Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (IV.07.) önkormányzati rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Átírás

1 Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (IV.07.) önkormányzati rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVlll. törvény 9/B. (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. (2) bekezdés b) és c) pontjaiban biztosított véleményezési jogkörében eljáró; Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze, Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Tolna Megyei Kormányhivatal - Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség, Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Tolna Megyei Közgyűlés Hivatala Megyei főépítész, Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Pécsi Bányakapitányság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Közútkezelő Baranya Megyei Területi Igazgatóság, Országos atomenergia Hivatal, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Tolna Megyei Szakaszmérnökség, Tolna Megyei Rendőr-Főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály, Nemzeti Környezetügyi Intézet-Középdunántúli Kirendeltség, véleményét kikérve a következőket rendeli el: I.FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E rendelet hatálya Bölcske község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).

2 II. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 2. (1) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt, összevont engedélyezési eljárást lehet lefolytatni. (2) A beépítésre nem szánt övezetekben a mélyfekvésű területeken építmények létrehozása előtt, a talajvíz várható szintjét is tisztázó geotechnikai jelentésben kell meghatározni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit. (3) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető. (4) Felszínmozgás veszély esetén geotechnikai jelentésre kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit. (5) Megújuló, alternatív energiaforrás előállítását célzó építmény (biogáz előállító, szélkerék, szélerőmű) létesítésének alapfeltétele, a létesítést megalapozó tanulmányok, szakvélemények, a) akusztikai szakvélemény, b) környezeti hatásvizsgálat készítése. (6) A Szabályozási tervben lehatárolt Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területben történő építés esetén: a) A tájképet jelentősen megváltoztató építmények építési engedélyezési terveihez látványtervet kell csatolni. A látványtervben igazolni kell, hogy a tervezett építmény a táj karakterét és a történetileg kialakult tájképi értékek látványát nem rontja. III. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 3. (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv : a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel, b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe, c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja, d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja. (2) A terv szerinti beépítésre szánt területek - külön önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

3 (3) A település beépítésre szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek: a) Lakóterület aa) Lf - falusias lakóterületek b) Vegyes terület ba) Vt településközponti vegyes területek c) Gazdasági terület ca) Gksz - kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek cb) Gip - ipari gazdasági területek d) Üdülő terület da) Üü - Üdülőházas területek e) Különleges terület ea) Kmü - üzemi mezőgazdasági különleges területek eb) Ksp - Különleges területek. ec) Kt - Különleges területek. ed) Kszoc - Különleges területek. (4) A település beépítésre nem szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek: a) Közlekedési és közműterületek aa) KÖu - közúti közlekedési területek ab) KÖv vasúti közlekedési terület b) Erdőterületek ba) Ev - védelmi rendeltetésű erdőterületek bb) Eg - gazdasági erdőterületek c) Mezőgazdasági területek ca) Má - Általános mezőgazdasági területek cb) Mk - Kertes mezőgazdasági területek d) Vízgazdálkodási területek V (5) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-2 és SZT-3 jelű (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tűntetik fel. 1. Közterületek kialakítása és használata 4. (1) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza. (2) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el: a) hirdető (reklám) berendezés, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények, c) köztisztasággal, hulladékgazdálkodással (pl. hulladékgyűjtő sziget) közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak), d) szobor, díszkút, e) távbeszélő fülke.

4 2. Építési övezetekre, övezetekre vonatkozó közös előírások, fogalmak 5. (1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7. (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások: a) A közművesítettség mértéke: aa) A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be. A részleges közművesítettségnek minősül a közüzemi villamosenergiaszolgáltatás, a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás, az egyedi közművel történ. szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés, a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte. ab) A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani. ac) A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni. b) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások: ba) Terepszint alatti építmény építési helyen belül bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. bb) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből. bc) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá. (2) Építménymagasság: Az összes homlokzat vetületi felületének (F) és a vetületi felület vízszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni. a) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény b) a közterület felé néző, c) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága. (homlokzatmagasság: OTÉK 1.sz. melléklet 52) bekezdése szerint.) (3) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa. (4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatáron illetve utcavonal menti homlokzatmagasság értéke nem lépheti túl a legnagyobb építménymagasság értékét. (5) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (6) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7. (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül az (1) bekezdésen túli helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik.

