H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.

Átírás

1 ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u Bp. Pf.: 314/15 Telefon: (06-1) / Telefax: (06-1) / orfktitkarsag@orfk.police.hu Szám: 29000/ /2013. RP. Tárgy: rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva a panaszos által előterjesztett panaszügyében folytatott eljárás során figyelemmel az Rtv. 93/A. (7) bekezdésére, továbbá a Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Panasztestület) 179/2014. (VII. 10.) számú állásfoglalásának megállapításaira a rendőri intézkedés elleni panaszt e l u t a s í t o m. A határozat ellen az Rtv. 93/A. (9) bekezdése alapján figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 100. (1) bekezdés e) pontjára és (2) bekezdésére, valamint a 109. (1) bekezdés a) pontjára fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálata közvetlenül kérhető a bíróságtól. A keresetlevelet az Országos Rendőr-főkapitányságnál a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve (1255 Budapest, Pf. 117.) a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. (A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 330. (2) bekezdése, Ket (1) bekezdése). A határozatot kapják: 1) panaszos 2) Független Rendészeti Panasztestület 3) Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője 4) Irattár

2 2 I N D O K O L Á S I. A Panaszos június 13-án postai úton a Panasztestület panaszbejelentő formanyomtatványán terjesztette elő panaszát, amelyet június 27-én és július 8- án egészített ki. A Panaszos beadványa szerint június 9-én feleségével és lányával biciklizett a főúton, amikor a sávjukban velük szemben haladva megjelent egy rendőrautó, amely felkapcsolt villogókkal, folyamatos dudálással közlekedett. A felesége és a lánya épphogy meg tudott állni az autó előtt, míg a panaszos balra kikerülve a szolgálati gépkocsit, csak később tudott megállni. Ezt követően a járőrök kiszálltak a rendőrautóból, a panaszos nevét kérdezték, és közölték, hogy forint helyszíni bírságra büntetik szabálysértés miatt. Valószínűleg a félelem és az ijedség miatt, valamint a fenyegetés hatására, pánikban a panaszos nem mondta meg a nevét, ezért kezeit hátra bilincselték annak ellenére, hogy jelezte, jobb kezét, könyökét megműtötték. Ezt követően előállították az Esztergomi Rendőrkapitányságra (a továbbiakban: Rendőrkapitányság). A panaszos elmondása szerint ilyen félelmetes igazoltatásban még nem volt részük. A panaszos június 27-én telefonon érdeklődött a Panasztestületnél, ahol az ügyintéző a szükséges információ megadása után megkérte a panaszost, hogy szóban pontosítsa a beadványát oly módon, hogy jelölje meg pontosan, mit kifogásol. A panaszos előadta, hogy feleségével és a lányával szemben a rendőrök semmilyen intézkedést nem foganatosítottak, míg Ő az igazoltatásának módját, valamint bilincselését sérelmezi, előállításának jogszerűségét nem vonja kétségbe. A panaszos július 08-án faxon elküldött panasz-kiegészítésében a fentieken túl az alábbiakat adta még elő. A rendőri intézkedésnek nem szegült ellen, végig a rendőrök mellett volt, a jó ebből elég kijelentés után felszólították, hogy forduljon meg, majd hátrabilincselték kezeit, beültették az autóba és elvitték a Rendőrkapitányságra. A kapitányságon többszöri kérése után vették le róla a bilincset, amely kb. még egy fél órán át volt a kezén. A rendőrök az autóban közölték vele, hogy az intézkedésről hangfelvételt készítettek. A Panaszos a vele szemben foganatosított rendőri intézkedéssel kapcsolatban panasza szerint az alábbiakat sérelmezte: Az intézkedés jogszerűségét. A megállítás módját. Az igazoltatás módját. A rendőrök félelemkeltő fellépését. A bilincselést. A Panasztestület hivatkozott állásfoglalása szerint, jogszerűen került sor a panaszossal szemben az igazoltatásra. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a megállítás módja miatt csekély mértékben sérült a panaszosok személyi biztonsághoz és testi épséghez való joga. A Panasztestület álláspontja szerint a rendőri fellépés nem volt durva és félelemkeltő, ezért ezen kifogással kapcsolatban alapjogsérelmet nem állapított meg. Azonban megítélése szerint jogszerűtlenül került sor a panaszos bilincselésére, amellyel összefüggésben megállapította az emberi méltósághoz és az abból levezetett testi integritáshoz való jog sérelmét. A Panasztestület megítélése szerint az alapjogsértés elérte a súlyosság azon fokát, amely indokolttá tette a panasz megküldését az országos rendőrfőkapitánynak.

