Valkó Orsolya Restaurációs ökológia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Valkó Orsolya Restaurációs ökológia"

Átírás

1 Konzervációbiológia előadás Valkó Orsolya Restaurációs ökológia

2 Táji léptékű veszélyeztető tényezők Fragmentáció Tájidegen faültetvények Vonalas létesítmények Inváziós fajok Nem megfelelő kezelés Vízszennyezés Intenzív mezőgazdaság Megváltozott vízháztartás Tájsebek Túltartott vadállomány

3 Élőhely-fragmentáció A korábban összefüggő mátrixot helyett izolált foltok Jelentős élőhely-veszteség Egyes élőhely-típusok és fajok teljes eltűnése Génáramlás csökkenése, genetikai sodródás, káros allélok felszaporodása Terjedési barrierek

4 A nem védett területek jelentősége Ökológiai (zöld) folyosó: a természeti és természetközeli területek között, a biológiai kapcsolatot biztosító vagy ezt elősegítő területek, sávok és mozaikok láncolata (folytonos vagy stepping stone jellegű).

5 A nem védett területek jelentősége Pufferzóna (védőzóna): Megakadályozza vagy mérsékeli a kedvezőtlen hatásokat és a magterületet megnövelve, további életteret nyújt a magterület fajainak.

6 A nemzeti parkok zónabeosztása A zóna: magterület (szigorúan védett övezet) Eredeti állapotában fennmaradt, háborítatlan, esetenként csak engedéllyel látogatható, gazdálkodásmentes terület. B zóna: kezelt természeti zóna Kevéssé bolygatott, természetközeli állapotban lévő és természetes kezelési módszereket igénylő, szabadon látogatható terület. C zóna: turisztikai zóna A Nemzeti Park településeit, szőlőhegyeit, a tömeges turizmust fogadó, értékeket bemutató és a kirándulók pihenőhelyeit magába foglaló külső övezet.

7 Novel ecosystems Emberi hatásokra létrejött, új fajösszetételű és struktúrájú közösségek Synthetic ecosystems include conditions and combinations of organisms never before in existence (Odum, 1962)

8 Novel ecosystems

9 A restaurációs ökológia A tudományterület: restoration ecology; feladata: megteremteni a degradált ökoszisztémák helyreállításához szükséges elméleti alapokat, és kidolgozni a szükséges módszereket A tevékenység: ecological restoration; megváltoztatjuk egy terület tulajdonságait, az eredeti, őshonoshoz hasonló ökoszisztéma létrehozása érdekében.

10 Az ökológiai helyreállítás típusai Be nem avatkozás Ha a helyreállítás túl drága Ha a korábbi próbálkozások kudarccal végződtek Ha a tapasztalatok szerint az adott ökoszisztéma magától regenerálódik.

11 Az ökológiai helyreállítás típusai Rehabilitáció Részlegesen sérült rendszerek helyreállítása Alapelemek, vázfajok megvannak Kedvezőtlen folyamatok kiiktatása Regenerációs utak beindítása

12 Az ökológiai helyreállítás típusai Rekonstrukció Korábban létezett, de megszűnt élőhelyek helyreállítása

13 Az ökológiai helyreállítás típusai Kreáció Korábban adott helyen nem létezett, csak tágabb környezetben lévő élőhely létrehozása Önműködő rendszer létrehozása nagyon nehéz

14 Az élőhely-helyreállítás lépései Célmeghatározás, tervezés Jelenlegi problémák feltérképezése; alapállapot felmérés Reális célok meghatározása, céltársulások kijelölése A degradációt okozó tényezők kiküszöbölésének lehetőségei Termőhely átalakítás, site preparation A termőhely fizikai és kémiai állapotának aktív átalakítása. Restoration action (pl. magvetés, vízutánpótlás) Monitorozás, kezelés, fenntartás, publikálás

15 Célállapot Hosszú-távon is önfenntartó rendszer létrehozása lenne a cél DE a reális cél sokszor inkább a fenntartható módon kezelhető rendszer Referencia vagy céltársuláshoz hasonló fajkészlet és struktúra jellemzi A környezet élőhely-mátrixával kapcsolatban van Az eredeti veszélyeztető tényezőket sikerült kiküszöbölni

