ATI-VIZIG beszámolója az ár-, és belvízvédelemről, valamint az aszályról

Átírás

1 ATI-VIZIG beszámolója az ár-, és belvízvédelemről, valamint az aszályról a Csongrád Megyei Közgyűlés szeptember 14-i ülésére Előadó: Dr. Kozák Péter, Igazgató

2 Az Igazgatóság elhelyezkedése Működési terület: 8455 Km 2 Települések száma: 114 Érintett megyék száma: 4 Mélyártéri terület: 2811,8 Km 2

3 Az Igazgatóság szakaszmérnökségei, területi felosztás

4

5 Havi csapadékösszeg (mm) Havi csapadékösszegek területi átlaga az ATI-VIZIG területén Évi összeg sokévi átlaga: 542 mm Elmúlt 12 hónap összege: 347 mm (64 %) szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. havi csapadékösszeg sokéves átlag Idő (hónap)

6 Árvízvédelem Ártéri öblözetek az Alsó-Tiszán 2.52 Alpári öblözet 51 Km Körös-Tisza-Maros öblözet 1370 Km Csongrádi öblözet 204 Km Szegedi öblözet 342 Km Torontáli öblözet 243 Km 2

7 Árvízvédelem Az Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű védvonalak Szentes-Öcsöd; 35,913 Km ebből Csongrád megyében 11,252 Km Dongér-Csongrád; 47,426 Km Mindszent-Szentes; 31,764 Km Algyő-Dongér; 35,952 Km Marostorok-Mártély 35,004 Km Gyála-Szeged-Algyő; 31,512 Km Maros jobb part 63,818 Km Torontál 41,040 Km

8 Árvízvédelem Magassági és szelvényhiányok a Tisza, a Maros és a Körös mentén

9 Árvízvédelem Legutóbbi árvízvédekezés 2010.december január 31. A 2010/2011. évi téli árvíz tetőző vízállásai Folyó Állomás Tetőző vízállás [cm] Tetőzés dátuma [hónap, nap] Meghaladt készültségi fok Tisza Csongrád II. Tisza Mindszent II. Tisza Szeged I. Hármas-Körös Szarvas II. Maros Makó Árvízvédelmi készültségi szint feletti vízállások tartóssága Árvíz I. fok felett [nap] II. fok felett [nap] III. fok felett [nap] 2010/11. téli

10 Jégvédekezés Jeges Árvíz Elhárítási Terv 1. Műszaki leírás 2. Áttekintő helyszínrajz 3. Részletes helyszínrajz 3.1. Tisza folyó 3.2. Maros folyó 4. Hossz-szelvények 4.1. Tisza folyó 4.2. Maros folyó 5. Keresztszelvények 5.1. Tisza folyó 5.2. Maros folyó 6. Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok helyszínrajza 7. Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok megközelítésének útvonala 8. Nemzetközi szabályzatok Magyar-Jugoszláv Magyar-Román 9. Az ATI-VIZIG jégvédelmi szervezeti beosztása 10. Az ATI-VIZIG jégjelentő szolgálata 11. Segédletek

11 Jégvédekezés Jeges Árvíz Elhárítási Terv Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok helyszínrajza Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok megközelítésének útvonala

12 Jégvédekezés Legutóbbi jégvédekezés Jégvédekezési készültség elrendelése a Tisza és a Maros folyó közös érdekeltségű szakaszaira: február 2-án 09:00 órától I. fokú jégvédekezési készültség elrendelése február 29-én 18:00 órától I. fokú jégvédekezési készültség megszüntetése.

13 Jégvédekezés ATI-VIZIG jégtörő hajója Nyilvántartási száma: (H ) Hajózási engedély száma: HE Parti szemle: Következő parti szemle: Hajóbizonyítvány érvényessége: A hajó építési éve: 1973 Építette: MHD Balatonfüredi gyáregység Legnagyobb hosszúság: 19,09 m Legnagyobb szélessége: 4,56 m Fix pont magassága: 2,7 m Legnagyobb merülése: 0,90/1,05 Vízkiszorítása: 49,33 t Meghajtómotor típusa: RÁBA-MAN D2156 HM 6 Névleges teljesítménye: 220 kw

14 Jégvédekezés Bevetési terv Jégrobbantási gyakorlat - Ideje: február Helye: Tisza folyó 236,900 fkm szelvény - Jégvastagság: cm - Végrehajtó: a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár, a 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred, valamint az 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred - Felhasznált anyag: 6 db, egyenként 1,2 kilogramm TNT-t tartalmazó robbanótöltet

15 Belvízvédelem Az ATI-VIZIG belvízvédelmi szakaszai Az Igazgatóság működési területén: 8 belvízvédelmi szakasz, 18 belvízrendszer, 80 belvízöblözet található.

