ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG. Hatósági Iroda

Átírás

1 ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG Hatósági Iroda Ügyszám: 14/206/17/2008. Előadó: dr. Nyerges-Filep Eszter, Babcsány Ildikó, dr. Horváth Zsolt, Karda József, Kálóczy Anna, Kovács Márta, Takács Sándor, Veszprémi Tamás Tárgy: a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, valamint 3 egyesületnek a fellebbezése az Inota Hulladékhasznosító Erőműre von. egységes környezethasználati engedélykérelmet elutasító határozat ellen A Buda Ügyvédi Iroda (1132 Bugapest, Váci út 30. V. em.), dr. Kleszó Mariann ügyvéd által képviselt Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (8154 Polgárdi, Batthyány u. 132.), az Otthonunk Bakonykúti Egyesület (2046 Bakonykúti, Szabadság u. 38.), valamint a Gaja Környezetvédő Egyesület (8000 Székesfehérvár, Petőfi u. 5. II/205.) fellebbezése folytán a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14783/2007. ügyszámú és 81566/2007. iktatószámú határozatát, illetőleg az Egészséges Palotáért Egyesület (8100 Várpalota, Pipacs u. 10.) fellebbezése folytán a Felügyelőség 24333/2005. ügyszámú és 82093/2006. iktatószámú, teljesítési határidőt meghosszabbító végzését felülvizsgáltam. H a t á r o z a t Az elsőfokú határozatot az indokolás megváltoztatásával helybenhagyom. Az elsőfokú végzést helybenhagyom. Határozatom ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak nincs helye, annak felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz 3 példányban benyújtott, de a Veszprém Megyei Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni. I n d o k o l á s A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felülvizsgált határozatában a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás, székhelye: 8154 Polgárdi, Batthyány u. 132.) egységes környezethasználati engedély iránti kérelmét elutasította, amely a Várpalota 4131/3 hrsz-ú ingatlanon hulladékhasznosító erőmű létesítésére vonatkozott. A határozat ellen a Társulás, az Otthonunk Bakonykúti Egyesület és a Gaja Környezetvédő Egyesület, valamint a 82093/2006. iktatószámú, teljesítési határidőt meghosszabbító végzés ellen az Egészséges Palotáért Egyesület nyújtott be fellebbezést. A fellebbezéseket az alábbiak szerint foglaltam össze Budapest, Mészáros u. 58/a, Levélcím: 1539 Bp. Pf Telefon: Fax: orszagos@zoldhatosag.hu

2 1. A Társulás előadja, hogy Várpalota Város Jegyzőjének mint építésügyi szakhatóságnak az eljárásba történő bevonása nem volt megalapozott, ugyanis az egységes környezethasználati engedély az erőmű üzemeltetésére és az ezzel kapcsolatos környezethasználatra vonatkozik, nem pedig építésügyi hatósági kérdés. Ez utóbbi egy külön eljárás, az építési engedély kiadására irányuló eljárás tárgyát képezi. A változtatási tilalommal kapcsolatban megjegyzi, hogy a hulladékhasznosító erőmű megvalósítását a Bakonyi Erőmű Zrt. inotai hőerőművi területén belüli ingatlanon tervezik, így az ingatlan funkciója nem változna meg. A Társulás fellebbezését azzal egészítette ki, hogy Várpalota Város Önkormányzata a változtatási tilalmat elrendelő 46/2006.(XII.01.) önkormányzati rendeletet időközben a 31/2007. (X. 25.) önkormányzati rendelettel hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi ök. rendelet továbbra is fenntartja a változtatási tilalmat a kérdéses ingatlanra nézve, azonban e rendelkezéssel kapcsolatban - a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltsége január 22-én kelt értesítése szerint - a Közigazgatási Hivatal törvényességi felhívással fordult az Önkormányzat felé a jogszabálysértés megszüntetése érdekében [a rendelkezés nem felelt meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 21. (1) bekezdésének]. 2. Az Otthonunk Bakonykúti Egyesület fellebbezése szerint a határozat nem elfogadható, mert az egységes környezethasználati engedély-kérelem elutasításának alapját egyedül a jegyzői elutasító szakhatósági állásfoglalás képezi. Az Egyesület előadja, hogy a tervezett erőmű megvalósíthatóságának számos környezetvédelmi akadálya is van, amelyekre részletesen ki kellett volna térni a határozatban. Így többek között hiányzik a közeli vízbázisok (a Csóri vízbázis és a Hidegvölgyi karsztkutak) védelmi övezetének vizsgálata, a létesítmény szennyező forrásainak bemutatása, a KÜJ- és KTJ-szám. Az Egyesület álláspontja szerint a tervezett létesítmény nem hulladékhasznosító, hanem égető, azaz a benne folytatandó tevékenység ártalmatlanításnak minősül. Sérelmezi, hogy a salak végeleges minősítése a próbaüzem során történne meg. Amennyiben a próbaüzem során megállapítják, hogy a salak veszélyes hulladék, az azt jelenti, hogy a 100 ezer tonna kommunális hulladékból évente mintegy 30 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezne az égetőben, ami tarthatatlan. Továbbá nem tartja elfogadhatónak a tervezők válaszát, hogy a PM 2.5 -frakcióra nincs jogszabályban megállapított határérték. Kifogásolja, hogy a dokumentáció készítői nem mértek PM 10 -koncentrációt, és a környék egyetlen PM 10 mérőállomását is arra hivatkozva hagyták figyelmen kívül, hogy az nem fekszik a hatásterületen azon a hatásterületen, amelyet nem a PM 10, hanem a NO x -koncentrációra nézve számítottak ki. Az Egyesület sérelmezi, hogy hiányzik az egészségügyi hatások érdemi vizsgálata. Nem elfogadható, hogy a dokumentáció szerint az égetőmű kibocsátása nem jár kedvezőtlen egészségügyi hatással, figyelembe véve a PM 2.5 egészségügyi hatását, valamint hogy az égető olyan vegyületeket bocsát ki, amelyek rákkeltő hatásúak (dioxinok). Ezzel kapcsolatban fellebbezéséhez csatolta Szuhi Attila geográfus, hidrológusnak az Egyesület felkérésére készített, A poliklórozott-dibenzo-p-dioxinok és polklórozott-dibenzo-furánok és a Várpaolta-Inotára tervezett hulladékégetőmű kérdései című tanulmányát. 3. A Gaja Környezetvédő Egyesület fellebbezésében sérelmezi, hogy a leendő égetőmű salakját csak a létesítmény felépítése után, a próbaüzem során minősítsék. Az Egyesület a rákospalotai égetőből származó salakból az üzemeltető beleegyezésével mintát vett, és a savas extrakció során a táblázatban közölt vizes kivonat eredményeivel szemben a B1b alkategóriájú hulladéklerakóra vonatkozó határértékeket többszörösen meghaladó toxikus 2