3 3 Az Rtv. 92. (1) bekezdése alapján a Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően súlyos alapjogsérelem esetén a panaszt az országos rendőrfőkapitány bírálja el. II. A Ket. 50. (1) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettségének keretében a hatóság az alábbi bizonyítási eszközöket szerezte be: június 13-án előterjesztett panaszbeadvány, - meghatalmazás, - a Panasztestület hivatalos feljegyzése, július 8-án előterjesztett panasz-kiegészítés, - előállítás végrehajtásáról és kényszerítő eszköz alkalmazásáról készült jelentés és parancsnoki kivizsgálás, - szabálysértési feljelentés, - r. törzsőrmester július 25-én kelt jelentése, - 4 db fényképfelvétel, - 1 db CD. Lemez. III. A rendőri intézkedés elleni panaszok vizsgálata során az alábbiakat állapítottam meg. 1) Az intézkedés jogszerűsége. Az Rtv. 13. (1) bekezdés szerint A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) 14. (1) bekezdés z) pontja értelmében A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák: z) Behajtani tilos : a tábla azt jelzi, hogy az egyirányú forgalmú útra ebből az irányból behajtani tilos. A KRESZ 16. (1) bekezdés alapján A veszélyt jelző táblák: z) Egyéb veszély : a tábla azt jelzi, hogy az úton az a)-y) pontban említett jelzőtáblákkal nem jelezhető veszély van; a veszély fajtáját a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla tünteti fel; ilyen tábla jelzi, hogy az úttesten hosszanti vályúk alakultak ki (nyomvályús útszakasz: 94/a. ábra); ilyen tábla jelzi az utat keresztező vasúti pályát is, ha vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja.

4 z/4. Útzár a tábla azt jelzi, hogy az utat rendőrség útzár telepítésével lezárta; 4 A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 9. (1) bekezdése alapján A rendőr szabálysértés észlelése esetén feljelentést tesz, vagy - jogszabály által meghatározott esetekben - helyszíni bírságot szab ki, vagy helyszíni bírság kiszabása helyett - ha a szabálysértési eljárásról szóló törvényben megállapított feltételek fennállnak - szóbeli figyelmeztetést alkalmaz. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. (1) bekezdése szerint Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban k) a közúti közlekedési szabályok közül kg) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény (továbbiakban: Sztv.) 224. (1) bekezdés értelmében Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el. A panaszos sérelmezte, hogy a rendőrök megállították és intézkedés alá vonták. A 11010/4345/2013.id. számú rendőri jelentés szerint a fenti napon mozgó gépkocsizó ellenőrzést hajtottak végre Tát településen és a hozzátartozó útszakaszokon, mivel a Duna medréből kilépett, és az utat, illetve a mellette található kerékpárutat a víz elárasztotta körülbelül 100 méter hosszan, valamint az útburkolaton átfolyás keletkezett. Emiatt az érintett útszakaszt Árvíz miatt lezárva feliratú és egy Behajtani tilos táblával lezárták. A rendőrök azt az utasítást kapták, hogy az árvíz ideje alatt ezt az útszakaszt csak az árvízzel kapcsolatos munkákat végző gépek és hatóságok használhatják. Ennek érdekében az út mellett található kerékpárutat Rendőrség Police feliratú szalaggal keresztirányban le kellett zárni és oda a behajtást meg kellett akadályozni. (A rendőri jelentés fényképmellékletén látható.) A rendőrök feladata a mozgóellenőrzés, a vagyonbiztonság, a közbiztonság és az árvízzel kapcsolatos feladatok végrehajtása volt, így a lezárt szakaszt csak visszatérően tudták ellenőrizni. A feladat végrehajtása során azt észlelték, hogy egy férfi és egy nő kerékpározik a lezárt útszakaszon velük szemben. Ezt észlelve a rendőrök a menetiránnyal szembeni sávba soroltak úgy, hogy közben felkapcsolták a megkülönböztető fényjelzést, majd a gépkocsit lefékezték. A kerékpározó nő kb. 10 méterre a rendőrautótól megállt, a panaszos a sebességét nem csökkentve a szolgálati gépkocsit kikerülte. Ezt látva a gépkocsi jobb oldali első ülésén helyet foglaló rendőr kikiáltott a kocsiból, hogy álljon meg, azonban a panaszos a szolgálati gépkocsi mellett elhaladva visszakiáltotta, hogy dehogy állok, majd tovább tekert. Ezt követően a rendőrök az úttesten megfordultak a szolgálati gépkocsival, és a panaszos után mentek, aki többszöri hangjelzésre, illetve felszólításra állt csak meg. A megállítást követően intézkedés alá vonták,