16 Meddőhányók rekultivációja A külszíni fejtés során keletkező meddőhányók rekultivációjára törvény kötelezi a vállalatokat Rekultiváció: olyan technikai, biológiai, agronómiai eljárások, melyek során a természeti, vagy emberi tevékenység károsító hatására terméketlenné vált földterület alkalmassá válik mezőgazdasági, vagy egyéb módon történő újrahasznosításra Biztosítani kell a megfelelő víz- és tápanyagellátást; ki kell küszöbölni a toxikus anyagok jelenlétét Szervesanyag-gyarapítás módszerei: zöldtrágyázás, istállótrágyázás, szennyvíziszapok felhasználása, termesztett növények melléktermékei

17

18 1 ha bánya technikai rekultivációja kb. 5 millió CZK-ba kerül (Kb. 58 millió HUF) Évente 37 milliárd CZK-t költ erre a célra az állam + 11 milliárd CZK-t a magáncégek ÉS MINDEZ (általában) FELESLEGES!!!

19 Tájléptékű élőhely-rekonstrukció a Közép-Beregi síkon LIFE 04 NAT HU 118 LIFE NATURE project

20 A projekt helyszíne Zsid Báb-tava Nyíres-tó Nagy tó Kis tó Navatpatak Bockerek-erdő Bence-tó

21 A projekt szükségessége és céljai Irtásfalvak; erdők megsemmisülése Tisza-szabályozás, belvízrendezés Extenzív gazdálkodás eltűnése Környezeti paraméterek megváltozása (vízháztartás, mikroklíma) Természetes élőhelyek fogyatkozása, degradálódása CÉLOK: A vizes élőhelyek vízellátásának javítása (kutak, műtárgyak) Mikro-, mezoklíma kedvezőbbé tétele (erdősítés) Pufferzónák létrehozása (legelők, fás legelők, erdők) A hagyományos gazdálkodási és az ökoturizmus fejlesztése

22 Akciók Földvásárlás (401 ha) Erdősítés: 101ha kocsányos tölgyes Legelők (196 ha) és fás legelők (113 ha) létesítése Cserjeirtás (foltok meghagyásával) Hagyásfák (vadkörte) Facsoportok ültetése (kocsányos tölgy) Vízutánpótlás biztosítása Aknafedők lecserélése Telefonnal működtethető rendszer Vaskiválasztó egységek beépítése Vízvisszatartás Áttöltés, fenékküszöb, zsilip, csatornakotrás Védőkerítés kialakítása

23 GYEPREKONSTRUKCIÓ

24 Gyeprekonstrukció Európa keleti felén jellemző az alacsony produkciójú szántóterületek felhagyása Magyarországon ha szántót hagytak fel 1994 és 2004 között Lehetőség gyepek létrehozására Gyeprekonstrukció céljai: Megmaradt gyepek területének növelése Pufferzóna kialakítása Ökológiai folyosók kialakítása

25 Gyeprekonstrukciós módszerek Spontán szukcesszió folyamatainak támogatása Magvetéses gyepesítés Növényi anyag ráhordás Élőhely-áttelepítés NEM MINDENHATÓ MÓDSZEREK!

26 Melyik módszert válasszuk? A gyepesítési módszer kiválasztása függ A termőhelyi viszonyoktól A gyepesítés megkezdése előtti kiindulási állapottól (utolsó szántóföldi kultúra) Az elérni kívánt célállapottól A rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrásoktól A kitűzött célállapot megvalósításához rendelkezésre álló időtől

27 Spontán szukcesszió Egyre szélesebb körben támaszkodnak rá a gyepesítési beavatkozások során Legtermészetesebb gyeprekonstrukciós módszer Olcsó Nehézségek: A spontán szukcessziós folyamatok gyakran lassúak A vegetációfejlődés megrekedhet egy kezdeti stádiumban Nehezen irányítható és megjósolható a kimenetele Propagulum-limitált folyamat Megfelelő utókezelés hiányában sikertelen lehet

28 Javaslatok A spontán regenerációra támaszkodhatunk Kisebb területeken Természetes gyepek közelében (kellő mennyiségű propagulum-forrás és terjesztő vektorok) Ha nincs szükség gyors eredményekre Egyéb megfontolásból (ritka gyomfajok, gerinctelenek) Biztosítható legyen a megfelelő utókezelés Netocia ungarica Lycopsis arvensis

29 Spontán szukcesszió Betemetett csatornák Egykori csatornák okozta természetvédelmi problémák Tájsebek Legeltetést akadályozták Gyomosodás Barrierek

