ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK ISMERETEI A RÁKOSI KORSZAKRÓL (Felmérés)

Átírás

1 ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK ISMERETEI A RÁKOSI KORSZAKRÓL (Felmérés) A konferencia megrendezése adta azt a gondolatot, hogy jó lenne tájékozódni az iskolába járó tanulók között, milyen ismereteik vannak a témával kapcsolatban. Összeállítottunk egy hat kérdésből álló kérdőívet, általános és középiskolás tanulók ugyanazokra a kérdésekre válaszoltak. A felmérésben résztvevő iskolák: Ált.isk. Középiskola Debrecen (Db) 1 1 Ebes(E) 1 Hajdúhadház(Hh) 1 Hajdúböszörmény(Hb) 1 Pécs 1 2 A válaszadók kor szerinti megoszlása: 12 éves: 9 tanuló 13 éves: 35 tanuló 14 éves: 83 tanuló 15 éves: 16 tanuló 16 éves: 25 tanuló 17 éves: 33 tanuló 18 éves: 56 tanuló 19 éves: 10 tanuló nem jelöl életkort: 1 tanuló A kérdőíveket két csoportra bontottam, az egyik a Pécsről küldött válaszok, a másik az összes többi, ennek okára később térek ki. A válaszok iskolák szerinti bontása: Db,E,Hh,Hb, Pécs Összesen Általános iskolás: 100 tanuló 28 tanuló 128 tanuló Középiskolás: 96 tanuló 44 tanuló 140 tanuló Összes: 196 tanuló 72 tanuló 268 tanuló A hat kérdésre összesen 2412 válasz érkezett, mert az első kérdés hat részből állt. Az összegzésnél nem mindenhol különböztettem meg a 268 általános és középiskolás tanuló válaszát. 1. MELY FOGALMAKAT ISMERED AZ ALÁBBIAK KÖZÜL Hat fogalmat kérdeztünk: -deportálás -ÁVH -padlássöprés -kényszermunkatábor -kitelepítés -kulák Háromféle választ adhattak: -nem hallottam még erről -hallottam róla, de nem ismerem a jelentését -hallottam róla ismerem a jelentését (röviden írd le) Összes válasz: 1608 db, ebből Pécsről: 432 (27%) Db,E,Hh,Hb :1176 (73%) válasz érkezett.

2 A hat fogalomra adott válasz összegzése: Nem hallott róla, hallott, de nem ismeri a jelentését: D,E,Hh,Hb Pécs Általános iskolás: (100fö) 398 válasz (28fő) 22 válasz Középiskolás: (96fő) 265 (44fő) 57 Összesen: (196fő) 663 /56% (72fő) 79 /18% Az összes válasz: (268fő) 742 válasz a válaszok /46%-a nem ismeri ezeket a fogalmakat, a pécsiek válaszaira érdemes figyelni, az ő válaszaik 18%-a negatív. : D,E,Hh,Hb Pécs Ált.iskolás: 202 válasz 146 válasz Középiskolás: Összesen: 513 /43% 353 /81% Az összes válasz: 866 /54%-a írja, hogy ismeri a fogalmakat. A pécsi tanulók válaszaira érdemes újra figyelni, a válaszaik 81%-a volt igen. Megemlítem, hogy 19 tanuló 18 Pécs környéki településről jár ezekbe az iskolákba. Ennél a pontnál megnéztem, hogy az igen válaszok esetén tudják-e a jó választ, vagy nem. Külön-külön vizsgáltam az egyes fogalmakra adott válaszokat. KÉNYSZERMUKATÁBOR D,E,Hh,Hb: 70 tanuló(35%) 126 tanuló(64%) PÉCS: 3 tanuló(4%) 69 tanuló (96%) Összesen: 73 (27%) 195 (72%) A tanulók igen válaszait vizsgálva feltűnő, hogy a pécsi diákok válaszai sok ismeretről tanúskodnak, sok oldalról közelítik meg a fogalmat. Megnéztem azt, hogy a kényszermunkatábor fogalmát jól tudják-e azok, akik úgy gondolták, hogy ismerik a jelentését. Sokan a szóösszetételből következtetnek: munkára kényszerítenek meghatározás általános. A pécsi és néhány más dolgozatban fordul elő: zárt tábor, rendőri őrizetes munka, gulág, Recsk, börtöntábor, láger megnevezés. Gyakori az is, hogy nem a fogalmat értelmezik, inkább azt írják le, hogy kiket visznek oda: elítélteket, a rendszer ellenségeinek vélt embereket, deportáltakat, zsidókat, akik nem mentek be a tsz-be, ellenállókat, családokat, gyerekek is voltak ott, etnikai csoportot, kitelepítetteket az Ormánságból, hadifoglyokat, németeket a szovjetek ide küldték, veszélyes embereket, bűnözőket, vallási politikai okból, akik az oroszoknak rossznak számítottak, ártatlanokat ilyen és ehhez hasonló meghatározásokat írnak le. DEPORTÁLÁS D,E,Hh,Hb: 129 tanuló 67 tanuló(34%) PÉCS: (83%)