5 5 majd tájékoztatták, hogy mivel lezárt útszakaszon kerékpározott, szabálysértést követett el, amely miatt tekintettel az árvízi helyzetre csak figyelmeztették volna, azonban azzal is szabálysértést követett el, hogy figyelmen kívül hagyta a megállásra vonatkozó rendőri felszólítást, ezért helyszíni bírságot szabnak ki. A panaszos fel volt háborodva és közölte, hogy a rendőrök csak éppen nem érnek rá és csak szórakoznak vele. Ekkor a rendőrök felszólították, hogy igazolja magát. Tekintettel arra, hogy a panaszos az igazolásra történő felhívásnak többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget, a rendőrök a panaszost figyelmeztették ennek következményeire, majd az előzetes tájékoztatását követően megbilincselték, és a Rendőrkapitányságra előállították, illetve szabálysértési feljelentést tettek. Összefoglalva megállapítható, hogy a rendőri intézkedés kezdeményezése jogszerű, szakszerű és indokolt volt, ezért a panasz e része alaptalan. 2) A megállítás módját. A KRESZ 49. (1) bekezdés szerint A gépjármű megkülönböztető jelezéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad működtetni, ha a feladat sürgős ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik. (2) A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője - a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve - a közúti jelzéseket, továbbá a okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette. A KRESZ 6. (2) bekezdés alapján Ha a rendőr a forgalmat nem útkereszteződésben irányítja, a) a járművek megállítására aa) karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést, ab) menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal; b) a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetőleg rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül adott, a követendő közlekedési magatartásra vonatkozó utasításának megfelelő módon kell az úton közlekedő jármű vezetőjének eljárnia. A panaszos elmondása szerint az ő sávjukban a rendőrautó felkapcsolt villogókkal, folyamatos dudálással, gyorsan közlekedett feléje, amely miatt balra kikerülve az autót csak később tudott megállni. A rendőrségi iratokból megállapítható, hogy a rendőrautó km/h sebességgel közlekedett, és a bicikliző panaszostól és feleségétől 8-10 méterre lefékezett, azonban a panaszos nem állt meg, a szolgálati gépkocsit kikerülve, sebességét nem csökkentve továbbhajtott, és a r. őrmester felszólítását is figyelmen kívül hagyta. A rendőrök az úttesten megfordultak a szolgálati gépkocsival, és utána mentek, végül a panaszos többszöri hangjelzésre, illetve felszólításra megállt az út szélén. A rendőrségi jelentésekből azt is tudhatjuk, hogy a rendőrök a panaszos észlelésekor felkapcsolták a megkülönböztető jelzést. A hangfelvétel visszahallgatásakor tisztán hallható, hogy a panaszos és a rendőrök között vita alakul ki a rendőri intézkedés szükségességét illetően. A rendőrök elmondják,