30 Máta-puszta A HNP területén között csatorna betemetések

31 2002

32 Frissen (1-5 éve) betemetett csatornák Cserepes (2011) Karinkó (2011) Karinkó (2011) Kunmadaras (2006)

33 Régebben (7-9 éve) betemetett csatornák Pentezug (2005) Máta (2005) Zám (2005) Angyalháza (2003)

34 Magvetéses gyepesítés A cél: a gyepesedési folyamat gyorsítása Elterjedt a természetvédelmi és a mezőgazdasági gyakorlatban Alacsony diverzitású keverékek (2-8 faj) Magas diverzitású keverékek (akár 60 faj, faj) Vetőmagnorma Kisléptékben ( mag/m 2 ) Nagyléptékben (15-40 kg/ha) Magas fűdominancia

35 Magkeverékek összeállítása Céltársulás jellemző fűfajainak magjai (jó kompetítor, vegetatívan is jól szaporodó füvek) Helyi forrásból származó, adott termőhelyi viszonyokhoz adaptálódott ökotípusok magjai Ha lehetséges, kísérőfajok magjait is használjuk színezőelemnek (pl. pillangósok) Magyarországon kereskedelmi forgalomból nehéz ilyen keveréket beszerezni

36 Magkeverékek összeállítása Saját aratású szaporítóanyag a legjobb Aratás időzítése: a magok már érettek (14-18%-os nedvességtartalmú), de még nem peregtek ki a kalászból Az aratáskor és az azt megelőző pár napban száraz idő legyen Átlagosan kg/ha mag aratható Szárítás, naponta forgatás, rostálás

37 Magvetés Talaj-előkészítés (sekélyszántás, tárcsázás) Aprómorzsás vetőágy készítése Magvetés (szeptemberoktóber) Magtakarás könnyű fogassal Tömörítés gyűrűshengerezéssel

38 Alacsony diverzitású keverék Előnyök Költséghatékony Könnyebb összeállítani Gyors gyepesedés Hatékony gyomvisszaszorítás Hátrányok Fajszegény gyepvegetáció Nagymértékű avar-felhalmozódás Felülvetés, utókezelés kell a fajgazdagság növeléséhez

39 Egyek-Pusztakócs LIFE 1.év rövidéletű gyomok 3.év évelő füvek

40 Magas diverzitású keverék Általában a fajok 25-33%-a egyszikű; faj Nehéz és költséges összeállítani a magkeveréket Kevés a nagy léptékű vizsgálat

41 Magas diverzitású keverék Certoryje Nature Reserve, Fehér-Kárpátok (5 éves gyepesítés) Regionális magkeverékek (44 faj) Jongepierová et al. (2007): Biological Conservation 139:

42 Költségek - magvetés Munkafolyamat A B C D Vetőmag, szaporítóanyag beszerzése Fű-vetőmag vásárlása Fű-szaporítóanyag betakarítása és cséplése Kétszikűek kézi begyűjtése Szaporítóanyag tisztítása, zsákolása Tárolási költségek (3 hónap) Talajmunkák Nehéz vagy könnyűtárcsázás Simítózás Vetőágy készítés Magvetés Magtakarás könnyű fogassal Felszín tömörítése gyűrűshengerrel Utókezelés Kaszálás és szárzúzás Összesen Alacsony diverzitású keverék A -vásárolt maggal, B - aratott maggal, 3faj Magas diverzitású keverék C -vásárolt maggal, D - aratott maggal, 15 faj

43 Alkalmazási javaslatok Alacsony diverzitású keverék: Van anyagi fedezet Gyors gyepesedés fontos Gyomosodás veszély Tájképi gyeprekonstrukció nagy területen Természetes gyepektől távoli területeken Magas diverzitású keverék: Kisebb területeken Ha van lokális magforrás aratáshoz Alacsony és magas diverzitású keverék kombinálása

44 Növényi anyag ráhordás Legtöbbször széna elterítését jelenti, de lehet friss kaszálék is. Használják fajszegény gyepekben a diverzitás növelésére is Mintegy 5-10 cm vastagságban, vagy 1-2 kg/m 2 mennyiségben terítik szét Egy hektár gyepesítéséhez átlagosan darab 250 kg-os szénabála szükséges

45 Növényi anyag ráhordás Előnyök Magas kezdeti fajszám, fajgazdag gyep (propagulum forrás) Gyomvisszaszorítás hatékony Költséghatékony A talajfelszínen élő állatok számára is kedvező Hátrányok Nehezen meghatározható magtartalom Költséges ha nincs saját széna, vagy tárolni kell 1:5 1:10/ gyepesítési terület: szénaforrás-terület