5 IV. FEJEZET BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 3. Falusias lakóterület Lf 6. (1) A területen az OTÉK 14. (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény vonatkozó szabályok: a) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor aa) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni, ab) a gazdasági épület telekhatáron álló vagy csorgóközzel a telekhatáron álló épületrészén falán, tűzfalán a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni. b) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el. (3) Kialakult építési övezetben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m. (4) Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások: a) ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 m lehet, b) ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,0 m lehet. (5) A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge között lehet. (7) A lakóterület az alábbi építési övezetre tagolódik: a) Lf-1 jelű (Dunaparti kistelkes) övezet, b) Lf-2 jelű (kialakult halmazos) övezet, c) Lf-3 jelű (új) övezet, d) Lf-4 jelű (andráspusztai) övezet, (8) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: a) Lf-1 jelű építési övezet: Lf-1 jelű építési övezet (Dunaparti kistelkes terület) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 12 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke %

6 b) Lf-2 jelű építési övezet: Lf-2 jelű építési övezet (kialakult halmazos terület) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 12 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % c) Lf-3 jelű építési övezet: Lf-3 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 18 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % d) Lf-4 jelű építési övezet: Lf-4 jelű építési övezet (Andráspuszta) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 20 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % (9) Az Lf-1 és Lf-2 jelű területre vonatkozó részletes előírások: a) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. b) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani. c) Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala, foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes. d) Meglévő lakóházak felújítása, bővítése esetén belső átalakítás és szerkezeti felújítás csak úgy végezhető, hogy a meglévő épület külső megjelenését nem változtatja meg. Fa szerkezetek, tornácoszlop, párkány, ajtók, ablakok, stb. újonnan létesíthetők a régivel azonos formában. (10) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

7 4. Településközpont vegyes terület Vt 7. (1) A területen az OTÉK 16. -ában megnevezett építmények helyezhetők el. (2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének, valamint az oktatási intézmények területe tartozik. (3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: a) Vt-1 jelű építési övezet: Vt-1 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 12 m A beépítési mód - oldalhatáron álló, zártsorú A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % b) Vt-2 jelű építési övezet: Vt-2 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 25 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % (4) A Vt-1 és Vt-2 jelű helyi értékvédelmi területre vonatkozó részletes előírások: a) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. b) Az egyes épületek illeszkedjenek a környezethez. Az adott épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), illeszkedő színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani. c) Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala, foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes. (5) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,0. 5. Üdülőházas üdülőterület Üü 8. (1) A területen az OTÉK 22. -ában megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások:

8 a) Üü-1 jelű építési övezet: Üü-1 jelű építési övezet (kemping) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % b) Üü-2 jelű építési övezet: Üü-2 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 40 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % (3) Részletes előírások: a) Az Üü-1 és Üü-2 jelű övezetben a HÉSZ 18. (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, amennyiben az árvízvédelmi töltés lábvonalától számított 110 m-es sávon belül valósul meg új beépítés. Az övezetekben építmény a csapadék és belvízelvezető árkok kiépítését követően helyezhető el, az alátámasztó munkarészben meghatározottak szerint. b) Az övezetben csak legfeljebb 1,0 m magas, nem tömör kerítés létesíthető. (4) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2. 6. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület - Gksz 9. (1) A területen az OTÉK 19. -ában megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: Gksz jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 20 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 5,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % (3) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5. 7. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip) 10. (1) A területen az OTÉK 20. (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

9 (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: Gip jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 20 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 5,0 m Technológiai szempontból kémény, siló, szárító stb. üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % (3) Az építési övezetben nagyüzemi állattartás nem folytatható. (4) A területen a telkeken jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani, valamint a területet gyommentes állapotban kell tartani. (5) A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. (6) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0. 8. Különleges sport terület K-sp 11. (1) A K-sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: K-sp jelű építési övezet 12,0 HÉSZ OTÉK A kialakítható legkisebb telekterület méret - a kialakult terület tovább m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - nem osztható m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % 9. Különleges pince terület K-p 12. (1) A K-p jelű különleges terület a település pincesorok területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: a) Kp-1 jelű építési övezet (meglévő pincesorok) Kp-1 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - m2 kialakult A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - m A beépítési mód - zártsorú A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 0 %