3 Az elszállítás szóból vezetik le a deportálást, a következőket írják: áttelepítik az embereket, külföldre küldik, bűnösöket a Szovjetunióba viszik, országból kiszállítás, kisebbséget elvisznek, elad valamit, importálás ellentettje. A deportálást a zsidók elhurcolásával kapcsolják össze, egy tanuló írja, hogy a Hortobágyra vitték az embereket. ÁVH D,E,Hh,Hb: 151 tanuló 45 tanuló(23%) PÉCS: (82%) A pécsi tanulók 82%-a, Debrecenben és környékén élők 23%-a jelzi, hogy ismeri a szó jelentését. (A 151 tanulóból 57-en azt jelzik, hogy hallottak róla, de a jelentését nem ismerik). akik belelőttek a tömegbe 1956-ban, a kommunizmus belső rendőrsége, a Szovjetunió erőszakszervezete, a II. világháború rendőrei, titkos rendőrség, Állam Védelmi Hatóság, Állami Vám Hivatal, Állam Védelmi Hivatal. KITELEPÍTÉS D,E,Hh,Hb: 74 tanuló 122 tanuló(62%) PÉCS 6 66 (91%) A kitelepítést többen nem különböztetik meg a deportálástól, megemlítik a svábok és a magyarok áttelepítését. lakóhelyről elviszik, más országba viszik, kitoloncolják, rengeteg embert kitelepítettek a területi elcsatoláskor más országba, katasztrófa esetén, szegény embereket veszély miatt elköltöztetik, vallás miatt, bőrszín alapján maguk fajta közösségbe telepítik, hajdúk telepítése, zsidókat elviszik, parasztokat városba költöztetik, falut kiürítenek. PADLÁSSÖPRÉS D,E,Hh,Hb: 157 tanuló 39 tanuló(20%) PÉCS: (64% A Debrecen környéki 157 tanuló közül 66-an jelzik, hogy hallottak róla, de nem ismerik a jelentését. lesöprik a padlást, elvitték az ételt, termények elkobzása, mindent elvittek a parasztoktól, házkutatás, a termény erőszakos elvitele, holmik eltávolítása a padlásról, az oroszok kifosztották a parasztházakat.

4 KULÁK D,E,Hh,Hb: 83 tanuló 113 tanuló(58%) PÉCS: (76%) A 83 Debrecen és környékének tanulói közül 58-an jelzik, hogy hallottak róla, de nem ismerik a jelentését. Többen a kulák szót összetévesztik a gulág szóval. gazdag paraszt, föld nélküli gazdag paraszt, földes paraszt, Oroszországban volt ilyen név, pénzes ember, emigrálás, a kisebbség alsó része, szegényebb réteg, régi társadalmi réteg, vagyonos orosz paraszt, orosz szegényebb réteg, akik táborokban voltak, kényszertáborba küldött magyar parasztok, nagybirtokos parasztok, bolsevizmus alatt meggazdagodott paraszt, kizsákmányoló, zsugori nagygazda 2. HALLOTTÁL-E AZ EGYKORI HORTOBÁGYI KÉNYSZERMUNKA- TÁBOROKRÓL NEM IGEN D,E,Hh,Hb: 143 tanuló 52 tanuló(26%) PÉCS: (86%) Két tanuló nem válaszolt. A pécsi tanulók igen válaszai kiemelkednek. 3. KITŐL ÉS MIKOR HALLOTTÁL RÓLA? Válaszok: szülő, nagyszülő, dédszülő, szomszéd, rokon, történelem tanár, osztályfőnök, TV dokumentumfilm, megemlékezés, előadás, emlékgyűjtés, emléktábla a madárkórház falán, Ebesi múzeum, túlélő. A pécsi tanulók 86%-a hallott a hortobágyi táborokról, azt írják, hogy túlélőkkel találkoznak. A debreceni Kossuth Gyakorló Általános Iskola tanulói írják, hogy jártak az Ebesi múzeumban. Feltűnt, hogy az Ebesi gyerekek válaszai között nem szerepelt a lakóhelyükön lévő múzeum, ahol állandó kiállítás őriz adatokat az között működő 12 hortobágyi kényszermunkatáborról köztük az Ebesi táborról. A Hajdúböszörményi középiskolások közül néhányan az emlékgyűjtést említik hírforrásként. Több középiskolás tanuló írja, hogy általános iskolai történelem tanárától hallott erről a korról. Az érintett családok keveset beszélnek otthon a megélt tragédiákról, fáj erről beszélni írja az egyik tanuló. A Dóczy Gedeon Gimnázium tanulóinak meglepően sok ismeretük van erről a korról. 4. TUDOD-E, HOGY KIK VOLTAK A KÉNYSZERMUNKATÁBOROK SZENVEDŐ ALANYAI? NEM IGEN D,E,Hh,Hb: 101 tanuló 94 tanuló(48%) PÉCS: (77%)