46 Növényi anyag ráhordás 1. éves gyepesítés Felső-Rajna-vidék, Németország Donath et al. (2007): Biological Conservation 138:

47 Növényi anyag ráhordás 5. éves gyepesítés Felső-Rajna-vidék, Németország Donath et al. (2007): Biological Conservation 138:

48 Költségek - szénaráhordás Munkafolyamat A B C Széna beszerzés Körbála vásárlás Kaszálás Forgatás, rendsodrás Bálázás Talajmunkák Könnyűtárcsázás Szállítás, tárolás Szállítási költség (<10km) Bálák tárolása (3 hónap) Széna terítése Gépi vagy kézi / / / Utókezelés Kaszálás, szárzúzás Összköltség Vásárolt szénával történő gyeprekonstrukció: A - tárolással Saját aratású széna: B - tárolással, C aratás utáni terítés

49 Alkalmazási javaslatok Szénaráhordás Kis kiterjedésű terület Fontos a gyomosodás megakadályozása Van nagy kiterjedésű saját gyep aratáshoz (1:5, 1:10) Szénaráhordás és magkeverékek kombinálása Növelhető a magvetés sikeressége További célfajok vihetőek be a szénával

50 Utókezelések A vetett gyepek természetességének növeléséhez nélkülözhetetlen a megfelelő utókezelés A gyepesedés korai szakaszában gyakori kaszálás és szárzúzás ajánlott Első kaszálás május-júniusban javasolt (gyommagvak érése előtt); a kaszálékot minél hamarabb célszerű eltávolítani Legeltetéssel növelhetjük a mozaikosságot és célfajok magjait juttathatjuk be a vetett gyepekre

51 Utókezelés Kaszált Felhagyott

52 Költség-hatékonyság Spontán szukcesszió Magvetés Szénaráhordás Beavatkozás mértéke Gépigény alacsony magas közepes Élőmunka-igény alacsony magas változó Talaj-előkészítés nincs komplex egyszerű Dinamikai jellemzők Sebesség alacsony magas magas Irányíthatóság alacsony magas közepes Költségek (ezer Ft) Saját forrásból nincs Vásárolt forrás nincs ~900

Konzervációbiológia 7. előadás. Életközösségek helyreállítása

Konzervációbiológia 7. előadás. Életközösségek helyreállítása Konzervációbiológia 7. előadás Életközösségek helyreállítása Életközösségek védelme A fajok populációi a természetben közösségek tagjaiként léteznek, bonyolult kapcsolatrendszer fűzi őket más fajok populációihoz

Részletesebben

A gyepek természetvédelmi jelentősége - Természetvédelmi szempontú gyeptelepítés

A gyepek természetvédelmi jelentősége - Természetvédelmi szempontú gyeptelepítés A gyepek természetvédelmi jelentősége - Természetvédelmi szempontú gyeptelepítés VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK A gyepek jelentősége Hagyományos tájhasználat Gazdasági jelentőség Faji

Részletesebben

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK Spontán szukcesszió Egyre szélesebb körben támaszkodnak rá Legtermészetesebb gyeprekonstrukciós

Részletesebben

TECHNIKAI GYEPESÍTÉS EGYÉB MÓDSZEREK

TECHNIKAI GYEPESÍTÉS EGYÉB MÓDSZEREK TECHNIKAI GYEPESÍTÉS EGYÉB MÓDSZEREK Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Növényökológia II. NÖVÉNYI ANYAG BEJUTTATÁSA Magkeverékek vetése Alacsony

Részletesebben

TECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK

TECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK TECHNIKAI GYEPESÍTÉS MAGKEVERÉKEK Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Növényökológia II. TECHNIKAI GYEPREKONSTRUKCIÓ A spontán gyepesedés nem működik

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² ¹ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, ² MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport

Részletesebben

NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy

Részletesebben

Fajgazdag magkeverékek fejlesztése természetvédelmi gyeprekonstrukciós programokhoz

Fajgazdag magkeverékek fejlesztése természetvédelmi gyeprekonstrukciós programokhoz 1 Fajgazdag magkeverékek fejlesztése természetvédelmi gyeprekonstrukciós programokhoz Fajgazdag magkeverékek fejlesztése természetvédelmi gyeprekonstrukciós programokhoz A projekt célkitűzései A magyar