16 Belvízvédelem Működési területünkön 7050 km csatorna van, ebből kizárólagos állami tulajdon 1283 km. Az 53 db belvízi szivattyútelep 110 m3/sec vizet képes átemelni. Ebből az esésnövelő szivattyútelepek 30 m3/s-ot, a folyók menti torkolati szivattyútelepek 80 m3/s-ot emelnek át. Ez a mennyiség hasonló a Tisza kisvízi hozamához. A 47 állandó és időszakos tározóban 50 millió m3 belvíz tartható vissza. A belvízvédelmi művek fajlagos levezető képessége 22,3 l/sec/km2. A belvizek által különösen veszélyeztetett területek nagysága 2812 km2 Jelenleg folyik az állami művek Igazgatóság részére történő átadása, ami jelentősen megnöveli a VIZIG által kezelt belvízvédelmi műveket évben belvízvédekezésre az Igazgatóság területén nem került sor.

17 Belvízvédelem A működési terület belvíz-veszélyeztetettsége; (víztöbblet az elöntések alapján)

18 Belvízvédelem A műveink védképessége megállapítások A karbantartásra fordítható pénzeszközök szűkössége miatt az árvízvédelmi létesítmények folyamatos állagromlást szenvednek, amely később már csak többszörös költségráfordítással fékezhető meg. A főművek fenntartásához a rendelkezésre álló pénzügyi keret egyre csökkenő mértékű. A belvízvédekezések alatti beavatkozások, továbbá a közfoglalkoztatás keretében elvégzett munkák hatására csatornáink az idei évben jobb állapotban vannak, mint az előző években. Csatornáink állapota nem kielégítő, a valóságos vízszállító képességük korlátozott a benőttség és feliszapoltság miatt. A vízkormányzó műtárgyak üzemképes állapotban vannak. A szivattyútelepek általános állapotára a működőképesség jellemző, de koruk és állapotuk miatt feltétlenül szükséges rekonstrukció! A folyamatos meghibásodások elhárítása jelentős kockázatot jelent a belvízvédelmi biztonságra! A személyi állomány felkészültsége jó, a védekezéssel kapcsolatos teendőiket elsajátították és ismerik. Feladat a szükséges védelmi beavatkozások rendszerszemléletű sorolása, kiemelten a belterületi védelem biztosítására. A legszükségesebb feladatok elvégzésére intézkedési tervet készítünk.

19 Őszi felülvizsgálatok A évi felülvizsgálatokat megkezdtük az ATI-VIZIG működési területén. Sor került: Magyar-Román közös érdekeltségű művek felülvizsgálatára magyar területen. Tisza, illetve Maros folyó Igazgatósági kezelésben lévő szakaszainak kisvízi felülvizsgálata. Jelenleg folyik: Igazgatósági kezelésű másodrendű árvízvédelmi művek vizsgálata. Továbbiakban novemberéig elvégezzük: Árvízvédelmi vonalak létesítményeinek felülvizsgálata (őrtelepek, saját és idegen-kezelésű műtárgyak). Belvízvédelmi és öntöző főművek létesítményeinek felülvizsgálata. Védelmi Osztag felülvizsgálata. Védelmi anyagok, eszközök, telephelyek felülvizsgálata. Vízrajzi műtárgyak és hidrometeorológiai állomások felülvizsgálata. Informatikai és hírközlő hálózat felülvizsgálata. Vízkárelhárítási célú véderdők állapotának felülvizsgálata. Magyar- Szerb, Szerb- Magyar, illetve a Román- Magyar közös érdekű árvízvédelmi és belvízvédelmi főművek felülvizsgálatára. Meghívottként részt veszünk a Vízgazdálkodási Társulatok és az önkormányzati művek (néhány esetben) felülvizsgálatán.

20 Őszi felülvizsgálatok Tiszai és Marosi kisvízi bejárás

21 Közfoglalkoztatás a fenntartási források szűkülése mellett bővülő lehetőség: közfoglalkoztatás Igazgatóságunkon ezévben 1600 fő átlaglétszámot foglalkoztatunk a közfoglalkoztatás keretében embereket. A területen az ár- és belvízvédelmi művek karbantartását végezzük.

22 Helyi vízkárelhárítás A települések vízkár-elhárítási tervei A helyi önkormányzatok vízkárelhárítási feladatait részletesen szabályozza a Vízgazdálkodási törvény 16. (4) bekezdés, 17., a 232/1996 (XII.26.) kormányrendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól és a 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet az ár- és belvízvédekezésről, Önkormányzati tv. 8. (1) bekezdése mely jogszabályok részletesen tartalmazzák a vízkárelhárítás műszaki és egyéb feladatait, a védekezés szervezetét, működési rendjét. A 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet alapján az önkormányzatok helyi vízkárelhárítási terveit az illetékes KÖVIZIG szakmai állásfoglalásának megfelelően a polgármester hagyja jóvá, mely tervet a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni.