6 6 hogy azért nem tudták figyelmeztetni a panaszost, mivel nem volt hajlandó megállni, amelyre a panaszos úgy reagált, hogy szembejött és villogott, én pedig kikerültem, hogy szevasztok. A közúti járművek megállításának és követésének módszereiről és taktikáiról szóló 7001/2006. (IV. 6.) ORFK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) mellékletének a mozgó jármű megállítására vonatkozó része kifejezetten hangsúlyozza, hogy a rendőr a járművek megállítását a hatályos jogszabályok alapján köteles végrehajtani. Az irányelv rögzíti: a megállítás helyét úgy kell megválasztani, hogy a szolgálati-, illetve a leállított jármű más járművek forgalmát indokolatlanul ne akadályozza, és ne veszélyeztesse. A megállításnál fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a járművezető a jelzést kellő időben észlelje. A leállítás során, valamint az intézkedés ideje alatt, minden esetben működtetni kell a megkülönböztető fényjelzést. Fő szabály szerint az intézkedés alá vont járművet hátulról kell megállítani. Az elölről történő megállítás esetében a rendőr a megállítandó jármű melletti elhaladása során a megkülönböztető fényjelzés mellett rövid ideig működtesse a megkülönböztető hangjelzést is. Megfelelő követési távolságot kialakítva érkezzen a jármű elé, és ha van rá mód, jelzőtárcsával adjon Állj jelzést, továbbá a jármű irányjelzőjét működtetve jelezze a megállási szándékot. A leírtak szerint az ülésen helyet foglaló rendőrnek, amikor elhaladt mellette a kerékpárral a panaszos, csupán annyi ideje volt, hogy Álljon meg! felkiáltással kikiabáljon a kocsiból. A leírtak szerint nem adott jelzőtárcsával Állj! jelzést, azonban az ORFK irányelv a jelzőtárcsa használatát csak akkor írja elő, ha van rá mód. Miután a panaszok tárgyát képező esetben a jelzőtárcsa használatára nem volt mód, a rendőrök eljárása nem volt ellentétes az ORFK irányelvvel, különös tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján balesetveszély nem alakult ki, illetve a panaszos azért tért ki a szolgálati gépkocsi elől, mert nem volt szándékában megállni. A jelzőtárcsa használatának elmaradása a közbiztonság megőrzése és az árvízzel kapcsolatos feladatok végrehajtása során az intézkedés jogszerűségét nem befolyásolta. A panasz e tekintetben alaptalan. 3) Az igazoltatás módját. Az Rtv. 29. (1) bekezdés a) és b) pontja alapján A rendőr a feladata ellátása során a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani, b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel. (2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén előállítható, ha a személyazonosítás megállapítása más módon nem biztosítható, a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.

7 A panaszos a rendőri intézkedés során az igazoltatásával nem értett egyet. 7 A 11010/5565/2013.id. számú rendőri jelentésben foglaltak szerint a rendőrök a panaszost felszólították, hogy igazolja magát, adja át a személyi igazolványát vagy adatait diktálja be azok ellenőrzése céljából. A hangfelvétel tanúsága szerint a panaszos nem mondta meg a nevét, illetve többszöri felszólítás ellenére is csupán a keresztnevét adta meg. A fenti rendőri jelentés beszámol arról is, hogy a rendőrök közölték vele, hogy amennyiben nem lesz együttműködő, és nem igazolja magát, elő fogják állítani a Rendőrkapitányságra. Megállapítható, hogy a panaszos által elkövetett szabályszegés, illetve szabálysértés elkövetésének gyanúja bizonyosan olyan körülmény, amely a közrend, közbiztonság védelme érdekében foganatosított igazoltatást megalapozta. A fentiek alapján a panaszos igazoltatása jogszerű volt, ezért a panasz alaptalan. 4) A rendőrök félelemkeltő fellépését. Az Rtv. 2. (1) bekezdése szerint rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. Az Rtv. 17. (1) bekezdése értelmében A rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. A panaszos a beadványában azt állította, hogy az intézkedés félelemkeltő és ijedségre okot adó volt. A rendőri fellépés miatt olyan pánikba esett, amely miatt még igazolni sem tudta magát. Az intézkedésről készült hangfelvétel meghallgatása során azonban megállapítható, hogy a panaszos viselkedése nem utalt ijedségre, hiszen a rendőrök kérdéseire nem válaszolt, nem mondta meg a nevét, nem volt együttműködő, provokálta a rendőröket ( gondolkodom, melyiket mondjam, az igazit, az ál-, vagy a becenevemet ) Ezt támasztja alá az is, hogy a felvétel elején azt kiálltja a panaszos a feleségének, hogy ne mondj semmit, menjetek, a helyszín elhagyásakor pedig feleségét fényképfelvétel készítésére buzdítja ( csinálj fényképfelvételt, fényképezz ). A rendőrök részéről tiszteletlen, durva, ijesztő magatartás nem hallható a felvételen. A leírtak és elhangzottak alapján az intézkedést nem lehet félelemkeltőnek és fenyegetőnek értékelni, ezért a panasz alaptalan. (Az iratokból az is megállapítható, hogy az intézkedő rendőr járőrtársa felhívta a panaszos feleségének figyelmét arra, hogy a jogszabály alapján igazolhatja a férje személyazonosságát, azonban erre nem volt hajlandó, közölte, hogy ki akar maradni ebből az egészből.) 5) A bilincselést. Az Rtv a értelmében A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy a) önkárosításának megakadályozására, b) támadásának megakadályozására, c) szökésének megakadályozására, d) ellenszegülésének megtörésére.

