ÓBÁNYA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE

Átírás

1 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE 2017

2 TARTALOMJEGYZÉK BORÍTÓLAP TARTALOMJEGYZÉK 2. oldal 1. BEVEZETŐ, KÖSZÖNTŐ 4. oldal 2. TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA településtörténet 7. oldal Óbánya ma 13. oldal 3. ÖRÖKSÉGÜNK 35. oldal 4. ELTÉRŐ ÉPÍTÉSZETI KARAKTERŰ TERÜLETEK falusias lakóterület 50. oldal üdülő terület 57. oldal tanyák, volt vízimalmok területe 62. oldal 5. EGYÉB TELEPÜLÉSKÉPI ELEMEK gépészeti és hírközlési eszközök 67. oldal növényzet 68. oldal 2

3 3

4 Mi is a települési arculati kézikönyv, rövidített nevén a TAK? A TAK elsősorban az építtetőknek készülő útmutató, amely segíteni kíván nyújtani a beruházások tervezése során, bemutatva és kiemelve az adott település kulturális és épített értékeit, és iránymutatást ad az értékeket és identitást megőrző fejlesztések építészeti megfogalmazásához. A települési arculati kézikönyv csak formájában új műfaj, a korábbi értékfelmérések, az örökségvédelmi hatástanulmányok, a jogszabályi védelmet megalapozó tanulmányok nagyon alapos kutatómunkával készültek, amelyek a fent részletezett szempontrendszert vették alapul. Épített örökségünk tárgyi emlékeinek felkutatása, az elődök által teremtett értékek megőrzése, tovább örökítése a következő generációk számára minden helyi közösség, a társadalom egésze számára kiemelten fontos feladat. Ennek intézményesült formája, az építészeti értékek országos és helyi szintű védelme több évtizede létező településrendezési eszköz. Az épített örökségünk jogi védelme a védetté nyilvánítással, a helyi önkormányzati rendelettel és az intézményi háttérrel biztosított, azonban a működőképesség feltétele, hogy magunkénak érezzük azt, azokat az értékeket, amelyeket a korábbi generációk hagytak ránk. 4

5 Ha egy épület idegen a környezetében, nem alkalmazkodik a hely szelleméhez, akkor lehet, hogy ideig-óráig figyelemfelkeltő, de az idő múlásával bebizonyosodik, hogy értéktelen. Az értékes építészeti emlékeink többsége nem kizárólag az intézményrendszernek, lelkes kutatók munkájának, szakemberek ismereteinek köszönhetően maradtak fenn, hanem elsősorban azért, mert az építészeti emlékeink értékeit a közösségek későbbi generációi felismerték, fontosnak tartották és tovább örökítették, felhasználták új építészeti értékek létrehozásánál. Átmentett értékekké vált így a települések szerkezete, utcahálózata, a gazdaságos területfelhasználás, a racionális telepítési elvek, a tömegarányok, az anyaghasználat, a részletképzések A kézikönyv nem etalon, a kézikönyv az olvasót kívánja megismerteti a település építészeti értékeivel, útmutatást adni azoknak, akik a meglévő épületek átalakításával, korszerűsítésével, új épület építésével formálják a település arculatát. Segítséget kíván adni ahhoz, hogy a tervezett beavatkozások a település építészeti értékeivel összhangban legyenek, újabb értéket teremtsenek. A kézikönyvet nem zárjuk le december 31.-én, mint ahogy a település története is folyamatos. Azt szeretnénk, hogy az értékek megőrzésében, új építészeti értékeke teremtésében a település minden polgára aktív résztvevő legyen, lehessen. 5