5 Válaszok Pécsről: családok kb n, Irma néni, Piroska néni, parasztok az Ormánságból, ártatlan családok, a rendszer ellenségei, nagyon gazdagok, koncepciós perek áldozatai, politikai foglyok, kulákok, vallási nemzetiségi okból, zsidók, befolyásos családok, veszélyesnek tartott egyének,. Válaszok a másik csoportból: férfiak és nők is, háborús bűnösök, értelmiségiek, nemcsak deportáltak, akiket foglyul ejtettek, akiket elvitt az ÁVH, társadalomra veszélyesek, zsidók, cigányok, papok, közveszélyes munkakerülők, kulákok, gyerekek is voltak, akiket a kor politikai vezetői veszélyesnek találtak, szegények, parasztok, hadifoglyok, megbukott katonatisztek, szabálysértők, akik Sztálinnak ellenszegültek, rabszolgák, rabok, igazi bűnösök, akik törvénybe ütköző dolgot csináltak, munkanélküliek. Kevesen kapcsolták ezt a kérdést az előző kérdéssel össze. Ennél a kérdésnél arra számítottunk, hogy a Hortobágyra elhurcoltakra gondolnak majd a tanulók. Nem így történt, a tanulók zömének a zsidók elhurcolása jutott azonnal eszébe és a történelmi tanulmányaik során hallott egyéb események. 5. TUDSZ-E A KÖRNYEZETEDBEN OLYANRÓL, AKI RÉSZESE VOLT AZ 50-ES ÉVEK TŐRVÉNYSÉPTÉSEINEK? NEM IGEN D,E,Hh,Hb: 167 tanuló 28 tanuló(14%) PÉCS: (31%) Az összes válaszadó 80%-a nem hallott a környezetében az 50-es évek törvénysértéseiről Akik hallottak róla dédszülőt, nagypapát, rokont, bolgárkertészt, szomszédot(kulák volt), barátnő nagymamáját, apja keresztapját(aki a Hortobágyon volt),nevezik meg forrásként. Arról írnak, hogy a nagyszülőt kitelepítették, nagybácsi munkaszolgálatos volt, nagyapja börtönben volt, mert elszavalta a Himnuszt 1956-ban. Így ír az egyik tanuló: Dunai német vagyok, több rokonomat elvitték kollektív bűnösség aljas vádjával. A pécsi adatokat azért választottam külön, mert ott lakó sorstársaink, akiket a gyerekek Irma néni, Piroska néni néven megemlítenek évek óta rendszeresen bejárnak az iskolákba és beszélgetnek a gyerekekkel. Olyan tanárokkal találkoznak, akik fontosnak tartják az 1950-es évek megismertetésének azt a szeletét, amiben a mi történetünk is benne van. Sokan élnek még Pécsett és környékén azok közül, akiket 1950.június 23-án éjszaka családostól a hortobágyi táborokba hurcoltak. A Hortobágyon létrehozott 12 családos kényszermunkatáborról az országban, egyetlen múzeumban, Ebesen van állandó kiállítás. Több tanuló jelezte, hogy a XX sz. második feléről gyűjtött emlékek során készített interjúk alkalmával találkoztak olyan interjú alanyokkal, akik a Hortobágyon létrehozott táborok valamelyikének a lakója volt. A felmérés jelzés értékű, hiszen 268 tanulótól származnak a válaszok, nem lehet általános érvényű következtetéseket levonni, mégis tanulságos.

