Séta a kerületben. Készítette: Csömör Izabella 5. b osztályos tanuló Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola

Átírás

1 Séta a kerületben Készítette: Csömör Izabella 5. b osztályos tanuló Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola Pestszentlőrinc - Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, legkorábbi ránk maradt írásos említése XIV. századi oklevelekben található. A középkori Szentlőrinc a török hódoltság idején elnépesedett, az újabb betelepülés az 1700-as évek elején kezdődött meg Mayerffy Xavér Ferenc, (akiről az ország egyetlen nemzetközi repülőtere nevét kapta) a XIX. század elején mintagazdasággá fejlesztette az itt kialakított majort ben, Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán. Ez alkalomból katonai parádét rendeztek Szentlőrinc pusztán. A porosz, orosz, Habsburg uralkodó a mai Gilice tér környékén emelt kilátóról (Gloriette) szemlélete az eseményeket. Maga a kilátó a második világháború során elpusztult ugyan, de nevét ma is őrzi a szomszédságban kialakított településrész. A kilátóval közel egy időben épült a kerület egyetlen műemlék jellegű épülete, a barokk kápolna is. A XIX. század végén már igazi településekről beszélhetünk. A Soroksárhoz tartozó Péteri pusztát a szegényebb lakók, a Kispesthez tartozó lőrinci telketek a politikai és tudományos élet vezető személyiségei vásárolták meg pihenő, nyaralóhelyként. Villája volt itt a báró, Eötvös Lóránd politikus-fizikusnak, aki itt kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálójának, Margó Tivadarnak, az örökléstan kutató biológusnak, gróf Lónyay Menyéhért pénzügyminiszternek, aki elérte, hogy 1875-ben kialakították a ceglédi-szolnoki vasútvonalon "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomást, mely által könnyen megközelíthetővé vált az új település. Csér/ Lajos volt, aki forradalmasította a hulladékkezelést a nagykőrösi út mentén kapott helyett. Szentlőrinc XX. század első éveitől önálló települési rangot szeretett volna kapni. Az itt élők iskolákat, óvodákat, kápolnákat építettek, temetőt létesítettek ben Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult. A fejlődés ettől fogva felgyorsult. Újabb gyárak nyitottak meg, új katolikus templom épült a Batthyányi utcában, 1927-ben négy iskolaépület készült el, gyógyszertár, tűzoltóság, rendőrőrs, postahivatal kezdte meg működését januárjában Soroksárpéteri is önállósult, 1931-ben pedig felvette a Pestszentimre nevet tól Pestszentlőrinc már megyei városi rangot kapott. Ekkor létesült gimnáziuma, épült meg a vásárcsarnok, s kezdődött meg a repülőtér építése mely azonban csak 1950-től szolgálja a polgári repülést. A második világháború miatt a fejlődés megrekedt. Az újjáépítést követően Pestszentlőrincet és Pestszentimrét a főváros 18. kerületeként Budapesthez csatolták. A főváros részeként látványos fejlődés vette kezdetét. Az ipari létesítmények, közintézmények mellett lakótelepek is épültek. A Lakatos és a Szentlőrinc korábbi nevén KISZ-felépítése a 60- ás évek lakásínségét enyhítette. A 70 - és években épült fel az új szakorvosi rendelőintézet, a sportcsarnok és a könyvtár. A 80'-as években már megépült a Havanna lakótelep is, mely akkor még forradalminak számított a maga tíz emeleteivel. Valamint a kerületben látható az első Világháborús magyar hősök emlékműve, mely bronz és mészkőből készült, 1938-ban. Visnyovszky Lajosnak köszönhetően, Pestszentlőrincen a Kossuth téren áll. Egykor épült barokk kápolna is. A kerületben működnek a következő országos jelentőségű intézmények: az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelzője, a Központi Légkörfizikai Intézet. Az önkormányzat tervei között szerepel az új városközpont kialakítása Pestszenetlőrincen és Pestszentimrén is. Ennek eredményeként már látható az új, EU szabványoknak is eleget tevő vásárcsarnok, s a környezetében épülő lakások. Az Imrei városközpont részét képezi majd egy kihelyezett polgármesteri hivatal és a már meglévő szakorvosi intézet is. Végezetül meg szeretném említeni, hogy büszke vagyok arra, hogy Pestszentimrén élek és mindennap részese lehetek ennek a gyorsan fejlődő kerületnek!!!

2 PLAKÁTOK Tasnádi Szidónia Darus Magyar-Német Két Tannyelvű Általános Iskola Tóth Dóra és Furulyás Lili Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola

3 Egy miniszterelnök életútja: Lónyay Menyhért élete (1822. január november 3.) Írta: Nagy Zsolt Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola Édesapja, Lónyay János, anyja, Lónyay Florenina. Tanulmányait otthon kezdte, majd amikor családjával 1833-ban Budára költöztek, a budai piarista gimnáziumban és a pesti egyetemen végezte. Egyetemi éveit Madách Imrével töltötte, őszinte, bizalmas barátság alakult közöttük ben bölcsészdoktorrá avatták. Iskolái végeztével Tanárky Gedeonnal és az ő testvéreivel beutazta Magyarország és Erdély nagy részét, majd nagyobb utazásokat tett külföldön, ahol közgazdasági szakismereteket szerzett. A gazdaságban és a megyei életben talált foglalkozást, és a közpályára készült. Huszonegy éves korában Bereg vármegye egyhangúan választotta meg követévé az 1843-as országgyűlésre; a gróf Széchenyi István terveit támogató Szabadelvű Párttal szavazott. Pozsonyban az országgyűlés által kiküldött Országos Kereskedelmi Választmány munkálatait szerkesztette.1847-ben befejezte utazásait, s hazatérve azonnal nagy feltűnést keltett Hazánk anyagi érdekei című művével. Tevékeny részt vett a Szalay László, majd a Csengery Antal szerkesztése alatt megjelenő Pesti Hirlapnak. Bereg megye immáron másodszor választotta meg követéül az 1847-es országgyűlésre, ahol aktívan részt vett az 1848 áprilisi törvények megalkotásában. Az 1848 júliusában újonnan megnyílt parlamentnek haláláig tagja maradt szeptember 5-től augusztus 11-ig pénzügyminisztériumi tanácsos, május 6-tól augusztus 11-ig pedig a Szemere-kormány államtitkári teendőknek megbízottja. A világosi fegyverletétel után ő is külföldre menekült és egy ideig Párizsban élt; a Collège de France-ban Michel Chevaliernak volt hallgatója. A király kegyelmében részesülve 1850-ben visszatért Magyarországra, ahol mezőgazdasággal és irodalommal is foglalkozott. Nagy szerepe volt hazánk pénz- és hitelintézeteinek létrehozásában. Egyik alapítója volt 1858-ban az első hazai biztosító társaságnak, később ennek az utódjának, a Pannonia Magyar Viszontbiztosító Részvénytársaságnak, amelynek elnöke lett. Ugyanúgy, mint a Magyar Földhitelintézetnek gróf Dessewffy Emil együtt, kinek halála után az elnökségben a helyére lépett, és ezt a tisztséget húsz évig viselte. A Tisza-szabályozásának ügyében mint a Felsőszabolcsi Társulat elnöke, s az ő indítványára összehívott as nagygyűléseken vitt vezérszerepet. Az Országos Gazdasági Egyletnél a közgazdasági szakosztály elnöke volt. Ezeken kívül számos vidéki egylet, takarékpénztár, iparegylet és közhasznú vállalatok is neki köszönhetik létrejöttüket. Kiváló szerepe volt a protestáns egyház ügyeinek vezetése és érdekeinek megóvása között. A hírhedt Thun-féle pátens idejében egyike volt a legelsőknek, kik bátor szót emeltek a protestáns hitfelekezetek önkormányzati jogai érdekében. Az akkori rendőrfőnök, Josef Prottmann, az ebben az ügyben küzdő egyházi lapot éppen Lónyay cikke miatt foglalta le. E buzgalmáért tisztelő hitsorsosai 1860-ban a békés-bánáti református egyházmegye gondnokává, 1870-ben pedig a dunamelléki superintendentia főgondnokává választották.

