Térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés"

Átírás

1 Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben TÁMOP / Térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés Készítette: Promen Tanácsadó Kft A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 I. Vezetői összefoglaló...3 II. Helyzetfeltárás felépítése...5 II.1. Helyzetfeltárás célja... 5 III. Lenti kistérség általános bemutatása...6 III.1. Lenti Kistérség természetföldrajza... 6 III.2. A Lenti Kistérség gazdaságát, infrastruktúráját meghatározó környezet... 8 III. A stratégiát megalapozó helyzetelemzés...12 III.1 Lenti kistérség társadalmi-, gazdasági és munka-erő-piaci helyzete III.1.1 A kistérség lakónépessége III.1.2 A kistérség munkaerő-piaci helyzete III.1.3 Közigazgatás, közszolgáltatások helyzete III.1.4 A kistérség közlekedésének helyzete IV. Foglalkoztatási stratégia készítéséhez kapcsolódó helyzetfeltárás...45 V. Összefoglaló...68 Irodalomjegyzék...70 Táblázatok jegyzéke...71 Ábrajegyzék...72 Mellékletek

3 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Cseszt Regélő Nonprofit Kft. egy hat tagból álló konzorcium vezetőjeként támogatást nyert a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében foglalkoztatási paktum létrehozására a Lenti Kistérségben. A projekt a Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben címet viseli, azonosító száma: TÁMOP / A konzorcium további tagjai: Lenti Kistérség Többcélú Társulása, Lenti Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Zalaegerszeg Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola, Lenti LE-KO Önkormányzati, Közszolgáltató és Építőipari Kft., Lenti Hálózat az Integrációért Alapítvány, Zalaegerszeg A konzorcium vezetőjeként a Cseszt Regélő Nonprofit Kft. egy árajánlat-kérési eljárás lefolytatását követően a Promen Tanácsadó Kft.-t bízta meg a térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés elkészítésével. A helyzetelemzés egy primer kutatás és szekunder anyagok elemzésének, eredményeinek és következtetéseinek felhasználásával készült. A helyzetelemzéshez primer kutatásként minden szférára kiterjedő helyzetfelmérést végeztünk, amelyen belül 120 interjú elkészítésére került sor. Az interjú során feltett kérdések Lenti kistérség foglalkoztatási, képzési helyzetének feltárására irányultak. A felmérés célja volt, hogy információt kapjunk a térségben lévő vállalkozások, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek foglalkoztatással összefüggő véleményéről, problémáiról, terveiről, a szférák közötti együttműködésekről, kapcsolati rendszerekről. A felmérésen belül kiemelt terület volt a képzés, amelyen belül a kistérségben elérhető képzések színvonalára, szükséges szakmák oktatására 3

4 vonatkozó kérdésekre kerestünk választ. Emellett még a létrejövő foglalkoztatási paktum felé irányuló elvárások alkottak fontos kérdéscsoportot. Szekunder anyagok elmúlt időszakban készült, kistérségre vonatkozó stratégiák, KSH adatok stb. - elemzésével átfogó képet kaptunk a Lenti Kistérség munkaerőpiaci helyzetéről, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeiről, a közlekedési kapcsolatokról, elérhető képzésekről és foglalkoztatáshoz kapcsolódó fejlesztésekről. Ezek alapján elkészült a Lenti kistérségre vonatkozó, a foglalkoztatást középpontba állító külső és belső környezet összefoglaló elemzése, amely megalapozza a Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben című program foglalkoztatási stratégiáját. 4

5 II. HELYZETFELTÁRÁS FELÉPÍTÉSE A helyzetfeltárásban vizsgáltunk és értékeltünk minden olyan alapadatot, amely a foglalkoztatás szempontjából lényeges lehet, így a térség általános jellemzőinek és a demográfiai adatok bemutatása mellett az iskolázottságra, elérhető szolgáltatásokra és a vállalkozások számára, megoszlására vonatkozó adatokat is összegyűjtöttük. Foglalkoztatási szempontból emellett kiemelt jelentősége van a közlekedésnek is, így a munkahelyek elérhetősége szempontjából fontos közlekedési lehetőségek vizsgálata is megtörtént. Az adatok esetében a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH), a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ információit, valamint a térségben az elmúlt 4-5 évben elkészült, különböző tanulmányok adatait, illetve a térségben végzett felmérések eredményeit dolgoztuk fel. A helyzetfeltárás második részében a három szférára kiterjedő helyzetfeltáró interjú során elhangzott válaszok értékelését foglaltuk össze, amelyek iránymutatást jelentenek a foglalkoztatási stratégiában az akciótervek meghatározásához. Az elvégzett adatelemzés és a helyzetfeltáró interjú eredményei megfelelő alapot jelentenek a Lenti kistérségre vonatkozó foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez, a meghatározott célok és tevékenységek alátámasztásához. II.1. HELYZETFELTÁRÁS CÉLJA A helyzetfeltárás alapvető célja, hogy a rendelkezésre álló központi, regionális, megyei és kistérségi adatokat a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk alapján elemezzük és az így levont következtetésekre építve a Lenti kistérségre vonatkozó foglalkoztatási stratégiában meghatározzuk a térségi foglalkoztatás javításához szükséges legfontosabb célokat, tevékenységeket. 5