3 fém-koncentrációkat mért. Ebből valószínűsíti, hogy a salak útalapba történő beépítése vagy hulladéklerakó takarására való felhasználása nem lehetséges, annak ellenére, hogy a dokumentáció készítői szerint a salak nem fog veszélyes hulladéknak minősülni. Az Egyesület szerint a dokumentációban közölt adatok félrevezetők és alakosság megtévesztésére alkalmasak. 4. Az Egészséges Palotáért Egyesület a Felügyelőség 24333/2005. ügyszámú és 82093/2006. iktatószámú, az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében kiegészítendő adatszolgáltatás benyújtására vonatkozó határidőt meghosszabbító végzését mint nem érdemi döntést támadta az eljárást lezáró határozat ellen benyújtott fellebbezésében. Előadja, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 25. (7) bekezdése csak indokolt esetben teszi lehetővé az eljárás további hat hónappal történő meghosszabbítását. Polgárdi Város Polgármestere az elvi építési engedély megszerzését jelölte meg a határidő meghosszabbítás indokaként, amely okot a Felügyelőségnek nem lett volna szabad elfogadnia, mivel az elvi építési engedély nem szükséges az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás e szakaszában. Álláspontja szerint a Felügyelőségnek meg kellett volna szüntetnie az eljárást, mert a Társulás nem nyújtotta be a dokumentációt az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának szükségességét megállapító, 37560/2006. iktatószámú végzésben előírt hat hónapon belül. A fellebbezések részben megalapozottak. A rendelkezésemre álló iratok alapján az alábbiakat állapítottam meg. A For Environ Környezetvédelmi és Mérnöki Szolgáltató Kft. (1037 Budapest, Kiscelli köz 6.) Polgárdi Város Önkormányzata (8154 Polgárdi, Batthyány u. 132.) megbízásából júniusában benyújtotta a Felügyelőségre a Várpalota 4134/3 hrsz-ú ingatlanon az Inotai Hulladékhasznosító Erőmű létesítésére vonatkozó részletes környezeti hatástanulmányt és kérte az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás egyidejű lefolytatását. A Felügyelőség a kérelem és mellékletei tanulmányozását követően hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt, mert az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásához nem állt rendelkezésre elegendő adat. Ezt követően a kérelmező jelezte, hogy az egységes környezethasználati engedély kiadására vonatkozó kérelmét visszavonja és kéri a hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. A Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megszüntetése mellet folytatta a részletes környezeti hatástanulmány alapján a környezetvédelmi engedélyezési eljárást. Ezt követően a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység az eljárás megindításakor hatályos, a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet A fejezetének 44. pontja alapján (Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény 100 tonna/nap kapacitástól) részletes hatásvizsgálat-köteles tevékenység, valamint hogy az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 5.2. pontja alapján (Kommunális hulladékégető berendezések 3 tonna/óra kapacitáson felül) egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. Az eljárás során időközben hatályba lépett (a fenti eljárásokat egységes szerkezetben kezelő) R a átmeneti rendelkezéseinek megfelelően amennyiben a kérelem elutasítását megalapozó kizáró ok nem merül fel, úgy a korábbi gyakorlat szerinti környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot megállapító határozat helyett végzést kell kiadni és az eljárás következő szakasza a R. összekapcsolt eljárásra vonatkozó szabályai szerint folytatódik [R. 28. (3) bc. pont]. Ennek 3

4 megfelelően a Felügyelőség 37560/2006. iktatószámú végzésében megállapította, hogy a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során tudomására jutott adatok alapján a tevékenység megvalósítását kizáró ok nem merült fel, és előírta az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának szükségességét. A Társulás megbízásából a Mott MacDonald Magyarország Kft. (1138 Budapest, Népfürdő u. 22. A ép.) május 31-én benyújtotta a Felügyelőségre a Várpalota 4134/3 hrsz. alatti, 12,8 t/h kapacitású (évi t kapacitású) hulladékhasznosító erőmű egységes környezethasználati engedélykérelmét. A Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a R. vonatkozó szabályainak megfelelően lefolytatta, amelynek eredményeképpen Várpalota Város Jegyzőjének elutasító tartalmú településrendezési és építésügyi szakhatósági állásfoglalására figyelemmel - az egységes környezethasználati engedélykérelmet elutasította. A másodfokú eljárás során a R. 22. (2) bekezdése és 12. számú melléklete alapján megkerestem az ügyben első fokon eljárt szakhatóságok felügyeleti szerveit az elsőfokú szakhatósági állásfoglalások felülvizsgálata, illetve másodfokú szakhatósági állásfoglalásuk közlése céljából. 1) Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH 455-6/2008. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézetének 3592/2/2007. és 3592/4/2007. számú elsőfokú szakhatósági állásfoglalásait megváltoztatta, és az egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szempontból nem járult hozzá. Szakhatósági állásfoglalását a következők szerint indokolta: A környezethasználati engedélyezési kérelem több szempontból is vizsgálja, hogy a tervezett hulladékhasznosító erőmű építése illetve üzemelése során milyen hatást gyakorol a környezeti levegő minőségére. A tanulmány készítői a mérőhálózati adatok illetve modellszámításaik alapján arra a következtetésre jutnak, hogy a leendő hulladékhasznosító erőmű sem építése, sem működése során nem lesz okozója a vizsgált légszennyező anyagokra vonatkozóan az egészségügyi határérték túllépésének, azonban a részletes számításokat illetve ezek elemzését a tanulmány nem tartalmazza. Aggályos továbbá, hogy a hulladékhasznosító erőmű hatásterületén (920m sugarú kör) belül (600m illetve 800m távolságban) álló lakóházakban élők expozíciójára vonatkozóan sem találhatók pontos adatok a tanulmányban. Hulladékgazdálkodási szempontból a tanulmányban foglaltakkal, valamint az ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete kikötésekkel adott szakhatósági állásfoglalásával alapvetően egyetértek. A keletkező salak további felhasználása a minősítést megalapozó vizsgálatokat követő besorolás alapján, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően történik majd a tanulmány szerint, ami megfelel a szükséges elővigyázatosságnak. A tervezett csapadékvíz elvezető rendszerben havária esetére indokolt a területről történő kivezetés előtt vésztározó kapacitás biztosítása és az elfolyó vizek rendszeres monitorozása. Megjegyzendő, hogy a tanulmány nem tartalmaz adatokat és összefoglalót a kiválasztott terület talaj- és talajvíz-szennyezettségi viszonyairól. További észrevétel - bár ez nem környezet-egészségügyi kérdés, hogy mi indokolja a biológiai stabilizálás utáni égetést. A biológiai stabilizálás célja általában a biológiailag lebontható hányad oly mértékű csökkentése, hogy a hulladék ezt követően megfeleljen a 4