4 Politikai pályafutás: 1843-ban választották először országgyűlési képviselővé ben Szemere Bertalan kormányának pénzügyi államtitkára volt től ismét képviselő. Az országgyűlésen többek között az abszolút rendszer pénzügyi politikáját bírálta, ezen felül Bécsben együttműködött Andrássy Gyulával a kiegyezést segítő munkálatokban. A kiegyezés utáni első, Andrássy Gyula vezette kormányban a pénzügyminiszteri tárcát kapta, melyet május 21-ig töltött be. Ez idő alatt sikerült a korszerű pénzügyi kezelés helyes rendszerét meghonosítania, és pénzügyünket Ausztriától elkülönítenie május 21-én közös pénzügyminiszterré nevezték ki, és székhelyét Bécsbe tette át, ahol megnyerte az uralkodó kegyeit, a királyi ház bizalmát és a királyné szeretetét. I. Ferenc József augusztus 3-án grófi rangra emelte. V. Ferdinánd király végrendelete végrehajtójául őt szemelték ki; a gödöllői királyi kastély berendezését rá bízták, úgyszintén az olasz osztrák határviszály kiegyenlítését is, s ő mind e megbizatásokban az udvar legteljesebb megelégedésére járt el végén a közös külügyi tárcát átvevő gróf Andrássy Gyula után miniszterelnök, de a kormányra vágyó balközépnek mindinkább élesedő támadásai folytán, december 2-án kénytelen volt lemondani a miniszterelnökségről. Parlamenti helyét megtartotta a Szabadelvű Párt létrejötte után is, melybe ugyan sohasem lépett be, de támogatta azt. Többször tett kísérletet Sennyey báróval szövetkezve Tisza Kálmán megbuktatására, s 1877 februárjában a költségvetési vita alkalmával tartotta utolsó nagy parlamenti beszédét, melyben ebbeli programját kifejtette. A főrendiházban legutólszor 1883-ban szólalt fel, amikor a polgári házasságról szóló törvényjavaslat mellett nyilatkozott. Magánélete: Lónyay Menyhért szeptember 20-án kötött házasságot Kappel Emíliával ( ). Kappel Emília egy dúsgazdag pesti bankár, Kappel Frigyes leánya volt, kezét Petőfi Sándor kérte meg 1845 őszén egy Liszt-koncert után nem sokkal. A házasság később elmaradt. Lónyay Menyhértnek és Kappel Emíliának négy gyermeke született: Béla ( ), Menyhért ( ), Gábor ( ), János ( ). Az 1870-es évek végén bonyolódott családi ügyei mindinkább elvonták figyelmét a politikától. Sikerült is vagyoni viszonyait rendbehoznia, és sokféle bonyodalmaiból menekülnie. Kiköltözött a budai vár lejtőjén épített, fényesen berendezett palotájából Budapest melletti szentlőrinci birtokára, hol azután halálaig lakott; Szabolcs megyei, zempléni, beregi s erdélyi birtokait rendezte, gazdaságát javította, háztartásában takarékosabb rendszert hozott be, és szabad idejét az elnöklete alatti akadémiának, földhitelintézetnek és a tudományoknak szentelte. Nagy kedvvel foglalkozott az általa rajongva tisztelt gróf Széchenyi István szellemi hagyatékának rendezésével is, mely célra kialkalmazta a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy ez a grófnak összes kézirati hagyatékát megvegye Tasner Antalnak, volt titoknokának örököseitől, 20,000 Ft-ért. Ő hozta rendbe Csengeryvel együtt a Tudományos Akadémia pénzügyeit, és az intézet anyagi helyzete az ő elnöksége alatt emelkedett annyira, hogy az alapvagyon 1883 végén meghaladta a két millió forintot. Angol pénzemberekkel egyesülve magyar tengerészeti bankot akart alapítani; egy másik konzorciumot arra a célra szándékozott létrehozni, hogy Magyarország összes lápjait és mocsarait kiszáríttassa és művelhetőkké tegye. Erdélyi, Hunyad megyei regényes birtokán, a Nopcsa családtól szerzett Farkadin nagy terjedelmű vastelepeket fedezvén fel, ennek kiaknázására tett előkészületeket. Mindebben Budapesten november 3-án bekövetkezett halála gátolta meg. Temetési menete a Magyar Tudományos Akadémia palotájának előcsarnokából történt az uralkodó képviselőjének jelenlétében. Az Akadémiában május 31-én Trefort Ágoston tartott fölötte emlékbeszédet. A tuzséri családi sírboltban helyezték végső nyugalomra. Mellszobrát a nyíregyházi Megyeháza előtt augusztus 20-án leplezték le. A Lipót Rend nagykeresztjének is tulajdonosa volt. Azért választottam Lónyay Menyhértet, mert érdekesnek és értelmesnek találom a munkáját, és nagyon becsülöm őt, mivel kiállt az elvei mellet. Ezért választottam őt.