6 III. LENTI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A Lenti kistérség Zala megyében, a Nyugat-dunántúli Régióban található 663 km 2 területen. Földrajzilag a Nyugat-Magyarországi makro-régió, a Zalai dombvidék mezorégió, Nyugat-Zalai dombság szubrégió, a Kerka-vidék mikro-régióban található. A térség jelentős része a Kerka medencéjében helyezkedik el. III.1. LENTI KISTÉRSÉG TERMÉSZETFÖLDRAJZA A Lenti Kistérség Zala megye nyugati szélén helyezkedik el, az Őrség egy részét, Hetést, Göcsejt foglalja magába. A felszíne Zala megye többi részéhez hasonlóan erősen tagolt, de a tengerszint feletti magasság a többi területhez képest alacsonyabb, a dombhátak között széles síkságok terülnek el. A földtani adottságokat figyelembe véve ásványkincsek tekintetében szegény terület. A területen a kimerülőben lévő szénhidrogén-készletek kitermelése jellemző Lovászi térségben, emellett pedig részben a szénhidrogén bányászatnak is köszönhető - jelentősebb hévízkészletet tartanak számon a térségben. A hévíz adta lehetőségeket egyelőre csak a Lenti termálfürdőben hasznosítják, holott a térségben több helyen is végzett fúrások során jelentős hőtartalmú hévizek kerültek feltárásra, amelyek hasznosítása energiatartalmuk miatt előnyös lenne. Jelentősebb ásványkincsnek emellett még az agyag tekinthető, amelyből jelentős mennyiséget használ fel Iklódbördőce térségben a Creaton Hungary Kft. tetőcserép gyára, de erre alapul az Őrség területén lévő fazekasság is, amelynek nagy hagyományai vannak. Alapanyag szempontjából még jelentős a folyóvölgyi - Kerka és mellékfolyói térségében és a Murán - végzett kavicsvagyon, amelyet a térség építőiparában, illetve az útépítéseknél használnak fel. Egyes területeken a bányászat azonban problémát okoz természetvédelmi szempontból, mivel a bányászat sokszor az illetékes hatóság 6

7 tudta nélkül indul el, és jelentős károkat okoz a folyó, illetve a többi vizes élőhely közvetlen környezetéhez kapcsolódó élőlényeknél. A terület éghajlata mérsékelten hűvös- mérsékelten nedves, amely megközelíti a nedves éghajlati típust. A napsütéses órák száma viszonylag kicsi, 1850 óra évente, az évi középhőmérséklet 9 o C körüli. Az évi csapadékmennyiség átlagosan mm körül alakul, amelyet gyakran a lehullt mennyiség meghalad, és amelyből a legjelentősebb mennyiség a vegetáció időszakában hull le. Ez a csapadékmennyiség nagyon fontos a sok évszázad alatt a Kerka völgyben kialakult növénytársulások és élőlényközösségek fennmaradásához, azonban mennyisége jelentősen csökkent, illetve erősen ingadozó az utóbbi évek adatait figyelembe véve, amely hatással van az élőhelyekre is. A bükkösök egy része kiszáradt, az ártéri keményfa-ligeterdők tavaszi hagymás növényállománya csapadékszegény telek után jelentősen kisebb, mint az várható lenne. A kistérség termőtalaja a jellemző növénytermesztés helyett az egykor jellemző állattartásra alkalmas. A Kerka mentén a kavicsos rétegen, agyag- és vályogtalajok, és a folyó és mellékágai gyakori kiöntése miatt a nyers réti öntéstalajok a jellemzőek. Ezek a talajtípusok jellemzően tömöttek, levegőtlenek, jó vízzárásúak. Hasznosítás szempontjából az ilyen talajú területek elsősorban kaszálónak, legelőnek alkalmasak, szántónak nem annyira. Ennek ellenére nagyon sok területet feltörtek a térségben a as években, de jó terméshez ezeken a területen csak a tápanyag utánpótlással oldható meg, ami viszont a talajvíz és a felszíni vizek tápanyagterhelését fokozza. A dombhátakon, magasabb területeken a kavicsos váztalajok, illetve ezen kialakult pszeudoglejes barna erdőtalajok a jellemzőek, amely utóbbin mészkerülő fenyvestölgyes erdők díszlenek. A völgy déli részén már nagyobb szerephez jut a homok, lösz, így itt karbonátos talajokat is találunk, a jellemző erdőtársulás az illír bükkös, tölgyes. A dombhátakon, elsősorban a déli részen számos helyen szőlők és gyümölcsösök húzódnak, amelyek szintén több értékes növény- és állatfajnak jelentenek élőhelyet. A dombhátak kisebb lejtése miatt a Kerka völgyben nem jellemző az erózió okozta kárhatás. A kistérség területén magas az erdősültség, 7