6 Néhány tanulság: - a Rákosi korszakot alig ismerik a tanulók, mert nagyon keveset, vagy semmit sem tanulnak róla, a tankönyvek nem segítenek az eligazodásban - tanártól függ, hogy mit tanít meg erről a korról, a tanárok tanulmányaik során nem kaptak világos ismereteket, érdeklődésüktől függ, hogy mennyire merülnek el a Rákosi kor megismerésében - a korra jellemző fogalmakról nincsenek világos ismeretei a tanulóknak, nem tudnak különbséget tenni kitelepítés és munkatábor között - nem érzékelnek különbséget családok és egyének munkatáborai között - ha az iskolában nem tanítják ennek a kornak a hiteles történetét, akkor annak az ártatlan 2500 családnak, közel embernek a 40 hónapig tartó rabsága kivész a történelem emlékezetéből - érdemes lenne kiterjeszteni a felmérést szélesebb körben, a válaszokat elemezni bizonyos szempontok szerint. Ehhez több elkötelezett ember munkájára lenne szükség, másodsorban pénzre is. Romsics Ignác: Magyarország története a XX században, IV kiadás 345. oldalán arról ír, hogy Az internálások 1950 nyarán kezdődtek a déli határsávban élő megbízhatatlan - többnyire birtokos paraszti-családok kitelepítésével. Egy szó nincs arról, hogy kiket hurcoltak el és hova vitték a családokat. Nincs szó arról, hogy ártatlan embereket családostól törvénytelenül, bírósági ítélet nélkül, tartottak évekig rendőri őrizet alatt. A megjegyzéseknél olvasható: A Rákosi kor politikai és társadalmi feldolgozása nem áll rendelkezésre. Magyarország története sorozatban, Gyarmati György: Demokráciából a diktatúrába c. könyv 68. oldalán a következő olvasható Az ÁVH intézte 1949-ben az ellenséggé nyilvánított Jugoszlávia határ közeli térségeiből mintegy másfélezer megbízhatatlan elem kitelepítését családtagjaikkal együtt. A továbbiakban a budapesti és más városokból történő kitelepítéseket elemzi. Azokra a kiadványokra, amelyek rólunk szólnak nem találtam hivatkozást. A könyv főszerkesztője Romsics Ignác. Nem lehet tudni ki az a másfélezer kitelepített elem, mert ha a szerző ránk gondolt 1950-es dátumot kellett volna írnia és fegyverrel őrzött, zárt táborba hurcolást június 23-án a Dráva mentéről hurcolták el a fent említett családokat az ekkor létrehozott hét táborba. Hantó Zsuzsa kutatásainak köszönhetően ismerjük ezeknek a táboroknak a nevét: Árkus, Borzas, Erzsébet-tanya, Kócspuszta, Kónya, Kormó, Lenin tanya (a cikk szerzője itt volt 39 hónapig). Később hoztak létre még öt tábort a nevük:borsós, Ebes Elep, Lászlómjor, Tedej. Az iskolákban használt történelem könyvek erről a korról kevés adatot tartalmaznak, arról a közel 2500 családról, közel emberről, akik a családos kényszermunkatáborok lakói voltak egy szó sincs. Az elmúlt évtizedben megjelöltük emlékművekkel a kényszermunkatáborok helyét, könyveket jelentettünk meg, de nem találtam hivatkozást ezekre a történészek könyveiben. Szomorúan veszem tudomásul, hogy általam nem ismert okból az ig működő családos kényszermunkatáborokról miért nem akarnak tudomást venni a XX század történetével foglalkozó történészek. Még vannak élő szemtanúk is, így a levéltári anyagokat és az élő emlékezetet együtt lehetne használni. Szerencsére vannak kutatóink, vannak tanárok, van hely ahol törődnek azzal, hogy az emlékezetet ébren tartsák, addig remény is van arra, hogy a történetünk nem kerül a történelem süllyesztőjébe. Köszönjük az Ebesi múzeum igazgatónőjének és munkatársainak a konferencia megrendezését. Köszönjük az alábbi iskoláknak és tanáraiknak a munkáját, akik befogadták a kérdőíveket és tanítványaikat arra kérték, hogy válaszoljanak a feltett kérdésekre.

7 PÉCS : Belvárosi Általános Iskola, Kapusiné Szigeti Emese Árpád Fejedelem Gimnázium, Guzsvány Éva Pécsi Református Gimnázium, Csík Ágnes, Benkő-Kónya Lóránd Köszönjük Dr.Guzsvány Mihályné Balogh Irmának, hogy élő tanúként a gyerekkel gyakran találkozva megismertette őket a velünk történtekkel. A felmérés adataiból világosan látszik, hogy a tanulóknak sokkal több ismeretük van az 1950-es évek elejéről, mint más iskoláknak. EBES: Arany János Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és AMI, Tálas Enikő HAJDÚBÖSZÖRMÉNY: Bocskai István Gimnázium, Tóth Júlia HAJHÚHADHÁZ: Földi János Általános Iskola és AMI, Korompainé Mocsnik Marianna DEBRECEN: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Általános Iskolája, Andicsné Székely Éva Tiszántúli Egyházkerület Dóczi Gedeon Református Gimnáziuma, Földiné Kövendy Magdolna Dr.Bárány Ottóné Badi Györgyi