KRONIKA MAKAI ÁGNES BUDAVÁR Emlékkiállítás a Hadtörténeti Múzeumban

Átírás

1 KRONIKA MAKAI ÁGNES BUDAVÁR 1686 Emlékkiállítás a Hadtörténeti Múzeumban A Hadtörténeti Múzeumban szeptember 2-án kiállítás nyílt Buda oszmán uralom alóli felszabadulásának 300. évfordulója tiszteletére. A kiállítást nemcsak az évfordulós kötelezettség, hanem a hely szelleme is ihlette : múzeumunk, s a Hadtörténelmi Intézet a várnak azon a részén épült föl, amelyet a 300 évvel ezelőtti végső ostrom döntő perceiben a keresztény koalíció katonáinak először sikerült birtokba venniök. A kiállítás anyaggyűjtése során hamar kiderült, nem lesz könnyű a kiállítandó tárgyak, valamint az ábrázolások, iratok egyensúlyának megteremtése. Kevés a tárgy, sok az úgynevezett papíranyag". A Hadtörténeti Múzeum, részint azért, mert alapításakor magyar királyi" jogelődje gyűjtőkörének időhatárát a XVIII. század elejénél vonták meg, részint a gyűjtemények háborús veszteségei miatt, ma sem bővelkedik XVII. századi fegyver-, felszerelés- és ruházati anyagban. Igen gazdag viszont a török kori metszetgyűjtemény, különösen annak Buda ostromait ábrázoló része, értékesek és mutatósak a korszak könyvei, térképei, iratai, amelyeket a múzeum s az intézmény könyvtára, térképtára, levéltára őriz. Nagy többségüket még soha nem láthatták nálunk a múzeumlátogatók, hiszen a hadtörténelmünket folyamatában bemutató kiállításokon, helyhiány miatt, csak jóval kevesebb ilyen jellegű dokumentum bemutatására nyílott lehetőség. A tárgyi anyag hiányát vállalva a vele járó költségeket, adminisztrációt, szállítási nehézségeket kölcsönzéssel igyekeztünk pótolni. A zágrábi Horvát Történeti Múzeum török fegyvergyűjteményének 31 darabjával, a bécsi Hadtörténeti Múzeum török és nyugati fegyverekkel, köztük két ágyúval, a gráci Fegyvertár három helyi készítésű félvérttel és hozzá való sisakokkal, pallosokkal, pisztolyokkal, a Krakkói Nemzeti Múzeum különlegesen szép, hímzett lótakaróval, türkizekkel gazdagon kirakott török nyereggel és szügyelővel gazdagította kiállításunkat. A Magyar Nemzeti Múzeum török pajzsokat, nyergeket, sodronyingeket, sodronyos vassapkákat, impozáns lófarok-jelvényt, XVII. századi huszárzászlót adott kölcsön, az esztergomi Keresztény Múzeum pedig XI. Ince pápa korabeli márvány domborművével tette teljesebbé kiállításunkat. A kiállítás I. termében a Buda török korszakát idéző katonai emlékekből nyújtunk ízelítőt. A terem közepén terpeszkedő, 36 mázsás bronz ágyúcső szinte egymagában is a Török Birodalom hajdani nagyságát érzékelteti. Felirata szerint ben készült, bizonyára részt vett a vár védelmében. Az újjáépítés idején, a falszorosok feltöltésével kerülhetett a föld mélyébe, ahol 1934-ben, a múzeum mellett felállítandó Görgey-szobor alapozásakor bukkantak csak rá a 4,5 méteres óriásra. Az ágyúcső mögötti, körüljárható vitrinben posztamensre terítettük a krakkói lótakarót, ráhelyeztük a gyönyörű bársony nyerget, ékköves szügyelőt. A falakon körbefutó vitrinsort két óriásfotó töri meg. Az egyik korabeli térképről, a másik Vianennek a XVII. századi Budát ábrázoló metszetéről készült. A bevezető vitrinben Szulejmán szultán képe, jellegzetes török hadieszközök, íjak, tegez, puzdrák, nyílvesszők, a budai pasa és a német császár levélváltása, a törökökről szóló kémjelentések idézik Budavár török kézre jutásának időszakát. A bal oldali vitrinsor tárgyai buzogányok, csákányfokosok, tüfengek, azaz puskák, sodronyingek, pallosok, szablyák, törökös, de Erdélyben készült lószerszám, balkáni jatagánok azt a sajátos ízlésbeli összefonódást tükrözik, amely a hódoltságban és a szomszédos területeken a törökkel való hosszas együttélés során törvényszerűen kialakult. Különösen szépek a Zágrábból 816

