Térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés"

Átírás

1 Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben TÁMOP / Térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés Készítette: Promen Tanácsadó Kft A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 I. Vezetői összefoglaló...3 II. Helyzetfeltárás felépítése...5 II.1. Helyzetfeltárás célja... 5 III. Lenti kistérség általános bemutatása...6 III.1. Lenti Kistérség természetföldrajza... 6 III.2. A Lenti Kistérség gazdaságát, infrastruktúráját meghatározó környezet... 8 III. A stratégiát megalapozó helyzetelemzés...12 III.1 Lenti kistérség társadalmi-, gazdasági és munka-erő-piaci helyzete III.1.1 A kistérség lakónépessége III.1.2 A kistérség munkaerő-piaci helyzete III.1.3 Közigazgatás, közszolgáltatások helyzete III.1.4 A kistérség közlekedésének helyzete IV. Foglalkoztatási stratégia készítéséhez kapcsolódó helyzetfeltárás...45 V. Összefoglaló...68 Irodalomjegyzék...70 Táblázatok jegyzéke...71 Ábrajegyzék...72 Mellékletek

3 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Cseszt Regélő Nonprofit Kft. egy hat tagból álló konzorcium vezetőjeként támogatást nyert a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében foglalkoztatási paktum létrehozására a Lenti Kistérségben. A projekt a Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben címet viseli, azonosító száma: TÁMOP / A konzorcium további tagjai: Lenti Kistérség Többcélú Társulása, Lenti Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Zalaegerszeg Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola, Lenti LE-KO Önkormányzati, Közszolgáltató és Építőipari Kft., Lenti Hálózat az Integrációért Alapítvány, Zalaegerszeg A konzorcium vezetőjeként a Cseszt Regélő Nonprofit Kft. egy árajánlat-kérési eljárás lefolytatását követően a Promen Tanácsadó Kft.-t bízta meg a térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés elkészítésével. A helyzetelemzés egy primer kutatás és szekunder anyagok elemzésének, eredményeinek és következtetéseinek felhasználásával készült. A helyzetelemzéshez primer kutatásként minden szférára kiterjedő helyzetfelmérést végeztünk, amelyen belül 120 interjú elkészítésére került sor. Az interjú során feltett kérdések Lenti kistérség foglalkoztatási, képzési helyzetének feltárására irányultak. A felmérés célja volt, hogy információt kapjunk a térségben lévő vállalkozások, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek foglalkoztatással összefüggő véleményéről, problémáiról, terveiről, a szférák közötti együttműködésekről, kapcsolati rendszerekről. A felmérésen belül kiemelt terület volt a képzés, amelyen belül a kistérségben elérhető képzések színvonalára, szükséges szakmák oktatására 3

4 vonatkozó kérdésekre kerestünk választ. Emellett még a létrejövő foglalkoztatási paktum felé irányuló elvárások alkottak fontos kérdéscsoportot. Szekunder anyagok elmúlt időszakban készült, kistérségre vonatkozó stratégiák, KSH adatok stb. - elemzésével átfogó képet kaptunk a Lenti Kistérség munkaerőpiaci helyzetéről, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeiről, a közlekedési kapcsolatokról, elérhető képzésekről és foglalkoztatáshoz kapcsolódó fejlesztésekről. Ezek alapján elkészült a Lenti kistérségre vonatkozó, a foglalkoztatást középpontba állító külső és belső környezet összefoglaló elemzése, amely megalapozza a Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben című program foglalkoztatási stratégiáját. 4

