hat. A kompenzációspont- koncentráció a sejtközi nedv hidrogénion-koncentrációjával fordítottan arányos, a bázikus kémhatás tehát az emissziónak kedvez. A növény sejtközi nedvének ph-ja általában enyhén bázikus, a talajoké (kevés kivételtől eltekintve) enyhén savas. 23

24 Ennek az a következménye, hogy a talajok általában visszatartják az ammóniát, mivel a talaj által fenntartott kompenzációspont- koncentráció jóval kisebb, összehasonlítva a növényzetével (Sutton et al., 2001). Ha a talaj nitrogéntartalma megnövekszik, megnő az ammónia kibocsátás is, amely azonban nem a talaj és a légkör között, hanem a légzőnyílásokon keresztül történik. A megnövekedett nitrogénterhelés következtében a talajból inkább a nulla, és kettő oxidációs számú nitrogénformák (N 2, NO, N 2 O) kibocsátása valószínű. A többi N-tartalmú gázzal ellentétben a N 2 O nem reakcióképes a légkör alsóbb rétegeiben, vagyis a troposzférában nincs számottevő nyelője, lassan feljut a sztratoszférába, ahol fotokémiai reakciókban vesz részt és átalakul. A N 2 O koncentrációjának növekedése jelentős hatással lehet az éghajlatra (az infravörös spektrum 8 μm-hez közeli hullámhosszán nyeli el a sugárzást), valamint a sztratoszférikus ózonréteget károsító hatása is ismeretes (Mészáros, 1997). A dinitrogén-oxid legfontosabb légköri forrásai a természetes és a mezőgazdasági talajok nitrifikációs-denitrifikációs folyamatai, melyekben, mint köztitermék, a talajból felszabadulhat (Firestone and Davidson, 1989). Jelentősebb N 2 O kibocsátást trópusi és nedves talajokban mértek, de a mezőgazdasági területek hozzájárulása a globális emisszióhoz sem elhanyagolható, noha mértékének becslése rendkívül bizonytalan. Az óceánok képezik az N 2 O másik jelentős forrását (4 Tg N ha 1 év 1, Hirzel, 2008). Ha a víz oxigénkoncentrációja 50 μmol kg 1 -nál kisebb, akkor a NO 3 - és a NO 2 - ionok lesznek a terminális elektron acceptorok (az oxigén helyett) a mikrobiológiai folyamatokban, ami így N 2 O képződéshez vezethet. Pozitív fluxus (kibocsátás) figyelhető meg a közepes és nagy szélességi körű (főleg a parthoz közeli, tápanyagban dúsabb) óceáni területeknél, ahol a víz túltelített és a gázkicserélődési együttható nagy. Ezeken a helyeken általában gázkibocsátás (outgasing) tapasztalható (Hirzel, 2008; Voss et al., 2011). Az égés beleértve a biomassza égetését másodlagos forrás. Az utóbbi évtizedekben az N 2 O koncentráció nyilvánvalóan növekedett; jelenlegi koncentrációja kb. 320 ppb (az iparosodás előtti koncentráció kb. 270 ppb volt, Prinn et al., 2000). Az átlagos növekedési ütem ~ 0,2 0,3% évente (Vitousek et al., 1997b; Prinn et al., 2000). Ha ez a trend folytatódik, vagy felgyorsul ebben az évszázadban, a dinitrogén-oxid megnövekedő mennyisége veszélyes lehet a sztratoszférikus ózonszintre és az éghajlatra, hiszen becslések szerint a mezőgazdasági talajokból kibocsátott N 2 O az antropogén tevékenység okozta éghajlati kényszer 6%-áért felelős (IPCC, 2001). Pontosan nem tudjuk, hogy a különböző természetes és antropogén kibocsátókból mennyi N 2 O kerül a légkörbe, viszont az valószínűsíthető, hogy a N 2 O-nak mintegy a fele antropogén tevékenységhez köthető folyamatok hatására szabadul fel, ami megmagyarázhatja a N 2 O lassú növekedését. 24