5 lerakhatóság kritériumainak. Amennyiben az éghető, szerves anyagot tartalmazó frakciót amúgy is elégetik, ennek szükségessége nem világos. Vízhigiénés szempontból nem teszek észrevételt. Egészséghatásra vonatkozó fejezetet a dokumentum nem tartalmaz, emiatt a tanulmány csak részlegesen értékelhető. Fentiek miatt az engedély megadásához közegészségügyi szempontból nem járulok hozzá. 2) A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltsége /2008. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában Várpalota Város Jegyzőjének 07/552-2/2007. és 1/448/2007. számú elsőfokú szakhatósági állásfoglalásait helybenhagyta, és az egységes környezethasználati engedély kiadásához az alábbi indokolás szerint - nem járult hozzá. I. A település jegyzője 07/525-2/2007. számú állásfoglalásában településrendezési és építésügyi szakhatósági hozzájárulását nem adta meg. Felülvizsgálatom során megállapítottam, hogy a szakhatósági állásfoglalás megalapozott. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. (Étv.) 13. (1) bekezdése értelmében, a települési önkormányzatnak a helyi építési szabályzatban - ami a településrendezés egyik eszköze és melyet a hozzá tartozó szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni - az építés helyi rendjének biztosítása érdekében meg kell állapítania a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. Ennek megfelelően a település minden egyes területrészét az általános és sajátos használata szerint területfelhasználási egységbe kell sorolni. Egy adott ingatlant, építési területet csak is a rá vonatkozóan (a HÉSZ-ben, a szabályozási tervben) megállapított területfelhasználás szerinti célra, funkcióra ill, az azok működéséhez szükséges építmények elhelyezésére lehet felhasználni. Az eljárás idejében Várpalota Város Képviselő-testületének 7/2006.(III.02.) ök. rendeletével elfogadott rendezési terve (HÉSZ és szabályozási terv) volt hatályban. A település önkormányzata a kérelemmel érintett 4134/3 hrsz-ú ingatlan területére is kiterjedően 46/2006.(XII.01.) ök. rendeletével változtatási tilalmat rendelt el. Az Étv. 21. (1) bekezdése lehetőséget biztosít az önkormányzat számára, hogy a rendezési terv készítésének időszakára annak hatálybalépéséig, de max. 3 évig az adott területre vonatkozóan változtatási tilalmat írjon elő, a településrendezési célok, feladatok megvalósulása érdekében. A változtatási tilalom miatt - annak érvényességi ideje alatt - a hatályos rendezési terv adott területre vonatkozó előírásai nem érvényesek, telket alakítani, értéknövelő változtatást, építési tevékenységet végezni az Étv. 22. (1) bekezdése alapján nem lehet. Ugyanis a településfejlesztés érdekében, a készülő rendezési terv elfogadásával megváltozhat az adott területre korábban meghatározott területfelhasználás, ezzel pedig 5

6 módosulni fog a területen végezhető tevékenységek köre, az építés lehetősége ill. feltétele. Hatályos területfelhasználás ismeretének hiányában pedig nem bírálható el, hogy az egységes környezethasználati engedély alapját képező tárgyi tevékenység mennyiben felel meg a vonatkozó helyi és általános érvényű építésügyi és az egyéb településrendezési előírásoknak. A KDT. Regionális Közigazgatási Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltségének 22/50-1/2008. számú törvényességi felhívása alapján a Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete korábbi rendeletét visszavonta és az 1/2008.(I.24.) ök. rendeletével ismételten változtatási tilalmat rendelt el a 4134/3 hrsz-ú ingatlanra is kiterjedően. Fentiek alapján a szakhatósági hozzájárulás a településrendezési és építési előírások tekintetében nem adható meg, ezért az első fokú szakhatósági állásfoglalást helybenhagytam. II. Várpalota Város Önkormányzat Jegyzője 11/448/2007. számú állásfoglalásában a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő szakhatósági hozzájárulását feltétel nélkül megadta. Megállapítottam, hogy a szakhatóság állásfoglalása megalapozott. A tervezett Inota Hulladékhasznosító Erőmű egységes környezethasználati engedélykérelme Várpalota Város Képviselő-testületének a helyi környezet védelméről szóló 37/2001.(XI.08.) ök. rendeletében foglaltakkal nem ellentétes, a szakhatósági hozzájárulás megadható. Ezért az első fokú helyi környezet- és természetvédelmi szakhatósági állásfoglalást helybenhagytam. 3) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 102/2/2008. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában a Veszprémi Bányakapitányság VBK/2845/2/2007. számú elsőfokú szakhatósági állásfoglalását helybenhagyta, és az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárult. 4) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 02.5/151/3/2008. számú másodfokú szakhatósági nyilatkozatában a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 28.2/ /2007. számú elsőfokú szakhatósági nyilatkozatát felülvizsgálta. Megállapította, hogy a földhivatali nyilvántartásban a Várpalota 4134/3 hrsz-ú ingatlan művelés alól kivett területként szerepel, az ingatlan termőfölddel nem érintkezik és a közvetlen környezetében sem található termőföld. Erre tekintettel a másodfokú talajvédelmi hatóság hatáskör hiányát állapította meg. A másodfokú eljárás ideje alatt ügyfélként bejelentkezett a FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Víz- és Csatornamű Zrt. (8000 Székesfehérvár, Királysor 3-15.). Levelében előadta, hogy az Inotai Hőerőmű ingatlanának csaknem teljes területe a beleesik a Csór község vízellátását teljes mértékben, míg a Székesfehérvár város vízellátását jelentős részben biztosító csóri vízbázis (karsztakna) hidrogeológiai B zóna védőidomába, annak második védettségi kategóriájú területébe. 6

