H A T Á R O Z A T. k i e g é s z í t e m.

Átírás

1 ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY PAPP KÁROLY r. altábornagy Szám: /531/21/2015. P. Tárgy: határozat önálló kiegészítő döntésről Ügyintéző: H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva B. Zs. L. által előterjesztett panasz tárgyában folytatott eljárás során figyelemmel az Rtv. 93/A. (7) bekezdésére, továbbá a Független Rendészeti Panasztestület (továbbiakban: Panasztestület) 124/2016. (VII. 7.) számú állásfoglalásának megállapításaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 81/B. (1) és a (3) bekezdés a) pontja alapján a /531/16/2015. P. számú határozatot a jelen határozat VI. részében foglaltakkal k i e g é s z í t e m. A határozat ellen az Rtv. 93/A. (9) bekezdése alapján figyelemmel a Ket (1) bekezdés a) és e) pontjára, a 109. (1) bekezdés a) pontjára, valamint a 81/B. (4) bekezdésére fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálata kérhető a bíróságtól. A keresetlevelet az Országos Rendőr-főkapitányságnál (a továbbiakban: ORFK) a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve (1255 Budapest, Pf.: 117.) a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. Tájékoztatom, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 340/B. (1) és (2) bekezdésére, a Pp. 394/B. (1) bekezdésére tekintettel, a Pp. 397/I. (1) bekezdése alapján elektronikusan is benyújthatja. Az elektronikus kapcsolattartás módjára vonatkozóan részletes tájékoztatást találhat a menüpontban. A határozat bírósági felülvizsgálta iránti keresetlevél elektronikus előterjesztésre szolgáló űrlap a menüpontból tölthető le. A határozatot kapják: 1.) Panaszos 2.) Független Rendészeti Panasztestület (tájékoztatásul) 3.) Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője (tájékoztatásul) 4.) Irattár Cím: 1139 Budapest, Teve u. 4-6.; 1903 Budapest, Pf. 314/15 Telefon: +36 (1) , ; Fax: +36 (1) , orfktitkarsag@orfk.police.hu

2 2 I N D O K O L Á S I. B. Zs. L. (a továbbiakban: Panaszos) október 01-jén panaszt terjesztett elő a vele szemben szeptember 24-én foganatosított rendőri intézkedés miatt. A Panaszos kérte, hogy kifogásait a Panasztestület vizsgálja ki. A Panaszos a panaszában előadta, hogy szeptember 24-én 11:15 óra körüli időben a 1147 Budapest, Ilosvai S. u szám előtt rendőrök igazoltatták, majd igazoltatását követően 12:00 óra körüli időben megbilincselték és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) XIV. kerületi Rendőrkapitányságra előállították. A rendőrségen a nála lévő iratait, készpénzét elvették, majd bezárták az előállító helyiségbe. Ezek után házkutatásra vitték, amihez ismételten megbilincselték. A rendőrök egymás közt azt beszélték, hogy azért kell a bilincs, mert nem lehet még tudni, hogy tanú vagy gyanúsított lesz-e a Panaszosból. A házkutatást követően bilincs alkalmazása nélkül visszaszállították a rendőrségre, ahol tanúként hallgatták ki, majd elengedték. A Panaszos a vele szemben foganatosított rendőri intézkedéssel kapcsolatban az alábbiakat kifogásolta: - igazoltatását; - előállítását; - bilincselését. A Panasztestület 50/2016. (IV. 7.) számú állásfoglalásában megállapította, hogy a rendőri intézkedés érintette a Panaszosnak a Magyarország Alaptörvénye IV. cikkében foglalt személyi szabadsághoz való jogát, valamint a VI. cikkében foglalt személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogát. A Panasztestület arra az álláspontra jutott, hogy az igazoltatásra kellő jogalap birtokában került sor, így nem sérült a Panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga. A Panasztestület megállapította, hogy az előállítás jogszerű és arányos volt, ezért nem sérült a Panaszos személyi szabadsághoz való joga. A Panasztestület megítélése szerint az előállítás során alkalmazott bilincselésre vonatkozó panasz kapcsán a Panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelme nem volt megállapítható, ugyanakkor a kísérés során alkalmazott bilincselés miatt a Panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelmét állapította meg. A Panasztestület úgy ítélte meg, hogy az alapjogsérelem elérte a súlyosság azon fokát, amely indokolttá tette a panasz megküldését az országos rendőrfőkapitánynak. Az Rtv. 92. (1) bekezdése alapján a Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően súlyos alapjogsérelem esetén a panaszt az országos rendőrfőkapitány bírálja el. Az országos rendőrfőkapitány a Ket. szabályai alapján lefolytatott eljárást követően, a május 30-án kelt, 29000/105/531/16/2015. P. számú határozatában a Panaszos igazoltatása és előállítása kapcsán előterjesztett panaszt elutasította, míg a kísérés során alkalmazott bilincselés tekintetében a panasznak helyt adott.

3 3 A Panaszos részére a Magyar Posta Zrt. az RL számú küldeményazonosító tértivevény tanúsága szerint június 02-án kézbesítette a főkapitányi döntést, amely így jogerőre emelkedett. A Panaszos a törvényes határidőn belül nem kezdeményezte a határozat bírósági felülvizsgálatát. II. A Panasztestület a rendőri intézkedés elleni panasz kapcsán az Országos Rendőrfőkapitányságra augusztus 17-én érkeztetett 124/2016. (VII. 7.) számon ismételt állásfoglalást hozott, amely állásfoglalásában az alábbi megállapításokat tette. A Testület jelen ügyben 50/2016. (IV. 7.) szám alatt hozott állásfoglalást, amelyben a Testület súlyos alapjogsértést állapított meg az indokolatlan bilincshasználat miatt. A hivatkozott állásfoglalást a Testület kézbesítette a panaszosnak, aki május 3-án kelt levelében tájékoztatta a Testületet, hogy az ügyészség október 2-án kelt határozatában a rendőrség által foganatosított kényszerintézkedések miatt benyújtott panasz alapján megállapította, hogy a házkutatás és a lefoglalás foganatosítása törvénysértően, bűncselekmény gyanúja hiányában került sor, így a nyomozó hatóság alaptalanul avatkozott be egy polgári jogi vitába. A Testület az újonnan felmerült, a rendőrség által meg nem küldött, de a Testület megkeresését megelőzően keletkezett bizonyítékokra és az Eljárási Szabályzata 17. (1) bekezdésére tekintettel az alábbiak szerint foglalt állást az ügyben. ( ) a rendőrség úgy foganatosított a cég dolgozóival szemben igazoltatást, illetve előállítást, hogy előzetesen nem vizsgálta meg a felek közötti polgári jogi viszonyt, illetve nem hallgatta meg az ügyvezetőt, így még az intézkedéshez szükséges egyszerű bűncselekményi gyanú fennálltát sem tisztázta, a Testület álláspontja szerint mulasztott a rendőrség. Amennyiben pedig a bűncselekményi gyanú fennállta kérdéses, úgy nyilván az azon alapuló előállítás sem jogszerű. Mindezek alapján a Testület álláspontja szerint a rendőrök megfelelő jogalap nélkül foganatosították a panaszos igazoltatását és előállítását, ezért sérült a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga, illetve a személyi szabadsághoz való joga. III. A Panasztestület az 50/2016. (IV. 7.) számú állásfoglalását megváltoztatta és a 124/2016. (VII. 7.) számú állásfoglalásában súlyos alapjogsérelmet állapított meg a Panaszos igazoltatása és előállítása tekintetében is. Az Rtv. 92. (1) bekezdése alapján a Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően súlyos alapjogsérelem esetén a panaszt az országos rendőrfőkapitány bírálja el. Az Rtv. 93/A. (7) bekezdése alapján az országos rendőrfőkapitány a panaszról az állásfoglalás kézhezvételét követő harminc napon belül közigazgatási hatósági eljárásban dönt. Ha az országos rendőrfőkapitány határozatban eltér a Panasztestület állásfoglalásától, azt köteles megindokolni.

4 4 A Panasztestület 124/2016. (VII. 7.) számú állásfoglalásában az igazoltatás és az előállítást érintő megállapításaival nem értek egyet, ezért az Rtv. 93/A. (7) bekezdésében meghatározott kötelezettség alapján, figyelemmel a Ket. 81/B. (1) bekezdésére, a /531/16/2015. P. számú határozatban foglaltak fenntartása mellett önálló kiegészítő döntésben fejtem ki a Panasztestület álláspontjától eltérő döntésem indokait. IV. A Ket. 50. (1) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettségének keretében a hatóság az alábbi bizonyítási eszközöket szerezte be: a Panaszos által október 01-jén előterjesztett panaszbeadványa; a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály szeptember 24-én kelt, 01170/1401/2015. bü. számú előállítás végrehajtásáról szóló jelentése; a BRFK XIV. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály szeptember 24-én kelt, az előállítás időtartamáról szóló, szám nélküli igazolása; a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének november 17-én kelt, 01170/ /2015. bü. számú jelentése; a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének február 04-én kelt, 01170/ /2015. bü. számú jelentése; a BRFK XIV. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének február 05-én kelt, 01140/8582-2/2015. ált. számú jelentése. V. A tényállás teljes körű tisztázása szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak a Panaszossal szemben történt intézkedés alább részletezett előzményei, amely előzmények a IV. részben felsorolt bizonyítási eszközök alapján kerültek megállapításra. A BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság Sz. Ibolya (a továbbiakban: feljelentő) feljelentése alapján szeptember 22-én a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 372. (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás vétség elkövetésének gyanúja miatt feljelentés kiegészítést, majd szeptember 23-án a Btk (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen. A feljelentés adatai szerint a feljelentő szeptember 16-án, egy internetes oldalon megadott telefonszámon költöztetést rendelt. A költöztető cég munkatársai a megbeszélt időpontban (2015. szeptember 20-án) megjelentek a feljelentő Budapest XVII. kerületi lakásán, majd megkezdték a bútorok felrakodását. Miután a bútorok már a tehergépjárműn voltak a feljelentő kapott egy telefonhívást a költöztető cég diszpécserétől. A feljelentő a diszpécserrel történt megegyezés szerinti pénzösszeget kifizette a költöztető cég egyik jelenlévő munkatársának, majd a költöztető jármű elindult a megadott címre, azonban a bútorok nem érkeztek meg. A költöztető cég a feljelentő kb Ft-ot érő tárgyainak visszaadását, további pénzösszegek kifizetésétől tette függővé.

5 5 A BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai a nyomozás során megállapították, hogy a költözető cég székhelye egy, a 1147 Budapest, Ilosvai S. u szám alatt található bérleménybe van bejegyezve. A bérlemény tulajdonosának kihallgatása alapján megállapításra került, hogy a költöztetést végző cég a bérleményből már elköltözött és a bérlemény kulcsainak átadására szeptember 24-én 11:00 óra körüli időben a 1147 Budapest, Ilosvai S. u szám alatt kerül majd sor. VI. Az Rtv. 93/A. (7) bekezdése alapján az országos rendőrfőkapitány a panaszról az állásfoglalás kézhezvételét követő harminc napon belül közigazgatási hatósági eljárásban dönt. Ha az országos rendőrfőkapitány határozatban eltér a Panasztestület állásfoglalásától, azt köteles megindokolni. 1.) A Panasztestület a 124/2016. (VII. 7.) számú állásfoglalásában megállapította, hogy a rendőrök megfelelő jogalap nélkül foganatosították a Panaszos igazoltatását, ezért sérült a Panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga. A Panasztestület álláspontjával nem értek egyet. A határozat V. részében ismertetett előzményeket követően a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai az Rtv. 13. (1) bekezdésébe rögzített intézkedési kötelezettségből adódóan az ismeretlen elkövetők személyazonosságának megállapítása és elszámoltatása céljából szeptember 24-én a délelőtti órákban megjelentek a 1147 Budapest, Ilosvai S. u szám előtt. 11:20 órakor egy Iveco típusú tehergépkocsi parkolt le az előbb említett lakcím előtt, majd a tehergépkocsihoz lépett egy addig a túloldalon várakozó személy, aki beszélgetésbe kezdett a tehergépkocsiban ülőkkel. A rendőrök az Rtv. 29. (1) bekezdés a) pontjában rögzített felhatalmazás alapján, bűnüldözés céljából a tehergépkocsihoz léptek és az ott tartózkodókat közöttük a Panaszost is igazolásra szólították fel. Az igazoltatás alkalmával megállapításra került, hogy a Panaszos a feljelentett költöztető cég alkalmazásában áll, így a határozat V. részében részletezett bejelentés alapján fennállt az intézkedéshez szükséges mértékű gyanú, így megfelelő jogalap birtokában, jogszerűen vonták intézkedés alá és ennek keretében jogszerűen igazoltatták a Panaszost. 2.) A Panasztestület a 124/2016. (VII. 7.) számú állásfoglalásában megállapította továbbá, hogy a rendőrök megfelelő jogalap nélkül foganatosították a Panaszos előállítását, ezért sérült a Panaszos személyi szabadsághoz való joga. A Panasztestület megállapításával az alábbiak alapján nem értek egyet. Az intézkedést foganatosító rendőrök az igazoltatás alkalmával megállapították, hogy a Panaszos a feljelentett költöztető cég munkatársa, továbbá megállapították azt is, hogy a tehergépkocsi amelyben a Panaszos is tartózkodott a feljelentett cég tulajdonában van. A feljelentett cég munkájával és a cég vezetőjével kapcsolatban a rendőrök által feltett kérdésekre a Panaszos és tehergépkocsiban tartózkodó többi személy egymásnak ellentmondó, zavaros nyilatkozatokat tettek.

6 6 Az előzményi adatok birtokában és az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok alapján a büntetőjogi felelősség nem volt tisztázható, ezért a rendőrök joggal feltételezték azt, hogy a Panaszos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy (Btk (1) és (2) bekezdés a) pontja - csalás vétsége), ezért az Rtv. 33. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazási lehetőségére bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt előállították a BRFK XIV. kerületi Rendőrkapitányságra. Álláspontom szerint a rendőr az előállítás alapjául szolgáló, az intézkedést megelőzően tapasztalható adatok, információk és tények alapján dönt az előállításról. Ilyen esetekben az előállításhoz a törvényben megkövetelt bűncselekmény gyanúja nem éri, nem is érheti el a büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges megalapozottság szintjét. Azaz, amennyiben az intézkedés során a rendőr számára komolyabb mérlegelés nélkül megállapítható, hogy az intézkedés alá vont személy magatartása illetőleg a helyszínen tapasztalt körülmények bűncselekmény elkövetésének lehetőségét nyilvánvalóan felveti, ez kellő alapot szolgáltat az előállításra. Az a tény, hogy utóbb a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény alapján elrendelt és folytatott nyomozás során a gyanú nem igazolódik be, nem változtatja automatikusan jogszabálysértővé az alapintézkedést. VII. Az Rtv. 92. (1) bekezdése szerint: 92. (1) Akinek a IV-V. Fejezetben - a 46/A-46/C. kivételével -, valamint a VI. Fejezetben meghatározott kötelezettség megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvető jogát sértette, választása szerint a) panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez vagy b) kérheti, hogy - amennyiben a panasz elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá - panaszát a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően, az érintett rendőri szerv kilététől függően ba) az országos rendőrfőkapitány, bb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy bc) a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója A Panasztestület a 124/2016. (VII. 7.) számú állásfoglalása mellett megküldte a Budapesti X. és XVII. kerületi Ügyészség október 02-án kelt, B.XVII.3122/2015/1-I. számú határozatát is, amelynek tartalmára idézet formájában kitértem jelen határozat II. részében. Jelen kiegészítő döntésem meghozatala során az ügyészség fent közölt határozatát nem vettem figyelembe, ugyanis az Rtv. 92. (1) bekezdése alapján jelen eljárás tárgya kizárólag az Rtv. IV., V. és VI. fejezete által szabályozott rendőri intézkedésekkel szembeni panaszok elbírálása lehet. A büntetőeljárás megindulását követő eljárási cselekményekkel összefüggő panasz elbírálására a Ket. keretei között az ismertetett indokok miatt nincs törvényes lehetőség. Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

7 7 Hatásköröm és illetékességem az Rtv. 92. (1) bekezdése, illetve a 93/A. (6) és (7) bekezdésein alapul. Döntésem az alábbi jogszabályokon alapul: - Magyarország Alaptörvénye II. cikk és a IV. cikk; - A polgári perrendtartásról szóló törvény 195. (1) bekezdése, 330. (2) bekezdése; - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 29. (1) bekezdése, 50. (1) bekezdése, 81/B. (1) bekezdése, a 100. (1) bekezdés e) pontja, a 109. (1) bekezdés a) pontja; - A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 13. (1) bekezdése, 15. (1) bekezdése, 33. (2) bekezdés b) pontja, 92. (1) bekezdése, 93/A. (9) bekezdése; Budapest, augusztus 30. Papp Károly r. altábornagy rendőrségi főtanácsos