6 Tisztelt Óbányaiak! A jelenlegi feladatunk (és szándékosan használok többes számot) Óbánya településképi arculatának elemzése és jövőbeli koncepciójának meghatározása, közös munkával. A szakmai oldalról munkatársam Rofrits Nándor építész, mérnök-tanár. Részt vesznek a munkában az önkormányzati hivatal munkatársai, de szükség van Önökre, Óbánya lakóira is. Talán nem kell részletesen elemezni, mennyire fontos egy-egy település arculata. Közterületei, utcaképei, az egyes épületek összessége által nyújtott összhatás, hangulat Fontos ez a helyben élőknek, de az átutazóknak, vagy az emiatt visszatérő, vagy talán pont emiatt vissza nem térő turistáknak, vendégeknek, rendezvényeknek. Fontos az épített örökségünk megőrzése, hogy hitelesen szólhassanak a jövő nemzedékekhez. Fontos, hogy megoldást kell találni a pénztelenség, vagy éppen a rövidtávú gazdasági érdekek, a divatirányzatok elvárásai, illetve az építészeti minőség, és a természetes városfejlődés közötti látszólagos ellentmondásokra. Mert lehet, csak türelem, munka és kompromisszumkészség kell hozzá. Erővel, daccal nem megy. Ennek egyik eszköze, vagy mondjuk úgy, hogy lehetősége a jelenleg készülő települési arculati kézikönyv (TAK). Ahhoz, hogy Óbányán mindez jól valósuljon meg, a szakmai bázist az önkormányzat biztosította, de mi, a TAK készítői nem itt élünk, nekünk bizonyos fokig térkép e táj. Ahhoz, hogy az általunk megfogalmazott szakmai szempontokat aprópénzre lehessen váltani, élhető települést hozni létre, Önökre is hárul feladat, hisz Önök élnek itt. A lakosság, vagyis az Önök feladata a civil oldal érdekeinek, elképzeléseinek és jövőképének megfogalmazása, ennek a hétköznapok által írt kottának a megírása, hogy a többi szólam mellé beépülve teljes legyen a zenemű, hogy egy mindenki által elfogadható építészeti arculati rendelet születhessen, melyet a lehető legtöbben tudnak magukénak vallani. Balázs Péter megbízott települési főépítész 6

7 ÓBÁNYA BEMUTATÁSA - a település története - Óbánya község címere álló, csücskös talpú pajzs, teteje homorú. A pajzsláb és a pajzsfő vörössel vágott. A felső vörös mezőben középen egy aranykorsó látható, mellette két oldalt ezüst, hatágú csillag. A középső kék mezőben, zöld hármas halom közepén áll egy balra haladó, jobbra tekintő ezüstszarvas. Mind a három halmon egy-egy aranytörzsű, zöld lombozatú fa áll. A mező jobb felső sarkában emberarcú arany, sugaras napkorong, bal sarokban emberarcú ezüst félhold lebeg. Az alsó vörös mező közepén ezüstszínnel az üveg alkímiai jele lebeg. A két domb közt fekvő kis község a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgykatlanában fekszik. A 6-os főútról Mecseknádasdnál. 3,5 km-es letéréssel találhatjuk meg. A zsákutcás falu egyetlen utcájának házai között gyorsfolyású hegyi patak, az Öregpatak fut végig. Területén jelzett turistautak kereszteződnek, hiszen Óbánya régóta kedvelt üdülő és kirándulóhely. Külterületének 90%-a erdő. Óbánya területének már az Árpád-korban is voltak lakosai, ám önálló településként csak a 18. századtól jegyzik. (Egy 1773-ból származó iratban Alte Glashütte néven szerepel.) Temploma középkori eredetű. A településen a XVIII. századtól jelennek meg a német telepesek. A zömmel német (sváb) nemzetiségű lakosai miatt magyar Svájcként is emlegetik Óbányát. A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. Egykor a fazekasság jelentette szinte az egyetlen megélhetési lehetőséget a falu lakói számára, apáról fiúra szállt a mesterség, akik különböző vásárokon kínálták portékáikat. A helyi fazekasok által készített világosbarna, zöldmázas, dús mintázatú, csipkézett szélű, karcolt edények már a kezdetektől messze földön nagy hírnévnek örvendtek Az óbányai fazekasság a két világháború között virágzott igazán, amikor is fazekas űzte egyszerre bravúros hozzáértéssel e mesterséget. A lakosság folyamatosan, ám változó ütemben csökken. Míg 1949-ben még 403-an laktak itt, addig 2004-re ez a szám 140-re csökkent ben a lakosság 30%-a német nemzetiségű volt. 7