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

BÍRÁLAT. Dr. Török Péter. Gyepi biodiverzitás helyreállítása: Spontán szukcesszió és gyepesítés című

BÍRÁLAT. Dr. Török Péter. Gyepi biodiverzitás helyreállítása: Spontán szukcesszió és gyepesítés című BÍRÁLAT Dr. Török Péter Gyepi biodiverzitás helyreállítása: Spontán szukcesszió és gyepesítés című "MTA doktora" cím elnyerésére benyújtott értekezéséről A téma jelentősége Az utóbbi évtizedekben az európai

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme 15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:

Részletesebben

GYEPI BIODIVERZITÁS HELYREÁLLÍTÁSA: SPONTÁN SZUKCESSZIÓ ÉS GYEPESÍTÉS

GYEPI BIODIVERZITÁS HELYREÁLLÍTÁSA: SPONTÁN SZUKCESSZIÓ ÉS GYEPESÍTÉS MTA doktora Pályázat GYEPI BIODIVERZITÁS HELYREÁLLÍTÁSA: SPONTÁN SZUKCESSZIÓ ÉS GYEPESÍTÉS Doktori értekezés tézisei Dr. Török Péter Debrecen, 2014. Bevezetés Az utóbbi évszázadban az európai gyepek területe

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN: MENNYIBE KERÜL EGY HEKTÁR GYEP?

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN: MENNYIBE KERÜL EGY HEKTÁR GYEP? Tájökológiai Lapok 8 (3): 395 409. (2010) 395 TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN: MENNYIBE KERÜL EGY HEKTÁR GYEP? DEÁK Balázs, KAPOCSI István Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 4024 Debrecen,

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben

Részletesebben

Gyeprekonstukció egykori szántóterületeken esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból

Gyeprekonstukció egykori szántóterületeken esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból A Puszta 2010-2014 - 1/21. pp. 99-111. Gyeprekonstukció egykori szántóterületeken esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból VALKÓ ORSOLYA 1, DEÁK BALÁZS 2, KAPOCSI ISTVÁN 3, TÓTHMÉRÉSZ BÉLA 1 ÉS TÖRÖK

Részletesebben

Átál ás - Conversion

Átál ás - Conversion Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés

Részletesebben

Szárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban

Szárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban Szárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban Dr. Vadász Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása szeminárium Győr, 2015.05.20.

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv

Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv 2014-2020. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben

Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028,

Részletesebben

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I. Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi

Részletesebben

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/957/2008. Tervezet a Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember A Dunaszentgyörgyi-láperdő

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a

Részletesebben

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége

Részletesebben

1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00

1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00 1. melléklet az 1248/20. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete neve 1. 2. 3. 4. 5. VP1-1.1.1- VP1-1.2.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- Agrárgazdasági képzések

Részletesebben

Alföldi restaurációs ökológiai kutatások eredményei, kudarcai - 20 év tapasztalata

Alföldi restaurációs ökológiai kutatások eredményei, kudarcai - 20 év tapasztalata Alföldi restaurációs ökológiai kutatások eredményei, kudarcai - 20 év tapasztalata Török Katalin NEKI konferencia, 2015. 07. 08. Vázlat 1. célok, motivációk: miért szükséges restaurálni? 2. esettanulmányok,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete azonosító jele neve keretössz ege (Mrd Ft) 1. VP1-1.1.1-17 Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek 6,20 standard Meghirdetve: 2017. 2. VP1-1.2.2-16

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem

Részletesebben

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő Tóth Edina, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában 2016.

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása

Részletesebben

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés TÓTH KATALIN. Témavezető. dr. Valkó Orsolya egyetemi adjunktus

Egyetemi doktori (PhD) értekezés TÓTH KATALIN. Témavezető. dr. Valkó Orsolya egyetemi adjunktus DE-TTK 1949 A MAGBANK SZEREPE A TERMÉSZETES GYEPEK DIVERZITÁSÁNAK FENNTARTÁSÁBAN ÉS A GYEPREGENERÁCIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés TÓTH KATALIN Témavezető dr. Valkó Orsolya egyetemi adjunktus DEBRECENI

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29. ...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Módosítási javaslat TERVEZET Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata megbízásából készítette: Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: +36-1-319-1790

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. 1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális

Részletesebben

Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai

Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Székesfehérvár, 2018. 09.28. Bartha Ákos Viziterv Consult Kft. 2015. Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációjának

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés MIGLÉCZ TAMÁS. Témavezető. dr. habil. Török Péter egyetemi docens