8 főként a gyertyán, tölgy, bükk határozza meg a természetes növénytakarót, de a fenyőerdő állomány is jelentős. A Zalaerdő Zrt. kezelésében álló erdők az országban az egyik legértékesebb állományokat alkotják. A vízkészlet és a vízgazdálkodás a szempontjából a térség a Kerka által a Mura- Dráva vízrendszerhez tartozik. A térség legjelentősebb vízfolyásai a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi patak, a Kerka mellékvize a Cupi patak. A Szentgyörgyvölgyi patak mellékvizei: a Nagy-réti- patak, a Márokföldi-patak, a Nagy-völgyi-patak és a Parragos patak. A Kerkát és a Szentgyörgyvölgyi patakot teljes hosszán, a Cupi patakot részben (az alsó folyásán) szabályozták. A közép zalai terület a Kerka bal oldali vízgyűjtőjéhez, valamint északon a Zala folyó vízgyűjtőjéhez tarozik. Legjelentősebb vízfolyásai a Cserta-patak, és mellékvize a Berek-patak. Szentpéterfölde pedig az Alsó-Válicka egyik jobb oldali vízfolyását képező Töröszneki-patak mellett helyezkedik el. III.2. A LENTI KISTÉRSÉG GAZDASÁGÁT, INFRASTRUKTÚRÁJÁT MEGHATÁROZÓ KÖRNYEZET A Lenti Kistérség gazdaságának (ipar, mezőgazdaság, oktatás, idegenforgalom stb.) és infrastruktúrájának kialakításában (utak, elektromos infrastruktúra stb.) meghatározóak a térség adottságai. A térség makroklímájára mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves állapot jellemző, a napsütéses órák száma viszonylag kicsi, az évi középhőmérséklet 9 o C körüli. Az évi átlagos csapadék 800 mm körüli. Az alacsony hőmérséklet és a magas csapadék miatt igen nagy a relatív légnedvesség, ami kedvez a térséget nagyrészt beborító erdőnek. Az erdőgazdálkodás elsősorban gyertyán, tölgy, bükkerdőkben folyik, de a fenyőerdő állomány is jelentős. A mezőgazdaság szempontjából a mérsékelt hőigényű és vízigényes kultúráknak kedvező az éghajlat. A völgyekben és enyhe lejtésű domboldalakon jelentős 8