8 Élénk gazdasági életről Óbányán nem beszélhetünk. Ennek előnye, hogy környezetszennyező ipari és mezőgazdasági tevékenységet nem folytattak a településen. A lakosság turizmusából él, amely már régóta igen jelentős a faluban. A nagy hagyományokkal rendelkező kézműves fazekasok mellett csak a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás egységei vannak jelen. A fellelhető régi térképi ábrázolásokon (18. és 19, század) látható településszerkezet a mai napig gyakorlatilag nem változott. Első katonai felmérés Második katonai felmérés ( ) 8

9 Kataszteri térkép (1864) 9

10 A falu képe az 1959-ben készült légifelvételen. 10

11 Ófalu régi képeslapokon a második világháború előtt.. 11

12 .és utáni képeslap-sorozaton 12

13 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA - Óbánya ma Vízimalmok völgye Pisztrángos tó Lakóterület Temető Óbánya egy utcás településszerkezetét az Öreg patak szűk völgye határozta meg. Az utca északi oldalán található csak folyamatos beépítés a déli domboldalra felfutó telkeken. A patak felöli oldalon lévő telkeken csak később jelenetek meg lakóépületek. A település központi belterülete egységesen falusias jellegű beépítés. A fésűs elrendezésű, utcafronton álló, közel azonos tömegű házak utcai homlokzatainak ritmusa adja a jellegzetes utcaképet. A gazdasági épületek általánosságban az lakóépület mögött sorakoznak, de előfordul keresztcsűrös telepítés is. A gazdasági épületek mögött a domboldalra felfutó hajdani szőlőskertek fokozatosan visszaerdősülnek. A beépítés sajátos elemei a mai tanyáknak nevezet vízimalmok telkei az Öreg patak mentén. Úgy az épületállomány, mint a kerítések vegyes megjelenésűek, az adott porta építésének és a család gazdagságának megfelelően. 13

14 A település keleti kapuja a 20. század végén átalakult. A telkeken a turizmust kiszolgáló épületekkel találunk, vendéglők, vendégházak épületek fel. A gépkocsik elhelyezésére parkoló létesült. A beépítetlen telkeken családi lakóépületek épültek. 14

15 Fő utca utcaképe a templomig Polgármesteri hivatal 15

16 Római katolikus templom A település egyetlen utcájának képe aszimmetrikus, féloldalas beépítésű. Folyamatos beépítés csak az északi domb felőli oldalon van. A patak felöli oldalon csak később jelentek meg a házak. A fésűs elrendezésű, utcai telekhatáron álló épületek utcai homlokfalainak ritmusa adja meg a jellemző utcaképet. Még a templom sem töri meg ezt a rendet, mivel épülettömege szinte azonos méretű a lakóházakéval, csak a tornya jelzi szakrális rendeltetését. 16

17 Fő utca találkozása az Öreg patakkal 17

18 Fő utca nyugati vége 18

19 A lakóépületeket a tekek nyugati telekhatárán, az utcafronton állnak. Szélesebb telkeknél nyárikonyhát találhatunk ellentétes tájolással általában szintén az utcafrontra épülve. Az első lakóépületek tornác nélküli széles eresszel az udvar felől, meredek nyeregtetővel épültek. A 19. század második felétől jelenik meg az oldaltornácos háztípus, alacsonyabb 38 fokos nyeregtetővel. Jellegzetessége az esztergált fa oszlopsor. 19

20 20

21 A gazdasági épületek vagy a lakóépület mögött, vagy befordítva helyezkednek el a telken, elválasztva az udvart a domboldalra felfutó hajdani szőlőskertektől. 21

22 Az utca túloldalán lévő patak mentén elhelyezkedő beépítetlen területeken konyhakertek, ólak találhatók. 22

23 tornácok 23

24 ablakok 24

25 kerítések 25

26 Volt strand területén lévő vendéglő 26

27 Turistaház, Fő utca 53. A telken régen a Zieglers-malom működött. Gépkocsival eddig lehet behajtani a faluba. Újbánya irányába már csak gyalogosan lehet eljutni. 27

28 Sportpálya Gyalogos utak a pisztrángos tó felé 28

29 29

30 A pisztrángos tó után a település belterületéhez két 20. század első felében épült erdei nyaralóépület tartozik. 30

31 31

32 A település érdekes elemei a mai tanyáknak nevezet valamikori vízimalmok. A források tíz malom működéséről szólnak Óbányán. Ma többségük átépült turisztikai használatra. 32