23 Helyi vízkárelhárítás A helyi vízkárelhárításban leginkább érintett települések vízkárelhárítási terveinek közös felülvizsgálata április 20-ig 344/2009. (X2. 30.) Korm. Rendelet alapján 18/2003. (X2. 9.) KvVM BM együttes rendelet Árvízzel érintett 344/2009. (X2. 30.) Korm. Rendelet alapján 18/2003. (X2. 9.) KvVM BM együttes rendelet Árvízzel érintett Megye Települések a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról X=igen Pálfai-féle belvízveszélyeztetettségi index alapján Megye Települések a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról X=igen Pálfai-féle belvízveszélyeztetettségi index alapján Csongrád megye Algyő B x közepesen Csongrád megye Magyarcsanád B x közepesen Csongrád megye Apátfalva B x mérsékelten Csongrád megye Makó B x erősen veszélyeztett Csongrád megye Baks C x közepesen Csongrád megye Maroslele C x erősen veszélyeztett Csongrád megye Balástya közepesen Csongrád megye Mártély B x közepesen Csongrád megye Bordány közepesen Csongrád megye Mindszent B x közepesen Csongrád megye Csanádpalota közepesen Csongrád megye Mórahalom közepesen Csongrád megye Csanytelek C x közepesen Csongrád megye Nagylak C x mérsékelten Csongrád megye Csongrád B x mérsékelten Csongrád megye Nagymágocs - közepesen Csongrád megye Derekegyház C x mérsékelten Csongrád megye Óföldeák C x mérsékelten Csongrád megye Deszk B x közepesen Csongrád megye Röszke C x közepesen Csongrád megye Dóc C x közepesen Csongrád megye Sándorfalva C x erősen veszélyeztett Csongrád megye Domaszék közepesen Csongrád megye Szatymaz közepesen Csongrád megye Felgyő C x közepesen Csongrád megye Szeged B x mérsékelten Csongrád megye Ferencszállás B x közepesen Csongrád megye Szegvár B x közepesen Csongrád megye Földeák C x közepesen Csongrád megye Székkutas közepesen Csongrád megye Hódmezővásárhely C x erősen veszélyeztett Csongrád megye Szentes C x mérsékelten Csongrád megye Kistelek közepesen Csongrád megye Tiszasziget B x közepesen Csongrád megye Kiszombor B x közepesen Csongrád megye Tömörkény C x közepesen Csongrád megye Klárafalva B x közepesen Csongrád megye Üllés közepesen Csongrád megye Kübekháza C x közepesen Csongrád megye Zsombó közepesen A beérkező vízkárelhárítási tervek felülvizsgálatát az őszi felülvizsgálatokkal összhangban folyamatosan végezzük.

24 Aszály-kezelés A PAI aszályossági index szerint a megyében 1931-től a tíz legaszályosabb évből hét (1990, 1992, 1993, 2000, 2003, 2007, 2012) az utóbbi 20 évre esik. A PAI aszályindex legnagyobb értékei a Tisza alsóbb szakasza mentén tapasztalhatók Rendkívül súlyos aszály (PAI>12), a K- DK-i területek kivételével mindenhol. A legmagasabb értékek: Ásotthalom 13,47 o C/100 mm Kistelek 14,92 o C/100 mm Szeged 13,97 o C/100 mm Szentes 17,73 o C/100 mm Az országos átlag 9,43 o C/100 mm A Csongrád megyei átlag 15,02 o C/100 mm. (Ez a második legmagasabb érték az eddig előfordult legsúlyosabb megyei aszályok sorrendjében. A sorrend a következő: (15,35), (15,02) (13,04) (12,41), (12,08)). Az aszály területi eloszlása PAI ( C/100mm) A (PAI) évi értékeinek ( o C/100 mm) területi eloszlása

25 Aszály-kezelés A évi aszály értékelése Csongrád megye területén A április-augusztusi közepes léghőmérséklet ( o C) területi eloszlása

26 Aszály-kezelés Középhőmérséklet átlaga: 20,0 o C 2012-ben három hőhullám (napi középhőmérséklet 27 o C) alakult ki: az első június között a második július első két hetében a harmadik pedig az augusztus 20- ával kezdődő héten Az OMSZ adatai alapján 1901 óta előfordult hosszabb-rövidebb ideig tartó 27 o C-os napi középhőmérsékletű hőhullámok 62%-a 1992 után fordult elő A július havi középhőmérséklet o C, az augusztusi o C Hőségnapok száma (30 o C fölött): 48 A évi hőségnapok területi eloszlása

