epauuamuxs "lepemucka20 Jl3blKa címen megjelent első

Átírás

1 A cserem isz irodalm i nyelv kialakulása A cseremisz írásbeliség kezdetei a XVIII. sz. második feléig nyúlnak vissza. A fejlődés megindulásában nagy szerepe volt a keresztény térítésnek. A XVIII. sz. első felének erőszakos keresztelései nem hozták meg a kívánt eredményt. A következő évtizedekben az egyház körültekintőbben járt el. Ahhoz, hogy a keresztény tanokat közelebb lehessen hozni a megtérítendő népekhez, szükség volt nyelvük jobb megismerésére. Ennek a törekvésnek a legjelentősebb eredménye a cseremiszekkel kapcsolatban az 1775-ben Szentpétervárottqponmlkjihgfed CO"lUlleHWI npunaoneocaiuunponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba KbzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA epauuamuxs "lepemucka20 Jl3blKa címen megjelent első terjedelmes cseremisz nyelvtan. Hasonló címmel és ugyanebben az évben jelent meg a votják nyelvtan is, a csuvas pedig néhány évvel korábban, 1769-ben. E nyelvtanok szerzö-..ként, bár név említése nélkül jelentek meg, az ukrán származású VENIAMINPUCEK-GRIGOROVICSérseket szokás emlegetni. Ő azonban nyilván csak irányította a munkálatokat, a nyelvtanok tényleges szerzői papokból, tanítókból stb. álló kollektívákiehettek. Az első cseremisz nyelvtan a cirill ábécé betűivel íródott, s ennek az alapján indult meg a cseremisz írásbeliség kibontakozása. A latin betűk közül csak.a g betűt használja a nyelvtan, de ezt a későbbiekben cirill megfelelőjével helyettesítik. A cseremisz ö-t az ió betűkapcsolat jelölte, az ü-t pedig a cirill 10. A cirill bl hangértéke a cseremiszben a volt és a jelenben is az. A cseremisz bilabiális w jelölésére a nyelvtan az orosz 6 betűt használja. Ez a jelölés a későbbiekben is fel-felbukkan egészen axx. század elejéig. Az első cseremisz nyelvtanban kidolgozott cseremisz írás egészen az 1860-as évek második 1-0léigvolt érvényben. Az első cseremisz nyelvtant követően az 1917-ig megjelent cseremisz nyelvű kiadványok száma igen jelentős, összesen ben napvilágot látott például hegyi cseremisz nyel vjárásban az Újszovetség. A fordítás azonban nagyon rossz, és rengeteg a könyvben a sajtóhiba ben ANDREJ ALBlNSZKlJ cseremisz nyelvtant ad ki, melyet tankönyvül szánt a kazányi es csebokszári kerületi iskolák cseremisz osztályai számára. Az első cseremisz iskolai olvasókönyv 1867-ben jelent meg a hegyi nyelvjárásban, a mezei cseremiszek számára pedig 1870-ben látott napvilágot. Ezekből a cseremisz egyházközségi iskolákban tanítottak. A máig érvényes cseremisz ábécé kidolgozásában nagy szerepe volt a Kazányban tevékenykedő ún. fordítói biz.ntságnak, amely az itteni Ortodox Misszionárius Társaság mellett működött. A bizottság ig állt fenn, s ezalatt 42 cseremisz könyvet jelentetett meg. Ez a bizottság vette be az oroszból hiányzó cseremisz hangok jelölésére az 6, ji (ü), 6i (a), tc, (1]) betűket. A legjelentősebb cseremisz szótár ezekben az időkben V. Ny. TROICKlJ tollából jelent meg (Kazány, 1894), s 2000 címszót tartalmazott. In: FilKözl. 28(1982): p. 163ONMLKJIHG

2 Ünnepi konyv Bereczki Gábor 70. születésnapja tiszteletérezyxwvutsrqponmlkjihgfedcb Jól lemérhető, hogy hol tartott a cseremisz helyesírás és irodalmi nyelvhasználat normáinak kikristályosodása aponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba XX. század elején az 1906-ban Kazányban megjelent négy evangélium fordításán, amelyet egy csaknem másfél évszázados korszak végső mérföldkövének tekinthetünk. Eddig a cseremisz írásbeliség szorosan kötődött az ortodox egyházhoz, hiszen a cseremisz nyelvű kiadványok túlnyomó többsége vallásos jellegű volt, vagy pedig a csekély számú egyházi elemi iskolában használt tankönyv. Aszázadunk első éveire kialakult cseremisz helyesírás és a jelenleg használt között a legfőbb különbség az, hogy a mostaniban érvényben levő szóvégi e, o,qponmlkjihgfedcbazyxw Ö jelölés helyett egyöntetűen redukált bl (5) hangot írnak. A cseremisz nyelvjárásokban mindkét ejtés széltében megtalálható. Fordulatot jelentett a cseremisz irodalmi nyelv alapjainak lerakásában az között évenként megjelenő cseremisz kalendárium (MarIa kalendar'y. amely inkább irodalmi almanach volt, mint kalendárium. Ebben jelentek meg több később jelentőssé vált cseremisz írónak az első művei, köztük a ma már klasszikusnak számító Sz. G. CSAVAJNé ( ) is. A cseremisz kalendárium jellegét tekintve szakítást jelent az eddigi egyházi hagyományokkal, de a helyesírási normákat tekintve nincs különbség az evangéliumok fordítása és a kalendárium között. A kalendárium íróinak sorában szinte egyenlő arányban voltak képviselve az ún. mezei és a keleti (baskíriai) nyel vjárás hordozói, s ez a megjelent írások nyelvében is tükröződik. Már 1915-ben megjelent az első cseremisz újság (Wojna uwer 'Háborús hírek'), ben ezt két újabb követte s két folyóirat is. Az Üiara (Hajnal) c. lap már szeptember 9-én ezt írta: -.Dlvassatok újságot, s a három nyelvjárásból alkossatok egy közös nyelvet!" A három nyelvjárás: a hegyi, a mezei és a keleti. Mikor 1923-tól 1925-ig számos fórumon vitatták az egységes cseremisz irodalmi nyelv kérdését, a vita arról folyt, hogy a mezei vagy a keleti nyel vjárás képezze-e az egységes irodalmi nyelv alapját. A hegyi nyelvjárás kérdését nem érintették. A gazdasági és a kulturális tényezők a mezei nyelvjárás mellett szóltak, ez volt az a terület, ahol hivatalosan bevezették a cseremisz nyelv használatát. A keleti nyelvjárás mellett agitálók viszont azzal érveltek, hogy ez a cseremisz nyelvjárás több eredeti vonást őrzött meg, mint a többi. A kiváló cseremisz nyelvész és író, V. M. VASZILJEV( ) olyan cseremisz irodalmi nyelv tervét dolgozta ki, amely mind a három nagy nyelvjárást magába foglalta volna. Ezt a tervet azonban nem fogadták el, sacseremisz kultúrmunkások harmadik konferenciáján (Moszkva, 1926) olyan határozat született, hogy külön hegyi cseremisz irodalmi nyelvet kell létrehozni. Ugyanakkor a későbbi évtizedek során sem mondtak le arról, hogy a hegyi cseremisz nyelvjárás bevonásával az egész cseremiszség számára közös irodalmi nyelvet alkossanak. Az utolsó komoly próbálkozás 1953 decemberében volt, amikor a Mari Tudományos Kutatóintézet az autonóm köztársaság fóvárosában, Joskar-Olában tudományos ülésszakot rendezett. Itt határozat született arról, hogy a két cseremisz irodalmi nyelvet közelíteni kell egymáshoz, hogy azok fokozatosan egybeolvadjanak. Elsősorban a hegyi cseremisz helyesíráson változtattak olyan formán, hogy a szavak írásképe köze- * Az egyszerűség kedvéért latin betűs átírásban közlöm a cikkben előforduló cseremisz szavakat és kifejezéseket. 164

3 A cseremisz irodalmi nyelv kialakulásazyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrq lebb kerüljön a mezei-kcieti irodalmi nyelvhez. A mezei-keleti irodalmi nyelvben pedig az addig használatosqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba -samaé többes jel helyett bevezették az elsősorban a keleti cseremiszeknél meglevő -wlak többes jelet, mivel ez közelebb áll a hegyi cseremisz wla többes jelhez. A -wlak, amelyet néhány nappal később az újságok és a rádió is használni kezdett, valóban gyökeret vert a mezei-keleti irodalmi nyelvben, de a hegyi cseremiszben eszközölt változtatások nem hoztak eredményt, s az egyesítés kérdése az utóbbi két évtizedben lekerült a napirendről. Tehát a 20-as évek végén dőlt el a kérdés, hogy két cseremisz irodalmi normát kell létrehozni, egyiket a mezei és a keleti nyelvjárások. a másikat a hegyi cseremisz alapján. Ez a második azonban csak helyi jelentőséggel bíró. A mezei-keleti irodalmi nyelv különböző szintjeinek leglényegesebb vonásai a következők: 1. Hangtan A cseremisz irodalmi ny-lvben 30 fonéma van (8 magánhangzó és 22 mássalhangzó), ezek közül az f, ch, és c az orosz nyelvből került be (a c-t számos cseremisz nyelvjárás ismeri, de az irodalmi nyelvben csak orosz kölcsönzésekben fordul elő). Az 1938-as helyesírási reform eltörölte a szó belsejében az orosz 3 betű használatát (e áll helyette), s ez mindmáig zavart okoz az l' és n fonéma jelölésében, például sa/ne 'szép', imne 'ló', pedig a másod'] szó kiejtése imne. A mai cseremisz helyesírás a korábban uralkodó inkább fonetikus gyakorlattói eltéröen jelenleg fonetikai-morfológiai elveken alapszik.ponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba A kit 'kéz' szó például a függő esetekben d-re változik (kidsm 'kezet'), s ezért a helyesírás szerint a nominatívuszban is hd-et kell írni. A mezei nyelvjárásokban a hangsúly az utolsó teljes hangra esik - kivétel a redukált hangból fejlődött szóvégi e, o, Ö -, a keleti nyelvjárásokban viszont aszóvégi e, o, Ö is hangsúlyos. A mezei hangsúlyozási szabály normává vált. 2. Alaktan a) Az Irodalmi nyelvben hos=ú időn keresztül párhuzamosan használták a -samáé és a -wlak többes jelet. A harmineas évek végén a -samaé jutott túlsúlyra, míg 1953-ban, mint említettük, véglegesen a -wlak mellett döntöttek. A klasszikus művek újrakiadásakor is erre cserélik a -samaé többes jelet. b) Az l. múlt többes 3. személyében a mezei nyelvjárásokban két alak használatos, pl. toiaé és tolewe 'jöttek'. :z utóbbi alak van meg a hegyi nyelvjárásban is. Volt olyan törekvés, hogy a közeledés érdekében ez az alak váljon általánossá, de a kísérlet sikertelen maradt. c) A 20-as, 30-as években a határozói igenév több formában volt használatos: tolmeke, to/mo monga 'jöve', s a tagadó alakokban is több változat volt lehetséges: toldegeze, toldegec, tolde 'jövetlenvégül a tolmeke és a to Ide alak vált normává. Ezzel fel is soroltuk a leglényegesebb alaktani problémákat. A megoldandó kérdések száma tehát rendkívül csekély volt. 165

4 Ünnepi konyv Bereczki Gábor 70. szuletésnapja tiszteletérezyxwvutsrqponmlkjihgfedc Érdekes módon máig sem sikerült megnyugtatóan tisztázni, hogy hány eset van a cseremisz irodalmi nyelvben. Az iskolai tankönyvek hetet tartanak számon. A nyelvészektől modálisként emlegetett eset (kidia 'kézként') például a határozószókhoz kerül. Ez azonban nyelvészeti probléma, az irodalmi nyelvhasználat szempontjából nincs jelentősége. 