7 A másodfokú eljárás során a rendelkezésemre álló iratokból a következőket állapítottam meg. A Társulás fellebbezésében előadottak nem megalapozottak, a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltsége /2008. számú, fentebb idézett másodfokú szakhatósági állásfoglalásában az elsőfokú elutasító szakhatósági állásfoglalást helybenhagyta. A Társulás által megjelölt szempontok abban megválaszolásra kerültek. A R. 12. számú mellékletében az eljárásba hatásköri érintettség esetén bevonandó szakhatóságokat felsoroló 2. pontnak ugyanúgy része a k) pont (a településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében: első fokon az illetékes kiemelt építésügyi hatóság, másodfokon az illetékes közigazgatási hivatal), mint az a) pont (helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően: első fokon az érintett települési önkormányzat jegyzője, másodfokon az illetékes közigazgatási hivatal). A Felügyelőség jogszabályszerűen kereste meg a Jegyzőt szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából - a településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében is. Az Egészséges Palotáért Egyesületnek a határidőt meghosszabbító végzés elleni fellebbezése nem tekinthető megalapozottnak. A Társulás képviseletében Polgárdi Város Polgármestere október 31-én kelt levelében a határidő meghosszabbítását a következő indokok alapján kérte. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer tervezésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel kötött támogatási szerződés értelmében az Inotai hulladékhasznosító Erőműre el kell készíteni az elvi építési engedélyezési dokumentációt annak érdekében, hogy a pályázat benyújtható legyen az Európai Unió Bizottsága számára. A szerződés alapján a közbeszerzési eljáráson kiválasztott konzorcium október 10-én nyújtotta be véleményezésre az elvi építési engedélyezési dokumentációt a Társulás részére, amelyet ezt követően véleményezésre be kell nyújtani a támogatónak, a Minisztériumnak és Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának. Az építési hatósághoz csak az e vélemények alapján összeállított dokumentáció kerülhet, az eljárás várhatóan januárban fejeződik be. Az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció csak ezt követően, a jogerős elvi építési engedély kézhezvétele után állítható össze. Álláspontunk szerint a Felügyelőség nem járt el jogszabályellenesen, amikor e fenti indokokat figyelembe véve, a R. 25. (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a határidőt további hat hónappal meghosszabbította tekintet nélkül arra, hogy a R. az elvi építési engedély meglétét nem állítja az egységes környezethasználati engedélykérelemhez kapcsolódó követelményeinek sorába. Az uniós pályázást is figyelembe véve a polgármesteri levél indokait a R. 25. (7) bekezdésében rögzített indokolt eset fogalmába beletartozónak tartjuk. Az Otthonunk Bakonykúti Egyesület, illetőleg a Gaja Környezetvédő Egyesület fellebbezéseiben előadottak értékelésére a továbbiak során, az egyes környezeti elemekre megállapítottak keretében kerül. Levegőtisztaság-védelemi szempontból: Az elsőfokú határozat levegőtisztaság-védelmi kikötéseket nem tartalmaz, csak a hulladékhasznosító erőmű technológiai leírását. Az Otthonunk Bakonykúti Egyesület fellebbezésében előadottakra a következő észrevételeket tesszük: 7

