Rovatvezető: Király Pál

Átírás

1 E G Y E S Ü L E T I K Ö Z L E M É N Y E K Rovatvezető: Király Pál Az Erdészettörténeti Szakosztály kétnapos szakosztályülést tartott a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén. Az ülés első napján, Nyíregyházán, a FEFAG kultúrtermében TERMANN ISTVÁN igazgató, a Helyi Csoport elnöke üdvözlésében beszélt azokról az okokról, amelyek szükségessé teszik, hogy a vidéki szakemberek az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a helyi erdőgazdálkodás történetének tanulmányozására a feltárt tanulságok, tapasztalatok hasznosítására. DR. CSŐRE PÁL, a szakosztály elnöke Az erdészettörténet tárgya és jelentősége" címen tartott előadásában elmondta, hogy az erdészettörténet viszonylag új és speciális tudományág, melynek első művelői külföldi szakemberek voltak. Nálunk ugyan régebben is jelentek meg erdészettörténettel is foglalkozó tanulmányok, művek, a rendszeres erdészettörténeti kutatások külföldi példák nyomán csak 1963-ban indultak meg, amikor a Szakosztály megalakult. Azóta sok szép eredményt értek el a szakosztály tagjai, de még sok nehézség hátráltatja munkájukat. WITTNER FERENC erdőmérnök, a szakosztály tagja hozzászólásában elmondta, hogy a FEFAG-nál működő Erdészettörténeti Szakbizottság a hajdúsági és a nyírségi erdők történetének megismerésén, feltárásán fáradozik, s, már jelentős eredményeket értek el. A Szakbizottság tagjaira még nagyon sok feladat vár, többek között az 1969-ben megszűnt Hajdúsági és Nyírségi Erdőgazdaságok történetének megírása. Majd a felszabadulás előtt a Hortobágyon folyó erdészeti tevékenységről beszélt. Részletesen ismertette és értékelte a Hortobágy északi részén 1945-ig működő Margitai Erdőkezelőség erdőgazdasági és fásítási munkáját. Előadásában bizonyította, hogy az erdőtörvények jelentősen előmozdították e középkorban teljesen fátlanná vált lassú, fokozatos újraerdősülését, lehetővé tették az itt dolgozó lelkes fáradhatatlan erdészeti szakemberek eredményes munkáját. BELÁNYI LÁSZLÖ erdőfelügyelő a nyíregyházi Sóstói erdő Az erdőtalaj értékelésének problematikájához fűzött néhány érdekes gondolatot dr. W. Sagl egyik szemináriumi előadásában. Véleménye szerint az értékelés módszerét mindig a cél határozza meg, amelynek érdekében az értékelés történik. A használati érték a forgalmi ár meghatározását korábban kizárólag a fatermelés jövedelmezőségének számítása útján igyekeztek megközelíteni. A kereken 200 éves gyakorlatban a Fatisímarm-féle képlet vált általánossá. Ez tökéletesen egyezik a beruházások jövedelmezőségi számításának egyenletével és valószínűleg mindig is csak az üzemen belüli kérdések eldöntéséhez használták támaszul. Eredetileg sem szánhatták másnak. Később születtek ennek egyszerűsített formái, amelyek a járadékértéken keresztül igyekeztek a használati értéket megszabni. Ezek a törekvések mind csődöt mondottak, mert üzemen kívüli, piac irányítású értékelési kérdések ilyen számításokkal nem oldhatók meg. Az erdőtalaj árát, forgalmi értékét csak piackutatással lehet meghatározni, mert azt egyre inkább a fekvése határozza meg, a számított jövedelmezőség mind kevésbé befolyásolja. (ALLG. FORSTZEITUNG sz.) A szocialista gazdálkodásban az erdő, illetve az erdőtalaj értékelése még kialakulatlan. A marxista közgazdászok eleinte a föld ingyenességének álláspontjára helyezkedtek, de ennek tarthatalansága csakhamar nyilvánvalóvá vált. Gazdálkodási rendszerünkben a termelőeszközöknek, s így a földnek is áru jellege van, ki kell a föld számára is alakítani valamilyen árat. Ennek minőség szerint differenciáltnak kell lenni, függnie kell a földbe ruházott eszközöktől, a fekvéstől, helyzetétől, valamint a kereslettől, kínálattól. (Burgerné Gimes Anna: Az élemiszertermelés gazdaságtana. Budapest, p.) (Ref.: Jérőme R.)