25 A N-gázok közül a leghosszabb tartózkodási idővel rendelkezik (114 év) (IPCC, 2001), így nem csak lokálisan okoz problémát, hanem globális méretekben is, hiszen a troposzférában viszonylag inert gázként van ideje arra, hogy egyenletesen eloszoljon a Föld alsóbb légkörében, majd diffúzióval eljusson a sztartoszférába. Az N 2 O a szén-dioxidnál mintegy 300-szor hatásosabb üvegházgáz, vagyis egy egységnyi tömegű dinitrogén-oxid 298 tömegegységnyi szén-dioxid üvegházhatásával egyenértékű felmelegítési potenciállal rendelkezik, száz éves időskálán (IPCC, 2007). A különböző üvegházgázok légköri tartózkodási ideje különbözik. A 114 éves tartózkodási idejű dinitrogén-oxidnak 310, illetve 298 a globális felmelegítési potenciálja (GWP) 20, illetve 100 éves időskálán (IPCC, 2007). A GWP az egységnyi tömegű kibocsátott üvegházgáz és a referencia gáz (szén-dioxid) sugárzási kényszerének időintegráljának arányaként definiáljuk (IPCC, 2001): (8) ahol TH az időskála, amire a GWP-t vonatkoztatjuk. Az N 2 O főként a napsugárzás hatására fellépő fotodisszociáció révén bomlik le a sztratoszférában (20 km felett): N 2 O + hv (λ < 240 nm) N 2 + O* (9) Az ózonnal kölcsönhatásban lebomlott N 2 O nitrogén-oxidokat képez: O 3 + hv (λ 300 nm) O 2 + O* (10) N 2 O + O* O 2 + 2NO (11) O 3 + N 2 O + hv 2NO + O 2. (12) Az NO egy katalitikus ciklus során reakcióba lép az ózonnal és lebontja azt. Az N 2 O napjainkban tapasztalt légköri koncentrációja a felelős a középső és alsó sztratoszféra teljes ózoncsökkenésének kb %-áért. Következésképp, az N 2 O-szint bármely szignifikáns változása hat az ózon mennyiségére és eloszlására (Bozó et al., 2006). A sztratoszferikus ózonkoncentráció változása viszont az ultraibolya sugárzási mérleget és az éghajlatot is befolyásolja. 25

26 2.2 A nitrogénformák nemzetközi és hazai, füves felszínek feletti mérése A N-vegyületek mérésével és mérlegével foglalkozó általános érvényű kutatási eredményeket számos publikáció alapján tekintettem át. A füves társulások felett végzett klíma-, illetve növénykutatások kapcsán sok nemzetközi tanulmány (pl. Frank and Dugas, 2001; Hunt et al., 2002; Flanagan et al., 2002; Baldocchi, 2005) foglalkozik/foglalkozott a C- ciklussal, illetve a C-mérleggel. A gyepek N-körforgalma, illetve a N-ciklus változásának és a folyamatok hatásainak vizsgálata valamivel később került csak a kutatás fókuszába, az érdeklődés középpontjába. Azóta nagy számban találhatók tanulmányok, melyek a különböző ökoszisztémák lokális, vagy nagyobb skálán végzett N-kicserélődés mérésével, vagy becslésével foglalkoznak, pl.: Soussana et al., 1996; 2007; Heidmann et al., 2002; Flechard et al., 2007; Fowler et al., 1998; Kesik et al., 2005; Simpson et al., 2006; Sutton et al., Viszont a nagyléptékű becslés problematikája az, hogy talajfluxust meghatározó biogén változók nagy térbeli és időbeli (napi és évszakos) heterogenitást mutatnak (Bouwman et al., 2000). A nem művelt füves területeken a reaktív nitrogén (N r ) legnagyobb része a biológiai megkötésből és a nitrogén ülepedéséből származik; a második forrás sokkal fontosabb ott, ahol kicsi a hüvelyesekkel való borítottság aránya, vagy nagy az ülepedés mértéke. A mérsékelt övi füves területek potenciális rezervoárjai a nitrogénnek, mivel rövid-, illetve hosszútávon is több nitrogén ülepszik és raktározódik a talajban, mint amennyi távozik onnan. A nem szennyezett területeken (forrásoktól távol) kevesebb, mint 1 g N m 2 év 1 = 10 kg N ha 1 év 1 a reaktív nitrogén (természetes) terhelése (Galloway and Cowling, 2002). A N r tartózkodási ideje füves tájakon néhány évtől kezdve akár száz év is lehet, mert a felszín alatti biomassza bomlási sebessége lassú (Blair et al., 1998; Epstein et al., 2001). A nitrogén hosszú tartózkodási idejéből adódik, hogy meghatározó jelentősége van a belső (ökoszisztémán belüli) ciklusra beleértve a legelő állatok általi N újraelosztását és a N r akkumulációját. A gyepek N r vesztesége a légkörbe történő kibocsátásból (emisszióból), valamint a talaj hidrológiai tulajdonságaiból (elfolyás) származik. A nirogénvegyületek nedves ülepedése nem, a száraz ülepedése viszont függ a felszíni sajátosságoktól (pl. érdesség), emiatt mindegyik reaktív nitrogénforma ülepedési sebessége nagyobb erdőállományok felett, mint alacsony vegetációjú füves felszínek felett (Flechard et al., 2010). Az NO 2 ülepedési sebessége kicsi az NH 3 és HNO 3 -hoz képest, mégis Zhang et al. (2009) úgy becsülték, hogy az NO 2, PAN és egyéb NO y száraz ülepedése együttesen a teljes (nedves + száraz) ülepedés 4 18%-át is kiteheti. 26