5 Lónyay Menyhért ( ) Készítette: Szakszon Alex Táncsics Német Nemzetiségi Általános Iskola Származás: Édesapja, Lónyay János 1829-től Bereg vármegye első alispánja, valamint országgyűlési követe, 1833-tól az udvari kancellária előadó tanácsosa, 1836-tól Bihar vármegye, 1846-tól Bereg megye főispáni helytartója volt. Az 1838-as pesti árvíz idején teljhatalmú királyi biztos, majd érdemei jutalmául belső titkos tanácsos lett. Később Pest város díszpolgárává avatták. Felesége Lónyay Florenina volt, Lónyay Gábornak és báró Prónai Piroskának leánya, akitől hat gyermeke született: Menyhért, Albert, Etelka, Kálmán, János, József. Tanulmánya: Tanulmányait otthon, majd amikor családjával 1833-ban Budára költöztek, a budai piarista gimnáziumban és a pesti egyetemen végezte. Egyetemi éveit Madách Imrével töltötte, őszinte, bizalmas barátság alakult közöttük. Néhány társukkal együtt irodalmi kört alkottak, ahol egymás írásait bírálgatták ben bölcsészdoktorrá avatták. Iskolái végeztével Tanárky Gedeonnal és az ő testvéreivel beutazta Magyarország és Erdély nagy részét, majd nagyobb utazásokat tett külföldön, ahol közgazdasági szakismereteket szerzett. A gazdaságban és a megyei életben talált foglalkozást, és a közpályára készült. Bereg vármegye huszonegy éves korában egyhangúlag választotta meg követévé az 1843-as országgyűlésre; a gróf Széchenyi István terveit támogató Szabadelvű Párttal szavazott. Pozsonyban országgyűlés által kiküldött Országos Kereskedelmi Választmány munkálatait szerkesztette ben befejezte utazásait, s hazatérve azonnal nagy feltűnést keltett Hazánk anyagi érdekei című művével. Tevékenyen részt vett a Szalay László, majd a Csengery Antal szerkesztése alatt megjelenő Pesti Hírlapnak. Bereg megye immáron másodszor választotta meg követéül az 1847-es országgyűlésre, ahol aktívan részt vett az 1848 áprilisi törvények megalkotásában. Az 1848 júliusában újonnan megnyílt parlamentnek haláláig tagja maradt szeptember 5-től augusztus 11-ig pénzügyminisztériumi tanácsos, május 6-tól augusztus 11- ig pedig a Szemere-kormány államtitkári teendők megbízottja. A világosi fegyverletétel után ő is külföldre menekült és egy ideig Párizsban élt; a Collège de France-ban Michel Chevaliernak volt hallgatója. A király kegyelmében részesülve 1850-ben visszatért Magyarországra, ahol mezőgazdasággal és irodalommal is foglalkozott. Nagy szerepe volt hazánk pénz- és hitelintézeteinek létrehozásában. Egyik alapítója volt 1858-ban az első hazai biztosító társaságnak, később ennek az utódjának, a Pannonia Magyar Viszontbiztosító Részvénytársaságnak, amelynek elnöke lett, ugyanúgy, mint a Magyar Földhitelintézetnek gróf Dessewffy Emil együtt, kinek halála után az elnökségben a helyére lépett, és ezt a tisztséget húsz évig viselte. A Tisza-szabályozásának ügyében mint a Felsőszabolcsi Társulat elnöke, s az ő indítványára összehívott as nagygyűléseken vitt vezérszerepet. Az Országos Gazdasági Egyletnél a közgazdasági szakosztály elnöke volt. Ezeken kívül számos vidéki egylet, takarékpénztár, iparegylet és közhasznú vállalatok is neki köszönhetik létrejöttüket. Kiváló szerepe volt a protestáns egyház ügyeinek vezetése és érdekeinek megóvása között. A hírhedt Thun-féle pátens idejében egyike volt a legelsőknek, kik bátor szót emeltek a protestáns hitfelekezetek önkormányzati jogai érdekében, és az akkori rendőrfőnök, Josef Prottmann, az ebben az ügyben küzdő egyházi lapot éppen Lónyay cikke miatt foglalta le. E

6 buzgalmáért tisztelő hitsorsosai 1860-ban a békés-bánáti református egyházmegye gondnokává, 1870-ben pedig a dunamelléki superintendentia főgondnokává választották ban választották először országgyűlési képviselővé ben Szemere Bertalan kormányának pénzügyi államtitkára volt től ismét képviselő. Az országgyűlésen többek között az abszolút rendszer pénzügyi politikáját bírálta, ezenfelül Bécsben együttműködött Andrássy Gyulával a kiegyezést segítő munkálatokban. A kiegyezés utáni első, Andrássy Gyula vezette kormányban a pénzügyminiszteri tárcát kapta, melyet május 21-ig töltött be. Ez idő alatt sikerült a korszerű pénzügyi kezelés helyes rendszerét meghonosítania, és pénzügyünket Ausztriától elkülönítenie május 21-én közös pénzügyminiszterré nevezték ki, és székhelyét Bécsbe tette át, ahol megnyerte az uralkodó kegyeit, a királyi ház bizalmát és a királyné szeretetét. I. Ferenc József augusztus 3-án grófi rangra emelte. V. Ferdinánd király végrendelete végrehajtójául őt szemelték ki; a gödöllői királyi kastély berendezését rá bízták, úgyszintén az olasz osztrák határviszály kiegyenlítését is, s ő mind e megbízatásokban az udvar legteljesebb megelégedésére járt el végén a közös külügyi tárcát átvevő gróf Andrássy Gyula után miniszterelnök, de a kormányra vágyó balközépnek mindinkább élesedő támadásai folytán december 2-án kénytelen volt lemondani a miniszterelnökségről. Parlamenti helyét megtartotta a Szabadelvű Párt létrejötte után is, melybe ugyan sohasem lépett be, de támogatta azt. Többször tett kísérletet Sennyey báróval szövetkezve Tisza Kálmán megbuktatására, s 1877 februárjában a költségvetési vita alkalmával tartotta utolsó nagy parlamenti beszédét, melyben ebbeli programját kifejtette. A főrendiházban legutószor 1883-ban szólalt fel, amikor a polgári házasságról szóló törvényjavaslat mellett nyilatkozott. Lónyay Menyhért szeptember 20-án kötött házasságot Kappel Emíliával ( ). Kappel Emília egy dúsgazdag pesti bankár, Kappel Frigyes leánya volt, kezét Petőfi Sándor kérte meg 1845 őszén egy Liszt-koncert után nem sokkal. A házasság később elmaradt Lónyay Menyhértnek és Kappel Emíliának négy gyermeke született: Béla, Menyhért, Gábor, János.