Egyetemi doktori (PhD) értekezés MIGLÉCZ TAMÁS. Témavezető. dr. habil. Török Péter egyetemi docens DE-TTK 1949 AVAR SZEREPE A CSÍRÁZÁSBAN ÉS GYEPEK DINAMIKÁJÁBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés MIGLÉCZ TAMÁS Témavezető dr. habil. Török Péter egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Doktori

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete 1. Felhívás azonosító jele 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A B C D E F G H I J K VP1-1.1.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- VP1-2.3.1-4.1.1.1-4.1.1.2-4.1.1.3-

Részletesebben

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből

Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Területi vízvisszatartás és az agrártámogatási rendszer kapcsolata a természetvédelem szemszögéből Duna Részvízgyűjtő Vizgazdálkodási Tanács, 2016.05.17. Dr. Ambrus András, Burda Brigitta (FHNPI), Dr.

Részletesebben

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása

4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása 4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása A területrendezési - településrendezési tervek tervhierarchiájának legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, amelyet az Országgyűlés

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

Natúrzóna Sokoró Naturzóna Nonprofit Kft.

Natúrzóna Sokoró Naturzóna Nonprofit Kft. CO 2 BIO-FER Sokoró Naturzóna Nonprofit Kft. Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Minden jog fenntartva, 2011 Natúrzóna Sokoró Naturzóna Nonprofit Kft. A javaslatnál figyelembe vett fő szempontok A gazdaság

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016

VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016 VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016 (Jelen információk tájékoztató jellegűek, az Egyesület munkatársainak információi alapján kerültek összeállításra!) VP1-1.1.1-16 Agrárgazdálkodási

Részletesebben

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra: Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése c. pályázati felhívás A pályázati kiírás elsősorban a mezőgazdasági

Részletesebben

A Közép-beregi sík komplex élőhelyrehabilitációja. LIFE-Nature program. LIFE 04 NAT HU 118 LIFE NATURE project

A Közép-beregi sík komplex élőhelyrehabilitációja. LIFE-Nature program. LIFE 04 NAT HU 118 LIFE NATURE project A Közép-beregi sík komplex élőhelyrehabilitációja LIFE-Nature program LIFE 04 NAT HU 118 LIFE NATURE project A projekt helyszíne Közép-Beregi sík A természetes élőhelyek fő típusai: aktív dagadóláp * tőzegmohás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Gyeprekonstrukció lecsapoló csatornák betemetésével a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Gyeprekonstrukció lecsapoló csatornák betemetésével a Hortobágyi Nemzeti Parkban Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 373 382, 2015 Gyeprekonstrukció lecsapoló csatornák betemetésével a Hortobágyi Nemzeti Parkban Valkó Orsolya 1,Tóth Katalin 1 és Deák Balázs 2 1 Debreceni Egyetem,

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Ökológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények

Ökológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények Ökológiai élőlényismeret 6. előadás Invazív növények Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik.

Részletesebben

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Gyorsító pályán a Vidékfejlesztési Program pályázatai

Gyorsító pályán a Vidékfejlesztési Program pályázatai Gyorsító pályán a Vidékfejlesztési Program pályázatai Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Nyugat-magyarországi Agrárfórum 2017. május 19. Pápai Agrárexpo Európai

Részletesebben

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/ A természetvédelmi hatósági eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak /Kivonat a 33/200 (XII. 27.) KvVM rendeletből/ Sorszám 3 37. Az igazgatási szolgáltatási díjköteles természetvédelmi,

Részletesebben

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai 1. KEOP-4.2.0/B/09-2010-0006 Megújuló energián alapuló fűtési és hmv rendszerek kiépítése a Körösvölgyi és a Réhelyi Látogatóközpontokban illetve

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

III. KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS

III. KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS III. KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS I. Az elvégzendő feladatokról általában A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő természetvédelmi és takarmány termesztési célú szántó és gyep területein

Részletesebben

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata NYÍRBOGÁT NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

53/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

53/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 53/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről

Részletesebben

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 498 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 8. szám A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány megállapítja a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Természetvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés. Együttműködés vagy konfliktus?

Természetvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés. Együttműködés vagy konfliktus? Természetvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés Együttműködés vagy konfliktus? Takács Gábor dr. Ambrus András Burda Brigitta Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság BNPI természeti értékek

Részletesebben

16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről

16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről 16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi

Részletesebben