27 Meg kell jegyezni, hogy az NO 2 általában kevesebb, mint 10 15%-kal járul hozzá a száraz ülepedéshez (Flechard et al., 2010); ez igaz Bugacra is és más európai területre is. A PAN ülepedését fűfelszín felett Doskey et al. (2004) publikálta és az ülepedési sebességet 1 2 mm s 1 -ra becsülte, mely egy nagyságrenddel kisebb, mint az erdőknél. Mivel a PAN ülepedését erősen befolyásolja a sztómák nyitottsága és az azokon keresztüli felvétel, következésképp éjjel, illetve télen lecsökken az ülepedési sebesség, így a szerves nitrátok aránya a teljes reaktív nitrogénülepedéshez viszonyítva csekély az éves időskálán nézve. A salétromossav (HNO 2 ) általában nem kimutatható, kivéve az utak mentén és a városokban, de koncentrációja ott is kicsi és a mérés mintavételezési hibákkal (artefact) terhelt (Flechard et al., 2010), ezért ennek mérésétől és ülepedésének megállapításától eltekintünk, annál is inkább mivel a HNO 2 ülepedésének inferential módszerrel történő becslése meglehetősen bizonytalan a felszínen történő heterogén képződés lehetősége miatt. Meg kell említeni, hogy a szervesnitrogén-koncentráció szintje melyet nem tanulmányoztunk szignifikáns is lehet a troposzférában, noha forrása, nyelője és koncentrációja nem teljesen ismert. Gonzalez Benitez et al. (2010) tanulmányában a vízoldható szerves nitrogén 20 25%-ban járul hozzá a teljes reaktív nitrogén arányához gáz- és részecskefázisban, városi levegőben, Skóciában. Ugyanakkor a vízoldható szerves N-vegyületek ülepedési sebessége továbbra is bizonytalan maradt. A reaktív nitrogén tartalmú aeroszol részecskék ülepedési sebességét nagyon kicsinek, tipikusan 2 3 mm s 1 -nak becsülik alacsony vegetáció felett. Minden modell következetesen némileg nagyobb ülepedési sebességet ad a NO 3 - -ra az NH 4 + -hoz képest, tükrözve azt a tényt, hogy a NO 3 - nagyobb része található a durva aeroszol módusban. A HNO 3 ülepedési sebessége alacsony vegetáció felett 3 m-en mm s 1 a különböző mérőhelyszínek és modellek átlaga alapján (Flechard et al., 2010). A füves talajokban lejátszódó szállító folyamatokat is sok szerző tanulmányozta. A molekuláris diffúzió hatására mozog az NO és az N 2 O a talaj pórusain. Az NO és az N 2 O diffúziós együtthatói vízben több nagyságrenddel alacsonyabbak, mint a levegőben, ezért a vízzel telített pórusok az N- emissziónak erős akadályát képezik. Az NO kémiai úton O 2 -vel történő oxidálódása igen korlátozott a talajban, hiszen ehhez valószínűtlenül magasnak kellene lenni az NO keverési arányának a talajlevegőben (Conrad, 1996). Az NO abiotikus úton történő képződése fontos lehet a savanyú (talajoldat ph<5) talajokban nagy nitrit koncentrációnál. Ilyen feltételek között a HNO 2 magától elbomlik és reagál a talaj szerves anyagaival. 27

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3. A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények

A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények Horváth László(horvath.l@met.hu) Országos Meteorológiai Szolgálat/ MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport Cascade 1 A felesleges nitrogén

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Biogeokémiai ciklusok

Biogeokémiai ciklusok Biogeokémiai ciklusok Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között sebességük nem egyenletes - tartózkodási idő szoros

Részletesebben

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években 1 Nagy Z., 1 Pintér K., 2 Barcza Z., 3 Horváth L., 1 Balogh J., 1 Czóbel Sz., 2 Weidinger T., 1 Tuba, Z. 1 Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Szent

Részletesebben

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Az ökológia alapjai - Növényökológia