8 Az egységes környezethasználati engedélykérelmet tartalmazó dokumentáció levegőtisztaságvédelmi szempontból valóban kifogásolható, mivel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben előírtaknak részben nem felel meg. A dokumentáció nem megfelelően mutatja be a létesítmény szennyező forrását/forrásait. Az igénybevett terület helyszínrajzán nem található - EOV koordináták feltüntetésével - szennyező forrás megjelölés. (A dokumentáció 8. oldalán található térkép átláthatatlan). A tanulmány nem kellő részletességgel mutatja be a légszennyező pontforrásokra vonatkozóan a kibocsátási határértékeknek való megfelelést. Alappal feltehető, hogy a tervezett létesítmény nem egyetlen egy pontforrással (kémény) rendelkezne. A Felügyelőség a meglévő számítások alapján megállapította, hogy az alaplégszennyezettség figyelembevételével a számított várható légszennyezettség-változás alapján a légszennyezettség a közvetlen hatásterületen határérték alatti. A védelmi övezetnek a kibocsátó légszennyező pontforrástól számítva 500 m sugarú kör által lehatárolt területnél nagyobb területre történő megállapítását az elvégzett modellszámítások nem indokolják. Ezzel szemben hiányoljuk a dokumentumban a légszennyező anyagok terjedésének vizsgálatával foglalkozó modell részletesebb bemutatását. A PM 2,5 -frakcióra azonban valóban nincs megállapítva határérték a jelenlegi jogszabályozásban. Álláspontunk szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetett megfelelően meghatározni azokat a levegővédelemre vonatkozó előírásokat, amelyek biztosítják a környezeti levegő minőségének a káros légszennyezéstől való megóvását. Felszín alatti vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból: a) A Várpalotától DK-re tervezett hulladékhasznosító erőmű (EOV súlyponti koordinátái: x= ; y= ) létesítményei: a tüzelőanyag tároló, az erőmű és az átmeneti salaktároló. A tüzelőanyag tároló fedett, átszellőztethető, megfelelő műszaki védelemmel tervezett. A technológiai rendszerben tüzelési és füstgáztisztítási szilárd maradékok, valamint szociális szennyvíz keletkeznek. A salak átmeneti tárolására a telephelyen belüli fedett salaktároló szolgál, melyet szigetelt beton aljzattal és figyelő kutakkal alakítanak ki. A hőhasznosító kazán után félnedves/száraz kombinált eljárással tervezik csökkenteni a füstgázban lévő nehézfémek és ártalmas gázkomponensek mennyiségét. A dokumentáció megállapítása szerint a füstgázban lévő szennyezőanyagok lecsapódása, csapadékvízzel történő bemosódása az alacsony kibocsátási koncentrációkra tekintettel és az üzemeltetés feltételeiként meghatározható kibocsátások betartásával vélelmezhetően nem kifogásolható. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely vízzáró betonozással és peremmel ellátott zárható épület. b) Az erőmű technológiai és kommunális vízigényét a leállított inotai erőmű tulajdonában és kezelésében lévő vízforrásokból (tóvízmű, inotai és hidegvölgyi karsztkutak, Bakonyi Erőmű Rt. forrásai nedves hűtés során) tervezik ellátni. A nyersvíz rendszerben a nyersvíztároló tartályból külön szállítószivattyúk nyomják a vizet a vízlágyítóba és a füstgáztisztítóba, ahol a mésztej előállításához szükséges vizet kell biztosítani. A vízkezelő (vízlágyító) rendszerben az erőműi körfolyamat számára előírt minőségű pótvíz előállítása, a hőhasznosító kazán és turbina vizkörének pótvízellátása, valamint a segédhűtő rendszer pótvizének biztosítása történik. A keletkező szociális szennyvizet közcsatornába vezetik, felszíni vízbe történő közvetlen kibocsátás nincs. A technológiában száraz hűtés során m³/év (ill m³/év nedves hűtés esetén) nyersvíz kerül felhasználásra, amelyből m ³/év (17 %) víz távozik a 8

9 maradékanyagokkal. A fennmaradó vízveszteség a salakkal távozik. A kazán folyamatos leiszapolásának és a vízkezelő berendezés hulladékvize a füstgáztisztítóban kerül felhasználásra, ahol elpárolog. A füstgázt a hőhasznosítás során lehűtik, a visszahűtött kondenzátumot pedig visszavezetik a körfolyamatban, így technológiai szennyvízkibocsátás nem történik. A sótlan ipari víz előállítása során keletkező el nem párolgó használtvíz a füstgáztisztítás során a nedves mosóba kerül beporlasztásra és a földnedves maradékanyagokkal kerül eltávolításra, így szennyvízkibocsátás itt sem történik. A hőhasznosító kazán, a kondenz és tápvízrendszer víztelenítéseinek vizét a tiszta kondenzátum tartályba gyűjtik össze és a pótvíz rendszerbe vezetik vissza. A tervdokumentáció szerint (72. o.) az épületen belül karbantartás ill. meghibásodás következtében elfolyó olajos csurgalékvizeket összefogják és az udvartéren lévő olajleválsztóba vezetik. A területről külső övárok vezeti el a csapadékvizeket, mechanikai tisztítás (olajfogó műtárgy) után. c) A 3/2002. (II. 22.) KÖM rendelet 7. (10) bekezdésében előírtak alapján tárolókapacitást kell biztosítani az égető- vagy együttégető mű területéről származó szennyezett esővíz, illetve a kiömlött vagy tűzoltásból származó szennyezett vizek számára. A tárolókapacitásnak elégségesnek kell lennie annak biztosítására, hogy - ahol szükséges - a kibocsátás előtt ezeket a vizeket megvizsgálhassák és kezelhessék. A határozat indokolásában a Felügyelőség kifogásolja, hogy az épületen belüli olajos csurgalékvizek elvezetés előtti megfelelő tárolókapacitásának megléte nem ismert, azonban annak megléte csak havária esetén szükséges, nem a normál üzemeltetéshez. A Felügyelőség az EKHE kiadásakor erre vonatkozóan kiegészítő műszaki előírást tehet, hogy a tervezett létesítmény megfeleljen ezen jogszabályi előírásnak. Egyebekben a R. 22. (1) bekezdésében biztosított, előírható próbaüzem lehetősége által a tevékenység környezetvédelmi, vízvédelmi határértékinek betartása, az elvezetett csapadékvizek megfelelősége az elvégzett vizsgálatokkal igazolható lehet. Ezekre tekintettel, vízgazdálkodási szempontból, ezen hiányosságot nem tartjuk önmagában elégségesnek az engedély kiadásának elutasításához. d) A vízelvezető árkokon kívül, az erőműhöz legközelebbi felszíni vizeket, a mintegy 500 m- re DK-re húzódó Hidegvölgyi-patak időszakos vízfolyása, valamint az egykori bánya helyén képződött tórendszer képviseli. e) A hulladékhasznosító erőmű területe a szennyeződés érzékenységi térkép alapján felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny területnek minősül. A talajvíz áramlási iránya É-D, ÉNy-DK-i irányú, mélysége átlagosan 5-6 m között található. A területen jelenleg folyó szénhidrogén szennyezés kármentesítés során két db talajvíz kitermelő kút létesült, melyek az eredeti talajvíz áramlást időlegesen módosíthatják. A benyújtott kiegészítés alapján a meglévő V1 - V10 monitoring kutak közül a V2, V4 jelűeket javasolják meghagyni, valamint 5 db (M1-M5) új létesítését tervezik. f) A Felügyelőségtől utólagosan kapott információk alapján, a tervezett létesítmény területe részben érintheti a Hidegvölgyi-karsztkutak kijelölés alatt álló védőterületét, és ráesik a Fejérvíz Zrt. által üzemeltetett Csóri-karsztakna vízbázisának határozattal kijelölt (50 éves elérési idejű) hidrogeológiai védőövezetére. A hatásvizsgálati dokumentációban, illetve az engedélyezési tervben azonban, mindössze a Hidegvölgyi-karsztkutak esetleges érintettségére történik utalás. A Csóri-karsztakna vonatkozásában lefolytatandó vizsgálatok előírását, továbbá a Fejérvíz Zrt. érintettségére tekintettel, annak az engedélyezési eljárásba történő bevonását, az eljárás során a Felügyelőség is elmulasztotta megtenni. 9