33 Temető a falu feletti domboldalon Feszület a három fenyőfával 33

34 34

35 ÖRÖKSÉGÜNK - műemlékvédelem - Az illetékes örökségvédelmi hatóság nyilatkozata alapján Óbánya területén műemléki értéket nem tartanak nyilván. - helyi védelem - Kivonat Az épített környezet helyi védelméről szóló 2009 Ör. számú rendelet 1. számú mellékletéből: Óbánya Értékvédelmi katasztere című tanulmányából. (2009.) Készítette: Csaba Gyula 35

36 Az értékvizsgálat alapján Óbánya területén az alábbi ingatlanok érintettek (H1): Megnevezés Utca, házszám Hrsz. lakóépület Fő utca lakóépület melléképülettel Fő utca lakóépület gazdasági szárnnyal Fő utca templom Fő utca /2 lakóépület melléképülettel Fő utca lakóépület Fő utca /1 lakóépület Fő utca lakóépület melléképülettel Fő utca /1 lakóépület melléképülettel Fő utca lakóépület Fő utca lakóépület Fő utca lakóépület melléképülettel Fő utca lakóépület melléképülettel Fő utca lakóépület Fő utca polgármesteri hivatal Fő utca lakóépület melléképülettel Fő utca lakóépület Fő utca lakóépület Fő utca lakóépület melléképülettel Fő utca Úti kereszt település nyugati végén 118 Úti kereszt település központjában 81 Úti kereszt település keleti végén

37 Római katolikus templom, Fő utca Úti kereszt, Fő utca 81. hrsz. 37

38 Úti kereszt, Fő utca 020 hrsz Fő utca 3. Fő utca 7. 38

39 Fő utca 4. 39

40 Fő utca 17. Fő utca

41 Fő utca 27. Fő utca 33. Fő utca

42 Fő utca

43 43

44 Helyi védelem alatt álló épületek (H2) Megnevezés Utca, házszám Hrsz. lakóépület melléképülettel Fő utca lakóépület melléképülettel Fő utca lakóépület Fő utca lakóépület Fő utca lakóépület melléképülettel Fő utca lakóépület Fő utca lakóépület Fő utca lakóépület melléképülettel Fő utca lakóépület Fő utca lakóépület Fő utca lakóépület melléképülettel Fő utca lakóépület Fő utca lakóépület Fő utca művelődési ház Fő utca /4 lakóépület melléképülettel Fő utca Fő utca 10. Fő utca 9. 44

45 Fő utca

46 Fő utca 61. A korábbi értékvizsgálat alapján megalkotott HÉSz a helyi védelemmel kapcsolatosan az alábbi lényeges szabályokat tartalmazza (kivonat): Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket az Önkormányzat értékvédelmi rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít. A helyi védelemnek két fajtája van: területi és egyedi. A településen háromféle védelem van, a T1 jelű a falu történelmi területén, a T2 jelű a volt vizimalmok területén, és a T3 a régi temető területén. Az egyedi védelemnek két van, a H1 jelű amely kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére, és a H2 jelű, amely az építmény valamely épületrészére terjed ki. A T1 jelű területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani. Telket alakítani nem kívánatos, de ha elkerülhetetlen, csak a telekstruktúra jellegének megtartásával szabad. Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult fésűs beépítési formához kell igazítani. A főépületet lehetőleg a nyugati, északnyugati oldalhatáron előkert nélkül kell elhelyezni. Az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 6,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető az önkormányzati annak hiányában a megyei főépítész véleménye alapján. 46

47 Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét között kell megválasztani. Az épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 7,0 m-t. Az épületek tetőhéjalásához égetett cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk simított vakolattal történhet, de megjelenhet a volt gazdasági épületekre jellemző tégla és kő felület is. A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban a főépítész szakvéleményének kikérésével kell elvégezni. Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége. Nem létesíthető fém kémény. Közterületről látható helyen a tető síkjából kiugró tetőablak csak a főépítész szakvéleményének kikérésével létesíthető. Az utcai homlokzaton erkély vagy loggia nem létesíthető. A terület lévő egyedi védelem alatt álló épületek építési ügyeiben az 1. számú függelékben lévő helyi értékvédelmi rendelet előírásait kell figyelembe venni. 47