7 Az 1870-es évek végén bonyolódott családi ügyei mindinkább elvonták figyelmét a politikától. Sikerült is vagyoni viszonyait rendbehoznia, és sokféle bonyodalmaiból menekülnie. Kiköltözött a budai vár lejtőjén épített, fényesen berendezett palotájából Budapest melletti szentlőrinci birtokára, hol azután haláláig lakott; Szabolcs megyei, zempléni, beregi s erdélyi birtokait rendezte, gazdaságát javította, háztartásában takarékosabb rendszert hozott be, és szabad idejét az elnöklete alatti akadémiának, földhitelintézetnek és a tudományoknak szentelte. Lónyay Menyhért sírtáblája a lónyai kriptában. Nagy kedvvel foglalkozott az általa rajongva tisztelt gróf Széchenyi István szellemi hagyatékának rendezésével is, mely célra kieszközölte a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy ez a grófnak összes kézirati hagyatékát megvegye Tasner Antalnak, volt titoknokának örököseitől 20,000 Ft-ért. Ő hozta rendbe Csengeryvel együtt a Tudományos Akadémia pénzügyeit, és az intézet anyagi helyzete az ő elnöksége alatt emelkedett annyira, hogy az alapvagyon 1883 végén meghaladta a két millió forintot. Angol pénzemberekkel egyesülve magyar tengerészeti bankot akart alapítani; egy másik konzorciumot arra a célra szándékozott létrehozni, hogy Magyarország összes lápjait és mocsarait kiszáríttassa és művelhetőkké tegye. Erdélyi, Hunyad megyei regényes birtokán, a Nopcsa családtól szerzett Farkadin nagy terjedelmű vastelepeket fedezvén fel, ennek kiaknázására tett előkészületeket. Mindebben Budapesten november 3-án bekövetkezett halála gátolta meg. Temetési menete a Magyar Tudományos Akadémia palotájának előcsarnokából történt az uralkodó képviselőjének jelenlétében. Az Akadémiában május 31-én Trefort Ágoston tartott fölötte emlékbeszédet. A tuzséri családi sírboltban helyezték végső nyugalomra. Mellszobrát a nyíregyházi Megyeháza előtt augusztus 20-án leplezték le. A Lipót Rend nagykeresztjének is tulajdonosa volt. Felhasznált irodalom:

8 PLAKÁTOK Sárosi Dániel Kandó Téri Általános Iskola Szetei Krisztina, Kardos Kitti, Nemes István és Mezei Sándor Darus Magyar-Német Két Tannyelvű Általános Iskola

9 Eötvös Loránd élete és munkássága Készítette: Szabó Gergely 7. a osztályos tanuló Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola Vajon mi köze kerületünknek a kőolaj kutatáshoz és mi kötheti össze Amerikát, Honolulut, Indiát és még sorolhatnánk, egy szentlőrinci ház udvarával? Eötvös Lóránd - Magyarország egyik leghíresebb fizikusa, legismertebb alkotása nem más mínt a híres torziós-inga. A fent említett országok leggazdagabb kőolaj forrásait az Eötvösingával tárták fel. Eötvös Lóránd a kerületben élt és itt az egykori Pestszentlőrinci házában tervezte és próbálta ki világhírűvé vált találmányát. Eötvös Lóránd 1848-ban, Magyarország viharos korszakában született Budán július 27-én. Apja Eötvös József báró, politikus és anyja Rosty Ágnes. Eötvös tanulmányait részben magántanulóként a piaristák pesti gimnáziumában végezte, hol 1865-ben leérettségizett. Eleinte jogásznak készült, de nem találta meg benne az érdeklődését ezért inkább a természettudomány felé fordult inkább. De végül így is befejezi jogi tanulmányait, ben (Kiegyezés) apja beleegyezésével a természettudomány mellet dönt. Elsősorban fizikát, kémiát és matematikát tanult júliusában a summa cum laude" fokozaton megszerzi diplomáját. Sajnos hazatérése után nem sokkal, 1871 februárjában édesapja meghalt. Apja halálos ágyán ad még egy tanácsot fiának: a boldogságot csak akkor érheti el, ha tudós marad és a politikába nem avatkozik bele. A pesti egyetem elméleti fizikai tanszékén eleinte tanársegédi állást kap, majd később véglegesítik ben megkapja a jogot, kísérleti fizika tanítására ban a fizikai tanszék elnöke lesz ban vált a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, később 83-ban rendes tag, majd 1889-ben az Akadémia elnökének választják ben vallási- és közoktatásügyi miniszter. Az ország hírnevét öregbítén, a Francia király egy Becsületrenddel, a Magyar király a Ferenc József renddel, a Szerb uralkodó a Száva renddel tüntette ki. A berlini Porosz Királyi Tudományos Akadémia külső tagja, és a Norvég Királyi Frederik Egyetem tiszteletbeli doktora lett. Leghíresebb találmányát a torziós-ingát. A torziós-inga egy gravitáció mérésére használt eszköz. Melynek kifejlesztését kerületünkben, az ottani házában, kezdte. Gyakran tartózkodott Szentlőrinci (most Pestszentlőrinc) házába. Néha csak pihenni, néha elmélkedni ment oda. A jobboldali képen láthatunk egy korabeli fotót Eötvösről és feleségéről Szentlőrinci házában. Eötvös szavai az ingáról: "Egyszerű egyenes vessző az az eszköz, melyet én használtam, végein különösen megterhelve és fémtokba zárva, hogy ne zavarja se a levegő háborgása, se a hideg és meleg váltakozása. E vesszőre minden tömeg a közelben és a távolban kifejti irányító hatását, de a drót, melyre fel van függesztve, e hatásnak ellenáll és ellenállva megcsavarodik, e

10 csavarodásával a reá ható erőknek biztos mértéket adván. A Coulomb-féle mérleg különös alakban, annyi az egész. A torziós-ingának két fajtája van. Első.'torziós dróton függő vízszintes rúd mindkét végére platinasúly van erősítve, így tehát a rúd végein elhelyezkedő tömegek egyenlő magasságban helyezkednek el ez a görbületi variométer. Második: a vízszintes rúd egyik végére ugyanúgy platinasúly van erősítve, másik végén vékony szálra erősített platinahenger lóg alá, szóval a rúd végein levő tömegek különböző magasságban vannak ez horizontális variométer, Eötvös főműve - a tulajdonképpeni Eötvös-inga. Igazándiból emiatt vált híressé Eötvös nemcsak Európa hanem a teljes világ számára is. Eötvös József neve nem csak az ingához fűződik. Például az Eötvös törvény is amely a kapilláris erőkről szól, melyek megszabják, a pohárban lévő víz felületének alakját, és a vízcseppek gömbformáját is. A Föld forgásának egy újabb bizonyítéka miatt egy krátert, az Eötvös-krátert róla nevezték el a Holdon. Ezeken kívül az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézetet és az Eötvös Kollégium is a híres Magyar fizikus után kapták nevüket. Eötvös Lórándot a híres Albert Einstein kérte fel levelében, a Geofizikai intézet vezetésére. Eötvös gyakran utazott a világban, sportolt és élt legnagyobb szenvedélyének, a hegymászás. Még a híres Monté Rosa-t is megmászta ami 4638 méter magas. Eötvös nemsokkal maradt le a világhírű Európai hegymászóktól. Dél-Timorban egy csúcsot még el is neveztek róla Cima di Eötvösnek melynek Magyar jelentése Eötvös-csúcs. Néhány közeli ismerőse azt állította, hogy büszkébb hegymászói eredményeire, mint magára a Torziós (Eötvös)-ingára. Ő volt a Magyar Turista Egyesület elnöke. Gyakran kerékpározott sőt, a másik nagy szenvedélye a lovaglás volt a magyar professzornak. Néha 12 kilométert lovagolt házából az előadásaira az egyetemen. Öregkorában szép lassan elkezdett megválni tisztségeitől ben még a Magyar Tudományos Akadémia vezetéséről is. Sajnálatosan súlyos betegség gyötörte Őt ezekben az időkben, de így is megtartotta egyetemi előadásainak nagyját, így is rengeteget túrázott, kísérletezett, és érdekelték fiatalabb kollégáinak eredményei. Halála előtt néhány nappal még egy kéziratát is leadta a nyomdába, munkáit még betegágyán is folytatta. De április 8- án Eötvös Lóránd, a magyar fizika talán legkiemelkedőbb alakja elhunyt.