10 b) Kp-2 jelű építési övezet (nagytelkes pincék) Kp-2 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 20 m A beépítési mód - Oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % (3) A Kp-1 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírások: a) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő. b) Gazdasági épület (pince és présház) a történetileg kialakult présházsoron kívül a szabályozási terv által meghatározott területen létesíthető. c) Az újonnan létesülő présházas területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 8 m, legkisebb mélysége 20 m, legkisebb területe 200 m 2 lehet. A területen az utak szabályozási szélessége 5,0 m. d) A tetőidom nyeregtető, oromfalas kialakítással, kontyolás nem megengedett. A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet. e) A tető hajlásszöge fok között megengedett. f) A tetőtér beépítés az általános előírások megtartásával történhet. g) Az utcai homlokzaton az oromfalon csak egy ajtó helyezhető el maximum 160-szor 220 cm méretben. Csak maximum 40/60 cm méretű ablaknyílás készíthető, melynek elhelyezése az ajtó jobb és bal oldalán történhet, úgy hogy a szemöldökmagasság azonos legyen. Az utcával párhuzamos gerincű épületek tetőfelületén az utca felől csak maximum 0,50 m 2 függőleges felületű háromszögű, vagy íves kialakítású tetőablak helyezhető el. h) A homlokzaton csak fa szerkezetű nyílászáró létesíthető. i) Az adott épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés), illeszkedő fehér illetve világos pasztell színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani. (4) A Kp-2 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírások: a) A területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 20 m, legkisebb mélysége 60 m, az előkert minimális mérete 20 m lehet. b) Az épület, utca felöli tömegalakítása magastetős fokos hajlásszöggel történhet, kontyolás nem megengedett. A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet. c) A nem utcafronti épülettömeg esetében a kishajlású-, illetve lapostető, zöldtető kialakítása is megengedett.

11 d) Az utca felöl látható homlokzati felületeken csak fa szerkezetű nyílászáró létesíthető. e) Az épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés), illeszkedő fehér illetve világos pasztell színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani. f) Kerítés:tégla vagy az épület színével azonos színezésű (beton) pillérrel készülhet, kitöltése fa anyagú, áttört kialakítással történhet. 10. Különleges szociális otthon terület Kszoc 13. (1) A Kszoc jelű különleges terület a volt Hanzély kastély területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: Kszoc jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - a kialakult terület m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - tovább nem osztható m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % 11. Különleges üzemi mezőgazdasági terület Kmü 14. (1) Kmü jelű övezet, a mezőgazdasági üzemi, valamint mezőgazdasági központ területei. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: Kmü jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 30 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 5,0 m Technológiai szempontból kémény, siló, szárító üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % (3) A területen a mezőgazdaságot és az állattenyésztést szolgáló üzemi létesítményeken kívül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el. 12. Közlekedési és közműterület KÖu, KÖk 15. (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál. (2) A közutak építési területének legkisebb szélességét ahol a szabályozási terv másként nem jelöli az OTÉK 26. (2) bekezdés szerint kell biztosítani. (3) A közlekedési- és közműterület az alábbi területrészeket foglalja magába: 12,0