3. Mondattan A cseremisz népnyelvben korábban jóformán ismeretlen volt az alárendelt mondat (kivéve a feltételes jellegű időhatározói alárendelést), helyettük főként különböző igeneves szerkezetek használatosak ma is, pl. to/met/an tau 'köszönöm, hogy eljöttél' (tkp. eljöttödért köszönet). A 20-as, 30-as években azonban megjelentek az irodalmi nyelvben a különféle alárendelt mondatok, de még nem honosodtak meg véglegesen. Ez a folyamat a 40-es években teljesedett ki erős orosz hatásra. Orosz kötőszó kölcsönvétele előfordul, de nem tipikus. Az irodalmi nyelvben mind a mai napig kettősség uralkodik a tekintetben, hogy a számnevek után egyes vagy többes szám álljon-é. Az utóbbi időben az egyes szám használata kezd túlsúlyra jutni. Az alany és az állítmány egyeztetésében még nem sikerült szilárd normát megállapítani. A cseremisz szórend kérdése is kidolgozatlan még. 4. A szókincs A szókincs gazdagításának lehetséges módozatai közül az egyes korszakokban hol az egyik, hol a másik került előtérbe. Az ig terjedő periódusban az oroszból való kölcsönzés áll az első helyen, pl. parti} 'párt',qponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgf nacij 'nemzet', delegat 'küldött', jacejka 'pártsejt' stb. A 20-as, 30-as éveket a belső szóalkotás lehetőségeinek kihasználása jellemzi. Itt a szóalkotás alábbi típusai fordulnak elő: a) A szemantika kiszélesítése, pl. semer 'dolgozó' (eredetileg: fizikai munkás), tiste 'zászló' (eredetileg: jel), samlase 'kutató' (eredetileg: kereső). b) Szóösszetétel, pl. wiéijas 'ötéves terv' (wié 'öt', ijas 'éves') imnéwi] 'lóerő' (imne 'ló', wi} 'erő'), mutwoi 'szótő' (mut 'szó', woz 'tő'). c) Szóösszevonás, pl. ekukaj 'strucc'ponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba «en kugu kajak 'a legnagyobb madár'), törsfui 'elektromosság' «törstalmö tul 'ugráló tűz'). Ebből a típusból nagyon kevés honosodott meg az irodalmi nyelvben. d) Képzők felhasználása, pl. ojlamas 'novella' (ojlas 'beszélni' + -mas képző), usem 'szövetség' (usas 'egyesülni' + -em képző), rweziilék: 'ifjúság' (rweze 'ifjú' + -lak képző). e) Tükörfordítás oroszból, pl. satusawsrtes 'áruforgalom' «or. tovarooborot), jűktamas «or. golosovanie). A 40-es években számos korábbi cseremisz nyelvújítási szót oroszra cseréltek. A cseremi sz irodalmi nyelv szókészletét az 1956-ban Moszkvában megjelent szavas cseremi sz-orosz szótár csak részben mutatja be, az orosz-cseremisz változat (Moszkva, 1966) már szót tartalmaz. A cseremisz írásbeliség és az irodalmi nyelv kialakulásában számos közös vonást találunk a rokon nyelvek közül a mordvinnal, a votjákkal és a zürjénnel, a szomszédosak közül 166

5 A cseremisz irodalmi nyelv kialakulásazyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvuts pedig a török nyelvcsaladba tartozó csuvassal. A viszonylag régi írásbeliség ellenére valamennyiüknél csak a szoviet korszakban alakult ki az irodalmi nyelv. Ha a Szovjetunió olyan régi kultúrájú népeinek nyelvével hasonlítjuk össze a. cseremiszt,mint pl. a grúz, az örmény, az üzbég vagy az észt, akkor azt kell mondanunk, hogy a cseremisz szférája szűkebb. Ezen folyik az elemi iskolai oktatás, s tantárgyként a középiskolában is megmarad.ponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba 'i, apilapok, folyóiratok jelennek rajta és szépirodalmi művek. Jelentős szerepe van a helyi rádió- és tévéadásban, a színházi életben stb. Az állami adminisztrációban, a gazdasági élet irányításában azonban kevésbé használatos, s a technikai tudományok művelése sem folyik cseremiszül. A cseremisz irodalmi nyelv mostanára olyan fejlődési fokot ért el, hogy kiválóan alkalmassá vált a nemzeti kultúra művelésére, s akár európai szintű irodalmi alkotások is születhetnek rajta. A cseremisz nyelv irodalmi változata az iskola, a sajtó, a rádió stb. segítségével rendkívül gyorsan tért hódított, s a nyelvjárásokat ma már jóformán csak az idős nemzedék őrzi. 167