2 kölcsönzött, ékszernek is beillő, zománcozott lőportartók, az ezüstberakásos tausírozott harci csákány és lőpormérték, a pengéjén aranyberakással ékesített török tiszti szablya. A terem jobboldali vitrinsorában a Buda sikertelen császári ostromait idéző emlékek, elsősor ban csatajeleneteket, az ostromlók vezéreit és katonáit ábrázoló metszetek k a p t a k helyet. A nyugati típusú tárgyi anyag kardok, vértezet-részek, puskák i t t az ábrázolásokat illuszt rálja. A Buda ostromát előkészítő császári és szövetséges sikereket a Bécs ostromáról, a párkányi csatáról, Esztergom és Érsekújvár megvételéről és a t á t i csatáról készült metszetek, könyvek, emlékérmek dokumentálják. Az 1864-ben megalakult Szent Liga vezetőit bemutató vitrinben szembetűnik X I. Ince pápa márvány domborműve, Paulus Morelus itáliai mester alkotása. A második terem muzeális értékei Buda 1686-os ostromát idézik. A termet enteriőr uralja, amelynek hátterét az ostrom egyik csatáját megörökítő metszet alapján nagyított fotó képezi. Az enteriőrben két jelképes sereget" állítottunk szembe : császári vérteseket", valamint lánc ingekkel, sodronyos vassapkákkal, sisakokkal, pajzsokkal, nyergekkel, íjakkal szimbolizált török csapatot. A török csapat előtt egy kisebb ágyú, fölötte tug, vagyis lófarok-jelvény leng. A császári vérteseket is erősíti" egy 1682-ben ö n t ö t t mozsárágyú, valamint egy jókora vas irat- és pénz tárláda. A vértek fölött két zászlómásolat látható, az egyik császári gályazászló, a másik Nyitra vármegye zászlaja. A hagyomány szerint a nyitrai katonák ilyen lobogó a l a t t küzdöttek B u d a falainál. Az enteriőrt a D u n a elzárására használt, vastag, török készítésű vaslánc egy darabja zárja le. A terem közepén a bécsi Hadtörténeti Múzeum 1682-ben készült császári tábori ágyúját he lyeztük el, amelyet a Sinzendorff család címere ékesít. Az enteriőrhöz vezető paravánokon a korabeli ostromábrázolásokból adunk válogatást. Hite lességével tűnik ki közülük a Giovanni Domenico Fontana hadmérnök részletes felmérése alapján Elias Nessenthaler által készített rézmetszet. A paravánokon helyeztük el az ostrom kiemelkedő hadvezérei : Lotharingiai Károly herceg fővezér, Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Bádeni Lajos őrgróf, továbbá Eugen Croy herceg, táborszernagy, gr. Heinrich Dünnewald lovassági tábornok, gr. Aeneas Caprara tábornagy, br. Peter E r n s t Mercy altábornagy, J o h a n n von Schöning altábornagy, gr. Charles Louis Souches altábornagy, gr. Friedrich Scherffenberg altábornagy és br. Michèle d'asti alezredes portréi mellett gr. Pálffy János Károly altábornagy, gr. Csáky László ezredes, országos főkapitány, gr. B a t t h y á n y Ádám dunántúli főkapitány és gr. Esterházy János győri alkapitány képmását. Velük szemben a szövetséges sereg katonaábrázolásai láthatók. A terem vitrinjeiben az ostromhoz kapcsolható tárgyi és levéltári dokumentumok nyertek elhelyezést, köztük a múzeumunk előtti sétányon végzett ásatás során előkerült fegyvermarad ványok, az ostrom korában újdonságnak, ma ritkaságnak számító tüzeslabda-váz, táborvéde lemre használt tüskés súlyom, s az ellene védő vassaru. A bécsi Hadtörténeti Múzeumból kölcsön zött szuronyos puskával arra a tényre utalunk, hogy az osztrák seregben B u d a ostrománál hasz nálták első ízben ezt a fegyvertípust. K é t szép, eredeti, X V I I. századi huszárzászló zárja le két oldalt a vitrinfalat. Rendkívül értékes dokumentum Lotharingiai Károly eredeti, az ostrom idején készített hadi naplója, amelynek egyes részeit a fővezér saját kezűleg írta. Őrzője, a Hadtörténeti Levéltár, az évfordulóra szöveghű kiadásban jelentette meg a naplót. Az eredeti mellett az új kiadványt is bemutatjuk. Luigi Ferdinando Marsigli hadmérnök-alezredesre, az ostrom kiemelkedő egyéniségére az osz mán birodalomról írott könyvének bemutatásával emlékezünk. Marsigli nemcsak az ostromtervek készítésében jeleskedett, hanem arról is nevezetes, hogy ő gyűjtötte össze az égő palotából Mátyás király Corvináit. A vár egyik ostromtervót fotómásolatban mutatjuk be. Az ostrom idején Magyarországon állomásozó császári és szövetséges katonaság fegyvernemek, alakulatok és nemzetiségek szerinti kimutatását tartalmazó jegyzék másolatának kiállításával arra az európai összefogásra utaltunk, amelynek eredménye fővárosunk visszavívása lett. Megemlékezünk a vár török védőiről, s vezérükről, Abdurrahman pasáról, aki utolsó lehe letéig védte a reá bízott Budát. Kézzel írott-festett tábori koránja a kiállítás egyetlen sze mélyhez köthető darabja. A harmadik teremben Buda visszavívásának jelentőségét és hatását a felszabadító háború sikeres folytatását kívántuk érzékeltetni metszetek, festmények, levéltári dokumentumok, könyvek, érmek, térképek tükrében. Ez a terem talán kevésbé látványos, mint a másik k e t t ő, de a látogatók szívesen böngészik a kiállított könyvek, iratok szövegét, keresgélnek a X V I I. századi térképeken. Az egyik irat, amely Gyula vára török kézből császári kézbe való átadásának jegyzőkönyve, 817