12 a) KÖu-1 jelű övezet országos mellékút és főút, b) KÖu-2 jelű övezet települési gyűjtőutak, c) KÖu-3 jelű övezet települési kiszolgáló út, d) KÖk jelű övezet kötötpályás vasúti terület. (4) A KÖu-1 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezet a 51. jelű és jelű utakat foglalja magába általában kialakult építési területtel, b) új nyomvonal esetén legalább 40,0 m szélességű építési területet kell biztosítani. c) a Köu-1 jelű övezetbe tartozó 51. j. út külterületi szakasza mentén, a tengelyvonaltól mért 100,0 100,0 m védőtávolság tartandó, míg az j. út mentén 50,0 50,0 m. (5) A KÖu-2 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) a Köu-2 jelű övezetbe a belterületi és külterületi terven gyűjtőútként jelölt utak tartoznak. b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új gyűjtőút esetén legalább 22,0 m építési területet kell biztosítani. (6) A KÖu-3 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezetbe a központi belterület valamennyi útja beletartozik, b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új kiszolgáló út esetén legalább 12,0 m építési területet kell biztosítani. (7) Országos közút illetve közforgalmú vasút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. (8) A külterületi közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását az SZT-2 jelű (külterületi szabályozási) tervlap tűnteti fel: A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza. 13. Zöldterület 16. (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) az állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark) tartoznak. (2) A közparkokban az OTÉK 27. (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény. (3) Az övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, szobor, térplasztika, egyéb köztéri berendezések helyezhetők el, b) nem helyezhetők el sportpálya és a terület használatával nem összefüggő egyéb építmények.

13 14. Erdőterület - E 17. (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak. (2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen. A területen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással. a) Az épületek szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. b) Épület kialakításának feltételei: ba) az épület földszintes legyen bb) legnagyobb építménymagasság 7,5 m c) A technológiai szempontból szükséges építmények (kilátótorony, magasles) esetében a legnagyobb építménymagasság mértéke 10 m lehet. (3) A védelmi rendeltetésű erdők (Ev) kialakítása az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. a)védő erdőben építmény nem helyezhető el. 15.Vízgazdálkodási terület - V 18. (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetek: a) V-1 jelű övezet: Duna folyam, b) V-2 jelű övezet:tervezett vízfelület, c) V-3 jelű övezet: az árvízvédművek (árvízvédelmi töltés, partvédelmi mű) területe, d) V-4 jelű övezet: ártér területe, e) V-5 jelű övezet: egyéb vízfolyások területe, f) V-6 jelű övezet: a Vízmű területe. (3) Az övezeten belül részletes geodéziai felmérés és konkrét igények alapján a vízparton a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában vízi sport és sporthorgászás céljára szolgáló építmények elhelyezhetők. Az árvízvédelmi töltés mentén a fejlesztett szelvénytől 10 m-es védőtávolságot kell kialakítani, melyet a töltéstől távolodva minimum 5%-os eséssel kell kialakítani. (4) A távlati vízbázis védőterületét, védőövezeteinek határvonalát a szabályozási terv tünteti fel. Az ingatlan-használati korlátozásra vonatkozó jogszabályokat a függelék tartalmazza. 16. Mezőgazdasági terület 19. (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. -a szerinti célt szolgálja. (2) A mezõgazdasági terület a következõ övezetekre tagolódik: a) általános mezõgazdasági terület (szántó), Má-1 b) korlátozott használatú terület (gyep, legelõ) Má-2 c) kertes mezőgazdasági terület Mk

14 (3) Az elõírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható. 17. Általános mezõgazdasági terület (Má) 20. (1) A település mezőgazdasági területei - építési szempontból - Má jelű - általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területek. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ezekhez tartozó lakás helyezhetők el. (2) Má-1 jelű, általános mezőgazdasági terület, telekalakítási és építési előírásai: Beépítési mód SZ Minimális telekméret m2 Minimális szélesség 75 m Beépíthetõség 3 %, lakóépület max 1,5 % Minimális zöldfelület 90 % Maximális építménymagasság 5,5 m a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet. b) Épület a dűlőút tengelyétõl minimum 10,00 m-re helyezhetõ el. c) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest/birtokközpont alakítható ki az OTÉK bekezdése szerint. ca) A birtokközpontban/kiegészítő központban, lakó funkció esetében legfeljebb 5,5 m, gazdasági funkció esetében legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet. cb) A birtokközponton belül egy-egy épült maximális alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t. d) Az Má-1* jelű övezetben építmény nem helyezhető el. e) Szélkerék elhelyezésének szabályai: ea) A terv által jelölt szélkerék telepítésre vizsgálat alá vonható területen szélkerék(ek) külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok, tervek alapján helyezhető(k) el. eb) A létesítmény egyszerű, funkcionális szerkezet, égbolt előtt matt világos szürke, erdő előtt zöld színnel, a madarak elriasztását szolgáló villódzó fénnyel létesíthető. Szélkerék telepítés esetén a műtárgy által elfoglalt, az üzemeltetésükhöz szükséges és használt területet a művelésből ki kell vonni. (3) Kerítés a telekhatártól 1 m távolságban, saját teleken létesíthető. A kerítés maximum 15*15 cm átmérőjű, 1 m magas jelzőkarókkal alakítható. (4) A szabályozási terven jelölt Má-2 jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet nem beépíthető, ezeken a területeken épület nem helyezhető el. 18. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 21. (1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű

15 kertterületek tartoznak. A területen az OTÉK 29. (3) (4) pontja szerint építmény elhelyezhető. (2) Az Mk övezetre vonatkozó előírások: Beépítési mód SZ Minimális telekméret 720 m 2 Minimális szélesség 15 m Beépíthetõség 3 % Minimális zöldfelület 90 % Maximális építménymagasság 4,0 m (3) Az övezetben a családi szükséglet mértékét meghaladó állattartására szolgáló építmény nem építhető. (4) Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m. (5) A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent. (6) A telken garázs nem létesíthető. (7) Kerítés a dűlőút tengelyétől minimum 5 m-re helyezhető el. (8) A gazdasági épület előírásai: a) A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,0 m-es építménymagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető. b) Az épület os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés, pikkelyes jelleget adó bitumenes zsindely lehet. Hullámpala fedés nem alkalmazható. c) Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog, fa). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, mű-anyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható. (9) Lakóépület elhelyezésére a gazdasági épület előírásai vonatkoznak. a) Lakóépület építés esetén részleges közművesítettség biztosítandó, de ennek keretében a közműves ivóvíz szolgáltatás azzal egyenértékű (az illetékes szakhatóságok által elfogadott) ivóvízbeszerzési móddal helyettesíthető. (10) Pince, támfal: a) Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie. b) A pince építési helyen belül helyezhető el, közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg. c) A kertövezet területén a kerítés anyaga fa, vagy drótfonat lehet, élő sövény létesíthető. d) A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg. (11) A kertes mezőgazdasági területen erdő nem létesíthető.

16 (12) A település belterületén elhelyezkedő jelenleg is kertként művelt ingatlanokon, épület, építmény pince kivételével nem helyezhető el. 19. Különleges beépítésre nem szánt temető terület (Kk-t) 22. (1) Kk-t jelű övezet: temető terület övezetre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: Beépítési mód SZ Minimális telekméret Minimális szélesség Beépíthetőség 2 % Minimális zöldfelület 40 % Maximális építménymagasság 4 m A kialakult terület tovább nem osztható a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (harangláb, harangtorony) esetében legfeljebb 6 m lehet. b) Teljes közművesítettség biztosítandó, ideiglenes közműpótlóként kizárólag zárt szennyvízgyűjtő létesíthető. c) A temető telekhatárával szomszédos, 100 m-es sávon belül, az illető építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények is csak akkor építhetők fel, ha azok kegyeleti szempontból nem zavaróak. d) Új parcella kialakításánál előfásítás szükséges, még a temetkezés megkezdése előtt. 20. Kulturális Örökségvédelem - Műemlékek védelme (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza) 23. (1) Műemléki védettségű ingatlan területén (2 számú melléklet) minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály szerint, örökségvédelmi engedéllyel végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatalal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala építési hatóságként jár el (2) Műemléki környezet területén (2 számú melléklet) minden építési tevékenység a hatályos építési jogszabályok szerint végezhető. (3) Régészeti érintettség esetén a hatályos jogszabály alapján kell eljárni. (4) Nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő talajbolygatással járó tevékenység végzéséhez, valamint a művelési ág megváltoztatásához kapcsolódó eljárásban, amennyiben ezt jogszabály előírja a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala szakhatóságként vesz részt. (5) A védett régészeti lelőhelyen végzett 50 cm-t meghaladó gépi földmunka örökségvédelmi engedélyköteles tevékenység. (6) Minden olyan esetben, amikor régészeti telek, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg értékes feltárásra jogosult szervet ( Tolna megyében a Wosinsky Mór Megyei Múzeumot) értesíteni kell, a további intézkedé-