27 Aszály-kezelés A csapadékviszonyok alakulása A súlyozó tényező: októberben 0,1 novemberben 0,4 decembertől áprilisig 0,5 májusban 0,8 júniusban 1,2 júliusban 1,6 augusztusban 0,9 (A súlyozásra a mezőgazdaság vonatkozásában van szükség) A október és augusztus közötti időszak súlyozott csapadékösszegének (mm) területi eloszlása

28 Aszály-kezelés Csapadékhiányos időszakok: november március augusztus tele óta nem esett számottevő mennyiségű csapadék, A súlyozott csapadékösszeg átlaga 211 mm, ami a sokévi átlagnál és az idáig legaszályosabb évnek számító 1992-nél (268 mm) is jóval kevesebb ben a május hónap volt a legcsapadékosabb (56 mm) Az aszályindex értékeivel való kapcsolat tisztázása céljából kukorica termésátlagait célszerű vizsgálni. A leghosszabb nyári csapadékszegény időszak (nap) területi eloszlása 2012 június 16-augusztus 15

29 Aszály-kezelés Csongrád megyei kukorica termésátlagai, valamint a PAI aszály index értékeinek összevetését tartalmazza az alábbi táblázat. Az erősen aszályos években (2000, 2002, 2003, 2007) a termésátlagok alacsonyak. Idén a kukoricát még nem takarították be, de az előrejelzések alapján a termésátlag jóval el fog maradni még az átlagos értékektől is. Év PAI ( o C/100mm) Kukorica termésátlaga (kg/ha) Eltérés az aszálymentes évek termésátlagától kg/ha % ? Az aszályindex (PAI), és a kukorica Csongrád megyei termésátlagainak kapcsolata, valamint az aszálymentes évek (PAI<6) termésátlagától (6268 kg/ha) való eltérések

30 Aszály-kezelés Az aszály hatása a talaj víztartalmára és a talajvízre A talaj nedvességtartalma a megye területén a 0-0,2 méteres rétegben 20-40% közötti (a magasabb értékeket Szeged térségében mérték, de a megye többi részén 30% alatti) a 0,2-0,5 méteres mélységben a megye Tiszától nyugatra eső részén csupán 10% alatti, a Tiszától keletre 10-20% közötti a 0,5-1,0 méteres mélységtartományban a megye teljes területén 20-30% közötti a szántóföldi hasznos vízkapacitás. A talajvíz szintjei a megye területén Az közötti időszak augusztus havi átlagos és a augusztusi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása mutatja a talajvízszintek alacsony szintjeit: 25 cm-el alacsonyabbak a megye középső részén (Tisza mentén) cm a megye keleti felén cm a nyugati és főleg a délnyugati részén a talajvízszint süllyedés mértéke.

31 Aszály-kezelés Az aszály hatása a rétegvizek szintjére A rétegvizek az aszály hatásaival csak közvetett módon vannak kapcsolatban. A rétegvizek talajvízzel egységes hidraulikai rendszert alkotnak. A rétegvizek szintjét és a rétegnyomás-viszonyokat leginkább hosszabb tartamú száraz időszakok befolyásolják, amelyekre a klímaváltozás miatt a jövőben gyakrabban kell számítani. A felszín alatti vizek utánpótlódásának legfontosabb területei a síkvidéki magasabb térszínek, mint pl. Csongrád megye térségében a Duna-Tisza közi hátság, és a Maros-hordalékkúp. Jól látszik, hogy ezek az aszállyal leginkább sújtott területek, így a hosszú távú vízutánpótlódás szempontjából igen fontos lenne az ide hulló csapadék területen tartása és beszivárogtatása.

32 Fejlesztések Megvalósítás alatt lévő EU projektek sorszám Projekt megnevezése Projekt költségvetése (Ft) 1 KEOP árvízvédelmi szakasz fejlesztése KEOP-Csongrádi partfal fejlesztése KEOP-Energetikai hatékonyság javítása a központi irodaházban KEOP-Energetikai hatékonyság javítása a Hmvhelyi Szmérnökség DAOP-Maty-Fehértói belvízrendszer fejlesztése DAOP-Kurca rehabilitációja 2. ütem DAOP-Hódtói belvízrendszer fejlesztése 1. ütem DAOP-Tápéi szivattyútelep rekonstrukciója DAOP-Algyői főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása HURO-Maros menti közös érdekeltségű belvízrendszer fejlesztése HURO-Maros folyó árvízvédelmi fejlesztése a Román-Magyar közös érdekeltségű területeken 12 INTERREG IVC - WaterCore DMCSEE Délkelet-Európai Aszályközpont megalapítása HURO-Veszélyes szennyező anyagok vizsgálata a Maros folyón KEOP-A Mártélyi-holtág élőhelyvédelmi célú rehabilitációja (VIZIG partner) 16 KEOP-Gátéri Fehér-tó vízrendezése (VIZIG partner) Összesen:

33 Köszönöm a figyelmet!