3 magyarul íródott! A könyves vitrinben látható a Buda dicsőséges elfoglalásáról" talán legkorábban kiadott könyv: 1686-ban, Kölnben jelent meg. Igen divatosak voltak akkoriban a különféle események alkalmából kiadott emlékérmek. Buda visszavívását is több mint 200 fajta érem örökítette meg. A kiállításon látható, mintegy 60 darab ezüst- és bronzérem ma is komoly értéket képvisel.. Érdekes színfoltja a teremnek a térhatású fénykép, a hologram, amelyen egy nyugati típusú pisztoly, s néhány török tárgy válik szinte tapinthatóvá...' >.. A törökök kiűzését, a felszabadító háború ostromait, csatáit 1699-ig, a karlócai béke megkötésóig követi nyomon a kiállítás. A teremből kilépve, a folyosón a XVIII. századtól napjainkig felsorakoztatott budai látképek vezetik vissza a látogatót a jelenbe.

4 TARTALOM TANULMÁNYOK ÁCS TIBOR OKVÁTH IMRE Mészáros Lázár ifjúsága és szolgálata a 7. huszárezredben, Szándék és valóság. Adalékok az angolszász hatalmak katonapolitikai elképzeléseihez, KÖZLEMÉNYEK CSENDES LÁSZLÓ GYÖRKÉI JENŐ Térképek, metszetek Budavár visszavívásáról 724 A spanyolországi nemzetközi brigádok egészségügyi szolgálata 740 MŰHELY ALFŐLDY-BORUSS DEZSŐ Dessewffy Dénes felső-magyarországi szervezkedés-tervezete 1859-ből 751 VITA KOPECZKY GYŐZŐ Hozzászólás dr. Csonkaréti Károly Az Osztrák Magyar Monarchia haditengerészetének hadműveletei az első világháborúban" címú tanulmányához, valamint Sárhidai Gyula Kiegészítéséhez" FORRÁSKÖZLEMÉNYEK ÖLVEDIIGNÁC Szombathelyi Ferenc vezérezredesnek, a Honvéd Vezérkar főnökének február 14-i levele Wilhelm Keitel vezértábornagyhoz, a német véderő főparancsnokságának főnökéhez 766 VISSZAEMLÉKEZÉSEK P. F. PLJACSENKO Emlékeim Steinmetz kapitányról 777 SZEMLE MUCS SÁNDOR Hungarica Turcica: In memoriam recuperationis Budáé A Borda Antikvárium 7. katalógusa, (Rákóczy Rozália) 796 Politika és a hadsereg Magyarországon, (Szakály Sándor)

5 SZABÓ BÁLINT NAGYVÁRADI SÁNDOR- M. SZABÓ MIKLÓS WINKLER LÁSZLÓ *** * Az ötvenes évek" (Ravasz István Dezső) 800 Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből (Markó György) 802 Voenno-isztoricseszkij Zsurnal sz. (Lengyel István) 804 Militärgeschichte, (Szakály Sándor) 812 KRÓNIKA MAKAI ÁGNES Budavár, Emlékkiállítás a Hadtörténeti Múzeumban _ 816