2 történetét ismertette előadásában. Hangsúlyozta, az erdő története szorosan összeforrt a város történetével, mert mindig jelentős szerepet játszott az itt lakók életében. Az első napon elhangzott előadásokhoz többek között hozzászólt NEMES JÖZSEF ny. erdőrendező, a Margitai Erdőkezelőség hajdani vezetője is. Az ülés második napján a debreceni Erdészet kultúrtermében gyűltek össze az érdeklődők. Az ülésen a szakosztály tagjain kívül a FEFAG dolgozói, az erdőrendezőség és erdőfelügyelőségek munkatársai, a termelőszövetkezetek erdészei és a nyugdíjas szakemberek közül is sokan résztvettek. SÍPOS GÉZA erdőmérnök gondosan felépített előadásában a debreceni Nagyerdő történetét ismertette. A Nagyerdő sorsa, amely elsőként került Debrecen város tulajdonába, szorosan összeforrt a város életével. KALAPOS MIHÁLY fásítási előadó szenvedélyes előadásában arról az országfásítási tevékenységről beszélt, ami 1945 óta folyik Hajdú-Bihar megyében, s amelynek eredményeként ma már sok szép erdő és fásítás virul az egykor teljesen fátlan síkságon. TÖTH JÖZSEF, a Téglás község határában fekvő Angolkert" nevű természetvédelmi erdő történetével ismertette meg a hallgatókat. Az előadásokhoz sokan szóltak hozzá, többek között KÖLLÖ FERENC, az Erdőrendezőség igazgatója és LESZNYÁK JÓZSEF nyugdíjas, a volt Hajdúsági Állami Erdőgazdaság főmérnöke. A hozzászólók méltatták az erdészettörténeti kutatások szerepét és jelentőségét és értékes adatokkal egészítették ki az elhangzott előadásokat. A kétnapos Szakosztálygyűlés, amelyen mintegy 80-an vettek részt jó szolgálatot tett az erdészettörténet ügyének, s olyan szakemberek érdeklődését is felkeltette e tudományág iránt, akik eddig egyáltalán nem foglalkoztak e témával, szűkebb munkaterületük erdőgazdálkodásának történetével. A szakosztály megválasztotta új vezetőségét. Szakosztályvezető újra Dr. CSŐRE PÁL (MÉM), szakosztálytitkár NAGY DOMOKOS IMRE (OTvH), vezetőségi tag Dr. KOLOSSVÁRY SZABOLCSNÉ (ny. tud. ügyintéző). JÁRÁSI LŐRINC Adatok a füzérradványi KÁROLYI uradalom vadgazdálkodásának történetéhez", NAGY DO MOKOS IMRE pedig,,a magyar vadászirodalom történetének vázlata" címmel tartott előadást. A helyi csoportok életéből Az Egri Csoport rendezvényén MOL NÁR LÁSZLÖ erdészeti igazgatóhelyettes tartott előadást Fahasználati munka tervezése célátmérő alapján" címmel. Az előadó matematikai módszerekkel bizonyította a célátmérő felhasználásával á fatermelés tervezésének szükségességét. Ez a módszer jelentős biztonságot ad a tervezésnek, bár alkalmazása tudományos szintet mutat, de a gyakorlati élet ezt nem nélkülözheti. Az előadás után a hozzászólók kérdéseik feltevése után kifejtették saját nézeteiket a módszer alkalmazására vonatkozólag. A Keszthelyi Csoport évzáró taggyűlésén Dr. CSŐRE PÁL A vadkárok megtérítése", CZEBE GYULA Vadkárok csökkentési lehetőségei" témakörben előadást tartott. A Mátrafüredi Csoport a Műszaki Hetek '75 Heves megyében" keretében a Heves megyei Földhivatal tanácstermében megrendezett térképkiállításon vett részt. Ez alkalommal FADGYAS KÁL MÁN kirendeltségvezető nagy érdeklődés mellett tartott előadást, Térképek felhasználása az erdőgazdasági üzemtervekben" címmel. A kiállított térképek az illetékes szakemberek előtt nagy elismerést váltottak ki és első helyezéssel jutalmazták. A Csoport évzáró taggyűlést tartott, ahol a Csoport vezetősége beszámolt az évi munkaterve teljesítéséről és ismertetésre került az évi egyesületi munkaterv. A taggyűlés során előadást tartott HALÁSZ ALADÁR főosztályvezetőhelyettes A fagazdaság fejlesztésének irányelvei - az V. ötéves tervben" témakörben. Felkért hozzászóló HANGYÁL TIBOR, az Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatója volt. A Székesfehérvári Csoport klubnap keretében értékelte az évben végzett munkáját és ismertette az év egyesületi feladatait.