5 II. HELYZETFELTÁRÁS FELÉPÍTÉSE A helyzetfeltárásban vizsgáltunk és értékeltünk minden olyan alapadatot, amely a foglalkoztatás szempontjából lényeges lehet, így a térség általános jellemzőinek és a demográfiai adatok bemutatása mellett az iskolázottságra, elérhető szolgáltatásokra és a vállalkozások számára, megoszlására vonatkozó adatokat is összegyűjtöttük. Foglalkoztatási szempontból emellett kiemelt jelentősége van a közlekedésnek is, így a munkahelyek elérhetősége szempontjából fontos közlekedési lehetőségek vizsgálata is megtörtént. Az adatok esetében a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH), a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ információit, valamint a térségben az elmúlt 4-5 évben elkészült, különböző tanulmányok adatait, illetve a térségben végzett felmérések eredményeit dolgoztuk fel. A helyzetfeltárás második részében a három szférára kiterjedő helyzetfeltáró interjú során elhangzott válaszok értékelését foglaltuk össze, amelyek iránymutatást jelentenek a foglalkoztatási stratégiában az akciótervek meghatározásához. Az elvégzett adatelemzés és a helyzetfeltáró interjú eredményei megfelelő alapot jelentenek a Lenti kistérségre vonatkozó foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez, a meghatározott célok és tevékenységek alátámasztásához. II.1. HELYZETFELTÁRÁS CÉLJA A helyzetfeltárás alapvető célja, hogy a rendelkezésre álló központi, regionális, megyei és kistérségi adatokat a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk alapján elemezzük és az így levont következtetésekre építve a Lenti kistérségre vonatkozó foglalkoztatási stratégiában meghatározzuk a térségi foglalkoztatás javításához szükséges legfontosabb célokat, tevékenységeket. 5

6 III. LENTI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A Lenti kistérség Zala megyében, a Nyugat-dunántúli Régióban található 663 km 2 területen. Földrajzilag a Nyugat-Magyarországi makro-régió, a Zalai dombvidék mezorégió, Nyugat-Zalai dombság szubrégió, a Kerka-vidék mikro-régióban található. A térség jelentős része a Kerka medencéjében helyezkedik el. III.1. LENTI KISTÉRSÉG TERMÉSZETFÖLDRAJZA A Lenti Kistérség Zala megye nyugati szélén helyezkedik el, az Őrség egy részét, Hetést, Göcsejt foglalja magába. A felszíne Zala megye többi részéhez hasonlóan erősen tagolt, de a tengerszint feletti magasság a többi területhez képest alacsonyabb, a dombhátak között széles síkságok terülnek el. A földtani adottságokat figyelembe véve ásványkincsek tekintetében szegény terület. A területen a kimerülőben lévő szénhidrogén-készletek kitermelése jellemző Lovászi térségben, emellett pedig részben a szénhidrogén bányászatnak is köszönhető - jelentősebb hévízkészletet tartanak számon a térségben. A hévíz adta lehetőségeket egyelőre csak a Lenti termálfürdőben hasznosítják, holott a térségben több helyen is végzett fúrások során jelentős hőtartalmú hévizek kerültek feltárásra, amelyek hasznosítása energiatartalmuk miatt előnyös lenne. Jelentősebb ásványkincsnek emellett még az agyag tekinthető, amelyből jelentős mennyiséget használ fel Iklódbördőce térségben a Creaton Hungary Kft. tetőcserép gyára, de erre alapul az Őrség területén lévő fazekasság is, amelynek nagy hagyományai vannak. Alapanyag szempontjából még jelentős a folyóvölgyi - Kerka és mellékfolyói térségében és a Murán - végzett kavicsvagyon, amelyet a térség építőiparában, illetve az útépítéseknél használnak fel. Egyes területeken a bányászat azonban problémát okoz természetvédelmi szempontból, mivel a bányászat sokszor az illetékes hatóság 6