17 sig a munkálatokat fel kell függeszteni a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni. (7) A jogszabályban meghatározott nagyberuházások esetében a régészeti feladatok tartalma előzetes régészeti dokumentáció elkészítése után kerül meghatározásra, az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére, a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központja jogosult. (8) A régészeti Örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhitteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók. (9) Nagyberuházások esetén az engedélyezési eljárásban az adott beruházásra vonatkozó előzetes régészeti dokumentáció az eljáró hatósághoz benyújtott kérelem kötelező melléklete. (10) Műemléki védettség a Tolna Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalánál kezdeményezhető a jogszabály szerinti formanyomtatványon. 21. Helyi védett épületek 24. (1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások: a) A település helyi védelem alatt álló értékeit az 3. számú mellélet tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel. b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a HÉSZ szabályozza. c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani: ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők. cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető. cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. cd) Védett részérték az új épületbe vissza építendő, védett kerítés megtartandó. ce) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően. d) Helyi védettségű utcaszakaszon da) A történetileg kialakult beépítési mód és építési vonalak megõrzendõk. db) Az utcai épületek tömegaránya, tetõformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévõ hagyományos épületekhez és kerítések-

18 hez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg. e) Helyi területi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani: ea) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők. eb) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg. 22. Táj- és természetvédelem 25. (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni. (2) A védett természeti területeket a 4. számú melléklet tartalmazza 23. Régészeti védelme 26. (1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 5. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le. (2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni. 24. Környezetvédelem (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 1. számú függelék tartalmazza) 27. (1) Általános követelmények: a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

19 e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvízelvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet. f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. g) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. (2) Környezetterhelési határértékek: a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket. b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz esetén a szenynyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. (3) Speciális eljárási szabályok: a) Bölcske a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint A fokozottan érzékeny és egyben kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint engedély alapján történhet. b) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. c) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

20 d) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait. 25. Tűz elleni védelem 28. (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik. (2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. 26. Növénytelepítési előírások 29. (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik: a) Az ingatlan déli és nyugati határától: aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m; ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m; ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint ad) és az ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m; ad) cseresznyefa esetében 2,5 m; ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m; b) Az ingatlan északi és keleti határától: ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m; bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m; bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m; bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m; be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m; bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m; bg) cseresznyefa esetében 5,0 m; bh) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt fa esetében 8,0 m. (2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m; b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni). c) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.

21 (3) Közút területén az építési területük határai és a növényzet között az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m; b) 3 m-nél magasabbra növő fák illetve mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől 7m. c) mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől. (4) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő. A növényzet kialakítását (fafajok, cserjék, stb.) szaktervező bevonásával kell megterveztetni. (5) Különösen a település beépítésre szánt területén őshonos fafajokkal kell megoldani a fásításokat, védőerdő telepítéseket, kerülve az invázív fajok telepítését. (6) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. (7) bekezdése szerint fásítani kell. (7) A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad. 27. Záró rendelkezés 30. (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő-testület 17/2009. (VII.12.) számú rendelete hatályát veszti. (2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. Bölcske, március 27. Baranya István s.k. polgármester Dr. Girst Julianna s.k. jegyző Záradék: A rendelet április 7-én kihirdetésre került. Dr. Girst Julianna s.k. jegyző

22 1. számú MELLÉKLET a HÉSZ 15. -ához Útkategóriák, szabályozási szélességek az út jele, neve kategóriája meglévő tervezett szab. szélessége (m) 5111 forgalmi út forgalmi út meglévő ill. 15 m ök. út összekötő út bek. út bekötő út mezőgazdasági forgalmú közutak egyéb út meglévő ill. 10 Pusztaszabolcs Dunaújváros Paks vasútvonal (teherforgalmú) mellékvonal meglévő