9 kiterjedésű szántók vannak, a patakok mentén, a legmélyebb fekvésű területeket rétek borítják. A meredek, vízmosásos dombokat erdők uralják. A Kerka szabályozása után nagyobb területeken alakítottak ki szántókat, azonban ezek hasznosítása még ma is sok esetben gazdaságtalan. Gyepeknek nagyrészt a nedves, vizes területek maradtak meg, melyek a legeltetés, kaszálás elmaradása miatt nagyrészt műveletlenek. A térség adottságai elsősorban az állattenyésztésnek (legeltető állattartás, takarmánytermelés) felelnek meg, de más tendenciák miatt (támogatási rendszer, indokolatlan piaci igények) a gazdálkodók jó része mégis a szántóföldi növénytermesztést (elsősorban kukoricatermesztést, kisebb mértékben kalászosok és egyre nagyobb területeken repce) részesíti előnyben, még akkor is, ha sok esetben nagy mennyiségű műtrágya felhasználásával tudja csak elérni a kívánt terméshozamot. A mezőgazdasági fejlesztésbe újonnan bevonható potenciálisan rendelkezésre álló területek a kistérségben azok a különleges adottságú rétek és legelők, amelyek jóval nagyobb létszámú állatállomány eltartására is elegendők lennének. A mai visszafogott létszám sokszorosát képes lenne ellátni a Kerka völgye, ha a fejlesztés ezen iránya támogatást nyerne. Ez mindenképpen támogatandó lenne természetvédelmi szempontból is, hiszen számos értékes élőhely épp a régi állattartó gazdálkodás (legelő-erdők, fás legelők) hatására jöttek létre és az ott megjelenő fajok igénylik a művelést legeltetés vagy kaszálás formájában. Amennyiben ez elmarad, úgy egyre inkább eltűnnek a magasabb lágyszárú társulásokat nem toleráló fajok, és egyre inkább csökken a terület fajgazdagsága. A Kerka dombvidékén jellemző a kisparcellás hétvégi kertek művelése. A szőlő mellett a térség jellemző gyümölcsei (szelídgesztenye, dió, szilva, alma stb.) találhatók itt meg, de elsősorban csak saját felhasználásra termelnek. A mezőgazdaságon belül nő a jelentősége a szőlőtermesztésnek is. Erre a területre esik a hazai borvidékek közül Balatonmelléki borvidék Muravidéki körzete. A Muravidéki körzet (8 település) Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura völgyében található. Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke (évi mm csapadék). Az aszálykár ezen a 9

10 vidéken szinte ismeretlen. A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos, barna erdőtalajok vagy barna földek képződtek. Egyértelműen fehérbor-termelő vidék, bár még nemzetközileg kevésbé ismert. Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A kedvező domborzati viszonyok a mikro-klimatikus adottságok, déli-délnyugati lejtés, a középkötött talaj, a szélsőségektől mentes éghajlata, a Mura és a Kerka folyók kedvező hatása a térséget kiemelt módon alkalmassá teszi a szőlő és gyümölcstermesztésre. A jellemzően pszeudoglejes talajok inkább korszerű rétgazdálkodásra és erdőként való hasznosításra alkalmasak. Az erdőtenyészet számára a gyengébb talajok is megfelelő feltételeket biztosítanak. Sok a területen élő védett állat, az erdők őzben, szarvasban gazdagok. A rókák is igen elszaporodtak, megtalálható még a vaddisznó is. A vadászható apróvadban nem bővelkednek az erdők, de nagyvadra bőven van példa. A legnagyobb gazdasági jelentőségű vadfaj a szarvas, a zalai szarvas fogalom Európában. A kistérség különleges adottságát jelentik még az itt bőven található termálvízlelőhelyek. A meddő-szénhidrogén kutatások melléktermékeként hévizet tártak fel Szentgyörgyvölgyön, Márokföldön, Alsószenterzsébeten és Kerkafalván. Találhatók még termálforrások: Csertalakos, Gutorfölde és Zebecke térségben, valamint Szentpéterföldén. Körültekintő tervezés mellett a térségben különböző célú termálprogramok indíthatók, ezek között a hévíz ipari, mezőgazdasági és turisztikai kiaknázása egyaránt szóba jöhet. Jelentős a táj vízfeleslege, emiatt több mesterséges tavat is létrehoztak a térség településein (Iklódbördőce-Csömödér határában létesült horgásztó, novai víztározó, melynek vízfelülete közel 40 ha, Csesztregi tó, Lendvadedesi esővíztározó-horgásztó, Szentpéterfölde Töröszneki víztározó) valamint a kavicsbányászat hatására is több 10