7 tudta nélkül indul el, és jelentős károkat okoz a folyó, illetve a többi vizes élőhely közvetlen környezetéhez kapcsolódó élőlényeknél. A terület éghajlata mérsékelten hűvös- mérsékelten nedves, amely megközelíti a nedves éghajlati típust. A napsütéses órák száma viszonylag kicsi, 1850 óra évente, az évi középhőmérséklet 9 o C körüli. Az évi csapadékmennyiség átlagosan mm körül alakul, amelyet gyakran a lehullt mennyiség meghalad, és amelyből a legjelentősebb mennyiség a vegetáció időszakában hull le. Ez a csapadékmennyiség nagyon fontos a sok évszázad alatt a Kerka völgyben kialakult növénytársulások és élőlényközösségek fennmaradásához, azonban mennyisége jelentősen csökkent, illetve erősen ingadozó az utóbbi évek adatait figyelembe véve, amely hatással van az élőhelyekre is. A bükkösök egy része kiszáradt, az ártéri keményfa-ligeterdők tavaszi hagymás növényállománya csapadékszegény telek után jelentősen kisebb, mint az várható lenne. A kistérség termőtalaja a jellemző növénytermesztés helyett az egykor jellemző állattartásra alkalmas. A Kerka mentén a kavicsos rétegen, agyag- és vályogtalajok, és a folyó és mellékágai gyakori kiöntése miatt a nyers réti öntéstalajok a jellemzőek. Ezek a talajtípusok jellemzően tömöttek, levegőtlenek, jó vízzárásúak. Hasznosítás szempontjából az ilyen talajú területek elsősorban kaszálónak, legelőnek alkalmasak, szántónak nem annyira. Ennek ellenére nagyon sok területet feltörtek a térségben a as években, de jó terméshez ezeken a területen csak a tápanyag utánpótlással oldható meg, ami viszont a talajvíz és a felszíni vizek tápanyagterhelését fokozza. A dombhátakon, magasabb területeken a kavicsos váztalajok, illetve ezen kialakult pszeudoglejes barna erdőtalajok a jellemzőek, amely utóbbin mészkerülő fenyvestölgyes erdők díszlenek. A völgy déli részén már nagyobb szerephez jut a homok, lösz, így itt karbonátos talajokat is találunk, a jellemző erdőtársulás az illír bükkös, tölgyes. A dombhátakon, elsősorban a déli részen számos helyen szőlők és gyümölcsösök húzódnak, amelyek szintén több értékes növény- és állatfajnak jelentenek élőhelyet. A dombhátak kisebb lejtése miatt a Kerka völgyben nem jellemző az erózió okozta kárhatás. A kistérség területén magas az erdősültség, 7

8 főként a gyertyán, tölgy, bükk határozza meg a természetes növénytakarót, de a fenyőerdő állomány is jelentős. A Zalaerdő Zrt. kezelésében álló erdők az országban az egyik legértékesebb állományokat alkotják. A vízkészlet és a vízgazdálkodás a szempontjából a térség a Kerka által a Mura- Dráva vízrendszerhez tartozik. A térség legjelentősebb vízfolyásai a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi patak, a Kerka mellékvize a Cupi patak. A Szentgyörgyvölgyi patak mellékvizei: a Nagy-réti- patak, a Márokföldi-patak, a Nagy-völgyi-patak és a Parragos patak. A Kerkát és a Szentgyörgyvölgyi patakot teljes hosszán, a Cupi patakot részben (az alsó folyásán) szabályozták. A közép zalai terület a Kerka bal oldali vízgyűjtőjéhez, valamint északon a Zala folyó vízgyűjtőjéhez tarozik. Legjelentősebb vízfolyásai a Cserta-patak, és mellékvize a Berek-patak. Szentpéterfölde pedig az Alsó-Válicka egyik jobb oldali vízfolyását képező Töröszneki-patak mellett helyezkedik el. III.2. A LENTI KISTÉRSÉG GAZDASÁGÁT, INFRASTRUKTÚRÁJÁT MEGHATÁROZÓ KÖRNYEZET A Lenti Kistérség gazdaságának (ipar, mezőgazdaság, oktatás, idegenforgalom stb.) és infrastruktúrájának kialakításában (utak, elektromos infrastruktúra stb.) meghatározóak a térség adottságai. A térség makroklímájára mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves állapot jellemző, a napsütéses órák száma viszonylag kicsi, az évi középhőmérséklet 9 o C körüli. Az évi átlagos csapadék 800 mm körüli. Az alacsony hőmérséklet és a magas csapadék miatt igen nagy a relatív légnedvesség, ami kedvez a térséget nagyrészt beborító erdőnek. Az erdőgazdálkodás elsősorban gyertyán, tölgy, bükkerdőkben folyik, de a fenyőerdő állomány is jelentős. A mezőgazdaság szempontjából a mérsékelt hőigényű és vízigényes kultúráknak kedvező az éghajlat. A völgyekben és enyhe lejtésű domboldalakon jelentős 8