Az ökológia alapjai - Növényökológia Az ökológia alapjai - Növényökológia Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. Növényföldrajz és Bevezetés a funkcionális növényökológiába fejezetek

Részletesebben

Globális változások lokális veszélyek

Globális változások lokális veszélyek Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:

Részletesebben

Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat

Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat A 2010-re várható légszennyezettség becslése dinamikai modellszámításokkal Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Közlekedés SO 2 PM

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától

Részletesebben

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől

Részletesebben

N 2 O emisszió mérése Magyarországon. TAKI Talajtani szeminárium 2019 Dencső Márton

N 2 O emisszió mérése Magyarországon. TAKI Talajtani szeminárium 2019 Dencső Márton N 2 O emisszió mérése Magyarországon TAKI Talajtani szeminárium 2019 Dencső Márton Tartalom A klímaváltozás és az üvegházhatású gázok A N 2 O kérdésköre Mérési technikák N 2 O mérése Magyarországon Modellezési

Részletesebben

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus

Részletesebben

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom

Részletesebben

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Környezeti kémia II. A légkör kémiája Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő, Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek

Részletesebben

A jövő éghajlatának kutatása

A jövő éghajlatának kutatása Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely

Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a

Részletesebben

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?

Részletesebben

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS LEVEGŐSZENNYEZÉSI ALAPFOGALMAK Szennyezett levegő - a természetes alkotóktól minőségileg eltérő

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa és annak környezeti hatásai esettanulmány

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa és annak környezeti hatásai esettanulmány A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa és annak környezeti hatásai esettanulmány Horel Ágota Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály TAKI Szeminárium 2017.03.16 A katasztrófa Szénhidrogének evaporációja

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése

Részletesebben

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés

Részletesebben

A növényi inváziók hatása a társulások nitrogén-körforgalmára

A növényi inváziók hatása a társulások nitrogén-körforgalmára A növényi inváziók hatása a társulások nitrogén-körforgalmára Írta: Illyés András (V. évf. biológus hallgató, ELTE TTK Genetika Tanszék) Témavezető: Takács-Sánta András (tudományos munkatárs, ELTE TTK

Részletesebben

A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések

A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben

Részletesebben

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 1, Ferenczi Zita 2, Steib Roland 2 és Kristóf Gergely 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet,

Részletesebben

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és A jegymegajánló dolgozatban három tétel és 10 kiskérdés lesz. A tételek a pontoknak kb. 70%-át a kiskérdések pedig 30%-át teszik ki. Az elégséges jegyhez 50% -os teljesítményt el kell érni a két jegymegajánló

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben Szerző: Nagymáté Zsuzsanna (II. éves PhD hallgató) Témavezető: Márialigeti Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológia

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Élettelen ökológiai tényezők

Élettelen ökológiai tényezők A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Savas eső környezetkárosító hatásainak megfigyelése Metszetkészítés, mikroszkópos megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: víz, kénes-sav, lakmusz,

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013

Részletesebben

Egy tájléptékű füves ökológiai rendszer és a légkör közti nitrogén kicserélődés mértékének meghatározása mérések és modellszámítások alapján

Egy tájléptékű füves ökológiai rendszer és a légkör közti nitrogén kicserélődés mértékének meghatározása mérések és modellszámítások alapján Szent István Egyetem Egy tájléptékű füves ökológiai rendszer és a légkör közti nitrogén kicserélődés mértékének meghatározása mérések és modellszámítások alapján Doktori értekezés tézisei: MACHON ATTILA

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta

Részletesebben

Talaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése

Talaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók

Részletesebben

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás

Részletesebben

MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK

MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak

Részletesebben

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről 10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

Szimbiotikus nitrogénkötés

Szimbiotikus nitrogénkötés Szimbiotikus nitrogénkötés Nitrogén körforgalom, kémiai és biológiai nitrogénkötés - szabadonélő, asszociatív és szimbiotikus nitrogénkötés. Növény-baktérium kapcsolatok: az agrobaktériumok és a rhizobiumok

Részletesebben

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az

Részletesebben

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-

Részletesebben

Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével

Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Ambrusné Balázs Borbála KDI II. éves témavezető: dr. Barcza Zoltán külső konzulens: Némethné dr. Mázsa Katalin Tartalom

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN

A LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN A LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Mészáros Tamás Témavezetők: Haszpra László főtanácsos, Országos Meteorológiai Szolgálat, Gelencsér András

Részletesebben

A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene*

A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene* A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2013 július

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion

Részletesebben

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán

Részletesebben