11 felhagyott bányaterületen alakítottak ki jóléti tavakat (Sárberki horgásztó, Belsősárdi tó). Az árvízvédelem szempontjából a térség a Kerka szabályozása óta jelentősebb mértékben védett, illetve az utóbbi években további intézkedések történtek az esetleges árvizek hatásainak csökkentésére. A kistérség legnagyobb vízfolyása, a Kerka és árvizei közvetlenül 10 községet és Lenti várost érinti, többségüket belterületen is, áradás esetén ezeket a területeket önti el elsősorban a víz, de a gátrendszer kialakítása mellett nagyon fontos a belső vízelvezető rendszerek karbantartása és adott esetben a kialakítása is. Az árvizek hatásainak mérséklésére 2002-ben több program is indult a térségben a következő településeken: Magyarföld, Alsószenterzsébet, Csesztreg, Zalabaksa, Kerkabarabás, Lenti, Szécsisziget, Lovászi, Kerkaszentkirály, Kerkakutas, Kerkafalva. Emellett a Kebele vízgyűjtőterületén keletkező árvizek hatásainak csökkentésére Resznek-Zalaszombatfa térségében szintén árvízcsúcs csökkentő tározót hoztak létre, amelyet 2008 júniusában avattak fel. Turisztikai fejlesztés keretében e mellett még két kisebb vízfelület jött létre, egyik Lendvajakabfán, míg a másik a Kebele-víztározóhoz kapcsolódóan Resznek mellett. A dimbes-dombos zalai táj viszonylagos érintetlensége, a magas erdősültség, a vizek, vízfolyások, holtágak, bányatavak, gyepek, szántók, a falvak bensőséges hangulata, a szőlőhegyek mind-mind potenciális lehetőségként jöhetnek szóba a fejlesztések során. 11

12 III. A STRATÉGIÁT MEGALAPOZÓ HELYZETELEMZÉS III.1 LENTI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ÉS MUNKA- ERŐ-PIACI HELYZETE Mosonmagyaróvári Győri Soproni Kapuvári Csornai Téti Pannonhalmai Kőszegi Csepregi Celldömölki Szombathelyi Sárvári Körmendi Vasvári Szentgotthárdi Őriszentpéteri Lenti Zalaegerszegi Zalaszentgróti Keszthelyi Letenyei Nagykanizsai 12

13 A Lenti kistérség a Nyugat- dunántúli régióban az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérség Zala megye és az ország dél-nyugati csücskében. A kistérség 51 településének központja Lenti. A kistérség lakosságának száma január 1-jén fő (KSH). A lakosság a kistérség központján kívül aprófalvakban, és néhány nagyobb, mikro-térségi szerepet ellátó községben él. A terület fekvése kedvező, hiszen Ausztria, Szlovénia és Horvátország közelében helyezkedik el. Ez a földrajzi helyzet gazdasági, térségi együttműködéseket eredményez, de további együttműködések forrása is lehet. Különösen intenzív határ menti együttműködések alakultak ki a szomszédos szlovén területekkel, elsősorban a magyarok által lakott Lendvával. 1. ábra: Lenti Kistérség határai Forrás: Lenti Kistérség információs társadalom stratégiája, június A kistérséget északról a Vas megyei Őriszentpéteri Kistérség, délről a Letenyei Kistérség, keletről a Zalaegerszegi Kistérség; nyugatról pedig a Szlovén Köztársaság határolja (lásd 1. ábra). 13

14 A Lenti kistérség a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségnek számít. Zala megyén belül a szűkebb térségben foglalkoztatási, társadalmi szempontból csak a Letenyei kistérség hátrányosabb helyzetű, de sok szempontból a Lenti térség is hasonló problémákkal aprófalvas településszerkezet, települések rossz megközelíthetősége stb. küzd, mint Letenye és térsége. A térségre az aprófalvas településszerkezet jellemző, a szolgáltatások mikro-térségi szinten (9 körjegyzőségi központ és ezekhez tartozó települések) szervezettek, ezekbe a kisebb központokba összpontosul az orvosi ellátás, az oktatás, és a legtöbb esetben a különböző kereskedelmi egységek is itt érhetőek el. A térségi hatáskörű szervezetek, szolgáltatók, illetve a szakoktatási intézmények pedig a térség központjában, Lentiben működnek. A népesség korszerkezete az országos, illetve regionális tendenciáknak megfelelő, fokozatosan csökken a születések száma, és ezzel párhuzamosan emelkedik az idős korosztály száma, elöregedő társadalom jellemzi a kisebb-nagyobb településeket. A munkahelyeket tekintve is hasonló tagozódás figyelhető meg, mint a szolgáltatásoknál, a legnagyobb foglalkoztatók a mikrotérségi központokban találhatók és jelentős az önkormányzati foglalkoztatás. Az iparágakat tekintve a kistérségben jelentős a mezőgazdaság, a gépipar, a fafeldolgozás, illetve részben a könnyűipar (textilipar), valamint a szolgáltatóipar (ezen belül kiemelkedő az idegenforgalom). A legnagyobb vállalkozások Lentiben, Csesztregen, Lovásziban, Nován és Gutorföldén működnek, ahol az aktív korú lakosság jelentős részét foglalkoztatják. A térségben a munkanélküliek száma a 2009-ben és 2010-ben a Zala megyei átlag alatt maradt augusztusában a megyei munkanélküliségi ráta 9,48% volt, amíg a Lenti kistérségben ez alatt maradt, és 8,9% volt a mértéke. A munkanélküliség a 14