9 kiterjedésű szántók vannak, a patakok mentén, a legmélyebb fekvésű területeket rétek borítják. A meredek, vízmosásos dombokat erdők uralják. A Kerka szabályozása után nagyobb területeken alakítottak ki szántókat, azonban ezek hasznosítása még ma is sok esetben gazdaságtalan. Gyepeknek nagyrészt a nedves, vizes területek maradtak meg, melyek a legeltetés, kaszálás elmaradása miatt nagyrészt műveletlenek. A térség adottságai elsősorban az állattenyésztésnek (legeltető állattartás, takarmánytermelés) felelnek meg, de más tendenciák miatt (támogatási rendszer, indokolatlan piaci igények) a gazdálkodók jó része mégis a szántóföldi növénytermesztést (elsősorban kukoricatermesztést, kisebb mértékben kalászosok és egyre nagyobb területeken repce) részesíti előnyben, még akkor is, ha sok esetben nagy mennyiségű műtrágya felhasználásával tudja csak elérni a kívánt terméshozamot. A mezőgazdasági fejlesztésbe újonnan bevonható potenciálisan rendelkezésre álló területek a kistérségben azok a különleges adottságú rétek és legelők, amelyek jóval nagyobb létszámú állatállomány eltartására is elegendők lennének. A mai visszafogott létszám sokszorosát képes lenne ellátni a Kerka völgye, ha a fejlesztés ezen iránya támogatást nyerne. Ez mindenképpen támogatandó lenne természetvédelmi szempontból is, hiszen számos értékes élőhely épp a régi állattartó gazdálkodás (legelő-erdők, fás legelők) hatására jöttek létre és az ott megjelenő fajok igénylik a művelést legeltetés vagy kaszálás formájában. Amennyiben ez elmarad, úgy egyre inkább eltűnnek a magasabb lágyszárú társulásokat nem toleráló fajok, és egyre inkább csökken a terület fajgazdagsága. A Kerka dombvidékén jellemző a kisparcellás hétvégi kertek művelése. A szőlő mellett a térség jellemző gyümölcsei (szelídgesztenye, dió, szilva, alma stb.) találhatók itt meg, de elsősorban csak saját felhasználásra termelnek. A mezőgazdaságon belül nő a jelentősége a szőlőtermesztésnek is. Erre a területre esik a hazai borvidékek közül Balatonmelléki borvidék Muravidéki körzete. A Muravidéki körzet (8 település) Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura völgyében található. Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke (évi mm csapadék). Az aszálykár ezen a 9

10 vidéken szinte ismeretlen. A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos, barna erdőtalajok vagy barna földek képződtek. Egyértelműen fehérbor-termelő vidék, bár még nemzetközileg kevésbé ismert. Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A kedvező domborzati viszonyok a mikro-klimatikus adottságok, déli-délnyugati lejtés, a középkötött talaj, a szélsőségektől mentes éghajlata, a Mura és a Kerka folyók kedvező hatása a térséget kiemelt módon alkalmassá teszi a szőlő és gyümölcstermesztésre. A jellemzően pszeudoglejes talajok inkább korszerű rétgazdálkodásra és erdőként való hasznosításra alkalmasak. Az erdőtenyészet számára a gyengébb talajok is megfelelő feltételeket biztosítanak. Sok a területen élő védett állat, az erdők őzben, szarvasban gazdagok. A rókák is igen elszaporodtak, megtalálható még a vaddisznó is. A vadászható apróvadban nem bővelkednek az erdők, de nagyvadra bőven van példa. A legnagyobb gazdasági jelentőségű vadfaj a szarvas, a zalai szarvas fogalom Európában. A kistérség különleges adottságát jelentik még az itt bőven található termálvízlelőhelyek. A meddő-szénhidrogén kutatások melléktermékeként hévizet tártak fel Szentgyörgyvölgyön, Márokföldön, Alsószenterzsébeten és Kerkafalván. Találhatók még termálforrások: Csertalakos, Gutorfölde és Zebecke térségben, valamint Szentpéterföldén. Körültekintő tervezés mellett a térségben különböző célú termálprogramok indíthatók, ezek között a hévíz ipari, mezőgazdasági és turisztikai kiaknázása egyaránt szóba jöhet. Jelentős a táj vízfeleslege, emiatt több mesterséges tavat is létrehoztak a térség településein (Iklódbördőce-Csömödér határában létesült horgásztó, novai víztározó, melynek vízfelülete közel 40 ha, Csesztregi tó, Lendvadedesi esővíztározó-horgásztó, Szentpéterfölde Töröszneki víztározó) valamint a kavicsbányászat hatására is több 10