6 СОДЕРЖАНИЕ ТИБОР АЧ ИМРЕ ОКВАТ ЛАСЛО ЧЕНДЕШ ЕНЁ ДЬЁРКЕИ СТАТЬИ Юность Лазара Месароша и его служба в 7 гусарском полку, гг. _ 695 Намерение и действительность. Материалы о военнополитических замыслах англо-саксонских держав, гг. _ 694 СООБЩЕНИЯ Карты и литографии о взятии крепости Будавар 724 Медицинская служба интернациональных бригад в Испании 740 МАСТЕРСКАЯ ДЕЖЁ АЛФЁЛЬДИ-БОРУШШ Проект заговорщнической организации в Верхней Венгрии Денеша Дежёфи 1859 года. 751 ДЁЗЁ КОПЕЦКИ ДИСКУССИЯ Высказыьания к статье Каройа Чонкарети Операции военно-морского флота Австро-Венгерской Монархии в первой мировой войне" и к Дополнение" Дюла Шархидаи 768 ИГНАЦ ЭЛЬВЕДИ П. Ф. ПЛЯЧЕНКО ИСТОЧНИКИ Письмо начальника Хонведского генерального штаба генерал-полковника Ференца Сомбатхейи от 14 фебраля 1944 года командующему Главнокомандования оборонительных сил Германии генерал-фельдмаршалу Вильгельму Кейтелю МЕМУАРЫ Мои воспоминания о капитане Штейнметце ШАНДОР МУЧ БАЛИНТ САБО ОБЗОР Нип апса-тигс1са: 1п тетопат гесирега110п$ Видае 1686, Каталог Но. 7.,»Антиквариум Борда«, 1986 (Розалия Ракоци) Политика и армия в Венгрии в период гг. (Шандор Сакаль) «Пятидесятые годы» (Иштвап Дежё Равас)

7 ШАНДОР НАДЬВАРАДИ Главы из историй венгерской военной авиации МИКЛОШ М. САБО (Дьёргь Марко) 802 ЛАСЛО ВИНКЛЕР *** Военно-исторический журнал, 1986, 1 6 (Иштван Ленгель) 804 *** МШШгеезсЫсШе, 1985 (Шандор Сакаль) 812 ХРОНИКА АГНЕШ МАКАЙ Будавар, Мемориальная экспозиция в Музее военной истории 816

8 INHALT STUDIEN TIBOR ÁCS IMRE OKVÁTH Die Jugend von Lázár Mészáros und seiner Dienst im 7.- ten Hussarenregiment, Absichten und Realität. Ergänzendes Material zu den mihtärpohtischen Vorstellungen der angelsächsischen Mächte, MITTEILUNGEN LÁSZLÓ CSENDES JENŐ GYÖRKÉI Landkarten und Stiche über die Rückeroberung von der Burg von Buda 724 Der Sanitätsdienst der internationalen Brigaden in Spanien 740 WERKSTATT DEZSŐ ALFÖLDY-BORUSS Der Plan von Dénes Dessewffy für die Organisation im Ober-Ungarn von DISKUSSION GYŐZŐ KOPECZKY Bemerkungen zum Aufsatz Die Kriegsoperationen der k. u. k. Kriegsmarine während der ersten Weltkrieg" Dr. Károly Csonkaréti 's und zur Ergänzung" Gyula Sárhidai, s 758 QUELLENPUBLIKA TIONEN IGNÁC ÖLVÉDI Der Brief von Generaloberst Ferenc Szombathelyi dem Generalsstabschef der Honved vom 14.-ten Februar 1944 an Generalfeldmarschall Wilhelm Keitel, dem Stabschef des Oberkommandos der deutschen Wehrmacht 766 ERINNERUNGEN P. F. PLJATSENKO Meine Erinnerungen an Hauptmann Steinmetz 777 RUNDSCHAU SÁNDOR MUCS Hungarica Turcica: In memoriam recuperationis Budae Der 7. Katalog des Antiquariats Borda, (Rozália Rákóczy) 796 Politik und die Armee in Ungarn (Sándor Szakály)

9 BÁLINT SZABÓ Die fünfziger Jahre" (István Dezső Ravasz) 800 SÁNDOR NAGYVÁRADI Abschnitte aus der Geschichte der ungarischen Militár- MIKLÓS M. SZABÓ luftfahrt (György Marko) 802 LÁSZLÓ WINKLER *** Woienno-istoritscheskij Journal No (István Lengyel) 804 *** Militärgeschichte, 1985 (Sándor Szakály) 812 CHRONIK ÁGNES MAKAI Die Burg von Buda, Gedenkausstellung im Kriegsgeschichtlichen Museum 816

10

11 Ára 16,- Ft