15 2010-es évben mérséklődött a Zala megyei átlag 8,21% volt, míg Lenti kistérségben 7,07% volt az értéke 2010 augusztusában 1. III.1.1 A KISTÉRSÉG LAKÓNÉPESSÉGE A Lenti kistérség 51 településből áll, amelynek központja Lenti. A térséget 9 mikrotérségre lehet osztani, amelynek központjai: Csesztreg, Zalabaksa, Rédics, Nova, Csömödér, Gutorfölde, Páka, Lovászi, Kustánszeg (Barlahida). A kistérség egyetlen városa Lenti, amelynek a népességszáma: fő a 2001-es népszámlálási adatok alapján (2009. január 1-i KSH statisztika alapján fő). Kistérség 1. számú táblázat: Zala megyei kistérségek település- és népességnagyság kategóriák szerint Település Ebből: város A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint Terület, km 2 Népsűrűség, fő/km 2 A 120 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya, Hévízi ,1 54,8 Keszthelyi ,4 77,1 Lenti ,7 5,6 Letenyei ,7 3,8 Nagykanizsai ,7 79,1 Pacsai ,1 8,3 Zalaegerszegi ,6 68,7 Zalakarosi ,5 Zalaszentgróti ,2 Összesen ,7 53,5 Forrás: Nyugat-dunántúli Régió statisztikai évkönyve, % 1 Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Településsoros munkanélküliségi adatok kistérségenként

16 A fenti 1. számú táblázat a megye kistérségeinek demográfiai helyzetéről ad áttekintést, amely a kistérség demográfiai helyzetét a többi kistérséghez viszonyítva mutatja. A térség demográfiai helyzete a megyén belül hasonló a többi Zalai kistérség helyzetével - ahogy már jeleztük - aprófalvas, városhiányos térség. A kistérség településeinek 4/5 része apró- és törpefalu 2 (41 település). A 200 fő lakosság szám alatti törpefalvak aránya 63% (32 település, az arány tartalmazza a 100 fő alatti településeket is), a 100 alattiaké pedig 35% (19 település) (lásd 1. táblázat). A kistérségben csak öt olyan település van, amelyik népessége meghaladja az főt. A kistérség központja, Lenti lakosságszáma nem haladja meg a főt. A megyében található kistérségek közül a Lenti kistérség a legritkábban lakott térség, a népsűrűsége mindössze 32,7 fő/km 2, a teljes lakosságszám fő volt a KSH január 1-i adatai szerint. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a kistérségre is jellemző. Az elmúlt hét évben jelentősen csökkent az állandó népesség, mely nagymértékben összefügg a születési gyermekszám csökkenésével. A fiatalok többsége tanulmányaik befejezése után munkalehetőség hiányában nem nagyon tér vissza a kistérségbe. A kistérségen belül ez a probléma a zsáktelepülések esetében jelent különösen nagy gondot. Zsáktelepülésnek nevezzük azokat a településeket, amelyeket csak egy útirányból lehet megközelíteni, és a településtől tovább út vagy vasút nem vezet, tehát nincs sem átmenő, sem más irányba egyéb forgalma. Ezeket a falvakat általában igen rossz minőségű utakon lehet elérni. Jellemzőjük, hogy általában nagyobb távolságokra fekszenek a városoktól, vagy fontosabb utaktól, gyér tömegközlekedéssel. Szinte kizárólag aprófalvakról van szó, és ezen településtípust sújtja legjobban az elvándorlás, munkanélküliség és egyéb rossz adatsorok. Általánosan jelen vannak a határmenti térségekben, nagyon sok közülük a trianoni határkijelölés miatt veszítette el a 2 Népességük szerint a falvak besorolása törpefalu a 200 fő alatti, aprófalu a fő közötti népességszámmal rendelkező település. (Hartl J.-né : Települési ismeretek, Budapest, 2009) 16

17 továbbvezető útját, vasútját, s féloldalassá vált. Ezek a zsáktelepülések jellemzik Zala megyét is, a régió 105 zsáktelepüléséből 63 db a megyében található. Mára ezek a falvak az uniós határmegnyitásokat követően kezdik visszaszerezni településhálózati kapcsolataikat (pl. Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megyék esetében). A Lenti kistérségben 7 zsáktelepülés található (Barlahida, Bödeháza, Felsőszenterzsébet, Lendvadedes, Pördefölde, Pusztaapáti, Szentpéterfölde), amelyeknél a fenti népességfogyási tendencia folytatódása esetén elképzelhető, hogy év múlva teljesen elnéptelenednek. A települések közül csak kettőnek (Bödeháza, Lendvadedes) van esélye arra, hogy a határ mentiségből adódó, eddig hátránynak számító helyzetéből előnyt kovácsoljon és közúti, illetve egyéb kapcsolatok megnyitásával elveszítse zsáktelepülés jellegét, amely a fennmaradásukat is biztosíthatja. A népszámlálási adatok szerint a régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás 3,69 fő/1000 lakos volt. Az élve születés 8,69 fő/1000 lakos, mely az országban a legalacsonyabb érték. A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 12,7 fő/1000 lakos. A régiós átlagoknál a kistérség átlagai jóval gyengébbek. A kistérségben a lakónépesség jelentősen fogy, a népességcsökkenés mértéke az elmúlt 10 évben már meghaladta a 9%-ot. A régióhoz képest rosszabb adatok mellett a megye települései közül is e kistérségben a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó élve születések száma, 6,7 fő s az egyik legmagasabb az ezer lakosra jutó halálozás, 14,6 fő. A természetes szaporodás-fogyás mértéke -8,4. A ritkán lakott térség (32,7 fő/km 2 ) településeire tehát az elöregedés a jellemző, a kistérség népessége a korfa aljáról és tetejéről is egyaránt öregszik. Az állandó népességből a 60 éves és idősebb népesség aránya 2008-évben már meghaladta a 25%-ot (25,5%). A kistérségre jellemző adatokat, a megye többi kistérségét jellemző mutatószámokat jól mutatja a 2008-as népességmozgalmi információkat összefoglaló alábbi táblázat (lásd 2. számú táblázat). 17

18 2. számú táblázat: Népességmozgalom Kistérség Lakónépesség az év végén változása a Városok népessége Települések átlagos népessége Élve születés Halálozás Belföldi vándorlási különbözet Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből az fő év az év végén, fő ezer lakosra évi átlaga ezer lakosra év végén, % végéhez, % Hévízi , ,4 13,9 7,1-4,8 9,6 25,7 Keszthelyi , ,1 12,5 3,0-4,3 0,4 24,0 Lenti , ,7 14,6-7,3-8,4-3,6 25,5 Letenyei , ,8 17,3-1,9-10,3-1,4 24,2 Nagykanizsai , ,0 11,9-3,7-4,1-2,8 21,7 Pacsai , ,3 14,1-5,7-6,1-1,3 22,3 Zalaegerszegi , ,6 11,9 1,1-3,6 1,0 21,6 Zalakarosi , ,2 14,9-7,6-6,4-0,2 25,0 Zalaszentgróti , ,3 15,9-11,6-7,7-1,8 23,8 Összesen , ,7 13,0-1,7-5,1-0,4 22,9 Forrás: Nyugat-dunántúli Régió statisztikai évkönyve,

19 A népesség számának alakulását a természetes szaporodás és a vándorlási mozgalom együttesen befolyásolja. A KSH adatai alapján 2011-re a 65 évesek és annál idősebbek aránya elérheti akár a 25 %-ot is. Ugyanakkor a 0-19 évesek aránya pedig folyamatosan csökkenni fog. 3. számú táblázat: Kistérség lakosságának megoszlása életkor szerint (2010. augusztus) Életkor fő Forrás: KSH augusztus A fenti táblázat (lásd 3. számú táblázat) adatai már ezt a tendenciát vetítik előre, mivel 2010 augusztusában a Lenti kistérségben a 65 év felettiek aránya már 21,13%- os értéket mutat. A demográfiai trendek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a kistérség gazdaságára, az elöregedett lakónépesség nem jelent a munkaerő-piac számára munkaerőt, ha fogy a népesség a szolgáltatások kiürülnek, ami a még ott élő fiatal lakónépesség elvándorlását eredményezi. A fentieket az alábbi, lakossági életkori megoszlást mutató ábra (lásd 2. ábra) is jól mutatja. 2. ábra: Lakosság életkori megoszlása Lentiben és a Lenti kistérségben 0-17 év év 60 év feletti Lenti Kistérség Lenti nélkül Forrás: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés, Lenti Többcélú Kistérségi Társulás, A Lenti kistérség településeinek korszerkezetére az országosan is megfigyelhető jellemzők érvényesek. Bár a városban a munkaképes korú lakosság aránya 19