11 felhagyott bányaterületen alakítottak ki jóléti tavakat (Sárberki horgásztó, Belsősárdi tó). Az árvízvédelem szempontjából a térség a Kerka szabályozása óta jelentősebb mértékben védett, illetve az utóbbi években további intézkedések történtek az esetleges árvizek hatásainak csökkentésére. A kistérség legnagyobb vízfolyása, a Kerka és árvizei közvetlenül 10 községet és Lenti várost érinti, többségüket belterületen is, áradás esetén ezeket a területeket önti el elsősorban a víz, de a gátrendszer kialakítása mellett nagyon fontos a belső vízelvezető rendszerek karbantartása és adott esetben a kialakítása is. Az árvizek hatásainak mérséklésére 2002-ben több program is indult a térségben a következő településeken: Magyarföld, Alsószenterzsébet, Csesztreg, Zalabaksa, Kerkabarabás, Lenti, Szécsisziget, Lovászi, Kerkaszentkirály, Kerkakutas, Kerkafalva. Emellett a Kebele vízgyűjtőterületén keletkező árvizek hatásainak csökkentésére Resznek-Zalaszombatfa térségében szintén árvízcsúcs csökkentő tározót hoztak létre, amelyet 2008 júniusában avattak fel. Turisztikai fejlesztés keretében e mellett még két kisebb vízfelület jött létre, egyik Lendvajakabfán, míg a másik a Kebele-víztározóhoz kapcsolódóan Resznek mellett. A dimbes-dombos zalai táj viszonylagos érintetlensége, a magas erdősültség, a vizek, vízfolyások, holtágak, bányatavak, gyepek, szántók, a falvak bensőséges hangulata, a szőlőhegyek mind-mind potenciális lehetőségként jöhetnek szóba a fejlesztések során. 11

12 III. A STRATÉGIÁT MEGALAPOZÓ HELYZETELEMZÉS III.1 LENTI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ÉS MUNKA- ERŐ-PIACI HELYZETE Mosonmagyaróvári Győri Soproni Kapuvári Csornai Téti Pannonhalmai Kőszegi Csepregi Celldömölki Szombathelyi Sárvári Körmendi Vasvári Szentgotthárdi Őriszentpéteri Lenti Zalaegerszegi Zalaszentgróti Keszthelyi Letenyei Nagykanizsai 12

13 A Lenti kistérség a Nyugat- dunántúli régióban az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérség Zala megye és az ország dél-nyugati csücskében. A kistérség 51 településének központja Lenti. A kistérség lakosságának száma január 1-jén fő (KSH). A lakosság a kistérség központján kívül aprófalvakban, és néhány nagyobb, mikro-térségi szerepet ellátó községben él. A terület fekvése kedvező, hiszen Ausztria, Szlovénia és Horvátország közelében helyezkedik el. Ez a földrajzi helyzet gazdasági, térségi együttműködéseket eredményez, de további együttműködések forrása is lehet. Különösen intenzív határ menti együttműködések alakultak ki a szomszédos szlovén területekkel, elsősorban a magyarok által lakott Lendvával. 1. ábra: Lenti Kistérség határai Forrás: Lenti Kistérség információs társadalom stratégiája, június A kistérséget északról a Vas megyei Őriszentpéteri Kistérség, délről a Letenyei Kistérség, keletről a Zalaegerszegi Kistérség; nyugatról pedig a Szlovén Köztársaság határolja (lásd 1. ábra). 13

14 A Lenti kistérség a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségnek számít. Zala megyén belül a szűkebb térségben foglalkoztatási, társadalmi szempontból csak a Letenyei kistérség hátrányosabb helyzetű, de sok szempontból a Lenti térség is hasonló problémákkal aprófalvas településszerkezet, települések rossz megközelíthetősége stb. küzd, mint Letenye és térsége. A térségre az aprófalvas településszerkezet jellemző, a szolgáltatások mikro-térségi szinten (9 körjegyzőségi központ és ezekhez tartozó települések) szervezettek, ezekbe a kisebb központokba összpontosul az orvosi ellátás, az oktatás, és a legtöbb esetben a különböző kereskedelmi egységek is itt érhetőek el. A térségi hatáskörű szervezetek, szolgáltatók, illetve a szakoktatási intézmények pedig a térség központjában, Lentiben működnek. A népesség korszerkezete az országos, illetve regionális tendenciáknak megfelelő, fokozatosan csökken a születések száma, és ezzel párhuzamosan emelkedik az idős korosztály száma, elöregedő társadalom jellemzi a kisebb-nagyobb településeket. A munkahelyeket tekintve is hasonló tagozódás figyelhető meg, mint a szolgáltatásoknál, a legnagyobb foglalkoztatók a mikrotérségi központokban találhatók és jelentős az önkormányzati foglalkoztatás. Az iparágakat tekintve a kistérségben jelentős a mezőgazdaság, a gépipar, a fafeldolgozás, illetve részben a könnyűipar (textilipar), valamint a szolgáltatóipar (ezen belül kiemelkedő az idegenforgalom). A legnagyobb vállalkozások Lentiben, Csesztregen, Lovásziban, Nován és Gutorföldén működnek, ahol az aktív korú lakosság jelentős részét foglalkoztatják. A térségben a munkanélküliek száma a 2009-ben és 2010-ben a Zala megyei átlag alatt maradt augusztusában a megyei munkanélküliségi ráta 9,48% volt, amíg a Lenti kistérségben ez alatt maradt, és 8,9% volt a mértéke. A munkanélküliség a 14

15 2010-es évben mérséklődött a Zala megyei átlag 8,21% volt, míg Lenti kistérségben 7,07% volt az értéke 2010 augusztusában 1. III.1.1 A KISTÉRSÉG LAKÓNÉPESSÉGE A Lenti kistérség 51 településből áll, amelynek központja Lenti. A térséget 9 mikrotérségre lehet osztani, amelynek központjai: Csesztreg, Zalabaksa, Rédics, Nova, Csömödér, Gutorfölde, Páka, Lovászi, Kustánszeg (Barlahida). A kistérség egyetlen városa Lenti, amelynek a népességszáma: fő a 2001-es népszámlálási adatok alapján (2009. január 1-i KSH statisztika alapján fő). Kistérség 1. számú táblázat: Zala megyei kistérségek település- és népességnagyság kategóriák szerint Település Ebből: város A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint Terület, km 2 Népsűrűség, fő/km 2 A 120 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya, Hévízi ,1 54,8 Keszthelyi ,4 77,1 Lenti ,7 5,6 Letenyei ,7 3,8 Nagykanizsai ,7 79,1 Pacsai ,1 8,3 Zalaegerszegi ,6 68,7 Zalakarosi ,5 Zalaszentgróti ,2 Összesen ,7 53,5 Forrás: Nyugat-dunántúli Régió statisztikai évkönyve, % 1 Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Településsoros munkanélküliségi adatok kistérségenként

16 A fenti 1. számú táblázat a megye kistérségeinek demográfiai helyzetéről ad áttekintést, amely a kistérség demográfiai helyzetét a többi kistérséghez viszonyítva mutatja. A térség demográfiai helyzete a megyén belül hasonló a többi Zalai kistérség helyzetével - ahogy már jeleztük - aprófalvas, városhiányos térség. A kistérség településeinek 4/5 része apró- és törpefalu 2 (41 település). A 200 fő lakosság szám alatti törpefalvak aránya 63% (32 település, az arány tartalmazza a 100 fő alatti településeket is), a 100 alattiaké pedig 35% (19 település) (lásd 1. táblázat). A kistérségben csak öt olyan település van, amelyik népessége meghaladja az főt. A kistérség központja, Lenti lakosságszáma nem haladja meg a főt. A megyében található kistérségek közül a Lenti kistérség a legritkábban lakott térség, a népsűrűsége mindössze 32,7 fő/km 2, a teljes lakosságszám fő volt a KSH január 1-i adatai szerint. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a kistérségre is jellemző. Az elmúlt hét évben jelentősen csökkent az állandó népesség, mely nagymértékben összefügg a születési gyermekszám csökkenésével. A fiatalok többsége tanulmányaik befejezése után munkalehetőség hiányában nem nagyon tér vissza a kistérségbe. A kistérségen belül ez a probléma a zsáktelepülések esetében jelent különösen nagy gondot. Zsáktelepülésnek nevezzük azokat a településeket, amelyeket csak egy útirányból lehet megközelíteni, és a településtől tovább út vagy vasút nem vezet, tehát nincs sem átmenő, sem más irányba egyéb forgalma. Ezeket a falvakat általában igen rossz minőségű utakon lehet elérni. Jellemzőjük, hogy általában nagyobb távolságokra fekszenek a városoktól, vagy fontosabb utaktól, gyér tömegközlekedéssel. Szinte kizárólag aprófalvakról van szó, és ezen településtípust sújtja legjobban az elvándorlás, munkanélküliség és egyéb rossz adatsorok. Általánosan jelen vannak a határmenti térségekben, nagyon sok közülük a trianoni határkijelölés miatt veszítette el a 2 Népességük szerint a falvak besorolása törpefalu a 200 fő alatti, aprófalu a fő közötti népességszámmal rendelkező település. (Hartl J.-né : Települési ismeretek, Budapest, 2009) 16

17 továbbvezető útját, vasútját, s féloldalassá vált. Ezek a zsáktelepülések jellemzik Zala megyét is, a régió 105 zsáktelepüléséből 63 db a megyében található. Mára ezek a falvak az uniós határmegnyitásokat követően kezdik visszaszerezni településhálózati kapcsolataikat (pl. Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megyék esetében). A Lenti kistérségben 7 zsáktelepülés található (Barlahida, Bödeháza, Felsőszenterzsébet, Lendvadedes, Pördefölde, Pusztaapáti, Szentpéterfölde), amelyeknél a fenti népességfogyási tendencia folytatódása esetén elképzelhető, hogy év múlva teljesen elnéptelenednek. A települések közül csak kettőnek (Bödeháza, Lendvadedes) van esélye arra, hogy a határ mentiségből adódó, eddig hátránynak számító helyzetéből előnyt kovácsoljon és közúti, illetve egyéb kapcsolatok megnyitásával elveszítse zsáktelepülés jellegét, amely a fennmaradásukat is biztosíthatja. A népszámlálási adatok szerint a régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás 3,69 fő/1000 lakos volt. Az élve születés 8,69 fő/1000 lakos, mely az országban a legalacsonyabb érték. A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 12,7 fő/1000 lakos. A régiós átlagoknál a kistérség átlagai jóval gyengébbek. A kistérségben a lakónépesség jelentősen fogy, a népességcsökkenés mértéke az elmúlt 10 évben már meghaladta a 9%-ot. A régióhoz képest rosszabb adatok mellett a megye települései közül is e kistérségben a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó élve születések száma, 6,7 fő s az egyik legmagasabb az ezer lakosra jutó halálozás, 14,6 fő. A természetes szaporodás-fogyás mértéke -8,4. A ritkán lakott térség (32,7 fő/km 2 ) településeire tehát az elöregedés a jellemző, a kistérség népessége a korfa aljáról és tetejéről is egyaránt öregszik. Az állandó népességből a 60 éves és idősebb népesség aránya 2008-évben már meghaladta a 25%-ot (25,5%). A kistérségre jellemző adatokat, a megye többi kistérségét jellemző mutatószámokat jól mutatja a 2008-as népességmozgalmi információkat összefoglaló alábbi táblázat (lásd 2. számú táblázat). 17

18 2. számú táblázat: Népességmozgalom Kistérség Lakónépesség az év végén változása a Városok népessége Települések átlagos népessége Élve születés Halálozás Belföldi vándorlási különbözet Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből az fő év az év végén, fő ezer lakosra évi átlaga ezer lakosra év végén, % végéhez, % Hévízi , ,4 13,9 7,1-4,8 9,6 25,7 Keszthelyi , ,1 12,5 3,0-4,3 0,4 24,0 Lenti , ,7 14,6-7,3-8,4-3,6 25,5 Letenyei , ,8 17,3-1,9-10,3-1,4 24,2 Nagykanizsai , ,0 11,9-3,7-4,1-2,8 21,7 Pacsai , ,3 14,1-5,7-6,1-1,3 22,3 Zalaegerszegi , ,6 11,9 1,1-3,6 1,0 21,6 Zalakarosi , ,2 14,9-7,6-6,4-0,2 25,0 Zalaszentgróti , ,3 15,9-11,6-7,7-1,8 23,8 Összesen , ,7 13,0-1,7-5,1-0,4 22,9 Forrás: Nyugat-dunántúli Régió statisztikai évkönyve,

19 A népesség számának alakulását a természetes szaporodás és a vándorlási mozgalom együttesen befolyásolja. A KSH adatai alapján 2011-re a 65 évesek és annál idősebbek aránya elérheti akár a 25 %-ot is. Ugyanakkor a 0-19 évesek aránya pedig folyamatosan csökkenni fog. 3. számú táblázat: Kistérség lakosságának megoszlása életkor szerint (2010. augusztus) Életkor fő Forrás: KSH augusztus A fenti táblázat (lásd 3. számú táblázat) adatai már ezt a tendenciát vetítik előre, mivel 2010 augusztusában a Lenti kistérségben a 65 év felettiek aránya már 21,13%- os értéket mutat. A demográfiai trendek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a kistérség gazdaságára, az elöregedett lakónépesség nem jelent a munkaerő-piac számára munkaerőt, ha fogy a népesség a szolgáltatások kiürülnek, ami a még ott élő fiatal lakónépesség elvándorlását eredményezi. A fentieket az alábbi, lakossági életkori megoszlást mutató ábra (lásd 2. ábra) is jól mutatja. 2. ábra: Lakosság életkori megoszlása Lentiben és a Lenti kistérségben 0-17 év év 60 év feletti Lenti Kistérség Lenti nélkül Forrás: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés, Lenti Többcélú Kistérségi Társulás, A Lenti kistérség településeinek korszerkezetére az országosan is megfigyelhető jellemzők érvényesek. Bár a városban a munkaképes korú lakosság aránya 19

20 magasabb, mint a kisfalvakban, de az idősek, és a munkaképesek aránya nem változik kedvezően, vagyis a munkaképes lakosság aránya nem fog növekedni. A térség kistelepülésein jelentős a korösszetétel megváltozása, eltolódása az idősebb korosztály felé. Ez a tény szolgáltatásfejlesztési és esélyegyenlőségi problémákat egyaránt felvet. Ezért rendkívül fontos, hogy minden település az esélyegyenlőség szempontjából is áttekintse saját lehetőségeit és feladatait. Az aktívkorú lakónépesség fogyása a kistérségben, már-már az egészséges munkaerőpiaci, de a társadalmi működést is veszélyezteti. Ugyanis a népességfogyás következtében a falu szolgáltatásai leépülnek, ez további elvándorlást indukál. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a csökkenő és drasztikusan alacsony születésszám, az elöregedő népesség pedig új elvárásokat támaszt mind a gazdaság, mind a társadalompolitika számára. Leginkább veszélyeztetett területek a kistérségben az alacsony létszámú települések, illetve a zsáktelepülések. Emellett azonban a mikro-térségek központi településein is jelentős népességfogyás, és születés-szám csökkenés figyelhető meg. (lásd 4. számú táblázat). Ezekből az adatokból egyértelműen látható, hogy folyamatos népességfogyás jellemzi a kistérséget. A korfa alulról is és felülről is elöregedést jelez. Az élve születések száma rendre alatta marad a halálozási számoknak. A kistérség vándorlási egyenlege tartósan negatív, amely egyébként a régió megyéi közül csak Zala megyére jellemző. Ezt a tendenciát az sem tudta, tudja megfordítani, hogy a kistérség határmentisége miatt az elmúlt évtizedben számos településen vásároltak osztrák és német állampolgárok ingatlant, és közülük többen tartósan itt élnek. A schengen-i határnyitásnak is elsősorban a gazdasági életben figyelhető meg pozitív hatása, a lakosságszámot tekintve nem jelentett különösebb pozitív változást. 20

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU-010803-31. sz. projekt

LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU-010803-31. sz. projekt LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU-010803-31. sz. projekt Témafelelős: Bagó József Vezető szakértők: Dr. Kárpáti László Keszthelyi Akadémia Alapítvány

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE Miskó Istvánné főigazgató Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 28.

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Márkus Róbert Zsolt TÁMOP

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Pap Zoltán TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Munkaerô-piaci információk

Munkaerô-piaci információk Munkaerô-piaci információk - fókuszban a hiányszakmák A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kiadványa A Nyugat-dunántúli régió fôbb jellemzôi A nyugat-dunántúli régió az ország területének harmadik

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265 Telefon: (06 94) 520 400 Fax: (06

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség. Vonzó térségben biztos megélhetés

Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség. Vonzó térségben biztos megélhetés Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség Vonzó térségben biztos megélhetés FOGLALKOZTATÁSI PARTNERSÉG = PAKTUM, A MUNKAERŐPIAC SZEREPLŐI KÖZÖTT a pénzügyi szektor, média képviselői, valamint a hivatalos

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 1 Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben