Térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés

Átírás

1 Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben TÁMOP / Térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés Készítette: Promen Tanácsadó Kft A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 I. Vezetői összefoglaló...3 II. Helyzetfeltárás felépítése...5 II.1. Helyzetfeltárás célja... 5 III. Lenti kistérség általános bemutatása...6 III.1. Lenti Kistérség természetföldrajza... 6 III.2. A Lenti Kistérség gazdaságát, infrastruktúráját meghatározó környezet... 8 III. A stratégiát megalapozó helyzetelemzés...12 III.1 Lenti kistérség társadalmi-, gazdasági és munka-erő-piaci helyzete III.1.1 A kistérség lakónépessége III.1.2 A kistérség munkaerő-piaci helyzete III.1.3 Közigazgatás, közszolgáltatások helyzete III.1.4 A kistérség közlekedésének helyzete IV. Foglalkoztatási stratégia készítéséhez kapcsolódó helyzetfeltárás...45 V. Összefoglaló...68 Irodalomjegyzék...70 Táblázatok jegyzéke...71 Ábrajegyzék...72 Mellékletek

3 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Cseszt Regélő Nonprofit Kft. egy hat tagból álló konzorcium vezetőjeként támogatást nyert a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében foglalkoztatási paktum létrehozására a Lenti Kistérségben. A projekt a Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben címet viseli, azonosító száma: TÁMOP / A konzorcium további tagjai: Lenti Kistérség Többcélú Társulása, Lenti Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Zalaegerszeg Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola, Lenti LE-KO Önkormányzati, Közszolgáltató és Építőipari Kft., Lenti Hálózat az Integrációért Alapítvány, Zalaegerszeg A konzorcium vezetőjeként a Cseszt Regélő Nonprofit Kft. egy árajánlat-kérési eljárás lefolytatását követően a Promen Tanácsadó Kft.-t bízta meg a térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés elkészítésével. A helyzetelemzés egy primer kutatás és szekunder anyagok elemzésének, eredményeinek és következtetéseinek felhasználásával készült. A helyzetelemzéshez primer kutatásként minden szférára kiterjedő helyzetfelmérést végeztünk, amelyen belül 120 interjú elkészítésére került sor. Az interjú során feltett kérdések Lenti kistérség foglalkoztatási, képzési helyzetének feltárására irányultak. A felmérés célja volt, hogy információt kapjunk a térségben lévő vállalkozások, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek foglalkoztatással összefüggő véleményéről, problémáiról, terveiről, a szférák közötti együttműködésekről, kapcsolati rendszerekről. A felmérésen belül kiemelt terület volt a képzés, amelyen belül a kistérségben elérhető képzések színvonalára, szükséges szakmák oktatására 3

4 vonatkozó kérdésekre kerestünk választ. Emellett még a létrejövő foglalkoztatási paktum felé irányuló elvárások alkottak fontos kérdéscsoportot. Szekunder anyagok elmúlt időszakban készült, kistérségre vonatkozó stratégiák, KSH adatok stb. - elemzésével átfogó képet kaptunk a Lenti Kistérség munkaerőpiaci helyzetéről, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeiről, a közlekedési kapcsolatokról, elérhető képzésekről és foglalkoztatáshoz kapcsolódó fejlesztésekről. Ezek alapján elkészült a Lenti kistérségre vonatkozó, a foglalkoztatást középpontba állító külső és belső környezet összefoglaló elemzése, amely megalapozza a Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben című program foglalkoztatási stratégiáját. 4

5 II. HELYZETFELTÁRÁS FELÉPÍTÉSE A helyzetfeltárásban vizsgáltunk és értékeltünk minden olyan alapadatot, amely a foglalkoztatás szempontjából lényeges lehet, így a térség általános jellemzőinek és a demográfiai adatok bemutatása mellett az iskolázottságra, elérhető szolgáltatásokra és a vállalkozások számára, megoszlására vonatkozó adatokat is összegyűjtöttük. Foglalkoztatási szempontból emellett kiemelt jelentősége van a közlekedésnek is, így a munkahelyek elérhetősége szempontjából fontos közlekedési lehetőségek vizsgálata is megtörtént. Az adatok esetében a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH), a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ információit, valamint a térségben az elmúlt 4-5 évben elkészült, különböző tanulmányok adatait, illetve a térségben végzett felmérések eredményeit dolgoztuk fel. A helyzetfeltárás második részében a három szférára kiterjedő helyzetfeltáró interjú során elhangzott válaszok értékelését foglaltuk össze, amelyek iránymutatást jelentenek a foglalkoztatási stratégiában az akciótervek meghatározásához. Az elvégzett adatelemzés és a helyzetfeltáró interjú eredményei megfelelő alapot jelentenek a Lenti kistérségre vonatkozó foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez, a meghatározott célok és tevékenységek alátámasztásához. II.1. HELYZETFELTÁRÁS CÉLJA A helyzetfeltárás alapvető célja, hogy a rendelkezésre álló központi, regionális, megyei és kistérségi adatokat a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk alapján elemezzük és az így levont következtetésekre építve a Lenti kistérségre vonatkozó foglalkoztatási stratégiában meghatározzuk a térségi foglalkoztatás javításához szükséges legfontosabb célokat, tevékenységeket. 5

6 III. LENTI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A Lenti kistérség Zala megyében, a Nyugat-dunántúli Régióban található 663 km 2 területen. Földrajzilag a Nyugat-Magyarországi makro-régió, a Zalai dombvidék mezorégió, Nyugat-Zalai dombság szubrégió, a Kerka-vidék mikro-régióban található. A térség jelentős része a Kerka medencéjében helyezkedik el. III.1. LENTI KISTÉRSÉG TERMÉSZETFÖLDRAJZA A Lenti Kistérség Zala megye nyugati szélén helyezkedik el, az Őrség egy részét, Hetést, Göcsejt foglalja magába. A felszíne Zala megye többi részéhez hasonlóan erősen tagolt, de a tengerszint feletti magasság a többi területhez képest alacsonyabb, a dombhátak között széles síkságok terülnek el. A földtani adottságokat figyelembe véve ásványkincsek tekintetében szegény terület. A területen a kimerülőben lévő szénhidrogén-készletek kitermelése jellemző Lovászi térségben, emellett pedig részben a szénhidrogén bányászatnak is köszönhető - jelentősebb hévízkészletet tartanak számon a térségben. A hévíz adta lehetőségeket egyelőre csak a Lenti termálfürdőben hasznosítják, holott a térségben több helyen is végzett fúrások során jelentős hőtartalmú hévizek kerültek feltárásra, amelyek hasznosítása energiatartalmuk miatt előnyös lenne. Jelentősebb ásványkincsnek emellett még az agyag tekinthető, amelyből jelentős mennyiséget használ fel Iklódbördőce térségben a Creaton Hungary Kft. tetőcserép gyára, de erre alapul az Őrség területén lévő fazekasság is, amelynek nagy hagyományai vannak. Alapanyag szempontjából még jelentős a folyóvölgyi - Kerka és mellékfolyói térségében és a Murán - végzett kavicsvagyon, amelyet a térség építőiparában, illetve az útépítéseknél használnak fel. Egyes területeken a bányászat azonban problémát okoz természetvédelmi szempontból, mivel a bányászat sokszor az illetékes hatóság 6

7 tudta nélkül indul el, és jelentős károkat okoz a folyó, illetve a többi vizes élőhely közvetlen környezetéhez kapcsolódó élőlényeknél. A terület éghajlata mérsékelten hűvös- mérsékelten nedves, amely megközelíti a nedves éghajlati típust. A napsütéses órák száma viszonylag kicsi, 1850 óra évente, az évi középhőmérséklet 9 o C körüli. Az évi csapadékmennyiség átlagosan mm körül alakul, amelyet gyakran a lehullt mennyiség meghalad, és amelyből a legjelentősebb mennyiség a vegetáció időszakában hull le. Ez a csapadékmennyiség nagyon fontos a sok évszázad alatt a Kerka völgyben kialakult növénytársulások és élőlényközösségek fennmaradásához, azonban mennyisége jelentősen csökkent, illetve erősen ingadozó az utóbbi évek adatait figyelembe véve, amely hatással van az élőhelyekre is. A bükkösök egy része kiszáradt, az ártéri keményfa-ligeterdők tavaszi hagymás növényállománya csapadékszegény telek után jelentősen kisebb, mint az várható lenne. A kistérség termőtalaja a jellemző növénytermesztés helyett az egykor jellemző állattartásra alkalmas. A Kerka mentén a kavicsos rétegen, agyag- és vályogtalajok, és a folyó és mellékágai gyakori kiöntése miatt a nyers réti öntéstalajok a jellemzőek. Ezek a talajtípusok jellemzően tömöttek, levegőtlenek, jó vízzárásúak. Hasznosítás szempontjából az ilyen talajú területek elsősorban kaszálónak, legelőnek alkalmasak, szántónak nem annyira. Ennek ellenére nagyon sok területet feltörtek a térségben a as években, de jó terméshez ezeken a területen csak a tápanyag utánpótlással oldható meg, ami viszont a talajvíz és a felszíni vizek tápanyagterhelését fokozza. A dombhátakon, magasabb területeken a kavicsos váztalajok, illetve ezen kialakult pszeudoglejes barna erdőtalajok a jellemzőek, amely utóbbin mészkerülő fenyvestölgyes erdők díszlenek. A völgy déli részén már nagyobb szerephez jut a homok, lösz, így itt karbonátos talajokat is találunk, a jellemző erdőtársulás az illír bükkös, tölgyes. A dombhátakon, elsősorban a déli részen számos helyen szőlők és gyümölcsösök húzódnak, amelyek szintén több értékes növény- és állatfajnak jelentenek élőhelyet. A dombhátak kisebb lejtése miatt a Kerka völgyben nem jellemző az erózió okozta kárhatás. A kistérség területén magas az erdősültség, 7

8 főként a gyertyán, tölgy, bükk határozza meg a természetes növénytakarót, de a fenyőerdő állomány is jelentős. A Zalaerdő Zrt. kezelésében álló erdők az országban az egyik legértékesebb állományokat alkotják. A vízkészlet és a vízgazdálkodás a szempontjából a térség a Kerka által a Mura- Dráva vízrendszerhez tartozik. A térség legjelentősebb vízfolyásai a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi patak, a Kerka mellékvize a Cupi patak. A Szentgyörgyvölgyi patak mellékvizei: a Nagy-réti- patak, a Márokföldi-patak, a Nagy-völgyi-patak és a Parragos patak. A Kerkát és a Szentgyörgyvölgyi patakot teljes hosszán, a Cupi patakot részben (az alsó folyásán) szabályozták. A közép zalai terület a Kerka bal oldali vízgyűjtőjéhez, valamint északon a Zala folyó vízgyűjtőjéhez tarozik. Legjelentősebb vízfolyásai a Cserta-patak, és mellékvize a Berek-patak. Szentpéterfölde pedig az Alsó-Válicka egyik jobb oldali vízfolyását képező Töröszneki-patak mellett helyezkedik el. III.2. A LENTI KISTÉRSÉG GAZDASÁGÁT, INFRASTRUKTÚRÁJÁT MEGHATÁROZÓ KÖRNYEZET A Lenti Kistérség gazdaságának (ipar, mezőgazdaság, oktatás, idegenforgalom stb.) és infrastruktúrájának kialakításában (utak, elektromos infrastruktúra stb.) meghatározóak a térség adottságai. A térség makroklímájára mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves állapot jellemző, a napsütéses órák száma viszonylag kicsi, az évi középhőmérséklet 9 o C körüli. Az évi átlagos csapadék 800 mm körüli. Az alacsony hőmérséklet és a magas csapadék miatt igen nagy a relatív légnedvesség, ami kedvez a térséget nagyrészt beborító erdőnek. Az erdőgazdálkodás elsősorban gyertyán, tölgy, bükkerdőkben folyik, de a fenyőerdő állomány is jelentős. A mezőgazdaság szempontjából a mérsékelt hőigényű és vízigényes kultúráknak kedvező az éghajlat. A völgyekben és enyhe lejtésű domboldalakon jelentős 8

9 kiterjedésű szántók vannak, a patakok mentén, a legmélyebb fekvésű területeket rétek borítják. A meredek, vízmosásos dombokat erdők uralják. A Kerka szabályozása után nagyobb területeken alakítottak ki szántókat, azonban ezek hasznosítása még ma is sok esetben gazdaságtalan. Gyepeknek nagyrészt a nedves, vizes területek maradtak meg, melyek a legeltetés, kaszálás elmaradása miatt nagyrészt műveletlenek. A térség adottságai elsősorban az állattenyésztésnek (legeltető állattartás, takarmánytermelés) felelnek meg, de más tendenciák miatt (támogatási rendszer, indokolatlan piaci igények) a gazdálkodók jó része mégis a szántóföldi növénytermesztést (elsősorban kukoricatermesztést, kisebb mértékben kalászosok és egyre nagyobb területeken repce) részesíti előnyben, még akkor is, ha sok esetben nagy mennyiségű műtrágya felhasználásával tudja csak elérni a kívánt terméshozamot. A mezőgazdasági fejlesztésbe újonnan bevonható potenciálisan rendelkezésre álló területek a kistérségben azok a különleges adottságú rétek és legelők, amelyek jóval nagyobb létszámú állatállomány eltartására is elegendők lennének. A mai visszafogott létszám sokszorosát képes lenne ellátni a Kerka völgye, ha a fejlesztés ezen iránya támogatást nyerne. Ez mindenképpen támogatandó lenne természetvédelmi szempontból is, hiszen számos értékes élőhely épp a régi állattartó gazdálkodás (legelő-erdők, fás legelők) hatására jöttek létre és az ott megjelenő fajok igénylik a művelést legeltetés vagy kaszálás formájában. Amennyiben ez elmarad, úgy egyre inkább eltűnnek a magasabb lágyszárú társulásokat nem toleráló fajok, és egyre inkább csökken a terület fajgazdagsága. A Kerka dombvidékén jellemző a kisparcellás hétvégi kertek művelése. A szőlő mellett a térség jellemző gyümölcsei (szelídgesztenye, dió, szilva, alma stb.) találhatók itt meg, de elsősorban csak saját felhasználásra termelnek. A mezőgazdaságon belül nő a jelentősége a szőlőtermesztésnek is. Erre a területre esik a hazai borvidékek közül Balatonmelléki borvidék Muravidéki körzete. A Muravidéki körzet (8 település) Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura völgyében található. Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke (évi mm csapadék). Az aszálykár ezen a 9

10 vidéken szinte ismeretlen. A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos, barna erdőtalajok vagy barna földek képződtek. Egyértelműen fehérbor-termelő vidék, bár még nemzetközileg kevésbé ismert. Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A kedvező domborzati viszonyok a mikro-klimatikus adottságok, déli-délnyugati lejtés, a középkötött talaj, a szélsőségektől mentes éghajlata, a Mura és a Kerka folyók kedvező hatása a térséget kiemelt módon alkalmassá teszi a szőlő és gyümölcstermesztésre. A jellemzően pszeudoglejes talajok inkább korszerű rétgazdálkodásra és erdőként való hasznosításra alkalmasak. Az erdőtenyészet számára a gyengébb talajok is megfelelő feltételeket biztosítanak. Sok a területen élő védett állat, az erdők őzben, szarvasban gazdagok. A rókák is igen elszaporodtak, megtalálható még a vaddisznó is. A vadászható apróvadban nem bővelkednek az erdők, de nagyvadra bőven van példa. A legnagyobb gazdasági jelentőségű vadfaj a szarvas, a zalai szarvas fogalom Európában. A kistérség különleges adottságát jelentik még az itt bőven található termálvízlelőhelyek. A meddő-szénhidrogén kutatások melléktermékeként hévizet tártak fel Szentgyörgyvölgyön, Márokföldön, Alsószenterzsébeten és Kerkafalván. Találhatók még termálforrások: Csertalakos, Gutorfölde és Zebecke térségben, valamint Szentpéterföldén. Körültekintő tervezés mellett a térségben különböző célú termálprogramok indíthatók, ezek között a hévíz ipari, mezőgazdasági és turisztikai kiaknázása egyaránt szóba jöhet. Jelentős a táj vízfeleslege, emiatt több mesterséges tavat is létrehoztak a térség településein (Iklódbördőce-Csömödér határában létesült horgásztó, novai víztározó, melynek vízfelülete közel 40 ha, Csesztregi tó, Lendvadedesi esővíztározó-horgásztó, Szentpéterfölde Töröszneki víztározó) valamint a kavicsbányászat hatására is több 10

11 felhagyott bányaterületen alakítottak ki jóléti tavakat (Sárberki horgásztó, Belsősárdi tó). Az árvízvédelem szempontjából a térség a Kerka szabályozása óta jelentősebb mértékben védett, illetve az utóbbi években további intézkedések történtek az esetleges árvizek hatásainak csökkentésére. A kistérség legnagyobb vízfolyása, a Kerka és árvizei közvetlenül 10 községet és Lenti várost érinti, többségüket belterületen is, áradás esetén ezeket a területeket önti el elsősorban a víz, de a gátrendszer kialakítása mellett nagyon fontos a belső vízelvezető rendszerek karbantartása és adott esetben a kialakítása is. Az árvizek hatásainak mérséklésére 2002-ben több program is indult a térségben a következő településeken: Magyarföld, Alsószenterzsébet, Csesztreg, Zalabaksa, Kerkabarabás, Lenti, Szécsisziget, Lovászi, Kerkaszentkirály, Kerkakutas, Kerkafalva. Emellett a Kebele vízgyűjtőterületén keletkező árvizek hatásainak csökkentésére Resznek-Zalaszombatfa térségében szintén árvízcsúcs csökkentő tározót hoztak létre, amelyet 2008 júniusában avattak fel. Turisztikai fejlesztés keretében e mellett még két kisebb vízfelület jött létre, egyik Lendvajakabfán, míg a másik a Kebele-víztározóhoz kapcsolódóan Resznek mellett. A dimbes-dombos zalai táj viszonylagos érintetlensége, a magas erdősültség, a vizek, vízfolyások, holtágak, bányatavak, gyepek, szántók, a falvak bensőséges hangulata, a szőlőhegyek mind-mind potenciális lehetőségként jöhetnek szóba a fejlesztések során. 11

12 III. A STRATÉGIÁT MEGALAPOZÓ HELYZETELEMZÉS III.1 LENTI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ÉS MUNKA- ERŐ-PIACI HELYZETE Mosonmagyaróvári Győri Soproni Kapuvári Csornai Téti Pannonhalmai Kőszegi Csepregi Celldömölki Szombathelyi Sárvári Körmendi Vasvári Szentgotthárdi Őriszentpéteri Lenti Zalaegerszegi Zalaszentgróti Keszthelyi Letenyei Nagykanizsai 12

13 A Lenti kistérség a Nyugat- dunántúli régióban az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérség Zala megye és az ország dél-nyugati csücskében. A kistérség 51 településének központja Lenti. A kistérség lakosságának száma január 1-jén fő (KSH). A lakosság a kistérség központján kívül aprófalvakban, és néhány nagyobb, mikro-térségi szerepet ellátó községben él. A terület fekvése kedvező, hiszen Ausztria, Szlovénia és Horvátország közelében helyezkedik el. Ez a földrajzi helyzet gazdasági, térségi együttműködéseket eredményez, de további együttműködések forrása is lehet. Különösen intenzív határ menti együttműködések alakultak ki a szomszédos szlovén területekkel, elsősorban a magyarok által lakott Lendvával. 1. ábra: Lenti Kistérség határai Forrás: Lenti Kistérség információs társadalom stratégiája, június A kistérséget északról a Vas megyei Őriszentpéteri Kistérség, délről a Letenyei Kistérség, keletről a Zalaegerszegi Kistérség; nyugatról pedig a Szlovén Köztársaság határolja (lásd 1. ábra). 13

14 A Lenti kistérség a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségnek számít. Zala megyén belül a szűkebb térségben foglalkoztatási, társadalmi szempontból csak a Letenyei kistérség hátrányosabb helyzetű, de sok szempontból a Lenti térség is hasonló problémákkal aprófalvas településszerkezet, települések rossz megközelíthetősége stb. küzd, mint Letenye és térsége. A térségre az aprófalvas településszerkezet jellemző, a szolgáltatások mikro-térségi szinten (9 körjegyzőségi központ és ezekhez tartozó települések) szervezettek, ezekbe a kisebb központokba összpontosul az orvosi ellátás, az oktatás, és a legtöbb esetben a különböző kereskedelmi egységek is itt érhetőek el. A térségi hatáskörű szervezetek, szolgáltatók, illetve a szakoktatási intézmények pedig a térség központjában, Lentiben működnek. A népesség korszerkezete az országos, illetve regionális tendenciáknak megfelelő, fokozatosan csökken a születések száma, és ezzel párhuzamosan emelkedik az idős korosztály száma, elöregedő társadalom jellemzi a kisebb-nagyobb településeket. A munkahelyeket tekintve is hasonló tagozódás figyelhető meg, mint a szolgáltatásoknál, a legnagyobb foglalkoztatók a mikrotérségi központokban találhatók és jelentős az önkormányzati foglalkoztatás. Az iparágakat tekintve a kistérségben jelentős a mezőgazdaság, a gépipar, a fafeldolgozás, illetve részben a könnyűipar (textilipar), valamint a szolgáltatóipar (ezen belül kiemelkedő az idegenforgalom). A legnagyobb vállalkozások Lentiben, Csesztregen, Lovásziban, Nován és Gutorföldén működnek, ahol az aktív korú lakosság jelentős részét foglalkoztatják. A térségben a munkanélküliek száma a 2009-ben és 2010-ben a Zala megyei átlag alatt maradt augusztusában a megyei munkanélküliségi ráta 9,48% volt, amíg a Lenti kistérségben ez alatt maradt, és 8,9% volt a mértéke. A munkanélküliség a 14

15 2010-es évben mérséklődött a Zala megyei átlag 8,21% volt, míg Lenti kistérségben 7,07% volt az értéke 2010 augusztusában 1. III.1.1 A KISTÉRSÉG LAKÓNÉPESSÉGE A Lenti kistérség 51 településből áll, amelynek központja Lenti. A térséget 9 mikrotérségre lehet osztani, amelynek központjai: Csesztreg, Zalabaksa, Rédics, Nova, Csömödér, Gutorfölde, Páka, Lovászi, Kustánszeg (Barlahida). A kistérség egyetlen városa Lenti, amelynek a népességszáma: fő a 2001-es népszámlálási adatok alapján (2009. január 1-i KSH statisztika alapján fő). Kistérség 1. számú táblázat: Zala megyei kistérségek település- és népességnagyság kategóriák szerint Település Ebből: város A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint Terület, km 2 Népsűrűség, fő/km 2 A 120 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya, Hévízi ,1 54,8 Keszthelyi ,4 77,1 Lenti ,7 5,6 Letenyei ,7 3,8 Nagykanizsai ,7 79,1 Pacsai ,1 8,3 Zalaegerszegi ,6 68,7 Zalakarosi ,5 Zalaszentgróti ,2 Összesen ,7 53,5 Forrás: Nyugat-dunántúli Régió statisztikai évkönyve, % 1 Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Településsoros munkanélküliségi adatok kistérségenként

16 A fenti 1. számú táblázat a megye kistérségeinek demográfiai helyzetéről ad áttekintést, amely a kistérség demográfiai helyzetét a többi kistérséghez viszonyítva mutatja. A térség demográfiai helyzete a megyén belül hasonló a többi Zalai kistérség helyzetével - ahogy már jeleztük - aprófalvas, városhiányos térség. A kistérség településeinek 4/5 része apró- és törpefalu 2 (41 település). A 200 fő lakosság szám alatti törpefalvak aránya 63% (32 település, az arány tartalmazza a 100 fő alatti településeket is), a 100 alattiaké pedig 35% (19 település) (lásd 1. táblázat). A kistérségben csak öt olyan település van, amelyik népessége meghaladja az főt. A kistérség központja, Lenti lakosságszáma nem haladja meg a főt. A megyében található kistérségek közül a Lenti kistérség a legritkábban lakott térség, a népsűrűsége mindössze 32,7 fő/km 2, a teljes lakosságszám fő volt a KSH január 1-i adatai szerint. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a kistérségre is jellemző. Az elmúlt hét évben jelentősen csökkent az állandó népesség, mely nagymértékben összefügg a születési gyermekszám csökkenésével. A fiatalok többsége tanulmányaik befejezése után munkalehetőség hiányában nem nagyon tér vissza a kistérségbe. A kistérségen belül ez a probléma a zsáktelepülések esetében jelent különösen nagy gondot. Zsáktelepülésnek nevezzük azokat a településeket, amelyeket csak egy útirányból lehet megközelíteni, és a településtől tovább út vagy vasút nem vezet, tehát nincs sem átmenő, sem más irányba egyéb forgalma. Ezeket a falvakat általában igen rossz minőségű utakon lehet elérni. Jellemzőjük, hogy általában nagyobb távolságokra fekszenek a városoktól, vagy fontosabb utaktól, gyér tömegközlekedéssel. Szinte kizárólag aprófalvakról van szó, és ezen településtípust sújtja legjobban az elvándorlás, munkanélküliség és egyéb rossz adatsorok. Általánosan jelen vannak a határmenti térségekben, nagyon sok közülük a trianoni határkijelölés miatt veszítette el a 2 Népességük szerint a falvak besorolása törpefalu a 200 fő alatti, aprófalu a fő közötti népességszámmal rendelkező település. (Hartl J.-né : Települési ismeretek, Budapest, 2009) 16

17 továbbvezető útját, vasútját, s féloldalassá vált. Ezek a zsáktelepülések jellemzik Zala megyét is, a régió 105 zsáktelepüléséből 63 db a megyében található. Mára ezek a falvak az uniós határmegnyitásokat követően kezdik visszaszerezni településhálózati kapcsolataikat (pl. Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megyék esetében). A Lenti kistérségben 7 zsáktelepülés található (Barlahida, Bödeháza, Felsőszenterzsébet, Lendvadedes, Pördefölde, Pusztaapáti, Szentpéterfölde), amelyeknél a fenti népességfogyási tendencia folytatódása esetén elképzelhető, hogy év múlva teljesen elnéptelenednek. A települések közül csak kettőnek (Bödeháza, Lendvadedes) van esélye arra, hogy a határ mentiségből adódó, eddig hátránynak számító helyzetéből előnyt kovácsoljon és közúti, illetve egyéb kapcsolatok megnyitásával elveszítse zsáktelepülés jellegét, amely a fennmaradásukat is biztosíthatja. A népszámlálási adatok szerint a régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás 3,69 fő/1000 lakos volt. Az élve születés 8,69 fő/1000 lakos, mely az országban a legalacsonyabb érték. A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 12,7 fő/1000 lakos. A régiós átlagoknál a kistérség átlagai jóval gyengébbek. A kistérségben a lakónépesség jelentősen fogy, a népességcsökkenés mértéke az elmúlt 10 évben már meghaladta a 9%-ot. A régióhoz képest rosszabb adatok mellett a megye települései közül is e kistérségben a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó élve születések száma, 6,7 fő s az egyik legmagasabb az ezer lakosra jutó halálozás, 14,6 fő. A természetes szaporodás-fogyás mértéke -8,4. A ritkán lakott térség (32,7 fő/km 2 ) településeire tehát az elöregedés a jellemző, a kistérség népessége a korfa aljáról és tetejéről is egyaránt öregszik. Az állandó népességből a 60 éves és idősebb népesség aránya 2008-évben már meghaladta a 25%-ot (25,5%). A kistérségre jellemző adatokat, a megye többi kistérségét jellemző mutatószámokat jól mutatja a 2008-as népességmozgalmi információkat összefoglaló alábbi táblázat (lásd 2. számú táblázat). 17

18 2. számú táblázat: Népességmozgalom Kistérség Lakónépesség az év végén változása a Városok népessége Települések átlagos népessége Élve születés Halálozás Belföldi vándorlási különbözet Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből az fő év az év végén, fő ezer lakosra évi átlaga ezer lakosra év végén, % végéhez, % Hévízi , ,4 13,9 7,1-4,8 9,6 25,7 Keszthelyi , ,1 12,5 3,0-4,3 0,4 24,0 Lenti , ,7 14,6-7,3-8,4-3,6 25,5 Letenyei , ,8 17,3-1,9-10,3-1,4 24,2 Nagykanizsai , ,0 11,9-3,7-4,1-2,8 21,7 Pacsai , ,3 14,1-5,7-6,1-1,3 22,3 Zalaegerszegi , ,6 11,9 1,1-3,6 1,0 21,6 Zalakarosi , ,2 14,9-7,6-6,4-0,2 25,0 Zalaszentgróti , ,3 15,9-11,6-7,7-1,8 23,8 Összesen , ,7 13,0-1,7-5,1-0,4 22,9 Forrás: Nyugat-dunántúli Régió statisztikai évkönyve,

19 A népesség számának alakulását a természetes szaporodás és a vándorlási mozgalom együttesen befolyásolja. A KSH adatai alapján 2011-re a 65 évesek és annál idősebbek aránya elérheti akár a 25 %-ot is. Ugyanakkor a 0-19 évesek aránya pedig folyamatosan csökkenni fog. 3. számú táblázat: Kistérség lakosságának megoszlása életkor szerint (2010. augusztus) Életkor fő Forrás: KSH augusztus A fenti táblázat (lásd 3. számú táblázat) adatai már ezt a tendenciát vetítik előre, mivel 2010 augusztusában a Lenti kistérségben a 65 év felettiek aránya már 21,13%- os értéket mutat. A demográfiai trendek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a kistérség gazdaságára, az elöregedett lakónépesség nem jelent a munkaerő-piac számára munkaerőt, ha fogy a népesség a szolgáltatások kiürülnek, ami a még ott élő fiatal lakónépesség elvándorlását eredményezi. A fentieket az alábbi, lakossági életkori megoszlást mutató ábra (lásd 2. ábra) is jól mutatja. 2. ábra: Lakosság életkori megoszlása Lentiben és a Lenti kistérségben 0-17 év év 60 év feletti Lenti Kistérség Lenti nélkül Forrás: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés, Lenti Többcélú Kistérségi Társulás, A Lenti kistérség településeinek korszerkezetére az országosan is megfigyelhető jellemzők érvényesek. Bár a városban a munkaképes korú lakosság aránya 19

20 magasabb, mint a kisfalvakban, de az idősek, és a munkaképesek aránya nem változik kedvezően, vagyis a munkaképes lakosság aránya nem fog növekedni. A térség kistelepülésein jelentős a korösszetétel megváltozása, eltolódása az idősebb korosztály felé. Ez a tény szolgáltatásfejlesztési és esélyegyenlőségi problémákat egyaránt felvet. Ezért rendkívül fontos, hogy minden település az esélyegyenlőség szempontjából is áttekintse saját lehetőségeit és feladatait. Az aktívkorú lakónépesség fogyása a kistérségben, már-már az egészséges munkaerőpiaci, de a társadalmi működést is veszélyezteti. Ugyanis a népességfogyás következtében a falu szolgáltatásai leépülnek, ez további elvándorlást indukál. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a csökkenő és drasztikusan alacsony születésszám, az elöregedő népesség pedig új elvárásokat támaszt mind a gazdaság, mind a társadalompolitika számára. Leginkább veszélyeztetett területek a kistérségben az alacsony létszámú települések, illetve a zsáktelepülések. Emellett azonban a mikro-térségek központi településein is jelentős népességfogyás, és születés-szám csökkenés figyelhető meg. (lásd 4. számú táblázat). Ezekből az adatokból egyértelműen látható, hogy folyamatos népességfogyás jellemzi a kistérséget. A korfa alulról is és felülről is elöregedést jelez. Az élve születések száma rendre alatta marad a halálozási számoknak. A kistérség vándorlási egyenlege tartósan negatív, amely egyébként a régió megyéi közül csak Zala megyére jellemző. Ezt a tendenciát az sem tudta, tudja megfordítani, hogy a kistérség határmentisége miatt az elmúlt évtizedben számos településen vásároltak osztrák és német állampolgárok ingatlant, és közülük többen tartósan itt élnek. A schengen-i határnyitásnak is elsősorban a gazdasági életben figyelhető meg pozitív hatása, a lakosságszámot tekintve nem jelentett különösebb pozitív változást. 20