11 Kerületünk lakója Eötvös Loránd Készítette: Vomberg István Csaba 5. a osztályos tanuló Táncsics Német Nemzetiségi Általános Iskola Eötvös Loránd, vásárosnaményi báró (külföldön gyakran: Roland Eötvös), (Buda, július 27. Budapest, Józsefváros, április 8.) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga. Egyetemi tanár, vallás-és közoktatási miniszter, hegymászó. Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd 1848ban született elszegényedett arisztokrata család sarjaként, a krisztinavárosi római katolikus plébánián keresztelték. Édesapja Báró Eötvös József író, politikus, édesanyja Rosty Ágnes, keresztszülei Trefort Ágoston és Rosty Ilona. Az érettségi után beiratkozott a jogi fakultásra, de matematikát is hallgatott, majd ásvány-és kőzettannal ismerkedett, valamint kémiai oktatásban részesült. Végül is választania kellett a jogi, és a hajlamainak, érdeklődési körének jobban megfelelő természettudományi tanulmányok között. 1867beiratkozott a heidelbergi egyetemre, ahol fizikát és kémiát tanult. 1870ben summa cum laude doktorált, ez a legmagasabb fokozat. Hazatérve, az egyetem laboratóriumában kísérletekbe kezdett, melyek a doktori fokozat megszerzésére végzett kutatások folytatásai voltak. Ezeket az eredményeket nyújtotta be 1871 márciusában magántanári képesítése iránti kérelmében a budapesti bölcsészeti karhoz. A kérelmet a a bizottság pozitívan értékelte és megkapta a magántanári kinevezést. A következő évben már rendes tanárnak, 1878ban pedig kísérleti fizikai tanszék vezetőjének nevezték ki, és megbízást a Fizikai Intézet igazgatói teendőinek ellátására. 1873ban, 25 évesen megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1883ban pedig rendes tagjává között ő volt az Akadémia elnöke. Heidelbergből való hazatérése után elkezdődött közéleti szereplése is. Bekapcsolódott a Természettudományi Társulat munkájába. 1891ben többedmagával megalapította a Mathematikai és Physikai Társulatot és Mathematikai és Physikai Lapok címen folyóiratot indít el június 10. és január 15. között vallás-és közoktatási miniszter volt. 1905ben lemondott akadémiai elnöki posztjáról, de tudományos tevékenységét az egyetemen a haláláig folytatta. Eötvös Loránd kerületünkben kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit, saját telkének lejtős udvarán. Szőke Béla több éves kutatómunkával nyomozta ki, hogy hol is volt a telek, most ott Eötvös Loránd mészkőszobra áll, bokrokkal körülültetett füves tér végében a Hársfa és a Vadkert utcák találkozásánál. A helyet Eötvös Loránd Parknak nevezték el, ez őrzi egyedül a legnagyobb magyar fizikus nevét Budapest térképén, Pestszentlőrincen. A ház maga a hatalmas telken a jelenlegi Gyöngyvirág u. 28. szám alatti gyermekintézmény szomszédságában állt. Borics Pál szobrát július 27én avatták. Kelt. Budapest XVIII, április 12. Forrás Felhasznált irodalom: Pándy T.-Dr.Téglás T.-Dr.Téglás T.-né: Helytörténeti olvasókönyv (1998) Horváth T.: A budaörsi repülőtér (2001) Budapest lexikon (1993)

12 PLAKÁT Bakos Barna és Halász Bálint Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola

13 Bókay Árpád A kerületben élt híres személyiség, iskolám névadója Készítette: Jantász Nikolett 7. b. osztályos tanuló Bókay Árpád Általános Iskola Rövid életrajz augusztus 15-én született Pesten és 1919.október 20-án halt meg. Belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár,az MTA tagja,a Bókay-telep nevű budapesti városrész névadója. Dr. Bókay János, a Stefánia Gyermekkórház alapítóigazgatójának idősebbik fia. Öccse, János kiváló, jó hírű gyermekgyógyász volt.1879-ben avatta édesapja orvosdoktorrá. Pályáját tanársegédként kezdte a gyógyszertani és általános kórtani tanszéken től tanársegéd a budapesti belklinikán. Ezekben az években ismerkedett meg Herrich Szidóniával, akivel 1883-ben házasságkötésük után együtt költöztek Kolozsvárra között a kolozsvári egyetemen az általános kór-gyógytan és gyógyszertan professzora, Karolina közkórház főorvosa között a gyógyszertan tanára a budapesti egyetemen között a kar dékánja. A Magyar Orvosi Archívum c. magas szintű tudományos folyóirat alapítója és szerkesztője. Számos élettani, gyógyszertani, patológiai és belgyógyászati tanulmány szerzője. Foglalkozott a lecitin, a foszforsav kérdésével, továbbá a bélmozgásokkal, valamint a gyomornedvelválasztásra gyakorolható gyógyszeres hatással. Tanulmányozta a káliumklorid-és ólommérgezéseket. Toxikológiai, balneológiai vizsgálatai is jelentősek voltak között Korányi Frigyessel és Kétly Károllyal együtt adta ki a Belgyógyászat kézikönyve sorozatot. Hatkötetes munkája sokáig volt a képzés és a praxis bibliája.1889-ben az ö szerkesztésében jelent meg a több kiadást megért Vénygyűjtemény, amely akkoriban a gyakorló orvosok és gyógyszerészek nélkülözhetetlen alapkönyve volt. Ismeretterjesztő kiadványt adott ki az egészséges táplálkozásról, közreműködött egy orvostörténeti múzeum létrehozásában től tagja volt a magyar szabadkőműves páholynak is, ami azt jelentette, hogy minden politikai és vallási kérdést kizárva, elsősorban törvénytisztelők, irodalom-és művészetpártolók között töltötte idejét. Sokáig volt az Országos Balneológiai Egyesület elnöke, irányításával alapozta meg Budapest a maga modernkori fürdőkultúráját és intézményrendszerét. Szerelem az első látásra 1880 szeptemberében a belvárosi Városház utcában pillantotta meg Herrich Szidóniát. Első látásra szerelembe estek, és miután kinyomozta a lány kilétét, a barátai révén kieszközölte, hogy látogatást tehessen Herrichék lőrinci birtokán ban tartották meg az esküvőt a Deák téri evangélikus templomban, Bókaynak ekkor már a zsebében volt a kolozsvári egyetemi tanári kinevezése. Így az ifjú pár nászút helyett mindjárt Kolozsvárra költözött, de nyaranta visszajártak Szentlőrincre. Az eredeti Herrich villa A lány édesapjának, Herrich Károlynak birtoka volt a mai Bókay-kert. Gondosan tervezett kertjük kiválóan alkalmas hely volt arra, hogy művelt emberek találkozóhelye lehessen. Ha arra gondolunk,hogy a belvárosi lakások többségében ekkor még fürdőszoba sem volt, Herrichék nyaralója valóban igényesnek mondható. A sárgafalú,zsindellyel fedett épület-együttes közepén volt a lakóház, amelyben veranda,előszoba, szoba, nappali, hálószoba, fürdő-szobák,