3 A Tatabányai Csoport a bajaiak meghívására tanulmányúton vett részt a Dunaártér területén. Dr. BÖRÖCZKY KOR NÉL igazgatóhelyettes a híres- gemenci trófea múzeumot mutatta, ezután résztvevők a Pörbölyi Fűrészüzemet tekintették meg. Megismerkedtek a KKSZ 10 bakdaru, a LINNERT osztrák vízszintes brenta fűrész munkáján kívül a most létesítés alatt álló lengyel gatter-sor számára készülő ikercsarnokkal is. A továbbiak során megismerkedtek a bajai kombinált uszály-vasúti rakodó munkájával és az érsekcsanádi fűrészüzemmel. A Csoport összejövetelén IZRAEL GÁ BOR MÉM főelőadó A muflon" címmel előadást tartott. Előadó előadásának első részében ismertette a muflon hazai előfordulási helyét, az országos vadlétszámbecslés összesítő adatait, optimális tenyészhelyét Magyarországon. A hazai telepítési lehetőségek sokkal nagyobbak, mint gondolták korábban. Rámutatott a muflon vadgazdálkodási és természetvédelmi jelentőségére. Ismertette a kidolgozott telepítési tervet, megjelölve a telepítésben felhasználható törzsállományt. Előadásában kitért a muflon Veszprém megyei előfordulására és a tervezett telepítésekre. Az előadás második részében diavetítéssel illusztráltan ismertette az egyes trófeatípusokat és a selejtezésnél alkalmazandó szempontokat. A Szegedi Csoport az előző évekhez hasonlóan a Csongrád megyében élő erdésznyugdíjasok számára találkozót rendezett. Ezen TÓTH LÁSZLÓ igazgatóhelyettes rövid információt adott a megyei erdőgazdálkodás többcélú tevékenységéről, míg VIDA LÁSZLÓ igazgatóhelyettes a IV. ötéves fagazdasági terv végrehajtásáról és az V. ötéves terv koncepcióiról beszélt. Jelenlevők nagyra értékelték a Csoport ezen rendezvényét. A Csoport a termelőszövetkezeti erdészek számára ismertető előadást szervezett állami továbbképző tanfolyam keretében. Ennek során a 8/c erdőgazdasági táj fenyőtermesztésének eddig kialakult technológiáját és technikáját mutatta be VIDA LÁSZLÓ igazgatóhelyet A Veszprémi MÉM Csoport évzáró taggyűlését a Balaton" Bútorgyár kultúr Ugyanekkor a munkák gazdaságosságátes és NAGY SÁNDOR erdészetvezető. termében, illetőleg a Városlődi "Úttörőtáborban tartotta meg. Ezen MOÖR GYU gálták. Végül a majdan alkalmazandó nak, hatékonyságának kérdését is vizs LA, a Csoport titkára tartotta meg beszámolóját és terjesztette elő az évi nulmányozhatták a résztvevők. újabb technológia néhány műveletét ta munkatervet. A taggyűlésen részt vett Dr. SALI EMIL főosztályvezető, aki előadásában ismertette a magyarországi ertaggyűlést tartott. A taggyűlést BAR- A Csoport Szegeden évzáró küldöttdők élőfakészletének alakulását 1945-től. TUCZ EMIL, a Csoport elnöke vezette. Délután a termelőszövetkezetek erdőgazdálkodásával kapcsolatos aktuális kérdé a Csoport évi tevékenységéről. VIDA LÁSZLÓ titkár tartott beszámolót sekről tartott tájékoztatást (gazdálkodásuk színvonalának emelése, szervezeti Megállapította, hogy a Csoport