48 A T2 jelű területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani. A volt vizimalmok telkein az eredeti használat megjelenítése kívánatos, a telek beépítésének rendjével, a malomárok nyomvonalának megjelenítésével. A még meglévő malomépület tömegét és a volt kerékház falait meg kell őrizni és a malomárokkal való kapcsolatukat be kell mutatni. Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét között kell megválasztani. Az épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 7,0 m-t. Az épületek tetőhéjalásához égetett cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk simított vakolattal történhet, de megjelenhet a volt gazdasági épületekre jellemző tégla és kő felület is. A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban a főépítész szakvéleményének kikérésével kell elvégezni. Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége. Nem létesíthető fém kémény. Közterületről látható helyen a tető síkjából kiugró tetőablak csak a főépítész szakvéleményének kikérésével létesíthető. Az utcai homlokzaton erkély vagy loggia nem létesíthető. A terület lévő egyedi védelem alatt álló épületek építési ügyeiben az 1. számú függelékben lévő helyi értékvédelmi rendelet előírásait kell figyelembe venni. 48

49 A T3 jelű területen a temetések beszüntetése és a volt temetőnek kegyeleti parkként való megőrzése szükséges. A régi sírköveket és az erdei fenyő hármast meg kell őrizni. A település építészeti kultúrájának gazdagságát, sokszínűségét jól jelzik a korábbi értékvizsgálatok alapján meghatározott, helyi védelem alatt álló építészeti örökségek, épületek száma. A település történeti fejlődése során, az épületállomány fokozatos átalakulása miatt a korábban épült, a helyi védelem alatt álló épületek a településképben Óbányán összefüggő területi egységet alkotnak. A védendő objektumok, vagy területek településképi értékének meghatározásánál az alábbi szempontrendszer szerint javasoljuk elvégezni a vizsgálatokat. Védendő értékek: építéskori beépítési mód, telekhasználat építéskori alaprajzi kialakítás, belső alaprajzi struktúra építéskori homlokzat-szerkesztési elvek építéskori nyílástengelyek építéskori nyílászárók és tartozékaik (spaletták, árnyékolók,) építéskori anyaghasználat építéskori színhasználat A helyi védelem alatt álló épületeknél a fenti értékkataszter alapján elvégzett felmérés és értékelés során mérlegelni szükséges, hogy melyek azok az értékek, amelyekkel továbbra is rendelkezik az épület vagy objektum, és melyek azok, amelyek átalakítása olyan mértékű, hogy a helyreállításuk már nem lehetséges. A fenti elemzést a településen meglévő, helyi védelem alatt álló épületek, objektumok esetében aktualizálni kell, el kell végezni a szükséges felülvizsgálatot és annak eredménye alapján, illetve szakmai jogosultsággal rendelkező szakértő által készített szakvélemény alapján lehet döntést hozni a védelem további fenntartásáról, illetve megszüntetéséről. Ennek részleteit a helyi településképi rendeletben javasoljuk kidolgozni. 49

50 ÉPÍTÉSZETI KARAKTEREK - területlehatárolás A térkép jelölései a vizsgálat során megállapított településképi, építészeti karakterzónákat jelöli. (1) a falusias lakóterület zónája, okker (2) Nyaralóházak, barnás vörös (3) Volt vízimalmok területe kékes zöld A sötétszürke szín a temető területe Világos zöld szín a beépítetlen területet, sport és pihenő helyeket jelöli. Kékek vízfelületek 50

51 ÉPÍTÉSZETI KARAKTEREK - 1. falusias lakóterület A karakterzóna a történetileg kialakult, át nem épült belterületeket fedi. Ezek a 18., 19. századi térképeken is felismerhetők. 51

52 52

53 TELEPÍTÉS Az egyenletes ritmust adó fésűs beépítés esetén az előkertek azonos mértéke nyugodt, harmonikus településképet eredményez. A nagyobb előkert, az épületek indokolatlan elforgatása megbontja a ritmust, zavaros képet ad. Az utcakép érdekében, az arra alkalmas telkeken keresztszárny építése csak az utcai homlokzat szélességének megfelelő, vagy annál nagyobb mélységben javasolható. 53

54 Utcafronti (előkert nélküli) oldalhatáron álló beépítés esetén mindig az oldalhatárra illeszkedjen az épület, így ritmusos utcai rend alakulhat ki, míg az utcai telekhatárhoz illesztett épület megbontja a harmóniát. MAGASSÁG Az azonos magasságú épületek közé ékelődő, jelentősen magasabb, vagy alacsonyabb épület megbontja a harmóniát. beépítési magasság ne haladja meg a kialakult szintet. A túlzott épület-fesztáv, az arányaiban nagy tetőszerkezetet eredményez, nem illeszkedik az utcaképbe 54

55 TETŐFORMA A harmonikus településkép megőrzéséhez szükséges a tetők hajlásszögének és formájának egységes kezelése. A túlzottan alacsony, vagy nagyon meredek tetőhajlásszögek tájidegenek, a félnyereg vagy lapos tetők kilógnak a sorból, nem illeszkednek a településképbe. Ugyanez igaz az indokolatlanul bonyolult geometriára, vagy a kiemelkedő tetőablakokra is. A tervezett új épületek, vagy átépítések során a közötti tetőhajlás kívánatos 55

56 SZÍNEK Kerülendők a harsány, nem hagyományos, természetes anyagokból nem előállítható színek és az utánzat-anyagok KERÍTÉSEK A település területén a kerítések kialakítása meglehetősen változatos, így sokféle megoldás illeszkedik megfelelően a településképbe. Új építés, vagy felújítás esetén lényeges, hogy a hasonló pozíciójú épületek hagyományos megoldásai milyenek. A felsorolt ajánlások csak körvonalaiban mutatják a településkép megőrzésének és védelmének alapelveit. Nem diktátumok, nem kőbe vésett szabályok. És főleg nem az archaizálásra, az utánzásra igyekeznek sarkallni az építtetőket, tervezőket. A településkép egy folyamatosan változó élő lény. Organikus fejlődése és módosulása azonban - főleg a megőrződött szerkezetű települések esetében - kellő mértékű építtetői és tervezői alázat és kompromisszumkészséget igényel. Ez nem azt jelenti, hogy nem alkalmazhatók kortárs építészeti elemek, gondolatok, anyagok, hisz a település fejlődése során is mindig újítottak. Sokkal inkább jelenti azt, hogy egy beruházás esetén kerülni kell a sablonokat, a környezet megfigyelése, értékvizsgálata után készüljenek olyan új épületek, melyeket egy évtizedekkel később készülő értékvizsgálat védendő értéknek jelöl meg. 56

57 ÉPÍTÉSZETI KARAKTEREK - 2. Nyaraló épületek A karakterzóna a telkei a 20. század első harmadában jöttek létre, erdei nyaralóépület számára. 57

58 58

59 TELEPÍTÉS Az épületek elhelyezése szabadonálló, ez új építések esetén is megtartandó. Kerülendők a jelentős mértékű bevágások, vagy feltöltések. 59

60 MAGASSÁG Az azonos magasságú épületek közé ékelődő, jelentősen magasabb, vagy alacsonyabb épület megbontja a harmóniát. beépítési magasság ne haladja meg a kialakult szintet. A túlzott épület-fesztáv, az arányaiban nagy tetőszerkezetet eredményez, nem illeszkedik az utcaképbe SZÍNEK Kerülendők a harsány, nem hagyományos, természetes anyagokból nem előállítható színek és az utánzat-anyagok 60

61 TETŐFORMA A harmonikus településkép megőrzéséhez szükséges a tetők hajlásszögének és formájának egységes kezelése. A túlzottan alacsony, vagy nagyon meredek tetőhajlásszögek tájidegenek, a félnyereg vagy lapos tetők kilógnak a sorból, nem illeszkednek a településképbe. A tervezett új épületek, vagy átépítések során a közötti tetőhajlás kívánatos. KERÍTÉSEK A település területén a kerítések kialakítása meglehetősen változatos, így sokféle megoldás illeszkedik megfelelően a településképbe. Új építés, vagy felújítás esetén lényeges, hogy a hasonló pozíciójú épületek hagyományos megoldásai milyenek. 61

62 ÉPÍTÉSZETI KARAKTEREK - 3. Volt vízimalmok A karakterzóna a történetileg kialakult, át nem épült bel- és külterületi tanyákat fedi. Ezek a századi térképeken is felismerhetők. 62

63 A területre javasolt arculati jellemzőket a következő oldalakon ismertetjük. 63

64 TELEPÍTÉS Az épületek elhelyezése szabadonálló, ez új építések esetén is megtartandó. Kerülendők a jelentős mértékű bevágások, vagy feltöltések. 64

65 TETŐFORMA A túlzottan alacsony, vagy nagyon meredek tetőhajlásszögek tájidegenek, a félnyereg vagy lapos tetők kilógnak a sorból, nem illeszkednek a településképbe. Ugyanez igaz az indokolatlanul bonyolult geometriára, vagy a kiemelkedő tetőablakokra is. A tervezett új épületek, vagy átépítések során a közötti tetőhajlás kívánatos MAGASSÁG A jelentősen magasabb, vagy alacsonyabb épület megbontja a harmóniát. beépítési magasság ne haladja meg a kialakult szintet. A túlzott épület-fesztáv, az arányaiban nagy tetőszerkezetet eredményez, nem illeszkedik a településképbe. 65

66 SZÍNEK Kerülendők a harsány, nem hagyományos, természetes anyagokból nem előállítható színek és az utánzat-anyagok KERÍTÉSEK A település területén a kerítések kialakítása meglehetősen változatos, így sokféle megoldás illeszkedik megfelelően a településképbe. Új építés, vagy felújítás esetén lényeges, hogy a hasonló pozíciójú épületek hagyományos megoldásai milyenek. 66

67 EGYÉB TELEPÜLÉSKÉPI ELEMEK - gépészeti és hírközlési eszközök - Az utcák vonalvezetése, az épületek építészeti minősége mellett a közművek (elsősorban a légvezetékek, villanyoszlopok, stb.), különböző infrastrukturális kiegészítő szerelvények látványa is meghatározó. Befolyásolja a településről alkotott képünket, benyomásunkat. Fasorok telepítésénél a meglévő vezetékhálózat figyelembevételével, annak bővítési lehetőségét is mérlegelve olyan fajokat válasszunk, amelyek nem gátolják a meglévő infrastrukturális hálózat működését, lehetővé teszik azok karbantartását. Településképi szempontból fontos, hogy a fasorok karbantartása során ne sérüljön azok esztétikai minősége, kerülni kell csonkolásukat, azzal együtt, hogy a felsővezetékes hálózat zavartalan működése is folyamatosan biztosított legyen. A térszín alatti vezetékhálózat tervezése során, illetve a fasorok, a növényzet telepítésénél fordítsunk figyelmet arra, hogy a növények gyökerei ne okozzanak problémát a térszínalatti vezetékek működése, karbantartása során. Az infrastrukturális fejlesztések elkerülhetetlen következménye az épületek homlokzatán, tetőfelületén megjelenő csatlakozási pontok, illetve ezek fogadószerkezetei. A településkép védelme érdekében fontos szempontok, így az anyaghasználat is jogszabályi eszközökkel, helyi rendeletekkel is érvényre juttathatók. Szabályozni lehet és sok esetben szabályozásra is kerül, hogy milyen anyagok használhatók a homlokzaton elhelyezhető műszaki berendezések közül. Általánosságban javasoljuk, hogy a műszaki infrastruktúra működéséhez szükséges járulékos berendezések helyének és anyaghasználatának meghatározása mindig a helyi értékek figyelembevételével történjen. Egy gazdagon díszített utcafronti homlokzat építészeti értékeit jelentős mértékben ronthatja, látványának esztétikai értékét csökkentheti egy pl. a zárópárkányon elhelyezett műszaki berendezés. A meglévő, építészeti értéket képező homlokzati díszeken (pl.: lizénák, ablakkeretezések, osztópárkányok, zárópárkány, stb...) kerülni kell fogadószerkezetek elhelyezését, ugyanakkor a műszaki működéhez szükséges berendezések elhelyezését nem szabad megakadályozni. Az utcai légvezeték-hálózat, oszloperdő felszámolása, annak bonyolult használati szerződés-viszonyai miatt illúzió. Azonban az épületek bekötéseinek térszín alá helyezése nagyban javítana az utcaképeken. Ugyanígy dilemmákat okoz az antennák, parabolaantennák, napkollektorok, napelemek, klímaberendezések elhelyezése. Gondos tervezéssel, településképi hatósági kontrollal elkerülhető a településképet zavaró megjelenésük. 67

68 EGYÉB TELEPÜLÉSKÉPI ELEMEK - növényzet - A Nemzeti Park állásfoglalása szerint a természetvédelmi szempontú kijelölések alatt álló területek jelen természeti állapotukban településképi szempontból jellegzetes és értékes részét képezik a településnek, a településkarakter meghatározó, védendő elemeit képviselik. A telepíthető fás szárú növényfajok mindenképp őshonos, táji adottságoknak megfelelő növényfajok legyenek. Állásfoglalásuk alapján a következő növényfajok telepítése nem javasolt: fehér akác (Robinia pseudoacacia) mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) zöld juhar (Acer negundo) amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) kései meggy (Prunus serotina) kanadai nyár (Populus x canadensis) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa) kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflora) japánkeserűfű-fajok (Fallopia spp.) magas aranyvessző (Solidago gigantea) kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiiflora) arany ribiszke (Ribes aureum) adventív szőlőfajok (Vitis-hibridek) vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.) süntök (Echinocystis lobata) észak-amerikai őszirózsák (Aster spp.) magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) vadcsicsóka (Helianthus tuberosus s. 1.) olasz szerbtövis (Xanthium strumaium subsp. italicum) amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös (Phytholacca americana) kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös (Phytholacca esculenta) japán komló (Flumulus japonicus) átoktüske (Cenchrus incertus) nem hazai tündérrózsa fajok kanadai átokhínár (Elodea canadensis) aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár (Elodea nuttallii) moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana, Azolla filiculoides) borfa/ tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia) karolinai tündérhínár (Cabomba caroliniana) közönséges vízijácint (Eichhornia crassipes) perzsa medvetalp (Heracleum persicum) kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides) nagy fodros-átokhínár (Lagarosiphon major) nagy virágú tóalma (Ludwigia grandiflora) sárgavirágú tóalma (Ludwigia peploides) sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus) közönséges süllőhínár (Myriophyllum aquaticum) felemáslevelű süllőhínár (Myriophyllum heterophyllum) keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus) ördögfarok keserűfű (Persicaria perfoliata) kudzu nyílgyökér (Pueraria montana) aligátorfű (Alternanthera philoxeroides) óriásrebarbara (Gunnera tinctoria) tollborzfű (Pennisetum setaceum) Alternanthera philoxeroides 68

69 Óbánya területén az alábbi táj- és természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek találhatóak: - országos jelentőségű védett természeti terület: Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet - európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek: (Natura 2000 területek): a Mecsek elnevezésű, HUDD jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület és a Mecsek elnevezésű HUDD jelű különleges madárvédelmi terület; - a Tvt. 23. (2) bekezdése alapján (ex lege) védett források; - az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelent nemzeti ökológiai hálózat magterület övezete; - az OTrT-ben megjelent tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete. A település közigazgatási területén 15 egyedi tájértéket tartanak nyilván. 69

70 ÓBÁNYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Óbánya Fő utca 71. telefon/fax: (72) Polgármester: van Groeningen Irén megbízott települési főépítész: Balázs Péter készítette: Rofrits Nándor építészmérnök (É ) 7761 Kozármisleny, Orgona utca rofrits@gmail.com Balázs Péter okl. építészmérnök (É ) szakértő műemléki érték dokumentálása szakterületen (21-349) 7635 Pécs, Vizes dűlő balazspeter@balazspeter.com építészeti útmutató ábrái: Lecner Tudásközpont betűtípus: Candara építészeti útmutató ábrái: Lecner Tudásközpont betűtípus: Candara Készült Óbánya Önkormányzata megbízásából Minden jog fenntartva Pécs, december 70