14 gyerekszoba és vendégszoba is helyet kapott.1888-ban meghalt Herrich Károly, így a lőrinci birtok egyenlő arányban a három Herrich lányra maradt. Az örökösök képviselője Bókay Árpád lett, aki 1890-ben visszatért a budapesti orvosi karra. Sőt a család mellett az önállósulni akaró Szentlőrinc község érdekeit is képviselni kezdte a kispesti képviselőtestületi üléseken. Telekadományok 1898-ban prospektus jelent meg: Parczellázás Szent-Lőrincen címmel. Kiderül belőle, hogy a Herrich lányok kb. 500 holdnyi birtokukat, telekkönyvileg mintegy 1850 parcellára osztják és eladják. Szent-Lőrinc minden előnyét felsorolja a jó fekvést, a kedvező talajviszonyokat, a dús növényzetet, jó közlekedést. Bókay kiválóan gazdálkodott a rábízott birtokkal. A telkek olcsók voltak,részletre lehetett megvenni őket,úgyhogy könnyen elkeltek. Kispest-Szent-Lőrinc a századfordulón jelentős fejlődésnek indult. Sorra alakultak a gyárak, üzemek. Megindult a villamosközlekedés. A Bp-Szentlőrinci helyiérdekű villamosvasút jétől szállította az utasokat az Üllői úton a Ludovika /Nagyvárad tér/ Katonai Akadémiától, Kispesten át a lőrinci Szarvascsárdáig júliusában a szentlőrinciek elhatározták,hogy iskolát kell építeni a megszaporodott gyermeknépesség számára. Bókay 1901-ben felajánlott egy telket az iskola céljára.1903-ban fel is épült az akkor még kétszintes épület a Wlassic Gyula utcában-a mai Bókay Árpád Általános Iskola elődje. Bókay Árpád Általános Iskola január elsejétől a község elszakadt Kispesttől, templomot kellett építeni. Ehhez szintén Bókay adta a telket.1911-ben szentelték fel a Batthyány utcában az első kisebb templomot, mely egybeépült a paplakkal. A telkek tehát elkeltek. A lőrinci nyaraló azonban a Herrich lányok családjának kedvelt tartózkodási helye maradt. A hatalmas kertbe teniszpályát építettek és különleges növényeket ültettek. Itt nőttek fel az unokák Bókay Árpádnak négy gyermeke volt. Szidónia 1914-ben kivásárolta két húgának megmaradt birtokrészét, így a Bókay család lett a Herrich birtok kizárólagos tulajdonosa. Az első világháborúban Bókay Árpádné is részt vállalt a bevonult katonák gyermekeinek istápolásából. Férje a kispesti Vöröskereszt-fiók választmányi tagjaként az itt működő hadikórház működését segítette. A Tanácsköztársaság idején a professzort eltiltották a tanítástól. Utána viszont a szegény sorsú medikusok ellátására szolgáló menza és diákotthon létrehozásán szorgoskodott. Már a pénzt is megszerezte hozzá, de 1919.október 20-án, hatvanhárom éves korában váratlanul elhunyt. Ezt követően nevezték el az általa parcellázott területet Bókay-telepnek. Az özvegye többé nem hagyta el Pestszentlőrincet. Szidónia 1947-ben hunyt el. A halála után Árpád fia, a Bókay család nevében aláírta azt a bérleti szerződést, amelyben az egész Bókay-kertet,a benne lévő épületekkel együtt évi 1 forint,jelképes bérért a lőrinci ifjúság rendelkezésére bocsátotta.1951-ben államosították az egész Bókay birtokot, de a szerződéshez hűen továbbra is a gyerekek tanyáznak a kertben. Bókay Árpád így lett tehát meghatározója kerületünk életének. A kerület díszpolgára ben Kocsis Előd elkészítette bronz mellszobrát, mely a Bókaykertben található.