10 A fentiekben foglaltak alapján az Otthonunk Bakonykút Egyesület fellebbezése részben megalapozottnak tekinthető. A Felügyelőségnek ugyanis kötelessége lett volna felhívni az engedélyes figyelmét - a Csóri-karsztakna esetleges érintettsége okán - a szükséges vizsgálatok elvégzésére. Abban viszont a fellebbező téved, hogy az érintett vízbázis védőidomának területén, a veszélyes hulladéknak minősülő füstgáztisztítási maradékanyag üzemi gyűjtőben történő tárolása tilos. A vonatkozó jogszabály ugyanis csak a veszélyes hulladékok lerakását tiltja. Azok üzemi gyűjtőben történő tárolása, megfelelő vizsgálatok eredményétől függően megengedhető. Összegezve az a)-e) pontokban foglaltak alapján egységes környezethasználati engedély kiadásának vízgazdálkodási szempontból nem lenne akadálya. Az f) pontban jelzett hiányosságokra tekintettel azonban az engedély kiadását vízbázisvédelmi szempontból kifogásolhatónak tartjuk. Hulladékgazdálkodási szempontból: A rendelkezésre álló iratokat a fellebbezésben érintett kérdéseken túl is megvizsgálva megállapítható, hogy a fellebbezések hulladékgazdálkodási szakkérdések tekintetében az alábbiak miatt nem alaposak: Megállapítottam, hogy a határozat nem tartalmaz az elutasítás okaként hulladékgazdálkodási szempontú érdekekre való hivatkozást. A tervező Kft. az eljárás során két alkalommal nyújtott be hiánypótlást az egységes környezethasználati engedélykérelemhez. Az első kiegészítés az eljárás során az ügyfelek részéről érkezett észrevételek értékelése céljából készült. A Felügyelőség által 65762/2007. iktatószámon kért hiánypótlás hulladékgazdálkodási kérdéseire az engedély készítője teljes körű választ adott. A kérelem készítője számba vette a létesítmény kivitelezése, működtetése és felszámolása során keletkező hulladékokat, azokat EWC kódszámmal megjelölve és a várható mennyiségüket feltüntetve. A kérelem hibái (pl. 102/1996. (VII.12.) Korm. rendeletre való hivatkozás, hulladék besorolás pontosítása) kijavításra, a hiánypótlás további kérdései pedig megválaszolásra kerültek. A veszélyes hulladék gyűjtőhely tervezett kialakítása megfelel a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglaltaknak. Az Otthonunk Bakonykúti Egyesület fellebbezésének B. civil észrevételek pontjában érint hulladékgazdálkodási kérdéseket. Szerintük nem felel meg a hulladékhasznosítás kritériumainak a tervezett hulladékkezelő. Az Európai Unió és minden egyes tagállamának egyik elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, valamint a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. Az Európai Parlament és a Tanács hulladékégetésről szóló 2000/76/EK irányelve határozza meg az új és a működő létesítményekre vonatkozó feltételeket, valamint az irányelv értelmezéséhez szükséges alapfogalmakat. Az irányelv előírásait a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II.22.) KöM rendelet harmonizálja. 10

11 Ismeretesek az Egyesület által is hivatkozott Európai Bírósági ítéletek. Ezen döntések szerint az R1 hasznosítási és a D10 ártalmatlanítási eljárás között a döntés alapjául az szolgál, hogy meg kell különböztetni azt, hogy az adott tevékenységnek (hulladékégetés vagy energiatermelés) mi az elsődleges célja. Ha a hulladékégetés elsődleges célja kifejezetten a hulladék ártalmatlanítása, akkor az a D10 kategóriába, ellenben ha az elsődleges célja az energia (hő) kinyerése, akkor az az R1 hasznosítási művelethez sorolható. Ennek műszakilag is egzakt elhatárolását, megkülönböztetését a közeljövőben megszülető irányelv jelenti majd, mely tartalmazni fog egy ún. energiahatékonysági képletet. Így bizonyos százalékban kifejezett mérték felett hasznosításnak, az alatt ártalmatlanításnak minősül egy-egy tevékenység. A hulladékkezelés minősülése tehát még az Unióban is vita tárgya. A számítások szerint évente 72,5 ezer MWh villamosenergia-termelés várható, 65,8%-os hatékonysággal, amely túllépi a 65%-os energiahatékonysági határt. A salak kérdését illetően a kérelmező a lehetőségekhez mérten megfelelően alátámasztotta a dokumentációban szereplő Fővárosi Hulladékhasznosító Műből származó salakvizsgálatok elemzési adataival. Egy, még engedélyezés alatt lévő technológiából származó salak veszélyessége a rendelkezésre álló referencia adatok alapján nagy biztonsággal megítélhető. A dokumentációban bemutatott mérési adatokból levont következtetések megfelelőek. Az elérhető legjobb technika (BAT) szempontjából: A fellebbezések az elérhető legjobb technikával tételesen kapcsolatos kifogást nem tartalmaztak, de a technológiával (a leválasztók hatásfokával, a salakkal, stb.) kapcsolatban felmerült észrevételek az elérhető legjobb technikának való megfelelést is érintik. A tervezett létesítményben hulladékból származtatott tüzelőanyag (RDF) égetését tervezik, rostélytüzelésű égetőben. A dokumentációból nem derül ki, milyen típusú rostély alkalmazását tervezik. A füstgáz tisztítását félnedves/száraz füstgáz-tisztítással a porleválasztás zsákos szűrővel, a NOx leválasztását SNCR-rel, a dioxin leválasztás aktív szénnel kívánják megvalósítani. A bálatárolóban és a manipulációs térben tűzjelző- és riasztórendszer kialakítását tervezik. Készítenek tűzmegelőzési, -érzékelési és elhárítási tervet. Az égetéshez a primer levegőt a bunkerből szívják el. Az égetési folyamatot számítógépes folyamatirányítással vezérlik. Rendszeres karbantartást, monitoringot terveznek, valamint az ISO14001 környezetmenedzsment rendszer megvalósítását. A dokumentáció foglalkozik a létesítés, üzemeltetés és bezárás idején fellépő hatásokkal. Ezek az intézkedések az elérhető legjobb technikának megfelelőek. A dokumentációban az elérhető legjobb technikának való megfelelés bemutatására önálló BAT-fejezetben kerül sor. A fejezetben a augusztusban publikált Hulladékégetés BREF alapján, az 5.1 Általános BAT és 5.3 Speciális BAT előkezelt és válogatott TSZH égetésére fejezetekben foglalt BAT-követelményeknek megfelelően végezték el az összehasonlítást. A fenti két BAT-alfejezet minden pontját figyelembe vették és leírták, hogy a tervezett létesítményben az adott követelmény hogyan valósul meg. A fejezet következtetései szerint a tervezett létesítmény az elérhető legjobb technikának teljes mértékben megfelel. A dokumentáció 118. oldalán a kérelmező azt írja, hogy nincs külön BREF ill. BAT a mechanikai-biológiai hulladékkezelő berendezésekre. Ez az állítás nem helytálló, a mechanikai-biológiai kezelő tevékenységre vonatkozóan elérhető legjobb technika referencia- 11

12 információk találhatók a augusztusában hivatalosan publikált Hulladékkezelés BREFben. A kérelmező által benyújtott dokumentáció-kiegészítés II. a várható kibocsátási értékeket összehasonlítja a BREF-fel. Az összehasonlítás alapjául azonban nem a hivatkozott , 3.14, 3.17 táblázatokat kell referenciaként használni, hanem az 5. fejezetben található adatokat, amelyek azt mutatják, hogy Európa-szerte az adott BAT-technikát alkalmazó létesítmények milyen kibocsátások mellett üzemelnek. A 3. fejezet adatai a dokumentáció készítésekor Európában üzemelő, nem feltétlenül az elérhető legjobb technikát alkalmazó létesítmények adatai. A R. 8. sz. melléklete tartalmazza az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit. A dokumentációban foglaltakat a melléklettel összevetve azt találtam, hogy a dokumentáció a követelményeknek részben felel meg. Nem tartalmazza a létesítmény telepítési helyének jellemzői közül a telephely és a létesítmény KTJ azonosító számát, amint ezt az Otthonunk Bakonykúti Egyesület fellebbezése is említi. Azonban, ahogyan azt a dokumentációhoz a kérelmező által készített 2. kiegészítés is helyesen leírja, a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 2.. (3)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - amennyiben ezek az azonosítók még nem állnak rendelkezésre - a közigazgatási eljárás során kell kiadni, az ügyfél kérelmére vagy hivatalból. Nem tartalmazza a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajzán a szennyező források bejelölését, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével. A fenti hiányosságokon kívül egyéb kérdések nem kellő részletességgel kerültek bemutatásra a dokumentációban. Amint azt az Otthonunk Bakonykúti Egyesület is észrevételezte fellebbezésében, valóban ellentmondásos, hogy miközben a Felügyelőség határozatában kijelenti, hogy a tervezett létesítmény a BAT-nak megfelel, ezt követően hiányosságokat sorol fel a zsákos szűrő hatásfokával és kazán koromlefúvatáskor a dioxin- és furán-koncentráció biztosításával kapcsolatban. Az engedélykérelmi dokumentáció referenciaként a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű salak vizsgálati adatait használja. A Gaja Környezetvédő Egyesület fellebbezése szintén a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű salakjából származó vizsgálati adatokat hoz fel ellenérvként (más eljárással vizsgált mintákból). Tekintettel arra, hogy a tervezett hulladékhasznosító létesítmény technológiájával üzemelő létesítmény jelenleg még nem üzemel Magyarországon, nem helyes egy másik hulladékégető példájából következtetéseket levonni az adott esetre. Hitelesebb volna - az engedélykérelmi dokumentációban referenciaként hivatkozott - előkezelt és válogatott hulladékból származtatott tüzelőanyagot égető külföldi égetők salakadataival alátámasztani a salak veszélytelenségére vonatkozó állításokat. A Felügyelőség határozatában és a levegőtisztaság-védelmi szakvéleményben is felsorolt hiányosságok, valamint a salak veszélytelenségére vonatkozó adatok nem teljesen meggyőző 12