tevékenységét irányító egyesületi központi és az változások alakulása a termelőszövetkezetek erdőgazdálkodásában, csemeteter MTESZ szempontok általában végrehajtásra kerültek. Külön érdem, hogy sikerült a program végrehajtása során lényemelés, erdőfelújítási hátralék felszámolására tett intézkedések, gépesítés). Ezt követően ERDÖSI DEZSŐ, GERENCSÉR gesen közelebb kerülni a megyében szétszórtan élő tagság lakóhelyéhez. A beszámolási időszakban a rendezvények több RUDOLF, HEGEDŰS PÁL erdőfelügyelőségvezetők értékelték a működési körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek gazdálkodását. mint 50%-a külső üzemi területen szerveződött. Nagyon pozitív eredménynek tekinthető a Csoport tevékenységében a fiatal szakemberekkel, elsősorban a tanulóifjúsággal való törődés. Előrehaladás történt a rokonszakmák területén dolgozó tudományos egyesületekkel való együttműködés vonatkozásában is. Ez elsősorban a FATE és a MAE helyi szervezeteire vonatkozik. A titkári beszámoló után BELICZAY ISTVÁN, a Csoport vezetőségi tagja ismertette az évi munkaterv javaslatot. A hozzászólások alkalmával HAJDÜ ANDRÁS, a Nyugdíjas találkozó" szokásos évi programját javasolta felvenni a munkatervbe, HA JÓS JÁNOS, az erdősítések és fásítások további fokozása érdekében nagyobb propaganda munka kifejtését javasolta a mezőgazdasági nagyüzemek (Tsz) felé, azért, hogy saját forrásból is áldozzanak erdősítésekre. Véleménye szerint az V. ötéves terv célcsoportos erdősítési beruházási kerete viszonylag szűk lehetőségét javaslata alapján bizonyos fokig bővíteni lehetne.

4 A szakmai továbbképzés keretében a helyi csoportokban a következő előadásokat tartották: Budapesten Dr. SÓLYMOS REZSŐ: Fatermelési rendszerek kialakításának lehetőségei a fagazdaságban", Egerben MAROSVÖLGYI BÉLA: Hidrosztatikus rendszerek elemei és azok vizsgálata", Keszthelyen Dr. CSŐRE PÁL: A vadkárok megtérítése", Mátrafüreden MÉSZÖLY GYŐZŐ: Környezetvédelem erdészeti feladatai", Szombathelyen DR. KÁLDY JÖZSEF: Korszerű fahasználattermelési rendszerek alkalmazása", DR. MÁRKUS LÁSZLÖ: A magyar erdők és a szombathelyi erdőgazdaság élőfakészletének értékelése" címmel. Nyugdíjazás: H A N U S Z JÁNOS kerület vezető erdész, Kaszópuszta, nyugalomba vonult. Tagfelvétel: BACH ISTVÁN, BAKK JÖ ZSEF, BALASKÓ PÉTER, BARTUCZ PÉ TER, BODOR GYÖRGY, CZIKK FE RENC, CSONKA TIBOR, DAUNER MÁR TON, DONKO KÁROLY, FARAGÖ SÁN DOR, FARKAS LÁSZLÓ, FEKETE CSA BA, GAÁL GYÖRGY, HAJNAL IMRE, HALÁPI NÁNDOR, INHAUZER ÁRPÁD, KISS TIBOR, KOCSIS TAMÁS, KUN ISTVÁN, MAJOR ZSOLT, PAPP BÉLA, PINTÉR ISTVÁN, SÁRI ZSOLT, SERE FERENC, SÓLYMOS REZSŐ, SZALCZER ANTAL, TARJÁNI ANTAL, UDVARDI JÁNOS, ZSOMBÖK GÉZA, VADÁSZ LÁSZLÓ, VARGA GYULA, VARGA SÁNDOR erdőmérnökhallgatók, Sopron, Egyetem; VESZTERGOM GÉZA faipari technikus Keszthely, TAVASZI MIKLÓS erdész technikus Herend, TÖRÖK JÖ ZSEF erdőmérnök Farkasgyepü, SÜTŐ IMRE készáru minősítő Franciavágás, ÉGETŐ GÁBOR erdőmérnök Szeged, KARA MIKLÓS érdőmérnök Szeged, TRASER GYÖRGY erdőmérnök Szeged, KARL MIHÁLY technikus Szeged, FE KETE PÉTER erdész technikus Szeged, HUSZKA JÓZSEF erdőgazdasági szakmunkás, természetvédelmi gyakornok, OTVH, HAJDÜ KÁROLY erdész technikus Nyírbogát (Tsz), PALKOVICS GYÖRGY agrármérnök Tata (ÁG), KAL MÁR ZOLTÁN faipari mérnök Pusztavám, SLEZÁK OTTÖ faipari üzemmérnök Pusztavám, GARAMVÖLGYI GYULA gépészeti üzemmérnök Pusztavám, VARGA ISTVÁN erdőgazdasági szakmunkás Sümeg, GIGLER FERENC erdész Uzsa, KUTNI LÁSZLÓ gépkocsivezető Budapest, TÓTH LÁSZLÖ technikus Budapest, MURAI GYÖRGY agrármérnök Budapest, IZSÓ MIHÁLY mezőgazdasági üzemmérnök Budapest, HEGEDŰS OSZ- KÁRNÉ erdész technikus Budapest, BUR JÁN ÁRPÁD Budapest, KOLOZS IST VÁN mechanikai műszerész Budapest, KOVÁSZNAI-SZÁSZ DÁNIEL általános gépész üzemmérnök Gödöllő, SZŐNYI TI BOR kertészmérnök Budapest, EGER SZEGI SÁNDOR erdész technikus Budapest, DR. MAGYAR ESZTER levéltárosközépiskolai tanár Budapest (MTA). Halálozás: CSÖK A ISTVÁNNÉ (Fodor Irén) életének 44. évében december 18-án tragikus hirtelenséggel elhunyt. Erdésznemzedék gyermekeként 1954-ben fejezte be tanulmányait az Erdőmérnöki Főiskolán. Mint erdőmérnök a Bajai Állami Erdőgazdaságnál kezdett dolgozni ben került Ásotthalmára az Erdészeti Szakiskolára tanárnak. Nagy szakmaszeretettel nevelte és oktatta az ifjú nemzedéket. Példás magatartása és embersége mindenkor követőkre lelt. A leendő ifjú szakembereket megnyerte az Országos Erdészeti Egyesület részére is. A Szakiskola megszűnése, illetve Szakmunkásképző Iskolává történő átalakulása óta az igazgatóhelyettesi mnunkakört is betöltötte. Az örökké tevékenykedő személy nem ért rá kellően odafigyelni már korábban jelentkező lappangó betegségére. A halál is munkaközben érte. Személyében a magyar erdésztársadalom jeles képviselőjét vesztette el. ZSÁMBOR ERNŐ ny. erdőmérnök, életének 77. evében, rövid szenvedés után, Budapesten elhunyt. A Z ERDŐ szerkesztő bizottsága. Vezető: dr. Keresztesi Béla. Főmunkatárs: Jérőme René. Tagok: Balázs István, Budapest: Beck Antal, Pécs; dr. Birck Oszkár. Budapest: Boldizsár Antal. Miskolc: Botos Géza, Debrecen: Büttner Gyula, Esztergom; Deák István, Tamási; Erdős László. Budapest; Fila József, Budapest: Firbás Oszkár, Sopron; Gáspár Hantos Géza. Budapest; Hatler Rudolf, Kaposvár; dr. Herpay Imre. Sopron; Iharos Frigyes. Veszprém; Imreh János. Budapest; Jáhn Ferenc, Eger; dr. Járó Zoltán. Budapest: dr. Káldy József. Sopron; Király Pál. Budaoest; dr. Kiss Rezső, Budapest; dr. Madas András, Budapest; Mészöly Győző. Budapest; dr. Radó Gábor, Budapest; dr. Sáli Emil, Budapest; dr. Sólymos Rezső, Budapest: dr. Speer Norbert, Budapest; Stádel Károly, Győr; Tóth István. Budapest; dr. Tóth Sándor. Budapest: Varga Ferenc, Sopron; Vida László, Szeged: Vörösmarty Zoltán. Tatabánya. /

5