15 Bókay Árpád ( ) A kerületben élt híres / ismert személyiség Készítette: Szabó Lili 7. c. osztályos tanuló Kandó Téri Általános Iskola augusztus 15-én született a Pesten az akkor Újvilág, mai néven Semmelweis utcában, híres orvoscsaládban. Édesapja Bókay János ( ), aki a Felvidékről települt családjával Magyarországra. Ekkor még Bock volt a családi nevük, de Jókai Mór javaslatára magyarosították Bókayra. Családja evangélikus német polgári származású. Emellett 48-as honvéd volt, és elismert orvos. Felsőbb körökben népszerű háziorvos és hírességek is szívesen fordultak hozzá orvosi problémáikkal. Két fia született, Árpád, és János. Visszatérve Bókay Árpádra, életútja, szakmai rangja és tekintélye nagyhírű édesapjáéval vetekszik. Állandóan tanult és képezte magát. Orvosi tanulmányait Budapesten és Strassburgban végezte. Már fiatal korában a kolozsvári egyetemen tanított ben orvossá avatták, utána tanársegéd lett a gyógyszertani és általános kórtani tanszéken, majd 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. A kolozsvári egyetem professzora lett 1883-tól ben házasodott meg. Az esküvő a Deák téri evangélikus templomban volt. Felesége Herrich Szidónia, 4 gyermekük született, 2 fiú és 2 lány (Zoltán, Nadine, Judit, Árpád). Szidónia mindössze 17 éves volt, amikor Árpád először megpillantotta őt 1880 szeptemberében, a belvárosi Városház utcában. Az akkor még 24 éves fiatalember első látásra szerelembe esett, és miután kinyomozta a bájos leányka kilétét, a barátai révén kieszközölte, hogy a következő nyáron látogatást tehessen Herrichék lőrinci birtokán. Az udvarlást és a lőrinci látogatásokat a naplójában is megörökítette. Az élvezetes stílusban megírt emlékirat néhány évvel ezelőtt könyv formájában is megjelent Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember címmel. Később egyik fia is orvos lett, lányai pedig professzorok feleségei ig Kolozsváron éltek, ekkor Budapestre, az akkoriban átadott Üllői úti orvoskari épületben működő egyetemre nevezték ki tanárnak, a gyógyszertan karra ban magyar nemességet nyert öccsével együtt ban az orvosi kar dékánja lett. Ekkor tulajdonképpen felesége családja révén került Lőrincre, a Herrich birtokra. Herrich Károly, Szidónia édesapja, a Tisza szabályozásában jeleskedő vízépítő mérnök, miniszteri tanácsos volt. 550 holdat vásárolt az 1860-as évek végén, majd parcellázásba kezdett. Ő tervezte meg sakktábla" formára a mai Kispest magvát a Rákóczi utca, Üllői út, Jáhn Ferenc utca és Ady Endre út között Itt építették földszintes családi házaikat az első betelepülők. Ez a hatalmas birtok apósa halálakor Bókayra szállt, így ő folytatta a birtok rendezését. Lőrinc Kispesttől való elszakadását szorgalmazta. Parcellázásba kezdett, és több mint 1000 tel-

16 ket osztott szét, így biztosítva a szegényeknek a lakhatást. A kietlen földek lassan benépesedtek, s a századfordulóra már iskola és templom építésébe kezdtek. Az így kialakult lakótelepet róla nevezték el Bókaytelepnek. A parcellázás mellett különleges növényeket is telepítettek a környékre. Számos növény-ritkaság került a birtokukra. Mindig nemes gondolkodású és segítőkész ember volt, aki a köz javáért fáradozott. Felvilágosult gondolkodás módját mi sem bizonyítja jobban, hogy az akkor napvilágot látott darwini elméletet elsőként fogadta el, támogatta, érvelt mellette és széles körben terjesztette közleményekben ő maga is. Később orvosi folyóirat alapítója és szerkesztője is volt, valamint belgyógyászati szakkönyvek társszerzője. Több szakmai lap, és belgyógyászati szakkönyv is a nevéhez fűződik. A Magyar Orvosi Archívum szerkesztője és alapítója, Újabb gyógyszerek és gyógymódok (1894),A hatkötetes Belgyógyászat Kézikönyve, ami az orvostársadalom megbecsült kézikönyve, sőt, valóságos bibliája volt, Pallas Nagy Lexikon, az 1889-ben kiadott Vénygyűjtemény, ami tizenkét kiadást ért meg, Hazai és külföldi ásványvizek és fürdők, Gyakorlatilag fontosabb mérgezések (1896), stb ben megjelent a III. Magyar gyógyszerkönyv, melynek szerkesztő bizottsági elnöke volt. Toxikológiai, balneológiai vizsgálatai is jelentősek az orvostudomány számára. Foglalkozott a lecitin illetve a foszforsav kérdésével, továbbá a bélmozgásokkal, valamint a gyomornedv elválasztásra gyakorolható gyógyszeres hatással. Tanulmányozott különböző vegyületek által okozott mérgezéseket. Emellett tudós művelője volt az orvostudomány különböző területeinek.(orvos, belgyógyász, farmakológus), de más tudományok iránt is mélyen érdeklődött. Sok címe és elfoglaltsága mellett még az Országos Balneológia Egyesült elnöke, az ő irányításával alapozta meg Budapesten a mai modernkori fürdőkultúrát, illetve annak intézményrendszerét ben vált a szabad kőműves páholyok mesterévé. A szabadkőművesség világszerte több millió taggal rendelkező, számtalan formában működő mozgalom, amely az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. Ez a mozgalom politika és vallás mentes volt. Később szélső nacionalista irányba fordult. A Tanácsköztársaság idején a professzort eltiltották a tanítástól. Utána viszont a szegény sorsú medikusok ellátására szolgáló menza és diákotthon létrehozásán szorgoskodott. Már a pénzt is megszerezte hozzá, ám október 20-án, hatvanhárom éves korában váratlanul elhunyt. Ezt követően nevezték el az általa parcellázott területet Bókaytelepnek. Emlékirataiban fontos üzenet rejlik a társadalmi viszonyok helyzetéről, megértéséről, az életről. Nyughelye a Kerepesi temetőben családi sírboltban található.1996-ban avatták Pestszentlőrinc Díszpolgárává. Források: - Révai Nagy Lexikona - Búza Péter: Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember! - Webcímek: mek.niif.hu

17 PLAKÁTOK Bálint Krisztina és Szabó Edit Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola Balla Erika és Bardócz Zsófia Kapocs Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános Iskola Bárány László és Szegedi András Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola

18 Egy kis orvos nagy története: Pintér Kálmán Készítette: Nagy Nikolett 8. osztály Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola Azért választottam őt, mert elterveztem, hogy én is orvos leszek. Az ő példájára embereket fogok gyógyítani. Dolgozatomban életére és munkásságára szeretnék kitérni. Pintér Kálmán Pestszentimre községi orvosa volt. Nagy népszerűségnek örvendett Soroksárpéterin, azután Imrén. Tudta, hogy a szegény emberek gyógyulásához nem elég a receptet odaadni a betegeknek, sokszor ő még a gyógyszer árát is mellé rakta. Úgy nevezték őt, hogy a szegények orvosa. A nincstelen emberektől még a honoráriumot sem fogadta el. Kiválóan felismerte a betegségeket, lelkiismeretesen és hallatlanul végezte munkáját. Pácienseit folyamatosan ellenőrizte. Az életéről: október 9-én született a Székesfővárosban. Édesapját alig ismerte, mert még iskolába járt, amikor meghalt. Édesanyjáról nincsen kellő írásos dokumentum, gyakorlatilag árva volt. A budapesti Kegyes Tanító Rendi Főgimnáziumban végezte középiskolás tanulmányait. Utána beiratkozott a Királyi Magyar Tudomány-Egyetem orvosi karára. 2 évet el is végzett, de közbe jött az I. világháború. Katonai szolgálatot végzett az I. világégés ideje alatt, végigharcolta a teljes háború idejét, azután a bécsi hadügyminiszter ösztöndíjat adományozott neki. A szolgálat után visszairatkozott az egyetemre október 22-én adták át az orvosi diplomáját április 30-án szavazással kinevezték Soroksárpéterin a község orvosának. Az évei során sok betegpénztár orvosi képviseletét látta el, pl.: OTI, MÁV, Posta, Hajózás, Menhely, Kispesti textilgyár, Gépgyárak, stb ben fogorvosi szakképzettséget is szerzett. Pestszentimre is első községi orvosának nevezte ki. Nem csoda, hiszen még éjjel is kiment a betegeihez, ha rosszul lettek. Kötelességének érezte, hogy meglátogassa a haldokló idős hölgyet is: fogni kell a kezét - mondta ilyenkor. Majd 10 évig 6-8 ezer ember gyógyítását egyedül látta el. Később 1925-ben feleségül vette Nemes Ilonát, akivel a Bercsényi utcában laktak. Második felesége Bán Sára óvónő volt, aki a Thököly utcában nyitott óvodában dolgozott ban megvásárolt a Kölcsey utcában egy házat telekkel, majd 1932-ben költöztek oda. A sok megfeszített munka okozta korai halálát június 10-én egy epeműtét után hunyt el 46 évesen. Több ezer ember jelen volt a temetésén. A Farkasréti temetőben nyugszik.

19 Szegények orvosa Dr. Pintér Kálmánról A pestszentimrei szakrendelő névadójáról Készítette: Burján Vanda 6. osztályos tanuló Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola Soroksárpéterinek nevezték e helyet, Pestszentimre akkor még nem is létezett, Mikor Pintér Kálmán átköltözött ide, A Krepuska Géza adta figyelmibe. Bajtársival együtt a frontot megjárta, Haza is érkezett, az Istennek hála. Akkor iskoláit gyorsan befejezte, Igaz, nem vizsgázott színtiszta jelesre. Emberségből viszont csak kitűnőt kapott, Gyógyított szegényt is, nemcsak gazdag papot. Temérdek embernek ő lett az orvosa, Dolgozott sokat s nem panaszkodott soha. Tapasztalta milyen szegénynek lenni, Kicsiny keresetből csak keveset enni. Szegényektől pénzt ő el nem fogadott, S ingyen látta el a focicsapatot. Nyugalma nem volt sok, csak ha elutazott, Éjjel-nappal nála bárki kopoghatott. Gyógyított, hogy emberek életét megmentse, S kezében pihent meg haldoklóknak keze. Élete nyugodtnak nem igen mondható, Korán elszólította őt a Mindenható. Kísérték több százan legvégső útjára, Nevét viseli ma egészségnek háza.

20 Pintér Kálmán Készítette: Szám Paula Táncsics Német Nemzetiségi Általános Iskola Pintér Kálmán október 09-én született Budapest székesfővárosban. Római katolikus vallás szerint keresztelték meg. Édesapja, Pintér Farkas elhunytakor ő még iskolába járt. Édesanyjáról nem esik említés, gyakorlatilag árva volt. Középiskolai évei alatt a budapesti kegyes tanító rendi főgimnáziumban tanult, majd június 07-én érettségi bizonyítványát átvette. Ezután iratkozott be a "Királyi Magyar Tudomány- Egyetem" orvosi karára. Az es években el is végezte, azonban az I. világháború közbeszólt július december 2-a között teljesített katonai szolgálatot, végigharcolva a teljes világháborút, ezért a bécsi hadügyminisztérium katonai ösztöndíjat adományozott neki. A katonaság után visszairatkozott az egyemre az 1918-'19-es tanévre, sőt ennek a tanévnek a végén - nyáron - tanévpótló tanfolyamot végzett el október 22-én kapta meg a diplomáját. Azonban még hátra volt a gyakorló év, amikor különböző kórházakban, klinikákon kellett a gyakorlatban is elsajátítani az orvosi hivatást, például belgyógyászatból, sebészetből, szülészetből július 4-én fejezte be Pintér Kálmán az orvos pályára szóló felkészülést. (Együtt végzett dr. Krepuska Géza professzor, István fiával). Először magánorvos volt, majd Soroksár anyaközség helyettes orvosa lett. Ő helyettesítette dr. Dóra József községi másodorvost. Évek során nagyon sok betegpénztár orvosi képviseletét látta el (például: OTI, MÁV, Posta, Hajózás, Menhely, Gépgyárak, Dohánygyár) ben megszerezte a fogorvosi diplomáját ban önállóvá vált Soroksárpéteri - Pestszentimre első községi orvosának nevezték ki. "A szegények orvosa" - így hívta a köznyelv, legendákat meséltek róla. A szegények receptje alá odacsúztatott pénz, hogy biztos legyen a beteg gyógyulása, hogy fogta az öreg néni kezét, amikor elhunyt, és hogy az éjszaka közepén is képes volt felkelni, naggyá tette őt. Nem lehetett megelőzni a köszönésben, mindig előbb lendült a kalapja. Fizikailag, s szellemileg is erős volt, a biciklijéről hintóra ült, és nagykarimájú kalapot hordott, így már messziről megismerték a helyiek. Majd 10 évig egyedül látta el a ember gyógyítási és ügyeleti feladatait. Oszlopos tagja volt a képviselő testületnek, hivatalos delegációk állandó résztvevője. Ingyen látta el a focicsapat, majd kézilabdacsapat orvosi teendőit ben feleségül vette Nemes Ilonát, egy évvel később megszületett Ida lányuk, és nem sokkal később el is váltak. Második feleségével, Bán Sárával (óvónő volt) 1928-ban kötöttek házasságot, a Thököly (ma: Felleg) utcában nyitott óvodában ban kötöttek házasságot ban vásárolta meg a Kölcsey utca 102 számú házat és a telket, ami akkor a Vasút utcáig nyúlt. A legendás hírű orvos jószívű, becsületes és lelkiismeretes volt. A szegényektől nem fogadott el a munkájáért pénzt, és a betegség lefolyása alatt állandóan ellenőrizte a betegeit. Fő célja a betegek gyógyítása, minden más csak mellékes. Valószínűleg ez a sok munka és a számára ismeretlen fáradság okozta a korai halálát június 10-én egy epeműtét után elhunyt. Mindössze 46 évet élt. Temetésén több ezer imrei vett rész, a Farkasréti temetőben. A vonatokhoz külön kocsikat kellett kapcsolni és külön autóbuszok vitték el őket a végtisztesség lerovására. Dr. Pintér Kálmán életútja rövid volt, de tartalmas.