20 magasabb, mint a kisfalvakban, de az idősek, és a munkaképesek aránya nem változik kedvezően, vagyis a munkaképes lakosság aránya nem fog növekedni. A térség kistelepülésein jelentős a korösszetétel megváltozása, eltolódása az idősebb korosztály felé. Ez a tény szolgáltatásfejlesztési és esélyegyenlőségi problémákat egyaránt felvet. Ezért rendkívül fontos, hogy minden település az esélyegyenlőség szempontjából is áttekintse saját lehetőségeit és feladatait. Az aktívkorú lakónépesség fogyása a kistérségben, már-már az egészséges munkaerőpiaci, de a társadalmi működést is veszélyezteti. Ugyanis a népességfogyás következtében a falu szolgáltatásai leépülnek, ez további elvándorlást indukál. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a csökkenő és drasztikusan alacsony születésszám, az elöregedő népesség pedig új elvárásokat támaszt mind a gazdaság, mind a társadalompolitika számára. Leginkább veszélyeztetett területek a kistérségben az alacsony létszámú települések, illetve a zsáktelepülések. Emellett azonban a mikro-térségek központi településein is jelentős népességfogyás, és születés-szám csökkenés figyelhető meg. (lásd 4. számú táblázat). Ezekből az adatokból egyértelműen látható, hogy folyamatos népességfogyás jellemzi a kistérséget. A korfa alulról is és felülről is elöregedést jelez. Az élve születések száma rendre alatta marad a halálozási számoknak. A kistérség vándorlási egyenlege tartósan negatív, amely egyébként a régió megyéi közül csak Zala megyére jellemző. Ezt a tendenciát az sem tudta, tudja megfordítani, hogy a kistérség határmentisége miatt az elmúlt évtizedben számos településen vásároltak osztrák és német állampolgárok ingatlant, és közülük többen tartósan itt élnek. A schengen-i határnyitásnak is elsősorban a gazdasági életben figyelhető meg pozitív hatása, a lakosságszámot tekintve nem jelentett különösebb pozitív változást. 20

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

180 napnál régebben munkanélküliek aránya

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7.

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7. A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, 2016. SZEPTEMBER 7. A ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZEREPE A TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁBAN DR.

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

II/1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma

II/1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintése 1. Helyzetelemzés helytállósága: A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. EMMI rendeletének 1. és 2. számú melléklete

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a 2016. év október havi zárónapi adatai alapján KSH felmérése és adatai alapján % 62 60 58 56 A foglalkoztatási arányok alakulása Fejér megyében 2011-2016. Fejér

Részletesebben

LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU-010803-31. sz. projekt

LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU-010803-31. sz. projekt LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU-010803-31. sz. projekt Témafelelős: Bagó József Vezető szakértők: Dr. Kárpáti László Keszthelyi Akadémia Alapítvány

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség 2-2007 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2007. JANUÁR Készítette: Szakmai Szolgáltató Osztály Kecskemét, 2007. február

Részletesebben

TÁMOP / Projekt rendezvény Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások TÁMOP-1.4.4

TÁMOP / Projekt rendezvény Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások TÁMOP-1.4.4 A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben" TÁMOP - 1.4.4-08/1-2009-0016 Projekt rendezvény 2010. 08. 04. Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

9. SZER GYORSJELENTÉS

9. SZER GYORSJELENTÉS 9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2009-2013 Regisztrált álláskeresők száma 18 000 17 500 17 000 16 500 16 000 15 500 15 000 14 500

Részletesebben

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Dr. Olasz András igazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága 213. november 2. 1 A megye

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Márkus Róbert Zsolt TÁMOP

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Pap Zoltán TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001

Részletesebben

2012. május június

2012. május június Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskeresö nemenként végzettségenként pályakezdö korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

Kékfrankos mintaterület magyarországi részének népességföldrajzi elemzése

Kékfrankos mintaterület magyarországi részének népességföldrajzi elemzése 4 5 k m T e l e p u l e s 1. s h p m a g y a r o r s z á g i t e l e p ü l é s e k a u s z t r i a i t e l e p ü l é s e k Kékfrankos mintaterület magyarországi részének népességföldrajzi elemzése A Fertõ-tó

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei szeptember. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei szeptember. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Munkaerő-piaci adatok

Munkaerő-piaci adatok FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012 2016 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc. ápr. m áj. j ún. j

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben