BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KERTÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 4. AGRÁRTUDOMÁNYOK (4.1. NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK) Működési Ügyrend

Átírás

1 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KERTÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 4. AGRÁRTUDOMÁNYOK (4.1. NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK) Működési Ügyrend BUDAPEST 2014

2 1 1. A DOKTORI ISKOLA MEGALAKULÁSA A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE A doktori iskola neve, adatai A doktori iskola vezetője A doktori iskola belső szervezete A doktori iskola tanácsa A doktori iskola fóruma A doktori iskola nyilvántartási rendszere, adminisztrációja A DOKTORI ISKOLA SZEREPE A FELVÉTELI ELJÁRÁSBAN A PHD KÉPZÉSI SZAKASZ A DOKTORI ISKOLA GAZDÁLKODÁSA A FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS Jelentkezés Követelmények Doktori Szigorlat Műhelyvita A nyilvános védés A DOKTORI ISKOLA FELADATA A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁS SORÁN A DOKTORI ISKOLA ALUMNI POLITIKÁJA A DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK

3 2 1. A DOKTORI ISKOLA MEGALAKULÁSA (1) A Doktori Iskola jelenleg a MAB plénuma 2008/3/VII/2/013. sz. határozata szerint 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok tudományágakban jogosult a doktori képzésre, doktori fokozat odaítélésére, valamint habilitációs eljárás lefolytatására. (2) Az Agrártudományok területén belül a növénytermesztési és kertészeti tudományok (tudományági besorolása: 4.1.) tudományágaiban folyik a doktori (PhD) fokozat megszerzésére irányuló doktori képzés. (3) A doktori iskola célja, hogy a modern élettan, analitika és molekuláris biológia ismereteire épített szakmai tudásanyaggal al felkészítsük hallgatóinak arra, hogy az elsajátított szemléletet és módszereket a kertészeti növénytermesztés klasszikus területein és a kapcsolódó élettudományi ágakban egyaránt önállóan alkalmazzák. A kertészeti tudományos képzés keretében foglalkozunk minden olyan tudományos témakörrel, amely lehetővé teszi a termőhelyi adottságokra alkalmasabb, kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenállóbb növényfajták előállítását, az anyagcsere-szabályozás lehetőségeinek hatékonyabb kihasználásával a növényi produkció növelését, az eltérő felhasználási céloknak legmegfelelőbb minőségű termékek előállítását és újabb környezetkímélő termesztési eljárások kidolgozását. A témák egyaránt felölelik a felfedező és a gyakorlati kutatások körét, és esetenként át is fedik egymást. A doktori iskola különös hangsúlyt helyez az iskolán belüli témacsoportok együttműködésére. Az interdiszciplináris jellegű feladatok eredményes megoldásához jelent további garanciát az iskola munkájába bekapcsolódó külső intézmények és szakemberek köre. (4) A Doktori Iskola Működési Szabályzatának alapját a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban Nftv.), valamint a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19) Kormányrendelet (a továbbiakban Kormányrendelet) valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Szabályzata (DSZ), Habilitációs Szabályzata (HSZ) illetve az Élettudományi Doktori Tanács (ÉTDT) ügyrendje képezi. (5) A doktori iskola bélyegzője: Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar Kertészettudományi Doktori Iskola 1118 Budapest, Villányi út felirattal. A bélyegző használata a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik.

4 3 2. A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETE 2.1 A doktori iskola neve, adatai neve: Kertészettudományi Doktori Iskola rövidítése: KTDI székhelye: Budapest címe: 1118 Budapest, Villányi út postafiók: 1518 Budapest, Pf.: 53. fax száma: (1) címe: ktdi@uni-corvinus.hu honlapja: működési kerete: Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar és közreműködő kutató intézetek 2.2 A doktori iskola vezetője A doktori iskola vezetője a törvénynek megfelelően a Kertészettudományi Karon főállású munkaviszonyban álló, akadémiai doktori fokozattal rendelkező törzstag egyetemi tanár lehet. A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül - a törzstagok többségének javaslatára - az Egyetemi Doktori Tanács választja, és a rektor nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható. Feladata a doktori iskola általános képviselete, illetve a DSZ 9 -ban rögzített tevékenységek. Ezen túlmenően a DI tanácsa a DI vezetőjének hatáskörébe adta át a doktoranduszok kutatási terveinek jóváhagyását, az abszolutórium kiadásának engedélyezését, továbbá az iskolára jutó állami források felosztásáról való rendelkezés jogát. A DI vezetője dönt ezen kívül minden olyan kérdésben, amivel a DIT megbízza vagy ráruházza, véleményt nyilvánít, illetve javaslatot tesz minden, a DIT elé kerülő kérdésben. 2.3 A doktori iskola belső szervezete (1) A doktori iskola törzstagjai a Kormányrendelet munkajogi és szakmai kritériumainak megfelelő oktató vagy tudományos kutató. A KTDI törzstagjainak névsorát, szakmai adatait az 1.melléklet tartalmazza. (2) A doktori iskola tudományos titkára az iskola vezetőjének munkáját segítő PhD doktor, aki ellenőrzi a képzési tervek végrehajtását, a doktori iskola kompetenciájához tartozó nyilvántartást és a hallgatói ügyintézést, illetve ellátja a DSZ 10 -ban rögzített tevékenységeket. (3) A doktori iskola 7 témacsoport keretében folytatja oktató és kutató munkáját. A doktori iskola vezetője a törzstagok közül bízza meg a témacsoport-vezetőket. A témacsoportok jelenlegi elnevezését és a fő kutatási témaköröket az ügyrend 2. melléklete tartalmazza. (4) Témacsoport vezetők kollégiuma: a témacsoport vezetők szükség szerint ülésező testülete, a DI aktuális ügyeiben állást foglal. (5) A témavezető felelősen irányítja a doktoranduszok munkáját (DSZ ). A doktori iskola témavezetőinek kijelölését a DI vezetőjének javaslatára a DI Tanácsa hagyja jóvá. Önálló témavezetés esetén a témavezetőnek legalább 5 éves fokozattal, társtémavezetés esetén az egyik témavezetőnek legalább 5, a másiknak legalább 2 éves fokozattal kell

5 4 rendelkeznie. A Kertészettudományi DI külső szakmai témavezető esetén belső, adminisztratív témavezetőt is kijelöl. (6) A doktori iskola oktatója az a tudományos fokozattal rendelkező oktató és kutató, akit a doktori iskola vezetőjének javaslatára a doktori (iskola) tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási feladatok ellátására a DSZ 1 (7)e pontja szerint. Az oktatók aktuális listája megtalálható oldalon 2.4. A doktori iskola tanácsa (1) A Kertészettudományi Doktori Iskola Tanácsa (KTDIT) a doktori iskola vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező, az iskola hatáskörébe utalt ügyekben eljáró döntéshozó, véleményező és javaslattevő testület. Tagjait a doktori iskola törzstagjai választják, és az ÉTDT bízza meg és menti fel. A tagok legalább egyharmada az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személy. (2) A KTDIT tagjai (3.melléklet): (a) a tanács szvazati joggal rendelkező tagjainak létszáma 15 fő: a tanács tagja tisztsége alapján: (1) a doktori iskola vezetője (2) az iskola tudományos titkára választott tagok: (1) a törzstagok választott képviselői (EDT jóváhagyással) (2) a törzstagok és az EDT által választott külső tagok állandó meghívottak: (1) témacsoportvezető, aki nem tanácstag (2) a doktorandusz hallgatók választott képviselői (1 fő) (3) a doktorjelöltek választott képviselői (1 fő). (4) a tudományterületi doktori titkárság vezetője (3) A tagság megszűnik: (a) a megbízatás időtartamának lejártával, (b) önkéntes lemondással, (c) a doktori iskola vezetője és az ÉTDT egybevágó javaslatára az EDT által történő felmentéssel. (4) A KTDIT működése: (a) a tanács elnöke a doktori iskola vezetője, (b) a tanács évente legalább négy alkalommal ülésezik, az ülések időpontját a felsőbb testületek munkájához igazodóan határozza meg, (c) a tanács határozatképes, ha a tagok 50%-a +1 fő jelen van, (d) a tanács döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, s a szavazatokhoz a jelen nem lévő tagok előzetesen elküldött írásos állásfoglalása is beszámítható, (e) személyi alkalmasság kérdésében a tanács titkos szavazással dönt, (f) az ülések nyilvánosak, az üléseken hozott határozatokról és állásfoglalásokról hitelesített jegyzőkönyvet kell készíteni, (g) a doktori iskola vezetője esetenként a napirendek tárgyalásába bevonható újabb személyeket is meghívhat. (5) A DI Tanácsa feladatait a DSZ 8 rögzíti. A KTDI Tanácsa dönt:

6 5 a DI szakmai-tudományos követelményrendszeréről, a DI működési rendjéről, a DI-n belül létrehozandó ad hoc bizottságok összetételéről, a témavezetők személyéről. véleményt nyilvánít, illetve javaslatot tesz: a doktori képzésre és egyéni fokozatszerzésre jelentkezők felvétele, a szigorlati és bíráló bizottságok összetétele, külföldön szerzett fokozatok elismerése, habilitációs kérelmek befogadása, a doktori fokozat odaítélése, kitüntetéses doktorrá avatás kérdésköreiben, az elé kerülő és illetékességi ügyébe tartozó egyéb ügyekben. (6) A KTDI a habilitációs eljárásokban szükséges feladatok ellátására és a döntések előkészítésére Habilitációs Véleményező Bizottságot működtet. A Bizottság 5 tagú, tagjai habilitált doktorok lehetnek. A Bizottság elnökét, titkárát és tagjait a doktori iskola vezetőjének javaslatára a DI Tanácsa bízza meg a Tanács mandátumának időtartamára. A bizottság elnöke és tagjai a doktori iskola tanácsának elnökétől kapják megbízatásukat. A választott bizottság névsorát a 4. melléklet tartalmazza. (7) A KTDIT a hallgatói felvételi meghallgatások lebonyolítására és a döntések előkészítésére Felvételi Bizottságot (FB) működtet. A Bizottság 7 tagú, tagjai a doktori iskola tagjai lehetnek (5.melléklet). Elnökét, titkárát és tagjait a doktori iskola vezetőjének javaslatára a DI Tanácsa bízza meg. A bizottság elnöke és tagjai a doktori iskola tanácsának elnökétől kapják megbízatásukat A doktori iskola fóruma (1) A doktori iskola a doktori szabályzatban meghatározottak szerint, valamennyi tag és doktorandusz meghívásával szükség esetén fórumot tart. Célja a doktori iskola működésével kapcsolatos tájékoztatás az időszerű kérdésekről, és további cél a véleménykérés. A fórum összehívásáról a doktori iskola vezetője gondoskodik A doktori iskola nyilvántartási rendszere, adminisztrációja (1) A doktori iskola oktatóinak, kutatóinak és témavezetőinek nyilvántartása a Kertészettudományi Kar Dékáni Hivatalában történik. A szervezett képzésben részt vevő doktoranduszok tanulmányi ügyeinek intézésére és az ösztöndíjak számfejtésére ugyancsak a KETK Dékáni Hivatalában kerül sor. (2) A doktori iskolához tartozó hallgatók doktorandusz hallgatói jogviszonyát a Kertészettudományi Kar Dékáni Hivatala a felsőbb jogszabály rendelkezései alapján diákigazolvány kiadásával, illetve érvényesítésével igazolja. (3) A doktori iskola vezetője a tanulmányi idő megszakítását (évhalasztás, évkihagyás) legfeljebb három alkalommal, összesen három évre, határozott időtartamra engedélyezheti. Első alkalommal a kérelmet el kell fogadni. A halasztásról részletesebben a DSZ 14 rendelkezik. (4) Amennyiben a hallgató beiratkozási kötelezettségének két évig nem tett eleget és nem kérte hivatalosan a tanulmányi idő megszakítását, a doktori iskola vezetője elbocsátja a hallgatót.

7 6 (5) Az egyéni képzésre felvételt nyert hallgatók és a fokozatszerzésre engedélyezett doktorjelöltek nyilvántartása és ügyintézési feladatainak ellátása az Élettudományi Doktori Titkárság feladata. 3. A DOKTORI ISKOLA SZEREPE A FELVÉTELI ELJÁRÁSBAN (1) A szervezett képzésre történő felvételi jelentkezés alapfeltételeit a DSZ 12, formai követelményeit az ÉTDT ügyrendje rögzíti. A KTDIT-al egyeztetve az ÉTDT Iroda félévente közzéteszi az egyetem és a FIR honlapján a képzésre való jelentkezés határidejét és feltételeit valamint a benyújtandó dokumentumokat. A KTDI-ban felvételre pályázóknak az általános dokumentumokon kívül egy oldalnyi, a témavezetővel egyeztetett kutatási tervet (vázlatot) is le kell adni és a felvételi vizsgán szóban ismertetni. Külföldi állampolgárságú jelentkező esetén a nyelvi követelményeket egyénileg kell mérlegelni és pontozni. A felvételizők számára felajánlható kutatási témákat vagy témaköröket a DI kellő nyilvánosságot biztosító módon a jelentkezési határidő előtt legalább 2 hónappal meghirdeti. (2) A felvételi vizsgán a kutatási tárgykörben való jártasságot kell tanúsítani. Specifikus feltételei: tervezett doktori munka bemutatása rövid szabad előadásban; a jelentkező eddigi, szakmai, tudományos munkásságának bizonyítása. A felvételi vizsgán az ÉTDT pontozási elvei alapján a Felvételi Bizottság által kidolgozott és nyilvánosságra hozott értékelési szempontokat alkalmazzák. (3) A felvételi vizsga és értékelés alapján a KTDIT javaslatot tesz az ÉTDT-nek a szervezett doktori képzésre történő felvételre és az állami ösztöndíjas keret betöltésére, az alkalmasság sorrendjének megjelölésével. A KTDIT javaslata alapján a doktori képzésre való felvételről az ÉTDT dönt, és döntéséről a jelentkezőt 8 napon belül írásban értesíti. (4) A felvételt nyert első éves doktoranduszok beiratkozása a Kertészettudományi Kar Dékáni Hivatalában történik, a Dékáni Hivatal által évente közzétett módon és határidővel. A képzési és kutatási tervek előkészítésével kapcsolatosan a félév elején a KTDI vezetője és / vagy az iskola tudományos titkára tart eligazítást. (5) Az egyéni felkészüléssel doktori fokozatot szerezni kívánó jelöltek habitusvizsgálaton esnek át, a DSZ 26 és 28 alapján. Ebben az esetben a felvételi vizsga elmaradhat. A fokozatszerzésre való felvétel követelményei a jelen ügyrend 6. pontjában leírtakkal egyezőek. A KTDIT az ülésekhez igazodva évente 4 alkalommal teszi meg javaslatát az ÉTDT-nek a felvételekről. Fokozatszerzési kérelem az egyéni képzésre való felvételt jóváhagyó ÉTDT határozata után, legkorábban a KTDIT következő ülésén adható be. 4. A PHD KÉPZÉSI SZAKASZ (1) A szervezett doktori képzés ideje legfeljebb hat félév. A hallgató a szervezett doktori ideje alatt összesen 180 kreditet kell, hogy teljesítsen. Kredit szerezhető kontaktórán való részvétellel, egyéb kontakt időtöltést igénylő szakmai aktivitással, oktatási (szakdolgozat konzultáció is), kutatási és publikációs tevékenységgel. A KTDI-ban a doktoranduszok kreditszerzésre vonatkozó szabályozását és a teljesítendő tanulmányi munkaegységek

8 7 körét az ÉTDT Kreditszabályzata tartalmazza, a DI-ra vonatkozó kiegészítéseket pedig a DI kredit útmutatója (6. melléklet). (2) A KTDI-ben meghirdethető kötelező, ajánlott tantárgyakról és a tantárgyi programokról a témacsoportvezetők javaslatára a törzstagok testülete dönt, azokat évente szükség szerint felülvizsgálja, és szakmailag indokolt körben nyilvánosságra hozza (7. melléklet). A doktorandusz további tárgyakat is felvehet a leckekönyvébe a DI kredit útmutatója szerint. (3) A doktoranduszok a tanulmányok megkezdésekor a témavezetővel és a témacsoportvezetővel egyeztetett hároméves egyéni képzési tervet készítenek, amit a doktori iskola vezetője hagy jóvá. A tanterv a későbbiek során indokolt esetben a szemeszterek elején a témavezetővel egyeztetve az iskola vezetőjének engedélyével módosítható. (4) A doktoranduszok kutatómunkájukról az ÉTDT ügyrend 1/A melléklete szerinti formában, max. 5 oldal terjedelemben kutatási munkatervet készítenek, amit a témavezető és a témacsoportvezető egyetértésével a Doktori Iskola vezetője hagy jóvá. A jóváhagyott kutatási tervekről a DI vezetője a DIT-nak írásos tájékoztatót ad. (5) A témavezető, illetve a tantárgyfelelős a PhD hallgatók féléves előmenetelét a leckekönyvben tanegységenként igazolja a Kreditszabályzat szerint. A leckekönyvi bejegyzések alapja a félév végi Kredit igazolás (8. melléklet), amit a hallgató a tanmenet szerint megadott határidőre köteles leadni a Dékáni Hivatalban. A Kreditigazolásokat a tudományos titkár ellenőrizi. (6) A DSZ 17 alapján a doktoranduszok tudományos és kutatási munkáját teljes felelősséggel a témavezető irányítja. A témavezető minden tanév befejeztével (július 15- ig) témavezetői beszámolót készít, ami a DI minőségbiztosítási rendszerének részét képezi. Ennek formáját az ÉTDT ügyrend függeléke tartalmazza. (7) A doktoranduszok oktatási tevékenységet is vállalhatnak a DSZ-nak megfelelően. Ennek kredit formában történő elismerését az ÉTDT Kreditszabályzat tartalmazza. (8) A külföldi részképzés a doktori képzés része, amelyben a doktorandusz a doktori témájához kapcsolódó a témavezető által jóváhagyott olyan munkaprogram alapján vehet részt, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A külföldi részképzések munkaprogramjának elfogadásáról a témavezető és a témacsoportvezető véleménye alapján a Doktori Iskola vezetője dönt. A külföldi részképzés időtartama a doktori képzés időtartamába beszámít, ez alatt a hallgatói jogviszony nem szünetel. (9) A szervezett képzés befejezése után, a képzési tervben előírt tanulmányi kötelezettségek és kutatási feladatok teljesítéséről a hallgató végbizonyítványt (abszolutóriumot) kap. Az abszolutórium megszerzésével a hallgatói jogviszony megszűnik. Ezt a leckekönyv megfelelő oldalán a dékán igazolja. Amennyiben a hallgató tanulmányi kötelezettségeit még nem teljesítette hiánytalanul, akkor a doktori iskola vezetője újabb félév megkezdését engedélyezheti.

9 8 (10) A tanulmányi kötelezettségek igazolt teljesítése és az előírt kreditpontok megszerzése esetén, indokolt esetben, a hallgató kérése alapján a KTDI vezetője engedélyével a három éves tanulmányi időszak lejárta előtt legfeljebb 12 hónappal a tanulmányait befejezheti. 5. A DOKTORI ISKOLA GAZDÁLKODÁSA (1) A KTDI vezetője a képzésben részt vevő hallgatók munkahelyének figyelembevételével dönt a doktori iskolához rendelt állami források (kutatási támogatás) tanszékekre való felosztásáról. (2) A KTDI doktoranduszainak nyújtható támogatásokról a DSZ, az általuk fizetendő díjakról az ÉTDT ügyrendje rendelkezik. (3) A doktorandusz hallgatók ösztöndíjának számfejtése (állami és egyéb ösztöndíjak) az alapképzésben résztvevő hallgatókéval együtt az egyetemi GMI-ben történik, a Dékáni hivatal által minden hó 10-ig a megadott névsor alapján, az Nftv. rendelkezései szerint. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt (pl. évkihagyás) ösztöndíj nem folyósítható. (4) A KTDI vezetője dönt a költségtérítéses oktatásból befolyt összegek felosztásáról és felhasználásáról. (5) A közös beruházásokról valamint a jelentősebb beszerzésekről (műszerek, könyv, folyóirat stb.) a Témacsoport-vezetők Kollégiuma határoz. (6) A doktoranduszok tanulmányutakon és konferenciákon való részvételéhez, impakt faktoros publikációk megjelentetési költségeihez a DI pénzügyi támogatást nyújthat. A támogatási kérelmeket a DI vezetője bírálja el. 6. A FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS 6.1 Jelentkezés A doktorjelölt a fokozatszerzési eljárásra való jelentkezését az előírt formai követelményeknek megfelelően a ÉTDT Titkárságára nyújtja be. A jelentkezési űrlapot, formai követelményeket és a csatolandó mellékleteket az ÉTDT Ügyrend tartalmazza. 6.2 Követelmények (1) A fokozatszerzéshez a Kertészettudományi Doktori Iskola megfelelő publikációs és tudományos ismeretterjesztői tevékenységet ír elő. A specifikus szakmai követelményeket részleteiben ezen ügyrend 9/a. melléklete (2009 szeptember 1-től szervezett képzést megkezdők, illetve egyéni fokozatszerzők részére), valamint a 9/b.melléklete (PhD tanulmányaikat szept. 1 előtt megkezdettek részére) tartalmazza. (2) A jelöltnek két idegen nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges tudását kell nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolnia, amelyek közül az egyik legalább államilag elismert, B2 típusú középfokú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, a másik pedig

10 9 legalább államilag elismert, B1 típusú alapfokú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. A két idegen nyelv közül az egyik csak angol lehet. A magasabb szintű vizsga csak angol, német, orosz, olasz vagy francia nyelvből fogadható el. Nem magyar anyanyelvű hallgatók esetében a nyelvismereti követelményeket egyénileg állapítja meg a KTDIT. (3) A doktorjelöltnek a fokozatszerzés specifikus szakmai követelményeit és a nyelvi követelmények maradéktalan teljesítését legkésőbb a bíráló bizottság kijelölésének kérelmezésekor kell igazolni. 6.3 Doktori Szigorlat (1) A szigorlati tantárgyakra vagy témakörökre, a szigorlati bizottságra a témavezetők javaslata és a tudományos titkár napirendi előterjesztése után, a KTDI nyílt szavazással hozott döntésével tesz javaslatot az ÉTDT-nak a DSZ 30 -al összhangban. A szigorlati tárgyak egyikét a szigorlati tárgylistából (10.melléklet), a másik, az adott szakterületet átfogó szaktárgyat pedig szabadon lehet választani a témavezető javaslata alapján. Tárgyanként a bizottság külön értékel és pontoz. 6.4 Műhelyvita (házi védés) (1) Az értekezéstervezet értékelése a DSZT 31 alapján műhelyvita keretében történik. A műhelyvitát (iskolánkban általános nevén: házi védést) a doktorjelölt kezdeményezi. A házi védésre csak a doktori szigorlat sikeres letétele után kerülhet sor. Megszervezése az érintett kutatási szervezeti egység feladatköre. A bírálókat, az elnököt és a titkárt a témavezető javaslatára az illetékes szervezeti egység kéri fel. (2) A házi védés előtt benyújtandó az értekezéstervezet nyomtatott formában, három példányban az ÉTDT ügyrendjében a doktori értekezéssel szemben támasztott formai alapkövetelményeknek megfelelően összeállítva az ÉTDT Doktori Titkárságra. (3) A műhelyvita során a jelölt a dolgozat téziseit a doktori védéshez hasonlóan, max. 20 percben szóbeli előadás formájában ismerteti, az opponensek bírálatának elhangzása után pedig válaszol az opponensek, illetve az ÉTÉB (Értekezés Tervezetet Értékelő Bizottság) kérdéseire és felvetéseire. (4) A házi védésről jegyzőkönyv készül (a bizottság: a bírálók, az elnök és a titkár aláírásával), aminek tartalmaznia kell az ülés állásfoglalását arról, hogy az értekezéstervezetet változtatás nélkül elfogadásra ajánlja, vagy felsorolt változtatásokkal elfogadásra ajánlja, vagy felsorolt indokok miatt nem javasolja elfogadásra. A műhelyvita szükséges dokumentumai az ÉTDT ügyrend szerint: jegyzőkönyv állásfoglalással; 2 opponens írásos véleménye; jelenléti ív (a bizottságon kívül legalább 5 minősített szakember részvétele szükséges). (5) A műhelyvitát követően az ÉTÉB javaslatának megfelelően a jelölt átdolgozza az értekezéstervezetet, amelynek megtörténtét valamint az átdolgozott értekezés szakmai vitára való alkalmasságát a témavezető s a témacsoport vezetője igazolja. A DIT csak az írásos igazolás alapján foglalkozik a Bíráló Bizottság kijelölésével.

11 A nyilvános védés (1) A doktori értekezést az ÉTDT ügyrendje szerinti formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani. Az értekezés és védés nyelve magyar anyanyelvű jelöltek esetében magyar, idegen anyanyelvűeknél angol vagy magyar lehet, amelytől indokolt esetben a KTDIT külön engedélyével el lehet térni. Az értekezés összefoglalója és a tézisek magyar és angol nyelven készüljön, elektronikus formában is a DSZ 32 és az ÉTDT ügyrend alapján. (2) A bíráló bizottság összetételére, a hivatalos bírálókra, a témavezetők javaslata és a tudományos titkár előterjesztése alapján a KTDI nyílt szavazással hozott döntésével tesz javaslatot az ÉTDT-nak. A védési eljárás megindításához az ÉTDT ügyrend 7. mellékletében jelzett dokumentumok szükségesek. A nyilvános vita időpontját két pozitív bírálói vélemény esetén legalább 3 héttel a védés előtt kell meghirdetni. (3) A fokozatszerzési eljárás egyes szakaszairól az ÉTDT ügyrend szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, majd az eljárás végén a DI Tanácsa dönt a jelölt doktori fokozatra történő felterjesztéséről a bírálati eljárás dokumentumai alapján. A fokozatot az Egyetemi Doktori Tanács ülésén ítélik oda. (4) A képzés és a fokozatszerzés díjait az ÉTDT ügyrend melléklete tartalmazza. 7. A DOKTORI ISKOLA FELADATA A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁS SORÁN (1) Az Egyetemi Habilitácós Szabályzat 7 (4) szerint a DI elnöke intézkedik a habilitációs pályázatok véleményezéséről, elvégezteti a pályázó habitusvizsgálatát. A DI Habilitációs Bizottságának előterjesztése alapján a DI Tanácsa nyilvánít véleményt a habilitációs eljárást kérő személy tudományos és oktató tevékenységéről. Az írásos véleményt illetve a Szakértői Bizottságra tett javaslatot a DI vezetője a Habilitációs Bizottság elnökének küldi meg március 1-éig illetve október 1-éig. (2) A habitusvizsgálatot a PhD iskola honlapján közzétett pontrendszer szerint kell elvégezni. Minimum követelmények a habilitációs eljárásnál: Kategóriák Százalékos megoszlás Max. pontszám Minimum szintek (75%) Elvárt oktatás - kutatás arány I. OKTATÁS 47,6% % II. KUTATÁS, PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 47,6% % A) PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG B) PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÖSSZESEN C) SZAKMASPECIFIKUS TUDOMÁNYOS ALKOTÁSOK III. TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG 4,8% Elvárt min. szint Összesen: 100% % Kiegészítő információk: Az előadások száma (2 45 perc) minimum 10/év két év átlagában. A szemináriumok száma (2 45 perc) minimum 6/év két év átlagában. A szerzői pozíciótól és a közlés időpontjától függetlenül minimum 6 db impaktfaktoros publikáció.

12 11 (3) A DI szervezi meg a habilitációs eljárás lépéseit a HSZ 9. szerint. Az ügyviteli feladatokat a Habilitációs Bizottság titkára és a szakterületileg illetékes doktori titkárság végzi. A DI vezetője, professzorai az előadásokra hivatalból meghívandók. 8. A DOKTORI ISKOLA ALUMNI POLITIKÁJA (1) A doktori iskola céljai közé tartozik, hogy folyamatos kapcsolatot tartson fenn a doktori fokozattal rendelkező, fiatal pályakezdőkkel. A fokozat megszerzését követően évente egy alkalommal, levélben történő megkeresésre érkezett visszajelzések alapján a doktori iskola felméri, és folyamatosan nyomon követi a fokozatot szerzettek elhelyezkedését, tapasztalataik alapján az elhelyezkedési lehetőségeket, nehézségeket, a pálya elhagyások legfőbb okait, a tudományos fokozattal rendelkező kertész szakemberek versenyképességét a munkaerő piacon. A kapcsolattartás során a doktori iskola további célja az oktatás és kutatás területén új intézményekkel és vállalatokkal való közös munka és együttműködés kialakítása, a végzett szakemberek visszahívása, felkérésük a doktori iskola képzésében való aktív részvételre, továbbá az együttműködések révén és a tapasztalatok felhasználásával a doktoranduszok elhelyezkedési lehetőségeinek bővítése, javítása. 9. A DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE A doktori iskola minőségbiztosítási rendszere Egyetem Doktori Tanácsa által meghatározott rendszerhez igazodik A doktori képzés minőségirányításának alapelvei A doktori képzés minőségirányítási rendszerének kialakításakor olyan alapelvek érvényesítésére és olyan módszerekre van szükség, amelyek a felsőoktatási törvény és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság megszabta követelményrendszerrel összhangban kellő garanciát jelentenek arra, hogy a doktorjelöltek tudományos teljesítménye elérje a tudományáguk vezető nemzetközi műhelyeiben fokozatot szerzők színvonalát. Ezért a minőségirányítási rendszer működtetése során az alábbi elvek érvényesítésére törekszünk. 1. A szakmai kontroll elve. A doktori képzés egészében érvényesíteni kell a nemzetközi és hazai szakmai illetve tudományos közvélemény kontrollját. Módszer: külső és külföldi opponensek, társ-témavezetők, szakértők bevonása. 2. A benchmarking elve. Lényege, hogy a minőségirányítás egésze során folyamatosan figyelemmel kísérjük a hasonló profilú vezető külföldi és hazai műhelyekben folyó doktori képzést, az ott tanuló doktoranduszok tudományos teljesítményét. Módszer: publikációs mutatószámok összevetése, követelményrendszer emelése. 3. A tudományetikai követelmények figyelembevételének elve. A minőségirányítási rendszer kialakítása és működtetése során messzemenősen érvényesíteni kell a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának állásfoglalásait. Módszer: A hivatkozások rendszeres ellenőrzése. 4. A nyilvánosság elve. Arra törekszünk, hogy a minőségirányítási rendszer minden egyes lépésében a szakmai, tudományos közvélemény széles körű tájékoztatását megvalósítsuk. Módszer: eredmények közzététele az inteneten, doktoranduszi fórumok, rendezvények, publikációk támogatása.

13 12 5. A visszacsatolás elve. A minőségirányítási rendszer kialakításával és működtetésével az a célunk, hogy a doktori képzésben résztvevő oktatók, témavezetők és a Doktori Iskola tanácsának tagjai folyamatos visszajelzést kapjanak tevékenységük színvonaláról. Módszer: hallgatói véleményezési rendszer 6. A minőség-központúság elve. A minőségirányítási rendszer kialakításával és működtetésével el kívánjuk érni, hogy mind hallgatóink, mind oktatóink igényszintje folyamatosan növekedjék önmagukkal és környezetükkel szemben, törekedjenek az új tudományos eredmények elérésére, ugyanakkor váljon értékrendjük integráns részévé a tudománnyal szembeni alázat, gondolkodásuk egyik alappillérévé a kezdeményező készség és a kreativitás. Módszer: számonkérési és jutalmazási rendszer fejlesztése. 7. A szellemi tulajdon védelmének elve. A minőségirányítási rendszer fejlesztésének is hozzá kell járulnia, hogy az egyetemi doktori képzés a jövőben is álljon teljes összhangban az Európai Unió és a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelmére irányuló törekvéseivel. Módszer: szellemi alkotások megfelelő jogi védelme, tájékoztatók. 8. Az egyéni felelősség érvényesítésének elve. A tudományos iskola kialakítása és működtetése csapatmunka, de ez csak akkor lehet sikeres, ha egyértelműen tisztázott, kinek mi a feladata és felelősségi köre a képzés és kutatás folyamatában. Módszer: Felelősségi- és hatáskörök pontos definíciója, követelményrendszer folyamatos fejlesztése. 9. A folyamatok dokumentálásának elve. A doktori képzéssel kapcsolatos valamennyi döntési pontról készüljön dokumentáció. Ezek ellenőrzése a minőségirányítási rendszer alapvető feladata. A doktori képzés egészén belül fontos célkitűzés, hogy a képzésben érintett oktatók adminisztratív terhelése ne növekedjék a minőségirányítási rendszer kialakítása és működtetése folyamán. Módszer: Formanyomtatványok rendelkezésre bocsájtása, rendszeres tájékoztatók, ellenőrzés. 10. A hatékonyság elve. Az egyetem rendelkezésére álló erőforrások koncentrálásának célkitűzésétől vezérelve el kell érni, hogy a hallgatók a képzés során az adott témában legfelkészültebb oktatók irányításával, a legjobban felszerelt kutatóhelyeken végezhessék tanulmányaikat. A doktorképzésben is a költséghatékonyságra kell törekedni. Ez magában foglalja a költségek folyamatos figyelemmel kísérését és az eredmény/ráfordítás viszony elemzését. Módszer: erőforrások- célok vizsgálata, felvételi és értékelési rendszer javítása. 11. A gyakorlati alkalmazhatóság elve. A Doktori Iskola működése során messzemenően figyelembe vesszük, hogy a disszertációk témaválasztása és a kutatások eredményei segítik-e társadalmigazdasági kérdésekre adott válaszok megfogalmazását. Módszer: nemzetközi és hazai időszerű kérdések rendszeres elemzése, illeszkedés biztosítása ezekhez a témák és módszerek kijelölésében A minőségirányítási rendszer elemei a doktori képzés és fokozatszerzés folyamatában: 1. a képzési struktúra kialakítása, 2. a tantárgyi tematikák és a számonkérés rendjének kidolgozása, alkalmazása, 3. a képzés meghirdetése, 4. az oktatók és a témavezetők kiválasztása, 5. a felvételi vizsga előkészítése, lebonyolítása, egyéni felkészüléssel fokozatszerzésre jelentkezők elbírálása, 6. a PhD hallgatók téma- és tantárgyválasztásának irányítása, 7. a PhD hallgatók tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése, nyilvántartási rendszer kialakítása és működtetése, 8. a doktorandusz/doktorjelölt és a témavezető kapcsolata, 9. a doktorandusz/doktorjelölt és a fogadó tanszék (kutatóhely) kapcsolata, 10. belföldi és külföldi tanulmányút, 11. a doktoranduszok és doktorjelöltek rendszeres beszámoltatása, 12. a kutatási témavezető beszámoltatása,

14 13. a doktorjelöltek publikációs és szakmai tevékenységének értékelése, 14. a doktori szigorlat előkészítése és lebonyolítása, 15. a disszertáció-tervezet benyújtása és védése (műhelyvita), 16. a disszertáció benyújtása és védése, 17. a doktori fokozat odaítélése, 18. az oktatás hallgatói értékelése, 19. infrastrukturális feltételek megteremtése, 20. a fokozatot szerzettek véleményének felmérése, 21. a fokozatot szerzettek nyilvántartása és végzés utáni kapcsolattartás. 13

15 14 Minőségir. rsz mérési pontjai A doktori képzés folyamatábrája Minőségir. rsz dokumentumai Dokumentumelemzés: szabályzat tanterv Doktori képzés előkészítése - oktatók és kutatók kiválasztása - tantárgyi struktúra összeállítása - a képzés meghirdetése Doktori szabályzat Tanterv Kérdőívek kiértékelése Dokumentumok elemzése: kutatási terv, jegyzőkönyv Kérdőívek kiértékelése Dokumentumok elemzése: szigorlati jegyzőkönyv beszámolók, jegyzőkönyvek Képzési szakasz Fokozatszerzési szakasz Oktatási folyamat Tantárgyválasztás Külföldi tanulmányút Felvételi vizsga Doktori szigorlat Külföldi tanulmányút Kutatási folyamat Kutatási terv Doktorandusz és témavezető együttműködése Részeredmények publikálása, konferencia részvétel Disszertáció-tervezet és védése Disszertáció és védése Felvételi vizsgasor, eredmények, habitusvizsgálati jegyzőkönyv Kutatási terv Hallgatói értékelés kérdőívei Doktorandusz és témavezető beszámolója Beszámoló Doktorandusz és témavezető beszámolója Disszertáció-tervezet műhelyvita jegyzőkönyv Disszertáció védés jegyzőkönyve Fokozat odaítélése Jegyzőkönyv Frissen doktorált értékelő kérdőíve

16 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) Elfogadta a Kertészettudományi Doktori Iskola Tanácsa szeptember 11-én, Budapesten. (2) Átmenetileg, azon doktoranduszok és predoktorok esetében, akiknek képzése illetve eljárása már a jelen szabályzat hatályba lépése előtt elkezdődött, azokat a jelenlegi vagy felsőbb hatályos jogszabályokat nem sértő - megelőző szabályokat és követelményeket kell alkalmazni, amelyek figyelembe vétele az érintett számára kedvezőbb. (4) Rövidítések jegyzéke: KTDI: Kertészettudományi Doktori Iskola KTDIT: Kertészettudományi Doktori Iskola Tanácsa ÉTDT: Élettudományi Doktori Tanács EDT: Egyetemi Doktori Tanács KETK DH: Kertészettudományi Kar Dékáni Hivatal DSZ: Egyetemi Doktori Szabályzata HSZ: Egyetemi Habilitácós Szabályzat 2. MELLÉKLETEK 1. melléklet A Kertészettudományi Doktori Iskola tagjainak névjegyzéke 2. melléklet A Kertészettudományi Doktori Iskola témacsoportjai 3. melléklet A Doktori Iskola Tanács tagjai 4. melléklet A Kertészettudományi Doktori Iskola Habilitációs Véleményező Bizottságának tagjai 5. melléklet A Kertészettudományi Doktori Iskola Felvételi Bizottság tagjai 6. melléklet A Kertészettudományi Doktori Iskola kiegészítései az ÉTDT Kreditszabályzatához 7. melléklet Tantárgylista a KTDI hallgató számára 8. melléklet Kreditigazolás 9. melléklet Publikációkra és alkotásokra adható pontszámok a fokozatszerzési és habilitációs eljárásban 10. melléklet Szigorlati kötelező tárgyak

17 16 1. melléklet A Doktori Iskola törzstagjainak névjegyzéke Habil Születési Habil. Habil. Egyetemi Név Tf. éve Tudományág Tud. fok. okl. dátum egyetem éve besorolás száma Bernáth Jenő biológiai DSc KÉE professor emeritus Bíró Borbála Multidisz. DSc Ny-ME 2002 egyetemi tanár agrártud Bisztray György Dénes biológia PhD SZIE 2002 egyetemi tanár Hegedűs Attila növényterme DSc DE 2007 egyetemi sztési és docens Höhn Mária biológia CSc 2006 egyetemi docens Hrotkó Károly mezőgazdas DSc KÉE 1998 egyetemi tanár ági Janda Tibor biológia DSc tud. tanácsadó Markó Viktor mezőgazdas CSc - - egyetemi ági docens Palkovics László mezőgazdas DSc BCE 2006 egyetemi tanár ági Papp István biológia PhD BCE egyetemi tanár Pedryc Andrzej mezőgazdas ági Pluhár Zsuzsanna növényterme sztési és Tóth Magdolna mezőgazdas ági Zámboriné Németh Éva mezőgazdas ági DSc DE egyetemi tanár PhD BCE egyetemi docens DSc KÉE egyetemi tanár DSc KÉE egyetemi tanár A Doktori Iskola Törzstag Emeritusainak névjegyzéke Név Születési dátum Tf. éve Habil. Tudományág Tud. fok. egyetem Habil okl. száma Habil. éve Egyetemi besorolás Balázs Sándor mezőgazdaság MHAS Prof. emeritus

18 17 2. melléklet A Kertészettudományi Doktori Iskola témacsoportjai és vezetőik 1. Kertészeti biológia: kertészeti botanika, növényszervezettan, taxonómia, növényföldrajz, -társulástan és -ökológia; vadon termő gombák: élettan, citológia, morfológia, taxonómia, ökológia és társulástan; kertészeti növények élettana és stresszfiziológiája; gazda-parazita/szimbionta kölcsönhatás fiziológiája; a szövettenyésztés és mikroszaporítás élettana; az élettani folyamatok molekuláris alapjai alkalmazott rendszerbiológia; klasszikus és molekuláris genetika és növénynemesítés génkifejeződés vizsgálata; populációgenetikai kutatások, molekuláris markerek alkalmazhatósága a növénynemesítésben. Témacsoportvezető: Dr. Rimóczi Imre, az MTA doktora 2. Dísznövények és dendrológia: in-vitro szaporítás az új dísznövénykultúrákban; dísznövények makroszaporítási eljárásai, juvenilitás, szövettani és kémiai vizsgálatok; faiskolai technológiák fejlesztése; dísznövények víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata; génrezerváció, szelekció, dísznövény- és alanynemesítés; növényalkalmazás, stressztűrés, introdukció; zöldtetők és homlokzatok, belső terek és balkonok növényei: élettan, technológia. Témacsoportvezető: Dr. Hrotkó Károly az MTA doktora 3. Gyógy- és aromanövények: hatóanyag-képződés, felhalmozódás, kemotaxonómia; ökológiai és produkcióbiológiai kérdések; génrezerváció, termesztésbe vonás; genetikai alapok, nemesítés; termesztéstechnológia fejlesztése, termék-előállítás modellezése; gyógy- és alternatív növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban. Témacsoportvezető: Dr. Bernáth Jenő az MTA doktora 4. Gyümölcstermő növények: biológiai alapok: fajtaérték-kutatás, virágzás- és termékenyülésbiológia, fajtatársítás; génrezerváció, pomológiai és genetikai értékelés, génforrás feltárás; rezisztencianemesítés és az azt segítő molekuláris markerek kutatása; gyümölcsök egészségvédő beltartalmi értékeinek feltárása; szaporítás-élettani kutatások a gyümölcsfaiskolában; gyümölcsfajok és fajtáik környezeti alkalmazkodó képességének és vízforgalmának vizsgálata;

19 18 művelési rendszerek, környezettudatos termesztési és posztharveszt technológiák, gép- és eszközrendszerek fejlesztése. Témacsoportvezető: Dr. Tóth Magdolna az MTA doktora 5. Szőlészet és borászat: Biológiai alapok, fajtaérték-kutatás és nemesítés; a termés mennyiségi-minőségi mutatóinak kapcsolatrendszere; időjárási-éghajlati feltételrendszer, az évjárat és a termőhely szerepe a minőségi borszőlőtermesztésben; lombfelület és termésszabályozás és élettani vonatkozásaik; a szőlő termőhelyi kataszterének kezelése, fejlesztése; talaj-, növény- és boranalízis; borászati kémia, mikrobiológia és technológiafejlesztés. Témacsoportvezető: Dr. Bálo Borbála PhD 6. Zöldségnövények és termeszthető gomba: földkeverékek, mesterséges talajok és közegek, tápanyagigény és trágyázás, vízháztartás, szabályozás; a tápanyagellátás és a termésminőség összefüggése; gombatermesztési technológiák fejlesztése, egzotikus gombafajok termesztésbe vonása; hungarikum értékű zöldségfajok termesztéstechnológiájának fejlesztése (különösen: hajtatott paprika); növényházak klimatizálása, a zöldségtermesztés gép- és eszközrendszerének fejlesztése; az ökológiai gazdálkodás technológiai és tudományos kérdései a zöldségtermesztésben; objektív termésminőség meghatározási módszerek kidolgozása. Témacsoportvezető: Ertseyné dr. Peregi Katalin, PhD 7. Kertészeti növényvédelem: bakteriális, vírusos, fitoplazmás és gombás megbetegedések, fertőzések kóroktana; általános és lokális védekezési mechanizmusok; integrált növényvédelmi módszerek; előrejelzési módszerek automatizálása fitofág és zoofág rovarok populációdinamikája; kertészeti kultúrák és környezetük kölcsönhatásainak entomológiai vonatkozásai. Témacsoportvezető: Dr. Palkovics László az MTA doktora

20 19 3. melléklet A Doktori Iskola Tanács tagjai Név 1. Dr. Tóth Magdolna elnök 2. Zámboriné Dr. Németh Éva tag 3. Dr. Bernáth Jenő tag 4. Dr. Janda Tibor tag 5. Dr. Jäger Katalin tag 6. Dr. Láng Zoltán tag 7. Dr. Máthé Imre tag 8. Dr. Palkovics László tag 9. Dr. Pedryc Andrzej tag 10. Dr. Pénzes Béla tag 11. Dr. Rimóczi Imre tag 12. Dr. Sárdi Éva tag 13. Dr. Szőke Éva tag 14. Dr. Hrotkó Károly tag 15. Dr. Kappel Noémi titkár 16. Dr. Bálo Borbála meghívott 17. Ertseyné dr. Peregi Katalin meghívott 18. Dr. Balázs Sándor meghívott 19. Dr. Király Zoltán meghívott 20. Dr. Papp János meghívott 21. Dr. Vermes László meghívott 22. Doktorandusz képviselő 1. meghívott 23. Doktorjelölt képviselő 1. meghívott 24. Boncsér Erzsébet meghívott

21 20 4. melléklet A Kertészettudományi Doktori Iskola Habilitációs Véleményező Bizottságának tagjai Név Tudományos fokozat Pedryc Andrzej DSc elnök Pluhár Zsuzsanna PhD titkár Höhn Mária CSc tag Palkovics László DSc tag Zámboriné Németh Éva DSc tag 5. melléklet A Kertészettudományi Doktori Iskola Felvételi Bizottság tagjai Név Tudományos fokozat Zámboriné Németh Éva DSc elnök Palkovics László DSc tag Bernáth Jenő DSc tag Pedryc Andrzej DSc tag Papp János DSc tag Tóth Magdolna DSc tag Kappel Noémi PhD titkár

22 21 6.melléklet A Kertészettudományi Doktori Iskola kiegészítései az ÉTDT Kreditszabályzatához Ezen ÚTMUTATÓ a kreditek tervezését a Budapesti Corvinus Egyetem Élettudományi Doktori Tanács Kreditszabályzata alapján, a Doktori Iskola működési szabályzatának 4. pontjához kapcsolódva szabályozza. A hallgatóknak az egyéni képzési tervet összeállításához a mintatanterv nyújt segítséget. Minden hallgatónak egyéni tervét az évente közzétett időpontig, el kell készíteni és a Dékáni Hivatalba nyomtatott, a témavezetővel aláíratott formában be kell nyújtani és elektronikus formában meg kell küldeni. A képzési terveket a Doktori Iskola vezetője hagyja jóvá. A tanulmányi, kutatási és oktatási tevékenységről félévenként a témavezető az indexhez csatolandó táblázatos részletezőt (Kredit igazolás, jelen ügyrend 8. melléklet) ad. Kiegészítő tudnivalók a tanegységekhez kapcsolódóan: Egy tanév két szemeszterből őszi (1. félév.) és tavaszi (2. félév) szemeszterből. A félév hetes szorgalmi és 5 hetes vizsgaidőszakból álló időtartamot jelent. A szemeszteren belül a hetek számát az aktuális tanév beosztása alapján kell tervezni, és a kreditszámításhoz ezt figyelembe venni. A szorgalmi időszak első hete regisztrációs hét, tantermi oktatás ezen a héten még nincs. A beosztást minden évben, az előző félév végéig tesszük közzé. I. Tanegység: Tantárgyak Valamennyi, a doktori iskolába felvételt nyert hallgató számára kötelező tantárgy: A molekuláris növénybiológa eredményei és kertészeti alkalmazásuk, Statisztikai módszerek és Kertészeti növények produkcióbiológiája 5 kredit/ tárgy. A kötelező tantárgyak teljesítése után vagy részben azzal párhuzamosan a hallgatók a témacsoport szinten előírt további kötelező tantárgyakat teljesítik. Témacsoportonként 1-2 kötelezően előírt tantárgyat a tanulmányok első szemesztereiben kell teljesíteni (kreditérték 5). A PhD hallgatók számára a tantárgylistában meghirdetett témacsoportokhoz tartozó és ajánlott tantárgyak a doktorandusz tanulmányok során kidolgozandó tudományos téma teljesítését segítik elő (kreditérték 3). További választási lehetőséget adnak a Kertészettudományi Kar mesterszakjain akkreditált tanterv- a graduális tanulmányok során még nem teljesített- szakorientált ( B ) és szabadon választható ( C ) tantárgyai. A mesterszakok kötelező ( A ) tantárgyait csak azok a doktoranduszok vehetik fel, akik nem a Kertészettudományi Karon szerezték diplomájukat. A tantárgyakat a hallgatók a minden évben aktualizált és szeptember 1-ig közzétett tantárgylistából (jelen ügyrend 7. melléklet) választhatják. A szabadon választható és a kutatási témákhoz ajánlható tantárgyak köre természetesen kibővülhet külső egyetemeken oktatott, s a doktori iskola tudományos témacsoportjaihoz illeszkedő tantárgyakkal, melyeket a képzési tervben kell elfogadtatni.

23 22 7. melléklet Tantárgylista a KTDI hallgató számára Tantárgy megnevezése Tantárgyfelelős Kredi t ISKOLA KÖTELEZŐ TÁRGYAK (ÖSSZESEN 15 KREDIT) (Témacsoporttól függetlenül, minden hallgató számára teljesítendő tárgyak) A kertészeti növények produkcióbiológiája Bernáth Jenő 5 A molekuláris növénybiológa eredményei és kertészeti Papp István 5 alkalmazásuk Statisztikai módszerek Ladányi Márta 5 TÉMACSOPORT SZERINT KÖTELEZŐ TÁRGYAK (5 KREDIT) (Az adott témacsoportba felvett hallgató számára az ott jelzett kötelező tárgyak közül minimum egy tantárgy teljesítendő) 1. Kertészeti biológia Klasszikus és molekuláris genetika Pedryc Andrzej 5 A kertészeti növényélettan és molekuláris biológia aktuális kérdései Lukács Noémi 5 2. Dísznövény és dendrológia témacsoport Szaporodás- és szaporítás-biológia, a szaporítástechnológia Hrotkó Károly 5 fejlesztése Korszerű dísznövénytermesztési módszerek és fajtaérték-kutatás Honfi Péter 5 3. Gyógy- és aromanövények témacsoport Speciális, biológiailag aktív anyagokat termelő gyógy- és aromanövények Bernáth Jenő 5 4. Gyümölcstermő növények témacsoport Fajtaérték-kutatás a gyümölcsészetben Tóth Magdolna 5 5. Szőlészet és borászat témacsoport A szőlőtermesztés biológiája és fajtaérték-kutatás Bisztray György 5 Borászati kémia, a borkészítés biológiája Kállay Miklós 5 6. Zöldségnövények és termeszthető gomba témacsoport A zöldségtermesztés tudományos alapjai Terbe István 5 7. Kertészeti növényvédelem témacsoport Virológia Palkovics László 5 Rovarrendszertan Pénzes Béla 5 TÉMACSOPORTHOZ KAPCSOLÓDÓ VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK (Az ajánlott tárgyakat az iskola hallgatói a kutatási témától függően, a témavezetővel egyeztetve vehetik fel.) Filogeográfia Höhn Mária 3 Gombarendszertan Rimóczi Imre 3 Molekuláris technikák felhasználhatósága a növénynemesítésben Pedryc Andrzej 3 Bioinformatika alkalmazása a növényi fehérjeevolúció kutatásában Hegedűs Attila 3 Funkcionális genomika Lukács Noémi 3 Dísznövények mikroszaporítása Tillyné Mándy Andrea 3 Évelő dísznövények rezervációja és nemesítése Kohut Ildikó 3 Izolált termesztési rendszerek talajai, közegei és tápanyagellátása Bíró Borbála 3 Alanyhasználat, alanykutatás Hrotkó Károly 3 Dendrológiai fajtaérték kutatás és nemesítés Sütöriné Diószegi Magdolna 3 Gyógy- és aromanövények introdukciójának fizioökológiai alapjai Zámboriné N. Éva 3 Gyógy- és aromanövények genetikai alapjai és nemesítése Zámboriné N. Éva 3 Gyógynövények hatóanyagai Pluhár Zsuzsanna 3 Növényi anyagcsere-termékek és fiziológiai hatásuk Lukács Noémi 3 Gyümölcstermő növények környezeti alkalmazkodó képessége Szalay László 3

24 23 A gyümölcs tárolása Kállay Tamás 3 Advances in sensory science Kókai Zoltán 3 Konvencionális gyümölcsnemesítés és génforrások Tóth Magdolna 3 Az integrált gyümölcstermesztés aktuális tudományos eredményei Simon Gergely 3 A kertészeti termesztés gépesítése és automatizálása Láng Zoltán 3 A termesztéstechnológia tudományos alapjai a szőlészetben Zanathy Gábor 3 A szőlő szárazságtűrése és vízgazdálkodása Bálo Borbála 3 Szőlő fajtaérték-kutatás és nemesítés Hajdu Edit 3 A szőlő rezisztencianemesítése Kozma Pál 3 Organoleptikus értékelés és kóstolástechnika a borászatban Pásti György 3 Ökológiai feltételek szabályozása a zöldségtermesztésben Terbe István 3 Korszerű szaporítóanyag-használat a zöldségtermesztésben Ertseyné Peregi Katalin 3 Fedett területek hasznosítási rendszere a zöldségtermesztésben Slezák Katalin 3 Intenzív gombatermesztési technológiák Geösel András 3 A vízgazdálkodás ökológiai aspektusai Vermes László 3 Molekuláris növénykórtan Barna Balázs 3 Növényi kórélettan Király Zoltán 3 Fitobakteriológia Palkovics László 3 A rovarok anatómiájának alapjai Haltrich Attila 3 A növényvédelmi állattan ökológiai alapjai Markó Viktor 3 Kertészeti kártevők populációinak környezetkímélő szabályozása Pénzes Béla 3 EGYÉB VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK (Az ajánlott tárgyakat az iskola hallgatói a kutatási témától függően, a témavezetővel egyeztetve vehetik fel.) Az ökológiai gazdálkodás aktuális tudományos kérdései Pusztai Péter 3 A környezetgazdálkodás ökológiai kérdései Vermes László 3 Klimatológia Dunkel Zoltán 3 Műszaki fejlesztés a kertészetben Láng Zoltán 3 Ültetvény- és szaporítóanyag-diagnosztika és mentesítés Szegedi Ernő 3 Növényélettani vizsgálati módszerek Janda Tibor 3 A GMO-k felhasználásának lehetősége a növényvédelmi Balázs Ervin 3 technológiákban Tudományos eredmények közlésének lehetőségei a nemzetközi szakirodalomban Hegedűs Attila 3

25 24 8. melléklet KREDIT IGAZOLÁS szemeszter végi részletes adatok a kreditszerző tevékenységekről 20 / 20. tanév.szemeszter Csak nyomtatott változatot kell benyújtani! A jelentéshez az igazolásokat (meghívó, programfüzet, publikáció stb.) a DI visszaadja a hallgatónak megőrzésre.(a pirossal írt sorokat a beadás előtt törölje.) Hallgató neve / Teljesített félév Témacsoport Tevékenység: Tanegység I. Tantárgyak Tantárgyai, tanulmányutak, szakmai nap, publikációk stb. pontos megnevezése. A kategóriák sora sorbeszúrással szükség szerinti mértékben növelhetők! Óraszám Kredit Saját DI I. Tantárgyak Külső DI* II. Egyéni szakmai teljesítmény III. Kutatási és publikációs tevékenység IV. Oktatási tevékenység Összesen (szemeszterenként kredit): * írásbeli igazolás alapján A témavezető szöveges kiegészítése - ha szükséges a fenti táblázathoz; a DIT által elfogadott egyéni tantervtől való eltérés indoklása Dátum: Budapest, Témavezető neve, aláírása

26 25 9/a. melléklet A fokozatszerzéshez igazolandó publikációs és szakmai teljesítmények KTDI (legkésőbb a Bíráló Bizottság jelölésekor) 1./ Alapkövetelmény: a./ Minimum 1 db IF-es folyóiratban közölt cikk. (E folyóiratok konferenciakiadványként megjelentetett számaiban közölt írások nem számíthatók be). b./ További 2 db lektorált folyóiratban megjelent tudományos közlemény. Lektorált folyóiratnak tekinthetők itt az IF-es folyóiratok, illetve az MTA Agrártudományi Osztály által az MTA Doktori cselekmények bírálatában is figyelembe vehető hazai és külföldi folyóiratok (a mindenkori aktuális lista). A kettő közül legalább az egyik cikk idegennyelvű, tudományos folyóiratban jelenjen meg. Előírt, hogy a fenti három közlemény a doktorandusz/doktorjelölt PhD kutatásainak eredményeit mutassa be, továbbá a fokozatszerzéshez publikációs teljesítményt benyújtó személy az a) pontban előírt IF-es cikkben első szerzőként szerepeljen. Teljesülés esetén: min.24 pont. 2./ További követelmények: Egyéb publikációk és szakmai tevékenységek: IF-es folyóiratban megjelent cikk (a minimumkövetelményeken túl) 10 pont Lektorált folyóiratban megjelent cikk (a minimumkövetelményeken túl) 7 pont Egyéb tudományos cikk 1 pont Konferencia proceeding közlemény = full paper (min. 4 oldal) 3 pont Konferencia összefoglaló = abstract 1 pont Könyvrészlet, tudományos (min. 5 oldal) 4 pont Könyvszerkesztés, tudományos 10 pont Hivatkozások hazai kiadványban 0,5 pont Hivatkozások külföldi kiadványban 2 pont Államilag minősített növényfajta 10 pont Szabadalom 10 pont Hazai tudományos és K+F munkák témavezetője 5 pont Hazai tudományos és K+F munkák résztvevője 2 pont Nemzetközi tudományos és K+F munkák témavezetője 10 pont Nemzetközi tudományos és K+F munkák résztvevője 3 pont Szakdolgozat, TDK vezetés (védés után) 2 pont A szakcikkek nyomtatott formátumként fogadhatók el. A konferenciaközlemények lehetnek nyomtatott vagy elektronikus formátumúak is. A fellelhetőséget azonban minden esetben egyértelműen kell jelölni (honlap, ISBN szám stb.)! E kategóriában elérendő: minimum 15 pont. Összesen elérendő minden esetben: minimum 40 pont. Minden egyéb tevékenység (alkotás, szervezeti tagság, funkciók, tananyagfejlesztés stb.) a továbbiakban tetszés szerint felsorolható, pontozás nélkül, tájékoztatásképpen. Hatályba lépés időpontja: A fenti követelményrendszer vonatkozik - a szervezett képzésben tanulmányaikat januárban megkezdő doktoranduszokra január 1-től az egyéni fokozatszerzésre jelentkezőkre.