13 volta miatt nem jelenthető ki bizonyossággal, hogy a tervezett létesítmény az elérhető legjobb technikának megfelel. A dokumentáció nem elég meggyőző az égetés - mint hulladékhasznosítás - kérdéskörben sem. A vonatkozó európai bírósági ítéletek szerint az R1 hasznosítási és a D10 ártalmatlanítási eljárás között a döntés alapját az adja, hogy az adott tevékenységnek (hulladékégetés vagy energiatermelés) mi az elsődleges célja. Ha a hulladékégetés elsődleges célja kifejezetten a hulladék ártalmatlanítása, akkor az a D10 kategóriába, ellenben ha az elsődleges célja az energia (hő, villamos energia) kinyerése, akkor az az R1 hasznosítási művelethez sorolható. Ennek műszakilag is egzakt elhatárolását, megkülönböztetését a közeljövőben megszülető irányelv jelenti majd, mely tartalmazni fog egy ún. energiahatékonysági képletet. Így bizonyos százalékban kifejezett mérték felett hasznosításról, az alatt ártalmatlanításról lehet beszélni. A konkrét értéket az adott technológia megvalósítása esetén mérésekkel és kidolgozott számításokkal kell alátámasztani. Az R1 hasznosítási kritériumhoz általában véve szükséges az, hogy a 1) a művelet elsődleges célja a hulladék energiatermelésre történő felhasználása legyen oly módon, hogy ezzel tüzelőanyagot vált ki a természeti erőforrásokkal való takarékosság céljából. Jelen esetben az égetés során hasznosított hő (termelt villamos energia) csupán az ártalmatlanítási célú művelet másodlagos folyománya. 2) A hulladék eltüzelésével előállított és abból kinyert energiának meg kell haladni az égetési folyamathoz felhasznált energiát. 3) A hulladék túlnyomó részét kell elhasználni a művelet során. Az európai bírósági ítéletek elemzése azt mutatja, hogy a hulladékégetők esetén az energiatermelést alapvetően másodlagos célnak kell tekinteni. A települési hulladék égetése az esetek döntő hányadában hulladékártalmatlanításnak kell tekinteni. Nem kizárt az energiatermelés elsődlegességének igazolása sem, azonban ekkor az égetőt konkrét, ténylegesen a felhasználó oldaláról jelentkező, jól körülhatárolt igény kielégítésére, az igényeknek megfelelő feltételrendszer szerint kell kialakítani. Új létesítmény létesítésénél az energiahatékonyságnak a 65%-ot kell elérnie. A tervezett létesítmény ezt a mértéket meghaladja, bár csak alig (65,8%). A dokumentáció nem tartalmaz elég információt a konkrét, ténylegesen a felhasználó oldaláról jelentkező, jól körülhatárolt igényt illetően (illetve azt írja le, hogy az elektromos áram termelésén túlmenően a létesítményen kívüli egyéb hőhasznosításra nem kerül sor). A dokumentáció 47. oldalán a kérelmező azt írja, hogy a 65% hatékonyság az elérhető legjobb technika. Ez az információ nem helytálló, a Hulladékkezelés BREF Hulladékégetés 5.1 Általános BAT alfejezet 26. pontja szerint a hatékonyság követelménye előkezelt és válogatott települési szilárd hulladék égetésénél 80-90%. Tekintettel arra, hogy a Felügyelőség az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet elutasította, a határozatnak a R. 9. számú mellékletének való megfelelését nem releváns vizsgálni. A fenti szakvéleményekben (levegőtisztaság-védelem és BAT) részletezett hiányosságok (illetve a Felügyelőség saját határozatában is megnevezett technológiai jellegű hiányosságok) miatt nem állítható, hogy a létesítmény megfelel az elérhető legjobb technikának, illetve nem 13

14 áll rendelkezésre kellő mennyiségű és részletességű információ ahhoz, hogy ezt ki lehessen jelenteni. Így a tervezett létesítmény, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján, környezetvédelmi szempontok szerint sem engedélyezhető. Figyelemmel az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, illetőleg a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltségének elutasító másodfokú szakhatósági állásfoglalására, valamint a másodfokú eljárás során meghatározott környezetvédelmi hiányosságokra, az elsőfokú határozatot az indokolás megváltoztatásával helybenhagytam a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 105. (1) bekezdése szerint. A jogorvoslat igazgatási szolgáltatási díja: Az elsőfokú határozat (14. o.) helyesen tartalmazza a Társulás fellebbezése esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Iszdr.) 2. (4) bekezdése kimondja, hogy a jogorvoslati eljárás díja - az (5)-(8) bekezdésben foglalt eset kivételével e rendelet mellékletében meghatározott díjtétel 50%-a, vagyis jelen esetben Ft. A Társulás fellebbezésében tévesen hivatkozik az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv) 5. -ában foglalt, a helyi önkormányzatokat és azok társulásait megillető teljes személyes illetékmentességre, ugyanis az Iszdr 6. a) pontja csak az Itv 6. -ában rögzített illetékmentességet (amely diplomáciai képviseletekre stb. vonatkozik) rendeli értelemszerűen alkalmazni az eljárási szolgáltatási díj alóli mentességre nézve. A Társulás által hivatkozott teljes személyes illetékmentességet viszont az Itv az 5., nem pedig a 6. -ban taglalja, tehát az igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében az illetékekre vonatkozó teljes személyes illetékmentesség nem alkalmazható. Erre figyelemmel a Társulásnak - utólagosan - meg kell fizetnie az Ft jogorvoslati igazgatási szolgáltatási díjat. A döntés közlése: 1. A Felügyelőség keresse meg a tevékenységgel érintett települések önkormányzatainak jegyzőit, hogy gondoskodjanak a másodfokú határozat helyben szokásos módon való közléséről, a határozat kifüggesztésének és levétele napjának megjelölésével, az erről szóló értesítés Felügyelőségre történő megküldésével. 2. Egyben elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személyek gondoskodjanak a határozatnak mind a Főfelügyelőség, mind a Felügyelőség hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről, illetve az internetes honlapján való közzétételéről. 14

15 Határozatom bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket (1) bekezdése biztosítja, a Veszprém Megyei Bíróság illetékességét a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (4) bekezdése alapján állapítottam meg. Budapest, április 11. Dr. Filotás Ildikó főigazgató megbízásából Dr. Takács Margit s.k. főosztályvezető Erről értesülnek: 1. a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint rajta keresztül: mindazok, akik az elsőfokú határozatot kapták; Országos Tisztifőorvosi Hivatal; Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltsége; Magyar Bányászati és Földtani Hivatal; Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság; Fejérvíz Zrt. (8000 Székesfehérvár, Királysor 3-15.); 2. Zöld Pont Iroda: hirdetőtábla, OKTVF internetes honlap; 3. Gazdasági Osztály; 4. Irattár. 15