8 8 Az Rtv a szerint A rendőr - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. A Szolgálati Szabályzat 41. (6) bekezdés a) pontja alapján A bilincselés módját az intézkedő rendőr az adott körülmények között a legcélirányosabban választja meg azzal, hogy a) a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha aa) a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor, vagy alapos okkal tartani lehet rendőr elleni támadástól, valamint szökéstől, ab) az érintett személy szállítása, átkísérése nem az arra a célra kialakított járműben történik, ac) az érintett személyt a rendőr egyedül állítja elő, kivéve, ha az intézkedésben érintett kezei az erre a célra kialakított övhöz vannak bilincselve; A Szolgálati Szabályzat 39. (3) bekezdés szerint A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie: a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, a törvény nevében szavak előrebocsátásával, valamint b) a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik. Az Rtv. 15. (1) bekezdés szerint A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Az Rtv. 16. (1) bekezdés alapján A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. A panaszos sérelmezte, hogy az előállítás során bilincset alkalmaztak vele szemben a rendőrök annak ellenére, hogy együttműködő volt és jelezte, hogy a könyökét korábban műtötték és fájdalmas. A rendőri jelentés szerint a bilincs használata szükségszerű és jogszerű volt, hiszen korábban a panaszos a rendőri intézkedés alól ki akarta vonni magát oly módon, hogy a rendőr Állj! jelzését figyelmen kívül hagyta. A rendőrök elmondása szerint a járőr autó sem volt alkalmas arra, hogy bilincs nélkül állítsák elő a panaszost. A korábban már hivatkozott 11010/5565/2013.id. számú rendőri jelentés szerint a panaszos közölte, hogy korábban műtétet hajtottak végre a könyökén, ezért ezt figyelembe véve a rendőrök komfortosabb, ún. kettős bilincselést alkalmaztak, amikor is a rendőrségnél rendszeresített 2 db bilincset használva bilincselték meg a panaszost, aki a szállításkor nem jelezte, hogy fájdalma lenne. A panaszos az intézkedés alatt végig provokatív magatartást tanúsított a rendőrökkel szemben, illetve a feleségét is engedetlenségre bíztatta azzal, hogy menjen tovább, így a rendőr alapos okkal döntött úgy, hogy bilincs alkalmazása nélkül az ellenszegülés további lehetőségét is kihasználja a panaszos. Így kellő jogalappal alkalmazta a bilincset. A bilincselés ideje órától óráig a szállítás ideéig tartott. A panasz e tekintetben is alaptalan. A Panasztestület a jelen ügy kapcsán kialakított állásfoglalásában megállapította, hogy a megállítás módja miatt csak csekély mértékben sérült a panaszos testi épséghez való joga. IV.

9 9 A panasz e tekintetben alaptalan. Az indokaimat a III. fejezet 2) pontjában fejtettem ki. (ld oldal) A Panasztestület a jelen ügy kapcsán kialakított állásfoglalásában megállapította, hogy sérült a panaszos emberi méltósághoz és az abból levezethető testi integritáshoz való joga akkor, amikor a szállítás alatt megbilincselték. A panasz e tekintetben alaptalan. Az indokaimat a III. fejezet 5) pontjában fejtettem ki. (ld oldal) Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Hatásköröm és illetékességem az Rtv. 92. (1) bekezdése, illetve a 93/A. (6) és (7) bekezdésein alapul. Döntésem az alábbi jogszabályokon alapul: - Pp (2) bekezdése; - Ket (1) bekezdés c) pontja és (2) bek., a 109. (1) bekezdés a) pontja,; - Rtv. 93/A. (2) bek., 92. (1), 13. (1) bek., 29. (1) és (2) bek., 2. (1) bek., 17. (1) bek., 48., 47., 15. (1) bek., 16. (1) bek., - Szolgálati Szabályzat 9. (1) bek., 41. (6) bek. a) pontja, 5. (1) és (2) bek., 39. (3) bek., - Kkt. 20. (1) bek. k) és kg) pontja. - Sztv.224. (1) bek., - KRESZ 14. (1) bek. z) pontja, 16. (1) bek. z/4) pontja, 49. (1) és (2) bek., 6. (2) bek., Budapest, szeptember 18. Papp Károly r. altábornagy rendőrségi főtanácsos országos rendőrfőkapitány